Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult; a http://www.allampolgarsag.gov.hu/ címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.

2010. október 31., vasárnap

Boldoggá avatták Bogdánffy Szilárd egykori vértanú püspököt Nagyváradon



Boldoggá avatták szombaton Bogdánffy Szilárdot, a nagyváradi római katolikus egyházmegye egykori püspökét, aki politikai fogolyként a nagyenyedi börtönben halt mártírhalált. Bogdánffy Szilárd a volt kommunista diktatúra romániai vértanúi közül az első, akit a katolikus egyház boldoggá avat. 1934-ben szentelték pappá, a második világháború idején számos zsidó üldözöttet mentett meg Nagyváradon. Az esemény a teljes romániai katolikus egyház számára nagy örömet jelent, a püspöki konferencia szerint a hitéért vállalt vértanúsága és kitartása mindenki számára példaértékű.

Ezrek gyűltek össze a nagyváradi római katolikus székesegyházban és környékén, hogy tanúi legyenek, amint az egykor titokba felszentelt váradi püspök, Bogdánffy Szilárdot a katolikus egyház boldogainak sorába léptetik. A bazilika és a püspöki palota impozáns kertjében kivetítőt szereltek fel, amelyen azok is végigkövethették az eseményeket, akik már nem fértek be a templomba. A kerítéssel körülvett kert maga, de még annak környéke is már akkor annak látszott, amivé a neves esemény után válni is fog: búcsújáró helynek. Rózsafüzéreket, apró csecsebecséket árultak néhány standnál, sátorral érkezett a Kolbe könyvkiadó, a Caritasnál bárki segítséget kérhetett, aki nem érezte jól magát, de közben a rendőrség, illetve egy mentőautó is készenlétben állt.

Soknyelvű köszöntés

A romániai római katolikus egyház gyakorlatilag minden plébániája képviseltette magát, összesen nem kevesebb mint harmincnégy püspök és számos nagyméltóságú egyházi személy vonult be ünnepélyesen a székesegyházba. Böcskei László megyés püspök olaszul köszöntötte az esemény legmagasabb rangú meghívottját, Angelo Amato érseket, a vatikánvárosi Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusát, magyarul pedig Erdő Péter bíborost, prímást, az esztergom–budapesti főegyházmegye érsekét. Felidézte: amikor nagyjából egy évvel ezelőtt Esztergomban Meszlényi Zoltán Lajos vértanú püspököt avatták boldoggá, még nem is sejtették, hogy mostanra Nagyvárad válik egy ilyen örömteli és jelentős esemény helyszínévé. A váradi főpásztor a meghívottakat anyanyelvükön, románul, szlovákul és németül üdvözölte. Ezután kezdődött el a tulajdonképpeni boldoggá avatási ceremónia. Böcskei László előbb olaszul, majd magyarul kérte meg Amato érseket, közvetítse a Szentatya üzenetét Isten szolgája Bogdánffy Szilárd ügyében. Bogdánffy életútját ezután Szőke János szalézi atya ismertette – ő volt a boldoggá avatási kérelem posztulátora, tehát ő képviselte az ügyet a vatikáni kongregáció előtt.

Bogdánffy Szilárd 1911-ben született a vajdasági Feketetón. Iskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd a váradi papneveldében tanult, később a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen csiszolta tovább teológiai tudását. 1934 júniusában szentelték pappá, majd Váradra visszakerülve számos iskolában nevelte a felnövekvő generációt, leendő papokat és világi tanulókat egyaránt. A nehéz helyzetű emberek, szegények, betegek gondozásában és védelmezésében mindig élen járt. Az akkori pápai nuncius 1949. június 11-én Bukarestben avatta titokban váradi püspökké, amikor a kommunista elnyomás egyre inkább sújtotta a római katolikus egyházat. Még abban az esztendőben letartóztatták, és egészen 1953-ig viselte a szenvedéseket és megaláztatásokat, mígnem október elsején a nagyenyedi börtönben testileg megtörve, magára hagyatva elnyerte a vértanúság koszorúját. Angelo Amato érsek az életút-ismertetés után felolvasta a XVI. Benedek pápa által szignált dekrétumot, amelyben az egyházfő kijelenti: Bogdánffy Szilárdot ezután boldogként tisztelhetjük, és minden év október 3-án ülhetjük meg ünnepét. Záróakkordként az új boldogról készült képet leplezték le a bazilika oltára mellett.

Ne féljetek!

„Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Féljetek inkább attól, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani a gyehennában” – szólt Isten igéje Máté evangéliumából. Erdő Péter bíboros olyan megrendítő nagy ünnepnek nevezte ezt a napot, amelyet 57 éve vártak „mindazok, akik tudták vagy sejtették, hogy milyen szörnyű megpróbáltatás nehezedett az egyházra és a hívő emberekre a háború, majd a fanatikus kommunizmus nehéz és sötét évei alatt.” Kijelentette: Bogdánffy boldoggá avatása megtöri a több évtizedes csendet, amely az elnyomást mostanáig övezte. Isten az egyetlen, akit félnünk kell, mert ember csak a testet pusztíthatja el, a lelket nem, és épp ezt tudta a váradiak boldog mártírja is, aki a szenvedésben a végsőkig kitartott hite mellett. „Mert a vértanúk vére nem a keserűség emléke és a földi igazságszolgáltatás követelése, hanem a megbocsátás, a kiengesztelődés és az újjászületés ellenállhatatlan ereje. Magvetés a vértanúk vére, amelyből új hit, új élet és új remény fakad” – zárta beszédét a prímás.

A székesegyház belsejében és kertjében is több ponton folyt az áldoztatás. Azok, akik betértek, hogy részesei legyenek az eseménynek, távozáskor kisebb ajándékokat, ételt kaptak a szervezőktől. Zárásképpen Angelo Amato érsek néhány mondatban méltatta Bogdánffy jellemének nagyságát.

Példaértékű kitartás és vértanúság

Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása a teljes romániai katolikus egyház számára nagy örömet jelent. A valamennyi romániai katolikus püspököt és érseket magában foglaló püspöki konferencia már egy májusi közleményben kifejtette álláspontját a boldoggá avatásról.

A dokumentum Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket idézi, a püspöki konferencia akkori elnökét, aki kifejtette, hogy a teljes romániai katolikus egyház számára örömet jelent az 1953-ban elhunyt nagyváradi püspök boldoggá avatása, hiszen a hitéért vállalt vértanúsága és kitartása mindenki számára példaértékű.

A bukaresti érsek emellett októberi körlevelében a romániai katolikus egyház ünnepének nevezte a boldoggá avatás kihirdetését, és azt kérte a papoktól, hogy a bukaresti érsekség területén lévő valamennyi templomban szombaton délelőtt 11 órakor negyed órán keresztül szóljanak a harangok.

A romániai katolikus egyház magában foglalja az országban található római katolikus, görög katolikus, örmény katolikus és bolgár katolikus egyházmegyék összességét. A püspöki konferenciát valamennyi részegyház és felekezet vezetői közösen alkotják.

2010. október 29., péntek

Mindenszentekre készülnek Erdély-szerte



Erdély- és Partium-szerte készülnek az önkormányzatok mindenszentek napjára, amikor több ezren látogatnak ki a temetőkbe gyertyát gyújtani, virágot elhelyezni hozzátartozóik sírhantjánál. A sírokat letakarító hozzátartozókhoz hasonlóan a sírkerteket felügyelő cégek is nagytakarítást rendeznek, a közlekedési rendőrség pedig az ilyenkor megnövekedett gépkocsiforgalmat irányítja. Mint megtudtuk, a nagyobb városok sírkertjei megteltek, az önkormányzatok új területek megszerzésével szeretnék kibővíteni ezeket. Sepsiszentgyörgyön azonban gondot okoz, hogy a védelmi minisztérium nem hajlandó átengedni az önkormányzatnak a katonai lőtér területét.

Erdély- és Partium-szerte készülnek az önkormányzatok mindenszentek napjára, amikor több ezren mennek ki a temetőkbe gyertyát gyújtani elhunyt hozzátartozóik sírhantjánál. A nagyobb városok sírkertjei már megteltek, ezért az önkormányzatok új területek megszerzésével szeretnék kibővíteni ezeket.

A nagyváradi Rulikovszky temetőben idén is rengeteg emlékezőre számít a Piac- és Közterület-fenntartó Vállalat. Bimbó-Szuhai Tibor műszaki igazgató a Krónikának elmondta: mindenszentek környékén naponta 20–30 ezer ember szokott megfordulni a köztemetőben, és a kedvező időjárásnak köszönhetően már az elmúlt hétvégén is sokan jöttek el, a legtöbben azonban november elsején, hétfőn emlékeznek. A tavaly bevezetett rendszernek megfelelően idén is bárki kérhet seprűt, lapátot, gereblyét a temetőgondnokságtól, és ingyen megkapja használatra az eszközöket, ha felmutatja személyi igazolványát. Idén egyszer használatos kesztyűt és szemeteszsákot is adnak a hozzátartozóknak. Mint tavaly, idén is járőrözik majd rendőrautó a temetőben, illetve egy mentőkocsi is készenlétben áll, míg a rendőrség a forgalomirányításban segít.

Az igazgató szerint a legnagyobb figyelmet a sírkert tisztán tartására fordítják, az elmúlt időszakban naponta mintegy 250 köbméternyi hulladékot, főleg gazt és avart takarítottak el a Rulikovszkyból. Idén 15 új, 1000 literes szeméttárolót is felszereltek. A nagyváradi köztemető 57 hektáron terül el, és mintegy ötvenezer sírhely található benne. Az utóbbi időben megfogyatkozott az üres sírhelyek száma, így bővítésre volt szükség: az ortodox egyházközségtől egy 8000 négyzetméteres részt csatoltak hozzá, illetve a városvezetőség is újabb nyolc hektárral növelte a temető területét. Az igazgató becslései szerint ez körülbelül 2016–2018-ig telik meg.

Bimbó-Szuhai Tibor felhívta a figyelmet: vasárnap 14 órától nem lehet autóval behajtani a temetőbe. Amennyiben a Rogériusz negyedből a temető irányába közlekedő 14-es busz túlzsúfolt lesz, újabb járműveket állít az útvonalra a helyi közlekedési vállalat, emellett a Szent László (Unirii) tér–köztemető-útvonalon két autóbusz gyorsjáratként jár majd, tehát nem áll meg más megállóban.

Zarándokhellyé vált belvárosi szobrok

Marosvásárhely önkormányzata, mely a város különböző részein négy temetőt felügyel, az idén is komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a lakosok november elsején civilizált körülmények között emlékezhessenek meg halottaikról. „A bejáratok, sétányok és zöldövezetek szokásos kitakarítása mellett ilyenkor fokozott figyelmet szentelünk a szemét elhordására. Ugyanis a hozzátartozók többsége világítás előtti héten tisztítja le a sírt és dobja el a régi virágokat, így a temetőkben sokkal több szemét gyűl, mint az év más időszakában” – mondta lapunknak Csegzi Sándor alpolgármester.

A városházára hárul a sírkertek környékén megjelenő virág- és gesztenyekereskedők engedélyeztetése is. A halottak napi rituálék: gyertyagyújtás, imádkozás az utóbbi években kiegészült a Bolyaiak, Kőrösi Csoma Sándor és Bernády György egész alakos belvárosi szobraihoz való zarándoklattal. „Ilyenkor a szobrok körüli parkok tisztaságára is jobban odafigyelünk. Ugyanakkor a torlódások csökkentése végett mozgósítjuk a rendőrséget, az esetleges tűzesetek megfékezésére pedig a tűzoltókat” – tette hozzá Csegzi Sándor. A megyeközpontban az önkormányzat virágkertészete napokig elhúzódó vásárlásra számít, a meggyesfalvi kertészetből több tízezer tő krizantém kerül ki.

A kolozsvári önkormányzat is jelentősen megnöveli november elsején a rendőri, illetve csendőri jelenlétet a temetők környékén, így kívánják elejét venni a sírrongálásoknak, gyertyalopásoknak – tudtuk meg László Attila alpolgármestertől. A biztonsági intézkedések mellett idén több virág és más alkalmi árusnak biztosítanak helyet, a városban összesen 320 helyen találkozhatunk az alkalmi árusokkal. László Attila szerint a közeljövőben javítani fognak a közvilágításon, a szemétszállítással ellenben nincs gondjuk, mert azt megoldják a köztisztasági vállalatok.

Az elöljáró elmondta, a kincses város temetői szinte teljesen megteltek, már csak a kajántói sírkertben vannak helyek, de azok is legfeljebb két-három évre elegendőek. Az önkormányzat tervei szerint ezt kibővítenék, ennek érdekében már tárgyalnak a környékbeli telektulajdonosokkal. Ezenkívül három olyan területrendezési terv is van az önkormányzat asztalán, amelyek magántemetők megnyitására vonatkoznak.

Új ravatalozók, parkolóhelyek

Megfelelő körülmények fogadják azokat, akik Csíkszereda valamelyik temetőjében rónák le kegyeletüket november elsején – tudtuk meg Antal Attila alpolgármestertől. Az elöljáró elmondta, jelenleg egyetlen köztemetőt kezel az önkormányzat, a Kalász negyedi „új” temetőt, a régi temetőként ismert Szentlélek utcait ugyanis egy cég tartja karban. A várost környező települések sírhelyei, a csobotfalvi, csíkzsögödi, illetve taplocai temetők az egyházközségek gondozásában állnak. Antal elmondta, a Kalász negyedi temetőben nemrég készült el a ravatalozó. „Van egy őr, aki felügyeli a temetőt és gondoskodik a biztonságról, és arról is, hogy megfelelően történjen a szemét elszállítása” – ismertette az alpolgármester. Hozzátette, sírgyalázás, rongálás az utóbbi években nem fordult elő. A temető viszonylag jól megközelíthető, és parkolóhely is van, nemrég egy nagyobb parkolót alakítottak ki a bejáratánál.

Az alpolgármester szerint a Kalász negyedi sírhelyeknek mindössze kétharmada foglalt, tehát egyelőre nincs szükség terjeszkedésre, vagy új sírkert kialakítására. „Az egyház ügykezelé-sében lévő temetők sincsenek megtelve, és a ravatalozók is újak” – fogalmazott az elöljáró. Ennek ellenére létezik elképzelés a jövőbeli terjeszkedésekre nézve. „Az új városrendezési terv számol ezzel a szükséglettel is” – mondta Antal, hozzátéve, hogy a Kalász negyedi temető mögött találhatók még beépítetlen területek, amelyek hasznosíthatók lesznek a célra.

Bővítenék a sírkerteket

Székelyudvarhely egyik legnagyobb temetőjében, amely a Belvárosi Református Egyházközség gondnoksága alá tartozik, már elvégezték a mindenszentek előtt szokásos takarítást – tudtuk meg Gede Mátyástól, az egyházközség lelkészétől. A közvilágítással sincsenek gondok, nemrégiben némileg feljavították az utakat is, azonban a szemételszállítás eléggé költséges, ezért sokszor igencsak felgyűl az elszáradt koszorú- és virághalom a szemeteskukák körül.

A temető egyetlen alkalmazott őre rendszerint 4-5 fős csapattal dolgozik a sírkert karbantartásán, ápolásán és felügyel arra, hogy rongálások és lopások ne történhessenek, bár ez utóbbira, mint kiderült, van példa. A temető telített, mondta a lelkész, és bár úgy tűnik, vannak még üres helyek, azokat már megvásárolták. Az egyházközség ezért egy új temető megnyitását tervezi, amelynek helyszíne a városszéli Jézus Szíve-kápolna környékén lenne, mintegy négyhektárnyi területen, megnyitására megtették a szükséges intézkedéseket.

Gyergyószentmiklóson a római katolikus egyház gondnoksága alatt lévő temetőben már elvégezték az ünnep előtti szokásos nagytakarítást – tájékoztatta a Krónikát Székely Levente, a Szent Miklós-plébánia jogásza. Mint mondta, rendfenntartás céljából és az esetleges rombolások megelőzése végett biztonsági őrt is alkalmaztak, akinek egyaránt feladata megszólítani a szemetelőket és távol tartani a kéregetőket, illegális árusokat. A temetőben a közvilágítás kérdése még megoldatlan, viszont 30–40 méterenként vízcsap található, amit a temető látogatói használhatnak. Ugyanakkor a szemetesládákat is naponta kiüresítik a plébánia tulajdonában lévő vállalkozás munkatársai.

„Az utóbbi időszakban nem panaszkodtak viráglopásra vagy egyéb bűncselekményre, azonban a nyáron volt rá példa, hogy egy idős néni táskáját ellopták a sírhant mellől” – magyarázta Székely Levente. Többek közt az ilyen és hasonló garázdálkodások megfékezésére alkalmazták a biztonsági őrt, illetve hozta meg döntését az egyháztanács temetőbizottsága, miszerint 14 év alatti gyerek csak felnőtt kísérővel tartózkodhat a temető területén.

A gyergyószentmiklósi temető telítettsége meghaladja a 90 százalékot, ezért kérvényezték a helyi önkormányzatnál, hogy adják át a sírkert mögötti területet – erről korábban már született egy határozat, amely a tanács elvi beleegyezését tartalmazza.

Hűtőkamrát és modern öntözőberendezést terveznek

A közeljövőben új temetőt kívánnak létesíteni Szatmárnémetiben is, mivel az önkormányzat adminisztrálása alatt álló sírkert csaknem betelt – közölte lapunkkal Ilyés Gyula polgármester. „Az Amaci úti temető hátánál ugyan lett volna egy nagyobb terület, ahol lehetőség lett volna a bővítésre, ám nem sikerült megegyeznünk a telek tulajdonosával” – részletezte a városvezető. A jövőben kialakítandó sírkert megközelítőleg három hektáron fekszik majd, és Ilyés Gyula szerint több évtizedre megoldás a város lakossága számára. A tervek szerint a területet modern öntözőberendezéssel látják el, és több, egymástól távolabb lévő ravatalozót építenek majd rá, így a párhuzamosan zajló szertartások nem fogják zavarni egymást.

„Ezeket hűtőkamrákkal látjuk el, amelyekben akár két-három napig is tárolhatók a koporsók. Emellett fedett tereket is kialakítunk, ahol a gyászolók összegyűlhetnek temetés után, és nem kell a szabad ég alatt elfogyasztaniuk a halotti torra készített ételt” – mutatta be a terveket az elöljáró.
Szatmárnémetiben a többi temetőt az egyházak tartják karban, és folyamatosan felügyelhetik a területeket. Olyan temetőőri lakás is van, amely videokamerás megfigyelőrendszerrel van felszerelve. Az utóbbi években a városban nem történtek sírrongálások, így nem készülnek különös intézkedésekkel november elsejére. A sírkertek környékén közlekedési rendőrök irányítják majd a megnövekedett gépkocsiforgalmat.

Nem adják át a lőteret

Sepsiszentgyörgyön a katonaság lőtere miatt nem tudnak terjeszkedni a temetők. A helyi önkormányzat már rég kéri a védelmi minisztériumtól a református és a közös temető melletti lövészeti gyakorlótér területét. Antal Árpád polgármester elmondta, a magyar történelmi egyházak és az ortodox egyház képviselői is aláírták a kérést, hogy a szaktárca legalább azt a 27 hektáros területet adja át az önkormányzatnak, amit legelőnek bérbe adtak a városnak. Erre a területre azért volna szükség, hogy orvosolják a különböző felekezetek temetkezési gondjait. A polgármester a napokban újabb levélben jelzi a hadseregnek, hogy az önkormányzat és a helyi közösség nem ért egyet azzal, hogy a város területén, a temetők mellett lőtér működjön.

„A hadsereg arroganciával kezeli a közösségi igényt, Székelyföld militarizált térségnek tekinthető, ha az itteni katonai létesítményeknek a hadsereg stratégiai fontosságot tulajdonít” – szögezte le Antal Árpád. Mint mondta, az önkormányzat és a hadsereg közötti viszony nem nevezhető barátságosnak, hiszen a helyi tanács úgy döntött, hogy a polgármester ne írja alá a lőtér hitelesítését. Az elöljáró azonban úgy véli, ez valószínűleg az ő jóváhagyása nélkül is megmarad.

Sepsiszentgyörgyön rég időszerűvé vált új temetkezési helyek létrehozása, a templomkertekben kialakított temetőkben ugyanis kevés a hely. A Szemerja negyedi református templom kertjében már nincs hely új sír létrehozására, ezért három évvel ezelőtt 1,4 hektáron új temetőt alakítottak ki a Makovecz Imre tervezte új ravatalozóház körül, ahol 1500 örökléthely fér el. A katonai lőtér szomszédságában levő Vártemplom temetőjében azonban alig van bérelhető hely. A múlt század elején létrehozott, az önkormányzat által működtetett közös temetőben ellenben nincsenek gondok. A négy hektáron elterülő sírkertben mintegy tízezer sírhely van, és még legalább tíz évig biztosítani tudják az örök nyugvóhelyet. Antal Árpád elmondta, halottak napján lakossági javaslatra átalakítják a forgalmat, hogy ne legyen fennakadás a közlekedésben

2010. október 28., csütörtök

Virtuális Székelyföld



Háromszázhatvan fokos gömbpanorámában tekinthetők meg az interneten a Székelyföld kincsei a tegnap Sepsiszentgyörgyön bemutatott www.virtualisszekelyfold.ro honlapon. A mutatós kivitelezésű honlapon 12 Kovászna megyei és 12 Hargita megyei helyszín tekinthető meg virtuálisan.

A belépő először Kovászna megye egyik legértékesebb műemlékében, az UNESCO által nyilvántartott, a 13. században épült gelencei Szent Imre-templomban nézhet körül, ráközelíthet a freskó részleteire, kiléphet a kapun, és a templom kerítőfallal körülvett környékét is megtekintheti, elolvashatja a leírást. Daczó Enikő, a honlap készítője elmondta, a gömbpanoráma-fotózás a legmodernebb technika, melynek alkalmazásával bárki megtekinthet egy helyszínt vertikálisan és horizontálisan.

A honlap már a tegnapi hivatalos átadás előtt látogatottsági rekordot döntött, a kiszivárogtatás alapján eddig 77 083 egyedi látogatója volt, a legtöbben Magyarországról kattintottak rá, ezt követi Románia, az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Anglia és Szlovákia. A magyar, román és angol nyelven is olvasható honlap a 24 helyszínről 52 gömbpanorámát mutat be, a fekete körökre kattintva közelről is meg lehet nézni egy-egy helyszín részleteit – magyarázta Daczó Enikő.

Azt tervezik, hogy az épített örökségen kívül a kulturális örökséget, a természeti kincseket, a kézművesmesterségeket, a népszokásokat is bemutatják majd a portálon. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a rendhagyó honlapot a két székely megye és a két megyeközpont, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda önkormányzata támogatja. Borboly Csaba hargitai tanácselnök elmondta, Kovászna megyei kezdeményezésre újabb székelyföldi projekt valósult meg, és szeretnék, ha a kezdeményezéshez később Maros megye is csatlakozna.

A honlapot a kezdeményezők a Székleyföld iránt érdeklődő turistáknak szánták, de a helybeliek is nézegethetik, hiszen például az iskolákban a helytörténeti órákon is kitűnő szemléltető eszköz lehet. Borboly Csaba elmondta, a turizmus egyre inkább jövedelmi forrás a Székelyföldön, több a szálláshely, mint az egész Prahova völgyében, sok a látnivaló, érdekes és szívélyes emberek élnek. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, egy másik, ugyancsak Daczó Enikő által készített http://www.sepsiszentgyorgy360.ro/ honlapon a város kilenc helyszínének gömbpanorámája látható, ezt is rácsatlakoztatják a Virtuális Székelyföldre.

2010. október 27., szerda

Egyszerűsített honosítási eljárás



Január elsejétől érvénybe lép az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény. A magyar hatóságok ezekben a hónapokban készítik elő a feltételeket az igénylések benyújtásához és az állampolgárság megadásához. Balogh György csíkszeredai konzul az egyszerűsített honosítással kapcsolatos kérdésekre válaszolt.

Nem kampányidőszakra szól a magyar állampolgárság igénylése, a lehetőség január elsejétől folyamatosan biztosított lesz – hangsúlyozta Balogh György azzal kapcsolatban, hogy mennyire tudnak felkészülni az igénylések fogadására. Nagy gondot jelent számukra, hogy nem lehet előre látni a jelentkezések ritmusát. Tekintettel arra, hogy a folyamat elindítása téli hónapokra esik, amikor mind az utazás, mind a várakozási idő eltöltése nehézségekbe ütközik, azt tervezik, hogy kizárólag előzetes bejelentkezés alapján fogadják az ügyfeleket: telefonon vagy interneten lehet majd időpontot kérni a magyar állampolgárság igénylésének benyújtására. Balogh György konzul hangsúlyozta: nem változott meg a magyar végrehajtó szervek elkötelezettsége az ügy iránt, mindössze azt igyekeznek elérni, hogy a jelentkezők a lehető legegyenletesebb elosztásban tudják benyújtani kérelmeiket. A jelentkezők programálásával tudják megelőzni a hosszas várakozásokat.

Új irodát nyit a konzulátus



A Hargita Népe értesülése szerint a magyar konzulátus új irodáját a Lazarus Házban nyitják meg. Ezt az információt Balogh György nem kívánta sem cáfolni, sem megerősíteni. Kis türelmet kért az új iroda hollétének bejelentéséig, államtitkári szintű döntés az épületről ugyanis ezen a héten történik.

Arra vonatkozóan pedig, hogy hány új alkalmazottja lesz ennek az irodának, elmondta: a magyar külügyminisztérium részéről az új főkonzul mellé még egy új konzult neveznek ki erre a munkára (tehát három konzul fog dolgozni Csíkszeredában), és december közepén hat új adminisztratív ügyintéző érkezik. Amennyiben az igénylések száma nagyobb személyzetet kíván, a külügyminisztérium állományának tartalékából azonnal munkába állíthatók további munkatársak. Ami pedig a helyi alkalmazottakat illeti, a konzul elmondta: anélkül, hogy meghirdették volna, milyen állásokra várnak jelentkezőket, ötven önéletrajz van máris az asztalán. Ezeknek átvizsgálását, kiválogatását a héten kezdik el. Egyelőre nem tisztázott, hány személyt tudnak alkalmazni, mindenkit interjúra sem hívnak be, de azt megígérte Balogh György, hogy minden kérelmezőnek választ adnak.

Friss hír, hogy minden valószínűség szerint szombattól lesz élő a www.allampolgarsag.gov.ro portál, ahol az érdeklődők minden, a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges tudnivalót megtalálnak.

2010. október 25., hétfő

56-os megemlékezések Erdély-szerte



Előadásokkal, kulturális rendezvényekkel, kiállításokkal, fáklyás felvonulással és koszorúzásokkal emlékeztek Erdély-szerte szombaton az 1956-os forradalomra. Baróton kopjafát állítottak az erdővidéki ’56-os hősök emlékére, a Történelmi Vitézi Rend Bardoc-Miklósvárszéki Szervezete és az önkormányzat által a Petőfi utcai ’56-os emlékműnél állított kopjafán 58 név hirdeti a helyiek szabadságszeretetét.

A Benkő Levente történész, újságíró, a Krónika munkatársa által összeállított Gloria Victis! dokumentumanyag alapján az előadók, Hoffmann István és Szabó Miklós felolvasták az 58 erdővidéki volt politikai elítéltek nevét és adatait, akik összesen 383 év börtönt kaptak. „Ekkora árat fizettek az erdővidékiek az 1950–1960-as években csak azért, mert másként gondolkodtak, másként képzelték el a világot, és mert a magyar és egyetemes történelem egyik legfelemelőbb pillanatában, 1956-ban szívük együtt dobbant a szabadságra vágyakozókéval” – írta Benkő Levente.

Nagy István polgármester beszédében kifejtette: „A szabadságot nem adják, nem kapják, nem örökölhető. A szabadság megszerzése, birtoklása áldozatot, áldozatokat követel egyéntől és közösségtől egyaránt”. A kopjafa leleplezése után Kiss Alpár unitárius lelkész mondott áldást, majd a ma élő ’56-osok Kósa Bálint művész, egykori ’56-os által készített emléklapot vettek át.

„Az alattomos megfigyelés, a titkos megfélemlítés mai napig eszköze a hatalomnak, melyet annak a célnak az érdekében vet be újra és újra, hogy a székelység vezetőit ellehetetlenítsék, elbátortalanítsák” – fogalmazott Antal Árpád polgármester a sepsiszentgyörgyi megemlékezésen. A résztvevők megkoszorúzták Szalai Attila ’56-os mártír emléktábláját, majd a városháza homlokzatán található Gloria Victis feliratú emléktáblát, de az Erzsébet parkban, a kommunizmus áldozatainak emlékére állított kopjafánál és a Kónya Ádám Művelődési Ház udvarán található ’56-os emlékműnél is koszorút helyeztek el.

Antal hangsúlyozta, a Kárpát-medence magyarjai Trianon óta először hatalmas lehetőséget kaptak arra, hogy visszakapják, amit elődeiktől jogtalanul elvettek, a magyar állampolgárságot. Sógor Csaba EP-képviselő a magyar összefogás fontosságát hangsúlyozta. „Miért van az, hogy mi magyarok csak sorsfordító történelmi pillanatokban vagyunk képesek összefogni? Csupán ilyenkor tudjuk felismerni azt, hogy egymásra vagyunk utalva, hogy nincs rajtunk kívül senki, aki elvégezze a hétköznapi munkát, aki megdolgozza a földet, vagy aki kivívja az autonómiát” – mondta az RMDSZ-es politikus, aki szerint problémáinkra „nekünk helyben, egyéni döntéseink által kellene megoldást találni”.

Az ’56-os forradalom jó ürügy volt a román kommunista hatalom számára, hogy befejezze mindazokat a kegyetlenségeket, amelyeket az erdélyi magyar értelmiségen ’45-ben nem sikerült végrehajtania – mondta a Brassóban rendezett megemlékezésen Toró Tamás, az EMNT brassói elnöke. Az ünnepségen Lay Imre, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ) egykori titkára beszélt a forradalom erdélyi és helyi vonatkozásairól. (Az EMISZ ‘56-ban alakult Brassóban ifjú diákokból és munkás fiatalokból, a Szekuritáté 1959-ben felszámolta). Az előadások után a közönség Pongrátz Gergely, a Corvin köz főparancsnoka által készített dokumentumfilmet tekinthette meg, majd megnyitották A kommunizmus és intolerancia áldozatai című tárlatot.

Magyarország elsőként lázadt fel az elnyomó kommunista rezsim ellen, és magával húzta egész Európát – mutatott rá Fleisz János történészprofesszor, nagyváradi RMDSZ-es tanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának belső udvarán tartott megemlékezésen. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei ügyvezető alelnöke a pesti srácok hősiességéről beszélt. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a megtisztulás és az emlékezés fontosságát emelte ki.

Sepsiszentgyörgy



Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és a Kónya Ádám Művelődési Ház közösen szervezett megemlékezést október 23-án, az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján. Az emléknapi program koszorúzással indult. Az ünneplő tömeg elsőként Szalai Attila ’56-os mártír emléktáblájánál tisztelgett, majd a városháza homlokzatán található Gloria Victis feliratú emléktáblánál, az Erzsébet parkban, a kommunizmus áldozatainak emlékére állított kopjafánál és a Kónya Ádám Művelődési Ház udvarán található ’56-os emlékműnél is koszorút helyezett el.

Itt elsőként Antal Árpád polgármester szólalt fel, aki szerint a kommunizmus Erdélyben az elnyomásról, az éheztetésről, a megaláztatásról, a beolvasztásról, a magyar városok elrománosításáról, az egyén felszámolásáról, megfélemlítésről, a szabad szellem teljes elnyomásáról szólt.

Az ünnepségen jelen levő Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a következőkre hívta fel a megemlékezők figyelmét: „Azért vagyunk ma itt, hogy fejet hajtsunk a halottak, a hősők, a túlélők és a szenvedők előtt, illetve, hogy feltegyük a kérdést magunkban: méltók tudunk-e lenni ehhez a királyi örökséghez, a szabadsághoz, amelyért sokan életüket áldozták.”

Puskás Attila, a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének képviseletében megjegyezte, hogy ha 1989-ben cselekedni engedték volna a börtönévek alatt öntudatossá és éretté vált egykori politikai foglyokat, ma egy virágzó, tisztességes és egyenlő jogokkal bíró országban élnénk.

Lévai István, a Magyarországi Politikai Foglyok Országos Szövetségének, békéscsabai elnöke, a Ticu Dumitrescu-val történt találkozásukról így szól: „Ő nem beszélt magyarul, én pedig románul, de amikor megöleltük egymást, akkor tudtuk, hogy történelmet írtunk. Az emlékezésen kívül most is azért jöttünk, hogy ezt a barátságot biztosítsuk, hogy ez a nap is ennek az örökké tartó barátságnak a kilométer köve legyen.”

Az ünnepi összeállítás hangulatát a Cantus Firmus Vegyeskar és Magyar Férfidalárda előadása, Kisgyörgy Ferenc előadóművész és Márton Simon Anna Mikós diák szenvedélyes szavalata, Sinka Jenő székesfehérvári forradalmár és az általa hozott eredeti 56-os zászló jelenléte, valamint Szabó Lajos kanonok fohásza tette még emelkedettebbé.

Kézdivásárhely fáklyafénybe borult



A céhes városban két helyszínen is tartottak megemlékezést az 1956-os magyarországi forradalom kitörésének évfordulóján: a városvezetés és a Magyar Polgári Párt Vetró András szobrászművész tavaly felavatott’56-os szobra előtt hajtott fejet, míg a Nagy Mózes Líceum diákjai és pedagógusai a Székely Katonanevelde előtt lévő hősök emlékművénél tisztelegtek.

A vidékünkön a mai napig nem teljesedtek ki az 1956-os forradalom eszméi, nem valósultak meg a szabadságharcosok elképzelései – mondotta Rácz Károly polgármester. A céhes város elöljárója szerint akkor válna valóra az 54 évvel ezelőtt megszületett álom, ha sikerülne kiharcolni egy széles körű önrendelkezést Székelyföldön. Sinka Jenő, a Fehér megyei POFOSZ (Magyar Politikai Foglyok Szövetsége) elnöke, felszólalásában elmondta: nemcsak ketten érkeztek Magyarországról, hanem magukkal hoztak még valakit. Megszemélyesítette, mert ez most már valaki. Ő az 1956-os forradalom és szabadságharc zászlója – mondotta egy megfakult magyar zászlót felmutatva.

Sinka két Fehér megyében élő, de felsőháromszéki gyökerekkel rendelkező bajtársának az üdvözletét is tolmácsolta, a Kézdivásárhelyen érettségizett, 1939-ben született Czirják Ferenc és Kiss István nevében is köszöntötte az egybegyűlteket.

Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Kovászna megyei elnöke elcsukló hangon, elérzékenyülését alig palástolva mondott beszédet, utána Farkas Ferenc történelemtanár, a Református Kollégium igazgatója elevenítette fel a forradalom történéseit. A kulturális műsorral tarkított megemlékezésen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselője is felszólalt, majd az ünnepség koszorúzással ért véget. Este hétkor a Nagy Mózes Líceum diákjai fáklyákkal vonultak fel a főtéren, majd a hősök emlékművénél emlékeztek az 1956-os forradalomra, annak hőseire.

Megemlékezések Kolozsváron, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen



Kolozsváron az EMNT megyei szervezete tartott megemlékező ünnepséget, ahol Asztalos István, Varga Lajos és Pállukács Hajnal tartott előadást. A Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT) szervezésében este a Mátyás-ház előtt tartottak gyertyás megemlékezést, majd a Házsongárdi temetőbe, Dsida Jenő sírjához vonultak a diákok. Csíkszeredában vándorkiállítás nyílt Forradalom és szabadságharc címmel. Az emlékezők koszorúzáson vettek részt az 1956-os kopjafánál és a Gloria Victis-emlékműnél is. Az ’56-os forradalomról a székelyudvarhelyi önkormányzat is megemlékezett, a volt politikai foglyok Barátok temploma melletti emlékművét koszorúzták meg, majd este a budapesti Posta Imre tényfeltáró író, pszichológus tartott előadást. Az ünnepi rendezvény fáklyás felvonulással folytatódott.

Élő történelemóra Csíkszeredában



Rendhagyó, élő történelemórát tartottak pénteken a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolában. A tanfelügyelőség kezdeményezésére 52 év távlatából Orbán Péter volt politikai fogoly mesélt az 1956-os forradalom utáni romániai eseményekről, meghurcoltatásáról, illetve a börtönben eltöltött évekről a 9. osztályos gyerekeknek.

„A tantervben nem szerepel az 1956-os forradalom, csak érintőlegesen, néhány mondatban hallhatnak erről a diákok” – részletezte a kezdeményezés fontosságát Molnár Levente történelemtanár. Orbán Péter arról mesélt, hogyan került bele édesapjával és testvérével együtt egy kommunizmusellenes szervezetbe, amely egész Erdélyt behálózta, és amellyel meg akarták buktatni a diktatúrát. „1957-ben több mint kétszázunkat tartóztattak le, mert a szervezethez tartoztunk” – idézte fel. Kiderült, többüket halálra ítélték, másokat életfogytiglani börtönbüntetésre, őt pedig 25 évi fogságra.

A 9. osztályos tanulók főként arra voltak kíváncsiak, hogyan történt egy-egy letartóztatás, házkutatás, vagy milyenek voltak a börtönök. „Amikor betettek egy cellába, sötét volt, nem láttam semmit, de ismerős köhögést hallottam: édesapámé volt” – hangzott a válasz. Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő szerint az élő történelemóra a leghatékonyabb módszer a múlt megismerésére, hisz a legjobban saját környezetében ismerhető meg egy-egy esemény.

Erdélyi személyiségeket tüntettek ki



Erdélyi közéleti személyiségek is szerepelnek az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából kitüntetettek között. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (polgári tagozata) vehette át Budapesten. Az egyházi elöljáró a gyulafehérvári székesegyház restaurálásában, a magyar nemzeti közösség megtartásában, a hitélet elmélyítésében szerzett kimagasló érdemeiért kapta a kitüntetést. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta a gyermekek és a fiatalok védelme érdekében végzett példaértékű keresztényi közösségszervező, nevelő, humanitárius tevékenysége elismeréseként.

„Az elmúlt nyolc évben nem fogadtam el semmiféle kitüntetést, mert erdélyi magyarként úgy éreztem, ezt kell tennem. Most viszont örömmel fogadom el, megtiszteltetésnek érzem, és hálásan megköszönöm” – mondta Csaba testvér. Ugyanebben a kitüntetésben részesült Péntek János, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke a magyar nyelv ápolása és kutatása érdekében végzett munkássága elismeréseként. Kolozsváron a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét vehette át Boros Zoltán újságíró, a Román Televízió magyar adásának volt főszerkesztője; Bura László szatmárnémeti egyetemi tanár, nyelvtörténész, illetve post mortem Tóró Tibor atomfizikus, míg Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke Csíkszeredában vette át a díjat. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült Rus Fodor Dóra, a tordai Jósika Miklós Gimnázium igazgatója, míg Kusztos Endre festő- és grafikusművész a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta.

.

Legyen Csíkszereda a Miercurea Ciuc-ból! – Népszavazás lesz?



Csíkszereda hivatalos román nevének magyarrá változtatását szeretné elérni magánkezdeményezésével Csibi Barna. A még be nem jegyzett Székely Gárda Egyesület csíkszeredai vezéralakja népszavazáson szeretné elérni célját. Ezért hivatalosan iktatott levélben kérte a polgármesteri hivataltól, hogy bocsássa ki számára a referendum kiírását megelőző aláírásgyűjtéshez szükséges űrlapokat.

A kérésben Csibi egyértelműen kimondja: a népszavazást a Miercurea Ciuc közigazgatási egység hivatalos nevének Csíkszereda névre való megváltoztatása ügyében kezdeményezi. Kérvénye nyomán tizenöt napon belül meg kell kapnia a hivatalos aláírásgyűjtő íveket.

Ahhoz, hogy Csíkszereda önkormányzata határozatot hozhasson a népszavazás megtartásáról és annak időpontjáról, az íveket 1865 csíkszeredai polgárnak kell aláírnia. Csibi Barna az év elején már kezdeményezett egy aláírásgyűjtést, amelyben az aláírók azt kérték, hogy a Mihai Eminescu utcát kereszteljék át Attila utcává. Ebben az akcióban Csibinek és az őt segítő fiataloknak 1914 kézjegyet sikerült összegyűjteniük, amelyeket július 13-án adtak le a polgármesteri hivatalban.

2010. október 22., péntek

Erdély-szerte szerveznek ünnepségeket október 23-án



Előadásokkal, fáklyás felvonulással, kopjafa-avatással emlékeznek Erdély-szerte szombaton az 1956-os forradalomra. Csíkszeredában tárlat nyílik Forradalom és szabadságharc címmel, Baróton a Történelmi Vitézi Rend bardoc–miklósvárszéki szervezete kopjafát állít a volt politikai foglyok tiszteletére.

BARÓT

12 órától: a Történelmi Vitézi Rend bardoc–miklósvárszéki szervezete szombat délelőtt a Petőfi utcai ’56-os emlékműnél tart megemlékezést, ahol kopjafát lepleznek le az erdővidéki politikai foglyok tiszteletére.

CSÍKSZEREDA

Péntek: 17 órától: megnyílik a Forradalom és szabadságharc című vándorkiállítás a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs részlegén, a Mikó-vár épületében. A szegedi Rendezvényház Nonprofit Kft., a csíkszentdomokosi Községi Múzeum, a gyergyószentmiklósi Földvári Károly Hagyományőrző Egyesület, Szanka József magángyűjtő és Somogyi Győző festő, grafikus anyagából készült tárlat az 1848-as forradalom és szabadságharc nagy személyiségeit, eseményeit a kiállított tárgyak, könyvek, kiadványok révén idézi fel. Somogyi Győző rajzai a különböző huszárezredek egyenruháit is szemléltetik. Szervezők: a szegedi Rendezvényház Nonprofit Kft. és a Meritum Művelődési és Kulturális Közhasznú Egyesület, valamint a csíkszentmártoni Viridis Egyesület. A rendezvény házigazdája Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója, köszöntőbeszédet mond Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A kiállítás anyagát dr. Tóth István főmuzeológus, a szegedi Móra Ferenc Múzeum osztályvezetője és Szanka József magángyűjtő ismerteti. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai Zöld Ildikó tanárnő irányításával ünnepi műsort mutatnak be.

Szombat: 11 órától: Koszorúzás az 1956-os kopjafánál, a Kalász negyedi temető előtti téren.
17 órától: Ünnepi megemlékezés és koszorúzás a Gloria Victis emlékműnél. Helyszín: 1956-os tér. Szervező: Csíkszereda önkormányzata, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége.

A megemlékező ünnepséget követően, a Hunguest Hotel Fenyő Melissa-termében tartott állófogadás keretében Balogh György konzul a Magyar Köztársaság tiszti keresztjével tünteti ki Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét.

19 órától: A Csíki Kamarazenekar ünnepi koncertje a református templomban.

KOLOZSVÁR

17 órától: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs Megyei Szervezete megemlékező ünnepséget szervez a Heltai Alapítvány székhelyén (Mikó/Clinicilor u. 18. sz.). A rendezvény keretében Asztalos István, Varga Lajos és Pállukács Hajnal tart előadást. Az est házigazdája Csigi Levente, az EMNT Kolozs megyei szervezetének az elnöke.

KOVÁSZNA

17 órától: Író-olvasó találkozó a művelődési ház nagytermében. Meghívott: Oláh János (Budapest) József Attila-díjas költő, író, a Magyar Napló főszerkesztője. Közreműködnek: Mátyás Lilla és Molnár Célia. Ezt követően az ’56-os emlékműnél megemlékezésre kerül sor. Igét hirdet Balogh Zoltán református lelkipásztor. Ünnepi beszédet mond Oláh János és Kovács Gábor római katolikus esperes, Mezey Katalin író, költő (Budapest) előadja Október hazalátogat című versét. Énekel a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont Tiszta szív kórusa.

A rendezvényt a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület Ignácz Rózsa Irodalmi Klubja és a Székely Nemzeti Tanács szervezi.

NAGYVÁRAD

10 órától: Megemlékezés a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának belső udvarában található emléktáblánál. A résztvevőket Barabás Zoltán költő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszönti. Közreműködnek: Gáll Annamária és Péterfy Lajos színművészek. Aki teheti, hozzon magával egy szál virágot.

10.30-tól: Ünnepi beszédet mond dr. Fleisz János történész, a BINCISZ elnöke Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc üzenete címmel.

10.50-től: Nagy József Barna, az EMNT Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke mond beszédet.

11.15-től: Koszorúzás és gyertyagyújtás az emléktáblánál.

SEPSISZENTGYÖRGY


10 órától: Koszorúzás a Szalai Attila emléktáblánál, a városházán lévő emléktáblánál, az Erzsébet parkban elhelyezett kopjafánál, a Kónya Ádám Művelődési Ház udvarán található ’56-os emlékműnél.

11 órától: A Kónya Ádám Művelődési Ház udvarán található ’56-os emlékműnél ünnepi műsorra kerül sor, majd beszédet tart Antal Árpád polgármester, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, továbbá a Volt Politikai Foglyok Szövetségének és a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének a képviselője.

12 órától: a Székely Nemzeti Múzeumban levetítik a Biszku Béláról, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítójáról szóló Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet.

A rendezvényt Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság közösen szervezi.

SZÉKELYKERESZTÚR


18 órától: Ökumenikus istentisztelet a római katolikus templomban.

18.45-től: Gyertyás felvonulás. A megemlékezők a római katolikus templomtól a millenniumi emlékműig vonulnak.

19 órától: Koszorúzás a millenniumi emlékműnél, ezt követően a helyi Petőfi Általános iskola megemlékező műsorára kerül sor.

SZÉKELYUDVARHELY


12 órától: Az önkormányzat megemlékezést szervez a Barátok temploma melletti emlékműnél.

17 órától: Istentisztelet a Varga Katalin utcai református templomban

17.30-tól: Posta Imre tényfeltáró író, pszichológus tart előadást Magyarországot felszámolták, a magyarokat elárulták címmel. Az előadást követően a Székely Pajzs szervezet fáklyás felvonulást szervez a kommunizmus áldozatainak az emlékművéhez.

Élő történelemórák 1956-ról



Élő történelemóra keretében szeretné megismertetni az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméjét, a kommunista elnyomás korszakát, valamint a volt politikai foglyok személyes élményeit a diákokkal a Hargita megyei tanfelügyelőség kezdeményezte rendezvénysorozat. Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő történelemtanárként már négy évvel ezelőtt megszervezte a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában, hogy a diákok találkozhassanak a volt politikai foglyokkal, az ’56-os erdélyi események elítéltjeivel, és kérdéseket intézhessenek hozzájuk. Így a fiatalok mintegy „élő” kapcsolatba kerülhetnek a korszakkal, amelyet manapság legtöbbször csak írott szövegből, tankönyvekből, esetleg dokumentumfilmekből ismerhetnek meg.

A főtanfelügyelő azt javasolta a megye pedagógusainak, hogy biztosítsanak teret, adjanak lehetőséget diákjaik számára, hogy az élő történelem segítségével nyerhessenek betekintést az ’56-os eseményekbe, azok személyes vonatkozásaiba.

„1956-ot nekünk pedagógusoknak a szülőkkel közösen kell a gyerekekben tudatosítanunk, szabadságvágyukat felébresztenünk, ahogy azt 1848-cal kapcsolatban tettük és tesszük a történelemórákon, magyarórákon. Az ’56-osok szabadságvágya példaértékű kell hogy legyen számunkra, ennek a piros betűs napnak/időszaknak célja nemcsak a megemlékezés, de az élő történelem meghallgatása azok tolmácsolásában, akik ebben részt vettek, akiknek szabadságvágya feltört egy olyan világban, amely azt elnyomni akarta” – fogalmazott Ferencz Salamon Alpár a pedagógusokhoz intézett felhívásában. Kérdésünkre kifejtette, a történelemórák száma nem teszi lehetővé, hogy méltóképpen megemlékezhessenek az iskolában 56-ról, illetve részletesen feleleveníthessék a korszakot.

„Nem a tanterem a tudás egyedüli helyszíne”


„Ahogy a tanintézmények megszervezik a március 15-i, október 6-i megemlékezéseket, ugyanúgy október 23-át is be kell vonni az ünnepek sorába, hiszen a forradalom és szabadságharc eszméjének méltó helye van az oktatásban és a köztudatban egyaránt” – vélekedett. Azt is kifejtette, hiánypótlónak tekinti az 1956-os erdélyi események és következményeik felelevenítésére irányuló kezdeményezést, és azt tervezi, hogy az erdélyi eseményeket megörökítő honlapot, virtuális adatbázist hoznak létre. Ezen a honlapon megtalálhatók lesznek az erdélyi ’56-os elítéltekkel, az események érintettjeivel készült beszélgetések, dokumentumok is. „A tudásnak nem egyedüli helyszíne a tanterem, élővé kell tenni a történelem tanítását is, akár úgy, hogy a volt politikai foglyokkal beszélgethetnek személyesen a diákok” – hívta fel a figyelmet a főtanfelügyelő.

Személyes találkozások



„Mi, közelebb már a százhoz, mint az ötvenhez, azt szeretnénk, hogy ’56 szelleme megmaradjon, akkor is, ha mi eltűnünk, és akadjanak olyan fiatalok, akik tudják még, mit jelentett a forradalom. Értsék meg és adják tovább ’56 szellemiségét, az események jelentőségét” – mondta el kérdésünkre Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke. Szilágyi, akit a Bolyai Egyetem negyedéves földrajz–geológia szakos hallgatójaként előbb 20, majd 22 évi börtönre ítéltek hazaárulás vádjával, hétévnyi börtönbüntetést töltött le. Mint kifejtette, több ízben is meghívták már iskolákba, hogy megossza a diákokkal élményeit. Tapasztalatai szerint a diákok többsége nem sokat tud ’56-ról, kivéve azokat, akiknek a családjában valaki érintettje, résztvevője volt a forradalomnak. „Azért tartjuk fontosnak ezeket a találkozásokat, mert a történelemoktatás nem fektet kellő hangsúlyt az eseményekre. Szeretnénk, ha a diákok a velünk való találkozások révén ízelítőt kapnának abból, mit is jelentett ’56” – fejtette ki az elnök.

Hasonlóképpen vélekedik az élő történelemóráról Orbán Péter is, a Hargita megyei Volt Politikai Foglyok Szövetségének tagja, a Szoboszlay Aladár óbébi római katolikus plébánosról elnevezett per egyik elítéltje, aki 19 éves volt 1956-ban. „Nyomasztott a kommunista rendszer zsarnoksága, és ez elől próbáltunk menekülni. Szeretném, ha a mai fiatalok is betekintést nyerhetnének abba a korszakba, ha a velünk való találkozás és beszélgetés révén közelebb kerülhetnének mindahhoz, amit 1956 jelentett és jelent” – fejtette ki. A kolozsvári táblabíróság idén májusban rehabilitálta az 1958-as Szoboszlay-per 57 elítéltjét. Az egykori katonai törvényszék által hazaárulással vádolt Szoboszlay Aladárt és további kilenc társát – köztük Orbán Péter édesapját – kivégezték, a többieket börtönbüntetésre ítélték. Orbán Péter hét évet töltött a temesvári, aradi, zsilávai, galaci és marosvásárhelyi börtönökben a rászabott huszonötből.

Középiskolában érdemes lenne többet tanítani ’56-ról

Orbán Zsolt, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium történelemtanára kérdésünkre kifejtette, a tanterv szerint 7. osztályban tanulhatnak a diákok ’56-ról a magyarságtörténet tantárgy keretében. „Talán még nem elég érettek ebben az életkorban a gyerekek, hogy megérthessék a kommunizmust.

Középiskolában lenne érdemes többet tanítani erről, a tananyagban viszont csak a román kommunizmus szerepel. Tanárfüggő, hogy az ’56-os eseményeket miként lehet belevinni az anyagba, de leleményességgel áthidalható a hiány” – fejtette ki Orbán Zsolt. Véleménye szerint abban, hogy a diákok mennyire tájékozottak, sok múlik a családon is. Mint mondta, a mostani általános- és középiskolásoknak talán szerencséjük van ebből a szempontból, hiszen a szüleik, nagyszüleik valamilyen mértékben átélték a kommunizmust, ilyen kontextusban pedig a gyerekek döntő többsége tud már egyet-mást. Ugyanakkor üdvözlendő a kezdeményezés, hiszen a volt elítéltekkel való személyes találkozásnak jóval nagyobb a vonzereje, mint az „egyszerű” történelemórának. „A tapasztalat azt mutatja, hogy a diákok lelkesednek az ilyen beszélgetésekért, rengeteg kérdést tesznek fel, és minél többet meg akarnak tudni a korszakról. A szubjektív beszámoló pedig nemcsak hatásos, hanem megható is, ezen kívül hozzásegíti őket ahhoz, hogy könnyebben, szívesebben tanuljanak” – vélekedett a történelemtanár

Eltávolították Szvatopluk pajzsáról a Hlinka-gárda jelképét



Eltávolították a nácibarát Hlinka-gárda jelképét Szvatopluk nagymorva fejedelemnek a pozsonyi várban júniusban felállított szobráról. Az alkotó saját költségén távolította el a vitatott szimbólumot. A szobron nem ez lesz az egyetlen változtatás – tájékoztatott az Aktuálne.sk hírportál.

A náci időkre emlékeztető szimbólumról egyébként a szobor felavatása előtt is tudott Ivan Gapšarovič államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paška házelnök. Eltávolítását most Richard Sulík (SaS) házelnök indítványozta. A pozsonyi vár a szlovák parlament kezelésében van, ezért az azzal összefüggő kérdésekben a parlament elnöke illetékes dönteni. Helyettesíteni kettős kereszt fogja, de annak az egyik szára rövidebb lesz. A pajzs közepén található kör most egyszerűen sima, mindenféle ábra nélkül.

A házelnök a szakértői bizottság ajánlásával ellentétben úgy határozott, hogy a nem túl esztétikus (Štefan Holčík szavaival: ocsmány) szobor a helyén maradhat, de bizonyos részeit át kell dolgozni. El kell tűnnie a vitatott kettős keresztnek és az alapzaton található nevetségesen történelmietlen feliratnak is, amely szerint Szvatopluk az “ószlovákok királya”. A feliratokat Szvatopluk nevének és uralkodása idejének felírásával kell helyettesíteni, az alkotónak, Ján Kulichnak mindezt a saját költségén kell elvégeznie.

.

Székelyföld-stand a Romexpón



A tavalyi 13-hoz képest 20 kiállítóval, valamint nagyobb, 108 négyzetméteres kiállítási téren hirdette térségünk turisztikai vonzerejét, illetve a Székelyföld téli turisztikai kínálatát a tegnap megnyílt fővárosi Román Turisztikai Vásáron a Székelyföld-stand.

Minden kommunikációs csatornát igénybe véve – 3D-ben mutatják be a székelyföldi sípályákat, a hóember sítalpakon érkezik, és a téli ünnepek népművészeti vonzatára is felhívják a figyelmet – idén is közös, Székelyföld-standdal mutatkoztak be a csütörtökön megnyílt bukaresti Romániai Turisztikai Vásáron a Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai egyesületek, panziók és hotelek képviselői. Alig nyílt meg az expó, máris sokan érdeklődnek a székelyföldi kínálat iránt, nagyszámú látogató lepte el a standot, ahol sokan már fényképet készítettek a síruhás hóemberrel, megkóstolták a székely ízeket, és tanulmányozták a sípályatérképet.

Tavalyi siker – idei külön stand

A vásártéri pavilon központi részében felépített Székelyföld-stand így idén már annak ellenére is szűknek bizonyul, hogy a 108 négyzetméteres kiállítótér nemcsak a tavalyi, de még a turisztikai minisztérium által támogatott, az ország új turisztikai brandjével hirdetett Románia-stand méreteit is felülmúlta. A tavalyi 13 helyett azonban míg idén a közös standon 20 szolgáltató mutatta be ajánlatait, addig a tavalyi sikeren felbuzdulva idén már több Hargita és Kovászna megyei turisztikai szereplő is önálló kiállítóteret bérelve ajánlotta szolgáltatásait. Utóbbiak közé tartozott a térség több mint húsz turisztikai egységének kínálatát bemutató Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület, vagy akár a székelyudvarhelyi Gondűző szálloda és étterem, akik tavaly még a Hargita és a Kovászna megyei önkormányzat által létrehozott Székelyföld-standon mutatkoztak be. De máris a jövő évi különstand-építést fontolgatja a Székely-stand idei újonca, a székelyudvarhelyi Septimia szabadidőközpont vezetése is.

A szépen beérő gyümölcs

A fentiek tükrében nem véletlen, ha térségünk látnivalóinak a bukaresti Romexpón történő népszerűsítését Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a szépen beérő gyümölcshöz hasonlította. „Immár harmadik alkalommal mutatkozik be Hargita, Kovászna és Maros megye egységes régióként, Székelyföld-standdal a Román Turisztikai Vásáron, de közösen népszerűsítettük a térséget a budapesti Hungexpo utazási kiállításán is. Nem állunk le itt, további külföldi nemzetközi kiállításokra is el szeretnénk jutni. Minden kiállításra mindig más témát próbálunk választani, idén Székelyföld téli turisztikai kínálatának népszerűsítésére fektetünk hangsúlyt” – nyilatkozta Borboly.

A bukaresti virtuális Székelyföldre látogatók természetesen idén is egy szimbolikus faragott székely kapun át léphettek be, ahol a kiállítótér közepén a kőrispataki Páll Margit szalmafonó mester keze munkáját dicsérő apró díszeket és szalmafonó technikáját csodálhatták meg.

Az elnyújtott S-alakot kirajzoló pultokon elhelyezett ismertető anyagokból pedig nemcsak klasszikusnak számító látnivalókat és szálláslehetőségeket, hanem a térség hagyományait, szokásait, legendáit is megismerhették. Újdonságot jelentett viszont a Hargita és Kovászna megyei sípályákat háromdimenziós ábrázolásban bemutató térkép jellegű kiadvány is.

A vásár a kiállítók ajánlatai mellett a belföldi kikapcsolódási lehetőségekre a külföldi pihenési célpontot keresők számára is bő választékot kínált, amit – vélhetően a válságnak is betudhatóan – az utazási irodák zöme a korábbi szinthez képest átlagosan 30-40 százalékos árcsökkentéssel hirdetett.

A kiállítás október 24-ig látogatható. Nemcsak a Romexpón mutatják be egységesen Székelyföldet mint potenciális turisztikai célpontot, hanem a három székelyföldi megye közösen népszerűsítette a térséget a budapesti Hungexpón is.

A kezdeményezők nem állnak meg itt, további külföldi nemzetközi kiállításokra is el szeretnének jutni, hogy minél nagyobb közönségnek mutathassák be a régió értékeit.

2010. október 20., szerda

Schmitt Pál az autonómiáról is tárgyalt



Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most, Magyarország európai uniós elnökként mindent el fog követni, hogy segítse Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását – mondta Bukarestben Schmitt Pál köztársasági elnök, miután Traian Băsescu államfővel folytatott megbeszéléseket.

Találkozójuk napirendjén számos téma szerepelt, így az energetikai biztonság kérdése, a regionális és európai szintű együttműködés, a nemzeti kisebbségek ügye, a romák nemzeti és európai szintű társadalmi beintegrálása. Băsescu köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az iszapömlés katasztrófáját úgy kezelte, hogy az nem okozott károkat Romániának.

„A romániai magyarok legyenek jó állampolgárok”



A két államfő megbeszélésein a nemzeti kisebbségek szerepéről és az autonómia fogalmáról és gyakorlati megvalósításáról is eszmét cserélt. Băsescu a sajtó előtt úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti.

A román államfő kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat mát jó néhány év óta tart – mondta a román államelnök, példaként említve, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek.

Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan kifejtette: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat.

Magyarország támogatja Románia schengeni csatlakozását



Magyarország EU-elnöksége idején mindent el fog követni, hogy elősegítse Románia végső csatlakozását a schengeni övezethez – mondta a magyar köztársasági elnök. Kifejezte meggyőződését: az ország felkészült már a biztonságtechnikai feladatok ellátására, politikai és diplomáciai téren kell elősegíteni, hogy Európa bizalma teljes legyen Románia iránt.

Magyarország EU-elnöksége idején jelentős hangsúlyt kíván fektetni a Duna-stratégia megvalósítására. A Duna tíz országot köt majd össze Európában egyfajta kulturális, környezetvédelmi, szállítási, energetikai egységként – tette hozzá.

Schmitt szerint rendkívül fontos mindkét ország számára, hogy megnyílt közöttük az energiacsere lehetősége, így nincsenek kiszolgáltatva egyoldalú forrásoknak.
*
A magyarság képviselőivel is találkozott a magyar államfő



Schmitt Pál Bukarestből Marosvásárhelyre utazott, ahol az Állami Filharmónia előadásán vett részt. A hangversenyt követően szervezett fogadáson megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Szász Jenő MPP-elnökkel, Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével. Kedden a Sapientia – EMTE által szervezett konferencián vesz részt, majd Kató Bélával, a Sapientia Alapítvány elnökével és Dávid Lászlóval, az egyetem rektorával is találkozik a magyar államfő.

Választójogot kaphatnak a Magyarországon kívül élő magyarok



Vélhetően kiveszik a magyar alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti – mondta Gulyás Gergely (Fidesz), a budapesti Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke kedd este a TV2 Tények című műsorában. Ezzel választójogot kaphatnak a határon túli magyarok – hangzott el a hírműsorban. A politikus később a Duna Televíziónak úgy nyilatkozott: ez nem feltétlenül jelentene általános választójogot.



Gulyás Gergely a kereskedelmi televíziónak az alkotmánnyal kapcsolatosan azt mondta: „kivesszük vélhetően azt a passzust, ami a csak Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároknak biztosítaná a választójogosultságot”. Hozzátette: „nekem az a személyes véleményem, hogy valamilyen formában a határon túl élő magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk”.

Gulyás Gergely később, a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának telefonon adott nyilatkozatában kifejtette: az alkotmány jelenlegi szabályozása a választójogosultságot magyarországi lakóhelyhez köti. „Mi ezt nem kívánjuk megtartani. Úgy gondoljuk, hogy ezzel egyébként nem döntjük el a kérdést, hanem a választójogi törvény vitájához utaljuk”. Még elvileg ott is ki lehetne zárni a választásra jogosultságot – tette hozzá. „Ebben a szakaszában az alkotmányozásnak csak arról kellett véleményt mondani, hogy ha meghagyjuk az alkotmány jelenlegi szövegét, akkor ezt a kérdést eldöntjük, és kizárjuk a határon túl élő magyar állampolgárokat a választójog gyakorlásának a lehetőségéből. Mi nem kívánjuk kizárni őket” - hangsúlyozta a politikus.

Mint mondta, véleménye szerint akkor, amikor a törvényhozó – nagyon helyesen – kedvezményes mandátumot biztosít a Magyarországon élő nemzeti kisebbségeknek, „akkor nincs okunk arra, hogy megtagadjuk ezt azoktól a magyar állampolgároktól, akik önmagukat a magyar nemzethez tartozónak gondolják és egyébként a határokon túl élnek jól ismert történelmi okokból”.

A bizottság alelnöke kiemelte, hogy minden további az egyeztetések tárgya. „Tehát nem feltétlenül jelent ez ugyanolyan általános választójogot, ez jelentheti meghatározott számú mandátumnak a betöltését is” – közölte.

Utalt arra, hogy a választójogi törvény kidolgozás alatt áll, egyelőre csak sejteni lehet, hogy a választójogi rendszer megmarad a jelenlegi vegyes keretek között. „Ha ez így van, akkor az teljesen nyilvánvaló, hogy a Délvidékről, a Felvidékről vagy Erdélyből nem lehet azt meghatározni, hogy milyen az egyéni képviselője Vácnak vagy bármely más településnek” – jegyezte meg.

Gulyás Gergely közölte: talán praktikusabb lenne, ha egy külön meghatározott mandátumszám állna rendelkezésre, ugyanúgy, ahogy most a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényjavaslat ezt tartalmazza.




2010. október 19., kedd

Hamis román történelem a képernyőkön



Győzött a Călugăreni-i csatában Mihai Viteazul? Tudomásunk szerint igen. Megnyerte a Rovine-i csatát Mircea cel Bătrân? Kétségtelen, vágjuk rá gondolkodás nélkül. És a történelemkönyvek tanítása szerint, ugyanígy igaznak véljük azt is, hogy Ştefan cel Mare és Vlad Ţepeş barátok voltak. Ezekre a tényekre cáfolt rá Marius Diaconescu történész egy, az RFI rádióban elhangzott beszélgetés során.

„Húsz évvel a forradalmat követően, még mindig áldozatai vagyunk a kommunista, nacionalista történelemírásnak. Ennek a legjobb bizonyítéka Lucian Boia professzor próbálkozása, aki a Történelem és mítosz a román tudatban című könyvben megpróbál előtérbe helyezni egy kis szeletet a valós román történelemből. Ismerjük, hogy milyen fogadtatásban részesült ez a mű, hogyan fogadták a Román Akadémia tagjai. A szomorú igazság az, hogy az iskolai történelemkönyvekben még mindig túlsúlyban van a román uralkodókról kialakított hamis kép, és a gyerekek ezt sajátítják el" – nyilatkozta Marius Diaconescu professzor.

„Nekünk, románoknak a Călugăreni-i csata egy fontos siker. A valóság azonban más. Egy adott pontig Mihai Viteazul hatalmas veszteségeket okozott a török csapatoknak, de az est leszálltával a harctérről visszavonult a hegyekbe. A törökök elfoglalták Bukarestet, és Târgovişte városát is. Mihai tudatában volt annak, hogy nem tud egymaga szembeszállni az ellenséges csapatokkal, ezért vonult vissza a hegyek közé, ahol Zsigmond uralkodó segítségére várt. Hogyan beszélhetünk győzelemről, amikor az országot a törökök uralták és nem Mihai Viteazul?"

„Egy másik hasonló példa a Rovine-i csata. Mindannyian úgy tudjuk, hogy Mircea cel Bătrân győzelmet arat Baiazid felett. Ezt tanuljuk az iskolában, erről szól Mihai Eminescu verse is. Ez nem igaz, hiszen az említett csata után Mircea cel Bătrân két és fél évet tölt Erdélyben. Ha megnyerte volna a csatát, miért tartózkodott 1395 márciusában Brassóban, és ajánlotta fel magát Luxemburgi Zsigmond magyar királynak? Miért próbálta a magyar hadsereg négy alkalommal is visszahelyezni a román területek trónjára Mircea cel Bătrânt, sikertelenül, mert a török csapatok minden alkalommal megakadályozták ezt és kiűzték az országból Mirceát? Nem kell hazudni azért, hogy hazafi légy. A hazafiasságot nem hazugságokban mérik" – véli Marius Diaconescu történész.

Televízióból tanult történelem

„A mai román polgár több történelmet tanul a televízióból és a filmekből, mint a történelemkönyvekből. Amikor fél oldalnyi információ szerepel a könyvekben Ştefan cel Mare-ról vagy Hunyadi Jánosról, de létezik két vagy háromórányi film ugyanerről, ami ismétlődik is, akkor a románok filmekből sajátítják el saját történelmüket. Általánosságban minden történelmi film több mítoszt és valótlanságot is tartalmaz.

A nagy történelmi filmek következtében rendezőket és színészeket ismerhettünk meg. Sergiu Nicolaescu közismert rendezőre gondolok. Tisztelem, de sajnos ő többször hamisította a román történelmet azáltal, hogy valótlan képekben hamis hősöket mutatott be. De nem csupán ő. A Pintea Viteazul című alkotás azt tudatja velünk, hogy a Habsburgok elnyomták az ellenük harcoló románokat. Ez valótlanság! Pintea Viteazul egy közönséges útonálló volt. Tulajdonképpen a Habsburgok támogatták a románokat abban a konfliktusban, mely köztük és a magyarok közt kezdődött.

Egy másik mítosz Ştefan cel Mare és Vlad Ţepeş barátságáról szól, és ezt a történelmi filmek is erősítik. Egyébként sok történész próbálja megmagyarázni, miért támadta meg Ştefan cel Mare Chilia várát és automatikusan román országokat, amikor Vlad Ţepeş még javában harcolt a törökökkel. Többen azt állítják, a román uralkodó Chilia várát próbálta megvédeni a török támadástól. Nem igaz! A törökök a tengerről, Ştefan cel Mare pedig a szárazföldről támadta Chilia várát" – állítja a történész.

Marius Diaconescu a bukaresti egyetem történelem karának lektora, számos tanulmányt és könyvet jelentetett meg osztrák, lengyel, magyar és vatikáni dokumentumok felhasználásával.




Bukarestbe és Erdélybe látogatott Schmitt Pál magyar köztársasági elnök



Romániának semmilyen kifogása sincs a január elsejétől alkalmazandó magyar állampolgársági törvény ellen – jelentette be hétfőn Traian Băsescu román államfő Bukarestben azt követően, hogy a kétnapos romániai látogatásra a román fővárosba érkezett magyar köztársasági elnökkel, Schmitt Pállal tárgyalt.

Semmilyen kifogásunk sincs az ellen, hogy a magyar kormány és a törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti a magyar állampolgárság megszerzését a környező országokban élő magyarok számára, mivel Románia is ugyanezt tette” – hangsúlyozta Băsescu. A román elnök szerint az anyaországok kötelessége, hogy megteremtsék a feltételét annak, hogy a más országban kisebbségben élő nemzettársaik állampolgársághoz jussanak. „Ez a kölcsönös bizalom jele, ezért bátorítjuk a magyar hatóságok kezdeményezését” – jelentette ki Băsescu.

A román államfő egyúttal köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért a magyar hatóságoknak sikerült az ajkai vörösiszap-katasztrófa után megakadályozniuk, hogy a szennyezés Romániába is átterjedjen. Ennek kapcsán szorgalmazták egy európai gyorsreagálású katasztrófavédelmi egység felállítását.

Schmitt Pál arról beszélt: Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most. Magyarország álláspontja szerint Románia teljesíti a schengeni övezethez való csatlakozás műszaki biztonsági feltételeit. „Magyarország az Európai Unió soros elnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, márciusban csatlakozhasson a schengeni övezethez” – hangoztatta Schmitt.

A találkozó napirendjén számos téma szerepelt, így az energetikai biztonság kérdése, a regionális és európai szintű együttműködés, a nemzeti kisebbségek ügye, a romák nemzeti és európai szintű társadalmi integrálása. Băsescu úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak a megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti. Kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiájára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat már jó néhány év óta tart – mondta, példaként említve, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek. Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez azt jelenti: a területi önrendelkezéssel szemben a helyi közösségek központi kormánnyal szembeni autonómiáját támogatják. Leszögezte: Romániában nincs kisebbségi probléma, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy jól érezzék magukat az országban, megőrizhessék kultúrájukat, szokásaikat, valamint a többségi polgárok megbecsülését. Kifejezte ugyanakkor abbéli óhaját, hogy a környező országban élő román kisebbség ugyanolyan jogokat élvezhessen, mint a romániai kisebbségek, példaként azt hozva fel, hogy a művelődési miniszter is magyar. Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan kifejtette: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat.

Annak kapcsán, hogy az RMDSZ-en kívül miért találkozik az EMNT, az SZNT és az MPP képviselőivel is, Schmitt leszögezte: minden magyarhoz közeledni kíván, politikai hovatartozásuktól függetlenül. „Minden magyar képviselője kívánok lenni, ezért mindegyik fél véleményére kíváncsi vagyok” – mutatott rá, egyúttal megemlítette: örül, hogy az RMDSZ-es miniszterek jó teljesítményt nyújtanak a román kormányban. Schmitt délután Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott. Boc kijelentette: Bukarest azt szeretné, ha a schengeni csatlakozást nem politikai feltételekhez, hanem a műszaki követelmények teljesítéséhez kötnék.

A magyar államfő egyébként Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével is találkozott.

Schmitt Pál este továbbutazott Marosvásárhelyre, ahol este beszédet mondott a Kultúrpalotában rendezett ünnepi műsoron. Beszédében leszögezte: az erdélyi magyarok nem élhetik a mások életét. Sem az anyaországiakét, sem a romániai többségi társadalomét, sem az egyes pártokét. Nem kölcsönözhetnek utat más európai népektől, nem cserélhetik el kisebbségi sorsukat mások hasonló helyzetével – hangsúlyozta. Az államfő programjában az RMDSZ-es politikusok mellett a Tőkés László EMNT-elnökkel, Szász Jenő MPP-vezetővel és Izsák Balázzsal, az SZNT elnökével való egyeztetés is szerepelt, ma pedig részt vesz a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon a Sapientia EMTE-n.

A magyar elnök ezt követően Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemre látogat.

Az `56-os forradalomra emlékeznek Sepsiszentgyörgyön



Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala a Volt Politikai Foglyok Szövetségével és az Erdélyi '56-os Bajtársi Társasággal közösen megemlékező ünnepséget szervez október 23-án, az `56-os forradalom tiszteletére. Szombaton a rendezvénysorozat 10 órakor koszorúzással kezdődik a Szalai Attila emléktáblánál, a városházán lévő emléktáblánál, az Erzsébet parkban elhelyezett kopjafánál, a Kónya Ádám Művelődési Ház udvarán található ’56-os emlékműnél.

Szombaton 11 órától a Kónya Ádám Művelődési Ház udvarán található ’56-os emlékműnél ünnepi műsorra kerül sor, majd beszédet tart Antal Árpád András polgármester, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének és a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének a képviselője. 12 órától a Székely Nemzeti Múzeumban levetítik a Biszku Béláról, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítójáról szóló, nagy port kavaró, Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet.

2010. október 18., hétfő

Băsescu: Romániának nincs kifogása a magyar állampolgársági törvény ellen



Romániának semmilyen kifogása sincs a január elsejétől alkalmazandó magyar állampolgársági törvény ellen – jelentette be hétfőn Traian Băsescu román államfő Bukarestben azt követően, hogy a kétnapos romániai látogatásra a román fővárosba érkezett magyar köztársasági elnökkel, Schmitt Pállal tárgyalt.



„Semmilyen kifogásunk sincs az ellen, hogy a magyar kormány és a törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti a magyar állampolgárság megszerzését a környező országokban élő magyarok számára, mivel Románia is ugyanezt tette” – hangsúlyozta Băsescu. A román elnök szerint az anyaországok kötelessége, hogy megteremtsék e feltételét annak, hogy a más országban kisebbségben élő nemzettársaik állampolgársághoz jussanak. „Ez a kölcsönös bizalom jele, ezért bátorítjuk a magyar hatóságok kezdeményezését” – jelentette ki Băsescu.

A román államfő egyúttal köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért a magyar hatóságoknak sikerült az ajkai vörösiszap-katasztrófa után megakadályozniuk, hogy a szennyezés Romániába is átterjedjen.

Schmitt Pál arról beszélt: Magyarország álláspontja szerint Románia teljesíti a schengeni-övezethez való csatlakozás műszaki biztonsági feltételeit. „Magyarország az Európai Unió soros elnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, márciusban csatlakozhasson a Schengeni-övezethez” – hangoztatta Schmitt. Mint ismeretes, Magyarország jövő év elején veszi át a féléves elnökséget. Schmitt Pál közölte, Magyarország diplomáciai úton kívánja az európai országok bizalmát megszerezni Románia számára. Egyúttal arról is beszélt, hogy az elnöki mandátum egyik prioritása a Duna-stratégia, amelynek keretében egységes tömbként kívánják kezelni az érintett tíz országot, mivel ebben a témakörben is számos együttműködési lehetőség adott.

Schmitt Pál Bukarestben megbeszélést folytat Markó Béla RMDSZ-elnökkel, majd hétfőn este Marosvásárhelyen találkozik a magyarság vezetőivel: Tőkés László EMNT-elnökkel, az Európai Parlament alelnökével, Szász Jenő MPP-elnökkel és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. A találkozón az RMDSZ-t Kelemen Hunor kulturális miniszter képviseli.

2010. október 17., vasárnap

Múzeum őrzi Márton Áron emlékét



Márton Áron római katolikus püspökről emlékeztek meg halálának 30-ik évfordulója alkalmából október 16-án a csíkszentdomokosi templomban, ahol dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök celebráltak szentmisét.

A Márton Áron szülőfalujában tartott egyházi megemlékezésen, amelyet a mártír püspök szobra előtti főhajtás követett, részt vett Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, Kelemen Hunor művelődési miniszter, Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár, Borboly Csaba megyeitanács-elnök, Soós Károly teológus, a budapesti Márton Áron Társaság elnöke és más közéleti személyiségek, valamint a Márton Áron Általános Iskola épületében berendezett múzeum megnyitásában részt vállaló támogatók.

A boldoggá avatás útján levő püspök szobrának koszorúzását megelőzően Kövér László és Kelemen Hunor mondtak beszédet. Az Országgyűlés elnöke a magyar nép egységességét hangsúlyozta, míg a miniszter a kultúra nemzetmegtartó erejét emelte ki.

A koszorúzási szertartás után a csíkszentdomokosi művelődési otthonban Tamás József segédpüspök és Soós Károly teológus méltatta Márton Áron életművét. Tánczos Barna virtuális tükröt tartott önmaga és a többi politikus elé, hogy bár nehéz a politika világában helytállni, Márton Áron példája erkölcsi támaszul kell szolgáljon a politikus számára is, hiszen bár a püspök sosem politizált, sokszor politikai horderejű tettei voltak.

Borboly Csaba megyei tanács-elnök felszólalásában elismeréssel adózott a csíkszentdomokosiak igyekezetéért.
– Csíkszentdomokos eleget tesz a boldog emlékű püspök emléke ápolásának. Ennek az édes tehernek méltó viselésére vall a püspök nevét viselő iskola és a tiszteletére állított szabadtéri alkotás. Erre vall a zarándokhelyként tisztelt és látogatott szülői ház, és erre vall, hogy az emlékhelyek sorát ma múzeummal bővítették – mondta Hargita Megye Tanácsának elnöke, külön gratulálva a kiállítás tervezőinek és kivitelezőinek a korszerű, szemléletes láttatásmódért, azért, hogy a tárgyi emlékek felvonultatása mellett a modern technikát is bevonták a püspök életútjának bemutatásába.

A harminc éve elhunyt Márton Áron főpásztort a magyarság mintegy szentként tiszteli; magyarországi szervezetek és intézmények is tiszteletüket tették október 16-án szülőfalujában, ugyanakkor a kolozsvári Szent Mihály-templom előtt ismét áll az egész alakos szobor, és két hete Fenyéden avattak Márton Áron-szobrot.
Az október 16-i eseményt Hargita Megye Tanácsa is támogatta.


www.martonaronmuzeum.ro

2010. október 15., péntek

Schmitt Pál Romániába látogat



Schmitt Pál köztársasági elnök kétnapos látogatást tesz Romániában október 18-19-án. A magyar államfő Marosvásárhelyen részt vesz a „Magyarok XXI.” fórumon a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen - közölte pénteken a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). Schmitt Pál jövő hétfőn délelőtt érkezik Bukarestbe, ahol koszorút helyez el az Ismeretlen Katona sírjánál.

A magyar köztársasági elnök és Traian Băsescu román államfő négyszemközti megbeszélése után közös sajtótájékoztatót tartanak.

Schmitt Pál vendéglátóján kívül megbeszélést folytat még Mircea Geoană szenátusi elnökkel a Parlamentben, valamint Roberta Anastase képviselőházi elnökkel a Képviselőházban.

Délután a köztársasági elnök koszorút helyez el a Magyar Hősi Emlékműnél a Calvineum-temetőben, majd Emil Boc miniszterelnök fogadja őt a Victoria Palotában.

Még hétfőn az államfő és kísérete elutazik Marosvásárhelyre, ahol részt vesznek a Kultúrpalotában rendezett ünnepi műsoron.

Schmitt Pál kedden egyházi méltóságokkal reggelizik együtt, majd részt vesz a „Magyarok XXI.” fórumon a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Karának Szenátusi termében. Az ezt követő ünnepségen az államfő beszédet is mond

Kedden kora délután utazik Schmitt Pál Nagyváradra, ahol ellátogat a Partiumi Keresztény Egyetemre és beszédet mond az egyetem jubileumi ünnepségén a Nagyvárad-Újvárosi templomban.

Kétnapos romániai programja zárásaként Schmitt Pál koszorút helyez el a Szent László és a Bethlen Gábor szobornál.

Múzeum nyílik a nagy püspök emlékére



Márton Áron emlékét éltető múzeumot avatnak szombaton Csíkszentdomokoson. A szülőfalu így kíván tisztelegni Erdély nagy püspöke halálának harmincadik évfordulóján.

Ha valakinek feladata Márton Áron munkásságát ismertetni, kultuszát éltetni, akkor a szülőfalu, Csíkszentdomokos magáénak érezheti ezt a feladatot – mondja a kiállítás egyik szervezője, a Márton Áron Egyesület önkéntese, Lázár Csilla. A múzeum ötlete már régen megszületett, és amikor az általános iskola két terme megürült, lehetőség nyílt rá, hogy a templom mellett, közel a szülőházhoz bemutathassák az életművet idéző emlékeket.

A Márton Áron Múzeum létrehozásához az intézményi hátteret a Márton Áron Egyesület biztosította, a pályázáshoz pedig a Csíkszentdomokosi Közbirtokosság fedezte az anyagi alapot: 20 000 lejjel járult hozzá a múzeum alapításához.

Lázár Csilla a bemutatásra kerülő anyagról elmondta, hogy nem annyira a relikviák összegyűjtésére törekedtek, inkább értelmező kiállítást igyekeztek létrehozni: kronológiai sorrendben mutatják be a nagy püspök életútját, követve a korabeli eseményeket, és odafigyelve arra, hogy melyik időszakban mi volt hangsúlyos munkásságában. A támogatások révén jó minőségben tudták kinyomtatni, nagyítani a kiállításra szánt szövegeket és fényképanyagot. Bár nem erre helyezték a hangsúlyt, a kiállítás természetesen tartalmaz Márton Áron életéhez kapcsolódó tárgyi emlékeket is. A gyulafehérvári érsekségtől kapták kölcsön Márton Áron ruháit, a Kájoni János Megyei Könyvtárból a státusgimnázium egykori könyveit, a gyergyószentmiklósi plébániáról pedig a püspök kalapját, amelyet Hajdó István későbbi gyergyószentmiklósi főesperes kapott meg és helyezett letétbe a plébánián. Márton Áront 1939-ben, püspökké szentelésekor szülőfaluja a szülőház makettjével ajándékozta meg. Ennek mását készítette el Kurkó János faragómester a múzeum számára. Az idelátogató gyerekek biztosan örömmel szemlélik majd a teljes portát, életteret ábrázoló makettet, amelyen nemcsak a szülőház, de a hozzá tartozó épületek és még a farakás is látható. A magyarországi Terror Háza Múzeum rendelkezésükre bocsátotta a püspök életéről készített, közel 25 perces filmet is, amely szintén látható lesz a múzeumban.

Az egyik teremből nyíló pince kínálta a lehetőséget, hogy Márton Áron és vele a Gyulafehérvári Egyházmegye papjainak meghurcoltatását, perét, börtönéveit idézzék – tudtuk meg Lázár Csillától.

A múzeum alapításával egy időben internetes honlap is született, a www.martonaronmuzeum.ro címen az érdeklődők részletes tájékoztatást kapnak a múzeumról, annak anyagáról.

A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum avatóünnepségét szombaton tartják. 10 órától dr. Jakubinyi György érsek celebrál szentmisét, majd 11.30-tól megkoszorúzzák a falu központjában levő Márton Áron-emlékművet. 12 órától a községháza dísztermében megemlékezést tartanak. A Márton Áron Múzeum megnyitását 13.30-ra tervezik a Márton Áron Általános Iskola templom melletti épületében.

Emlékművet állítanának a Szoboszlay-per vértanúinak Csíkszeredában



A Szoboszlay-per tíz vértanújának emlékére állíttatna emlékművet Csíkszeredában a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), ennek érdekében a szervezet pénzgyűjtést kezdeményezne. Az emlékműállítást a csíkszeredai Orbán Péter, a Szoboszlay Aladár óbébi római katolikus plébánosról elnevezett per egyik elítéltje kezdeményezte. Patrubány Miklós MVSZ-elnök fogadta Orbán Pétert, és felajánlotta, amennyiben Csíkszereda önkormányzata támogatja a tervet, Szőcs Géza magyar kulturális államtitkárhoz és Kelemen Hunor kulturális miniszterhez fordul, hogy támogassák az emlékműállítást.

Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester a Krónika megkeresésére elmondta, szívügyének tekinti a kezdeményezést, és felajánlotta, hogy támogatni fogja az emlékműállítást. Mint mondta, korábban az önkormányzat is tervbe vette, hogy emlékhelyet alakít ki a Szoboszlay-per tíz vértanújának tiszteletére – erről az elöljárónak konkrét elképzelései is vannak. „Azt szeretném, hogy ezt az emlékművet az ’56-os emléktéren, a Gloria Victis-emlékmű szomszédságában állítsuk fel. Azt szerettük volna, ha az elítéltek kivégzésének 50. évfordulója alkalmával, azaz 2008-ban már kivitelezzük a tervünket, ezt akkor sajnos nem tudtuk megoldani. Természetesen örülök a kezdeményezésnek, és támogatni fogom az emlékműállítást” – hangsúlyozta a csíkszeredai elöljáró.

Amint arról korábban beszámoltunk, hároméves pereskedés után a kolozsvári táblabíróság idén májusban felmentette az 1958-as Szoboszlay-per 57 elítéltjét. Az egykori katonai törvényszék által hazaárulással vádolt Szoboszlay Aladárt és további kilenc társát még az év szeptember elsején kivégezték, a többieket börtönbüntetésre ítélték. Az 57 személy közül ma már csak hárman élnek: Ferencz Ervin, Orbán Péter és Orbán Etelka. A hozzátartozók a mai napig sem szereztek tudomást szeretteik holttestének a hollétéről. A csíkszeredai Orbán Péter és nővére, Etelka annak idején börtönbüntetéssel megúszta, ám apjukat kivégezték. Orbán Péter hét évet töltött a temesvári, aradi, zsilávai, galaci és marosvásárhelyi börtönökben a rászabott huszonötből. Kegyelemben részesült, de polgári jogait a mai napig sem kapta vissza. Testvére, Etelka öt év után szabadult. A ma Csíkcsomortánon élő nőt azért ítélte el a katonai törvényszék, mert nem tett feljelentést apja és bátyja ellen.

Kopjafaállítással tisztelegnek Baróton

Október 23-án kopjafát állítanak az erdővidéki politikai elítéltek emlékére Baróton, a Petőfi utcában – tudtuk meg Benkő Emőke helyi pedagógustól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezetének alelnökétől. Mint mondta, a kopjafára három réztábla kerül, melyekre a 48 erdővidéki politikai elítélt nevét írják rá. A kopjafaállítást a Bardoc-Miklósvárszéki Történelmi Vitézi Rend kezdeményezte.

A Szoboszlay-perről

Szoboszlay Aladár 1925-ben született Temesvár-Mehalán, Kolozsváron érettségizett, majd 1948-ban szintén Temesváron szentelték pappá. Négy évig a közeli Pécskán szolgált, majd káplánként visszakerült a Béga-parti városba. Itt kezdte el 1956 végén megírni a Confederatio című művét, amelyben kifejtette nézeteit egy Arad központú, közös román–magyar konföderáció létrehozásáról. Ennek megvalósítására már ’55-ben társakat keresett és talált. Legfőbb segítője Reusz Klára és Alexandru Fântânaru aradi román ügyvéd lett. Azt tervezték, hogy a magyar forradalommal egy időben Romániában is forradalmat robbantsanak ki. Fântânaru felvette a kapcsolatot a Fogaras környékén bujkáló kommunistaellenes román partizánokkal, valamint a mozgalomba sikerült beszerveznie egy páncélos ezredest, akinek az lett volna a feladata, hogy egységeit Caracalból a fővárosba vezesse, és megszállja a stratégiailag legfontosabb épületeket, amihez felfegyverzett székely katonák is csatlakoztak volna.

Szoboszlaynak több csíki embert is sikerült bevonni a szervezkedésbe, így a mozgalom egyik központja hamarosan Csíkszereda lett. Az államhatalom viszonylag hamar tudomást szerzett a szervezkedésről. Egy Iosif álnevű besúgó jelentette fel a szervezkedőket, aki maga is beépült a mozgalomba. Ezek után a Szekuritáté emberei letartóztatták a konspiráció résztvevőit, majd a Kolozsváron sorra kerülő, Szoboszlay-perként ismert eljárásban 57 személyt ítéltek el. Közülük 11-et golyó általi halálra, a többieket pedig átlagosan 17 esztendő szabadságvesztésre. A 11 halálraítéltből végül 10-et végeztek ki, köztük Szoboszlayt Aladárt is.

.

2010. október 11., hétfő

Iszapkatasztrófa: romániai magyar szervezetek segélyezési felhívása



Közös segélyezési felhívást tettek közzé romániai magyar szervezetek a magyarországi környezeti katasztrófa károsultjainak megsegítésére.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Gondviselés Segélyszervezet, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a Civitas Alapítvány és a Lókodi Ifjúsági Alapítvány által Kolozsváron közzétett felhívásban az olvasható: „Megrendülve vettük tudomásul az anyaországi Veszprém megyében bekövetkezett tragikus környezeti katasztrófa hírét, amely emberéletek kioltása mellett felbecsülhetetlen ökológiai és anyagi károkat okozott. Megpróbált nemzettársainkkal való együttérzésünket segélyezési szándékunkkal fejezzük ki”.

Az aláírók emlékeztetnek arra, hogy az északkelet-magyarországi árvízkárosultak segélyezése céljából a Nemzeti Összetartozás Napján az említett szervezetek részvételével széles körű szervezetközi együttműködést hoztak létre Erdélyben. Mint megjegyzik, az elmúlt hónapokban gyorssegélyezéssel, pénzbeli és természetbeni adományokkal, önkéntesek helyszíni munkájával sikerült segíteniük a rászorulókon.

„A vörösiszap-áradat által okozott anyagi károk enyhítéséhez saját szervezeteink költségvetéséből is hozzájárulunk, ugyanakkor felhívással fordulunk mindazokhoz, akik valamilyen formában szeretnének bekapcsolódni jótékonysági tevékenységünkbe” – áll a dokumentumban.

Az említett szervezetek adományszervezési akcióikkal pénzsegélyeket gyűjtenek, amelyek rendeltetésszerű hasznosításáért felelősséget vállalnak, és ennek nyilvánosságát biztosítják.

A pénzbeli felajánlások fogadására a Gondviselés Segélyszervezet e célra nyitott és elkülönítve, közös felügyelet alatt kezelendő bankszámláit használják – olvasható a felhívásban, amelyben a segélyezés részleteiről érdeklődő személyek figyelmébe ajánlják a +40721267596-os telefonszámot (Szabó László), valamint az arviz2010@gmail.com elektronikus postafiókot, amelyekkel rendelkezésükre állnak.

Közlik a bankszámlaadatokat is. Eszerint a bankszámla-tulajdonos a Gondviselés Segélyszervezet (Asociatia Gondviselés Segélyszervezet); adószám: 23481515; számlavezető pénzintézet: Banca Transilvania Sucursala Cluj-Napoca; Swift-kód: BTRLRO22.

Számlaszámok:



RON: RO92BTRL01301205I2145400
HUF: RO83BTRL01312205I2145400
EUR: RO19BTRL01304205I2145400
USD: RO03BTRL01302205I2145400

2010. október 9., szombat

Márton Áron, a lelkiismeret apostola



Harminc éve annak, hogy – hosszan tartó szenvedések után – elhunyt a 20. századi Erdély legnagyobb katolikus főpapja, akit már életében legendák öveztek, és akit kortársai a lelkiismeret apostolának neveztek. Nem is alaptalanul.

Márton Áron egyszerű székely föld­művescsaládban született Csík­szent­domokoson 1896-ban. A tehetséges gyermeket szülei az elemi elvégzése után, 1910-ben beíratták a csíkszeredai római katolikus főgimnáziumba (ma ez az intézmény Márton Áron nevét viseli), majd 1915-ben Gyulafehérváron, a kisszemináriumban érettségizett. Ezt követően önként jelentkezett harctéri szolgálatra, majd 1920-ban visszament a gyulafehérvári teológiára, és négy év múltán pappá szentelték.

A népszerű püspök



Az egyházi ranglétrán gyorsan emelkedett fölfelé Márton Áron: 1932-ben már a püspök titkára, majd néhány hónappal később Majláth Gusztáv Károly a Kolozsváron tanuló magyar katolikus egyetemi és főiskolai ifjúság lelkipásztorává nevezte ki. Hamarosan az erdélyi magyar társadalomszervezés egyik legjelentősebb alakjává vált. (Részben ez lehet az oka annak, hogy a román titkosszolgálat, a Siguranta igen korán fölfigyelt rá mint „veszélyes magyar irredentára”, a harmincas évek vége felé már szorosan figyelték minden lépését.)

Amikor 1938. december 24-én XI. Pius pápa kinevezte a gyulafehérvári egyházmegye új püspökévé, a 42 éves kolozsvári plébános, kolozs-dobokai főesperes már szinte mindenki által nagyra becsült, népszerű és tekintélyes személyiség volt. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után úgy határozott, hogy nem hagyja el az ősi püspöki székhelyet. Az ezt követő négy évben a román uralom alatt maradó dél-erdélyi magyarság védelmezőjének (és szellemi vezetőjének) számított. Erkölcsi nagyságát mi sem mutatja jobban, mint hogy nemcsak a magyarság üldözése miatt tiltakozott, hanem 1944 májusában a kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott beszédében elítélte a zsidók deportálását is.

Tekintélye 1945 után tovább nőtt, nem véletlen, hogy a kommunisták vezette Magyar Népi Szövetség politikájával szembeforduló körök őt tekintették vezetőjüknek. 1946 tavaszán több társával együtt memorandumban tiltakozott amiatt, hogy a „békecsináló nagyhatalmak” – Erdély magyarságának megkérdezése nélkül – ismét vissza akarják állítani a trianoni magyar–román határt. Tiltakozásuknak ugyan semmi eredménye nem volt, ám ezért a letartóztatása után „hazaárulás” vádjával állították katonai bíróság elé.

A kommunisták közellensége



1948-ban, amikor a román kommunisták is meghirdették a „klerikális reakció” elleni harcot, az egyházi ellenállás legfontosabb személyiségévé vált. Határozottan kiállt egyháza függetlensége mellett – nem csoda, hogy a kommunista hatalom szemében szinte első számú közellenségnek számított. 1949-ben még részt vehetett a csíksomlyói búcsún (ekkor tartották meg a kommunista éra utolsó körmenetét), majd rövid időn belül letartóztatták. 1951-ben egy koncepciós perben több társával együtt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. (Nyugaton halálhírét terjesztették.)

1955 elején az államelnök, Pet­­ru Groza közbenjárásá­ra föl­füg­gesztették a büntetését. A pártvezetés ezt hamarosan megbánta, ugyanis kiszabadulván ott folytatta tevékenységét, ahol korábban abbahagyta. Bérmakörútján a hívek tódultak hozzá, intézkedéseinek köszönhetően pedig a „papi békemozgalom” kártyavárként omlott össze (és nem is lehetett újjáalakítani később sem). Mivel nem tudtak mit kezdeni vele, 1957 tavaszán házi őrizetbe helyezték (a börtönbe nem akarták visszavinni – féltek attól, hogy mártírt csinálnak az egyébként is roppant tekintélyes és népszerű püspökből), ahonnan csak 1967-ben szabadult. Bár egy évtizedig nem hagyhatta el a püspöki palota épületét, tekintélye akkora volt, hogy még ilyen körülmények között is kormányozni tudta egyházmegyéjét.

Szabadulása után hamarosan kijutott a Vatikánba, de ekkor már – legalábbis ami az egészségi állapotát illeti – sajnos nem volt a régi, ugyanis a hatévnyi szenvedés a börtönben igen megviselte. A 75. évét 1971-ben betöltő püspök egyre többet betegeskedett, míg végül 1980 tavaszán lemondott püspöki tisztségéről. Fél évvel később, éppen szeptember 29-én, a gyulafehérvári egyházmegye és a székesegyház búcsúnapján végleg itthagyta e földi világot.

Temetése demonstráció lett



Két nap múlva II. János Pál pápa a Szent Péter téren egybesereglő sok ezer zarándok előtt személyesen jelentette be Márton Áron halálát a világnak. (A hírt a Vatikáni Rádió mellett a Szabad Európa Rádió magyar és román nyelvű adásai is közölték.) Az október 4-i temetésre számos országból érkeztek papok: ott volt a szabadkai és az eszéki püspök, a magyar katolikus egyházat Lékai László esztergomi bíboros képviselte (aki a gyászmisét is pontifikálta). A hazai egyházak mind elküldték képviselőiket (egyébként mintegy 500 pap vett részt a püspök búcsúztatásán), akárcsak az Egyházügyi Hivatal – és „természetesen” jelen voltak a Securitate emberei is: a szertartás szinte minden mozzanatát hangszalagra vették és filmezték.

A tömegben ott volt a magyar kisebbség több ismert személyisége is, köztük Takács Lajos, a Bolyai Egyetem utolsó rektora és Kányádi Sándor költő is. (Fazekas János, a Román Kommunista Párt legszűkebb pártgrémiumának tagja, belkereskedelmi miniszter koszorút küldött – ez lett később az egyik indoka a felmentésének.)

A gyulafehérvári püspök temetésével kapcsolatos hivatalos román magatartás „a felszínen maximális tartózkodásban nyilvánult meg, amit a sajtóembargó és a lefokozott szintű hivatalos részvétel demonstrált. A magyar főszerkesztőket az illetékes szervek leintették, amikor nekrológjellegű írások, személyes hangvételű megemlékezések publikálásának engedélyezéséért folyamodtak” – jelentette Rajnai Sándor bukaresti nagykövet 1980. október 9-én Puja Frigyes külügyminiszternek. Mivel az „illetékes szervek” tartottak attól, hogy politikaidemonstráció-jellege is lesz a temetésnek – akkora magyar tömeg az 1949-es csíksomlyói búcsú óta nem sereglett egybe! –, minden úton-módon akadályozni igyekeztek a hívek odautazását. Ennek ellenére a székesegyház zsúfolásig megtelt, és a környékét mintegy három-négyezer gyászoló árasztotta el, fegyelmezett, az alkalomhoz illő magatartást tanúsítva. (Rajnai azt is megjegyezte a fenti jelentésében, hogy „két mozzanat keltett feltűnést: még a templomban egy fiatalember a szertartás előtt a koporsóba helyezett egy magyar nemzetiszínű jelvényt, valamint a ravatalról a kriptába vitt koporsóra alig észrevehető magyar nemzeti kokárdát tűztek.”)

A román nacionálkommunista hatóságok még a halála után is tartottak tőle, amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy 1989 februárjában nem engedték megtartani a püspökké szentelésének ötvenedik évfordulójáról megemlékező ünnepi misét. Márton Áront már ma is szentként tisztelik az őt ismerő, hívő magyarok szerte a nagyvilágban – bár szentté avatása még mindig csak folyamatban van.