Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult; a http://www.allampolgarsag.gov.hu/ címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.

2010. december 28., kedd

Szélsőséges román bírálat Semjénnek



Durva hangvételű támadást intézett kedden a nacionalista Konzervatív Párt (PC) alelnöke, Bogdan Diaconu Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes, illetve a kettős állampolgárság ellen annak kapcsán, hogy a magyar politikus hétfőn arról beszélt: a könnyített honosítás hozzájárul a magyar nemzet újjáegyesítéséhez.


A parlamentbe a Szociáldemokrata Párttal (PSD) választási szövetségben bekerült PC politikusa szerint a határon túli magyarok számára biztosított magyar állampolgárság révén „a magyar szélsőségesek az ünnepek idején sem ülnek a babérjaikon”, és úgy véli, a könnyített honosítás „területi és politikai igények megfogalmazásához” vezet majd. „Ha újra akarják egyesíteni a nemzetet, a budapesti politikusoknak hívják minden alattvalójukat a magyar állam határai közé, de ne terjesszék ki igényüket a szomszédos államokra. Romániának el kell utasítania a budapesti kormány agresszív politikáját, amely 2011-ben csak erősödni fog, miután Magyarország az Európai Unió soros elnöki tisztségének átvételét is kihasználhatja annak érdekében, hogy egész Európában terjessze revizionista nézeteit” – áll a nacionalista ellenzéki politikus közleményében.

Diaconu szerint a bukaresti külügyminisztériumnak bocsánatkérésre kell felszólítania a magyar kormányt, és magyarázatot kell követelnie az ügy kapcsán, hogy bebizonyítsa, „Románia nem hajlandó lenyelni bármit, ami a budapesti revizionisták agyán átvillan”.

Mint ismeretes, a magyar kormány illetékesei több ízben is hangsúlyozták, hogy a könnyített honosításról szóló, idén májusban elfogadott törvény mintájául az ugyanilyen tartalmú román jogszabály szolgált, amely nyomán eddig több tízezernyi moldáv állampolgár kapott román állampolgárságot és útlevelet.
*********


Nem akartam irni csak majd januárba de egy ilyen megnyilvánulást nem hagyhatok szó nélkül.


Sajnos most kezdem megérteni a kormányzásban résztvevö politikusainkat, bár egyértelmü hogy téves úton járnak.


Mert mi is lenne a sorsunk nekünk Erdélyi magyaroknak ha mi lennénk ellenzékben és Romániát ezek a kárbament kis hitlerek vezetnék a zsebpártjaikkal és náci tagjaival az élen ?.




Erre gondolni sem akarok mert ezek a semmiháziak gondolkodás nélkül a bosnyákok sorsára itélnének a balga beteges rettegésüktől vezényelve hogy elveszithetik Erdélyt,amit 90 éve bitorolnak.Nem tudom mit hoz a jövő de szerintem nehéz idők várnak ránk ebben a balkáni összetákolt országban. Sajnos.!!!!!!!

2010. december 20., hétfő

A nagyváradi Tolvai Renáta a Megasztár ötödik kiadásának győztese










Siker, csillogás, rajongó közönség – Tolvai Renáta péntek este belekóstolhatott abba milyen a sztárok élete. A 19 éves nagyváradi lány kisebb meglepetésre a nézők szavazatai alapján megnyerte a TV2 televíziós csatorna tehetségkutató versenye, a Megasztár ötödik kiadását, és ezzel ő lett az Év hangja.

Az elismerés mellé nem csak egy aranyozott mikrofon jár, de egy lemezszerződés, egy autó, egy nyaralás, valamint egy évig egy budapesti lakás kulcsa is. Tolvai Renáta a fináléban Kökény Attilát győzte le – az időközi eredményismertetések alapján nagyon szoros versenyben, hiszen többször is előfordult, hogy 50-50 százalék volt a szavazatarány.

A fiatal énekesnő hosszú utat járt be ahhoz, hogy Tóth Vera, Molnár Ferenc Caramel, Rúzsa Magdolna és Király Viktor után övé lehessen a dicsőség a TV2 show-jában. Az első válogatások márciusban indultak és a magyarországi helyszínek mellett a történelmi Magyarország területén, így Marosvásárhelyen is zajlottak castingok. A 20 ezer körüli jelentkezőből válogatták ki azt a 24 énekest, akinek sorsáról már a nézők és zsűri határozott. A kéttucatnyi tehetség ugyanis párbajt vívott egymással, az egy-egy „viadal” győzteséről a telefonon keresztül szavazó nézők döntöttek. A finálé 13. tagját pedig a zsűri jelölte ki a vesztes párbajozók közül – így bár Tolvai Renáta elvesztette az első kört, az Eszenyi Enikőt, Friderikusz Sándort, Mester Tamást és Presser Gábort felvonultató zsűri a vigaszágon továbbjuttatta a nagyváradi lányt. Az élőben sugárzott finálékban minden adás után egy versenyző távozott – a legkevesebb szavazatot kapó két előadó közül a zsűri döntötte el, ki mehet tovább és ki búcsúzik. Renátát ebben a szakaszban is több alkalommal megmentette a szakmai grémium – a nagydöntő előtti két adásban először Kállay-Saunders Andrással, majd a közönség-kedvenc Szíj Melindával szemben is.

A drámai végkifejletek drámai reakciókat hoztak: Renáta könnyes szemmel búcsúzott az amerikai magyar fiútól. A pénteki finálé során a műsorvezetők, Liptai Claudia és Till Attila kérdésére elárulta, szerelmi szálak fűzik Kállay-Saunders Andráshoz. Hogy ez mennyiben járult hozzá a végső sikerhez, nyitott kérdés, tény viszont, hogy a zsűri valamennyi produkcióját nagyra értékelte.

Renáta Cristina Aguilera egy lírai számával kezdett, majd egyik korábbi nagy sikerét, egy Karády-dalt adott elő. Az utolsó két fellépése már duettekben történt: Molnár Ferenc Caramellel, majd riválisával, Kökény Attilával énekelt. Bár a nagydöntőben szoros volt a szavazatok állása, a korábbi műsorokban Kökény Attilát mindig jóval többen támogatták, mint Renátát - ezért okozott meglepetést, hogy a szavazás lezárását követő feszült csendet Tolvai Renáta nevének bekiabálása törte meg.

A sikerről a román média is beszámolt, szinte valamennyi fontos sajtóorgánum honlapján megjelent a győzelem híre. Igaz, a vegyes családból származó, a nagyváradi Emanuil Gojdu Főgimnáziumban érettségizett Tolvai Renáta neve nem most tűnt fel először a román médiában: 2009-ben második helyen végzett a Mamaia Táncdalfesztiválon .

Visszakerült a Krisztus-szobor Doberdóba






Meghitt hangulatú megemlékezés keretében adták át azt márvány Krisztus szobrot, amelyet ezelőtt 90 évvel mentett ki egy Doberdó-környéki leomló templomból egy honvéd alezredes. Úgy fogalmazott: a szobor jelképezi, hogy a “nagy háborúban” itt szenvedtek a haza keresztjén magyar katonáink, majd rövidesen Trianonban “keresztre feszítették” az egész nemzetet. “Ma már viszont nem a halál és az öldöklő gyűlölet, hanem a nemzetek közösségében való megbékülés szava a döntő” – mondta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke pénteken.

Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében egy 1660-ban (a török ostrom alatt) nyomtatott Károli Gáspár-féle nagyváradi Bibliát is átadott a kápolnának. A kápolnában elmondott beszédében hangsúlyozta: ami folklorizálódik, az biztos értékítéletet jelent a történelemben. Utalva a doberdói katonáról szóló népdalra hozzátette: Doberdó emléke is folklorizálódott.

Az Emberi Méltóság Tanácsa által kezdeményezett, az olaszországi Doberdónál elesett katonák emlékére szervezett zarándokút Budapestről péntek reggel indult, és a csata emlékműveként állított Szent Benedek kápolnában ért véget. Az építményt még a magyar katonák kezdtek építeni, de már nem tudták befejezni. Szunai Miklós építész a saját költségén felújította a kápolnát. Tőkés László, Kiss-Rigó László, Lomnici Zoltán és Szunai Miklós mellett olaszok és szlovének is megemlékeztek az elesett katonákról.

A doberdói fennsík az isonzói csaták egyik fontos helyszíne volt. Az első világháború olasz frontján zajló támadások ugyanis főként e területen zajlottak az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország, illetve Olaszország csapatai között. A Doberdóért megvívott 2-6. isonzói csaták mindkét féltől aránytalan véráldozatot követeltek. A híres 1. honvéd gyalogezred a 3. isonzói csatában állományának felét, a hatodik csatában háromnegyedét veszítette el. A közös hadsereg halottakban, sebesültekben, hadifoglyokban 179 ezer katonát veszített, 50 százalékuk magyar volt.

2010. december 16., csütörtök

Tőkés: közömbös, ki lesz az RMDSZ elnöke



Az Erdélyi Magyar Néppárt »olyan befogadó gyűjtőpárt« kíván lenni, mely nem más (zsákmány-)pártok ellenében, hanem mindenekfölött a romániai magyar nemzeti közösség érdekében szerveződik” – olvasható Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének közleményében.

Ebben az EP-alelnök Markó Béla azon kijelentésére kíván reagálni, mely szerint a leköszönő RMDSZ-elnök kizártnak tartja az új párttal való együttműködést. Tőkés kifejti, az általuk bejegyzendő új politikai alakulat „valamennyi más – demokratikus – párttal és szervezettel kész összefogni, és velük együttműködni végveszélybe jutott magyarságunk ügyének hatékony és hiteles képviseletére”.

Az EMNT-elnök úgy véli, amennyiben ez az RMDSZ demokratikus pluralizmushoz való hozzáállása, szinte teljességgel közömbös, hogy februárban ki kerül a párt élére. „A megválasztandó elnök személye az erdélyi magyarság számára csupán annyiban érdekes, hogy vezetésével posztkommunista nemzeti érdekszövetségünk képes lesz-e – másokkal együtt – az 1989-ben elkezdődött, majd hosszú időre visszahanyatlott belső magyar politikai rendszerváltozást munkálni. Ez ügyben – nemzeti közösségünk szolgálatában – bizton számíthat partnerségünkre” – szögezi le a dokumentum.

Eközben a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezete úgy véli, hogy a harmadik erdélyi magyar párt megjelenése valóssá teheti az eddigi látszatösszefogást, erősítheti a kompromisszumkészséget. Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke szerint az új párt bejegyzésével megszűnik az RMDSZ nyomasztó fölénye, hiszen összefogás nélkül egyik alakulat sem juthat be az ország parlamentjébe. Úgy vélte, ha sikerül megegyezni a nemzeti minimumban, a helyhatósági választásokon elért eredmények függvényében összeállhat az országos választásokra a közös lista. Az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulása után egy ideig tülekedés lesz a jobboldalon, identitásmeghatározásra, program-újragondolásra lesz szükség, azonban az autonómia iránti elkötelezettség lehet a kiindulópont az együttműködésre, tette hozzá.

Fazakas szerint az RMDSZ-ben az elnökváltás után sem várható átalakulás, az eddigi jelöltek – Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter – valószínű, megtartják a bukaresti irányultságot. A politikus nem tartja kizártnak, hogy jelentkezik egy újabb székelyföldi jelölt is az RMDSZ-elnöki tisztségre, aki közelít a jelenlegi magyar kormányhoz.

Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke rossz üzenetnek tartja, hogy Antal Árpád helyi RMDSZ-elnök korábbi nyilatkozatában kihagyta az erdélyi magyar összefogásból a polgári pártot. Az MPP a helyi megméretkezést és az országos összefogást szorgalmazza, de nem nézi tétlenül, ha kizárják, mondta Bálint. Hozzátette, a párton belül már 2008-ban sokan szorgalmazták, hogy az MPP indítson jelölteket a parlamenti választásokon is, és azóta ezek tábora csak nőtt.

A székelység története is tantárgy lehet Erdélyben



Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel együttműködve, A székelység története című alternatív tankönyv elkészítését tervezi VI–VII. osztályos diákok számára. Az alakulóban lévő munkacsoport tevékenységét Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő koordinálja, a tudományos szakirányító szerepét dr. Hermann Gusztáv Mihály történész látja el.

– A Hargita és Kovászna megyei szakemberek bevonásával megírandó alternatív tankönyvön kívül a tanárok számára módszertani segédkönyvet, valamint a tárgy könnyebb elsajátítása érdekében a tanulók számára munkafüzet létrehozását is tervezzük – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. – Terveink között szerepel egy híres székelyeket megelevenítő, arcképcsarnokszerű kiadvány és egyéb didaktikai segédanyagok megjelentetése is. Reményeink szerint a székelyföldi tanintézetek élni fognak az új oktatási törvény nyújtotta lehetőségekkel, és a kiadványaink elkészülte után, egyelőre opcionális tantárgyként ugyan, de tanítani fogják a székelység történetét.

Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő szerint példaértékű az együttműködés és rendkívüli módon hasznos a kezdeményezés, hisz az új tanügyi törvény lehetőséget ad helyi érdekeltségű tantárgyak, tananyagok kidolgozására és meghirdetésére, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak székely közösségeink hagyományainak, múltjának még jobb megismeréséhez, szellemi értékeinek ápolásához, átadásához, nemzeti identitástudatunk megerősítéséhez.

2010. december 7., kedd

Mit ígértek a románok Gyulafehérváron 1918-ban?



1914-ben, az első világháború kitörésekor Románia politikusai már évtizedek óta álmodoztak, gondolkoztak, terveket készítettek Magyarország keleti területeinek megszerzéséről. Tisza István gróf magyar miniszterelnök, látva Oroszország katonai erejét és a román szövetséges magyarellenes terveit, egy ideig el akarta halasztani a katonai összecsapást. Románia 1916-os támadása tette egyértelművé a helyzetet: a románok a magyaroknak nemcsak legkevésbé jellemes ellenségei, hanem a legveszélyesebbek is.

A Monarchia katonai veresége, majd 1918. őszi összeomlása Magyarországra húzta összes ellenségeit, a románok mellett a cseheket és a szerbeket is. A magyar integritásnak csak akkor lehetett volna esélye, ha céltudatos, a lelki és katonai erőket összpontosító kormány került volna hatalomra. Budapesten azonban Károlyi Mihály gróf szabadkőműves és szocialista barátai lettek miniszterek és államtitkárok, akik a saját fölfogásuk szerint intézték az ügyeket. Jászi (Jakobovics) Oszkár, Szende (Schwartz) Pál és Kunfi (Kohn) Zsigmond miniszterek, valamint Diener-Dénes József államtitkár, valamennyien az 1908-ban alakult legradikálisabb, leginkább egyház- és magyarellenes Martinovics-páholy tagjai voltak. A céltudatos, magát győztesnek hirdető, hadseregét francia tisztekkel és fegyverekkel megerősítő román Brătianu-kormány állt szemben a gyönge morálú, kormányzási gyakorlattal nem rendelkező, pacifista, a katonaságtól idegenkedő Károlyi-kormánnyal. Az eredmény borítékolható volt.

Erdély elszakítására akkor nyílt lehetőség, amikor a Károlyi-kormány 1918 novemberében nem mutatott erőt, s a román vezetők látták a magyar állam számukra örömteli meggyöngülését. 1918. november 15-én az erdélyi Központi Román Nemzeti Tanács összeült, ahol egy aradi román fiatalember, Iustin Marsieu azt javasolta, hogy ott azonnal mondják ki Erdély és Románia egyesülését. Ezt Vasile Goldiş erdélyi román politikus elutasította, ugyanis éppen akkoriban indítottak két küldöttséget Romániába, hogy tisztázzák az egyesülés föltételeit. Az egyik delegációnak a román miniszterelnök azt mondta, hogy ne csináljanak forradalmat az erdélyi románok, mert azzal nehezítenék a román kormány tevékenységét. A másik küldöttség Constantin Prezan tábornokot, a román nagyvezérkar főnökét arra kérte, hogy a román hadsereg mielőbb vonuljon Erdélybe. Az egyik küldöttség Csernovicba is elutazott, ahol egy november 28-án tartott román nagygyűlésen kikiáltották Bukovina és Románia “örök időkre” történő egyesülését. Ez volt a minta.

A november 15-i román gyűlésen ugyan elhalasztották az egyesülés azonnali kimondását, de meghatározták a várost, ahol azt majd megteszik. Nagyszeben mint román kultúrközpont, illetve Balázsfalva (az 1848-as román gyűlések színtere) helyett azért esett a választás Gyulafehérvárra, mert ott volt megfelelő nagyságú a vasútállomás, amely a várt tömeget fogadni tudta.

A gyulafehérvári nagygyűlés meghívóját az Aradon megjelenő román lapban, a Romanulban tették közzé 1918. november 21-én. Eközben az erdélyi Román Nemzeti Tanács román gárdákat szervezett, amelyek felfegyverzését a magyar kormánytól kérték. Azt is kérték, hogy a román fiataloknak ne kelljen bevonulniuk a magyar hadseregbe. Ezt a kormányülésen Diener-Dénes államtitkár terjesztette elő, s a kormány a kérést elfogadta. Ezzel a magyar integritást ténylegesen föladták. Pedig a kormány előtt köztudott volt, hogy november 15-én Jászinak Aradon Iuliu Maniu négyszemközt megmondta, hogy ők nem akarnak „keleti Svájcot” formálni, hanem el akarnak szakadni Magyarországtól. Eközben elkészült az a (román és francia nyelvű) röpirat, amelyet A világ népeihez! címmel mindenhova elküldtek. Ebben, régi szokás szerint, a magyarokat „barbárnak” nevezik, viszont a Tiszáig terjedő ősi román földről kijelentik, hogy azt „Traján császár foglalása óta mind a mai napig a mi karjaink munkálták meg, a mi vérünk áztatta”. Ez a hangnem előrevetítette a gyulafehérvári döntéseket.

November utolsó napjaiban tízezrek indultak Gyulafehérvár irányába. A Károlyi-kormány a Hadtörténelmi Levéltár forrásai és a Világ című szabadkőműves napilap jelentései szerint különvonatokat bocsátott a románok rendelkezésére, a vasútvonalak biztonságát pedig magyar vasútbiztosító egységekkel őriztették.

Eközben a román hadsereg nagy erőkkel nyomult előre a Tisza felé. A román kormánytól azt az üzenetet hozta Octavian Goga költő testvére, hogy Erdély feltétel nélküli egyesülését kell kimondaniuk. Ennek megfelelően, bár a gyűlés előtt különböző álláspontokat képviseltek a román szervezetek, kimondták Erdély “örök időkre” történő egyesítését Romániával. Mintegy százezer erdélyi román paraszt vett részt a nagygyűlésen, ahol üdvözölték a volt Monarchia minden népét – a magyarokat kivéve.

Fontos döntések születtek: megalakították az erdélyi román parlamentet, a Román Nemzeti Nagytanácsot, amely másnap ülésezett először. Kinevezték az erdélyi román kormányt, a Consiliul Dirigentet (kormányzótanácsot), amelynek helyi minisztériumai voltak. Hattagú küldöttséget indítottak Ferdinánd román királyhoz, hogy az örömteli eseményről tudósítsák.

A gyulafehérvári határozatok

I: Erdély, Bánság és Magyarország összes románjainak meghatalmazott képviselői 1918. november 18-án (december 1-jén) nemzetgyűlésbe gyűlve Gyulafehérvárott, kimondják a románoknak s az általuk lakott területeknek egyesülését Romániával. A nemzetgyűlés külön is kijelenti a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna között elterülő egész Bánságra. A nemzetgyűlés az általános választójog alapján választandó alkotmányozó gyűlés összeüléséig ideiglenes autonómiát tart fenn e területek lakosai számára.”

Ennek megfelelően az alábbi jogokat ígérik:
– Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára.
– Egyenlő jog és teljes felekezeti autonóm szabadság az állam összes felekezetei számára.
– Korlátlan sajtó, gyülekezési és egyesülési jog.
– Radikális földbirtokreform.

Ezeknek az ígéreteknek az ellenkezője valósult meg: az Európában példátlan nemzeti elnyomás, a magyar földbirtok és vagyon elkobzása, a magyar egyházak és iskolák üldözése és bezárása. Hemingway, a nagy amerikai író írta 1923-ban: Romániát csak óriási hadsereggel lehet összetartani, vagy még azzal sem, mert „újrománjai” nem akarnak románná válni.

1918. december 24-én (Kolozsvár elfoglalásának napján) a Román Királyság hivatalos lapjában, a Monitorul Oficialban két királyi dekrétum jelent meg. Az egyikben törvénybe iktatták Erdély és Románia egyesülését, a másikban viszont (az erdélyi románok keserűségére) lényegesen lecsökkentették Erdély Románián belüli autonómiáját. Megkezdődött a Románia által megszállt új területek: Erdély, Bukovina és a Bánság teljes körű beolvasztása.

Raffay Ernő

2010. december 6., hétfő

Új politikai erő alakul Erdélyi Magyar Néppárt néven






Egy új politikai erő, az autonomista törekvésű Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséről döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlése szombaton, Székelyudvarhelyen. A gyűlésen elhangzott: szükség van az új pártra, ugyanis a másik két romániai magyar politikai alakulat, az RMDSZ és az MPP – különböző okoknál fogva – keveset tett azért, hogy a széleskörű autonómia megvalósuljon, miközben a magyar közösségnek ez biztosítaná a megmaradást és az itthon boldogulás lehetőségét.

A Székelyudvarhelyen megtartott eseményen összesen 225 küldött vett részt: 205 területi (a 210-ből), négy szakbizottsági küldött, valamint a 15 tagú elnökség, és végül mindössze 8 tartózkodással döntöttek az új politikai alakulat létrehozásáról, továbbá az alapelvekről, amelyek mentén működnie kell majd az Erdélyi Magyar Néppártnak.

A határozat megtekinthető itt:

Autonómiát, politikai érdekképviseletet, nemzeti közösséget

Határozat az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról

Mi, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlése,
azon meggyőződés által vezérelve, hogy népünk számára az önmegvalósítás és a teljes érték emberi élet kerete a nemzet, mint megtartó és értékadó közösség,

fontosnak tartva azt, hogy közösségünk értékei megmaradjanak, gyermekeink saját nyelvünk, kultúránk, hagyományaink szellemében nevelkedjenek, hogy nemzeti közösségként létezzünk és fejlődjünk,

tudatában annak, hogy ezen célok megvalósításához elengedhetetlen a közösségi –kulturális és területi alapú – autonómia intézményrendszere, amely által magunk dönthetünk a sorsunkat, létünket érintő kérdésekben.

megállapítva ugyanakkor azt, hogy az elmúlt húsz esztendő kevéssé vitt bennünket közelebb ehhez a célhoz, mivel a közösségünk politikai képviseletét ez ideig ellátó szervezetek egyike sem töltötte be kellő módon az erdélyi magyarság önrendelkezésének kivívását célzó,
elsőrendü hivatását és feladatát

Választmányunk indítványa alapján szerint elhatározzuk:

1. Egyetértünk a Választmány azon álláspontjával,hogy az erdélyi magyar nemzetiközösségpolitikai érdekképviseleteként szükség van egy új politikai szervezet – az Erdélyi
Magyar Néppárt– létrehozására.

2. A létrehozandó Erdélyi Magyar Néppártnak a jelen határozat preambulumában megfogalmazott értékrend fundamentumára kell épülnie.

3. Az Erdélyi Magyar Néppártnak olyan befogadó gyüjtőpártnak kell lennie, amelyben minden, az említett értékeket magáénak valló, közösségi szerepvállalása során nem kompromittálódott, az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét, függetlenül attól, hogy korábban melyik magyar szervezet keretében tevékenykedett.

4. Felhatalmazzuk a Választmányt arra, hogy 2011. január végéig döntsön a szervezet bejegyzését kezdeményezö testület összetételéről, továbbá adjon mandátumot és támogatást ezen testület tagjainak a bírósági bejegyzéshez szükséges lépések megtételére.

5. Megbízzuk az Elnökséget,hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az erdélyi magyar politikai és civil szervezetekkel az
Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum újraszervezéséről,
hogy az valóban a Magyar Összefogás: a párbeszéd, a konszenzuskeresés és az autonómiaformák kivívása érdekében történ közös cselekvés intézménye lehessen.

6. Megbízzuk az Elnökséget azzal is, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt bírósági bejegyzéséig, a magyar történelmi egyházak és a civil társadalom bevonásával kezdeményezzen tárgyalásokat egy olyan jövöbeli választási együttmködés kialakításának lehetőségéről, amely a veszélybe került magyar parlamenti és helyenként az önkormányzati képviselet biztosítását hivatott szolgálni.

Székelyudvarhely, 2010. december 4.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlése

*******

Bár néhányan a halasztást szorgalmazták, a többség mégis egyetértett abban, hogy most van a megfelelő pillanat, amikor meg kell alakulnia egy új politikai erőnek, amely az autonómia elérését tartja a legfőbb céljának. „Erdélyben politikai irányváltásra van szükség” – mondta Tőkés László, az EMNT elnöke, aki úgy véli: a magyarországi változások megérlelték a nemzetpolitikai rendszerváltozás idejét, amelynek a határok feletti nemzetegyesítést és a határon túli magyar közösségek önrendelkezését kell szem előtt tartania.

Az EMNT elnöke rámutatott: hatalmas a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében, a sorozatos szavazatvesztések mutatják, hogy egyesek egyenesen apolitikussá váltak. „Le kell mosni a gyalázatot”, amit az elmúlt években „rákentek” a „felelősség nélküli” politikusok, hogy újból legyen jó magyarnak lenni – emelte ki Tőkés László. A megtisztuláshoz viszont szükséges az elszámoltatás (határon átnyúló módon), illetve az átvilágítás is, hogy végérvényesen megszabadulhassunk a kommunista múlt zárványaitól.

Az Erdélyi Magyar Néppárt munkanevű politikai szereplő az Európai Néppárt nemzeti leágazása lehetne – hangsúlyozta Tőkés, mindenki megtalálhatná a helyét benne, aki közösségéért és az egész Kárpát-medencei magyarságért tenni kíván.


Tőkés kifejtette: az új párt, egy korszerű, európai értékrendre épülő, „sokhangú” erő kíván lenni, beszélt ugyanakkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum kudarcáról, majd hozzátette, az RMDSZ-nek muszáj lesz figyelnie az új politikai alakulatra, az MPP-nek pedig rendeznie kell a vezetése körüli legitimitási problémákat. Az EMNT elnöke a továbbiakban egy pluralitásra épülő választási együttműködésben látja a parlamenti képviselet, illetve az autonómiáért folytatott eredményes küzdelem zálogát. Tőkés nem tart a magyar közösség megosztásának veszélyétől, mondván: szakítani kell ez egységesség elvével.

Az EMNT-elnök azt mondta: az érdekképviseletet kisajátítani akaró Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a „gyurcsányi szinten” rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez – oda kerültünk, mutatott rá az erdélyi képviselő, hogy Románia lakosságának többsége nem jön ki a fizetéséből, a létminimum szintjén tengődik. „Kiket választottunk? – tette fel a retorikai kérdést Tőkés. Az RMDSZ-nek el kellene döntenie végre, hogy Bukarestet képviseli az erdélyi magyarság előtt, vagy a választói, az erdélyi magyarság érdekeit érvényesíti a román fővárosban”.

„Itt az ideje, hogy megértsük: ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes” – mondta a küldöttgyűlésen Répás Zsuzsanna, a budapesti kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Kifejtette: a nemzeti célok elérésében egyaránt fontos a politikai pluralizmus és az összefogás, az anyaországnak pedig kötelessége a magyarok összefogását segíteni határon innen és túl.

Az új párt létrehozásáról szóló döntést követően a szervezet választmányának január végéig kell határoznia a párt bejegyzését kezdeményező testület összetételéről, amelynek meg kell majd tennie a bejegyzéshez szükséges lépéseket. Romániában ugyanis egy párt bejegyzéséhez huszonötezer támogató aláírást kell összegyűjteni az ország tizennyolc megyéjéből és a fővárosból, megyénként minimum hétszázat. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke abban bízik, hogy a jövő nyári Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elmondhatják, hogy új magyar párt született Erdélyben.

Az Országos Küldöttgyűlésen ugyanakkor döntöttek a Magyarnak lenni jó című program elindításáról is, amelynek lényege a gyorsított honosítási eljárás igénybevételére buzdítani a romániai magyar közösséget, valamint felkészülni a jövőben esedékes európai népszámlálásra.

Ismertették a demokráciaközpontok működését és szerepét, majd egyhangú szavazással meghosszabbították a jelenlegi elnökség mandátumát. Az EMNT 15 tagú elnökségében személyi csere nem történt, a küldöttek újabb egy éves mandátumra bizalmat szavaztak nekik, így az EMNT elnöki tisztségét továbbra is Tőkés László, az ügyvezetői pozíciót pedig Toró T. Tibor tölti be.

********


EMNT: ne december 1. legyen Románia nemzeti ünnepe !!!!!!!!!

Az EMNT Országos Küldöttgyűlése elfogadott egy határozatot, amelyben kérik az ország hivatalos vezetését, hogy módosítsa Románia nemzeti ünnepének dátumát. A módosítást szorgalmazó javaslatot Jakab István, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke tette, aki szerint az ország nemzeti ünnepét egy olyan napon kell tartani, amellyel a magyarok is azonosulni tudnak. „Tekintettel arra, hogy a másfél milliós romániai magyarságnak soha nem lesz oka az ünneplésre december 1-jén, felszólítjuk az ország hivatalos vezetését, hogy jelöljön ki egy olyan napot a nemzeti ünnepre, amellyel románok és magyarok is azonosulni tudnak” – mondta Jakab István .

2010. december 3., péntek

Eltérő módon lép fel a rendőrség a Székely Gárdával és a Noua Dreaptával szemben






Ismét kettős mércét alkalmaztak a hatóságok a román és a magyar szélsőjobboldali szervezetek megnyilvánulásaival szemben december elsején: míg Kolozsváron a Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület képviselőit bekísérték a rendőrségre, majd megbírságolták őket, a Marosvásárhelyen engedély nélkül felvonuló, a „magyar szeparatizmus ellen” skandáló Noua Dreaptă és a Vatra Românească szélsőségesen nacionalista szervezetek ellen sem a rendőrség, sem a csendőrség nem folytat eljárást.

Csütörtökön kiderült, összesen húszezer lejes bírságot rótt ki a kolozsvári rendőrség arra a nyolc magyar fiatalra, akik szerda este a székely hadosztály megalakulásáról akartak megemlékezni a kincses városban. A magukat a Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tagjainak valló fiatalokat – köztük négy magyar és egy szlovák állampolgárságút – még a megemlékezést megelőzően az utcáról kísérték be a rendőrségre, ahol közel négy órán keresztül hallgatták ki, illetve nyilatkozatokat írattak velük.
Ilie Milici csendőrségi szóvivő szerda este még úgy nyilatkozott, a fekete egyenruhába öltözött fiatalokat azért kísérték be, mivel a városközpont felé tartva a Magyar Gárda, illetve Magyarország zászlaját bontották ki. A hatóságok végül két személyt engedély nélküli köztéri gyülekezés megszervezése, a többieket pedig az ezen való részvétel miatt bírságoltak meg.

Jogorvoslatot kér a Székely Gárda

A gárdisták korábban jelezték a polgármesteri hivatalban a felvonulást, az intézmény azonban a román nemzeti ünnep alkalmával szervezett rendezvényekre hivatkozva leszögezte: nem értenek egyet a megemlékezés lebonyolításával. Tudni kell ugyanakkor, hatályos jogszabály rendelkezik arról, hogy a megemlékező jellegű rendezvényeket nem kötelező bejelenteni.

A Székely Gárda a Szent Mihály-templomtól a Farkas utcai Szent György-szoborig vonult volna, ahol verses megemlékezésre került volna sor az egykori székely hadosztály tiszteletére, amely 1918. december 1. után még harcolt a román csapatok ellen. Erre azonban nem kerülhetett sor, ugyanis a szélsőjobboldali magyar alakulat nyolc tagját már a városba való érkezésük után, a Szentegyház utcai Agapé vendéglő előtt „lekapcsolta” a rendőrség.

A fiatalokkal jegyzőkönyvet írattak, ujjlenyomatot vettek tőlük, lefényképezték őket, és csütörtökön kibocsátott közleményük szerint „többféle verbális és fizikai megaláztatásnak” vetették alá őket. Az egyesület közölte: tiltakozik „az emberi jogok ilyenfajta megsértése ellen, és tagjai a törvény által kívánják igazukat bizonyítani, valamint a hazai és nemzetközi fórumokon és törvényszékeken sérelmeikre jogorvoslatot keresni”.

Mint ismeretes, tavaly december elsején kommandósok vitték el Kolozsváron az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóalja Székely Szakaszának tagjait, amikor azok koszorút akartak elhelyezni a Mátyás-szobor előtt. Ezzel szemben az ellenük tüntető Noua Dreaptă (Új Jobboldal) nevű ultranacionalista szervezet képviselőinek semmi bajuk nem esett, bár sértő és rágalmazó, a magyarságot gyalázó és Trianont éltető szlogeneket skandáltak.

A rendezvény szervezőjét, Balázs Pál Gergelyt 50 ezer lejjel bírságolta meg a rendőrség, a szervezet azonban fellebbezett az ügyben. A kolozsvári bíróság később úgy döntött, a jegyzőkönyv megalapozottság hiányában érvénytelen, ugyanakkor a felperes Kolozs megyei rendőrségnek nem sikerült bebizonyítania, hogy a szóban forgó rendezvény veszélyeztette volna a közrendet és közbiztonságot.

Békén hagyják a román szélsőségeseket !!!!!!!!

Eközben Marosvásárhelyen sem a rendőrség, sem a csendőrség nem folytat eljárást a Noua Dreaptă és a Vatra Românească szélsőségesen nacionalista szervezetek ellen, amelynek mintegy kétszáz tagja vonult fel ugyancsak szerdán a „magyar szeparatizmus ellen”, noha a Maros-parti város önkormányzata visszavonta korábban kibocsátott engedélyét. Daniel Manea őrnagy, a Maros megyei csendőrség szóvivője a Krónikának elmondta: a városháza tévedett, amikor csak 24 órával az esemény előtt döntött a román szervezetek akciójának betiltásáról, holott az esemény előtt legkevesebb 48 órával meg kellett volna tennie.

„Nekem nem áll hatáskörömben, hogy felhívjam a polgármesteri hivatal munkatársainak figyelmét a törvény előírásaira” – válaszolta a szóvivő kérdésünkre, miszerint a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tiszteletben tartotta-e a jogszabályokat. Daniel Manea hozzátette: nincs információja arról, hogy a csendőrség bármiféle eljárást folytatna a szervezőkkel szemben. Tudor Ionescu, a Noua Dreaptă vezetője különben korábban úgy nyilatkozott: a felvonulást azért rendezik meg, mert a marosvásárhelyi városházától semmiféle hivatalos átiratot nem kaptak az akció „lefújásáról”, és szerinte különben sem lehet valakinek megtiltani, hogy megülje Románia nemzeti ünnepét.

2010. december 2., csütörtök

Magyarellenes ünneplés



Magyarellenes jelszavakat skandáltak tegnapi marosvásárhelyi tüntetésükön az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) tagjai, akik „a magyar szeparatizmus” ellen vonultak utcára Románia nemzeti ünnepén. Frunda György RMDSZ-es szenátor felszólította Marius Paşcan kormánybiztost, hívja ki a „SRI-t, a milíciát és a katonaságot” a magyarellenes jelszavakat skandálók ellen. Kolozsváron a Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint száz tagja vonult a Magyar Köztársaság főkonzulátusa elé, ahol egy levelet adtak át egy hivatalnoknak, melyben az ellen tiltakoztak, hogy a budapesti hatóságok nem engedélyezték, hogy a román diplomácia a Nemzeti Színházban ünnepeljen. Eközben az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának kolozsvári rendezvényét megakadályozták a rendőrök, akik az alakulat nyolc tagját bevitték a rendőrőrsre igazoltatás végett.

Magyarellenes jelszavakat skandáltak tegnapi marosvásárhelyi tüntetésükön az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) tagjai. Az akció hatására Frunda György RMDSZ-es szenátor felszólította a maros megyei prefektust, hogy hívja ki a „SRI-t, a miliciát és a katonaságot” a tüntetők ellen.

A szélsőjobboldali román szervezet annak ellenére szervezett tiltakozó megmozdulást Marosvásárhelyen, hogy az önkormányzat visszavonta a számukra korábban kiadott engedélyt. Az Új Jobboldal vezetői a honlapjukon közzétett felhívásukban azt írták, hogy „a magyar szeparatizmus” ellen fognak utcára vonulni. Tudor Ionescu, a szervezet elnöke hangsúlyozta: ők Erdély Romániával való egyesülésének 92. évfordulóját, Románia nemzeti napját ünneplik, felvonulásuk senki és semmi ellen nem irányul.

Arra a kérdésre, miért tartották meg engedély nélkül a felvonulást, elmondta: szerinte törvénytelenül járt el a polgármesteri hivatal, hiszen 24 órával a rendezvény előtt nem vonhatták volna vissza a két héttel korábban kiadott engedélyt, ezt legalább 48 órával korábban kellett volna megtenniük. Ionescu szerint erre a helyi hatóságok is rájöttek, ezért tarthatták meg normális körülmények között a felvonulást.

A járdán haladó mintegy 200 tüntetőt végig népes csendőri kordon kísérte, a zömében fiatal résztvevők a szervezet zászlajával és román nemzeti lobogókkal, valamint Avram Iancu arcképével vonultak végig a városközponton, egyebek közt azt skandálták, hogy „Hargita és Kovászna román föld!”, „Nagy-Románia újból a régi határok közé!”, és a román nyelv „egyeduralmát” szorgalmazták. A tüntetést korábban jóváhagyta az önkormányzat illetékes bizottsága, de a polgármesteri hivatal a rendezvény uszító jellegére hivatkozva visszavonta az engedélyt. Erre többek között Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kérte a hivatalt, kifejtve, hogy nem kellene pártolni az Új Jobboldal „ócska és meghaladott nacionalizmusát”. A szervezet tagjai egyébként a főtéri hivatalos december elsejei ünnepségen is részt vettek, ahol elhelyezhették koszorújukat.

Frunda a katonaságot kérte

Az Új Jobboldal tüntetése nyomán kisebb botrányra került sor a Maros megyei prefektúra székhelyén, ahol a szélsőjobboldaliak megérkeztekor Frunda György RMDSZ-es szenátor is tartózkodott. A honatya felszólította Marius Paşcan kormánybiztost, hívja ki a „SRI-t, a miliciát és a katonaságot” a magyarellenes jelszavakat skandáló tüntetők ellen, a prefektus azonban úgy vélte, az akcióban nincs semmi törvényellenes. Frunda György „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a tiltakozók a román nyelv egyeduralmát szorgalmazzák, a prefektus azonban kijelentette: semmit sem tehet, hogy meggátolja őket ebben. A honatya ekkor felszólította, hogy a törvényes rend őrzőjeként hívja ki a rendvédelmi szerveket. Erre azonban nem került sor, a tüntetés incidensek nélkül ért véget.

A szélsőjobboldali szervezet tiltakozó megmozdulását figyelemmel kísérte Vitus Örs, a Jobbik erdélyi baráti körének elnöke is, aki korábban tiltakozást akart szervezni az Új Jobboldal felvonulása ellen. Azt tervezték, hogy az 1989-es forradalom vásárhelyi magyar és román áldozatainak emlékművénél gyertyát gyújtanak, ami – mint mondta – azt jelképezte volna, hogy a sovinizmus a kommunizmus egyik öröksége. Erről a szándékukról azonban letettek, miután a polgármesteri hivatal visszavonta az Új Jobboldal tüntetésére vonatkozó engedélyt. A Jobbik-szimpatizánsok közleményükben örömüknek adtak hangot, hogy „idén december 1-jén, Marosvásárhelyen nem lehet majd magyarellenes szlogeneket hallani”.

Elmaradt a gárdisták megemlékezése

Eközben Kolozsváron a Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint száz helyi tagja vonult a Magyar Köztársaság főkonzulátusa elé, ahol egy levelet adtak át az egyik hivatalnoknak, melyben az ellen tiltakoztak, hogy a budapesti hatóságok nem engedélyezték, hogy a román diplomácia a Nemzeti Színházban ünnepelje december 1-jét.

A felvonulók egy csokor vörös szegfűt is át akartak adni, azonban a hivatalnok nem fogadta el, így azt a diplomáciai székhely kapuja előtt hagyták. Mircea Jorj megyei PSD-elnök szerint a virágokkal azt szerették volna elérni, hogy „újra kinyíljon a románok orrára csapott ajtó”. Mint mondta, a levelet ma Magyarország bukaresti nagykövetségére is elküldik.

Tegnap délutánra az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja Székely Szakasza is összejövetelt hirdetett a kincses város Főterére, ahol a Székely Hadosztály megalakulásáról akartak megemlékezni. Erre azonban nem kerülhetett sor, ugyanis a szélsőjobboldali magyar alakulat nyolc tagját már a városba való érkezése után, a Szentegyház utcai Agapé vendéglő
előtt „lekapcsolta” a rendőrség. Ilie Milici csendőrségi szóvivő szerint a fekete egyenruhába öltözött fiatalokat azért kísérték be, mivel a Magyar Gárda, illetve Magyarország zászlaját bontották ki, miközben a városközpont fele tartottak.A hatóságok végül két személyt engedély nélküli köztéri gyülekezés miatt, a többieket pedig az ezen való részvétel miatt bírságolták meg.

Csiszér Lóránt, az egyik megbírságolt tájékoztatása szerint két személyre ezer-ezer lejes bírságot róttak, egy kolozsvári társuk, valamint a négy magyar és egy szlovák állampolgárságú személyt pedig 500 és 800 lej közötti összeggel büntettek. "Lefényképeztek, újlenyomatot vettek tőlünk, úgy érzem emberi méltóságomban sértettek meg" - magyarézta Csiszér. Mint mondta: kihallgatásuk után visszavitték őket az Agape étterem elé - ahonnan bekísérték -, a rendőrök itt feldúlták küldöldi társaik autóját. "Nemzeti jelképeink dobálták a földre majd elkoboztak egy az Új Magyar Gárda ismertetőjeleit hordozó pólót" - mondta.

A gárdisták korábban kérték ugyan a polgármesteri hivatal engedélyét a felvonulásukhoz, az intézmény azonban ezt a román nemzeti ünnep alkalmával szervezett rendezvényekre hivatkozva visszautasította. Ezért úgy döntöttek, hogy a Szent Mihály templomtól a Farkas utcai Szent György szoborhoz „sétálnak”, ahol verses megemlékezést tartanak az egykori Székely Hadosztály tiszteletére, amely 1918. december 1. után harcolt még a román csapatok ellen.

Az íjászklub edzőjét is bekísérték

Ugyancsak szerda este az Apáczai Csere János gimnázium elől a rendőrségre bekísértek egy kolozsvári lakost is – akinek egyébként semmi köze nem volt a gárdista megemlékezéshez. Tunyogi Béla a gimnáziumban tartott volna edzést valamivel több mint egy tucatnyi résztvevőnek, ám még az épület előtt igazoltatták, majd bekísérték.

„A céltábláim történetesen piros-fehér-zöld vászonba vannak csomagolva, erre mondták azt, hogy áthágtam a törvényt és kövessem őket a rendőrségre” - tájékoztatta a Krónikát Tunyogi. Tizenkét rendőr és hat álarcos rohamrendőr érkezett a helyszínre. Mint mondta: három és fél órát töltött a rendőrségen ahonnan végül bírság nélkül távozhatott. A jegyzőkönyvbe már az került be, hogy azért kísérték be mivel nem hasonlít a személyi igazolványban levő képre – most ugyanis már bajuszt visel – így nem tudták igazoltatni. „Erőszakosak voltak, lökdöstek, mindenképp peres útra terelem az ügyet, mert megengedhetetlen ez a viselkedés” - mondta Tunyogi.

Míg a fiatalokkal jegyzőkönyvet írattak, a Szent Mihály-templom előtt a csendőrség több autója, illetve tucatnyi rendőr várakozott. Megjelent a helyszínen az Új Jobboldal néhány tagja is, ám incidens nem történt.

A gárdisták korábban kérték a felvonulásuk engedélyezését a polgármesteri hivataltól, amit az intézmény elutasított azzal az indokkal, hogy a városközpontban a román nemzeti ünnep alkalmával szervezett rendezvények zajlanak.

A szervezet tagjai a Szent Mihály-templomtól a Farkas utcai Szent György-szoborhoz indultak volna, ahol verses megemlékezést akartak tartani. Az Új Magyar Gárda „székely szakasza” múlt év december elsején is megemlékezést szervezett a kincses város Főterén, ahhonnan akkor álarcos rohamrendőrök vitték el őket.

Bukarestben is kisebb – igaz, politikai természetű – incidens árnyékolta be a hivatalos állami megemlékezéseket. Az asztanai EBESZ-konferencián részt vevő Traian Băsescu államfő távollétében ugyanis nem az alkotmány szerint őt követő szenátusi elnököt, az ellenzéki Mircea Geoanát fogadták katonai tiszteletadással, hanem Emil Boc kormányfőt, akit viszont a tömeg kifütyült. Geoană közleményben követelt vizsgálatot az „incidens” miatt, Boc ugyanakkor azzal védekezett: az államfő őt jelölte ki képviselőjeként az ünnepségre.

******
Markó Béla: veszteség december 1.

Markó Béla a parlament hétfői, a román nemzeti ünnep alkalmából tartott díszülésén mondott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarság 1918. december 1-jét „veszteségként, az államiság elvesztéseként élte meg”.

Rámutatott, a magyarok számára ez a nap mást jelent, mint a románoknak, akiknek ez „hatalmas győzelem”. Emlékeztetett, hogy az akkori magyarok nagyon sokat vártak a Gyulafehérvári Kiáltványtól, mely kimondta, hogy „Erdély valamennyi népe saját nyelvén tanulhat és igazgathatja magát, a soraiból kikerülő személyek révén”.

Ezeknek az ígéreteknek csupán egy része valósult meg, a többit ezután kell gyakorlatba ültetni, vélte a szövetségi elnök a magyarnyelvű oktatás körüli vitára utalva. Mint hangsúlyozta, az RMDSZ tiszteletben tartja más népek ünnepeit, és képviselői részt vesznek a december 1-i ünnepségeken.

********
Értelmiségiek vádolják az RTV-t

Történelmi valótlanságok hangoztatásával, a romániai holokausztért is felelős egykori fasiszta szervezet, a Vasgárda egyik volt vezérének a népszerűsítésével vádolja a román közszolgálati televíziót hatvan romániai értelmiségi egy tiltakozó levélben, amelyet romániai vezető politikusoknak és nyugat-európai államok nagyköveteinek is elküldtek.

Az értelmiségiek azt kifogásolják, hogy a Román Televízió november 21-én olyan adást sugárzott, amelyben Ion Cristoiu neves újságíró „romantikus hősnek és erkölcsös személynek” nevezte Corneliu Zelea Codreanu egykori vasgárdista vezért. A levél aláírói szerint Cristoiu figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az említett politikai csoportosulás fasiszta eszméket vallott, közreműködött a romániai holokauszt előkészítésében, a szervezetet és magát Codreanut is felelősség terheli több román politikai és kulturális személyiség meggyilkolásáért.

Codreanut 1938-ban kivégezték. A tiltakozók felszólították Alexandru Lăzescut, a Román Televízió vezérigazgatóját, határolódjék el az adásban elhangzottaktól. Hangsúlyozták, az újságíró kijelentései nemcsak „valótlan történelmi adatoknak az elfogadtatására irányuló törekvések”, hanem súlyosan sértik a vasgárdista mozgalom áldozatainak az emlékét is. Az aláírók azt is kérik a vezérigazgatótól, hogy büntesse meg a televízió munkatársait, akik az aláírók szerint szakmailag felelősek az adás elkészítéséért és sugárzásáért.

***

Hamarosan beindulhat az egyszerűsített honosítás



December közepére minden készen áll az egyszerűsített honosítási eljárás januári bevezetéséhez - mondta el Wetzel Tamás miniszteri biztos az MTI-nek, hozzátéve: a legtöbb fejlesztés jobban áll, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Eddig Csíkszeredában volt a legnagyobb az érdeklődés, de sokan jelentkeztek Kolozsvárott és Szabadkán is.

A miniszteri biztos kiemelte: minden személyügyi, infrastrukturális és informatikai fejlesztés ütemtervszerűen halad, sőt, a legtöbb fejlesztés jobban is áll, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Így semmi akadálya nincs annak, hogy december közepére minden készen álljon az egyszerűsített honosítási eljárás január 1-i indulásához.

Elmondta: a magyar kormány 830 millió forintot biztosított az idei fejlesztésekre. A várhatóan nagyszámú kérelmek gyors elbírálása miatt pedig 170 embert vettek fel különböző szervezetekhez, akiknek természetesen a munkavégzéshez szükséges feltételeket is biztosítani kellett. Emellett az egyes külképviseletek bővítése is szükségessé vált. Ráadásul a gyors adattovábbítás és elbírálás érdekében a jelenlegi informatikai rendszereket is fejleszteni, illetve bővíteni kellett.

Jelenleg a "finomhangolásnál" tartanak, az egyes képzések ugyanis a napokban fejeződnek be, az informatikai rendszerek már a tesztelési folyamatban vannak, illetve a nagy érdeklődésre való tekintettel újabb ingatlanok átalakítása is szükség három külképviselet (Csíkszereda, Kolozsvár, Szabadka) esetében.

A miniszteri biztos kitért arra is, hogy jövőre összesen, a három érintett tárcánál (Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre az egyszerűsített honosítási eljárásra. Hozzátette: minden fejlesztés ideiglenes jellegű, hiszen az első évben várható a legtöbb kérelem. Az igények függvényében pedig megtakarítások is elképzelhetők.

Wetzel Tamás elmondta, hogy december 8-10 között Erdélyben három tájékoztatót tart az Erdélyi Demokrácia Központok Hálózatának, amelyek helyben segítik az egyszerűsített honosítást.

A legnagyobb érdeklődés idáig Csíkszeredán volt, ahol már hétezren kértek időpontot, hogy a jövő évben beadhassák az állampolgársági kérelmüket. Még Kolozsváron és Szabadkán volt kimagasló az érdeklődők száma, de szinte mindenütt van érdeklődés. Az első évben 250-400 ezer kérelmezővel számolnak.

December 1-től a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyfélszolgálatain http://www.bmbah.hu/teruleti_szervek.php is lehet az internet segítségével időpontot foglalni az állampolgársági kérvények leadásával kapcsolatban.

Közölte: az eljárással kapcsolatos tudnivalókról indított honlapot www.allampolgarsag.gov.hu november 30-áig már több mint 50 ezren keresték fel.

Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény a magyar nemzeti ünnepen, augusztus 20-án lépett életbe, a kérelmeket 2011. január 1-jétől lehet majd benyújtani. A magyar állampolgárságot azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek vagy az ő leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. Az esetleges visszaélések elkerülése végett az állampolgárságot csak személyesen lehet majd kérelmezni, de a minél rövidebb sorban állás érdekében mindenképpen a lehető legtöbb helyen elérhető igénylést támogatja a kormány.

Az állampolgársági kérelmet a külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál lehet majd leadni 2011. január 1-től. Az ügyintézési határidő három hónap, de ebbe nem számít bele az esetleges hiánypótlási időszak, illetve a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, tehát amikor nem lehet dönteni. Így várhatóan a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után várható a válasz.

Az eljárás során elsőként egy formanyomtatványt kell kitölteni, amelyben az igénylő megadja személyes adatait, igazolja büntetlen előéletét, valamint kifejti, mire alapozza kérelmét.

A szükséges iratokat, dokumentumokat, így jellemzően a felmenők egykori magyar állampolgárságát igazoló okiratokat is csatolni kell.

Ehhez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például anyakönyvi kivonat, keresztlevél, plébánosi igazolás vagy akár volt magyar katonakönyv is elég lesz. A fordítások tekintetében minden hiteles fordítást elfogadnak, amit az adott országban hitelesnek tekintenek. Ez jóval szélesebb kör mint a jelenlegi rendszer és jóval olcsóbb is. Romániában például a közjegyzői fordítás esetén 2000-2500 forintba kerül egy anyakönyvi kivonat lefordítása.

2010. december 1., szerda

Tőkés László: máig hatnak Trianon következményei



Máig hatnak Trianon következményei, ezért szükség van a gyógyításra - hangsúlyozta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerdán Budapesten. A Kempinski Szállodában tartott sajtófogadás a kilencven évvel ezelőtt történtekre emlékezve harangzúgással kezdődött.

Az erdélyi magyar politikus felidézte a szállodában nyolc éve e napon, az akkori román és magyar kormányfő részvételével tartott koccintást, és azt mondta: „azért jöttünk össze, hogy erkölcsi értelemben lemossuk a gyalázatot”. „Le akarjuk zárni azt az időszakot, ami december 5-ével kezdődött” - fogalmazott, utalva a hat évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazásra is.

Tőkés László rámutatott arra, hogy Trianon következményei máig hatnak; a magyarországi lakosságszám az idén tízmillió alá csökkent, és vészes a határon túli magyarság népességfogyatkozása is. Az utóbbi húsz évben mintegy egymillióval csökkent a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma – mondta. Hozzátette: egészen drámai Trianon utóélete. Csaknem egy évszázad alatt Romániában a többségi románság és a kisebbségek kezdeti 55-45 százalékos, kiegyensúlyozott aránya - a mesterséges asszimiláció, az erőltetett betelepítési politika és a kisebbségiek elvándorlásának szándékos gerjesztése következtében - 80-20 százalékra torzult.

Az EMNT elnöke a szomszédos románságnak nemzeti ünnepük alkalmából őszinte jókívánságát fejezte ki, ugyanakkor kiemelte: a feltétlen jószándék és szolidaritás sem feledtetheti, hogy örömünnepük számunkra gyásznap, hiszen kilencven évvel ezelőtt „Nagyrománia Magyarország feldarabolásával jött létre”.

Tőkés László utalt 1918. december 1-jére, „az első koccintásra”, amikor a román csapatok birtokukba vették Erdélyt, megszállták Brassót, Kolozsvárt, Csíkszeredát és Nagyváradot. Mint mondta, ezt követte nyolc évvel ezelőtt a Kempinski Szállodában tartott „második koccintás”, amikor Adrian Nastase akkori román és Medgyessy Péter akkori magyar miniszterelnök részvételével tartottak ünnepséget, „konstruktív vigassággal ünnepelvén az erdélyi magyarság mohácsi nagyságrendű trianoni tragédiáját”.

Az EMNT elnöke kitért egy „harmadik koccintásra” is, arra, hogy egy évvel ezelőtt Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt általa illegitimnek nevezett elnöke is részt vett Traian Băsescu államfő meghívására a Bukarestben ez alkalomból tartott rendezvényen.

Úgy fogalmazott: fájdalmas, hogy az RMDSZ mindmáig nem képes szakítani kettős, kétes múltjával, olyan vezető képviselői, mint Seres Dénes, Derzsi Ákos parlamenti képviselők, Fekete András, Frunda György szenátorok megtagadják a szervezetük által egyébként támogatott külhoni magyar állampolgárságot.

„Felszólítjuk a nemzetük rovására koccintókat, a hazai szociálliberálisokat, valamint az erdélyi opportunistákat, hogy magatartásukért kövessék meg a nemzetet, álljanak az oldalára” - fogalmazott nyilatkozatában Tőkés László. A politikus az európai egyesülésben jelölte meg a magyarság egyesülésének keretét és távlatát.

Tőkés László és Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szerdai nyilatkozatában azzal a felhívással fordult a világ magyarságához, hogy magától értetődő természetességgel vállalja mindenki önazonosságát a Kárpát-medence több, magyarok lakta országában a közeljövőben tartandó népszámlálások során.

Toró T. Tibor kifejtette: széles körű összefogást szorgalmaznak, amely a társadalom minden területét átfogja, s szükségesnek tartanak külön stratégiákat a tömbmagyar területek és a szórványvidékek magyarságának minél teljesebb „mozgósítására”.

„A szószékeken és a mikrofonok előtt, az iskolai katedrákon és az internetes közösségi oldalakon is legyen egy és ugyanaz a jelszó: Magyarnak lenni jó” - írták felhívásukban. Az elképzelések megvalósítására cselekvési tervet dolgoznak majd ki.

Toró T. Tibor kitért arra is, hogy a magyar nemzettel való közjogi viszony rendezése az állampolgárság intézményén keresztül valósulhat meg. E téren áttörés valósult meg ez évben az egyszerűsített honosítás elfogadásával.

Balkáni birodalom – megjelent Raffay Ernő új könyve



A Nagy Magyarország Könyvek második köteteként megjelent Raffay Ernő Balkáni birodalom című könyve, amely Nagy-Románia megteremtésének történetét mutatja be 1866–1920 között.

A mai magyar–román viszony megértéshez elengedhetetlen a román kül-, bel- és nemzetiségpolitika elmúlt több mint egy évszázada legelemibb összefüggéseinek, céljainak, a román nemzetté válás folyamatainak, eseményeinek az ismerete. Raffay Ernő könyvének első fejezete betekintést nyújt a modern Románia politikai, jogi, közigazgatási alapjainak megalkotásába, áttekinti a belpolitikai helyzetet és a külpolitikai tájékozódást a XIX. század utolsó évtizedeiben. A román irredenta mozgalmak megerősödését, a gróf Tisza István által kezdeményezett magyar–román tárgyalásokat, a világháborús részvételt, valamint Nagy-Románia megteremtését ismerhetjük meg a második fejezetből. Végül Románia mezőgazdasági, ipari termeléséről és kereskedelméről nyerhetünk átfogó képet az 1866–1920 közötti időszakban. A 272 oldalas könyv A vajdaságoktól a birodalomig (1989) átdolgozott, kibővített kiadása.

A könyv szerzője, dr. Raffay Ernő a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem–Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19–20. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története.

**********
Raffay Ernő Balkáni birodalom című könyvének bemutatója Nagyváradon

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete könyv-, naptár- és lapbemutatót szervez folyó év december 3-án, pénteken 17 órától a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, az Ezredévi Emléktér 38. szám alatt. Raffay Ernő történész mutatja be Balkáni birodalom, Nagy-Románia megteremtése 1866–1920 című kötetét.

Szakács Árpád, az Erdélyország című történelmi magazin lapigazgatója a folyóirat legfrissebb számát mutatja be ezt követően, majd Nagy József Barna, az EMNT Bihar megyei ügyvezető elnöke a Bihar visszatér 1940 című naptárat ajánlja az érdeklődőknek. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők a rendezvényre.

2010. november 30., kedd

Régi fényében a Mátyás-szobor



Tizenhat hónapig tartó munka után, négy hónapos késéssel fejeződött be a Mátyás-szoborcsoport restaurálása Kolozsváron: Fadrusz János 1902-ben leleplezett, most felújított alkotásának műszaki átadására tegnap került sor. A járókelők már tegnap a déli órákban megcsodálhatták a szoborcsoportot és a Mátyás királyt ábrázoló lovas alakot, fején az aranyozott babérkoszorúval. A restaurált alkotás talapzatáról eltávolították a Gheorghe Funar korábbi polgármester utasítására elhelyezett táblát, a Mathias Rex felirat viszont a helyén maradt. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere közölte: az önkormányzat teljes mértékben elégedett a munkálatok minőségével, és gratulált a restaurálást végző nagyszebeni Concefa Rt. képviselőinek.

Úgy látszik, valaki fönt szereti a kivitelezőket, hogy ilyen szép hosszú őszt adott. Bízom abban, hogy néhány nap alatt az önkormányzat elkészül a térrendezéssel is” – mondta a munkálatok átvétele alkalmával az elöljáró. Hozzáfűzte: reméli, hogy a román és a magyar kormány mielőbb megállapodik a hivatalos átadás időpontjáról. Megtudtuk: eddig január 22. – a Magyar Kultúra Napja –, illetve február 23. – Mátyás király születésnapja – került szóba.

László Attila a Krónikának elmondta: a szoborcsoport restaurálása végül áfa nélkül 49 százalékkal került többe, mint amennyi a Concefa pályázati ajánlatában szerepelt. Mint ismeretes, a közbeszerzési eljáráson nyertes, főként az építőiparban jártas nagyszebeni cég az önkormányzattal megkötött szerződés szerint 1,6 millió lejért, azaz 380 ezer euróért (plusz áfa) vállalta a kivitelezést.

Az alpolgármester szolgáltatta adatok alapján kiszámoltuk: a restaurálás végösszege
2 956 160 lejre rúg. Az alpolgármester elmondta, az önkormányzat jelenleg ellenőrzi, hogy valóban indokoltak-e az egyes kiadási tételek. „Éppen hogy befértünk a törvényes keretekbe, a vonatkozó jogszabály szerint ugyanis műemlék-restaurálás esetén legfeljebb az eredeti ár másfélszeresét lehet a munkálatokra költeni” – ecsetelte.

László Attilától megtudtuk, hogy a többletköltségek részben a kivitelező céget terhelték, ugyanis ez volt a feltétele annak, hogy az önkormányzat elengedte a késedelmi büntetőkamatot a nagyszebeni vállalatnak. Mint ismeretes, a felújítást a román és a magyar kormány fele-fele részben, azaz 400-400 ezer euróval támogatta. A román kormány, mint kiderült, ebben a hónapban utalta át az önkormányzatnak a rá háruló összeget.

Benedek Zakariás, a Concefa Rt. műszaki igazgatója megerősítette, nem végleges a felújítás költségvetése, erről a napokban állapodnak meg az önkormányzattal. Közölte továbbá: többletköltség és a munkálatok négy hónapos csúszása azért következett be, mert az eredeti hatástanulmány és tervrajz szerint a talapzatból 38 követ kellett volna kicserélniük, ehhez képest teljes egészében le kellett bontaniuk és újra kellett építeniük a talapzatot.

Korábban a Krónikának több hazai és magyarországi restaurátor úgy nyilatkozott, lehetetlen annyi pénzért és olyan rövid idő alatt restaurálni a szoborcsoportot, mint amennyiért a Concefa végül elvállalta. Szabó Bálint építőmérnök, az Utilitas Kft. igazgatója, aki a Kolozsi Tibor szobrászművész vezette Part of Art Alapítvánnyal dolgozta ki a Fadrusz-alkotás restaurálási tervét, tavaly augusztusban kockázatosnak nevezte, hogy a Concefa féláron, hiányos szakmai felkészültséggel vállalta el a munkát. A felmérést elvégző Utilitas Kft. a munkálatok kezdete előtt úgy ítélte meg, a szoborcsoport restaurálása legalább 16 hónapot és 800 ezer eurót vesz igénybe, azaz pontosan annyit, amennyit a két ország kormánya elkülönített erre a célra.

Markó: a romániai magyarok veszteségként élik meg december elsejét



A romániai magyarok „veszteségként, a magyar államiság elvesztéseként” élik meg december elsejét, Románia nemzeti ünnepét - jelentette ki a bukaresti szenátus évfordulós rendezvényén Markó Béla RMDSZ-elnök.

Markó Béla beszédében kifejtette, hogy a Romániában Nagy Egyesülés néven ismert, nemzeti ünneppé nyilvánított december elseje mást jelent a románoknak, mást a magyaroknak. Mint mondta, a román nemzet számára fontos győzelmet jelent december elseje, a romániai magyarok viszont államiságuk elvesztéseként élték meg az akkori pillanatot.

Markó felidézte, hogy a gyulafehérvári román népgyűlésen elfogadott nyilatkozat Erdély népeinek széles körű jogokat ígért, hiszen kimondta, hogy mindegyiket saját nyelvén és a saját köréből választott emberek révén igazgathatják. Hozzátette, hogy ezeknek az ígéreteknek - amelyekhez nagy reményt fűztek a romániai magyarok - egy része teljesült, másik része viszont nem.

Az RMDSZ elnöke csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az oktatási törvénytervezet vitát váltott ki Romániában éppen azon rendelkezések miatt, amelyek az anyanyelvű oktatás bővítésére vonatkoznak.

2010. november 29., hétfő

Korszakzáró sajtófogadást” rendez Tőkés László a Kempinski Hotelben



Az anyaországi és a határon túl élő magyaroknak együtt, vállvetve kell előre haladniuk - olvasható abban a hétfőn közzétett meghívóban, amelyben Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „korszakzáró sajtófogadásra” várja a sajtó személyiségeit december elsejére.

A meghívó a szövege is, amelynek elején a „…lemossuk a gyalázatot…” idézet szerepel. Tőkés László sajtóirodája szerint nem csupán magára a történelmi eseményre utal az idézet, hanem arra a „gyalázatra” is, ahogyan bizonyos magyarországi és erdélyi magyar politikusok viszonyultak korábban ehhez az évfordulóhoz. Emlékeztettek Medgyessy Péter volt magyar és Adrian Nastase volt román miniszterelnök 2002. december elsején történt „koccintására” a budapesti Kempinski Hotelben, valamint arra, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Rácz Károly Kézdivásárhely pólgármestere 2009. december elsején jelen volt a román államfői hivatalban, a Cotroceni-palotában rendezett fogadáson.

Tőkés ennek szellemében szánja
„korszakzárónak” a szerdán délelőtt 11-kor tartandó sajtófogadást.

„Trianon 90. évfordulóján, annak gyógyításaképpen valóban sorsfordító esztendőhöz érkeztünk 2010-ben. A Magyar Országgyűlés június 4-én elfogadott Tanúságtételével - nemzetpolitikai szempontból - lezárta a súlyos örökséggel terhes XX. századot, és megnyitotta az utat magyarságunk - igazi - XXI. századi történelme előtt” - olvasható a meghívóban. Tőkés szerint ezen az úton az anyaországi és a határon túl élő magyaroknak együtt, vállvetve kell előre haladniuk.

„Mi, az elszakított nemzetrészek képviselői a „Minden magyar felelős minden magyarért” Szabó Dezső-i alapelve szellemében gondolkozunk, és a - határmódosítás nélküli - nemzetegyesítés korszakos feladatának a megvalósításában készen állunk a cselekvésre”
- írja Tőkés. Úgy fogalmaz: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - amely 2003-as megalakulása óta sikeresen visszahozta és képviselte az autonómia ügyét, akár a többségi politikai tájba besimult magyar érdekvédelmi szervezet ellenében is - a XXI. századi nemzeti újjáépítésben tevőlegesen vállal részt, összekapaszkodva mindazokkal, akik a nemzetért és nem saját önös politikai érdekeikért, a közösségért és nem kizárólag saját egyéni boldogulásukért cselekszenek. „A cél világos előttünk: magyar uniót az Európai Unióban!” - fűzi hozzá.

Buzek támogatásáról biztosította Tőkést



Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EP alelnökét, akit korábban több román politikus hevesen támadott a székelyföldi autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt.

Tőkés az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményében Buzek leveléből idéz. Az EP elnöke kifejti, bizonyos abban, hogy Tőkés mindig a legnagyobb tiszteletet tanúsítja a közös európai értékek, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság és az alapvető jogok iránt. Buzek teljes bizalmáról biztosítja Tőkést az EP alelnöki tisztségében.

Buzek az EP alelnökének levelére válaszolva fejtette ki álláspontját. Tőkés levelében tisztázza, hogy a nyáron Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében milyen kijelentéseket tett a székelyföldi autonómiáról, amiért heves támadások érték a román pártok és a román sajtó részéről.

A román sajtó és a pártok szerint ő arra biztatta az erdélyi magyar közösséget, hogy úgymond az erőszakos nacionalizmus jegyében vonuljon utcára, és tüntessen az autonómiáért, ahogy a koszovóiak is tették függetlenséget követelve.

Az EP alelnöke pénteki közleményében egyebek között rámutat arra, hogy Székelyföld nem a függetlenségért, hanem az autonómiáért küzd. Tőkés szerint sajnálatos, hogy több mint húsz évvel a romániai rendszerváltás után sem a hiteles tájékoztatást szolgálni hivatott média, sem a politikai elit nagy része nem volt képes meghaladni "a sajátos romániai nacionál-kommunizmusban gyökerező magyarellenes mentalitást".

2010. november 26., péntek

Márton Áron-szobor Budapesten



Felavatták Márton Áron egykori erdélyi katolikus püspök szobrát csütörtökön Budapest XII. kerületében, a nevét viselő téren.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi köszöntőjében azt mondta, hogy a püspök az emberi jogok melletti, a végsőkig való kiállás és az egyház iránti hűség szimbóluma, a „magyarság őrállója”. Úgy fogalmazott: amikor a két ellentétes jelű, de egygyökerű diktatúra semmibe vette az emberi jogokat, akkor Márton Áron kiállt az üldözöttek mellett; ezt tette 1944-ben, és ezért volt erkölcsi alapja arra, hogy kiálljon az üldözöttek mellett 1945 után. Hozzátette: az egyház- és nemzetüldöző rendszer mára a „történelem szemétdombján” van, míg az az által üldözöttek ott vannak a magyar nemzet „panteonjában”, vagy az egyház boldogjai és szentjei között. Kitért arra, hogy Márton Áron boldoggá avatása folyamatban van.

Semjén kiemelte: Márton Áron életművének tanulsága, hogy a kereszténység és a nemzet nem egymással szemben álló, hanem egymást erősítő valóság. Ha Szent István nem a kereszténységet választja, akkor ugyanúgy eltűnünk a történelemből, mint a hunok, az avarok, a besenyők. Márton Áron ott, a keleti végeken is tudta, hogy akkor van magyar megmaradás, ha hűségesek vagyunk a Szent István-i örökséghez – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes.


Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere hangsúlyozta: fontos, hogy a hegyvidéki közterületek olyan személyiségek nevét viseljék, akik kiálltak a kirekesztés és a diktatúrák ellen, önfeláldozásukkal és kitartásukkal pedig például szolgálhatnak mindnyájunk számára. Ilyen volt Apor Vilmos, Kálló esperes, Nagy Jenő, Tartsay Vilmos és Mindszenty József is – mondta a fideszes politikus.

A csíkszentdomokosi születésű Márton Áront (1896–1980) 1938-ban szentelték püspökké, azt megelőzően a kolozsvári Szent Mihály-plébániát is vezette. A II. világháború idején a templom szószékéről állást foglalt a zsidók deportálása ellen. A kommunista rendszer éveiben a romániai magyarság jogaiért és az egyházat elnyomó politika ellen küzdött. Emiatt meghurcolták és börtönbe zárták, 1957 és 1967 között házi őrizetben volt egykori püspöki székhelyén, Gyulafehérváron. 1980. szeptember 29-én sok szenvedés után, életének 84. évében hunyt el. Temetési szertartását Lékai László bíboros, a magyar katolikus egyház akkori feje vezette. A csütörtökön felavatott szobor alkotója Kontur András kerületi szobrászművész, aki 2002-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

2010. november 23., kedd

Nem biztosítja a teljes anyanyelvű oktatást a tanügyi törvény tervezete



Az oktatási törvény szövegének a szenátus oktatási bizottsága által elfogadott verziójáról szavaz hétfőn a szenátus – döntötte el kedden a házbizottság azt követően, hogy reggel a hétvégi üléshez hasonlóan ismét csak csonkán, a kormánypárti tagok nélkül fogadta el jelentését, amely nem támogatja a történelem és a földrajz anyanyelven való tanulását. A jelentést annak ellenére találta vitára alkalmasnak a házbizottság, hogy ugyanolyan körülmények között született, mint az első, így ugyanúgy szabálytalannak minősül.

A hétvégén szintén csupán a testület hat ellenzéki tagja vitatta meg a jogszabálytervezetet, a házbizottság azonban arra hivatkozva, hogy az ülést jogszerűtlenül hívták össze – erre ugyanis csupán a bizottság elnökének van joga –, visszadobta a jelentést, és felszólította a testületet, hogy újra vitassa meg a dokumentumot, és fogadjon el új jelentést. A keddi jelentést ugyanakkor annak ellenére vitatják meg, hogy ugyanolyan körülmények között született, mint az első, így ugyanúgy szabálytalannak minősül.

A házbizottság keddi ülésén úgy döntöttek, hogy a hétfőn délután három órakor kezdődő ülésen politikai nyilatkozatok nem lesznek, hanem egyenesen rátérnek a vitára. Mihail Hărdău, a bizottság demokrata-liberális párti (PDL) elnöke még hétfőn közölte: mindaddig, amíg az alkotmánybíróság nem tesz közzé újabb állásfoglalást azzal kapcsolatosan, hogy alkotmányos-e, ha a kormány felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével akarja elfogadtatni a törvényt, vagy le kell folytatni a szenátusi vitát, nem hívja össze a bizottsági ülést. Hărdău kedden úgy vélte, az ellenzék csupán azért siettette a bizottsági vitát, amelynek során nem vitatták meg cikkelyenként a törvényt, hogy ellensúlyt képezzen a kormány verziójával szemben, amelyért felelősséget kíván vállalni. Leszögezte: a jogszabályt cikkelyről cikkelyre, alaposan át kell tárgyalni.

Az ügy kapcsán kedden megszólalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke is. A politikus szerint az oktatási törvény ügyében folytatni kell a kormányzati felelősségvállalási folyamatot, mivel álláspontja szerint lehetséges ily módon elfogadtatni a jogszabályt. Markó úgy véli, ez lehetőséget biztosítana a parlamentnek, hogy „végszavazzon” a törvényről, hiszen a felelősségvállalás nyomán benyújtandó bizalmatlansági indítvány vitája erre lehetőséget biztosít.

Az RMDSZ-elnök álláspontja szerint ez kívánatosabb, mintha a parlament egyik háza – ez esetben a szenátus, amely döntéshozó kamara – döntene a jogszabály végső formájáról. Kijelentette: a jogszabályt a reform sürgőssége miatt mindenképpen felelősségvállalással kell elfogadtatni. Úgy vélte, elfogadhatatlan lenne, ha az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítaná a felelősségvállalást egy olyan törvényért, amely a parlament valamely háza előtt van, hiszen így egyszerűen azáltal is blokkolni lehetne a felelősségvállalási folyamatot, hogy benyújtanak egy hasonló tartalmú jogszabályt.

Az alkotmánybíróság várhatóan szerdán teszi közzé állásfoglalását az ügyben. Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül szabta a kisebbségek számára kedvező oktatási törvény elfogadását, ám a szenátusban jóval ingatagabb a kormánytöbbség, mint a képviselőházban, amely korábban már a kormány által beterjesztett, a kisebbségek számára kedvező verziót elfogadta.

Kedden egyébként Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata hevesen bírálta Markó Bélát annak hétfői kijelentése miatt, amelyben arra utalt: időszerűvé vált Geoană menesztése, mivel elnöki minőségében nem szabadott volna megengednie a törvénytelen bizottsági ülés összehívását. Geoană tegnap úgy vágott vissza: Markó koalíciós partnerét ugyan zsarolhatja, de a szenátus elnökét nem

Füzes Oszkár: nem a Nemzeti Színház a legalkalmasabb a december 1-jei ünneplésre



A budapesti Nemzeti Színház különleges jelentőségű a magyar nemzet számára, ezért nem a legmegfelelőbb helyszín annak megünneplésére, hogy Magyarország elveszítette Erdélyt – jelentette ki Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet kedden.

A Magyar Köztársaság romániai nagykövete szerint egymás után három tévedés történt a román nemzeti ünnepnek a budapesti Nemzeti Színházban való megünneplése kapcsán. Az első tévedés az volt, hogy a budapesti Román Kulturális Intézet ezt a helyszínt kérte december 1. megünneplésére. „A második tévedést mi követtük el, amikor erre igent mondtunk, a harmadik pedig az volt, hogy megváltoztattuk álláspontunkat és végül nemet mondtunk” – fogalmazott Füzes Oszkár kedden a bukaresti külügyminisztériumban, ahol a román-magyar kétoldalú diplomáciai kapcsolatok 90. évfordulója alkalmából tartottak hivatalos ceremóniát.

Mint ismeretes, Alföldi Róbert, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója szóban beleegyezett, hogy a Román Kulturális Intézet a teátrumban rendezze a december 1. alkalmából tervezett ünnepséget. A magyarországi jobboldali pártok felháborodása nyomán a színházigazgató visszavonta a bérleti megállapodást, amit a román külügyminisztérium sajnálattal vett tudomásul.

„Semmilyen kifogásunk nincs Románia nemzeti ünnepe kapcsán. Itt a magyar fél érzékenységéről van szó. A budapesti Nemzeti Színház különleges fontosságú számunkra a nemzet fejlődését illetően, és ebből a szempontból a Nemzeti Színház nem a legalkalmasabb helyszín annak megünneplésére, hogy Magyarország elveszítette Erdélyt” – mondta Füzes Oszkár.

„Megértjük, hogy Romániának ez a nemzeti ünnepe. Kívánom önöknek mindazt, ami Románia számára jó, nekünk, magyaroknak azonban ez az a nap, amikor elveszítettük Erdélyt. A román félnek is meg kell értenie Magyarország érzékenységét” – fűzte hozzá a nagykövet.

Füzes Oszkár a rendezvényen mondott beszédében kifejtette, Romániának és Magyarországnak sikerült a „hatalmas történelmi terheket” nagy mértékben meghaladnia, és a kilencven éves diplomáciai kapcsolatok mérlege büszkeségre ad okot. „Eljutottunk oda, hogy kijelenthetjük: Románia és Magyarország nem csak papíron és nem csak nemzetközi szinten szövetségesek, hanem jó szomszédok és barátok. Összekötnek az érdekek és az értékek” – fogalmazott a nagykövet.

Magyarország és Románia egymás ellen fordulva semmire nem jutnak, egymás nélkül keveset érnek, együtt azonban csodákra képesek – fejtette ki a magyar diplomata.

Füzes Oszkár szerint Magyarország számára a bizalom a legfontosabb a Romániával ápolt kapcsolatokban, ezt pedig – mint mondta – akkor is hangsúlyozta, amikor két évvel korábban átadta megbízólevelét Traian Băsescu államfőnek.

A nagykövet arról is beszélt, hogy mindkét ország számára alapvető jelentőségű a romániai magyar, illetve a magyarországi román közösség.

2010. november 22., hétfő

Székelyek az Országházban
















Csütörtök reggel tizenkét autóbusszal és bizakodással telve indultak Székelyföld küldöttei Budapest felé. A könynyített és minden hatalmi packázást nélkülöző határátlépés ténye újabb lendületet adott a bennünk bujkáló és útközben rajtunk eluralkodó vidám hangulatnak, nótázásig fokozva azt. Elszállásolásunk körülményei és másnap a válogatás lehetőségét bőségesen felkínáló reggeli pedig még a legmegátalkodottabb kétkedőket is meggyőzte, hogy valóban haza érkeztünk. Hiszen bizonyosságot nyert, hogy Budapest nem csak Magyarország, hanem az összmagyarság fővárosa lett ismét.

Eljött a várva-várt pillanat, amikor mi, a hazát ezer évig védő katonák kései utódai elindultunk a Kossuth tér felé. Az Országház homlokzatára kitűzött székely lobogó látványától mindenikünk elérzékenyült. És hála a Jóistennek, ez az első, de nem egyedüli felemelő mozzanata volt az idei november 19-nek, mikor kilencvenkét év eltelte után ismét a Magyar Parlament épületében ülésezhetett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).

A főbejáraton egymás után belépő és székelyruhás lányok sorfala között felvonuló széki küldöttségek tagjai a Kupolateremhez vezető lépcsősoron elhelyezkedve várták Kövér László házelnököt, akinek érkezését tapsvihar fogadta. A szentegyházai Gyermekfilharmónia ének- és zenekara kíséretében közösen elénekelt magyar és székely himnusz után pedig a jelenlevők a Szent Korona előtt megismételték a 2003-ban tett esküjüket.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Kövér Lászlónak a sokunkban megfogalmazódott, de általa is feltett „miért most és ma” kérdésre adott válaszából megtudhattuk, hogy gróf Bethlen István ezen a napon, 1918. november 19-én kezdeményezte az erdélyi SZNT megalakítását, mely üléseit a felsőházi teremben tartotta. Véleménye szerint a jelenlegi tanács méltó utódja a hajdaninak, éppen ezért ezen a helyszínen megilleti az üléstartás joga.

Izsák Balázs SZNT-elnök a magyarországi választások után beállt nemzetpolitikai fordulat egyik bizonyítékaként értékelte a Felsőház üléstermének a székelyek rendelkezésére bocsátását, az ülés napirendjén szereplő határozatok fontosságát pedig a Budapest és Székelyföld közötti távolság általuk való átívelésében látta.

A Székely Nemzeti Tanács Országházban tartott rendkívüli ülése az erdélyi magyar történelmi egyházak jelenlévő képviselőinek imádságával, felszólalásával és áldásával vette kezdetét. Utána Gazda Zoltán színművész előadta Ferenczes István Felirat az égi táblánál szolgáló Gróf Széchenyi Istvánhoz című versét.

A napirend ismertetését követően felszólaló Izsák Balázs a tanács létrehozásának értelmét az autonóm Székelyföld megteremtésében határozta meg. Véleménye szerint az általuk kezdeményezett és lebonyolított népszavazás eredménye igazolta a székelyek autonómiaigényét, törvényjavaslatuk pedig megnyitotta az utat a megvalósítását szükségszerűen megelőző magyar-román párbeszéd előtt. Székelyföld autonómiáját, az erdélyi magyar önkormányzatok támogatása mellett csak Magyarország segítségével tartja megvalósíthatónak, hangsúlyozta.

„Isten hozta önöket a Magyar Országgyűlésben, amely a mai naptól kezdve – ünnepélyesen bejelenthetem – már nem csak az Ország Háza, hanem egyben a Nemzet Háza is – ezekkel a szavakkal üdvözölte Kövér László házelnök a székelyeket. – A magyar Parlament főbejárata fölött a székely zászló lobog. Ez ünnepélyesen jelzi: székely testvéreink megérkeztek! Összetartozunk, mindenek dacára együtt vagyunk és együtt maradunk – miként azt a Magyar Országgyűlés 2010. június 4-én a nemzeti öszszetartozásról szóló törvényével is megerősítette. Közel száz esztendő magyar nemzedékeinek álma, reménye, fohásza napjainkban teljesedik ki: a békés nemzetegyesítés folyamata megkezdődött.”

Az 1918-ban létrejött Székely Nemzeti Tanácsról megállapította, hogy az egészséges székely életösztön jegyében jött létre, és mindent megtett, amit abban a történelmi korban még tenni lehetett. „Az út, amely önök előtt áll, nem rövid, de ha lélekszámban és lélekben egyaránt kitartanak, akkor célba fognak érni. Mert a történelem sikerre ítéli azokat, akik kitartanak” – bátorította a küldötteket a házelnök.

A széki elnökök felszólalása után Izsák Balázs ismertette azt a hárompontos határozattervezetet, mely többek között az őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi közösségek fokozott védelmét, valamint Európa kulturális sokszínűségének fenntartását követeli. A küldöttek ezt egyöntetűen elfogadták és megszavazták. Az ülést a Szózat közös eléneklése zárta. Ezt követően az országgyűlés elnöke állófogadást adott a jelenlévők tiszteletére.

Végezetül, a történtek résztvevőiként és átélőiként nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy olyan események tanúi voltunk, melyek nem csak megalapozzák, hanem meg is határozzák a székely és magyar jövőt.

***********
Határozatban kérte fel a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) pénteki budapesti ülésén a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy a Parlament a mai naptól kezdve (péntek – szerk. megj.) már nemcsak az ország háza, hanem a nemzet háza is; a házelnök azt hangoztatta, az európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül. A Parlament felsőházi termében tartott ülésén a házelnök azt mondta, az épület főbejárata felett a székely zászló lobog, ami azt jelzi: „székely testvéreink, önök hazaérkeztek”. Kijelentette, az, hogy a Székely Nemzeti Tanács tagjai az Országházban vannak, azt bizonyítja, hogy „öszszetartozunk, mindennek dacára együtt vagyunk és együtt maradunk”. Kövér László közölte, megkezdődött a békés nemzetegyesítés folyamata.

Csaknem egy évszázada a magyarok és a románok között az volt a tét, hol húzódnak meg a haza és a szülőföld sorompókkal elválasztott határai. Ma viszont az a kérdés, élhető marad-e számukra a fizikai határoktól mentesülő szülőföld és annak megtartó ereje. Ma az európai közösségi térben a békés nemzetegyesítés útjára lépett magyarság képes a nemzeti integrációra, mutatott rá. A házelnök hangsúlyozta, hogy a békés nemzetegyesítés kerete az Európai Unió által megtestesített nemzetközi integráció, alapja és eszköze pedig a nemzeti integráció.

„Csak magyar ügy van”


A találkozó előtt tett sajtónyilatkozatában is azt hangsúlyozta Kövér László, hogy az európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül. A magyar nemzeti integráció ügye európai ügy is, európai támogatást érdemel, jegyezte meg. Az ülésen azt mondta, a magyar nemzeti integráció egyik eszmei pillére, hogy „nincs többé határon inneni és túli magyar ügy, mert nincs többé határ, csak magyar ügy van”.

Hangsúlyozta, hogy a kulturális és területi önrendelkezést is magában foglaló területi autonómia Európa több országában létező valóság. Közlése szerint a Székely Nemzeti Tanács az erdélyi magyarság és a székelység számára sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint ami kisebbségekben élő európai nemzeti közösségeknek jár. Ezt a célt a nemzetközi jog keretei között, a közvetlen demokrácia és a közképviselet eszközeivel, mindig békés módon próbálták elérni. Ebben a törekvésben mindig számíthatnak a magyar Országgyűlés erkölcsi és politikai támogatására, mutatott rá beszédében Kövér László.

Multikulturalitás helyett autonómia


Izsák Balázs SZNT-elnök azt mondta, az általuk kétszer elfogadott és két alkalommal is a román parlament elé beterjesztett törvénytervezet világosan leírja azokat az intézményeket, amelyek a székelyek jelenkori szabadságának intézményei lennének: az önkormányzati tanács lehetne a regionális parlament, míg az önkormányzati bizottság a regionális kormány, jól körülhatárolt eszközökkel és pontosan körülírt működéssel. Kitért arra, hogy népszavazást is tartottak, amelyen a megkérdezett 210 ezer székelyföldi polgár kinyilvánította igényét az autonóm Székelyföld törvény általi létrehozására.

Izsák Balázs a tanácskozás előtt emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hét évben többször fordultak az akkori magyar vezetőkhöz, támogatást kérve a székelyföldi autonómiatörekvésnek, de nem találtak meghallgatásra. A mostani választások után azonban nemzetpolitikai fordulat következett be.
A 21. század magyarsága számára a székelyek értékőrzése hivatás, Európa számára bátorságuk küldetés – írta az SZNT ülésének résztvevőit köszöntő levelében Schmitt Pál köztársasági elnök.

„Minden szellemi-lelki kincset dédelgető közösségre szükség van, hogy Európának zavaros, értékvesztett világunkban arca legyen” – tette hozzá az államfő. Hangsúlyozta: a határok nélküli Európa a „divatos multikulturalitás talmi csillogása helyett” határtalan lehetőséget ad mindenkinek, aki elég erős, hogy nyitott, tenni akaró polgárok egységévé szervezze az egy helyen élőket.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a tanácskozáson a választójog és választhatóság kiterjesztése mellett érvelt. Az MPP-t az SZNT leghűségesebb szövetségesének nevezte, s úgy fogalmazott: „nemcsak múltunk, jövőnk is van”.

„Kiemelt figyelmet” kérnek


Az SZNT kihelyezett ülésén három határozatot fogadtak el. Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között. A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy a rendelkezésükre álló minden eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban.

Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra a Székelyfölddel. Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak.

A hármas számú, egyhangúlag elfogadott határozatban a tanács fontosnak nevezte, hogy a magyar EU-elnökség idején és azt követően az Unió támogassa, hogy a Székelyföld „történelmi európai régióként” kapjon képviseletet a régiók bizottságában. Kitértek arra is, hogy az Unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait.

Magyar állami kitüntetés Berszán Lajos atyának



A Magyar Köztársaság Érdem­rend lovagkeresztjével tüntették ki Berszán Lajost, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium alapítóját. A tizenhat évvel ezelőtt még csak 30 diákkal induló intézmény ma már óvodától érettségiig áll három régió magyar gyerekeinek szolgálatában.

A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban pénteken dr. Schmitt Pál magyar köztársasági elnök nevében Füzes Oszkár bukaresti nagykövet a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Berszán Lajost, az iskola alapítóját.

− A Gyimes völgye Erdély legkeletibb pontja, ahol 15 000 magyar él, és ahol annyi a gyermek, hogy érdemes volt iskolát létrehozni. Ezért is örvend a kitüntetésnek, és főként annak, hogy erre a vidékre odafigyelnek Budapesten is – jelentette ki Berszán Lajos.

A gimnáziumban 1994-ben, indulásakor 30 gyermek kezdett el tanulni. Azóta folyamatos a gyarapodás, hiszen az intézmény önálló iskolaként csak úgy működhet, ha a diáklétszám nő. Ma már óvodától érettségiig szolgálja ki három régió magyarságát: a Gyimes völgyét, Székelyföldet és a moldvai csángókat.

Berszán Lajos büszke arra, hogy két papot adtak az egyháznak, az egyik Sespiszentgyörgyön szolgál, a másik Rómában tanul. De tanulnak volt diákjaik az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen, van végzett színésznőjük, és kollégájuk, aki tanárként visszatért abba az iskolába, ahol tanult. Bár szeretnék, ha az új oktatási törvény alapján felekezeti iskolaként működhetnének, nem zárják ki a más felekezetű diákokat sem: szeretettel várnak bárkit, aki a keresztény értékrend szellemében akar tanulni.

− Magyarország köszönetét, tiszteletét és elismerését jelenti a kitüntetés Berszán Lajosnak, aki húsz éven át volt Gyimesfelsőlok plébánosa, és aki 1994-ben megalapította az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot − mondta Füzes Oszkár nagykövet, amikor átadta Berszán Lajosnak a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. A díjátadási ünnepséget pénteken, az iskola névadójának ünnepén tartották Gyimesfelsőlokon.

Laudációjában Balog László azt hangsúlyozta: Berszán Lajos ott és akkor teremtett iskolát, ahol és amikor a legszükségesebb volt. Az életút áttekintése után a laudátor méltónak mondta a magas jutalomra, hiszen élete példát jelent az építők számára.

A Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét átvevő Berszán Lajos hangsúlyozta: 1943-ban magyar állampolgárnak született, és most a legnagyobb tisztelettel visszakéri magyar állampolgárságát, hiszen lelkében mindig is magyarnak érezte magát. Amikor papként a Gyimesekbe került, átérezte, hogy a végváron tartani kell a nemzettudatot, ragaszkodni kell a keresztény hithez.

Balogh György csíkszeredai konzul köszöntőszavaiban hangsúlyozta: a végeken maga Berszán Lajos épített szellemi végvárat.