Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult; a http://www.allampolgarsag.gov.hu/ címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.

2009. augusztus 31., hétfő

Színes a Nagyváradi Ősz programja



Kiállítások, táncversenyek, sportrendezvények, utcai színjátszó-fesztivál szerepelnek az idei, szeptember 24. és október 12. között zajló Nagyváradi Ősz programjában. A nagyváradi polgármesteri hivatal által pénteken kiadott sajtóközlemény szerint idén szeptember 24-én, az Expo Varadinum kiállítással, a Nemzetközi Táncversennyel és a Szolgáltatók Kiállításával kezdődik el a Nagyváradi Ősz eseménysorozata.

Október 2. és 4. között a sportrendezvényeké lesz a főszerep: megszervezik a Nagyváradi Ősz Futóversenyt, a Modern Karate Nemzetközi Bajnokságot, a Streetball Bajnokságot. Lesznek azonban úszó- és sakkversenyek is. Ugyanebben az időszakban szervezik meg a Pálinkakészítők Vásárát. Az eseménysorozat október 12-én zárul a Nagyvárad Napjával.

Tiltakozáshullám a nyelvtörvény ellen



A Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta szentmisével kezdődött a Pünkösdváró Európa címmel rendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó tegnap este a szegedi dómban.


A szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépés, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségeink melletti kiállás céljával megszervezett eseményen számos magyarországi és határon túli egyházi méltóság és közéleti személyiség is megjelent, többek között Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke, Tőkés László és Surján László EP-képviselő, Magyar Anna (Fidesz), a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A szentmisét követően ünnepi beszédek hangzottak el.

A mai magyarok nem területet, hanem jogokat, emberi és kisebbségi jogokat követelnek — jelentette ki Tőkés László. Az Európai Uniótól joggal várjuk el, hogy ne folytasson struccpolitikát, hanem utasítsa el az alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt — mondta az EP-képviselő. Tőkés László hangsúlyozta, az unióban nem két ország belügyének, hanem egyetemes európai kérdésnek kell tekinteni a kisebbségek ügyét.

A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó végén zárónyilatkozatot fogadtak el — a szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépést, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségek melletti kiállást szorgalmazva.

A zárónyilatkozat szerint a Kárpát-medencei magyarság a szegedi dómban összegyűlt tagjai és képviselői megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében az egykori nacionálkommunista rezsimek szelleme kísért, és azok elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek. ,,Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, mely szerint sem a szlovák nyelvtörvény — sem Sólyom László magyar államelnök Szlovákiából való botrányos kiutasítása — nem tartozik az Európai Unió illetékességi körébe, hanem a két uniós tagország belügyének számít" — olvasható a dokumentumban. Az állásfoglalás idézi Jerzy Buzek EP-elnököt, aki szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem az európai integráció szellemiségének és a demokrácia elvének is, s így már nem csupán szlovák—magyar ügy. A találkozó résztvevői ugyanebben az értelemben utalják az európai közösség elé a másik uniós tagország, Románia magyarságának emberi és kisebbségi jogi sérelmeit is, többek között a csángómagyarok erőltetett asszimilációjának és a készülő diszkriminatív tanügyi törvénynek a kérdését, továbbá a szerbiai magyarveréseknek, valamint az ukrajnai kisebbségi oktatás módszeres elsorvasztásának az ügyét is. * Huszonegy, magyar és külföldön élő közéleti személyiség tiltakozik nyilatkozatban a szlovák nyelvtörvény, a szlovákiai kisebbségek anyanyelvhasználatának súlyos és értelmetlen korlátozása ellen. Felhívják a figyelmet arra, hogy ,,az ember veleszületett joga a vele azonos anyanyelvűekkel közös anyanyelvükön érintkezni. Ennek korlátozása és különösen büntetése a legsúlyosabb emberijog-tiprások közé tartozik, amely ellen, úgy véljük, minden szabadságszerető embernek tiltakoznia kell." Hangsúlyozták: az európai közvélemény felelőssége, hogy felemelje a szlovák törvény ellen a szavát, és az európai és észak-atlanti döntéshozók felelőssége, hogy ne várják meg, amíg ezek a feszültségek elterjednek és elmérgesednek, hanem időben tartóztassák fel az aggasztó folyamatot. Olyan törvényről van szó, amelynek értelmében az állampolgárok egy meghatározott köre számos helyzetben csak büntetés terhe mellett használhatja majd anyanyelvét, amikor azonos anyanyelvűekkel hivatalból érintkezik — áll a nyilatkozatban. * Az elfogadhatatlan és diszkriminatív szlovák nyelvtörvényre hívta fel az amerikai kormányzat vezető külpolitikai tisztviselőinek figyelmét Frank Koszorús, az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) társelnöke Washingtonban. A magyar vezető azon a találkozón beszélt erről, amelyen a tizennyolc amerikai etnikai szervezetet képviselő Közép-Kelet-Európai Koalíció (CEEC) nevű csoport vezetői megbeszélést folytattak a múlt héten az Obama-kormány vezető külpolitikai tisztviselőivel.

Késmárk nyerte a Csíki Sör Kupát



A felvidéki Késmárk jégkorong¬csapata nyerte a Csíki Sör Kupát miután százszázalékos teljesítményt nyújtva mindegyik mérkőzését megnyerte. A Brassó második, a Sportklub harmadik, míg a Steaua negyedik lett.


A torna első mérkőzésén a Brassó és a tavaly még extraligás Késmárk csapatai néztek farkasszemet. A találkozó azonban nem hozott nagy izga lmakat, hiszen a felvidéki csapat az első negyed közepén egy perc alatt kétszer is betalált Fülöp Rajmund kapujába. Az utolsó két harmadban sem értek el szépítő találatot a brassóiak, csak ritkán jutottak el a vendégek kapujáig. Nem így tettek a késmárkiak, akik mindkét harmadban egy-egy gólt még bevágtak a brassói ketrecbe.

Kétségtelenül a Sportklub – Steaua meccs volt a nap rangadója. Az első játékrészben azonban elmaradtak a gólok és a szép játék is. Ritkán forogtak veszélyben a kapuk, csak Papp Szabolcs kapuvasánál hördült fel a közönség, amely legfeljebb kedvenc csapata új mezével lehetett megelégedve.

A második játékrészre felpörögtek az események, hiszen a kék-fehérek magasabb sebességfokozatra kapcsoltak, aminek meg is lett az eredménye. A 26. és 29. percben előbb Szőcs, majd Virág talált be Cătrinoi hálójába. A Sportklub játékosait az előny megnyugtatta, és a Steaua ezt könyörtelenül kihasználta Zabludovszkij révén, aki kétszer is megzörgette a kiválóan védő Ruczuj hálóját.

Az utolsó játékrészben a hazaiak újból rákapcsoltak, és Weinstock mester zseniális húzásainak köszönhetően egy perc alatt kétszer is betaláltak a bakák hálójába. A vereséget nehezen viselték a katonák, akik alattomos módon provokálták a hazaiakat. Ebből adódóan nem maradtak el a kisebb-nagyobb ökölcsapások sem.

Bajnokverés brassói módra



A torna második napjának nyitómérkőzésén Késmárk csapata gálamérkőzést játszott a Steauával. A Cătrinoit, Timarut és Georgescut nélkülöző bakák könnyű „áldozatok” voltak. A Cătrionoit helyettesítő Csergő több alkalommal sem állt a helyzet magaslatán, és könnyedén védhető gólokat kapott már a mérkőzés elején. A találkozót nagyobb izgalom nélkül a késmárkiak nyerték 11–3 arányban.

Nagy izgalmakat hozott viszont a második mérkőzés. Az első harmadot átalvó sportklubosok 20 perc után kétgólos hátrányba kerültek a remekül védekező brassóiakkal szemben.

A Sportklub edzője a látottakon „felmérgelődve” felforgatta csapatát, ennek hamar meglett az eredménye. Előbb Szőcs, majd Virág talált be a brassóiak ketrecébe. Az egyenlítő találat után hatalmas iramot diktált mindkét együttes, ami sok egyéni hibával is járt, de több gól nem született.

Az utolsó játékrészt a barcaságiak kezdték jobban, és az egy évet kihagyó Laczkó Attila révén újból előnyre tettek szert. Kockáztatott a Sportklub, sokat volt náluk a korong, ám minden támadás elakadt a remekül védekező és kontrázó brassóiakon. Végül az utolsó másodpercekben érett góllá a nyomás, amikor Péter kihasznált egy emberelőnyt. A hosszabbításban Kósa eldönthette volna a találkozót, ám egyedül a kapus ellenében tévedett. A büntetőlövések alatt a brassóiak jobban koncentráltak és megérdemelten arattak győzelmet.

Visszavágott a Brassó a Steauának, Késmárk lett a tornagyőztes

Nehezen lendültek bele a játékba a torna utolsó napjának első mérkőzésén a brassóiak, de végül könnyed győzelmet arattak a Steaua kifáradt játékosain. Elekes Levente kiemelkedő teljesítményt nyújtott a találkozón, két góllal és két gólpasszal járult hozzá csapata győzelméhez.

A torna zárómérkőzésén a Sportklub és a Késmárk nézett egymással farkasszemet, és egy nagyon iramos és színvonalas első harmadot követően 1–1–re álltak a felek. A második harmadra visszaesett a játék irama, megsűrűsödtek a kiállítások is. Nem maradtak viszont gól nélkül a nézők. Előbb a Késmárk visszavette a vezetést, amire még Basilidesz válaszolni tudott emberelőnyből. Azonban a 35. percben a vendégek csapatkapitánya, Slaninak megszerezte a győztes gólt. Az egygólos előnyt a felvidékiek az utolsó játékrészben még egyszer növelték Svitana révén.

Edzői nyilatkozatok:


Antal Előd, a Brassói Fenestela 68 edzője: „Nagyon hasznos torna volt a csapat számára, több játékost sikerült kipróbálnunk. A csapatösszeállítást tekintve most tisztázódott a kép, hogy ki kivel fog játszani az elkövetkezendő időszakban. Szeretném elérni, hogy a gárda formába lendüljön, továbbá hogy megtaláljam az ideális összeállítást. Szeretnénk döntőbe kerülni a bajnokság végére, de egy nagyon kiegyensúlyozott bajnokság elébe nézünk, ahol a Sportklub, a Steaua és mi nagy harcokat fogunk vívni.”

Nelu Alexe, a Steaua edzője: „Nehéz bármit is mondani a csapatomról, nagyon a felkészülés elején vagyunk. Alig egy hete léptünk először jégre, Bukarestben pedig még mindig nincs jég. Meg vagyok elégedve az eddig látottakkal, hiszen tisztelettel helytálltunk, de sajnos a Brassó elleni mérkőzés végére elfáradtunk. Egy nagyon hasznos torna volt, erős csapatokkal, ahol sokat tanultunk.”

Baca Jergus, a tornagyőztes késmárki csapat edzője: „Nagyon örültünk, hogy itt lehettünk. Nem ismertem eddig a román jégkorongot, ezen a tornán viszont találkoztunk a három legjobb csapattal, és jó benyomást keltettek. A rendezés nagyon jó, mondhatni kifogástalan volt. A csapat teljesítményével elégedett vagyok, sajnálom, hogy több játékosunkat is nélkülözni kellett, ők nem tudtak ideutazni velünk, de mindenképp egy nagyon hasznos tapasztalatokban gazdag három napon vagyunk túl.”

Ulf Weinstock, a Csíkszeredai Sportclub vezetőedzője: „A második mérkőzésen a csapaton belül voltak rendezési problémáink. Ezért kellett megkeverni a sorokat és áttérni a háromsoros játékra, és ennek köszönhetően tudtunk újra partiba kerülni. A mai meccsen mindenki revansot szeretett volna venni a tegnapi gyengébb teljesítményért, ez nagy mértékben sikerült is, ugyanis iramos, nagyon jó mérkőzést vívtunk a szlovákokkal. Még nem sikerült teljes mértékben megismerni a játékosokat, hogy mire képesek, de jó úton haladunk. A három mérkőzés alapján a Virág – Molnár – Mihály csatársorral voltam megelégedve, ők mindhárom mérkőzésen konstans módon jó teljesítményt nyújtottak.”

Brassói Fenestela 68 – MHK Kezmarok 0–4 (0–2, 0–1, 0–1)
Gólszerzők: Kopkas (11.), Klein (11.), Schneider (39.), Jasenak (49.)

Csíkszeredai Sportklub – Bukaresti Steaua 4–2 (0–0, 2–2, 2–0)
Gólszerzők: Szőcs Sz. (26.), Virág (29.), Basilidesz (53.), Molnár (54.), illetve Zabludovskij (30., 38.)

Bukaresti Steaua – MHK Kezmarok 3–11 (0–3, 1–3, 2–5)
Gólszerzők: Zabludovskij (37., 51.), Piszarenko (54.), illetve Ficko (9.), Rusnák (10., 14.), Suitana (23.), Marcinko (26.), Jasenak (36., 60.), Schneider (44.), Kopkás (45.), Dubaj (52.), Tepliczky (55.)

Csíkszeredai Sportklub – Brassói Fenestela 68 3–4 (0–2, 2–0, 1–1, 0–0, 0–1)
Gólszerzők: Szőcs Sz. (28.), Virág (29.), Péter R. (60.), illetve Zerkula (7.), Péter L. (10.), Laczkó (42.), Gergely (65. –GWS)

Brassói Fenestela 68 – Bukaresti Steaua 8–4 (1–1, 2–1, 5–2)
Gólszerzők: Petres (14., 41.), Elekes (30., 35.), Tankó (54., 56.), Páll Z. (55.), Antal (58.), illetve Timaru (7.), Zabludovszkij (32., 59.), Ştefan Bogdan (44.).

Csíkszeredai Sportklub – Késmárk 2–4 (1–1, 1–2, 0–1)
Gólszerzők: Péter (14.), Basilidesz (32.), illetve Bakos (10.), Marcinko (29.), Slaninak (35.), Svitana (57.).

A torna végeredménye: 1. Késmárk 9 pont, 2. Brassó 5., 3. Sportklub 4., 4. Steaua 0.

Legjobb kapus: Balázs Csongor (Brassó). Legjobb hátvéd: Martin Dubaj (Késmárk). Legjobb csatár: Gyenisz Zabludovszkij (Steaua). A torna legjobb játékosa: Virág Csanád (Sportklub).

A Csikszeredai Szent Ágoston-templom



Tízperces harangzúgás jelezte szombat délelőtt Csíkszereda népének: rendkívüli esemény színhelye a Szent Ágoston-templom. Székely ruhás gyerekek sorfala, a környék papsága és a hívők sokasága várta a templomszentelés ceremóniáját végző dr. Jakubinyi György érseket és Tamás József püspököt. A fennállásának ezredik évét ünneplő Gyulafehérfári Római Katolikus Főegyházmegye millenniumi rendezvényei között előkelő helyet foglalt el a Szent Ágoston-templom szentelése.

A templom bejárata előtt dr. Jakubinyi György érsek ünnepélyes keretek között vette át az épület kulcsait. Mielőtt azonban megkezdődött volna a templomba való bevonulás, az épület tervezője, Albert Homonnai Márton műépítész emlékezett arra, hogyan választották ki 1990 őszén Csíkszereda akkori plébánosával, Borbély Gábor főesperessel az építendő templom helyét, majd a meglévő terveket hogyan alakították át 1996-ban úgy, hogy a már meglévő alapot felhasználva méreteiben megváltozott templombelsőt, kettős tornyot, a keleti oldalán pedig rezidenciális részt alakítsanak ki. A tervező reményét fejezte ki, hogy a jóváhagyott rendezési terv szerint a jövőben a Kossuth utcából gyalogos feljárót képezhetnek ki a templomhoz. A jelenlévők egyperces csenddel emlékeztek a kivitelező Nagy Csaba mérnökre, aki nem érhette meg a templom szentelésének napját.

Pénzes József plébános Salamon király példáját idézte, aki hálaadással és kéréssel fordult Istenhez, amikor a templomot építette. Hálát adott, hogy közösségét és őt szemelte ki Isten a munka elvégzésére, ugyanakkor azt kérte, hogy népét tartsa meg kegyelmében és jóságában. Pénzes József is hálát adott Istennek az elmúlt 15 esztendő munkájáért, hogy teljesíteni tudta közösségével ezt a nagy feladatot. Kérése pedig úgy hangzott, hogy legyen ez a föld olyan szent, mint az égő csipkebokor környéke, legyen olyan hely, ahol bú és gond megszűnik, ahol lehetőséget kap a tékozló fiú, legyen olyan hely, mint a Getsemáne-kert, ahol elhangzott: legyen meg a Te akaratod szerint.

A kőtemplom és lelki templom építőinek szavai után szólította fel Jakubinyi érsek a közösséget: lépjetek be a templomba. Ott pedig megszentelte a vizet, amivel meghintette a papságot, a templomot és a híveket. Miután a lektorok átvették az érsektől Isten Igéjének könyvét, megkezdődött a szentmise. Az ünnepi szónok, Jakubinyi György ó- és újszövetségi példákkal magyarázta a templom fontosságát. Míg az Ószövetségben a jeruzsálemi templom felépítéséről olvashatunk, az Újszövetségben nem szerepel kőből épített templom, hiszen Jézus maga lett a templom. Az egyház hármas jellegét – a megdicsőült, a küzdő és a szenvedő egyházét – hangsúlyozva Jakubinyi György emlékeztetett arra, hogy az őskeresztényeknek is szüksége volt kőből épült templomra, ahol az élő egyház bemutathatta az áldozatot. Az első ilyen templom az utolsó vacsora terme volt, ahol nagycsütörtökön Jézus megalapította az oltáriszentséget és a papság szentségét. Ugyanebben a teremben jött el a Szentlélek az első pünkösdön, amikor Jézus megalapította a bérmálás szentségét. Az őskeresztények nagy tiszteletben tartották ezt a termet. 1554-ben azonban az oszmánok elfoglalták ezt a szent helyet, és azóta is ők birtokolják: hangos ima nem hangozhat el itt. VI. Pál pápa is csak csendben imádkozhatott az utolsó vacsora termében, és évszázadok óta először II. János Pál pápának engedte meg a főmufti 2000-ben, hogy misét mondjon itt. A katolikusság egyik legszentebb helyét tehát nem használhatja. Jakubinyi érsek szerint a gondviselés ezzel azt szeretné megértetni mindnyájunkkal, hogy a lélekből épült templom a fontosabb.

Az ünnepi szónok magyarázatot adott arra is, miért Szent Ágoston tiszteletére szentelik fel Csíkszereda új templomát. Amikor tervezték a templom építését, sok javaslat érkezett, hogy kinek vagy milyen hittitok tiszteletére szenteljék fel. Erdély első érseke, Bálint Lajos döntött úgy, hogy olyan szent tiszteletét hirdesse, akinek Csíkban még nem szenteltek templomot. Ha önálló község lenne, Csíkszentágoston lenne, mondta a szentek nevét viselő csíki falvak analógiájára az érsek. De mennyire él Szent Ágoston tisztelete ezen a vidéken? A kérdésre Márton Áron példájával válaszolt, aki 1896-ban Szent Ágoston napján született, és akinek édesapját Ágostonnak hívták – emlékeztetett Jakubinyi György.

A Mindenszentek litániája után átadták Szent Ágoston ereklyéit, majd krizmával való megkenéssel szentelték fel az oltárt. A templomszentelés szertartása az oltár és a templom megvilágításával – a gyertyák meggyújtásával – folytatódott, majd előkészítették az oltárt az áldozat bemutatására, és az érsek elhelyezte az oltáriszentséget a tabernákulumba.

A szentmise végén Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Ráduly Róbert Kálmán polgármester mondott köszöntő szavakat, üdvözölte a közösséget a Budapesti Erdélyi Gyülekezet képviselője és felolvasták Orbán Viktor üzenetét.

Pénzes József esperes plébános meghatottsággal küszködve igyekezett e rendkívüli pillanatokban érzelmeit tolmácsolni. Visszatekintve az elmúlt ezer esztendőre, a jövőt is igyekezett felvázolni: ez a nép csak akkor maradhat meg, ha semmilyen körülmények között nem engedi el Isten kezét. Jó házigazdaként ajándékkal lepte meg magas rangú vendégeit: Szent Ágostont ábrázoló festményt adott át Jakubinyi György érseknek és Tamás József püspöknek.

A Szent Ágoston-templom felszentelése érseki áldással, a pápai himnusz, nemzeti imádságunk és a székely himnusz éneklésével ért véget.

2009. augusztus 30., vasárnap

Felavatták Csíkszeredában a Szent Ágoston templomot




Felszentelték Csíkszeredában a Szent Ágoston római katolikus templomot. A csíksomlyói kegytemplom után Csíkszék második legnagyobb temploma.

Ezerkétszáz hívőt képes befogadni a Szent Ágoston nevét viselő római katolikus templom, amelyet egy több mint három és félmillió eurós beruházás részeként tizenhat évig építettek, s amelyet szombaton - a névadó szent napján - szenteltek fel Csíkszeredában. Az ünnepélyes templomszentelés a Szent István által alapított gyulafehérvári főegyházmegye fennállásának ezer évét ünneplő rendezvénysorozat része. A mintegy 3,5 millió euró összértékű beruházás három külön épületből álló komplexumának egyik elemét képező Szent Ágoston-templom építését 1993-ban kezdték. A pénz nagy része a hívek adakozásából gyűlt össze, e közösségi összefogást romániai és külföldi - köztük magyarországi,osztrák, német és svéd - intézmények, segélyszervezetek, köz- és magánalapítványok támogatták.
A 11 ezres lélekszámú egyházközség templomát Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel. A templomszentelési szentmisét felvételről a Duna Televízió vasárnap 10 órától közvetíti.

Felhívni a világ figyelmét a szlovákiai magyarság problémáira



Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a szeptember 1-jei dunaszerdahelyi nagygyűlés célja felhívni a figyelmet a szlovákiai magyarság súlyos problémáira és tiltakozni az államnyelvtörvény ellen.


,,El kell mondanunk, hogy elég volt a durva magyarellenességből, elég a kormány antidemokratikus praktikáiból, elég a hazudozásokból és a közös vagyon szétlopkodásából. Mi, magyarok, normálisabb körülmények között akarunk élni. Ez pedig a jelek szerint nemzetközi segítség nélkül megint nem fog menni. Ezért kell felhívnunk a problémáinkra egy ilyen nagygyűléssel a figyelmet" — mondja Csáky Pál abban az interjúban, amely az Új Szó napilapban jelent meg tegnap fizetett hirdetésként. A Kiállunk jogainkért címmel meghirdetett dunaszerdahelyi nagygyűlést az MKP szervezi, társrendezőként pedig a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala jegyzi.

Csáky szerint jó lenne, ha magas lenne a részvétel Dunaszerdahelyen, hogy ,,a világba tényleg elmenjen a híre annak, hogy a magyarok úgy gondolják Szlovákiában, hogy az ország irányultságával komoly bajok vannak, s ezen a kurzuson változtatni kell". A szlovák államnyelvtörvény szeptemberi hatályba lépését sajnálatosnak minősítette a politikus, de leszögezte: ,,nem szabad félnünk, nem szabad, hogy ez a buta törvény megfélemlítsen bennünket. A törvény értelmében magánembereket nem lehet megbüntetni, tehát bátran használjuk anyanyelvünket az élet minden területén". Csáky megerősítette: az MKP szeptember 2-i hatállyal életbe lépteti nyelvtörvény-felügyeleti rendszerét. Bárki bármilyen problémával találkozik, bármilyen bejelenteni valója van a törvény alkalmazásával kapcsolatban, illetve bármely kérdésére választ szeretne kapni, azt az MKP Központi Irodá­jában megteheti, illetve bejelentését az MKP járási irodáiban is eszközölheti.

Ismételten bírálta a szlovák vezetést, amiért nem tette lehetővé, hogy Sólyom László magyar államfő a múlt pénteken részt vehessen Szent István révkomáromi szobrának felavatásán. ,,Ez felháborító, Szlovákia ezzel valóban a harmadik világ szintjére süllyedt. Sólyom László persze úriemberként viselkedett: az ilyen viselkedés viszont akkor hatékony, ha a másik oldalon is úriemberek vannak. Szlová­kiában, sajnos, ez most messze sincs így" — vélte a szlovákiai politikus a hirdetésként megjelent interjúban.

Csíkszentmárton, a román igazságszolgáltatás és a média

Kétszázharminc csíkszentmártoni magyar ellen indított bűnvádi eljárást a csíkszeredai ügyészség a május végén kirobbant roma—magyar konfliktus kapcsán. A román média és a bukaresti román romaszervezetek mint a vércsék csaptak le az eseményre, s romák jogköveteléseit, esélyegyenlőségét pártoló jelszavaik, az eseményt feltérképező értékeléseik szabályos magyarellenes megnyilvánulásokká változtak.


E hullámon úszva jelentette ki Constantin Strujan Hargita megye prefektusa a Cotidianul bukaresti napilap riporterének, hogy: ,,Bantusztán ez, jóemberek, Bantusztán! Én ki merem mondani! A magyarok nemcsak a romákkal viselkednek így, ez látszik, mert a füst elárulja, ha valaki tüzet gyújt. A magyarok intoleránsak a románokkal és az idegenekkel általában. Kulturális események mögé bújnak, miközben olyan szélsőjobb szervezeteket tartanak fenn, amelyeket már Magyarországon is betiltottak."

A megye vezetése szerint ,,a túllihegett médiacirkusz, a bukaresti intézmények magatartása miatt a helyzet rosszabbá válhat, mint eddig volt, hiszen minden egyszerű embert egyaránt sújt a sok évig ki nem vizsgált atrocitások következménye — állítja Borboly Csaba megyeitanács-elnök a Transindexnek. — A bukaresti rendőrök másfél hónappal ezelőtt az egész falu népét felkeresték, hátha rábukkannak valamire, amiből felépíthetik a bírósági ügyet. Most az ügyészség azokat az embereket kérette maga elé, akik életükben egyszer jártak hivatalos ügyet intézni, amikor a személyazonossági igazolványukat kiváltották. Hatvan-hetven éves, románul nem tudó személyekről van szó". Borboly ismertette a szentmártoniakkal az ügyészség által megfogalmazott három vádpontot is, amelyekről elmondta, egyáltalán nem vagy nehezen bizonyíthatóak. Szerinte az első vádpont, a bűnözés elkövetése érdekében létrejött társulás azért nem áll, mert spontánul verődött össze a romatelepre igyekvő csoport. ,,A falusi közösségekben láncreakció-szerűen siet a lehető legtöbb ember a probléma orvoslására" — véli Borboly, aki szerint a második vádpont, a magántulajdon-sértés bizonyítása is kétséges, hiszen a legtöbb roma háza illegálisan, zömében a magyar lakosság tulajdonát képező telkekre épült. A tanácselnök további tájékoztatása szerint a harmadik vádpont a magántulajdon-rongálásra vonatkozik. Borboly elmondta, tudomása szerint egy plazmatévét tett tönkre egy elkövető, akinek — ha kilétére fény derül — felelnie kell tettéért.

Borboly hozzátette: a pünkösd vasárnapján történtek sajtóvisszhangja következtében Székelyföld ellen erős lejáratókampány indult, ez pedig nem tesz jót senkinek, sőt, a helyi romákat kifejezetten hátrányosan érinti. ,,Lehet, hogy Bukarestben és Kolozsváron egyesek örülnek a kialakult csetepaté miatt, azonban ők arra nem gondolnak, hogy a cigányság helyzetét nem oldották meg, sőt, hangsúlyosabbá vált az irántuk érzett bizalmatlanság a magyarság körében" — így Borboly, aki kifejtette: az alcsíki pityókatermesztők inkább vállalják, hogy máshonnan bérelnek munkaerőt a termény betakarítására, semhogy a romákat foglalkoztassák napszámosként. Nem egy kosár fű vagy pár kiló ellopott termény a konfliktus alapja: a magyar lakosságot a hatóságok passzivitása dühíti. Elmondta, a Csíkszentmártonhoz tartozó Csekefalván ismeretlen elkövetők felgyújtottak egy csűrt, illetve a közbirtokosság épületét, ám senki nem vizsgálódik ezekben az ügyekben.

Mint ismeretes, Csíkszentmártonban pünkösd vasárnapján került összetűzésbe a roma és a magyar közösség. Néhány roma megvert két magyart, mert azok rajtakapták, hogy földjeiken legeltetik a lovaikat. A verekedés után egy nappal egy roma lakását ismeretlenek felgyújtották.

2009. augusztus 28., péntek

Román–magyar kormányülés RMDSZ nélkül



Az RMDSZ nélkül szervezik az ötödik román–magyar kormányülést. „Még nem kell a segítségünk”, véleményezte a helyzetet Borbély László .

Kihagyták az RMDSZ-t az ötödik román–magyar együttes kormányülés megszervezéséből. Az ülésre egyébként október 10-én kerül sor Bukarestben, jelentette be tegnap a román kormányszóvivő. Ioana Muntean tájékoztatása szerint a román kormány szerdai ülésén hozta meg döntését, miután konzultált a magyar kormány illetékeseivel.

Az eseményről Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke csak annyit nyilatkozott hogy „mivel nem vagyunk kormányon, nem vették igénybe az RMDSZ javaslatait a napirendi pontok összeállításakor, még nem kell a segítségünk”. A szövetség egyébként Markó Attila államtitkárt bízta meg, érje el, hogy kisebbségi kérdések megvitatását is tűzze napirendre a két kormány, de ez egyelőre nem sikerült.

A napirendi pontok kidolgozása még nem lezárult folyamat, a román kormányszóvivő szerint a következő időszakban találkozásokra kerül sor, amelyeken véglegesítik majd az együttes ülés napirendjét. Mint jelezte, olyan kétoldalú megállapodások és normatív dokumentumok kerülnek terítékre, amelyek a két ország európai uniós és NATO-tagságának szempontjából kijelölt célok megvalósítását szolgálják. Ezek a dokumentumok abban is érintik a két ország együttműködését, hogy mindkettő érdekelt félként vesz részt egy közös regionális politika alakításában, különösen az energia és a szállítás területén, mutatott rá a szóvivő.

A román állásponttal szemben a magyar kormány sajtósa azt állította, hogy a helyszínről még nem született egyezség. A napirendi pontokról annyit mondott, hogy a gazdasági világválság kezelése, az energetikai együttműködés, regionális uniós projektek, valamint környezetvédelmi, közlekedéssel kapcsolatos és kisebbségi kérdések kerülhetnek szóba. Hangsúlyozta: az együttes ülés előkészítésénél – az eddigi gyakorlat szerint – bevonják a magyarországi románságot és a regionális együttműködésben érintett polgármestereket, regionális fejlesztési tanácsokat is.

2009. augusztus 26., szerda

Duna TV – Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó



Élőben közvetíti a Duna Televízió a Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozót.

2009. augusztus 30-án 17.30-kor kerül sor a Szegedi Dómban a Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozóra, amelynek célja a szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépés, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzetközösségek melletti kiállás. Az Ökumenikus Nagytalálkozón egybegyűlteket több közéleti személyiség és egyházi méltóság mellett Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke is üdvözli A Nagytalálkozót a Duna Televízió 18.30-tól élőben közvetíti.

Augusztus 30-án, vasárnap 17.30-kor kezdődik Szegeden a Hálaadás Anyanyelvünkért – Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó Tőkés László EP-képviselő és Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök kezdeményezésére. A szlovák nyelvtörvény elfogadása és az azóta történt incidensek miatt szinte soha nem volt még olyan feszült a két ország viszonya, mint napjainkban. Ebben a helyzetben a Kárpát-medencei történelmi egyházak vezetői ökumenikus találkozót szerveztek a Szegedi Dómba, amelyre meghívnak minden jószándékú embert, hogy az imádság erejével vessenek gátat a népeinket elválasztó gyűlölet terjedésének. Az első pünkösdkor mindenki a saját anyanyelvén hallotta az apostolok beszédét: erre lenne ma is szükség a megosztottság és a meg nem értés helyett.

Az Ökumenikus Nagytalálkozón egybegyűlteket Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke üzenetben üdvözli, míg Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, és Schmitt Pál EP-alelnök élőben köszönti. A jeles meghívottak közül beszédet mond Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke és Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke.

A szegedi Ökumenikus Nagytalálkozó alkalmából a szervezők – a rendezvény célja és üzenete értelmében – egyetemes imanapot hirdetnek a kárpát-medencei magyar egyházaik körében.

A Duna Televízió, a világ és a Kárpát-medence magyarságának televíziója 18.30-kor egyenes adásban közvetíti az Ökumenikus Nagytalálkozót. Az eseménnyel foglalkozik a 20 órakor kezdődő Heti Hírmondó közéleti magazin is.

Hivatalos védjegy lett a Székelyföldi



A történelmi Székelyföldön előállított termékek, itteni szolgáltatások élvezhetik ezután mindazokat az előnyöket, amelyek egy megkülönböztető, eredetet és minőséget igazoló védjegyből származnak – derült ki a megyeházán tartott sajtótájékoztatón.

A Székelyföldi márkanév levédése, illetve használata tulajdonképpen mind a termelők, mind a vásárlók előnyére válik. A helyi termelőknek lehetőségük lesz könnyebben, esetleg drágábban érékesíteni a megkülönböztető védjeggyel ellátott terméküket, a vásárlók pedig minőség és eredet szerint tudják megvásárolni a kívánt terméket, illetve igénybe venni a szolgáltatást – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök mellett részt vett Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke is.

A Székelyföldi márkanév levédése – amelyet a Hargita valamint a Kovászna Megyei Tanács a Polgár-Társ Alapítvánnyal és egy tekerőpataki vállalkozóval közösen vitelezett ki – több mint egyéves procedúrával járt, és a megyei tanács a múlt hét péntekén kapta meg a levédést igazoló hivatalos bizonylatot. Tamás Sándor szerint azért esett a választás a Székelyföldi névre, mert ez emocionális töltetet is hordoz: azt kívánják, hogy a helyi termelők érezzék, fontos a munkájuk, a vásárlók pedig tudják, hogy honnan származik az általuk vásárolt termék.

Borboly Csaba azt mondta: a helyi termelőket szeretnék védeni, a minőséget támogatni, ezért a név levédésén túl abban is segítik a termelőket, hogy szövetségekbe tömörüljenek, az esetleg növekvő keresletet is mindig ugyanolyan magas minőségű, és elegendő mennyiségű termékkel tudják kielégíteni.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy folyik a védjegy odaítélési kritériumrendszerének kidolgozása, valamint az elbíráló bizottság létrehozása, amely majd odaítéli egyik vagy másik terméknek, illetve szolgáltatásnak a védjegy használati jogát.

A megyevezetők reményei szerint jövőre már sok termék lesz a piacon a Székelyföldi megkülönböztető védjeggyel.

Elkerülhetetlen az EU politikai közbelépése (Sólyom László meghiúsult látogatása)

Még ha jogilag aligha van is alapja az EU-nak közbelépni a szlovák―magyar vitában, politikailag ez elkerülhetetlen ― írta a Der Standard osztrák napilap tegnapi száma a magyar államfő meghiúsult révkomáromi látogatásával kapcsolatban.

A ,,nacionalista konfliktusokat", mint például a Szlovákia és Magyarország közötti, nem szabályozza az acquis communitaire, az EU teljes joganyaga. De még ha jogilag aligha van is alapja az EU fellépésének, politikailag elkerülhetetlen ― írta a kommentár szerzője. Pozsony és Budapest kölcsönös provokációi esetében ugyanis az európai integráció alapvető feladatáról van szó: békeövezet megteremtéséről, amelyben a népek soha többé nem háborúznak egymással.

A szerző szerint Nyugat-Európában ez többé-kevésbé sikerült is, de a bővítéssel az EU egy sor konfliktust is ,,beszerzett", amely inkább a XIX., s nem a XXI. századhoz illő: Ciprus megosztottsága, az oroszok hátrányos megkülönböztetése a Baltikumban, Szlovénia és Horvátország határvitája. Nem szabad alábecsülni ezeknek a témáknak a veszélyességét. Ha teret engednek a radikális erőknek ezekben az országokban, félő, hogy követőkre talál a példa. Világos beszédre van szükség az Európai Bizottság, az Európa Tanács elnöksége és olyan vezető politikusok, mint Angela Merkel és Nicolas Sarkozy részéről: ilyen szellemiséggel és ilyen intézkedésekkel nincs mit keresnie egy országnak az EU-ban ― vélekedett a Der Standard kommentárjának írója.

Abszurd, hogy az Európai Unió kivonja magát egy olyan, tagállamait érintő konfliktusból, amelyet a felek teljesen nyilvánvalóan nem tudnak egyedül megoldani — írja a Berliner Zeitung, felidézve, hogy az Európai Bizottság jelezte: kétoldalú ügynek tekinti az augusztus 21-i magyar—szlovák diplomáciai incidenst. Hol van az uniós elnökség és a bizottság, amikor valóban szükség lenne rá? — teszi fel a kérdést a lap újságíró­ja. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy véli, Robert Fico kormánya belpolitikailag akár profitálhat is a diplomáciai incidensből, amennyiben az rövid időre eltereli a figyelmet a gazdasági válságról.

Szlovákia eddig aránylag sikeresen kezeli a Sólyom-ügyet, legalábbis diplomáciai síkon. Az EU svéd elnökségének jelzése, hogy nem kíván foglalkozni az üggyel, azt jelenti, hogy Szlovákiát semmiféle nemzetközi botrány nem fenyegeti. Rosszabb a helyzet azonban a vita politikai vetületével — írta a Pravda független szlovák napilap. Az újság szerint a szlovák kormány hosszú ideig védekezésre fog kényszerülni. ,,Ellene lesz a magyar államfő, a magyar kormány, az Európai Parlament egy része. Itthon (Szlovákiában) a Csáky (Pál) vezette Magyar Koalíció Pártja és a Bugár (Béla) vezette Híd — Most. Azzal kell számolni, hogy ebben a vitában mindig csak Dél-Szlovákia lesz a problematikus és sebezhető, nem pedig Magyarország" — jegyzi meg a szerző.

2009. augusztus 25., kedd

Gyergyói veterántalálkozó



Első alkalommal szervezik meg a Gyergyó vidéki második világháborús veteránok találkozóját, amely talán korukra való tekintettel sajnos az utolsó is lehet. A második világháború a székelységet aktív katonai részvételre késztette a magyar királyi honvédség keretében, akik 1940-től néha létszámon felül jelentkeztek annak állományába, hiszen egy ideig újra saját nemzetük hadseregében szolgálhattak.

Gyergyó vidékére a magyar katonai vezetés hegyi csapatokat telepített, majd 1942-től az ún. székely határőrséget állította fel különleges határvédelmi feladatokkal megbízva, hiszen Székelyföld zsákszerű földrajzi helyzeténél fogva kihívást jelentett a határvédelem megszervezése terén.

Az anyaországi tisztikar négy év alatt több generáció ifjú Gyergyóit képezett ki többé-kevésbé a korszerű háborúra való felkészülés jegyében. Gyergyótölgyesre települt a 21. székely honvéd határvadász-zászlóalj parancsnoksága, melynek alegységei a Keleti-Kárpátok szorosait zárták le e vidéken. Mindezt kiegészítették az 1., 2. és 3. székely határőr-zászlóaljak, továbbá öt határvadász erődszázad, melyek a szorosok erődítményeit szállták meg.

1944 őszén a vörös hadsereg támadása félbeszakította a további katonai szervezést. Szeptember 14-én kiürítették a gyergyótölgyesi kaszárnyákat, visszavonulva a Szalárd-völgyéig, ahol rövid ideig a szétvert alakulatok maradékai fenntartották a szovjet előnyomulást.

Az 1940-1944 közötti időszak rá nyomta bélyegét Gyergyó akkori ifjuságának életére, évek múlva, a kommunizmus ideje alatt is számtalanszor előfordultak bebörtönzések magyar katonanóták éneklése miatt.

Ma már csak kevesen élnek, akik átélték az akkori harcokat, megpróbáltatásokat, kb. 50 embert várunk a 2009. szeptember 6-án Gyergyóremetén megszervezendő veterán találkozóra, ahol megemlékezéssel egybekötött beszélgetések fognak zajlani.

Program:
12.30: Meghívott veteránok regisztrációja
13.00: A 21. székely honvéd határvadász-zászlóalj indulója
Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármesterének megnyitó beszéde
13.05: Illésfalvi Péter muzeológus, hadtörténész (Budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum)- 1944: Háború Gyergyóban – gyergyóiak a háborúban
13.40: Csoportos beszélgetés a veteránokkal. Moderátorok: Illésfalvi Péter, Berekméri Árpád Róbert (Marosvásárhelyi Református Levéltár), Sebestyén Elemér (Zetelaka), Laczkó Szentmiklósi Endre (Gyergyóremete), Nagy József (BBTE, Kolozsvár)
14.50: Benkő József (Babes-Bolyai Tudományegyetem, történelem szak) marosvásárhelyi második világháborús relikviagyűjtő kiállításának bemutatása és közös megtekintése. A fiatal kutató Erdély egyik legnagyobb magángyűjteményét (egyenruhák, személyes tárgyak stb.) tudhatja magáénak, melyet a látogatók három napig tekinthetnek a gyergyóremetei művelődési ház előcsarnokában.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Nagy József, BBTE történelem szak, Kolozsvár

Csorba esett Magyarország becsületén (Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatása)

Hiányoznak az Európai Unióban azok a normák, amelyek megakadályoznák, hogy egy közjogi méltóság ne léphessen át bármikor szabadon egy szomszéd országba — mondta Balázs Péter külügyminiszter a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában tegnap reggel. A külügyminiszter szerint az Európai Parlamentben ,,a szabályozás igényével" kell felvetni a kérdést, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő. Balázs Péter ugyanakkor hivatalába kérette Szlovákia budapesti nagykövetét hétfő délutánra.

Balázs Péter emlékeztetett rá: az alkotmány szerint a külpolitikáért a kormány felel, és a kormányzat örömmel segít, ha a közjogi méltóságok nemzetközi kapcsolatokat bővítenek, fejlesztenek, ápolnak, és azzal is a kormányzatnak kell foglalkoznia, ,,ha valamilyen negatívum van", mint Sólyom László köztársasági elnök kitiltása Szlovákiából. ,,Csorba esett Magyarország becsületén, nem engedték át az államelnököt, ezt azért helyére kell tenni mind a kétoldalú, mind a sokoldalú kapcsolatokban. És én egy picit tovább is gondolkodom, mert az Európai Unióban olyan normák hiányoznak, amik ezt megakadályoznák" — jelentette ki. Hozzátette: senki nem számít például arra, hogyha a német államfő szeretne átmenni Franciaországba, akkor ennek akadálya lenne. ,,Az Európai Unión belül ilyen incidenseknek nem szabad előfordulniuk. Soha többé nem szabad előfordulnia annak, hogy bármelyik közjogi méltóság ne léphessen át szabadon egy szomszéd országba" — hangsúlyozta, és hozzátette: elfogadhatatlan a szlovák fél lépése, és rossz a jogalap, amire hivatkoznak.

Az Országgyűlés elnöke nemzetközi fórumokon kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy múlt pénteken nem engedték be Szlovákiába Sólyom László köztársasági elnököt. A Külügyminisztérium dolga, hogy megtegye azokat a válaszlépéseket, amelyeket a diplomácia lehetővé tesz. Ugyanakkor ,,házelnökként azt tudom tenni, hogy nemzetközi fórumokon erre a lépésre felhívom a figyelmet" — mondta tegnap Szili Katalin, aki szerint precedens nélküli, ami történt. Hozzátette: ,,nincs olyan lépés, nincs olyan intézkedés, ami egyébként mentheti azt, hogy a partnerek ezt úgymond belpolitikai célú intézkedéssé tették". Szili Katalin azt mondta, az esetre vonatkozóan nincs európai előírás; van ,,egyfajta európai intelligencia és szokásjog, amit (...) mindenkinek követnie kell". Hangsúlyozta, azt szeretné, ha a szlovák—magyar viszony enyhülne, s nem válna még feszültebbé.

Brüsszelben nem nyilatkoznak

Kétoldalú ügynek tekinti az Európai Bizottság a múlt pénteki magyar—szlovák diplomáciai incidenst. Michael Mann, a bizottság ügyeletes szóvivője tegnapi sajtó­tájékoztatóján azt mondta, hogy az esetet olyan kétoldalú ügynek tekintik, amelyben az Európai Bizottság semmilyen formában nem érintett.

Egyelőre nem nyilatkozik az Európai Unió soros svéd elnöksége a magyar—szlovák diplomáciai incidensről. A brüsszeli svéd EU-képviselet sajtótanácsosa azt mondta, hogy a misszióra nem érkezett magyar felvetés az ügyben. Azt azonban nem zárta ki, hogy a magyar fél közvetlenül a stockholmi külügyminisztériumhoz fordulhatott. A svéd misszió más újságírói megkeresésre sem volt hajlandó reagálni az esetre, és nemlegesen válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e tudomása az EU-elnökség által az ügyben tervezett esetleges lépésekről. Szlovák sajtójelentésekre hivatkozó brüsszeli médiabeszámoló szerint a svéd miniszterelnök és a német kancellár előzetesen azt tanácsolta Sólyom Lászlónak, hogy halassza el Szlovákiába tervezett útját.

Nevetséges és provinciális bohózat

Az Európai Unió szerepvállalását szorgalmazta tegnap mindkét vezető osztrák napilap Sólyom László meghiúsult révkomáromi látogatásáról és az azt övező magyar―szlovák vitáról közölt kommentárjában. A magyar―szlovák vita elmérgesedése egyszerre nevetséges provinciális bohózat egy szobor felavatása körül, és nem veszélytelen konfliktus, amelyből mindkét ország csak nehezen talál kiutat ― írta a liberális Der Standard. A konfrontáció haszonélvezői végül a szélsőségesek lehetnek mindkét oldalon ― vélte a szerző.

A továbbiakban arról írt, hogy a hangnem durvulása egyik oldalon sem csak a szélsőjobbon múlik. A magyarok és a szlovákok is alapvetően legitim érdekeket képviselnek. A probléma ott kezdődik, amikor a politikusok elkezdenek a tűzzel játszani. A Standard kommentárja szerint felesleges provokáció volt, hogy Sólyom László nem akarta lemondani a látogatást, hanem csak a határon fordult vissza. Másrészt Robert Fico szlovák miniszterelnök sem reagált másként: egy másik EU-ország államfőjét érintő beutazási tilalom durva provokációnak számít. Sokkal rosszabb azonban, hogy a szélsőjobboldal kihasználja a vitát. Az érdekek és a ,,lázítók" között mindkét fél számára csak kis mozgástér marad. Most az Európai Unión lenne a sor, hogy közvetítőként fellépjen, nem szabad tétlenül néznie tovább Pozsony és Budapest vitáját ― írta a Der Standard.

Akárcsak egy XIX. századi vita: groteszk, nacionalista és tűzveszélyes — írta a konzervatív Die Presse. Más időkben a diplomáciai kapcsolatok megszakításához vagy talán még rosszabbhoz vezetett volna a vita. Ezúttal nem fajulnak idáig a dolgok, már csak azért sem, mert a két vitapartner európai uniós tagország. Ismét megmutatkozik az Európai Unió stabilizáló szerepe — vélekedett a cikkíró. Az EU vonzerejének köszönhető, hogy az európai kisebbségi konfliktusok a kommunista birodalom 1989-es széthullása után a jugoszláv példa kivételével szerencsésen alakultak. Mégis a feszültség mindenütt nő ott, ahol (a konfliktusokat) nem számolták fel maradéktalanul. Tanácsos volna, hogy az EU az eddigieknél elmélyültebben foglalkozzék a kérdéssel, s állást foglaljon a magyarországi szélsőséges jelenségekkel és a különös szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban — írta a Die Presse.

2009. augusztus 24., hétfő

Böjte Csaba meghívója a Tatárdombon szervezett megemlékezésre






Őseink hősies kiállásáról, az 1658 szeptember 5-i, Gyergyószárhegynél a tatárokkal vívott csatájáról, a székelyek Isten gondviselő jóságából elnyert győzelméről, szeretnénk az idén is, szeptember 5-én ünnepélyesen megemlékezni.

A Tatárdombra szervezett ünnepi együttlétünkre az idén is szeretettel hívjuk a kedves testvéreinket. Különösen a Gyergyó-medence falvaiból hívjuk a megemlékezni vágyókat, szép lenne, ha minél többen akár szekérrel, vagy lóháton érkeznének. 11 órától kezdődő szentmisét, a jelen lévő papokkal, Portik Hegyi Kelemen, a gyergyói medence főesperese fogja bemutatni.

A szentmise után, a hajdani tatárok mai leszármazottainak képviselői előadást tartanak a mai tatár nép létért való küzdelmeiről, majd az emlékezés gyertyáját szeretnénk meggyújtani közösen, az elesett őseinkért, a hajdani tömegsíron, a Tatárdombon.

A tavalyi jól bevált forgatókönyv szerint, bográcsokban lesz bőségesen étel, melyet, aki igényli, egy- egy üveg sörrel is elnyomtathat. Délután sport vetélkedők, lovas bemutatók után, 17 órai kezdettel a csíkszeredai Role együttes Tűzfenyő című ünnepi koncertje zárja az ünnepséget.

Szeretettel várjuk a kedves testvéreinket, hogy őseink hősies kiállásáról méltóképpen megemlékezzünk, és tanuljunk tőlük testvéri összefogást, Istenben bizalmából fakadó bátorságot.

Szeretettel, Csaba t.

Sólyom nem mehetett Szlovákiába



A közadakozásból Révkomáromban létesített Szent István-szobor avató ünnepségén vett volna részt Sólyom László pénteken, ám a szlovák kormány jelezte, a magyar államfő jelenléte nemkívánatos az országban, belépését nem engedélyezik.

Sólyom László az esetet maga során példátlannak, a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlannak és kimenthetetlennek nevezte. Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken délután egy rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be a pozsonyi döntést, miután tanácskozott Robert Kalinák belügyminiszterrel és Ján Packa országos rendőrkapitánnyal. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket átadták Magyarország pozsonyi nagykövetségének.

Sólyom László így a határátkelőtől gyalog ment el az Erzsébet hídon a határig, és magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent a részvétele az ünnepségen.

A kormányszóvivői iroda reagálása szerint a Magyar Köztársaság Kormánya a szlovák kormányzati döntést „megalapozatlannak, indoklását pedig sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja.”
Balázs Péter külügyminiszter szintén példátlannak nevezte az esetet. Az MTI-nek nyilatkozva közölte: a magyar külügyminisztérium tájékoztatni akarja a szélesebb nemzetközi közvéleményt és az Európai Unió (EU) tagállamait arról, hogy Szlovákia pénteken megvonta Sólyom László köztársasági elnöktől az engedélyt, hogy beléphessen az országba. Hozzátette: később berendelik a szlovák nagykövetet is.

Tőkés László EP-képviselő az európai törvényhozói testület elé kívánja vinni a magyar köztársasági elnök szlovákiai útjának ügyét. Közölte: példa nélküli az Európai Unió történetében az, ami két tagország, Magyarország és Szlovákia között történt. Szerinte a szlovák kormány a szabad kapcsolattartás elemi szabályait rúgta fel, amikor nemkívánatos személynek nyilvánította Sólyom Lászlót. És most jogosan tevödik fel a kérdés : MIT IS OLDOTT MEG A TRIANONI DIKTÁTUM ?????????

Ajtót mutatnának Strujannak



Constantin Strujan Hargita megyei prefektus leváltását kéri Emil Boc kormányfőtől Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor. A Cotidianul című bukaresti napilap riportjában a kormánybiztos Bantusztánnak nevezte a térséget, és azt nyilatkozta, az itteni magyarok intoleránsak az idegenekkel, emellett pedig Magyarország befolyása alatt állnak.


„Bantusztán ez, jóemberek, Bantusztán! Én ki merem mondani! A magyarok nemcsak a romákkal viselkednek így, ez látszik, mert a füst elárulja, ha valaki tüzet gyújt. A magyarok intoleránsak a románokkal és az idegenekkel általában. Kulturális események mögé bújnak, miközben olyan szélsőjobb szervezeteket tartanak fenn, amelyeket már Magyarországon is betiltottak” – nyilatkozta a Cotidianulnak Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa azzal kapcsolatban, hogy a bukaresti napilap riporterét a Csíkszentmártonban összegyűlt falubeliek elkergették a gyűlésükről. Ruxandra Hurezean Hargita megye lángokban címmel közölt riportot a múlt héten, melyben annak próbált utánajárni, mi állhat a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi magyar–roma konfliktus hátterében.

Budapesti befolyás?

Az írás szerint Strujan azt állította, a csíki magyarok „a romákon valószínűleg csak a betanult leckéket gyakorolják. Hogy mi történik? Itt a lakosság hetven százaléka falun él, legtöbbjük nem tud egy mondatot sem románul elmondani, nem olvasnak román sajtót, nem a mi tévécsatornáinkat nézik. Sem mi, sem önök nem kommunikálnak velük. Magyarországról kapják az üzeneteket, teljesen az ottaniak befolyása alatt állnak, akik az itteni magyar népesség fenntartásában érdekeltek. És a szélsőjobb bizony érdekelt. Könnyen észrevehető, hogy az európai országokban az utóbbi időben történt cigányellenes támadások a magyarok közösségeiben zajlottak.”

A lapban tett állításai miatt Kelemen Hunor és Gyerkó László RMDSZ-es honatyák azt kérték Emil Boc kormányfőtől, távolítsa el tisztségéből a magyarokat megsértő és „konfliktust szító” kijelentéseket tevő Strujant. A kormánybiztosnak pedig azt ajánlják „székelyesen fogalmazva : Prefektus úr, vegye a kalapját! Reméljük, az ajtót magától is megtalálja. Ezekre a kijelentésekre ugyanis nehezen lehet racionális magyarázatot találni. Nyilvánvaló, hogy megfogalmazója zsigeri indulatokat táplál a magyar közösséggel szemben, holott számára tulajdonképpen a törvényességet kellene biztosítania”. Az aláírók közleményükben úgy fogalmaznak, „nincs szükségünk ilyen prefektusra. A Hargita megyei magyarságnak nincs szüksége felelőtlen és intrikus kormányzati tisztségviselőre, ahogy nincs szüksége a prefektusi hivatalra sem, hiszen, az ilyen jellegű kirohanásokat leszámítva, nem tudni, miben is áll tulajdonképpen az intézmény tevékenysége. Nincs szükség olyan helyi kiskirályokra, akik az adófizetők pénzén sárba döngölik, lejáratják, megalázzák a közösséget”.



Elferdítették a szavait?



Constantin Strujan azonban azt álitja, ilyen nyilatkozatot nem tett a napilapnak. „A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen kiforgatták a szavaimat” – mondta a prefektus, aki nem kívánta elárulni, tervez-e jogi lépéseket tenni ez esetben a napilap ellen. Az RMDSZ-es honatyák kérésére is csak annyit mondott, „a kormány kihelyezett felelőse vagyok, nem politikus. Nem óhajtok belekeveredni semmilyen politikai botrányba.”

Román vélemény az Erdélyi magyarokról !!!!!!!!!!!!! NO COMENT !!!!!!

Nemrég a manna.ro internetes portálon jelent még meg a csíki magyarokat sértő írás. Ennek szerzője akkor – a Csíkszentkirályon kirobbant konfliktus után – így fogalmazott: „Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb (…) Állatok.”

2009. augusztus 22., szombat

Etnikumok közti feszültségek

* Hargita megyében két településen is feszültté vált a romák és a magyarok közötti viszony az utóbbi időben. Előbb Csíkszentmártonban kellett a hatóságoknak békéltetniük a lakosságot, miután a magyarok kilátásba helyezték, hogy ők maguk lépnek fel a romák ellen, ha a hatóságok nem akadályozzák meg a lopásokat.



Később Csíkszentkirályban fajult tettlegességig a két közösség között a konfliktus. Akkor egy roma megkéselt a falu kocsmájában egy magyart, a hatóságok pedig nem vették őrizetbe azonnal a gyanúsítottat. Ez felháborodást keltett a magyarok körében, s mintegy 150-en rátámadtak a gyanúsított házára, Molotov-koktélt dobtak az ingatlan mellett lévő csűrre. A Hargita megyei polgármesterek összeállították a békés együttélést szorgalmazó törvénykönyvet, mely a roma és a magyar közösség közötti konfliktust hivatott megoldani. ,,Egyre több alkalommal bizonyosodik be, hogy a rendőrség nem képes biztosítani a csíki falvak lakóinak személyi és vagyoni biztonságát" ― olvasható abban dokumentumban, amelyben a csíki elöljárók kérik, hogy a rendőrség a bűnügyek megelőzésében és felderítésében mutatott tehetetlenségét ne nyilatkozatháborúval és a bírálók megfélemlítésével próbálja orvosolni. Ehelyett intézkednie kéne az állampolgárok védelmében, illetve elősegítenie a rendőrség munkáját támogató helyi szervezetek és a közösségi rendőrség létrehozását.

* A bukaresti székhelyű Romani Criss roma szervezet tüntetést akart szervezni Csíkszentmártonban, mert szerintük a magyarok felgyújtották egy roma család házát, megölték kutyáikat, lovaikat, és máig rettegésben tartják a cigány közösséget, melynek számos tagja az erdőkben kénytelen meghúzódni. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere azonban cáfolta a vádakat, nem engedélyezte a megmozdulást. Szerinte nem szolgálná a két etnikum közötti megbékélést, ha több száz idegen roma vonulna fel a községben. Mint mondta, egyetlen házat sem gyújtottak fel a faluban, az erdőben tartózkodó romák pedig erdei gyümölcs gyűjtésével foglalkoznak. A polgármester hozzátette, mostanra rendeződött a helyzet, nincs konfliktus a két etnikum között. Ennek megőrzéséhez nyugalomra van szükség.

* Július 30-án Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester engedélyezte a roma szervezet tiltakozó gyűlését. Románia több régiójából (Konstanca, Brassó, Craiova, Bukarest) mintegy hatvan roma emberjogi aktivista gyűlt össze, de egyetlen helyi roma sem vett részt a tüntetésen. (A Romani Criss nevű roma jogvédő szervezet az esetek kapcsán az RMDSZ bukaresti székháza előtt tüntetett korábban. A jogvédő szervezet szerint a magyar többségű önkormányzatok nem védik a roma lakosságot.)

A romák felvonulását hat fiatal próbálta megzavarni, a hírügynökségek szerint romagyalázó felirattal és árpádsávos lobogóval jelentek meg a helyszínen. A Mediafax szerint az ellentüntetés résztvevői a Hatvannégy Vármegye Mozgalom (HVIM) és a Magyar Gárda tagjai. Az Agerpress állami hírügynökség csak a HVIM-et említi. A Hargita megyei csendőrség közleménye szerint a 17 és 36 év közötti fiatalokat azonnal elvezették, majd megbírságolták őket.

* Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke provokációnak nevezte a Romani Criss által szervezett tüntetést. A Hargita Népének így nyilatkozott: ,,Fölöslegesnek tartom, hogy különböző szervezetek más településekről 50―60 embert hozzanak Csíkszeredába egy demonstrációra. Ráadásul ezek a szervezetek semmivel nem járultak hozzá, hogy a csíki településeken kialakuljanak a békés együttélés feltételei. Azokból az európai forrásokból, amelyeket ezek a szervezetek különböző programokra kaptak, a Hargita és Kovászna megyei roma közösségek semmit sem láttak. Ez a tüntetés egyszerűen provokáció, az olyan feliratokkal, mint amiket Csíkszeredában láthattunk, nem lehet megoldani semmit (Az etnikai tisztogatás az első lépés a területi autonómiához?). Tüntessenek Bukarestben a kormány épülete előtt, és vegyék rá a saját etnikumukhoz tartozó közösségeket a normakövető magatartásra, mert Csíkban a székely törvénytisztelő ember." A csíki településeken kirobbant romaprobléma megosztotta a magyar közösséget is. Elsősorban a média és a helyi közigazgatási tisztségviselők között alakult ki konfliktushangulat és nyilatkozatháború.

* Néhány nappal azután, hogy négy roma jogvédő szervezet Traian Băsescuhoz fordult a Hargita megyében földönfutóvá vált romák megsegítéséért, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is fontosnak tartotta ismertetni álláspontját az államfővel. Állásfoglalását a házelnökökhöz, a négy roma szervezethez, illetve a sajtóhoz is eljuttatta. Borboly a dokumentumban hangsúlyozza: az önkormányzati testület a törvény adta lehetőségeken belül megpróbálta megelőzni, hogy a megye más településein a csíkszentmártonihoz és csíkszentkirályihoz hasonló incidensek forduljanak elő. Szerinte a két településen nem etnikai jellegű konfliktusok támadtak a roma és a magyar közösség tagjai között ― mint ahogy a jogvédő szervezetek állítják ―, hanem szociális jellegű feszültségek. A tanácselnök azonban néhány sorral lennebb már etnikai konfliktust emleget. ,,A roma szervezetek tagjai még csak a helyszínen sem jártak. Csupán önös politikai érdekeiket követték az etnikumközi konfliktus kiaknázásával" ― fogalmaz, és sérelmezi, hogy négy roma szervezet egyoldalúan mutatta be a helyzetet az államfőnek. A Romani Criss szervezet vezetője, Cezara David elutasította Borboly vádjait. ,,Nincsenek politikai céljaink, civil szervezet vagyunk. Munkatársaink napokig dokumentálódtak a helyszínen, mielőtt helyzetjelentésüket megírták. Most is tartjuk a kapcsolatot a csíkszentmártoni erdőben élő, elüldözött romákkal." Borboly Csaba bírálja az Országos Diszkriminációellenes Taná­csot, mert Kászonfeltízben, Kászonújfaluban és Ká­szonaltízben a romák diszkriminációjának felszámolása és annak megelőzését célzó oktatási program keretében reklámbögrékre, -sapkákra költött el kormánypénzeket, miközben szerinte az összegeket sokkal hatékonyabban is fel lehetett volna használni. Asztalos Csaba, a tanács elnöke szerint a program kivitelezésére a strasbourgi emberjogi bíróság kötelezte Romániát. ,,A testület tételesen diszkriminációellenes kampányt kért, az összeget nem lehetett sem iskola-felújításra, sem munkahelyteremtésre fordítani."

Nem engedték be Szlovákiába a magyar államfőt



Szent István-szobrot avattak tegnap a szlovákiai Révkomáromban. Tervek szerint az eseményen részt vett volna és beszédet mondott volna Sólyom László magyar köztársasági elnök, ám a szlovák hatóságok nem engedték be a magyar államfőt.

Példátlan és a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlan és kimenthetetlen lépésnek nevezte Sólyom László, hogy tegnapra megtagadták tőle a belépést Révkomáromba. A köztársasági elnök a határátkelőtől gyalog jött el az Erzsébet hídon a határig, és magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent részvétele az ünnepségen. Szavai szerint a végsőkig elment, de nem akart jogsértésbe keveredni, ezért nem lépte át a határt.

Provokációról beszéltek

A legfőbb szlovák közjogi méltóságok szerdán tudatos provokációnak minősítették, hogy a magyar államfő részt vesz a szobor felavatásán. A miniszterelnök úgy vélte, hogy ez kísérlet a magyar államiság szlovákiai megünneplésére. Robert Fico kijelentette, hogy az esetleges problémákért és a látogatás következményeiért Sólyom László lesz a felelős. Pozsony a látogatás dátumát is kifogásolta. Augusztus 21-én volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai — köztük a magyar katonák is — bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismert reformfolyamatnak. A szlovák vezetők szerint ezért ,,érzéketlenség", hogy Sólyom ezen a napon tegyen magánlátogatást Szlovákiában.

Szándékos ferdítés

A magyar hadsereg csak statiszta szerepet játszott Csehszlovákia 1968. augusztusi szovjet megszállásában — nyilatkozta ezzel kapcsolatban Michal Horsky szlovák politológus. Összekötni ezt az évfordulót Sólyom látogatásával szándékos ferdítés és helytelen, s külügyminisztériumunk alacsony kultúrájának bizonyítéka — szögezte le Horsky.

A két szlovákiai magyar párt nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a magyar államfő részt vegyen Szent István szobrának felavatásán, s ezért a Sólyom Lászlót ért szlovák bírálatokat csütörtökön visszautasította. A Sme liberális pozsonyi lap csütörtökön szintén eltúlzottnak minősítette a szlovák reagálásokat, s úgy vélte: a szoboravatáson mindkét ország vezetőinek ott lenne a helye.

Elnöki üzenet

A szlovák köztársasági elnök tegnap felkérte Sólyom Lászlót, hogy fontolja meg a nap folyamán esedékes szlovákiai látogatását. Ivan Gasparovic közölte, örülni fog, ha ezt az üzenetet magyar kollégája nagyon komolyan veszi. Leszögezte: elsősorban a látogatás dátuma ellen van kifogása.

Délelőtt még egyeztettek

Bajnai Gordon magyar miniszterelnök délelőtt telefonon egyeztetett Robert Fico szlovák kormányfővel Sólyom László látogatása kapcsán. Bajnai emlékeztetett arra, hogy a népeinket összekötő közös királyunk, Szent István emlékének szentelt szoboravatás nehezen tekinthető a szlovák szuverenitás elleni támadásnak. A magyar miniszterelnök azt is világossá tette, hogy az 1968-as prágai tavasz leverésében játszott magyar szerepért mind Sólyom László köztársasági elnök, mind pedig a magyar kormány hivatalosan már bocsánatot kért. A szoboravató ünnepség időpontválasztása és e között már csak ezért sem lehet összefüggést keresni és találni. Robert Fico biztosította Bajnai Gordont arról, hogy a szlovák hatóságok gondoskodnak a rendezvény és a magyar köztársasági elnök biztonságáról.

Délután eltiltották

Szlovákia nem engedi be területére Sólyom László magyar államfőt — jelentette be Fico délután. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket átadták Magyarország pozsonyi nagykövetségének. ,,Ha a Magyar Köztársaság elnöke a diplomáciai jegyzék ellenére is ma Révkomáromba látogat, durván megsérti a nemzetközi jogszabályokat, a Szlovák Köztársaság törvényeit és a Szlovák Köztársaság szuverenitását" — szögezte le a miniszterelnök. Ennek a diplomáciai kommunikációnak a semmibevétele a kétoldalú szlovák—magyar viszonyban meglévő feszültség további tudatos növelését jelentené — tette hozzá. Miroslav Lajcák külügyminiszter szerint az ügy már most is megrontotta a szlovák—magyar viszonyt, a magyar fél ebben az esetben tudatosan lábbal tiporta a diplomáciai szokásokat. Fico és Lajcák szerint a szlovák fél eljárása teljes mértékben összhangban áll az Európai Unió rendelkezéseivel és a szlovák törvényekkel.

Határozott választ

A KDNP megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, hogy Robert Fico miniszterelnök kitiltotta Sólyom László köztársasági elnököt a Szlovák Köztársaság területéről. Az eljárás nem csak az Európai Unió szellemével, hanem jogszabályaival is ellentétes. Szükségesnek tartják a magyar parlamenti pártok és az Európai Unió magyar képviselőinek közös fellépését. Erre a tűrhetetlen provokációra azonnali és határozott választ kell adni! — áll a párt közleményében

Szlovák magyarázkodás

A szlovák külügyminiszter találkozott a pozsonyi külföldi nagykövetségek képviselőivel, és tájékozatta őket a szlovák—magyar kapcsolatok jelenlegi problémáiról. Lajcák azt mondta, hogy Sólyom László látogatása bátoríthatja a szélsőségeseket, s Szlovákiának kötelessége ezt megakadályozni. Kifejtette: Szent Istvánt a szlovákok is királyuknak tekintik, szobrával nincs probléma, de a látogatás időpontja és az előkészítés módja Pozsony számára elfogadhatatlan. Más körülmények között a magyar államfő látogatása nagyon hasznos hozzájárulás lenne a szomszédsági kapcsolatok megerősítéséhez.

2009. augusztus 21., péntek

XI. Szent István-napi Néptánctalálkozó



XI. alkalommal rendezik meg Kolozsváron a Szent István-napi Néptánctalálkozót. Augusztus 20-án Magyar Opera termében 19.00 órakor kezdődik a fesztivál az Ünnepi Nyitógálával.Várják az érdeklődőket az európai kisebbségeket felsorakoztató néptánctalálkozón programjaira!

A teljes program:

2009.08.20. – csütörtök:
Kolozsvár:
19.00– 21.00 – ÜNNEPI NYITÓGÁLA – MAGYAR OPERA
22.00 – Nemzetközi Est – Diákművelődési Ház / Béke tér vagy
Heltai Alapítvány / Mikó-Clinicilor u. 18

2009.08.21. – péntek:
Kolozsvár: 10.00-10.30: FOGADÁS (Kolozsvári Polgármesteri Hivatal)
Bánffyhunyad: 18.00 – Népviseleti felvonulás
19.00 – GÁLAMŰSOR
Zsobok, Kide: 19.00 – Népviseleti felvonulás
20.00 – MŰSOR

2009.08.22. – szombat
Magyarfenes: 17.00 – Népviseleti felvonulás
18.00 – SZABADTÉRI GÁLAMŰSOR

2009.08.23. – vasárnap
Kolozsvár:
10.30 – Népviseleti felvonulás Kolozsvár belvárosában (Mikó-Clinicilor u. – Jókai-Napoca u. – Főtér)
11.30 – Ünnepi áldás – Szent Mihály templom
Kalotaszentkirály: 17.00 – Népviseleti felvonulás
18.00 – ÜNNEPI ZÁRÓGÁLA

Sólyom kiáll a kisebbségek mellett



A kisebbségek védelmében emelte fel a szavát augusztus 20-ai ünnepi beszédében a magyar köztársasági elnök a délelőtti, Hősök terén megtartott tisztavatáson.

Sólyom László államfő, miután a többi közjogi méltósággal együtt megjelent a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásán, a hagyományos tisztavatáson vett részt. Itt azt hangoztatta, hogy a kisebbségekben nem ellenséget, hanem értéket kell látni. Úgy fogalmazott: azzal a szemlélettel szemben, amely a kisebbségben ellenséget vagy legalábbis problémát lát, van egy másik látásmód is, amely értéknek és az ország gazdagodásának tartja őket.

Úgy fogalmazott: a magyar nemzetnek „olyan szerencséje volt, hogy István óta mindig létezett saját állama, amely a nemzet többi részéért is fel tudott lépni”, ez ma a köztársaság alkotmányban előírt kötelessége, amelyet a kornak megfelelően kell gyakorolnia.

„Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszédos fiatal nemzetállamok” – mondta az államfő, hozzátéve: amíg ez nem történik meg, „igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és a saját érdekünkben.”

A köztársasági elnök szerint ezért kell Magyarországnak fellépnie az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen, a magyar iskolákat ellehetetlenítő ukrán politika ellen, az erdélyi magyar tisztviselők elbocsátása ellen, s kell támogatnia a Vajdaság autonóm statútumának elfogadását. „A nemzetközi védelmi lehetőségeknek nemcsak passzív használói, hanem alakítói is lehetnénk, sőt helyzetünk miatt annak kell lennünk” – közölte.

A köztársasági elnök később a Parlamentben kitüntetéseket adott át. Sólyom László itt arról beszélt, hogy a rendszerváltás huszadik évfordulója tükröződik az idei augusztus 20-i kitüntetésekben.

Az államfő a miniszterelnök előterjesztésére a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozta Németh Miklós volt miniszterelnöknek és Tölgyessy Péter alkotmányjogásznak. Mint fogalmazott, a nagykereszt olyan embereket is megillet, akik a rendszerváltás folyamatában szereztek érdemeket.

Ünnepségek Erdélyben is
Háromszéken őrtűzgyújtással tisztelegtek a nemzeti ünnepen. A Kovászna Megye Tanácsa szervezte ünnepségen 28 községben gyújtottak lármafát. Kolozsváron és környékén többnapos nemzetközi néptánctalálkozóval emlékeznek meg Szent István királyról és az államalapításról. Tegnap este a kolozsvári magyar színházban ünnepi nyitógálával kezdődött meg a XI. Szent István-napi Néptáncfesztivál. Szatmárnémetiben közösen ünnepeltek a reformátusok és a katolikusok. A városban megkoszorúzták az államalapító király egész alakos szobrát.

Nemzeti ünnep a kisebbségvédelem jegyében (Megszívlelhetnék Szent István intelmeit a szomszédos nemzetállamok)



Közjogi méltóságok jelenlétében, a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött tegnap Budapesten a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség, majd a Hősök terén a hagyományos tisztavatással folytatódott.



Sólyom László köztársasági elnök ünnepi beszédében a kisebbségek védelmét helyezte előtérbe, hangsúlyozottan az anyaország határain kívül szakadt őshonos magyar nemzeti közösségek védelmét szorgalmazva.

A kisebbségekben nem ellenséget, hanem értéket kell látni — hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök tegnap a Hősök terén rendezett tisztavatáson elmondott beszédében. Azzal a szemlélettel szemben, amely a kisebbségben ellenséget vagy legalábbis problémát lát, van egy másik látásmód is, amely értéknek és az ország gazdagodásának tartja őket — mondta a köztársasági elnök. Az államfő hangoztatta: Szent István napja minden magyar ünnepe a Kárpát-medencében és az egész világon. Szent István példája ma két vonatkozásban nagyon időszerű: az egyik a magyar állam és a magyar nemzet viszonya, a másik pedig az, hogyan tudta István király új útra téríteni, megújítani a magyarságot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam és a magyarság határai soha nem estek egybe, a magyar államnak kezdettől más nemzetek is részei voltak, és részei ma is, a magyarság egy része pedig — nemegyszer nagyobbik hányada — a magyar állam határain kívül élt. Az államhatár a magyar nemzetnek, ennek az összetartozó, nyelvében, kultúrájában, történelmi tudatában és azonosságérzetében egységes népnek az egységét soha nem törte meg, az állampolgárságtól és a lakhely szerinti országtól függetlenül beszélünk a kulturális értelemben vett magyar nemzetről — mondta, hozzátéve: ezt a magyar nemzetet megőrizni, gyarapítani, egységét erősíteni Szent István örökségéből adódó kötelességünk. Ennek az egységnek a szolgálata elnökségének egyik fő törekvése — mutatott rá. Úgy fogalmazott: a magyar nemzetnek olyan szerencséje volt, hogy István óta mindig létezett saját állama, amely a nemzet többi részéért is fel tudott lépni, ez ma a köztársaság alkotmányban előírt kötelessége, amelyet a kornak megfelelően kell gyakorolnia.

Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszédos fiatal nemzetállamok — mondta az államfő, hozzátéve: amíg ez nem történik meg, igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és saját érdekünkben. A köztársasági elnök szerint ezért kell Magyarországnak fellépnie az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen, a magyar iskolákat ellehetetlenítő ukrán politika ellen, az erdélyi magyar tisztviselők elbocsátása ellen, s kell támogatnia a Vajdaság autonóm statútumának elfogadását. A nemzetközi védelmi lehetőségeknek nemcsak passzív használói, hanem alakítói is lehetnénk, sőt, helyzetünk miatt annak kell lennünk — hangsúlyozta.

Szavai szerint gazdagítja Romániát a székelyföldi magyar világ, Szlovákiát az ottani magyar társadalom, és hasonlóképpen Magyarország is örülhet, hogy az országban megmaradt valami a háború előtti jellegzetes sváb vagy szlovák vidékekből. Meg kell becsülnünk és minden eszközzel erősítenünk kell őket — jelentette ki.

Az államfő szerint Magyarországnak minden alapja megvan arra, hogy szorgalmazza: az Európai Unió tűzze napirendre az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését, erre a közelgő soros uniós elnökséget is fel kell használni. Felhívta a figyelmet arra: az Európai Uniónak az államok, a politikai nemzetek mellett a régiók és az etnikai-nyelvi-kulturális közösségek, vagyis a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia, ehhez azonban mind itthon, mind a magyarok között, mind a szomszédos nemzetekben és államokban, mind Európában szemléletváltásra van szükség, a valódi változáshoz pedig nekünk is meg kell változnunk.

Azonban — mint mondta — hiába beszélünk a változás szükségességéről, ha az emberek szívük mélyén nem akarnak változást. Az államfő a szemléletváltás szükségességével kapcsolatban két példát emelt ki: ha felmérjük a jelenleg nyolc ország területén őshonosként élő magyar nemzet helyzetét, nem folytatható a trianoni veszteség állandó önmagában vett felemlegetése, ehelyett a tanulságokat levonva és a mai helyzetet ismerve a jövő felé kell fordulni. De nem folytatható a nemzeti probléma negligálása sem, és nem ismétlődhet meg a testvérek megtagadása. Ahhoz, hogy megmaradjunk mindenhol, ahol Szent István óta élünk, és folytassuk örökségünket, arra volna szükség, hogy az összes magyar nemzetrész képviselői által elhatározott nemzetpolitika a magyarok tömegében élő hazaszeretettel találkozzék — hangoztatta.

Sólyom László szerint azonban nem elég, ha csak a magunk szemléletváltásával törődünk, mert nagy energiát kell fektetnünk abba is, hogy a szomszéd népekhez forduljunk, méghozzá a saját nyelvükön, megbecsüléssel és beleérzéssel, hogy elérjük, ne fenyegetésként, hanem kölcsönös gazdagodásként és előnyként éljék meg azt, hogy a magyarok magyarként országukban élnek, és fognak is élni.

Az államfő a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozta Németh Miklós volt miniszterelnöknek és Tölgyessy Péter alkotmányjogásznak.

Szent István örökségének lényege: magyarság, kereszténység, európaiság, azonban Magyarországot most gyarmatosítják, sőt, szinte az utolsó húzásokat teszik, hogy a magyarok zsellérek legyenek saját országukban — mondta ünnepi beszédében Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a Budai Várban.

2009. augusztus 20., csütörtök

VIII. Bonchidai Kastély Napok



A Transylvania Trust Alapítvány és Bonchida község Polgármesteri Hivatala szeretettel meghívja a VIII. Bonchidai Kastély Napokra, melynek helyszíne a bonchidai Bánffy kastély, időpontja 2009. augusztus 29-30.

A rendezvény meghívottai között szerepelnek néptáncegyüttesek, hagyományos, klasszikus és könnyűzenei együttesek, kézművesek, táncosok, bábszínészek és sokan mások. Lesz lovasbemutató és főzőverseny, szombat este pedig (időjárástól függően) szabadtéri filmvetítésre kerül sor, melyet a TIFF-el közösen szervezünk: Horaţiu Mălăele – Nunta Mută.

A közönség megcsodálhatja a kastély egyedi jellegét, részt vehet különböző kulturális bemutatókon, kiállításokon, a könyvvásárban kedvére válogathat az irodalmi és szakmai kiadványok között. Ugyanakkor kézműves foglalkozások keretében gyöngyfűzés, nemezelés, fonatok, varrás, ostorozás, növényfestés, szalagfonás, fazekasság ismertetése gyakorlása vár a résztevőkre. Párhuzamos programok közt szerepelnek a gyermek- és cserkészprogramok, bútorfestés és régiség vásár.

A gyerekek bábszínházi előadásoknak örvendezhetnek, részt vehetnek játékokon a gyereksátorban, rajzversenyen és alkotóműhelyeken. A rendezvény blues-, jazz-, rock- és komolyzenei koncerttel, néptánccal kedvez a látogatóknak. A teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhány együttest: Knock Out, Transylmania, Ducu Bertzi, Transilvania Brass, Passeggio Együttes, Mazel Tov, Dor Transilvan és Bogáncs néptáncegyüttesek.

Részletes program csatolt állományként, ill. a http://www.heritagetraining-banffycastle.org honlapon.

VITA MÁTYÁS KIRÁLY SZOBRÁNAK RESTAURÁLÁSÁRÓL



Jogi és szakmai viták robbantak ki a kolozsvári Mátyás király-szoborcsoport restaurálására kiírt versenypályázat körül, amelynek nyertese az önkormányzat csaknem három hónappal ezelőtti döntése alapján egy nagyszebeni cég. A közbeszerzési eljárás első szakaszában kizárt budapesti Kalória Hőtechnikai Kft. perrel fenyegeti a versenytárgyalást lebonyolító polgármesteri hivatalt, hogy még nem térítette meg a húszezer lejes pályázati garanciális biztosítékot, noha ezt a román közbeszerzési törvény értelmében már július végéig meg kellett volna tennie.


Az is kiderült, az önkormányzat sem a pályázat kiírásakor, sem az eredményhirdetéskor, sem pedig a győztes pályázóval történt szerződéskötéskor nem rendelkezett a kiírásban szereplő 800 000 euróval, csak annak felével, azaz a magyar kormány által átutalt 400 000 euróval. A román kormány visszakérte a 2008-ban folyósított hasonló összeget, holott a két ország közötti egyezség értelmében a román és a magyar kormány fele-fele arányban állja a restaurálás költségeit. A munkálatok még nem kezdődtek el, de máris élénk szakmai vita zajlik a szoborcsoport rendbetételéről is. A felújítási tervet kidolgozó erdélyi Kolozsi Tibor szobrászművész és Szabó Bálint építőmérnök — akiknek a restaurálás kivitelezésére kiírt pályázaton részt vevő cégük szintén alulmaradt a nagyszebenivel szemben — kifogásolta, hogy a restaurálást elnyerő Concefa valójában útépítésre szakosodott, és szakirányú jogosítvánnyal nem rendelkező művésszel végezteti a bronzmunkálatokat. Ioan Candea szobrász elismerte a Krónikának, valóban nem rendelkezik a román művelődési minisztérium minősítésével. — A minisztériumi restaurátori minősítés egy év alatt beszerezhető, a tudás azonban nem — nyilatkozta a szakember, akinek neve a Bem- és Petőfi-dombormű, valamint Bolyai mellszobra révén a magyar közönség előtt sem ismeretlen. Az 52 éves művész a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum szakértőiből álló csapattal vág neki a munkálatoknak. Becslések szerint egy év alatt végezhetik el a felújítást.

2009. augusztus 19., szerda

Őrtüzeket gyújtanak Háromszéken 28 községben Szent István napján



Kézdiszentlélek településen Szent István-szobrot lepleznek le.

Holnap este 10 óra körül Kézdiszentlelken gyújtják meg az első őrtüzet – közölték a Kovászna Megyei Tanács képviselői. A kézdiszentléleki Szent István szoboravatás után kezdődik a perkői búcsú. A Perkő hegyen található kápolnát Szent István államalapító király emlékére emelték, és ez a legismertebb zarándokhely Kovászna megyében.

Húsz éve kezdődött a rendszerváltozás



Húsz éve, 1989. augusztus 19-én a Fertő-tó mellett úgynevezett páneurópai pikniket rendeztek, s az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák—magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. Egy hónappal később, szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt.



1989. május 2-án a magyar—osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, az ún. vasfüggöny lebontása, ezt követően több száz keletnémet állampolgár szökött át a zöld határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Miután Berlin nem korlátozta a szocialista táborba történő utazásokat, sok, Nyugatra vágyó keletnémet az NSZK budapesti, varsói és prágai nagykövetségén kért menedéket. Budapesten eleinte a viszonylag kicsi nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, így táborokban helyezték el őket: az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya volt.

A páneurópai piknik, egy osztrák—magyar határ menti baráti találkozó gondolata a debreceni Mészáros Ferenc fejében fogant 1989 júniusában, a Habsburg Ottó debreceni előadását követő vacsorán. Az ötletet a helyi MDF elnöksége is támogatta, egyben javasolták, hogy abba vonják be a Martonvásáron szervezett Sorsközösség Tábor résztvevőit is. A páneurópai piknik a tábor augusztus 20-i programzáró rendezvénye lett volna Fertőrákoson, védnöknek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel, s felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal. Az emblémát, a szögesdrótot átszakító fehér galambot Varga Ákos grafikus készítette, aki a plakátokat is ingyen szitázta és nyomtatta, a debreceniek vállalták a felhívás kinyomtatását 5000 példányban, továbbá a piknikes trikók előállítását.

A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó augusztus 19-i találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy háromórányi időtartamra szimbolikusan megnyissanak egy határátkelőt Szentmargitbánya és Sopronkőhida között. A szögesdrót szimbolikus átvágását a Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas végezte, majd egy magyar küldöttség átment a határ osztrák oldalára. Itt jelképesen kaput nyitottak, majd a delegáció a szabad határon át osztrák polgárokkal együtt érkezett vissza a népünnepség helyszínére. Ezután hangzott el Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke és Pozsgay Imre államminiszter üzenete és a találkozót rendező Magyar Demokrata Fórum és Páneurópai Unió felhívása.

A rendezvény azért került be a világsajtóba, mert az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet állampolgár rohant át Ausztriába, hogy onnan a másik Németországba távozzék. A határőrök tanácstalanok voltak, mivel a határnyitás nem az NDK-sok kiengedésére szolgált, így sem azok megállítására, sem átengedésére nem kaptak utasítást. Végül a helyi parancsnok — a váratlan helyzetben nem kevés bátorsággal — megtiltotta az akkor még érvényben levő fegyverhasználatot, s így a felszabadult ünneplés nem fordult tragédiába.

A Magyarországon tartózkodó, Nyugatra vágyó keletnémetek ügyét persze nem oldhatta meg a piknik nyújtotta távozási alkalom, jóllehet, még a rendezvény utáni napokban is több százan léptek át a zöldhatáron, ami fölött a határőrök mindkét oldalon szemet hunytak. A magyar hatóságok azt is engedélyezték, hogy a budapesti nyugatnémet követségen tartózkodók közül több mint százan kiutazhassanak, de még így is több ezer NDK-s állampolgár sorsa maradt megoldatlan. A problémáról 1989. augusztus 25-én a Köln melletti gymnichi kastélyban tárgyalt Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter Helmut Kohl szövetségi kancellárral és Hans-Dietrich Genscher alkancellár-külügyminiszterrel. A magyar kormány ezt követően szeptember 9-én úgy döntött: ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar—NDK megállapodás határátlépésre vonatkozó pontjainak hatályát. Három nap alatt 12 000 NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig mintegy 60—70 000 keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. Az NDK, Csehszlovákia és Románia élesen tiltakozott, a nyugati sajtó viszont a keleti blokk kezdődő bomlásának jeleként értékelte és üdvözölte a magyar lépést.

2009. augusztus 18., kedd

Szent István ünnepe Szatmárnémetiben



Szatmárnémetiben kétnapos ünnepségsorozatra kerül sor augusztus 19-én és 20-án, azaz szerdán és csütörtökön nemzeti ünnepünk alkalmából.

Augusztus 20-a Szent István király és az államalapítás ünnepe. István királyunk volt az első, akinek fejére királyi korona került, amelyet II. Szilveszter pápa adományozott a születő magyar királyság első uralkodójának.

Nemzeti ünnepünk alkalmából a Szatmári Római Katolikus Püspökség, a Németi Református Egyházközség, valamint a Szatmárnémeti Szent István Kör augusztus 19-20-án, azaz szerdán és csütörtökön ünnepségsorozatot szervez. Az ünnepségsorozat keretében az idén ezeréves Erdélyi Római Katolikus Egyházmegye alapításáról is megemlékeznek.

Magyar nemzeti ünnep az M1-en



A Magyar Televízió az idén is élőben közvetíti az augusztus 20-ai állami és egyházi ünnep eseményeit. Újra láthatják az István, a király című rockoperát a nézők, illetve a határnyitás 20. évfordulóján tartott soproni megemlékezést az ünnep előestéjén.

Szent István napján a köztelevízió nézői élőben követhetik az m1 csatornán az állami és egyházi ünnep eseményeit, így a Kossuth téri zászlófelvonást (9.30), a honvédtiszti eskütételt a Hősök teréről (11.00), a Szent Jobb körmenetet (17.55) és a tűzijátékot (21.55). A nemzeti ünnep kommentátora, Nagy György elmondta: hosszú ideig ez lesz az utolsó zászlófelvonás a Kossuth téren, hiszen a tervezett mélygarázs-építés miatt október 23-án már a budai Várban, a Sándor-palota előtt vonják fel a köztársaság lobogóját. A tavalyi évhez hasonlóan az idén is a Kossuth tér ad helyet a Kenyérfesztiválnak, a Lovas Díszegység ezért nem a Parlament előtt, hanem a Hősök terén, a tisztavatáson tart bemutatót.

Az államalapító király életéről rövid etűdöket is készített az ünnepi alkalomra a Magyar Televízió, amelyeket a déli órákban és kora délután vetít az m1. Szintén a nemzeti főadó tűzi műsorára az István gyerekkoráról szóló, Az a szép fényes nap című Szabó Magda-regény adaptációját (22.35) Koncz Gáborral, Kovács Titusszal, Sinkovits Imrével és Bujtor Istvánnal a főbb szerepekben. Irodalmi adaptációt vetít az m2 is a nemzeti ünnep estéjén: a Bródy Sándor regénye alapján készült A nap lovagja a Habsburg-Magyarország korába kalauzolja el a nézőt Mácsai Pállal a főszerepben (23.00).

Az m2 augusztus 20-án vetíti le az István, a király tavalyi jubileumi díszelőadásának filmváltozatát (18.10). A Társulat tagjai hónapokon át versenyeztek a rockopera főszerepeiért; a Szikora János rendezte előadást tavaly mutatták be a Papp László Budapest Sportarénában. Kora délután a produkció kulisszatitkairól az Így készült az István, a király című werkfilmet láthatják az m2 nézői (15.15).

A tűzijáték előtt különkiadással jelentkezik az Önök kérték az m1-en (21.10). A rendhagyó adásba ezúttal a nemzeti ünnepekhez és hagyományokhoz kötődő műsorszámokat válogattak a szerkesztők, például a Hazám, hazám című áriát a Bánk Bánból vagy részletet Kodály Háry Jánosából. A tavalyihoz hasonlóan az idén is zenei koreográfiával készül a tűzijáték, amelyet 21.55-től élőben közvetít az m1. A tűzijáték látványelemei Czomba Imre zeneszerző kompozíciója tűnnek fel Budapest egén este kilenctől; a fináléban Miklósa Erika és az ifjú tenor, Fekete Attila duettje hangzik el a Lánchíd pesti hídfőjénél és természetesen a Magyar Televízióban is.

Páneurópai piknik

Az m1 augusztus 19-én, szerdán 17-tól 19 óráig élőben közvetíti a Páneurópai piknik huszadik évfordulóján tartott ünnepi rendezvényt Sopronpusztáról. Az emlékparkban Angela Merkel német kancellár jelenlétében felavatják Melocco Miklós Áttörés című szoborkompozícióját, a békedemonstrációra emlékezve ünnepi beszédet mond többek között Sólyom László köztársasági elnök, Carl Bildt svéd külügyminiszter és Tőkés László. A Fertőrákosi Barlangszínházban rendezett Európa Koncertet pedig este, felvételről sugározza a köztelevízió. Az ünnep alkalmából fellépnek a weimari zeneakadémia növendékei, előadásukat Szokolay Sándor ősbemutatója követi. A műsorban közreműködik a Győri Filharmonikus Zenekar és a határnyitás huszadik évfordulójára alakult nemzetközi kórus.

A megosztottság felszámolásához kevés volt a nagypolitika (Páneurópai piknik)



Európa megosztottságát nem pusztán a nagypolitikai akarat, nem pusztán az állami vezetők belátása vagy a szovjet birodalom legyengülése folytán lehetett megszüntetni 1989-ben; az akkori események a közösségtudatot is erősítették — mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke tegnap Sopronban azon a történészkonferencián, amellyel megkezdődött a páneurópai piknik 20. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos megemlékezéssorozat.


Az MTA elnöke kiemelte annak jelentőségét, hogy a magyar nép nagy része segítőkészségével, bátorságával hozzájárult ahhoz, hogy 1989. augusztus 19-én a Sopronpusztán tartott pikniken keletnémetek ,,áttörjék a határt", és Ausztriába meneküljenek. Pá­linkás József hangoztatta: abban az évben megszűnt a vasfüggöny, amelynek rút szögesdrótja, aknamezői, falai ott éktelenkedtek Európa közepén. Elismerően szólt Debrecen ellenzéki értelmiségéről, amely a soproniakkal karöltve magára vállalta a piknik megszervezé­sének oroszlánrészét. A tudós hangsúlyozta a bölcs belátást, amellyel Bella Árpád alezredes, az érintett határszakasz akkori parancsnoka közösségek életére meghatározó döntést hozott, amikor nem adott parancsot az áttörés megakadályozására. 1989 bővelkedett olyan pillanatokban, amelyek erősítik a közösségtudatot, és kifejezik a nemzeti összetartozást — hangoztatta Pálinkás József.

A konferencián Romsics Ignác egyetemi tanár, az MTA levelező tagja a Kádár-rendszernek a 80-as években bekövetkezett legitimációvesztéséről beszélt. Ismertette azokat a magyar gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek következtében a Kádár-rendszer társadalmi elfogadottsága a 80-as évek közepére megrendült, és az évtized utolsó harmadára minimálisra zsugorodott. Egy felméréssorozatot hozott egyebek között példaként, amelyben a megkérdezettek a magyarországi helyzetet a Nyugathoz viszonyítva értékelték. Az 1981-es felmérés eredménye szerint míg a tizenkilenc témakörből tizenhárom területen Magyarország vezetett a Nyugattal szemben, addig hét évvel később Magyarország csupán egy szempontból előzte meg a Nyugatot a válaszadók véleménye szerint, ez pedig a munkához való jog, azaz a munkanélküliség hiánya volt. A történész szólt a rendszer demokratizálására törekedő értelmiségi ellenzék növekvő társadalmi befolyásáról és az MSZMP vezetésén belüli ideológiai harcról, valamint a vele járó hitelvesztésről.

Borhi László, az MTA Törté­nettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a nagyhatalmak és 1989 kapcsolatait elemezve hangsúlyozta: nem felel meg a történelmi valóságnak az a mítosz, amely szerint a nagyhatalmak már 1989 decemberében újraosztották Euró­pát. A történész szerint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa a stabilitás megőrzésében volt érdekelt, közös törekvésük volt, hogy Közép-Európa ne destabilizálódjék, ne okozzon gondot sem az akkori Szovjetunió­nak, sem Nyugat-Európá­nak. A politika részéről 1989-ben konszenzus volt abban, hogy mélyreható gazdasági, politikai változásra van szükség Közép-Európában, de ez nem jelenthet katonai, politikai, gazdasági integrációt a Nyugattal.

Oplatka András egyetemi tanár a pikniknek a határnyitás történetében betöltött szerepéről beszélt. Felidézte, két fontos politikai személyiség, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, európai parlamenti képviselő és Pozsgay Imre akkori államminiszter állt a rendezvény mögé, és vállalta a védnökségét. A történész szerint a piknik katalizátorként hatott a történésekre, felrázta a felelős politikusokat, és felgyorsította a végleges döntéshez vezető utat.