Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult; a http://www.allampolgarsag.gov.hu/ címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.

2009. szeptember 23., szerda

Kisebbségi kerettörvény felette szükséges voltáról

Az Európai Unió alapító, régi demokráciával rendelkező államaiban sincs minden rendben a történelmi kisebbségek jogaival, nyelvhasználatukkal. Franciaország — amolyan jakobinus államként — nem ismeri el a területén élő népek identitáshoz való jogát.


Érezzék megtiszteltetésnek — hangoztatja az átlag francia és politikusa —, hogy e nagy nép fiainak tekinti mind az ősi provanszált, mind a szenegáli bevándorlót. Amikor néhány évvel ezelőtt kis előrelépés történt, maga a francia akadémia semmisítette meg a törvényhozáson, alkotmánybíróságon szerencsésen átevickélt vonatkozó jogszabályt. A múltjára oly büszke Görögország sem akar tudni a területén évszázadok óta élő népek jogairól. Keletebbre, a kommunista diktatúrákból most szabadult nemzetállamokban a kisebbségek jövője még bizonytalanabb. Ráadásul a híres Európai Unió, mely félszázalékos költségvetés-túllépés miatt szigorúan bünteti tagállamait, a kisebbségi jogok buta megsértését, amilyen például a szlovákiai nyelvtörvény, nem tudja kezelni. Pedig állítják a politikusok, ez a laza, mégis államszövetség felé haladó unió a jövő; dacára annak, hogy sok tekintetben még nincsenek jól kiforrott törvényei, a területén élő nemzeti kisebbségek nem érezhetik igazán biztonságban magukat. És a nemzetállami politikai nyomást felerősíti a globalizáció, s a kettőből együtt csak igazán modern, alapos és célirányos programok kidolgozásával lehet esetleg kimenekülni. E kettős hatást pontosan érzékelik mind a szlovák, mind a román és szerb politikusok, s amolyan kisantanti mentalitással a legfiatalabbat és legpofátlanabbat, az alig tízéves szlovák államot ruházták fel az útkereső előőrs feladatával. Ficóék eme elvárásnak — nyelvtörvényükkel — derekasan eleget is tettek, s ne legyenek kétségeink, Bukarest, Belgrád, Kijev minden lépésüket figyeli.

E felismerésből fakadt a magyar (elsősorban ellenzéki, azaz nemzeti) politika ama elképzelése, hogy a szlovák nyelvtörvény ellen nemzetközi színtéren és egységesen kell fellépnie. Jól átgondolt és pontosan adagolt hullámokban, meggyőzően, eredményesen. Bajnai Gordon átgondolatlan, gyorsan összehozott találkozóját Robert Ficóval emiatt fogadta nagy fenntartásokkal a magyar ellenzék mellett a mi brüsszeli képviseletünk is. A szlovákok árnyalatnyi meghátrálása —: kevés, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának villámlátogatása és egyétek meg, amit főztetek álláspontja —: sok. Többet rontott, mint segített a helyzeten. És ne feledjük, Bajnai Gordon nem tartotta be a magyar kormányok eddigi aranyszabályát — a kisebbségek legitim képviselőinek megkérdezése nélkül őket érdeklő kérdésekben nem tárgyalnak. Ugyanis Csáky Pálék konzultálása nélkül ültek le Ficóval csevegni. A szécsényi találkozót ezért tartja elhamarkodott lépésnek a Fidesz és az Európai Parlament magyar képviselete, s ezért szorgalmazzák a Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő által megfogalmazottakban egy kisebbségvédelmi törvény megalkotását az európai törvényhozásban.

Hogy ne csak kisebbségi biztosa, de minden európai ország számára kötelező kisebbségi kerettörvénye is legyen az egyesült Európának.

Nincsenek megjegyzések: