Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult; a http://www.allampolgarsag.gov.hu/ címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.

2009. november 26., csütörtök

A szlovák nyelvtörvényre figyel az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, miként hajtják végre a szlovák államnyelvről szóló törvényt — hangsúlyozta Leonard Orban, az EU többnyelvűségi kérdésekben illetékes biztosa kedd éjjel Strasbourgban az Európai Parlamentnek (EP) a kisebbségi nyelvhasználatról folytatott plenáris vitájában.


Gál Kinga fideszes EP-képviselő, aki az ugyancsak néppárti Bauer Edit szlovákiai magyar EP-képviselővel együtt kezdeményezte a vitát, sikerként könyvelte el, hogy az EP végre foglalkozott a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével, így a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvénnyel. Örömmel nyugtázta az Európai Bizottság képviselőjének egyértelmű állásfoglalását a kisebbségek nyelvi jogait illetően.

A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként — ez volt a napirendi pont hivatalos elnevezése, és kedden 23 órától 24 óráig biztosítottak rá időkeretet. A bizottság képviseletében Orban hangsúlyozta, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra nincs közösségi, uniós jogszabály, hanem maguk a tagállamok döntenek az ilyen kérdésekben. Kiemelte azonban azt is, hogy az emberi jogok érvényesülésének szerves részét képezik a kisebbséghez tartozó személyek jogai. Külön utalt az Európa Tanács nyelvi chartájára mint a témakörben irányadó előírásra.

Gál Kinga a vitában kijelentette: ,,Felháborítónak tartjuk, hogy a Lisszaboni Szerződés hajnalán valaki saját szülőföldjén, saját kisebbségi anyanyelvén nem élheti meg a demokrácia által biztosított jogokat." Szerinte az uniónak meg kell szólalnia a szlovák és minden ilyen törvény ügyében, amely veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot. Bauer Edit felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák nyelvtörvény egyebek közt orvos-beteg viszonylatban is korlátozza az anyanyelvhasználat jogát.

Hannes Swoboda osztrák szociáldemokrata EP-képviselő a vitában úgy vélekedett, hogy a szlovák államnyelvtörvény ,,nem optimális, de nem sérti az alapjogokat". Szerinte meg kell oldani az értelmezési hiányosságokat, és azt kérte, hogy a felek legyenek mértékletesek, ne szítsák tovább azokat a konfliktusokat, amelyek nem a polgárok, hanem egyes politikai erők közt feszülnek. Gál Kinga — majd később Surján László KDNP-s EP-képviselő — erre reagálva leszögezte: a szlovák nyelvtörvény ügyében nem két állam és nem is két nép áll egymással szemben, hanem a kisebbség küzd jogaiért.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-küldöttségének vezetője kifejtette, hogy a szlovák nyelvtörvény leminősíti a kisebbségi nyelvet, beavatkozik a magánszférába, félelmet gerjeszt, és ellentétes Szlovákia vállalásaival. ,,Szlovákia elindult a nyelvi asszimiláció irányába" — fogalmazott. Szót emelt a kettős mérce alkalmazása ellen: szerinte ha az EU ezt tolerálja, akkor nem lesz erkölcsi alapja ahhoz sem, hogy más országok, így például Kína emberjogi politikáját bírálja.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő a szlovák nyelvtörvénnyel — a kisebbség nyelvi identitásőrzésének lehetetlenné tételével — kapcsolatban nyelvi és kulturális népirtásról beszélt, de megjegyezte, hogy ez Romániában, Görögországban és Franciaországban is megfigyelhető. Tőkés László szerint a posztkommunista, soviniszta szlovák kormány új falakat emel. Felszólította az Európai Parlamentet, hogy ne helyezkedjen a be nem avatkozás talajára.

Tamás Sándor az RMDSZ—NLP paktumról



Nem véletlen, hogy a liberálisokkal kötött paktumot az RMDSZ, az elmúlt években nemcsak kormányon, de ellenzékben is velük volt a legkorrektebb együttműködésük, az erdélyi magyarság egy rossz szót sem mondhat korábbi elnökéről, Călin Popescu Tăriceanuról, de jelenlegi vezetőjéről, Crin Antonescuról sem — magyarázta a keddi döntés hátterét Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke.



A területi elnökök konzultatív tanácsa mindezt elemezte, és úgy határoztak, ez a járható út, a Klaus Johannis körül kialakult konszenzus parlamenti többséget eredményez, és ez az eljövendő elnök személyétől függetlenül parlamenti többség marad. ,,Erről kötöttünk szövetséget, hogy az elkövetkezőkben ezt képviseljük" — mondta el Tamás Sándor. A liberálisokkal aláírt egyezmény tartalmazza közös mválságkezelő program kidolgozását, de azt is, hogy megállapodnak az alkotmányos reformról, az intézményi és törvényhozási reformról — beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését — és a közigazgatási reformról. Szerepel benne Klaus Johannis kormányfőnek jelölése és az ehhez szükséges többség megteremtése, no meg az is, hogy azt az elnökjelöltet támogatják, aki mindezt garantálja.

Tamás Sándor szerint a szövetség számára az volt a fontos, hogy eldöntsék, milyen értékrend mentén, milyen feltételek mellett kívánnak politizálni, és azt követően kell partnert keresniük a megvalósításhoz. ,,Nincsenek illúzióim, hogy bármelyik jelölt feltétel nélkül elfogadja az általunk leszögezett érveket, alapelveket" — mondotta, de elismerte: jelen pillanatban Mircea Geoană támogatása tűnik valószínűbbnek. Leszögezte: az RMDSZ még nem kötelezte el magát, tárgyalnak az SZDP-vel, és csak azt követően születik végleges döntés.

Szövetség Băsescu ellen, Johannis mellett

Aláírta tegnap a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt azt az egyezséget, amely a liberálisok részéről támogatást biztosít Mircea Geoană szociáldemokrata államfőjelöltnek az elnökválasztás második fordulójára. Mint arról beszámoltunk, a liberálisok Johannis miniszterelnöki kinevezését szabták feltételül Mircea Geoană támogatásának fejében, a szociáldemokraták pedig elfogadták a javaslatot. Ugyancsak Johannis támogatásáról döntött kedden az RMDSZ, a szövetség ugyanakkor együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Liberális Párttal. Ebben ugyan tételesen nem szerepel, hogy a szövetség Geoană mellett áll ki, de a két alakulat elkötelezi magát Johannis támogatása mellett, és leszögezik: együtt vesznek részt egy új kormány létrehozásában.



A két legnagyobb ellenzéki alakulat közötti megállapodást Mircea Geoană szociáldemokrata és Crin Antonescu liberális pártvezér látta el kézjegyével a parlament épületében. Geoană megköszönte a liberálisoknak a támogatást, és úgy értékelte, hogy fontos lépést tettek a politikai stabilitás biztosítása érdekében. Leszö­gezte: szó sincs „tisztségeken való osztozkodást" jelentő politikai alkuról vagy a szavazatokkal való üzérkedésről. Szerinte a politikai erőknek és a társadalomnak arra kell összpontosítania erőfeszítéseit, hogy karácsonyig iktassák hivatalába az új kormányt, amelyet Klaus Johannis nagyszebeni polgármester vezet majd. A megállapodás aláírásakor Crin Antonescu azt hangsúlyozta: a két alakulat úgy írta alá ezt az együttműködést, hogy azt megelőzően nem osztozkodott a tisztségeken. Antonescu bízik abban, hogy az elnökválasztás december 6-án sorra kerülő második fordulója után új elnöke lesz az országnak.

A dokumentum főként gazdasági jellegű elveket rögzít, így például a felek elkötelezik magukat az adóterhek csökkentése — mint a gazdaság fejlesztésének egyik mozgatórugója —, a közigazgatási decentralizáció, a mezőgazdaság, az állami intézmények megreformálása mellett. A megállapodásban szerepel még a közpénzek hatékony és átlátható elköltésére, a fejlődés eredményeinek igazságos elosztására, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatására vonatkozó kötelezettség.

Nem sokkal a dokumentum aláírása után a külföldön tartózkodó Klaus Johannis sajtóközleményben reagált a fejleményekre, hangsúlyozva: megtiszteltetés számára az a javaslat, hogy a választások második fordulója után a kormányt vezesse. Mint mondta, kapcsolatban áll a pártvezetőkkel, hogy minden részletben megegyezzenek. Pozitív fejleménynek értékelte a szociáldemokraták és a liberálisok közötti megállapodást, mivel különböző doktrínájú és a választások első fordulójában szemben álló pártok döntöttek az együttműködés mellett annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak Románia jelenlegi problémáira.

Igen élesen támadta az ellenzéki pártokat és a szerinte azokat háttérből irányító „mogulokat" Traian Băsescu államfő. Dinu Patriciu és Sorin Ovidiu Vântu magához rendelte a szociáldemokrata és liberális vezetőket, hogy ott állapodjanak meg az ország gazdasági és politikai stratégiájáról, a privatizáció folytatásáról — jelentette ki Băsescu. „Azt hiszi valaki, hogy az állampolgárok érdekeiről beszéltek a mogulok székhelyén?" — tette fel a kérdést. Az államfő azt is furcsállta, hogy az ellenzéki pártok nem hívták meg Klaus Johannist a megállapodás aláírására. Úgy tűnik, valóban kész tények elé állítják Johannist, és a háta mögött minden bizonnyal a mogulok állnak — szögezte le, cápákhoz hasolítva Dan Voiculescu, Dinu Patriciu és Sorin Ovidiu Vântu mágnásokat. Nem váratott magára a szociáldemokraták replikája sem: Victor Ponta, Mircea Geoană szóvivője hazugsággal, rágalmazással vádolta az államfőt.

2009. november 25., szerda

Csodaváró nemzet ez a román! Miután húsz év alatt többfajta, más-más politikai, emberi beállítottságú miniszterelnököt kipróbált, néhányat el is fogyasztott, most, a huszonegyedik század elején a XIX. századi román történelem egyik sikertörténetét, a Hohenzollern-Sigmaringen német hercegi család Karl nevű fiának román trónra helyezését próbálja megismételni Klaus Johannis szász származású szebeni polgármester miniszterelnöki székbe ültetésével.



Crin Antonescu érveit értjük, ezen a korrupciótól szaggatott, rossz kormányzástól tönkre tett országon csak teljesen másfajta országvezetés, a közügyekhez való gyökeresen új viszonyulás segíthet. S ennek záloga Erdély egykori szász fővárosának, Hermannstadtnak az első embere. Megeshet, Crin Antonescu nem téved, olyannyira romlott és tehetségtelen a jelenlegi román politikai elit, hogy megújításához német segítséget kell igénybe venni. S igen dicséretes, hogy most már nemcsak a liberális pártvezér, de Mircea Geoană szocdem elnökjelölt emberei kórusban ugyanezt mondogatják. De mert a román politikai elit valóban romlott, csak önös érdekeiért képes harcolni, engedtessék meg nekünk, hogy e jelenlegi összhangot kissé kételkedve szemléljük. Klaus Johannis eddigi munkája azt mutatja, hogy tehetséges ember. Nagyszebent sok német és román kormánypénzzel felújította, s ami ennél lényegesebb, működőképes várossá tette. Arrafelé alig van munkanélküliség, hála a betelepedett külföldi tőkének még ebben a pénzszegény világban sem csökkent a város bevétele, az önkormányzat, az intézmények jól olajozott szerkezetként működnek, kitűnőek a város külkapcsolatai, Johannist ismerik Berlinben, Brüsszelben, Párizsban, Luxemburgban — ahonnan állítólag családja származik. Független, szuverén ember, komoly, szűkszavú, és eddig legalábbis senki bábjává nem vált. Kétségtelenül más, mint bármelyik, politikai harcban elkopott ismert román politikus. De hogy meg tud-e birkózni ezzel a politikai elittel, hogy valóban független és szakmailag kifogásolhatatlan minisztereket tud-e majd kormányába kinevezni, s ha mindezt megcselekszi, lesz-e olyan parlamenti többség, mely fenntartás nélkül támogatja, az a jövő zenéje. Igaz, addig még Geoanănak győznie kell, nemcsak az elnökválasztásokon, hanem utána a pártjával való várható összecsapásokban is. És Crin Antonescuéknak, az RMDSZ-nek, a nem magyar kisebbségeknek, talán húsz év után először, önzetlenül, de tisztességesen oda kell állniuk egy kormány, egy miniszterelnök mellé. Mert a csodavárás már nem elég.


Nem vonulhatnak fel tömegesen az utcán, csak kisebb csoportokban közlekedhetnek a járdákon az Új Jobboldal hívei december elsején Sepsiszentgyörgyön.


A legionárius mozgalom utódjaként létrejött szélsőséges szervezet a román egyesülés ünnepén Háromszék központjába toborozza híveit, hogy úgymond támaszt nyújtsanak az itt élő románoknak a magyar szeparatisták ellen, és fellépésükkel bebizonyítsák, hogy Székelyföld mindig is román föld volt, és az is lesz. A provokatív jellegű kezdeményezéstől a helybeli magyarok és románok képviselői is elhatárolódtak, ezért a rendőrség nem adott engedélyt a máshonnan jövők felvonulására — ha jönnek, legfeljebb nézőként, a közönségben elvegyülve vehetnek részt az ünnepségen. A hatóságok fokozott készültséggel próbálják megelőzni a rendezvényt beárnyékoló esetleges konfliktusokat.
,,Johannis-koalíció" körvonalazódik az államfőválasztás második fordulója előtt: a Nemzeti Liberális Párt vezető testületei tegnap egyhangúlag hagyták jóvá, hogy Mircea Geoanăt támogatják az elnökválasztási versenyben, ha Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert nevezi ki miniszterelnökké. Ugyancsak Johannis kinevezésének támogatásáról döntött tegnap az RMDSZ, a szövetség vezetői ugyanakkor megállapodást írtak alá a Nemzeti Liberális Párttal. Az együttműködési megállapodás értelmében a két alakulat támogatja Johannis kormányfői kinevezését, részt vesz egy új kormány megalakításában, és azt az államfőjelöltet támogatja, aki biztosítja az állami intézmények együttműködését.


Pártok közötti egyeztetések, vezetőségi ülések, együttműködési megállapodásokról szóló tárgyalások, sajtónyilatkozatok jellemezték a tegnapi belpolitikai életet: előbb a Nemzeti Liberális Párt politikai bizottsága erősítette meg a Crin Antonescu által egy nappal korábban már bejelentett döntést, miszerint Traian Băsescu ellenében Mircea Geoană szociáldemokrata jelöltet támogatják az elnökválasztás második fordulójában, ha ez utóbbi Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert nevezi ki kormányfővé, és sikerül egy liberális elveken alapuló együttműködési megállapodást és kormányprogramot kidolgozni. Johannis kinevezése mellett a liberálisok ragaszkodnak az egységes adókulcshoz, a társadalombiztosítási járulék csökkentéséhez. A liberálisok arról is döntöttek, együttműködési megállapodást írnak alá az RMDSZ-szel egy Johannis körüli parlamenti többség megteremtése, közös fellépés és kormányzati szerepvállalás érdekében. Crin Antonescu azt is kijelentette: előreláthatólag részt vesz Geoană kampányában, az államfő nyilatkozatai ugyanis arra kényszerítik, hogy választópolgárai előtt fejtse ki álláspontját. * Ugyancsak tegnap üléseztek az RMDSZ vezetői: előbb a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, majd a Szövetségi Állandó Tanács. Mindkét testület Klaus Johannis támogatása mellett foglalt állást, az operatív tanács pedig jóváhagyta a Nemzeti Liberális Párttal való megállapodást, ezt később alá is írták az alakulatok vezetői. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a megállapodás minél szorosabb együttműködést és folyamatos konzultációt feltételez az államelnök-választások második fordulóját megelőző időszakban, majd ezt követően egy olyan parlamenti többség kialakításában, amely támogatja a Klaus Johannis-kabinet megalakulását és elfogadtatását. ,,Döntésünk meghozatalában lényeges szempont volt, hogy a liberális párt ismét Klaus Johannist javasolta miniszterelnöknek, ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt is kitartott korábbi, e kérdésben kialakított álláspontja mellett, és hasonlóképpen Nagyszeben jelenlegi polgármesterét bízná meg kormányalakítással" — indokolta Markó a szövetség döntését, megerősítve azt is, hogy az érdekvédelmi szervezet hasonlóképpen részt akar venni a kialakuló parlamenti többségben. Az RMDSZ elnöke rámutatott: az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közötti együttműködés mindkét fél számára fontos, hiszen a két alakulat mind kormánykoalícióban, mind ellenzéki helyzetben jól dolgozott együtt. Arról, hogy a szövetség kit támogat az elnökválasztás második fordulójában, Markó elmondta: az RMDSZ ezt a döntést azután hozza meg, miután a Szociáldemokrata Párttal is tárgyalt. Az Agerpres hírügynökség szerint az együttműködési megállapodás azt is tartalmazza, hogy a két párt közösen dolgoz ki egy válságellenes programot, és együtt lép fel többek között az alkotmány, az állami intézmények és a közigazgatási reform ügyében.

2009. november 24., kedd

A kommunizmus emberi drámái



Saját lakodalmát is felhasználta egykori sógora, hogy jelentsen a szekunak Tőkés Lászlóról. Erről is ír új könyvében Molnár János egyháztörténész, aki a román titkosszolgálat, a hírhedt Securitate titkos aktáiba nyújt bepillantást Szigorúan ellenőrzött evangélium című művével.

A kiadvány magyarországi bemutatójára november 24-én, kedden 17 órakor a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban kerül sor.

A kötet legsokkolóbb története dr. Bartha Tibor főorvos ügye. Bartha Tőkés László húgát vette feleségül, és Stelian álnéven már a lakodalomból jelentett a Tőkés családról, elsősorban a későbbi püspökről, Tőkés Lászlóról. A dokumentumok szerint a Securitate azért szervezte meg a házasságot, hogy a besúgó így kerüljön közelebb Tőkésékhez. A Ceausescu-rendszer hátborzongató világát megidéző könyvet író Molnár János egyháztörténész, a Debreceni Egyetem docense, aki 1975 és 1989 lelkipásztorként szolgált Romániában. Molnár nyíltan elutasította a kommunista rendszerrel való „együttműködést"; szamizdat publikációiért 1983-ban letartóztatták. 1988-ban Tőkés Lászlóval együtt lépett fel a romániai falurombolás ellen. 1989 óta Szegeden él, vallás- és egyháztörténetet oktat, kutat.

A Szigorúan ellenőrzött evangélium című kiadvány számos, az egyház berkeiben tevékenykedő besúgó, illetve szekus tiszt nevét fedi fel. A szerző művével arra figyelmeztet, hogy „bűnmegvallásra és bűnbocsánatra soha nem lehet azt mondani, hogy késő."

A négyszáz oldalas, tetemes mennyiségű dokumentummásolattal ellátott kötetből kiderül, hogy a kommunizmus idején az erdélyi református egyházban dolgozók kétharmada meghurcolt, meggyötört ember volt, egyharmaduk azonban a diktatúra szolgálatába szegődött. Molnár János a könyvben valójában a kommunizmus emberi drámáiról beszél.

Választhatunk két rossz közül?

Az amerikai választó azért megy el szavazni, mert abban reménykedik, hogy ha jól szavaz, akkor még jobban fog élni. Mi azért, mert abban reménykedünk, hogy ha jól választunk, akkor esetleg kevésbé fogunk rosszul élni.


Amióta bejöttek ezek az új, demokratikus választások, azóta mintha be akarnánk pótolni azt, hogy azelőtt nem volt miből választani. Pedig most is az van, hogy ez van, más nincs, válasszatok! Egyfolytában választunk, szavazunk és népszavazunk. Mondjuk, meg is van az eredménye a sok szavazásnak. Két-három millió embernek van már új munkahelye. Olaszországban, Spanyolországban vagy más melegebb éghajlatú vidékeken. Még mondja valaki, hogy nem hoztak létre vezetőink új munkahelyeket! Külföldön. Idehaza meg egyre jobb és jobb eredményeket érünk el a munkanélküliség növelése terén. Akinek meg van munkája, az sztrájkol, mint a metrósok. De ez is érthető, mert ők olyan mélyre süllyedtek, hogy egy kasszásnőnek tizenkilencmillió régi lej a fizetése. Viszont semmi napfényt nem kap. Ezt — biztosan — pénzzel kell pótolni. Sokkal rosszabb és nehezebb neki, mint egy munkásnőnek, aki egész nap valamelyik nadrággyárban sokkal kisebb fizetésért a varrógép mellett napozik. Aztán megválasztottjaink segítségével más, nagyszerű eredményeket is elértünk. Románia bizonyos dolgokban Európa élvonalához tartozik. Első helyen állunk például a korrupció terén, mint az unió legkorruptabb állama. Az is rekord, hogy egy autópályát nem voltunk képesek húsz év alatt megépíteni. Viszont ebből kifolyólag újabb rekordot döntöttünk. Vezetünk a közúti balesetek tekintetében. Az egymillió utasra eső halálos baleset nálunk a legtöbb. De élen járunk a csecsemőhalandóságban is. Hiába, sok a csecsemő és kevés a kedves nővér. A legutóbbi országos botrány esetében, amikor félig megsütöttek egy szegény csecsemőt, biztosan kedvetlen volt a kedves nővér. Bár ő azt mondta, hogy elromlott az inkubátor. A vonatszerencsétlenségek számát tekintve, majdnem minden hétre esik egy. Jobb helyeken egy baleset esetén lemond a miniszter. Nálunk nem, sőt, a kormányválság miatt kap még prémiumként egy minisztériumot. Átgondolt gazdaságpolitikánk eredményeképp sikerült megszüntetni egy sereg vállalatot az egész országban, és megyénkben is. Csak idén kétszázezer cég zárt be. Éveken keresztül rengeteg embert fizettek azért, hogy ne dolgozzanak. (Például a hadiiparban.) Ezek aztán azért tüntettek, mert továbbra is nagyon akartak dolgozni. Az állami jövedéket hozó iparágakat, mint a cigaretta- vagy szeszgyártást, sikerült szinte teljesen megszüntetni. Ezek úgyis ártalmasak az egészségre. Mi nem gyártunk ilyesmit! Gyártsa más! Nálunk csak eladják. Megyénkben is a politikai hatalom hathatós segítségével olyan stratégiai beruházók jelentek meg, akik ebbe alaposan besegítettek. Húsz év alatt egészen szépen tönkrementek olyan fürdőhelyeink, mint Előpatak, Málnás vagy Sugás. Hogy a gazdaságról ne is beszéljünk! Felvetődik, hogy mindezekért ki a hibás? Természetesen mi, a választók. Miért nem választottunk olyanokat, akik ezeket a bajokat orvosolni tudták volna, az előálló csapdákat el tudták volna kerülni. Tehát vessünk magunkra. (Keresztet.) És máskor gondoljuk meg jobban, kiket választunk meg magunknak.

2009. november 23., hétfő

Választhatjuk a kisebbik rosszat?

Talán csak az elmúlt szavazásokhoz képest viszonylag magas részvételi arány volt meglepő az elnökválasztások első fordulójában, a négy közvéleménykutató-intézet által közzétett, nagyjából egybecsengő eredmények jóformán csak megerősítették a két nagy párt — a demokrata-liberális és a szociáldemokrata — uralmát, így valószínűleg Traian Băsescu és Mircea Geoană vívja meg az államfőválasztási küzdelem döntő csatáját.

A két továbbjutó pedig még tegnap este, az exit-poll eredmények közzététele után elkezdte a kampányt: a liberálisok felé kacsingató Traian Băsescu a jobboldal győzelméről beszélt oly nagy hévvel, mintha nem ő maga fordított volna hátat korábbi partnereinek, és hasonlóan mézesmázos szavakkal igyekezett maga mellé csábítani a más jelölteket támogató választókat Mircea Geoană is, aki kétségbeesett igyekezetében és a magyar voksok reményében még attól sem riadt vissza, hogy — e kampány során először — a nemzeti kisebbségek jogairól is ejtsen két szót (a szó szoros értelmében kettőt, azaz hogy államfőként biztosítja majd a kisebbségek jogait).

A szociáldemokrata jelölt rövid megjegyzése jelzésértékű: a magyarság követeléseiről ugyanis vajmi kevés szó esett a választás első fordulóját megelőzően, a három esélyesnek tartott jelölt egyike sem méltóztatott külön üzenetet megfogalmazni felénk. Kelemen Hunor egymagában nem tudhatta pótolni ezt a hiányt, a kampány során ugyanis alig adódott esélye a magyar jelöltnek, hogy a román társadalommal ismertesse programját. Nem véletlen hát, hogy ezúttal éppen a székelyföldi megyékben jegyezték a legalacsonyabb részvételi arányt: mintha érezte volna az erdélyi magyarság, hogy ebben a küzdelemben csodák nem történhetnek, a számunkra fontos nemzeti célkitűzéseket még csak meg sem említik a jelöltek.

A rendkívül szorosnak ígérkező második forduló előtt azonban a jelölteknek vélhetően szükségük lesz a magyar voksokra, így valószínűleg nem kerülhetik meg, hogy közösségünk sajátos célkitűzéseiről is szóljanak — erre számít az RMDSZ vezetősége is. Csakhogy Mircea Geoană és Traian Băsescu korábbi nyilatkozatait és tevékenységét ismerve a legjobb esetben is csak a kisebbik rossz választási lehetősége adódhat majd számunkra.

2009. november 22., vasárnap

Természeti tőke



Azok az országok, ahol a döntéshozók beépítik az ökoszisztéma és biológiai sokféleség védelmét a nemzeti és nemzetközi befektetési és fejlesztési stratégiájukba, magasabb hozamra és nagyobb versenyképességre tehetnek szert, mint a környezeti egyensúlyt figyelmen kívül hagyó társaik — állítja egy múlt héten, nemzetközi szakértők által közzétett tanulmány.



,,Kutatásaink egyértelműen alátámasztják, hogy a földi ökoszisztéma »szolgáltatásainak« — mint például a természetes árvízvédelem és az ivóvízellátás — nagyon is számszerűsíthető, sok trillió dolláros értéke van, és ennek a tőkének a kezelése közvetlenül kihat az emberek életminőségére. Ha a nemzeti döntéshozók gondoskodnak arról, hogy ennek a természeti tőkének az értéke mind az üzleti szféra, mind a társadalom számára láthatóvá és mérhetővé váljon, megnyílhat az út a természeti erőforrások mostaninál sokkal jövedelmezőbb és egyben fenntarthatóbb hasznosítása felé" — közölte az ötrészesre tervezett tanulmány első részének múlt pénteki, brüsszeli bemutatóján Pavan Sukhdev, a kutatási program vezetője.

A politikai döntéshozóknak szóló első tanulmánykötet megállapítja, hogy azok az országok, amelyek az elmúlt évtizedekben ráébredtek az életszínvonal és a természeti erőforrások fenntartható használata közötti összefüggésre, és ennek megfelelően átalakították a termelés és fogyasztás által vezérelt, és csak GDP-növekmény alapján értékelt korábbi gazdasági szerkezetüket egy természeti erőforrásokat hatékonyabban felhasználó modellre, már tapasztalják az átállásból fakadó előnyöket. Példaként említette, hogy Európában ma már minden negyvenedik munkahely a környezettel kapcsolatos tevékenységekre épül, úgymint a fenntartható erdőgazdálkodás, ökoturizmus, organikus mezőgazdasági termelés és a különböző ,,tiszta technológiákkal" kapcsolatos kutatási, kivitelezési és üzemeltetési munkák. ,,A hagyományos modell alapján működő gazdaságok sokkal inkább ki vannak téve a mostani gazdasági visszaesésnek, mint a környezetgazdálkodást szisztematikusan beépítő országok — az utóbbiak esetében a környezeti gazdálkodással kapcsolatos szektorokban továbbra is növekedés tapasztalható" — magyarázta Sukhdev.

A számos pozitív példa között a tanulmány megemlíti Skóciát, ahol az Európai Unió biodiverzitás-védelmi programjának (Natura 2000) keretében megóvott területek becslések szerint háromszor annyi jövedelmet eredményeznek, mint amennyibe a fenntartásuk kerül. Az Európán kívüli területekről származó példák között szerepel Venezuela, ahol a nemzeti talajvédelmi beruházások megállítottak olyan folyamatokat, amelyek egyébként évente mintegy 3,5 millió dolláros csökkenést okoznának a mezőgazdasági jövedelmekben. Vietnamban pedig egy egymillió dolláros egyszeri beruházással, amely egy 12 000 hektáros mangroveerdő ültetését finanszírozta a tengerparti sávon, kiváltott az ország egy több mint 7 millió dolláros beruházást, amibe a parti védművek építése került volna. Megemlíti a jelentés a guatemalai Maya Bioszféra Rezervátumot is, amely évente mintegy 50 millió dolláros bevételt eredményez, és 7000 embernek ad munkát.

A negatív példák között a tanulmány leír egy thaiföldi esetet, ahol egy mangroveerdőt kivágtak azért, hogy a helyén ráktenyésztő telepet hozzanak létre. A jelentés szerint egy ráktenyésztő telep hektáronként 1220 dolláros bevételt hozhat, de egyúttal 12 000 dolláros kárt okoz hektáronként a helyi közösségnek azáltal, hogy megnövekednek a partvédelem költségei, és a helyi közösség számára kiesik az erdővel kapcsolatos fenntartható tevékenységekből és a part menti halászatból húzható jövedelem.

,,Hiába mutatható ki világosan, hogy a fenntartható környezetgazdálkodás busásan megtérül gazdasági szempontból, a gazdasági társaságok és egyes emberek mégsem fordulnak maguktól ebbe az irányba, mégpedig azért nem, mert az előnyök kezdetben közösségi előnyök, amelyek csak fokozatosan fordulnak át egyéni előnyökké" — magyarázta újságírói kérdésre felelve a kutatás vezetője. Hozzátette: ezért fontos, hogy kezdetben az országok döntéshozói megfelelő politikákkal elindítsák a folyamatot. Ilyen lépés például a környezeti egyensúly és biológiai sokféleség értékének felmérése és számszerűsítése, majd ennek tudatosítása az egyének felé; a környezetileg káros állami támogatások kiszűrése és átalakítása; pozitív ösztönzők kialakítása és nem megfelelő környezethasználat esetén szankciók foganatosítása.

,,Nincs egyetlen recept arra, hogy mit kell tenniük az egyes országoknak, mert mindenki más alapokról és más helyzetből indul. De meg kell osztani a tapasztalatokat, és mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy a helyi közösség kulturálisan és morálisan támogassa az adott programot, és gazdaságilag is hasznot húzzon belőle" — közölte Sukhdev.

A nemzetközi kutatócsoport német és európai bizottsági kezdeményezésre jött létre a gazdaságilag legfejlettebb országokat tömörítő G8-csoport és öt másik ország környezetvédelmi minisztereinek 2007-ben Potsdamban megfogalmazott ajánlásai alapján. Az ötkötetes tanulmánysorozat következő része a gazdasági társaságok számára fog ajánlásokat megfogalmazni, és várhatóan 2010 első negyedévében lát napvilágot.

2009. november 21., szombat

Románia hárommilió cigány hazája

Bújócskát játszik a roma kisebbség a statisztikákkal, népszámláláskor merőben más adatok kerülnek be a nemzetiségi, másak az anyanyelvi és vallási bevallások közé, mint amit sokan várnának, vagy amire számítanak, hasonlóképpen elütő módon viselkedik a többi etnikumtól a választások idején, s az iskolai vagy egyházi anyakönyvben sokfelé, ha akarom, ide tartoznak, ha akarom, oda, de hogy ők mit is akarnak, és egyáltalán létezik-e ez az Ők — nos, ezt már jóval nehezebb kihámozni, folyton kisiklik a kezek közül, bajos, vagy éppen lehetetlen besorolni őket a megszokott, bevett csoportok közé.

Az egyazon telepen lakó cigányság is a legkülönfélébb módon nyilatkozik, ha hovatartozásáról kérdik, máskor a számlálók nem veszik őket komolyan, valóság és vágyálom, előítélet és tényfelmérés a legkülönösebb módon vegyül, ha ők jönnek szóba, és itt megint feltevődik a kérdés: kik is ők, lehet-e egyáltalán valaminő egységről beszélni soraikban?

Mivel sokat nem lehet kiokoskodni abból, amit a népszámlálások róluk feljegyeznek, a hatóság már több ízben rendelt el bizalmasan cigányösszeírást, időnként hírt kapunk arról, hogy a belügy a maga eszközeivel jelentéseket kér be a falvakból és városokból a romák lélekszámáról. A hiányos személyazonossági nyilvántartás miatt — egyeseknek a mai napig nincs még keresztlevelük sem — eme zárt körben kezelt adatok sem teljesen megbízhatóak, egy tekintetben azonban pontosabbak minden egyébnél: kimutatják ugyanis, hogy hányan vannak azok, akiket mások, a nem romák cigánynak tartanak — legyenek azok román, magyar vagy cigány anyanyelvűek, ortodoxok, reformátusok, katolikusok, pünkösdisták vagy bármi más felekezet, esetleg varázslószekta tagjai, vallják magukat romának, magyarnak, románnak, ha kérdik őket, vagy javítsa fel velük saját belátása szerint akármilyen trükkel statisztikáit bármely önkormányzat és nemzetiségi csoport, helyhatósági vagy nagyállami hóbort.

Bonyolítja a helyzetet, hogy asszimilációjuk tömeges, aki éltem a Regátban, állíthatom, hogy a félig, negyed-, illetve háromnegyed részben vagy teljesen beolvadtak (ha lehet így kategorizálni) alighanem milliós nagyságrendet tesznek ki, Erdéllyel szemben ugyanis amott a válaszfalak nem oly áthághatatlanok, és jócskán folyik a közlekedés a réseken, illetve nagyszámú olyan csoport alakult ki, mely vegyes etnikumú, és valahol a többségiek és a tulajdonképpeni romák közt helyezkedve el, állandó érintkezésben van mindkét tömeggel.

No de hányat tart akkor nyilván a belügy? Egy minapi tévévitában Mădălin Voicu, a parlament roma tagja hárommillióról beszélt, belügyi forrásokra utalva. Ezzel Románia alighanem világelső, de a kontinensen mindenképp vezet e tekintetben, s ebből bizony nem akármilyen felelősség származik. Mellesleg annak kapcsán jött szóba a lélekszám, hogy a cigányság anarchiában és szervezetlenségben tartása, a társadalmi perifériára szorítása azok műve lenne, akik nem kívánják, hogy a magyarhoz hasonlóan ,,ütőképes" újabb kisebbség lépjen fel a hazai politikai porondon.

És valóban, ha ötmillió körüli lakos vallaná magát nem román nemzetiségűnek, azaz a népesség 20—25 százaléka, akkor maga magától foszlana szét sokak melengetett utópisztikus álma a homogén, oszthatatlan, teljesen egynemű és egységes nemzetről és annak még olyanabb államáról.

Románia elmeállapota

Az ország, a meredély szélére jutott Románia pillanatnyi elmeállapotáról szerettem volna írni ebben a fölöttébb különös novemberben, hiszen — akárcsak a politikusok egymásról alkotott véleménye — pillanatonként változik az idő, meleg frontra hideg front és viszont, és ez a hideglelős és idegesítő változássorozat, a légköri viszonyok instabilitása, ha lehet, még jobban felcsigázza a politikai élet szereplőit (elitről most hadd be beszéljünk, ne essünk felesleges túlzásokba), de nagyon hamar rájöttem, hogy bármennyire is meghatározza a politika és a média az életünket, az ország lakosságának nagyobb része mintha mégsem venné át a politikai életet hetek-hónapok óta folyamatosan uralma alá vonó hisztériát.


Az elnökválasztás előtti egymásra futó kormányválságok s az ideges, hatalmukat, befolyásukat féltő politikusok harca átgyűrűzött a sajtóba, a tévéműsorokba is. A mindenkori levantei politika szabályai szerint mindenki mindenkit igyekszik elbizonytalanítani, megfélemlíteni, besározni, megrágalmazni. Ráadásul az elmúlt húsz esztendő eredeti román demokráciájában szokatlan módon a politikai csetepatékba sértődött, véleményük szerint igaztalanul eltávolított ügyészek is beleszólnak, s egyre dermesztőbben rajzolódik ki a balkáni politikai mocsár. De a választók többsége, a megélhetési gondokkal naponta viaskodó lakosság saját, egyre bizonytalanabb túlélésével van elfoglalva…

Mert közben megállíthatatlanul nő az infláció, a munkanélküliség, a jövő távoli, bizonytalan rémképnek tűnik a kedély romló láthatárán. Egy bizonyos: az elnökválasztás után — bárki is legyen Románia elnöke — tiszta vizet lesz kénytelen önteni a nyílt kártyákba, és a gyűrűző botrányok közül néhányra minden kétséget kizáróan fény derül majd. Az államfő — hangsúlyozzuk, bárki is legyen — kénytelen lesz szembenézni majd az erkölcsi válsággal is, és valakiket az országos umbuldák felelősei, szereplői, árnyai közül oda kell dobnia a nyilvánosságnak. Igen, cirkusz kell a népnek, túlságosan elharapózott a korrupció, vissza kell állítani, bármibe is kerül, az adott szó becsületét, a tisztességet, a törvényességet és más ilyen, politikusi nagyáriákban közhelyszerűen elhasználódó fogalmakat. Másképpen elsüllyedünk a mocsárban…

2009. november 20., péntek



A félig lerombolt Bodok Szálló — döglődő turisztikai potenciál — olvasom minap a Háromszékben. Viszont amint a cikkhez mellékelt ábra is mutatta, tökéletes kampányfelület a megboldogult Román Kommunista Párt frusztrált, évtizedekig kispadot koptató, harmadrangú politikusaiból összeverbuvált Szociáldemokrata Párt elnökjelöltjének.


Miután a városközpont szinte összes villanyoszlopán Mircea Geoană rózsaszínűre sminkelt, sápadt arcképe felváltotta a korai fagy által veszélyeztetett, azóta sötét pincék mélyére került muskátlikat (mondhatnám, rózsák kerültek helyükre...), egy napon arra ébredtünk, hogy a politikai berkekben — Ion Iliescu ,,jóvoltából" — ostobának gúnyolt politikusunk arrogánsan mosolyog ránk a döglődő turisztikai potenciállá degradálódott megyeszékhelyi szálloda frontjáról.

Gondolom, a hosszú évekig Washingtonban diplomatáskodó politikusnak (micsoda ellentét!) nincs tudomása arról, hogy pofalemeze egy felismerhetetlenségig romos háromszéki szállodán ékeskedik, közös győzelmet hirdetve (Învingem împreună), de ha mégis, sebaj, ez nem holmi PR-baklövés, ugyanis a választási kampány ilyen formája sokkal hatékonyabb, mint egy rajzszögekkel felfogatott plakát valamelyik ialomiţai fabudi oldalán... Még akkor is, ha egy olyan, közel 15 éve romokban heverő épületről ,,szónokolva" butítja (mondhatnám hülyíti) a békés sepsiszentgyörgyi polgárokat — minden választási ciklusban alaptalanul fűt-fát, tejet-vajat ígérgetve —, amelynek a mindenkori város-, megye- vagy akár országvezetés, az inkább kevésbé, mint többé potens üzletemberekkel karöltve képtelen volt városunknak megtisztelő külsőt adni. Mire megoldódni látszott a helyzet, érthető okokból ismét ráhúzták a ,,redőnyt" városunk arculatát jelentősen rongáló épületre (reméljük, ideiglenesen) — de micsoda redőnyt! Mert, amíg nincs pénz a Bodok Szálló zűrzavaros ügyeinek tisztázására, amíg a költségvetés nem enged a Romtelecom régi, szintén városunk központját ,,díszítő" romhalmazáig nyújtózkodni, addig csillagászati összegeket költenek épületnagyságú arcképekre, extravagáns, de bénán koreografált népgyűlésekre, külföldi tanácsadókra, kampánylogisztikára. Lehet, hogy az ezervalahány kilométernyi autópálya helyett ugyanolyan hosszúságban arcképeket nyomtattak a ,,kliens-nyomdák"... De miközben városunk különböző betonépítményein Geoană ezerrel nyomul, addig Kelemen Hunor egyenes beszédjét alig ,,látni"... Annak ellenére, hogy érdekvédelmi szövetségünk csak azért állít államelnökjelöltet, hogy begyűjtött szavazatainkat saját üzlet-politikai érdekei szerint árverezze a második fordulóban, mégis szívesebben vettem volna tudomásul, hogy a muskátlikat nem rózsák, hanem tulipánok váltották fel. Mintha jobban illett volna a városképbe...


A kovásznai Tiszta Szív leánykórus október 5. és 18. között vendégszerepelt Ameriká­ban (New York és környéke, Cleveland és környéke, Chicago és Columbia-Dél Karolina állam), ahol összesen kilenc előadást tartottak. Cseh Béla karvezető kíséretében tizenhárom leány vett részt a turnén.


A kórus minden helyszínen osztatlan sikert aratott. Kiváló felkészültségük, példás fegyelmezettségük, kedves megjelenésük mindenütt kitűnt. A műsort mindig a közönség összetételéhez igazították, és mindenkinek magasszintű művészi élményt nyújtottak. Voltak idősek otthonában, ahol már kevesen beszélnek magyarul, és cserkészházban, ahol mindenki jól ismeri a nyelvet és a magyar népdalkincset. A tanár úr Erdélyországról szóló rövid bevezetője után egyházi és világi énekeket vezényelt, volt szóló is, s két gyönyörű verset is elszavaltak a nagyobbak. Sokan megkönnyezték a megható előadásokat. Gratulálunk nekik, és büszkék vagyunk rájuk! Hálásan köszönjük, hogy meglátogattak minket, és egy kis hazai levegőt hoztak közénk.

Orosz Erzsébet (Cleveland), Stetz Andrea (Chicago),

Debreczeni András (Columbia), Kammerer Ágnes (New York)

Megvertek és megkéseltek egy magyart Kézdivásárhelyen

November 14-ről 15-re virradó éjszaka 3 óra körül a kézdivásárhelyi Baumtex Kft. Gyár utcai Mimella nevű pizzázója közelében, a szemben levő parkolóban hat román fiatal súlyosan bántalmazott egy 22 éves berecki magyar fiatalt, aki szerencsétlenségére éppen akkor lépett ki telefonálni. A fiatalembernek eltörték az egyik karját, és bal tenyerébe szúrtak.


Tegnap az eset kapcsán Bokor Tibor szenátor sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: a helységtáblák lefestése után újabb provokáció színhelye volt a kilencvenhárom százalékban magyarok által lakott város, egy magyart véleménye szerint nem helybeli, hanem más helységben lakó román vert meg azért, mert maroktelefonján magyarul beszélt. Nem elég, hogy megszúrták a bal tenyerét, és eltörték az egyik karját, földre tiporták és összerugdosták.

Elfogadhatatlan, hogy valakit azért bántalmazzanak, mert magyarul beszél — hangsúlyozta a honatya. — Annyira megfélemlítették, hogy nem mert feljelentést tenni a rendőrségen, és csak hétfőn, hosszas meggyőző munka után, egyezett bele abba, hogy elmenjen a törvényszéki orvoshoz, és feljelentést tegyen a helyi rendőrségen ismeretlen tettes ellen.

Nem szabad ilyen esetnek még egyszer megismétlődnie — mondotta a szenátor —, s ezért arra kérte Csutak András parancsnokhelyettest, hogy próbálják kideríteni, kik voltak a tettesek.

Bokor Tibor hiába kérte az áldozatot, hogy vegyen részt a sajtótájékoztatón, nem merte vállalni a nyilvánosságot. Sajnos, az esetet senki nem látta, nincs szemtanú, de az áldozat állítása szerint bármikor felismerné, azonosítani tudná a tetteseket.

Ez a dolog nagyon hasonlit az Újvidéki magyarverésekhez de gondolom hogy nem fog úgy elfajulni.


MAGYAROK LEGYÜNK RÉSENN..........!!!!!!!!!!!

Elnökválasztás balkáni módra

Az elnökjelöltek vitája körüli szerdai cirkusz egyértelműen rávilágított főszereplőinek jellemére. Mircea Geoană szocialista jelölt, aki már Románia új elnökének képzeli magát, úgy tetszik, gyáva ember, Traian Băsescu jelöltként is autoriter, csak aszerint a szabály szerint hajlandó játszani, melyet ő szab meg, Antonescu ellenben céltudatos, konok, vitára kész, mert tudja, akár utolsó percben is javára fordíthatja az eseményeket.



Nos, szóval, kedden és szerdán az öt legfontosabbnak vélt elnökjelölt: Crin Antonescu, Băsescu, Geoană, Oprescu és Kelemen Hunor kampánystábja órákon keresztül osztotta a semmit, egyeztetett. A kardinális kérdés az volt, hárman vagy öten mérik össze képességeiket, vitakészségüket, lélekjelenlétüket az ország tévénézői előtt. Băsescu stábja abba nem akart beletörődni, hogy az általa olyannyira gyűlölt magántelevíziók, a Realitatea és az Antena 3 riporterei is kérdésekkel zavarhatják viszonylagos nyugalmát, Kelemennek és Oprescunak nem voltak különösebb feltételei, csupán azt szerették volna elérni, az ötös változatot fogadják el, hogy ők is jelen lehessenek. Antonsecu a kolozsvári tapasztalat után bármilyen megoldást vállalt volna, mert bizonyítani akarta, akármit is mutatnak a közvélemény-kutatások, képes mind a szocialista, mind a jelenlegi államfőt két vállra fektetni a vitában. A baj Mircea Geoană körül lehetett. Eddigi szereplései — akár a szerda esti félórás összecsapása Antonescuval az Antena 3 televízióban — megerősítették, hogy viszonylag gyenge vitapartner, szemernyi karizmája sincs, tehát semmiképp sem kerülhet ki jól egy olyan összecsapásból, melyben csak hárman, esetleg öten vesznek részt. S ahogyan ez a hazugságokban edződött párt mindig is tette, ez alkalommal is csalt: délután aláírták az egyezményt, miszerint öten ülnek este az asztalhoz, egy órára rá emberük a közszolgálati televízióban, Alexandru Sassu főigazgató bejelentette: a jelöltek esélyegyenlőségének jegyében úgy döntöttek, heten vitáznak majd. A két újabb meghívott Corneliu Vadim Tudor és George Becali lett volna. Nos, aki e két utóbbi jelölt közszereplését eddig figyelemmel kísérte, tudja, jelenlétükben kulturált vitát folytatni kizárt. A két új szereplő csak arra kellett, hogy az esemény ellehetetlenítésével Mircea Geoană bőrét mentsék.

A nagy csel nem jött be, kora este Antonescu, Băsescu, Kelemen és Oprescu stábja bejelentette, hogy nem megy el a televízióba, mert a szocik elálltak az aláírásukkal is szentesített ötpárti egyezménytől.

És ezt követően mindenki mondta a magáét, Vadim Tudor üvöltött, fenyegetőzött, Geoană kisütötte, hogy ellenfelei félnek leülni vele, Băsescu emberei Sassu tévéatyaisten azonnali leváltását követelték, Kelemen hümmögött, de a riporterek provokálására, miszerint fél egy asztalhoz ülni Vadim Tudorral, szellemesen közölte, ha orvost is hívnak, hogy a vitában felhevült politikust szükség esetén ápolják, ő kész vállalni az összecsapást. Oprescu is hümmögött, hátrányos helyzetét és a győzelemre állók arroganciáját emlegette, végül a rá oly jellemző csiszlikes mosollyal oldotta fel a feszültséget, kár, hogy az urak nem engedik maguk közé, pedig neki is van vasárnapi gúnyája.

Mégis, a jelöltek biztosak benne, pénteken valamiféle tévévitára sort kerítenek, kettesben, hármasban vagy ötösben... meglátjuk.

De hogy ki a nyerő, az vasárnap, a szavazófülkékben dől el.

2009. november 19., csütörtök

Kolozsváron is bemutatkozik a Nagy Magyarország és a Trianoni Szemle



November 20-án, pénteken az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására a Trianoni Szemle társaságában Kolozsváron mutatkozik be a Nagy Magyarország történelmi magazin. Az eseményt a jövő évi trianoni emlékévre készülve szervezte az erdélyi ifjúsági szervezet. A rendezvényen a 89 évvel ezelőtti tragédia három magyar és egy görög szakértője beszél az országvesztésről, annak előzményeiről, a jelenlegi lehetőségekről és saját tevékenységükről.

A Trianoni Szemlét Raffay Ernő történész és Szidiropulosz Archimédesz történész, szerkesztő képviselik, akik ismertetik az általuk vezetett Trianon Kutatóintézetet is. A Nagy Magyarországot Szakács Árpád lapigazgató mutatja be, aki az eddigi tapasztalatok mellett a jövő évi terveikről is beszél. A rendezvényen Pál Csaba történész a várpalotai Trianon Múzeumról tart előadást.

Időpont: 2009. november 20. 18:00
Helyszín: Kolozsvár, Heltai Könyvtári Alapítvány (Mikó / Clinicilor u. 18. sz.)

A rendezvényre a belépés ingyenes!

Szlovák államnyelvtörvény

Az Európai Parlament (EP) elnöke felhívta a szlovák kormány figyelmét arra, hogy állandó párbeszédet kell folytatnia az országban élő nemzeti kisebbségekkel.

Jerzy Buzek azt követően nyilatkozott, hogy tegnap Pozsonyban külön-külön találkozott Robert Fico kormányfővel és Dusan Caplovic kisebbségügyi kormányfő-helyettessel, akikkel a sokat vitatott szlovákiai államnyelvtörvényről is tárgyalt. Fico és Caplovic egyaránt azt állította: a nyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s célja az, hogy egyensúlyt teremtsen az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között a nyilvános érintkezésben a vegyesen lakott területeken. Ez a gyakorlatban Szlovákia magyarok lakta vidékeit jelenti.

Az EP szempontjából a nyelvtörvény ügyében három dolog fontos: legyen párbeszéd a kormány és a kisebbségek között; ebbe a párbeszédbe az EBESZ és az Európa Tanács is bekapcsolódhasson; a törvényt helyesen alkalmazzák — hangoztatta Buzek. ,,Jó lenne, ha a kormány nyitott lenne arra, hogy a törvényben egy-két változást eszközöljenek, ha erre a jövőben szükség mutatkozik" — szögezte le az EP elnöke.

,,A törvények az emberekért vannak, s ha megváltoznak a körülmények, nyitottak vagyunk" — reagált a nyilatkozatra Caplovic. Fico viszont úgy fogalmazott, hogy a nyelvtörvény ügyét lezártnak tekinti. Újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Szlovákiának nem érdeke, hogy a nyelvtörvény körüli problémákat ,,kivigyék az Európai Parlamentbe", mert ezeket otthon is meg lehet oldani. A miniszterelnök szerint Pozsonynak az a fontos, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a nemzetközi normákkal összhangban lévőnek találta a jogszabályt. Vollebaek kijelentésének második felét, miszerint ez nem azt jelenti, hogy a törvény jó is, Fico nem idézte.

Az ET a magyar nyelv korlátozása ellen foglalt állást

Az Európa Tanács (ET) azt javasolja Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést, valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. Az erről szóló jelentést a strasbourgi székhelyű ET Miniszteri Bizottsága fogadta el, annak a szakértői állásfoglalásnak az alapján, amelynek a szövegét áprilisban öntötték végleges formába. Ebben tehát még nem tükröződik a szlovák államnyelvről szóló, június 30-án hozott törvénymódosítás. Az Európa Tanács szakértői szerint a szlovák hatóságoknak lehetővé kellene tenniük szóbeli vagy írásbeli kérvények magyar nyelvű előterjesztését és azt, hogy azokra magyar nyelven adjanak választ — minden olyan esetben, amikor a magyar nyelvűek elegendő száma ezt indokolja, és nem csak ott, ahol érvényesül a szlovák jog által előírt húszszázalékos kisebbségi nyelvű küszöbérték. Ugyancsak javasolja Strasbourg, hogy a helységnévtáblák esetében se korlátozzák a magyar nyelvhasználatot a húszszázalékos szabály alapján. A regionális és helyi önkormányzatokban kifejezetten ajánlja az Európa Tanács, hogy terjesszék ki a magyar nyelv használatának lehetőségét. Regionális és helyi szinten helyes lenne kisebbségi nyelven is közzétenni a hivatalos dokumentumokat, nem csupán azok kivonatos vázlatát — olvasható az állásfoglalásban.

Az unió legkorruptabb országa :Románia

A Transparency International kedden ismertetett, 2009-re vonatkozó jelentése szerint Románia az Európai Unió legkorruptabb országa, 2002 óta ez az első év, amikor nem sikerült előrelépni az állami és intézményi megvesztegetés ellen folytatott küzdelemben.

Miközben 3,8-as pontértékével Románia stagnál (a mutató — ,,korrupcióérzékelési index" — ideális esetben 10 lehetne), s holtversenyben ugyan Bulgáriával és Görögországgal azonos helyet foglal el, déli balkáni szomszédunknak sikerült javítania helyzetén. A nemzetközi szervezet szerint azért topogunk egy helyben, mert nincsenek összehangolt törvénykezési, korrupcióellenességre vonatkozó intézkedések, elbizonytalanodott maga a reform, így egészében vált hiteltelenebbé az ország, miközben Kelet-Közép Európa általános problémája, hogy átláthatatlan a párt-, illetve kampányfinanszírozás.

Az éves korrupciós listát idén a legkevésbé korruptnak minősített Új-Zéland vezeti, majd Dánia, Szingapúr és Svédország következik, Szomália és Afganisztán pedig a világ két legkorruptabb országa. A térség uniós tagországai közül a 46. helyen álló Magyarországot csak Szlovénia és Észtország előzi meg. A száznyolcvanas világranglistán Románia a 71. helyen áll, viszont olyan országok kerültek előkelőbb helyre, mint Namíbia, Kuba vagy Ghána.

Persze, a szakértők megjegyzik, a korrupció nehezen mérhető, viszont Románia elmúlt éves regnálását ez a felmérés is hitelesen tükrözi, azaz a honi korrupció burjánzását minden idők legrosszabb kormányának, a Băsescunak alárendelt Boc-kabinet tétovázása is elősegítette. A megfelelő pillanatban nyilvánosságra hozott korrupciós adatok is megerősítik: szerencsés lenne véget vetni ennek az áldatlan rendszernek, s a vasárnapi elnökválasztás erre vissza nem térő lehetőséget kínál.

Provokációra készül az új jobboldal

Akadályozzák meg, hogy engedély nélkül felvonuljon az Új Jobboldal Sepsiszentgyörgyön, vegyék elejét az esetleges provokációknak — erre kéri a Román Hírszerző Szolgálatot, a rendőrséget és a csendőrséget Antal Árpád polgármester.

Amíg ő vezeti a várost, ez a szélsőséges szervezet semmilyen megmozdulásra nem kap engedélyt — mondotta. A város polgárai is jelezték felháborodásukat, és kérték, akadályozza meg a december elsejére tervezett nacionalista felvonulást.

Antal Árpád üdvözölte a román pártok helyi vezetőinek elhatárolódását az Új Jobboldal akciójától. Elmondta, már a múlt héten tudomást szerzett a kezdeményezésről, a szervezet október végén keltezett, tagjainak szóló belső levelét juttatták el hozzá. Vezetőjük, Tudor szeretettel és bajtársi üdvözlettel hívja fel a tagság figyelmét, hogy minden pénzt és energiát a sepsiszentgyörgyi felvonulásra kell fordítaniuk, résztvevőket kell toborozniuk, megszervezniük a szállítást, hogy december elsején 10 óráig Brassóba jussanak, majd innen Sepsiszentgyörgyre utazzanak. Jelzi azt is, lehetőleg Brassóban biztosítsanak legfeljebb 15 lejért ebédet, nehogy Sepsiszentgyörgyön megmérgezzék őket. A vezér kiosztja a feladatokat, kinek, mekkora bannert kell beszereznie, honnan tegyenek szert nemzetiszínű sálakra, lobogókra, keresztekre, majd felszólítja ,,bajtársait", ne egyszerű résztvevőként jöjjenek, kis motorjai legyenek a felvonulásnak.

Romániában a törvény tiltja a volt kommunista párt és a fasiszta párt, mozgalom jelképeinek használatát, továbbéltetését — jelentette ki Tamás Sándor, aki szerint, az Új Jobboldal, amely bevallottan a legionárius mozgalom utódja, ez utóbbi kategóriába illeszkedik. ,,Az a gyanúm, a román hatóságok támogatják működésüket, ha nem lenne megfelelő hátországuk, most nem ünnepelhetnék tízéves évfordulójukat" — hangsúlyozta Antal Árpád, hozzátéve: elképzelhető, valakinek érdeke, hogy itt összetűzésre kerüljön sor, és a választások két fordulója között felléphessen majd a probléma megoldásáért. ,,Kötelességünk elkerülni az összetűzést, de azt sem engedhetjük meg, hogy boldog-boldogtalan itt randalírozzon. Jelentenünk kell az illetékes szerveknek, hisz ez a provokáció a nemzetbiztonságot is veszélyezteti, és a leendő kormányfőt, államelnököt is cselekvésre szólítjuk" — fejtette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere.

2009. november 18., szerda



Húsz évvel a közép- és kelet-európai rendszerváltozások után, az Európai Unió Lisszaboni Szerződéssel életbe lépő reformjai nyomán arra kell törekedni, hogy az uniós politikában bekövetkezzék az áttörés a kisebbségi kérdésben és a kommunizmussal való szembenézés kérdésében — jelentette ki Tőkés László néppárti EP-képviselő a romániai forradalom 20. évfordulójára rendezett háromnapos brüsszeli konferencia előtt tartott sajtótájékoztatóján.


,,Az emberi jogok közhelyszerű, pragmatikus emlegetése ezen a téren nem jut el a konkrét valóságig, farizeusi prédikációra emlékeztet" — vélekedett. Most viszont meglátása szerint ,,növekszik az érdeklődés a kisebbségi kérdés iránt, megnyílik az út a kollektív jogok felőli megközelítés előtt, és a posztkommunista rendszerek fékező hatása gyengül". ,,Minekutána odahaza megvívtuk a harcunkat, itt is nagyobb esély lesz a nyitásra" — összegezett. Az EP Antall József épületszárnyában rendezett tanácskozás címére utalva elmondta: hosszú az út Temesvártól Brüsszelig, hosszú az üldözött kispap útja Temesvártól az EP-képviselői tisztségig, és hosszú az az út, amelyet Romániának, Magyarországnak és a volt szovjet tömb országainak meg kell tenniük a formális EU-csatlakozáson túlmenően azért, hogy valóban az egyesült Európa tagjaivá váljanak. A tanácskozáson részt vett Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament előző elnöke is, aki egyebek között szintén arról beszélt, hogy Európában a rendszerváltásokat övező reformfolyamat még nem fejeződött be, a ,,gyógyulás időszaka" még tart. Emlékeztetett arra is, hogy más országok átalakulásával ellentétben a romániai rendszerváltás nem volt vértelen. Schmitt Pál (Fidesz), az EP alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában más országoknál kegyetlenebb volt a diktatúra, és keményebbnek bizonyult lerázni a béklyóit is. Mint mondta, a konferencia felhívja a figyelmet az őshonos magyarság azóta megoldatlan problémáira is. A rendezvény szinte minden felszólalója méltatta Tőkés László személyes szerepét az 1989-es romániai eseményekben. Pöttering szerint a püspöknek Európa és az emberi jogok általában is sokat köszönhetnek, míg ,Szájer József arról beszélt, hogy Tőkés érdemei a lengyel Lech Walesáéval és a cseh Václav Havelével hasonlíthatók össze. Szájer azt is bejelentette, hogy decemberben Tőkés László kapja meg az Európai Néppárt EP-képviselőcsoportjának idei Robert Schuman-érdemérmét.

A románoknak sem kellenek a szélsőségesek

Nem értenek egyet az Új Jobboldal december elsejére tervezett sepsiszentgyörgyi felvonulásával a román pártok fiatal vezetői. Dan Manolăchescu, a D-LP sepsiszentgyörgyi elnöke elzárkózik a szélsőséges szervezet kezdeményezésétől, úgy értékeli, egy ilyen akció sem az itt élő románságon, sem a román—magyar viszonyon nem segít.


„Nem akarom, hogy bukarestiek jöjjenek ide, megmondani nekünk, hogyan éljünk, megtanítani bennünket, akik itt születtünk, hogy kié ez a föld" — mondta a Háromszéknek Dan Manolăchescu, aki szerint az Új Jobboldal felvonulásával elrontja a nemzeti ünnepüket. „Idén megpróbáltunk összefogni, fiatalokat toboroztunk, és igyekeztünk egy nacionalista felhangok nélküli, szép ünnepséget tervezni. Ha idejönnek felvonulni, ezt rontják el, mert akkor mi kénytelenek leszünk távol maradni, illetve más időpontban szervezni a megemlékezést" — hangsúlyozta Manolăchescu.

Elfogadhatatlannak tartja az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi rendezvényét Mădălin Guruianu, a liberálisok helyi vezetője is. A december elsejei ünnepség szervezőbizottsága nevében arra kérték Antal Árpád polgármestert, ne adjon engedélyt a felvonulásra. Nem tilthatják meg az Új Jobboldal képviselőinek, hogy részt vegyenek a nemzeti ünnepen, de a külön felvonulást ilyen módon megakadályozhatják — fejtette ki Guruianu.

A szélsőséges nacionalista, az önmagát a legionárius mozgalom utódjaként meghatározó Új Jobboldal szervezet honlapján tette közzé, hogy sepsiszentgyörgyi felvonulásra várja tagjait és támogatóit december elsejére, a román nemzeti ünnepre. Így akarnak tiltakozni a „szeparatista magyarok nyomásgyakorlása ellen", bebizonyítani, hogy „az úgynevezett Székelyföld mindig is román föld volt, és az is lesz".

2009. november 17., kedd

Felvonulnak a román szélsőségesek



Sepsiszentgyörgyre toborozza tagjait és támogatóit december elsejére, a román nemzeti ünnepre az Új Jobboldal szélsőséges nacionalista szervezet.


Honlapjukon közzétett felhívásukban ez áll: ,,Ha eleged van a szeparatista magyarok nyomásgyakorlásából, ha nem közömbös számodra a ,Hargita és Kovászna megyei románok sorsa, akik idegenné váltak saját hazájukban, ha román vagy, és ez büszkévé tesz, gyere el felvonulásunkra december elsején Sepsiszentgyörgyre, Erdély szívébe, hogy bebizonyítsuk, az úgynevezett Székelyföld mindig is román föld volt, és az is lesz."

Az Új Jobboldal egyértelműen a legionárius mozgalom utódjaként határozza meg magát, 2005-ben már levonultak Sepsiszentgyörgyre koszorúzni, igaz, akkor csak egy kisebb csapat jelent meg fellobogózva a megyeközpontban. 2007-ben Marosvásárhelyen és Brassóban osztogattak szórólapokat, 2008. március 15. környékén városunkban is megjelent néhány, melyeken az állt, Székelyföld mindig román föld volt és lesz. Tavaly március 15-én felvonulást szerveztek Kolozsváron, és híveik megvertek egy magyar fiatalt, mert magyar zászló volt nála. Bukaresti és más városokban szervezett nagygyűléseik általában szélsőséges, nacionalista hangnemben zajlanak, nagyon erős magyarellenes retorikával. Ez a többnyire fiatalokból álló társaság készül most Sepsiszentgyörgyre, az Új Jobboldal vezetői szerint legalább kétszázan jönnek majd. Képviselőjük leszögezte, nem kívánnak senkit provokálni, csupán az itt élő románoknak akarnak támaszt nyújtani.


Ezeknek a semmiháziaknak mindig is viszketett a börük de hát Romániában ők a töbségi nemzet !!!!!!! ....még hogy senkit nem provokálnak. !!!!!!!!!! NEM TUDOM HOGY MÉG MEDDIG KELL EZT TŰRNI .!!!!!!!!!

Nemzet-nemzetiség



A Kárpát-medencében és ennek külső térségében 1990 után létrejött független nemzeti államok szaporodó számával egyenes arányban aprózódott szét a magyarság.


Illyés Gyula és követői még ötágú sípról szólva haragították magukra a magyartartó államokat — más országok belügyeibe való beavatkozás stb. —, Beke Györgynek nem sokkal halála előtt azt kellett megállapítania, hogy csupán rajtunk, magyarokon maradt meg csuklónkra, agyunkra, gondolkodásunkra égetve a kisebbségi bilincs.

„Majdnem mindegyik szomszédos vagy közeli nép így vagy úgy élt az önrendelkezés jogával. Szlovákok, horvátok, szlovének, macedónok, bosnyákok, ukránok, litvánok, észtek, lettek, grúzok, örmények sorsuk urává lettek, miként erre vágyik minden életképes nép. Csak a magyar kisebbségek maradtak mind egy szálig nyelvi, tudati bénaságukban. Sőt, a független államok megszaporodásával tovább szaporodott a magyar kisebbségek száma. Hány országban vagyunk immár szétszórva az öreg Duna mentében. Kilenc magyar kisebbség! Soha nem voltunk így megtörve a történelemben."

„A török világban is csak háromba szakadtunk, nem kilencbe. Erdély, Vajdaság, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Szlovákia, Csehország (ott is jelen van a magyar kisebbség, az 1946 körül oda deportáltak utódai, még folyóiratot is kiadnak Prágában), végül Kárpátalja. Ez nyolc. De ha erre a szörnyű magyar szórványvilágra gondolok, akkor az anyaországot is hozzájuk kell számítanom, kilencediknek. Itt is kisebbségben vagyunk, történelmi mérce szerint, ha képtelennek bizonyulunk érdemben segíteni a peremvidék magyarjain vagy az olyan nagy nemzeti közösségeken, mint az erdélyi magyarság. Valójában meg sem tárgyalta a nemzet önmagával, hogy miként segíthet igazán a végeken. Úgy mondják ezt, hogy máig sincs nemzeti stratégiánk."

Mi, magyarok az anyaországban is kisebbségben vagyunk... Miközben a saját nacionalizmusába belevadult Ukrajnában az oktatás átszervezésének függvényeként nem nyomtatnak magyar nyelvű tankönyveket, mert fokozatosan az állam nyelvére akarják átállítani a kisebbségek iskolai oktatását. Az ukrán nacionalisták nem a 150 000-es magyar kisebbség és a többi kisebbség ország szuverenitását megrontó törekvésétől félnek, hanem az oroszoktól. Ukrajna lakossága 51 százalékának orosz az anyanyelve. Az ukrán nyelvnek a fél ország oroszaira erőltetése veszélyes játék a tűzzel. Az orosz anyanyelvűek a maguk érdekeit szem előtt tartva szembeszállnak a rendelkezéssel. Azért küzdenek, hogy az orosz is államnyelv legyen. Amennyiben ez a küzdelem eredményre vezet, a magyarok és románok — körülbelül száz-száz anyanyelvű iskolai intézményük működik — a két nyelv között választva tanulhatnának. A beolvasztásuk felől nézve ez egykutya. Ukrajnában 1800 orosz tannyelvű iskola működik. A lengyel kisebbséget nem sújtja annyira a rendelkezés, mert 71 százalékuk az ukránt tartja első nyelvének, és mindössze négy lengyel iskola van. (Ez azt jelenti, hogy a lengyelek beolvasztása ukrán szemmel nézve „sikeres" volt.) A nyolcmilliós orosz lakosság — Putyin szerint 17 milliós — Oroszország gazdasági és politikai nyomásával a háta mögött eredményesebben ellenáll az ukrán elnemzetlenítésnek.

Magyar iskolák Kárpátalján, a történelmi Magyarország területén működnek, Ukrajnának abban a földrajzi övezetében, amelyet a második világháború után az itt élők megkérdezése nélkül vágtak a Szovjetunióhoz. Trianon után az összetákolt Csehszlovákia boldogította az ottani magyarságot, 1939—1945 között Kárpátalja visszatért Magyarországhoz, majd a Szovjetunió kaparintotta meg, Ukrajna erről a birodalomról szakította le és bonyolította le a magyarok tízezreinek elhurcolását.

A mostani magyar kormánnyal ellentétben Románia szívére és vállára is veszi a határokon kívüli román kisebbségek gondjait. Băsescu legutóbb újabb könnyebbítéseket jelentett be a román állampolgárság megszerzésére vagy visszaszerzésére vonatkozóan. Öt hónapon belül az akaratukon kívüli okokból elveszített állampolgárság a harmadik generációig visszaszerezhető.

Felvidéken — szándékosan használom a szót — Duray Miklós, az MKP alelnöke azt javasolja, hogy az 1880-ig magyar állampolgársággal rendelkező felmenők esetében adják meg, kérésre, a magyar állampolgárságot.

Természetes, hogy ebben az esetben sem özönlenék el a csonka országot a határon kívüli, nemzeti identitásukat tekintve a maradék országbeliekénél felvértezettebb magyarok.

Az állampolgárság megszerzésének lehetősége nemzeti önbizalmukat erősítené, és könnyebben ellenállnának a beolvadás kísértésének. A kettős állampolgárság intézményének kiterjesztése az érem egyik oldala. A másik az erős nemzeti alapon álló kormányzat lenne, amely a maga eszközeivel ellensúlyozni tudná a saját országukat és ennek fővárosát gyalázó kozmopoliták nemzeti sorsot rontó ügyködését, amelyre éppen napjainkban volt egy hátborzongató példa.

És erősíteni kellene az Európai Unión belül is az őshonos kisebbségek védelméért folytatott küzdelmet, amire legutóbb Gáll Kinga fideszes EP-képviselő tett javaslatot.

Ukrajna, az orosz nyomást kivédendő, az EU és a NATO irányába tájékozódik. Mire ez esedékessé válik, talán lesz olyan magyar kormány, amely a románokkal szövetkezve EU-tagként a maga „nyet"-jogát érvényesíti.

Băsescu és az árnyék



Jung szerint a személyiségnek van egy rejtett oldala, az árnyék.

,,Az árnyékot alkotó sötét karaktervonások, illetőleg fogyatékosságok pontosabb vizsgálata azt mutatja, hogy ezek érzelmi természettel, illetve bizonyos autonómiával rendelkeznek. (...) E mélyebb síkon az ember alig vagy egyáltalában nem ellenőrzött érzelmeivel többé-kevésbé úgy viselkedik, mint egy primitív lény, aki nemcsak indulatai akarattalan bábja, hanem ráadásul feltűnően képtelen az erkölcsi ítéletre is."

Nos, mindez sajnálatosan igazolódott be a Crin Antonescu—Traian Băsescu kampányvitában, ahol megdőlt az a Băsescu és hívei által terjesztett legenda is, miszerint a ,,főnök" ilyesfajta vitákban egészen egyszerűen legyőzhetetlen. Megdőlt, mert az udvarias és rokonszenves úriember benyomását keltő Crin Antonescu saját pályáján pontozta Băsescut, s előnyei vitathatatlanok voltak. Gyorsabbak a reakciói, élesebb az esze, bármikor meg tudja fordítani a beszélgetés irányát, és gondosan előkészített célzásai általában ülnek. Hogy itt csak arra a replikájára emlékeztessünk, amikor szóba hozta, hogy nem ő volt egy pártban Ion Iliescuval. Az izzadó, feltűnően ideges államfő gyanútlanul sétált be a csapdába, s azt állította, hogy ő soha nem volt tagja a Nemzeti Megmentési Frontnak. Nem is erre gondolt — mosolygott jóindulatúan a liberális jelölt —, hanem a Román Kommunista Pártra. A másik: arra a kérdésre, hogy mihez kezd, ha mégsem választják meg, Băsescu felcsattant, neki van mestersége, hajóskapitány, és bármikor visszamehet a tengerre. Mestersége van — pontozott Antonescu —, csak flottája nincs…

Volt azonban a vitának egy sajnálatos eseménye is, Băsescu mélypontja, ahol félreérthetetlen és alantas célzást tett riválisa feleségének tragikus halálára. (Antonescu első felesége rákos volt, s nem bírván elviselni a szenvedéseket, öngyilkos lett.) Méghozzá — előtérbe kerülvén az árnyék, személyisé­ge sötét oldala — Băsescu burkolatlanul Antonescut tette felelőssé felesége haláláért, másnap pedig Brassóban újságírók faggatózó kérdéseire válaszolva azt állította, hogy nem is tudott riválisa házasságának tragédiájáról, ő végig magáról és feleségéről beszélt, hiszen ő minden nehéz pillanatban Maria Băsescu mellett állt. Mintha elfelejtette volna, hogy hajóskapitányként az év nagyobb részét általában a tengeren, a családtól távol töltötte. Annyi lelkiereje sem volt, vagy nagyvonalúsága, hogy legalább utólag elnézést kérjen. Személyiségének sötét oldala — nem először és nem utoljára politikusi pályafutása során — ismét eluralkodott.

S ez megint és újult erővel veti fel a kérdést, hogy mégis, egy elnökválasztási kampányban meddig lehet elmenni? Az már csak hab a tortán, hogy amikor arról faggatta a moderátor, melyik volt az a könyv, amelyet utoljára olvasott, azt válaszolta, Mircea Cărtărescu verseskönyve, a Levante, megfeledkezve arról, hogy ugyanerre a kérdésre 2004-ben, előző kampánya során is ugyanezt válaszolta. Ezek szerint azóta a Levantét olvassa állandóan újra. De, hogy is mondjuk, udvariasan és finoman, ez a legkisebb baj...

Băsescu és az árnyék

Jung szerint a személyiségnek van egy rejtett oldala, az árnyék.

,,Az árnyékot alkotó sötét karaktervonások, illetőleg fogyatékosságok pontosabb vizsgálata azt mutatja, hogy ezek érzelmi természettel, illetve bizonyos autonómiával rendelkeznek. (...) E mélyebb síkon az ember alig vagy egyáltalában nem ellenőrzött érzelmeivel többé-kevésbé úgy viselkedik, mint egy primitív lény, aki nemcsak indulatai akarattalan bábja, hanem ráadásul feltűnően képtelen az erkölcsi ítéletre is."

Nos, mindez sajnálatosan igazolódott be a Crin Antonescu—Traian Băsescu kampányvitában, ahol megdőlt az a Băsescu és hívei által terjesztett legenda is, miszerint a ,,főnök" ilyesfajta vitákban egészen egyszerűen legyőzhetetlen. Megdőlt, mert az udvarias és rokonszenves úriember benyomását keltő Crin Antonescu saját pályáján pontozta Băsescut, s előnyei vitathatatlanok voltak. Gyorsabbak a reakciói, élesebb az esze, bármikor meg tudja fordítani a beszélgetés irányát, és gondosan előkészített célzásai általában ülnek. Hogy itt csak arra a replikájára emlékeztessünk, amikor szóba hozta, hogy nem ő volt egy pártban Ion Iliescuval. Az izzadó, feltűnően ideges államfő gyanútlanul sétált be a csapdába, s azt állította, hogy ő soha nem volt tagja a Nemzeti Megmentési Frontnak. Nem is erre gondolt — mosolygott jóindulatúan a liberális jelölt —, hanem a Román Kommunista Pártra. A másik: arra a kérdésre, hogy mihez kezd, ha mégsem választják meg, Băsescu felcsattant, neki van mestersége, hajóskapitány, és bármikor visszamehet a tengerre. Mestersége van — pontozott Antonescu —, csak flottája nincs…

Volt azonban a vitának egy sajnálatos eseménye is, Băsescu mélypontja, ahol félreérthetetlen és alantas célzást tett riválisa feleségének tragikus halálára. (Antonescu első felesége rákos volt, s nem bírván elviselni a szenvedéseket, öngyilkos lett.) Méghozzá — előtérbe kerülvén az árnyék, személyisé­ge sötét oldala — Băsescu burkolatlanul Antonescut tette felelőssé felesége haláláért, másnap pedig Brassóban újságírók faggatózó kérdéseire válaszolva azt állította, hogy nem is tudott riválisa házasságának tragédiájáról, ő végig magáról és feleségéről beszélt, hiszen ő minden nehéz pillanatban Maria Băsescu mellett állt. Mintha elfelejtette volna, hogy hajóskapitányként az év nagyobb részét általában a tengeren, a családtól távol töltötte. Annyi lelkiereje sem volt, vagy nagyvonalúsága, hogy legalább utólag elnézést kérjen. Személyiségének sötét oldala — nem először és nem utoljára politikusi pályafutása során — ismét eluralkodott.

S ez megint és újult erővel veti fel a kérdést, hogy mégis, egy elnökválasztási kampányban meddig lehet elmenni? Az már csak hab a tortán, hogy amikor arról faggatta a moderátor, melyik volt az a könyv, amelyet utoljára olvasott, azt válaszolta, Mircea Cărtărescu verseskönyve, a Levante, megfeledkezve arról, hogy ugyanerre a kérdésre 2004-ben, előző kampánya során is ugyanezt válaszolta. Ezek szerint azóta a Levantét olvassa állandóan újra. De, hogy is mondjuk, udvariasan és finoman, ez a legkisebb baj...

Itt a legnagyobb az infláció !!!!!!

Az EU egészében a legmagasabb éves szintű inflációt — 4,3 százalékot — Romániában mérték.

Az euróövezetben az olcsóbb üzemanyag és élelmiszer éves összevetésben immár ötödik egymást követő hónapja negatív szintre szorította az inflációt, és ez nem csak azt jelzi, hogy tavalyhoz képest erősen estek a kőolaj- és az élelmiszerárak, hanem azt is, hogy a vállalatok értékesítési nehézségei nőnek. A fogyasztók nem költenek, illetve további áresésre spekulálva elhalasztják vásárlásaikat. Ez viszont ördögi kör: a fogyasztók egyszersmind dolgozók is, akiket a veszteséges vagy csődbe menő cégektől elbocsátanak, így a növekvő munkanélküliség tovább ronthatja a fogyasztói hangulatot.

Hát jol felékesitette magát az EU, egy balkáni banánköztársasággal minek neve Románia.!!!!!!!!!!!

2009. november 16., hétfő

Beethovennel emlékeznek a rendszerváltozásra Kolozsvárott




Nagyszabású produkcióval emlékezik meg a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, a Kassai Állami Színház és a Kolozsvári Magyar Opera a kelet-európai rendszerváltozás 20. évfordulójáról, a jubileum tiszteletére ugyanis november 16-án Kassán, december 22-én pedig Kolozsvárott tartanak hangversenyt.

A határon átnyúló összefogással létrehozott Beethoven-koncertnek először a „Bartók+Bécs 2009" operafesztivál közönsége lehetett részese idén június 16-án, Nagy Imre egykori magyar miniszterelnök újratemetésének évfordulóján. Az unió támogatását is élvező hangversenyt legközelebb hétfőn a Kassai Állami Színházban, majd december 22-én a Kolozsvári Magyar Operában hallhatja a közönség.

A programban Beethoven „szimbolikus jelentéssel bíró" művei csendülnek fel, a koncert első részében a Fidelio című operából hangzanak el részletek, a második részben pedig a IX. szimfónia.

Székelyföldön a bírságokra gyűjtenek

Elfogadhatatlannak tartja a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), hogy a nyelvtörvény állítólagos nem megfelelő végrehajtása miatt a rendőrség lakossági bejelentés alapján kihallgatta Nagytárkány polgármesterét.

„A Magyar Koalíció Pártja tiltakozik az ellen, hogy a rendőrség visszaéljen az államnyelvtörvénnyel. Az MKP az államnyelvtörvény kriminalizálását a szlovák rendőrség részéről megengedhetetlennek tartja” – olvasható abban a közleményben, amelyet Dunajsky Éva, a párt szóvivője tett közzé. Kopasz Józsefet, Nagytárkány polgármesterét több mint egy hete hallgatta ki a rendőrség. A település egyik lakosa ugyanis bejelentést tett, hogy nem érti a helyi hangosbeszélő által közölt szöveget, amely az államnyelv mellőzésével csak magyarul hangzott el. A polgármester szerint a panasz egy olyan szlovák családtól származik, amely néhány éve költözött a faluba. „Tény, hogy a törvényt nem tartottuk be” – nyilatkozta a polgármester a pozsonyi SITA hírügynökségnek. „Most már két nyelven – szlovákul és magyarul is jelentünk” – tette hozzá Kopasz, s megjegyezte, hogy eddig senki sem követelte a kétnyelvű hirdetéseket. Nagytárkánynak jelenleg 1500 lakosa van, 95-97 százaléka magyar nemzetiségű. „Még a szlovák vagy a ruszin nemzetiségűek is beszélnek magyarul” – fejtette ki a polgármester, s leszögezte, hogy neki nem okoz gondot a szlovák nyelv használata.

Háromszéken gyűjtést szervez­nek minden felvidéki magyar számára, akit a szlovák hatóságok azért bírságolnak meg, mert használta a magyar nyelvet – jelentette be Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke felhívással fordult a felvidéki magyarokhoz, hogy a szlovák nyelvtörvény ellenére a közhivatalokban, iskolákban, és általában a nyilvánosságban bátran használják anyanyelvüket, mert a székelyföldiek kifizetik helyettük a bírságokat.

A nagy találkozás






Szombaton kora délután egy kolozsvári ötcsillagos szálloda halljában megdőlt a mítosz, mely eddig Traian Băsescu legyőzhetetlenségét hirdette. Az egyetlen éjszaka alatt összehozott, sok improvizációs elemet is tartalmazó államelnök-jelölti vitában Crin Antonescu szemmel láthatóan könnyedebb, szellemesebb, intellektuálisabb volt, mint ellenfele, az ötéves országlásban kissé elkopott, hitelét vesztett Traian Băsescu.


S bár az agrárpolitikájának nagyszerűségét aprólékos számadatokkal illusztráló jelenlegi államfő az első percekben uralta a terepet, a következő időintervallumban a liberálisok elnökjelöltjének sikerült néhány, a román flottával, Băsescu kommunista párttagságával, a nők politikai karrierével kapcsolatos kérdéssel zavarba hoznia a korábban mindig és minden hasonló összecsapást fölényesen uraló vitapartnerét. A vita mindezek ellenére közel sem volt olyan durva és könyörtelen, mint amire a sok éve tartó háborúskodás után számítani lehetett. Mégis a Băsescu homlokán gyöngyöző verítékből, el-elkomoruló tekintetéből kitűnt, Antonescu nagyobb falat számára, mint amire számított. Crin Antonescu okos volt, szellemes, és kiváló szónoki képességeit jól kamatoztatta. Hiába próbálta Băsescu az esélytelen jelölt szerepébe kényszeríteni, nem sikerült. Dacára annak, hogy Románia jelenlegi elnöke szemmel láthatóan nem akart komoly háborút, nem másért, de létfontosságú lenne számára, hogy a második fordulóban saját táborában tudja Crin Antonescu liberális szavazóit.

Különben jó, hogy legalább erre a vitára sor került, nem valószínű ugyanis, hogy az első fordulóban folytatása lesz. A jelenlegi államfő kampánystábja eddig is visszatartotta az ilyenszerű megmérettetéstől, s most — ha erre szükségük volt még — meggyőződhettek: emberük már nem állja úgy a sarat, mint öt évvel korábban, spontaneitása megkopott, szelleme elfáradt, sérülékenysége kitetszik.

Băsescu másik kihívója, Mircea Geoană, a szociáldemokraták elnökjelöltje — a vita előkészítetlenségére hivatkozva — kitért az általa korábban oly nyomatékosan követelt konfrontáció elől. Hátrányára tette, mert megeshet, Crin Antonescunak pont ezzel a váratlanul jó szereplésével sikerült újabb szavazókat szereznie, s a közvélemény-kutatások eddigi harmadik helyéről előre lendülnie. Volt rá példa az elnökválasztások történetében.

2009. november 13., péntek

Felhívás a szlovákiai magyarokhoz

Antal Árpád András az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetőjeként felhívással fordul a felvidéki magyarokhoz: használják nyugodtan anyanyelvüket az utcán, a bankban, az osztályfőnöki órán, bárhol, s ha a szlovákiai államnyelvtörvény miatt megbírságolják őket, majd gyűjt a szervezet Székelyföldön, hogy kifizethessék a büntetéseket.



A jegyzőkönyveket pedig eljuttatják Brüsszelbe minden európai parlamenti képviselőnek, hadd „érezzék, mennyire penibilis a nyelvtörvény, és milyen nevetségesek ők, hogy eltűrik az unióban egy ilyen jogszabály létét" — mondotta az új városi elnök.

Szlovákiában szeptember 1-jén lépett érvénybe az ország több mint tíz százalékát kitevő magyar kisebbség által sokat kritizált s Pozsony és Budapest viszonyában is feszültséget keltő államnyelvtörvény, melynek előírásai sértik a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A törvény kinyilvánítja a szlovák nyelv elsőbbségét bármilyen más nyelvvel szemben, s kijelenti, a szóbeli és írásbeli kommunikációban használt nyelv a legtöbb nyilvános helyzetben és helyeken, az állami hivatalokban, intézményekben csak szlovák lehet, száztól ötezer euróig terjedő büntetéssel sújtva azokat, akik más nyelvet használnak.

Németh—Borbély találkozó






Az energiabiztonság kérdése, az Ukrajnában élő magyar és román kisebbség helyzete, valamint a közelgő romániai elnökválasztás is szóba került a magyar Országgyűlés és a román képviselőház külügyi bizottsági elnökeinek tegnapi budapesti találkozóján.


Németh Zsolt hangot adott annak a meglátásának, hogy számos pozitív tendencia mutatkozik a magyar—román kapcsolatokban, amelyeket véleménye szerint magyar részről többpárti konszenzus vesz körül. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke úgy látja, hogy az energiabiztonság egy kiemelkedő együttműködési terület lehet a két ország között. Mint mondta, a Nabucco gázvezeték megvalósítása ma már lényegesen reálisabbnak látszik, mint korábban. Megjegyezte, hogy a két ország megkezdte gáz- és villamosvezeték-hálózatainak összehangolását, és jó ütemben halad az Arad—Szeged gázvezeték megépítése is. Mint aláhúzta, Közép-Európában csak úgy lesz gázpiac, ha megteremtik a fizikai összeköttetést az országok között.

Az Ukrajnában élő magyar és román kisebbség kérdése is szóba került a megbeszélésen. Németh Zsolt egyre aggasztóbb, a kárpátaljai magyarokat és a bukovinai románokat negatívan érintő folyamatnak nevezte, hogy a két népcsoport agresszív homogenizációs politikának van kitéve. Kijelentette: Magyarországnak és Romániának ezt nem szabad tűrnie, és a leghatározottabban fel kell lépnie az ellen, hogy az ukrajnai magyarok és románok a jövőben nem tanulhatnak anyanyelvükön. Azt a döntést, hogy nem nyomtatják ki a nemzetiségi nyelvű tankönyveket, olyan pimasz magatartásnak tartotta, amely ellen a két országnak össze kell fognia és egységesen kell fellépnie.

A romániai választási kampány kapcsán azt mondta, hogy az ott élő magyarságnak azt komolyan kell vennie, és kérte, hogy a magyarok minél nagyobb számban menjenek el voksolni, mert véleménye szerint az erdélyi magyarság részvétele az erdélyi magyar közösség életképességének lesz a jele.

Borbély László mindezt azzal egészítette ki, hogy bár az elnökválasztásig nem lesz új román kormány, a romániai magyarság, az RMDSZ bele akar szólni az ország ügyeibe az elnökválasztás után. Mint mondta, részvételükkel befolyásolhatják, hogy ki lesz Románia elnöke, a parlamenti választások után pedig akár kormányzati szerepet is tudnak vállalni. Megemlítette, hogy a Lisszaboni Szerződés életbelépését követően megnő a nemzeti parlamentek szerepe. Hozzátette, hogy ebben az ügyben megegyeztek az együttműködésről. A politikus kiemelten fontosnak nevezte a Duna-stratégiát is, mert ez a 2011-es magyar EU-elnökség idején emelkedik hivatalos rangra.

Kit válasszunk?

A nagy kampányhadakozásban felértékelődött a magyarság szavazata, két román elnökjelölt is igyekszik anyanyelvükön megszólítani a székelyföldi választókat. Kicsit kicsavart, sete-suta, kényszerű mondatokkal, a román nyelvű plakátok hű másain, de magyarul kéri voksainkat Traian Băsescu és Crin Antonescu. A harmadik, esélyesnek tekintett jelölt, Mircea Geoană egyelőre csak románul lepte el Sepsiszentgyörgyöt,és az egész megyét, a két forduló közötti időszakra ígérik magyar plakátjait.


Magyar voksokra pályázik Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje is, aki az esélytelenek nyugalmával járja Erdélyt, és fogalmaz meg igen fontos követeléseket. Sajnos, jóformán csak mi figyelünk rá, az a stratégia, hogy így majd eljut a románsághoz is a magyar üzenet, esély nyílik újra meg újra hangoztatni elvárásainkat, igényeinket, kudarcot vallani látszik. Elmondani van ugyan lehetőség, de nincs fül, mely meghallaná, ez a kampány a nagy csatákról, a nagy ellenfelekről szól, Kelemen Hunor elvétve tűnik fel a román televíziók műsoraiban, többnyire csak a kötelező, de semmitmondó kis hírekben. Kérdés: sikerül-e bár a magyarok voksát begyűjtenie, elég hatásos-e felhívása, hogy így tudunk erőt felmutatni, a két forduló között alkupozíciót erősíteni.

Nem könnyű eldönteni, kire szavazzunk. Traian Băsescu ötesztendős ténykedését ismerjük, székelyföldi látogatásait, nyilatkozatait és autonómiaellenes kijelentéseit nem szabad felednünk, de emlékeznünk kell Mircea Geoană magyarellenes kirohanására is, amikor 2006 januárjában Sepsiszentgyörgyön úgy kelt az itt élő románság védelmére, hogy a magyarokat és az RMDSZ-t nevezte legfőbb ellenségüknek. Magyar szempontból mindeddig a liberálisok voltak legkövetkezetesebb, legtisztességesebb partnereink, nem ígértek többet, mint amit teljesíteni tudtak, ám legalább átveréstől, gyors pálfordulástól nem kellett tartanunk. Hasonló a helyzet most elnökükkel és jelöltjükkel, Crin Antonescuval, nincsenek nagy magyarbarát gesztusai, ám becsületességre, jóérzésre alapozott kampánya reményt villanthatna fel, főként ha esélye lenne bekerülni a második fordulóba.

Nincs egyszerű dolga a magyar választónak, s ha az anyanyelvén hozzá szóló plakátok nem is túl meggyőzőek, érdemes mérlegelni: milyen elnököt szeretnénk látni a következő öt esztendőben Románia élén. Nem igaz, hogy nincs tétje az első fordulónak, hisz nem mindegy, december 6-án ismét két rossz közül próbáljuk-e kiválasztani a kisebbiket, vagy esélyt adunk egy harmadik, lehetséges jobbnak.

2009. november 12., csütörtök

Ki lesz az Unió első elnöke?


Ha nem sikerül teljes egyetértést találni a 27 tagország között az Európai Unió leendő elnökének személyéről, akár úgynevezett minősített többséggel is megszü­lethet a határozat – hangoz­tatta tegnap Brüsszelben, sajtótájékoztatón Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök.

Megerősítette, hogy a tagországok állam- és kormányfői november 19-én rendkívüli csúcstalálkozón döntenek a poszt első betöltőjéről, valamint két másik megbízatásról, az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és a tagországok kormányait képviselő tanács főtitkárának kilétéről. Mint mondta, egyelőre egyik posztra sincs biztos befutó jelölt, szavai szerint „több név van, mint poszt”.

Reinfeldt leszögezte: e pillanatban nem foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy a döntés nem konszenzussal születik meg, de tény, hogy az uniós szabályok ezt lehetővé teszik. Értésre adta, hogy a svéd elnökség a jövő csütörtöki találkozón mindenképpen szeretne döntésre jutni a kérdésben.

A soron kívüli csúcstalálkozó egyetlen témája az új uniós tisztségek betöltése. Reinfeldt megerősítette, hogy az első EU-elnök szinte bizonyosan a jelenleg is hivatalban lévő vagy korábbi miniszterelnökök közül kerül majd ki.

A kormányfő nem mondott neveket, de diplomaták szerint az állandó elnöki posztra erős a támogatottsága Herman Van Rompuy belga miniszterelnöknek, továbbra is versenyben van Tony Blair volt brit kormányfő, illetve Jean-Claude Juncker jelenlegi luxemburgi miniszterelnök.

A külügyi főképviselői posztra eddig David Miliband brit külügyminiszter mellett Massimo D’Alema volt olasz miniszterelnököt tartották esélyesnek, de felmerült a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer egykori osztrák kancellár neve is. A svéd kormányfő megerősítette, hogy olyan döntést szeretnének hozni, amely egyszerre van tekintettel a különböző uniós térségek, a régi és új tagországok, valamint kis és nagy államok közti egyensúlyra.

Hangsúlyozta azt is: egyes sajtóhírekkel ellentétben az uniós kormányfői tanács jelenlegi elnökeként ő maga senkit nem kért fel a jelöltségre. Mint mondta, az eljárás fordított: azt követően kérik fel a poszt betöltésére szánt személyt, hogy erről a döntés megszületett. Fredrik Reinfeldt arról szintén beszélt, hogy a csúcstalálkozón kijelölendő harmadik poszt, a tanács főtitkáráé kevésbé kiemeltnek tekintett pozíció, ugyanakkor betöltésénél figyelembe kívánják venni a másik két pozícióról született döntést. A külügyi főképviselő és a főtitkár posztját eddig egy személy, Javier Solana töltötte be.

Bolondokháza


Terjed a járvány, nincsen költségvetés, a valutaalap bekeményít, nincs kormány sem, tüntetések, sztrájkok zajlanak, közben folyik a parlament és az államelnök között a bizarr, érthetetlen ,,csata"...


Az alkotmány kormányválság esetén nagyjából a következőket sugallja: az elnöknek a válságot megoldandó arra kell törekednie, hogy olyan személyt találjon, aki körül összeállhat a parlamenti többség. Ez világos. És az is, hogy Traian Băsescunak erre nem kellene törekednie, hiszen az ellenzék, a szociáldemokraták, a liberálisok, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek közös jelöltje, Klaus Johannis szebeni polgármester körül kialakult már ez a hatvannégy százalékos többség. Őt azonban Băsescu nem hajlandó jelölni, az alkotmányt félreértve abból indul ki, a legnagyobb párt jelölhet kormányfőt, attól függetlenül, hogy jelenleg kisebbségben van a parlamentben, s immár második jelöltje csúszik el, mint a lúd a jégen...

De Băsescut ez nem érdekli, most fizet vissza felfüggesztéséért ellenségeinek, és orrvérzésig kampányol, a tüntető gazdák közé ki mer menni a forrongó tömegbe, a vetélytársaival viszont nem mert leülni nyilvános vitákra, hiszen túl sok vaj van a fején, túl sok disznóságot söpörtek a szőnyeg alá, túl sok a csontváz a Cotroceni-palota szekrényeiben, túl sok a gyanús, korrupciós ügy, így tehát nem a többiekkel vitázik, hanem népével folytat párbeszédet.

S közben zajlanak a botrányok. Most épp két ismert, a tévéműsorokban is sokat szereplő újságíróról, Sorin Roşca Stănescuról és Bogdan Chiriacról derült ki, hogy megkörnyékezték, megzsarolták a feddhetetlenségi ügynökség (ANI) elnökét, Cătălin Macoveit, hiszen adatokhoz szerettek volna jutni a Demokrata-Liberális Párt három nagyágyújának különös anyagi ügyeiről, Videanu vagyona is nagyobb sejtéseik szerint, mint amennyi az adóbevallásaiban szerepel, Blaga jelenlegi belügy- és Berceanu jelenlegi közlekedésügyi miniszter vagyoni ügyei fölött ott borong a Korondról átköltöző homály. Az ANI folytatott is ellenük vizsgálatot, de ezeket fölöttébb hirtelen leállították. Hát így zajlanak a dolgok, a mosoly országában. És folyik a kampány, bármi áron.

Igazuk lehet azoknak, akik azt állítják, szomorú idők jönnek, s aki az idén nem halt éhen, jövőre megbánhatja.!!!!!!!!!!!!

2009. november 11., szerda

A középosztályt is elérte a válság


Már a középosztály anyagi biztonságát is kezdi veszélyeztetni a gazdasági válság, sok korábbi adakozó most támogatásért fordul a segélyszervezetekhez — mondta Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke Budapesten, a Nemzetközi Vöröskereszt európai humanitárius helyzetről szóló legújabb jelentésének bemutatóján.


Habsburg György szerint kritikus a helyzet, mivel egyre szűkül a Vöröskeresztet támogatók köre, miközben a segélyigények a válság miatt folyamatosan nőnek. Külö­nösen nehéznek ígérkezik a közelgő téli időszak — húzta alá. Úgy vélte, hogy Közép-Európában egyebek közt azért súlyosabb a válság szociális hatása, mint nyugaton, mert kevesebben rendelkeznek megtakarításokkal, így állásuk elvesztése esetén kilátástalan helyzetbe kerülnek. Bár Nyugat-Európában jobb a helyzet, az utóbbi évben ott is megnőtt a segélyszervezetek szerepe: a Spanyol Vöröskereszt például közel félmillió embernek biztosít napi élelmet — emelte ki Habsburg György.

Matthias Schmale, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Fö­derációjának (IFRC) főtitkár-helyettese arról számolt be, hogy a gazdasági válság szociális következményei Európában és Közép-Ázsiában sokkal súlyosabbak, mint várták. A válság aránytalanul keményen érinti a szegényeket, az időseket, a pályakezdőket, valamint az egyszülős és sokgyermekes családokat. Szólt arról is, hogy egyre nő a bizonytalanságérzet az európaiakban, aminek elsősorban a háztartások eladósodása és a borúlátó jövőkép az oka. Ezt csak fokozza a kormányok egészségügyi és szociális kiadásainak megnyirbálása, az adók emelése.

Magyar—szlovák történelemkönyv

Készül a közös magyar—szlovák történelemkönyv, amelynek tartalmi ismertetésére november 12—13-án konferenciát rendeznek Balassagyarmaton. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban megrendezendő konferencia címe: Közös múltunk — értékekkel és konfliktusokkal. Magyar és szlovák múltértelmezés.


A megnyitón köszönti a résztvevőket többek között Peter Weiss, Szlovákia budapesti és Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete. Az előadások között a XX. századi nemzetállami történelemértelmezésről, a középkori magyar államiság és a magyar, illetve a szlovák etnogenezis kérdésköréről, a Magyar Királyság nemzetiségi összetételének változásairól a XVIII. század első felében, a XVIII—XIX. század fordulójának nemzeti mozgalmairól és nyelvharcairól, ezek konfliktusairól, a dualizmus korának asszimilációs folyamatairól, a két világháború közötti magyar—szlovák kapcsolatokról, a szocialista rendszer 1948 és 1989 közötti sajátosságairól, a két nemzet történelmé­nek közép-európai összefüggéseiről tájékozódhatnak a résztvevők. Az előadásokat a magyar és szlovák történészek közösen tartják, szinkrontolmácsolás mellett. A Nógrád Megyei Levéltár a Füleki Vármú­zeummal, az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Inté­zettel, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetével együttműködve rendezi meg a konferenciát. A közös tankönyv megírását előkészítő munka után jövőre regionális konferencia is lesz Füleken. Azon az egykori Nógrád, Hont és Gömör vármegye történelmének kérdései kerülnek terítékre.

Szlovák nyelvtörvény

Nemzetközileg ellenőrizhető lesz a szlovák államnyelvtörvény végrehajtása, mivel ígéretet kapott a magyar diplomácia, hogy a jogszabály végrehajtását Pozsony nyilvános kormányrendeletben szabályozza — közölte Balázs Péter külügyminiszter az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának tegnapi ülésén. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint ,,helyzet van", mivel Szlovákia már a hét végén nyilvánosságra akarja hozni a végrehajtási rendelet szövegét.


A szlovák—magyar viszony fejleményeiről beszámolva Balázs Péter emlékeztetett a Szécsényben szeptember 10-én magyar kezdeményezésre megtartott kormányfői találkozóra, a szeptember 24-én New Yorkban az ENSZ közgyűlésének idején folytatott külügyminiszteri megbeszélésre és a két tárcavezető legutóbbi, november 3-i találkozójára.

Azzal kapcsolatban, hogy Sólyom László köztársasági elnököt augusztus 21-én nem engedték be Szlovákiába, a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy szerinte Magyarország nem késlekedett, amikor úgy döntött, panasszal fordul az Európai Bizottsághoz, és kéri, a közösségi jog megsértése miatt a testület indítsa meg a kötelességszegési eljárást Szlovákiával szemben. Szerinte a magyar köztársasági elnök számára az eljárás kezdeményezése erkölcsi elégtételt jelent.

A nyáron módosított szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban felidézte: Szécsényben a szlovák és a magyar miniszterelnök vállalta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosának nyáron nyilvánosságra hozott szakvéleményét és minden ajánlását mindkét fél elfogadja. Balázs Péter értékelése szerint ezzel nemzetközi dimenziót adtak a kérdésnek. Ígéretet kaptak arra, hogy az államnyelvtörvény végrehajtását a szlovák fél nyilvános kormányrendeletben fogja szabályozni — mondta Balázs Péter, hozzátéve, hogy ezzel nyomon követhető, nemzetközileg ellenőrizhető lesz a szlovákiai magyarság által is kifogásolt törvény végrehajtása. A végrehajtási rendeletről Szlovákia előzőleg konzultál a magyar féllel — tette hozzá.

Mivel a végrehajtási rendelet még nem készült el, Szlovákiában eddig csak fenyegetések történtek a nyelvtörvény szellemében — mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a magyar diplomácia szóvá tette a szlovák külügyminisztériumnál, a szlovák postánál és a dunaszerdahelyi rendőrségnél az anyanyelvhasználatot esetleg korlátozó kezdeményezéseket.

Balázs Péter hangsúlyozta, hogy a szlovák államnyelvtörvénnyel összefüggésben többször konzultált már két szlovákiai párttal, a Magyar Koalíció Pártjával és a Híddal. Magyar részről mindent megtettünk, ami megtehető volt, és jelentősen enyhült a feszültség a két ország között — jelentette ki. Elmondta, hogy a szécsényi kormányfői találkozón elfogadott 11 pontos cselekvési terv 9. pontja alapján magyar—szlovák együttműködési tanács jöhet lére legkésőbb a jövő év elején. Ehhez a testülethez az együttműködést segítő pályázatokat lehet majd benyújtani.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke aggodalmát fejezte ki a bizottság ülésén azzal kapcsolatban, hogy tudomása szerint Szlovákia már megküldte a szlovák államnyelvtörvényre vonatkozó végrehajtási rendeletének tervezetét az EBESZ-nek, de a magyar félhez azt nem juttatta el, és semmilyen konzultációt nem folytat a végrehajtási rendeletről Magyarországgal. Szerinte ,,helyzet van", mivel Szlovákia már a hét végén nyilvánosságra akarja hozni a végrehajtási rendelet szövegét. Hangsúlyozta, hogy nem a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási rendeletének humanizálását várják el, hanem azt, hogy a törvény diszkriminatív rendelkezéseit vonja vissza Szlovákia. Szerinte a magyar félnek továbbra is a törvény módosítását kell szorgalmaznia a szlovák—magyar vegyes bizottságok ülésein.

Válaszában Balázs Péter elmondta, hogy tudomása szerint a szlovák parlamentben az MKP törvénymódosítási javaslatot fog beterjeszteni a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban.