Ahogyan ez történni szokott, Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László tusványosi tábori állásfoglalásainak utóhangjai sok esetben félrekonganak, a bálványosi echó visszhangjainak refrénjei más és más gondolatokat és érzelmeket nyomatékosítanak.
A román médiumok reagálásának zöme kárörvendően arról zengedez, hogy Traian Băsescut a jó székelyek kifütyülték, lehurrogták ennek államelnökhöz méltatlan és előre eltervezett provokációi miatt. Ebből vezetik le azt, hogy a látogatás az elnökválasztási kampány egyik eleme, az erdélyi románok nacionalista érzelmeinek felkorbácsolása és majdani szavazataik begyűjtésének megcélzása volt. Ezt még meg lehet fejelni azzal, hogy a találkozó nagyszínpadi jeleneteit követően a jó székelyek a nyelvükön ugyan nem beszélő, de bizonyos gesztusaival, helyzetteremtéseivel magát szimpatikussá sminkelő elnökkel felszabadultan paroláztak, ami annak a jele, hogy az elnök a székelyek szavazataira is aspirálhat. Ezt nyomatékosította Orbán Viktor szellemes, de félre nem érthető utalása arra, hogy a leendő magyar miniszterelnök választási kampányában Băsescu partnere lehet.
A magyar részről érkező reagálásokat erősen színezi a teljesen indokolatlan diadalittasság, a káröröm irányába mozdítják el azok a reakciók, miszerint Băsescut jól kifütyülték, jól lehurrogták! Ez a vidéki futballmeccsszintű ,,értékelés" eluralja a kevésbé tájékozott tömegek közhangulatát, győzelemként állítja be a történtek felszínén villogó ,,mi aztán jól megmondtuk" hamis fényét.
A politikailag tájékozottabb magyar reflexiókból is többnyire kimarad a hármas találkozó, és ezen belül Orbán Viktor nyilatkozatainak lényege, az a jól kiolvasható szándék, szó szerint is megfogalmazott törekvés, hogy az ukrán nacionalizmus hálójába csavart, a magyar és román iskoláztatást egyaránt tönkreverő törvények ellen közösen kell fellépni, mint ahogyan a Szerbiában élő Timok-völgyi románok, makedónok beolvasztása ellen is közös kezdeményezésekkel az európai fórumokon együtt kell helytállni. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódik a teljesen abszurd, a szlovák államnyelv hegemóniájával kapcsolatos törvény elleni közös európai állásfoglalás, mivel ez sem csupán magyar—szlovák ügy, hanem az alapvető emberi jogok sovén, nacionalista sárba tiprása.
És végül erre a gondolati szálra fűzhető fel a Moldovai Köztársaság románjainak a romániai törvények szerint kijáró kettős állampolgárság elnyerésének lehetősége, amely mutatis mudandis, a magyar kettős állampolgárság megadásának mintája lehet.
Ebben a tusványosi tömeg előtt társalgó felek egyetértettek, s ez az egyedüli ígéretkonkrétum, amely nemsokára megvalósítható.
A román médiumok reagálásának zöme kárörvendően arról zengedez, hogy Traian Băsescut a jó székelyek kifütyülték, lehurrogták ennek államelnökhöz méltatlan és előre eltervezett provokációi miatt. Ebből vezetik le azt, hogy a látogatás az elnökválasztási kampány egyik eleme, az erdélyi románok nacionalista érzelmeinek felkorbácsolása és majdani szavazataik begyűjtésének megcélzása volt. Ezt még meg lehet fejelni azzal, hogy a találkozó nagyszínpadi jeleneteit követően a jó székelyek a nyelvükön ugyan nem beszélő, de bizonyos gesztusaival, helyzetteremtéseivel magát szimpatikussá sminkelő elnökkel felszabadultan paroláztak, ami annak a jele, hogy az elnök a székelyek szavazataira is aspirálhat. Ezt nyomatékosította Orbán Viktor szellemes, de félre nem érthető utalása arra, hogy a leendő magyar miniszterelnök választási kampányában Băsescu partnere lehet.
A magyar részről érkező reagálásokat erősen színezi a teljesen indokolatlan diadalittasság, a káröröm irányába mozdítják el azok a reakciók, miszerint Băsescut jól kifütyülték, jól lehurrogták! Ez a vidéki futballmeccsszintű ,,értékelés" eluralja a kevésbé tájékozott tömegek közhangulatát, győzelemként állítja be a történtek felszínén villogó ,,mi aztán jól megmondtuk" hamis fényét.
A politikailag tájékozottabb magyar reflexiókból is többnyire kimarad a hármas találkozó, és ezen belül Orbán Viktor nyilatkozatainak lényege, az a jól kiolvasható szándék, szó szerint is megfogalmazott törekvés, hogy az ukrán nacionalizmus hálójába csavart, a magyar és román iskoláztatást egyaránt tönkreverő törvények ellen közösen kell fellépni, mint ahogyan a Szerbiában élő Timok-völgyi románok, makedónok beolvasztása ellen is közös kezdeményezésekkel az európai fórumokon együtt kell helytállni. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódik a teljesen abszurd, a szlovák államnyelv hegemóniájával kapcsolatos törvény elleni közös európai állásfoglalás, mivel ez sem csupán magyar—szlovák ügy, hanem az alapvető emberi jogok sovén, nacionalista sárba tiprása.
És végül erre a gondolati szálra fűzhető fel a Moldovai Köztársaság románjainak a romániai törvények szerint kijáró kettős állampolgárság elnyerésének lehetősége, amely mutatis mudandis, a magyar kettős állampolgárság megadásának mintája lehet.
Ebben a tusványosi tömeg előtt társalgó felek egyetértettek, s ez az egyedüli ígéretkonkrétum, amely nemsokára megvalósítható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése