Együtt emlékezett a három székely megye az 1849-es hősökre
Több százan vettek részt a szombati nyerges-tetői ünnepségen, ahol az 1849-es helyi ütközet 160. évfordulóján a székely hősökre emlékeztek. A háromszéki és csíki huszárok a tetőn találkoztak, az ünnepségen a beszédeken és a néptáncműsoron kívül kopjafát avattak és zászlót adtak át.
Esőben ügető magyar huszárokat előztek meg az autók szombaton a Nyerges-tető felé haladva. A csíki és a háromszéki huszárok a Nyerges-tetőre vonultak, hogy részt vegyenek az 1849-ben elesett székely hősökről megemlékező ünnepségen a csata 160. évfordulóján. A két huszárcsapat élén ott lovagolt Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor. A harmadik székely megye, Maros önkormányzatának elnöke, Lokodi Edit Emőke hintón érkezett az emlékműhöz, Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere társaságában. A Nyerges-tetőn először ünnepelt együtt a három megye önkormányzata, ezzel saját bevallásuk szerint a Székelyföld egységét, az önrendelkezés közös igényét akarták kifejezni.
Több százan vettek részt a szombati nyerges-tetői ünnepségen, ahol az 1849-es helyi ütközet 160. évfordulóján a székely hősökre emlékeztek. A háromszéki és csíki huszárok a tetőn találkoztak, az ünnepségen a beszédeken és a néptáncműsoron kívül kopjafát avattak és zászlót adtak át.
Esőben ügető magyar huszárokat előztek meg az autók szombaton a Nyerges-tető felé haladva. A csíki és a háromszéki huszárok a Nyerges-tetőre vonultak, hogy részt vegyenek az 1849-ben elesett székely hősökről megemlékező ünnepségen a csata 160. évfordulóján. A két huszárcsapat élén ott lovagolt Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor. A harmadik székely megye, Maros önkormányzatának elnöke, Lokodi Edit Emőke hintón érkezett az emlékműhöz, Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere társaságában. A Nyerges-tetőn először ünnepelt együtt a három megye önkormányzata, ezzel saját bevallásuk szerint a Székelyföld egységét, az önrendelkezés közös igényét akarták kifejezni.
Himnusz az esőben
Az újra és újra eleredő esőben a több száz fős tömeg a Himnusz eléneklése után a székelyek szabadságvágyáról szóló beszédeket hallgathatott végig, és mindegyik szónok egyetértett abban, hogy a székelyek szabadságát csakis az autonómia hozhatja el.
Ezt hangsúlyozta Bodó Dávid polgármester is, amikor köszöntötte az egybegyűlteket. „Tudjuk, hogy ha a székelység ügyéről van szó, akkor nincsenek megyehatárok, akkor egy föld van: a Székelyföld, amelynek méltó gyülekezési helye a Nyerges-tető” – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szerint a Nyerges-tető hősei azt üzenik, nagy döntéseknél nem az esélyeket kell latolgatni, hanem a szívünk szerint kell határozni. Spártai–székely párhuzamot vont Korodi Attila alcsíki parlamenti képviselő, a spártaiak ugyanis maroknyian szembeszálltak a sokszoros túlerőben lévő perzsa sereggel, akárcsak a kétszáz főnyi székely, élén Tuzson János őrnaggyal, az orosz–osztrák sereggel. „A világ nem az akkori győztesekre emlékezik, hanem a hős spártaiakra. Itt is a legyőzött lett a győztes” – utalt a 160 évvel ezelőtt elesett székely katonákra a politikus. Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor szerint „Székelyföld azoké legyen, akik dolgoznak, küzdenek és áldozatokat hoznak érte; azoké legyen, akik akkor is maradnak, amikor nem könnyű maradni – Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne!”
Ezt hangsúlyozta Bodó Dávid polgármester is, amikor köszöntötte az egybegyűlteket. „Tudjuk, hogy ha a székelység ügyéről van szó, akkor nincsenek megyehatárok, akkor egy föld van: a Székelyföld, amelynek méltó gyülekezési helye a Nyerges-tető” – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szerint a Nyerges-tető hősei azt üzenik, nagy döntéseknél nem az esélyeket kell latolgatni, hanem a szívünk szerint kell határozni. Spártai–székely párhuzamot vont Korodi Attila alcsíki parlamenti képviselő, a spártaiak ugyanis maroknyian szembeszálltak a sokszoros túlerőben lévő perzsa sereggel, akárcsak a kétszáz főnyi székely, élén Tuzson János őrnaggyal, az orosz–osztrák sereggel. „A világ nem az akkori győztesekre emlékezik, hanem a hős spártaiakra. Itt is a legyőzött lett a győztes” – utalt a 160 évvel ezelőtt elesett székely katonákra a politikus. Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor szerint „Székelyföld azoké legyen, akik dolgoznak, küzdenek és áldozatokat hoznak érte; azoké legyen, akik akkor is maradnak, amikor nem könnyű maradni – Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne!”
A helytállás üzenet
Az 1848–49-es szabadságharc történelmi körülményeit ismertette Lokodi Edit Emőke, Maros Megye Tanácsának elnöke, rámutatva, hogy 160 év után is érezzük hatását az akkori eseményeknek. „Rendhagyó történelemórát” tartott Egyed Ákos történész, a nemzeti emlékhelyek fontosságára hívva fel a figyelmet. A nyerges-tetői helytállás szerinte üzenet, s a székelység erőt tud meríteni saját múltjából. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános gyújtó hangú beszédében a román hatalom kisebbségellenes magatartására, „képmutatására” hívta fel a figyelmet, ami miatt szerinte a székely nép szabadságharca nem ért véget. Családalapításra buzdította a fiatalokat, mondván, ha lesz egymillió székely, akkor Európa megváltozik.
A több mint kétórás ünnepséget a csíkkozmási Bojzás és a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes előadása színesítette, az előbbi egy huszártoborzót is bemutatott. A huszárok végül megkoszorúzták az út menti emlékművet, majd a temetőben ért véget a megemlékezés, közös imával, kopjafaavatással és zászlóátadással. Ezután az ünneplőket további események várták: a csíkkozmási falunapokra látogathattak el.
A több mint kétórás ünnepséget a csíkkozmási Bojzás és a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes előadása színesítette, az előbbi egy huszártoborzót is bemutatott. A huszárok végül megkoszorúzták az út menti emlékművet, majd a temetőben ért véget a megemlékezés, közös imával, kopjafaavatással és zászlóátadással. Ezután az ünneplőket további események várták: a csíkkozmási falunapokra látogathattak el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése