Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult; a http://www.allampolgarsag.gov.hu/ címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.

2011. április 29., péntek

Összeházasodott Kate és Vilmos
















Megnősült Vilmos brit trónörökös. II. Erzsébet királynő unokája a londoni Westminster-apátságban vette feleségül menyasszonyát, Catherine Middletont. Vilmost és Catherine-t - miután elmondták házassági fogadalmukat - Rowan Williams, Canterbury érseke, az anglikán világegyház legfőbb vallási méltósága házastársakká nyilvánította.A házasság megkötésének pillanatától Vilmos trónörökös - az uralkodó pénteken bejelentett döntése alapján - a Cambridge hercege, felesége, Katalin pedig a Cambridge hercegnője címet viseli. Katalin hercegnőt férjéhez hasonlóan megilleti a „Királyi fenség” megszólítás is.

A frigy megkötése és az egyházi énekek, valamint a brit himnusz elhangzása után Vilmos és Katalin az apátság Hitvalló Eduárd sírját is őrző kis mellékkápolnájában, a világ figyelmétől elzárva aláírta a házassági anyakönyvet. Az Egyesült Királyság jövőbeni uralkodója - Károly walesi herceg és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, aki édesapja után a második a brit trónutódlási sorban - polgári származású házastársat választott. A 29 esztendős Katalin hercegnő tisztes jómódban élő közrendi családban nőtt fel. Édesanyja, Carole a British Airways légi utaskísérője volt, Michael Middleton, a papa ugyanennél a légitársaságnál töltött be forgalomirányítói állást.

Az utóbbi években azonban a szülők igen sikeres családi vállalkozást visznek: cégük gyermekzsúrkellékek internetes forgalmazásával foglalkozik. Middletonékat a kisvállalkozás sikere mára milliomossá tette. A királyi ház és a Middleton-család sorsa ugyanakkor nem a londoni koronázótemplomban pénteken megkötött friggyel fonódik össze első ízben. Katalin hercegnő édesanyja, Carole Goldsmith apai ági felmenői ugyanis az észak-angliai Durham környékének szénbányáiban dolgoztak vájárként - és e bányák tulajdonosai akkoriban a Bowes-Lyon család, vagyis Erzsébet anyakirálynőnek, II. Erzsébet királynő néhai édesanyjának felmenői voltak.

Vilmos éppen tíz éve, 2001-ben ismerkedett meg Kate Middletonnal a skóciai St. Andrews egyetemén, és a házassági találgatások attól a pillanattól kezdve keringtek, hogy nyilvánvalóvá vált a kapcsolat komoly jellege. Az eljegyzést és az esküvő dátumát azonban csak tavaly novemberben jelentették be hivatalosan. A trónörökösi esküvő időpontja több szempontból is szimbolikus jelentőségű. Az idén lenne 50 éves az 1997-ben, autóbalesetben elhunyt Diana hercegnő, és ugyancsak idén lesz Diana és Károly herceg 30. házassági évfordulója. Az esküvő emellett születésnapi ajándéknak is tekinthető a vőlegény nagyszülei számára. Vilmos nagymamája, II. Erzsébet királynő a múlt héten töltötte be 85. életévét, az uralkodó férje, Fülöp edinburghi herceg pedig hamarosan 90. születésnapját ünnepli.

A pénteki esküvői szertartásra 1900 vendég volt hivatalos, köztük négytucatnyi külföldi koronás fő, a brit királyi család tagjai, a brit politikai élet vezetői és a celebvilág legnagyobb sztárjai. Jelen volt mások mellett Sir Elton John, a nemzetközi pop-rock szupersztárja és partnere, David Furnish brit-kanadai filmproducer. Megjelent David Beckham, az angol labdarúgás nem kevésbé ismert világsztárja és felesége, Victoria, a Spice Girls lány-popbanda egykori énekesnője is, aki mára nemzetközileg elismert divattervezővé és Katalin hercegnő ruháinak jövőbeni főtervezőjévé lépett elő. Katalin esküvői fátyollal és uszállyal ellátott, csipkével díszített, elefántcsont-fehér színekben játszó ruháját azonban nem ő, hanem Sarah Burton, az Alexander McQueen divatház vezető divattervezője készítette. Az esküvő pillanatáig mind a ruha kinézetét, mind a tervező kilétét szigorú titok övezte.

Vilmos és felesége az esküvői szertartás után az 1902-ben gyártott, négylovas, nyitott királyi hintón, a State Landaun hajtatott az apátságból a brit királyi család fő londoni rezidenciájához, a Buckingham-palotához, az udvari lovasság díszegységének kíséretében, az útvonal mentén felsorakozott százezrek üdvrivalgása közepette.E hintó használatát az tette lehetővé, hogy a baljós előrejelzések ellenére végül is az esküvőig nem eredt el az eső Londonban, sőt időnként a nap is kisütött. II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg mindazonáltal zárt hintóban követte Vilmost és Katalint a palotához vezető, vörös aszfaltjáról híres Mall sugárúton.

Rhédey Claudia – az angol királyi család őse









Erdély és Erdőszentgyörgy egyik híressége Rhédey Claudia. Mi sem bizonyítja jobban, mint Charles herceg – angol trónörökös látogatása Erdőszentgyörgyre, ahol felkereste Rhédey Claudia sírhelyét.

A Rhédeyek az Aba nemzetségből származó egyik legrégebbi magyar nemesi család. Erdőszentgyörgyön volt e család nyári rezidenciája, és itt született 1812. szeptember 21-én Rhédey Claudia.

Claudia az arisztokrácia híres bécsi udvari bálján ismerkedett meg Württembergi Sándor Tech herceg huszárezredessel, és egymásba szerettek. 1835-ben köthettek házasságot. Három gyerekük született, két lány és egy fiú, Ferenc. Claudia éppen negyedik gyerekével volt várandós, amikor 1841. szeptemberében Erdélyből férje után utazott Grazba, ahol az már tábornoki rangban hadtestparancsnok volt. Graz közelében a megbokrosodott lovak a hintót az árokba borították. Claudia 1841. október 1-én Pettauban belehalt sérüléseibe. Holttestét, óhaja szerint, hazaszállították szeretett Erdélyébe, és az erdőszentgyörgyi templomban helyezték végső nyugalomra.

Claudia fia, Tech Ferenc herceg feleségül veszi Mary Adelaide, angol hercegnőt, lányuk Tech Mary Victoria, angol és ír hercegnő feleségül megy V. György, Anglia és Írország királyához. Fiuk, VI. György, Anglia és Írország királya feleségül veszi Elisabeth Bowes-Lyon hercegnőt, lányuk II. Erzsébet, Anglia és Írország királynője.

Erdőszentgyörgy lakói ápolják a grófnő emlékét. A református gyülekezet az alatt a fekete márvány emléktábla alatt imádkozik, amelyet Claudia unokája, Mary Victoria walesi hercegnő állíttatott nagyanyja emlékére. Mary hercegnőnek sokat beszélhetett édesapja tündérszép nagyanyjáról, a magyar grófnőről, mert a királyné még trónörökösnő korában márványtáblát állíttatott elhalt nagyanyjának emlékezetére az erdőszentgyörgyi református templomban.

Már több mint 70 ezren kérték a magyar állampolgárságot




Több mint hetvenezren kérték péntekig a magyar állampolgárságot; hetente több mint négyezer kérelem érkezik, ami megfelel az előzetesen prognosztizált adatoknak – közölte Wetzel Tamás miniszteri biztos adatai alapján a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága. Eddig közel ezren lettek magyar állampolgárok az egyszerűsített honosítási eljárás révén.

Az államtitkárság tájékoztatása szerint péntekig 67.275 egyszerűsített honosítási kérelem érkezett már meg Budapestre, míg további 3.584 kérelem van feldolgozás alatt a külképviseleteken, így 70.859-en nyújtottak be magyar állampolgárság iránti igényt. Hetente több mint 4 ezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok, amely megfelel az előzetes hatástanulmány által prognosztizált adatoknak – írták.

Egyszerűsített honosítási kérelmet eddig 69 külképviseleten, 1.009 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és (március 15-től) 26 kormányablaknál nyújtottak be.

A kérelmek körülbelül 40-40 százalékát külképviseletek és az anyakönyvvezetők, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 20 százalékát vette át. A külképviseleteken a legnagyobb érdeklődés Csíkszeredában, Szabadkán és Kolozsváron tapasztalható, de volt ügyfél Tallinnban, Bejrútban, Abu Dhabiban, Tokióban és Teheránban is.

A döntések előkészítése és a honosítási okiratok az eskütételek helyszínére történő eljuttatása folyamatos, így március 15-től már közel ezren lettek magyar állampolgárok.

A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. Az utóbbi négy hónapban a nagyon komoly szervezésnek köszönhetően az eljárás zökkenőmentes, mind a kérelmek átvétele és elbírálása, mind az ünnepélyes állampolgársági eskütételek fennakadás nélkül folynak.

2011. április 27., szerda

Ortodox erődemonstráció?




Néhány napja megsokasodott hangfalakból és megerősödött hangerővel hirdeti az ortodoxiát a marosvásárhelyi görögkeleti egyház. Szinte valamennyi hagymakupolás templom külsején lévő hangfal által az utcán sétálók is részesülnek a liturgiából. A mohamedán világ minaretjeinek müezinjeit felidéző hatalmas hangerő nemcsak visszatetszést kelt a más felekezetűekben, szertartásaikat is zavarja.

A belvárosi Keresztelő Szent János-plébánia lelkésze, Oláh Dénes a templom hátsó részében meghúzódó hívekhez szóló felhívással volt kénytelen megkezdeni a vasárnap déli misét. „Arra kérem a bejárat közelében állókat, hogy csukják be az ajtót, hogy ortodox testvéreink ujjongása ne nyomja el a mi lelkünkben lévő ünnep örömét” – fogalmazott diplomatikusan az esperes. Mivel Isten két házát mindössze egy járda és egy kétsávos út választja el, a görögkeletiek hangfalakból szóló liturgiája csukott ajtóval már a mise elkezdése előtt behallatszott a plébániára. Csupán akkor sikerült valamelyest elnyomni, amikor a gyülekező hívek közül valaki elkezdte hangosan a rózsafüzér imádságait mondani. „Nem akarom minősíteni, tény, hogy ízléstelen gesztus volt a részükről” – fejtette ki a Krónikának Oláh Dénes főesperes, akit prédikációjában minden egyes ajtónyílás megzavart. Szerinte annál is inkább érthetetlen az ortodoxok gesztusa, mivel híveik közül senki nem rekedt az utcára. Az is furcsa, hogy a görögkeletieknek kevésnek bizonyult a katedrális homlokzatára felszerelt kilenc hangfal. További kettőt az úttestre és egyben a plébániára irányítva helyeztek el.

Bár meggyőződése, hogy az ortodox pópák máskor is meg fogják ismételni a húsvétkor keltett hangzavart, Oláh Dénes mégis bízik a kérdés emberséges megoldásában. A katolikusokhoz képest Ötvös József református esperes és vártemplombeli hívei szerencsésebb helyzetben vannak. Bár légvonalban alig száz méterre vannak az ortodox katedrálistól, vasárnaponként hozzájuk nem hatol be a román nyelvű szertartás. „Szerencsére mi magasabban vagyunk várfalak vesznek körül és a közbeeső épületek is kifogják a hangot. Amúgy a főtéren elhaladva, én is felfigyeltem a hangfalakra, és az onnan áradó túlzott hangerőre. Teljesen visszataszítónak, műnek és ridegnek tűnt, mert nem a híveknek, hanem az utcának szólt. Ott meg a két-három rendőrön kívül csak a járókelők voltak” – nyilatkozta Ötvös. A református lelkész arra is felfigyelt, hogy az ortodox templom hangfalai akkor is bömbölnek, amikor éppen nincs szertartás. „Én már csak azért sem értem meg, mert a mi, kálvinista hitvallásunk lényege szerint az ünnepet közösségben, bensőségesen kell átélni” – tette hozzá a vártemplom lelkipásztora. A vasárnap délelőtti csendben olykor a Bolyai térig is felhallatszik az ortodox templom hívó szava, de az unitárius templom falait nem „töri” át. „Mindemellett nem a legjobb érzés ezzel az erődemonstrációval szembesülni. Az evangélium hirdetésének meghittnek kell lennie. Én biztos nem szereltetnék hangfalakat a templomra, de vajon mi történne, ha a katolikus testvérek ezt megtennék, és akkor egyszerre szólna a két prédikáció?” – tette fel a költői kérdést Nagy László unitárius esperes, aki szintén elítélendőnek tartja az ortodoxok térfoglalását.

Bár első reakcióként Gheorghe Şincan ortodox esperes sajnálatát fejezte ki a történtekért, utólag furcsállásának adott hangot, miszerint „eddig senkit nem zavart, és nem is rohant az újsághoz”. A főpap – aki nem volt jelen a vasárnapi szertartáson – viszont nehezményezi, hogy katolikus testvére miért nem fordult hozzá, mert „lehetne találni egy megoldást”.

Ezt várja Valentin Bretfelean is, a városháza keretében működő közrendészeti bizottság elnöke. „Ha lesz írásos panasz, kivizsgáljuk, addig nincs mit tennünk” – szögezte le, hozzáfűzvén, hogy egy ilyen témával az újságíróknak sem kellene foglalkozniuk. Kérdésünkre, hogy bizottsági elnökként nincs rá törvényes mód, hogy vizsgálatot indítson, Bretfelean – aki egyben a helyi rendőrség vezetője is – azzal replikázott, hogy a húsvéti körmeneten a római katolikusok is használtak megafont és hangfalat.

A székelység jó hírét vitték









Először érkezett Székelyudvarhelyre a Magyar Államvasutak (MÁV) nosztalgiavonata a helyi Küküllő Szálloda és a magyarországi vasúttársaság szervezésében. A nosztalgiavonat utasainak ünnepélyes fogadtatásban volt részük, amikor megérkezett a szerelvény a székelyudvarhelyi kisállomásra.

Nemcsak a fúvószenekar tette emlékezetessé nagypéntek estéjét, hanem a jelen lévő több száz ember is, akik a Budapestről érkező luxusvonatra és utasaira is kíváncsiak voltak. Sokan meghatódtak a fogadtatás láttán, és többen hangoztatták, hogy jó érzés magyarnak lenni.

A nosztalgiavonat érkezésének másik kiemelkedő pillanata a névadó ünnepség volt, amikor a szerelvény egyik kocsija hivatalosan is felvette a Hargita nevet. A koszorúzás előtt a történelmi magyar egyházak képviselői is felszólaltak, örömmel töltötte el őket a magyar testvérek érkezése. László János, a Küküllő Szálloda tulajdonosa, a rendezvény házigazdája történelmi pillanatnak nevezte a vonat érkezését, és mint mondta, terveik szerint hagyományt teremtenek a húsvéti eseményből.

Mint ismeretes, korábban a csíksomlyói búcsú alkalmából látogatott Erdélybe a nosztalgiavonat, immár két alkalommal is. A hétvégi esemény nagy jelentőségű az udvarhelyszékiek számára, egyrészt mert a szerelvény azon a Segesvár–Székelyudvarhely közötti pályaszakaszon érkezett, amelyen egykoron a székely gőzös közlekedett, másrészt pedig a turisták némileg fellendíthetik a gazdasági helyzetet – mondta László János. A 60–70-es években készült luxusszerelvény több napig állomásozott a városban, s a lakosság is megtekinthette, hiszen a vonat személyzete néhány kocsit megnyitott az érdeklődők számára. A vendégek a négynapos program idején megismerhették a régió jellegzetességeit és gasztronómiáját.

A szálloda tulajdonosa a vonat távozását követően arról számolt be, hogy az esemény elérte célját. A turisták élménybeszámolói és visszajelzései alapján eldöntötték, hogy kezdeményezésükből hagyományt teremtenek, akár évente több alkalommal is szeretnék a városba hozni az élményvonatot. Meggyőződésük ugyanis, hogy ebből a város és a régió profitálhat, hiszen a turisták különböző túrákon vettek részt, és a jó kiszolgálás, a megfelelő ellátás hírét viszik az anyaországba, hasonló látogatásra ösztönözve polgártársaikat.

2011. április 26., kedd

Aláírta Schmitt Pál az új magyar alaptörvényt




Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét a köztársasági elnök hétfőn. Schmitt Pál szerint egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. Az új alkotmány tiszteletére ünnepi bélyegblokkot bocsátott ki a posta. Az MSZP azt közölte: alapvető politikai célkitűzésüknek tekintik az új alaptörvény megváltoztatását, a Jobbik szerint pedig a „rákosista” alaptörvény helyére egy újabb egypárti, párturalmi alkotmány kerül.

Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt húsvéthétfőn, a déli harangszó után. Az aláírást a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítették. A Magyar Közlöny 43. száma, benne a Magyarország Alaptörvénye címet viselő dokumentummal, hétfő délután jelent meg.

A köztársasági elnök az aláírás után mondott beszédében úgy fogalmazott: az új alaptörvény „mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak”. „A nagy ünnepek az élet körforgásaihoz kapcsolódnak, különösen igaz ez a tavaszi újjászületésben ünnepelt húsvétra, a feltámadásra. Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, ilyenkor körülöttünk minden az új életről, a megújulásról szól” - mondta, hangsúlyozva, hogy 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is.

Kiemelte, fontos, értékteremtő munkán vagyunk túl, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vállalt ebben. Úgy vélekedett, húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, ahogy az már számtalanszor megtörtént, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel. Schmitt Pál szerint az alaptörvény születése megmutatta, hogy egy ilyen nagy horderejű vállalkozás nem lehet néhány szakértő, jogalkotó magánügye, ahogy az a múltban történt, hiszen e törvényben „a társadalmi együttélés fő szabályai, jogaink és kötelességeink, nemzetünk hitvallása összegeződik, ezért ez mindannyiunk közös ügye, nemzetként való létezésünk alapja”.

Kijelentette, egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek, amely megőrzi alkotmányos hagyományaink minden eddigi erényét, és hozzáteszi azt, amit „mi, XXI. századi magyarok fontosnak tartunk”.

„Bizakodjunk kellő alázattal, hogy ez a lelket felemelő ünnep most az új kezdet esélyét hozza el kivétel nélkül minden magyar ember számára. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen” - zárta szavait Schmitt Pál, akinek ünnepi beszédét követően a Magyar Honvédség Központi Zenekarának hat fanfárosa köszöntette a Sándor-palota erkélyéről az ország következő alkotmányát, majd a díszzászlóalj katonái tartottak ünnepélyes őrségváltást a Szent György téren.

Az alaptörvény tiszteletére ünnepi bélyegblokkot bocsátott forgalomba az államfő és Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának elnöke a Sándor-palotában. Schmitt Pál a bélyeg tervezőinek és alkotóinak is megköszönte a munkájukat, mint mondta, reményei szerint az sok gyűjtőnek féltett kincse lesz majd. Horváth Gergely Domonkos a kibocsátott bélyeget ismertetve kifejtette: a Magyar Posta sorszámozott blokkjának fő motívuma a Szent Korona. A keretrajzot az Országház kupolacsarnokának Szent István király-szobra és a boltívek díszítik. A filatéliai különlegességet UV-fénybe tartva pedig a „Legyen béke, szabadság és egyetértés” felirat olvasható.

Az új alaptörvény megváltoztatása alapvető politikai célkitűzésünk, amihez el kell érni a demokratikus ellenzéki erők összefogását - jelentette ki az MSZP elnök-frakcióvezetője az MTI-hez eljuttatott írásában. Mesterházy Attila úgy fogalmazott: sosem hitte volna, hogy politikusként egyszer az lesz a feladata, hogy az alkotmányosság, a demokrácia, az alapvető társadalmi szolidaritás helyreállításáért folytasson küzdelmet. „Márpedig ma ez a feladatom. Hisz egy demokrata nem tehet mást a mai helyzetben, minthogy minden erejével küzd egy modern, igazságos és demokratikus Magyar Köztársaság megteremtéséért” - hangsúlyozta.

A pártelnök-frakcióvezető közölte: hétfőn „sokak kérése ellenére” írta alá Schmitt Pál „a Fidesz pártalkotmányát”. Pedig a Fidesz nem kérdezte meg a választókat - folytatta -, hogy szeretnének-e új alkotmányt, és ilyet akarnak-e.

A jobbikos Novák Előd szerint az új alaptörvénnyel csöbörből vödörbe esett az ország, hiszen a „rákosista” alaptörvény helyére egy újabb egypárti, párturalmi alkotmány kerül. A politikus a képviselői irodaházban tartott sajtótájékoztatóján ezt alátámasztva levette a falról a nemzeti együttműködés nyilatkozatát, és helyére egy képet akasztott fel. Ezen a fotón Rákosi Mátyás portréjába Orbán Viktor arcát montírozták.

Az alkotmány aláírása után közleményt adott ki Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki szerint az új alaptörvény kiterjeszti és tovább erősíti a hazai környezetvédelmi jog alapjait, továbbá a legmagasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősséget.

A Nézőpont Intézet elemzése szerint a magyar demokrácia számos válságjelenségének vethet véget az új alaptörvény.

Az est folyamán Budapesten, valamint nyolc vidéki helyszínen és Kolozsváron egy időben kezdődő gálaestekkel köszöntötték Magyarország következő alkotmányát.

2011. április 22., péntek

Feljelentések magyar emlékművek megrongálása miatt













Az aradi városháza után a megyei RMDSZ is feljelentést tesz az ügyészségen a Szabadság-szoborcsoport megrongálása miatt, miután az utóbbi hetekben az alkotás több bronzból készült eleme is eltűnt. Kovászna megyében is feljelentik azokat a személyeket, akik egy évvel korábban meggyalázták az 1849-es kökösi csatában elesett Gábor Áron emlékművét. Háromszéki magyar vezetők sérelmezik, hogy az igazságszolgáltatás semmit nem tesz a tettesek felelősségre vonása érdekében, holott az emlékmű-gyalázásról készült videó egy éve a YouTube-on látható.

Az utóbbi napokban eltűnt a Román-magyar megbékélés parkjában álló Szabadság-szoborcsoport több bronzból készült eleme, emiatt az Arad megyei RMDSZ feljelentést tesz – közölte csütörtökön Király András, a szervezet elnöke, aki szerint egy diadém, egy tőr és egy kard tűnt el a szobrokról.

„Értesítettük a városházát, amely be is nyújtotta feljelentését az ügyészségen” – mondta Király. Hozzátette: javasolni fogja, hogy a városi vezetés ismét üzemelje be a néhány évvel korábban felszerelt kamerás megfigyelőrendszert a Román-magyar megbékélés parkjában.

Bognár Levente aradi alpolgármester elmondta: ellenőrizni fogják, hogyan volt lehetséges a bronztárgyak eltűnése, mivel a megbékélés parkjának szomszédságában egy rendőrőrs működik.

Az alpolgármester azt is elmondta, hogy a szoborcsoport alkotóelemein kívül más tárgyak is – 22 díszoszlop, két pad és néhány szemeteskosár – eltűntek a parkból.

Nem az aradi Szabadság-szoborcsoport az egyetlen magyar vonatkozású emlékmű, amelyet megrongálnak az utóbbi időszakban. Egy héttel korábban Wass Albert marosvécsi sírjáról tűnt el a bronzplakett.

Feljelentés a kökösi Gábor Áron-emlékmű meggyalázói ellen is

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, valamint Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtökön bejelentették, hogy büntetőjogi feljelentést tesznek három férfi ellen, akik a tavaly meggyalázták az 1849-es kökösi csata helyszínén álló Gábor Áron-emlékművet, az erről készült filmfelvételt pedig feltöltötték egy videomegosztó portálra.

Tamás elmondta, nemrég szerzett tudomást „A magyaroknak” című, az internetre egy évvel korábban feltöltött félperces felvételről, amelyen az látható, ahogy egy férfi vizel az emlékmű előtt, egy másik férfi pedig a meztelen fenekét fordítja a márványtábla felé.

Antal Árpád és Tamás Sándor közölték: sikerült kideríteni a két férfi identitását: a 31 éves brassói Sava Florin Bogdan, illetve a 19 éves nagyszebeni Bobeşiu Constantin Gheorghe „akcióját” egy harmadik személy rögzíti kamerával, egy 24 éves személy pedig yrronick1 név alatt a YouTube-ra töltötte fel a felvételt.

A háromszéki elöljárók hangsúlyozták: nem a Csibi Barna Avram Iancu-akasztására adott válasz a felvétel, hiszen az a csíkszeredai fiatalember március 14-i akciója előtt egy évvel történt.

Mindketten sérelmezték, hogy az illetékes hatóságok nem intézkedtek a Gábor Áron-emlékmű meggyalázása kapcsán. „Hangsúlyozzuk, hogy ellenezzük a szélsőségességet, bármelyik oldalról is érkezzen (…), ellenezzük az ilyen megnyilvánulásokat, de azt akarjuk, hogy az igazságszolgáltatás nem csak az ilyen tetteket elkövető magyarok, hanem a románok esetében is intézkedjen. Hatalmas botrány volt a médiában a csíkszeredai incidens kapcsán, még a parlamentben is erről vitatkoztak, ez a film azonban egy éve ott van a YouTube-on, az igazságszolgáltatás azonban nem vett róla tudomást.

Felhívás a Kárpát-medencei magyar szobrok és emlékhelyek védelme érdekében

Közös húsvéti felhívással fordult a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) a Kárpát-medencei magyarsághoz, fogjon össze a régióban található magyar emlékhelyek megvédéséért, és emelje fel szavát a szoborgyalázások ellen.

„Az idei évben négy hónap alatt közel tucatnyi magyar emlékhelyet, szobrot rongáltak meg a Kárpát-medencében” – hívja fel a figyelmet Berényi József, az MKP és Lomnici Zoltán, az EMT elnöke egy közös nyilatkozatban.

„A kassai Esterházy-szobor és a vereckei honfoglalási emlékmű után erre a sorsra jutott az Ungvár főterén álló Petőfi-szobor is. Az erdélyi Marosvécsen Wass Albert síremlékét gyalázták meg, Aradon a Magyar-román Megbékélés Parkjában álló Szabadság-szoborcsoportot rongálták meg. Néhány héttel ezelőtt pedig a délvidéki Adán takarták le Damjanich János szobrát, és további emlékhelyeket is megrongáltak” – emlékeztet Berényi és Lomnici.

Közös véleményük szerint ezeknek az utóbbi időben rendkívüli módon elszaporodott cselekedeteknek az elkövetői a kegyelet jogát vonják kétségbe.

„Magyar emlékhelyeink, szobraink közös történelmünket, kultúránkat szimbolizálják. Múltunk, nemzeti méltóságunk megőrzése mellett a nemzetiségek közti együttműködést is jelképezik” – fogalmazott Berényi és Lomnici.

Közös nyilatkozatukban felhívják az anyaországi és határon túli magyarok figyelmét, fogjanak össze az emlékhelyek védelme érdekében, és egységesen emeljék fel szavukat a sorozatos rongálások ellen.

2011. április 20., szerda

Visszahelyeznék a Funar-táblát a kolozsvári Mátyás-szoborra




A Ziua de Cluj információi szerint Radu Moisin alpolgármester azt tervezi, hogy a műemlékvédelmi bizottság jóváhagyásával helyezik vissza a szobor talapzatára vagy annak környékére a táblát. Mint ismeretes, ezen a következő, Mátyás királyra utaló szöveg található: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

Visszahelyezné a kolozsvári önkormányzat a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül felhelyezett táblát – nyilatkozta a Ziua de Cluj román nyelvű napilapnak Radu Moisin, a kincses város demokrata-liberális párti (PDL) alpolgármestere. Kollégája, László Attila RMDSZ-es alpolgármester és Molnos Lajos önkormányzati képviselő egybehangzóan úgy nyilatkozott, teljesen esélytelen a próbálkozás, ehhez ugyanis a megyei, illetve az országos műemlékvédelmi bizottság engedélye szükséges.

László Attila elmondta, gyakorlatilag nulla annak a valószínűsége, hogy Virgil Pop, a megyei műemlékvédelmi bizottság elnöke zöld utat adjon a Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó táblának. A neves építész ugyanis korábban úgy nyilatkozott: olyan kiállítást tervez, ahol a hamis történelmi állításokat tartalmazó feliratú táblákkal mutatná be egy letűnt korszak butaságait, köztük a fent említett táblát is.
A Ziua de Cluj információi szerint Radu Moisin azt tervezi, hogy a műemlékvédelmi bizottság jóváhagyásával helyezik vissza a szobor talapzatára vagy annak környékére a táblát. Mint ismeretes, ezen a következő, Mátyás királyra utaló szöveg található: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

A román napilap Remus Lăpuşan szociáldemokrata önkormányzati képviselőt is megszólaltatta, aki szerint a Iorga-idézet eltávolításával a Mátyás-szoborcsoportot a „hatóságok kizárólag magyar brandként kezelik”. A magyarellenes kijelentéseiről ismert tanácsos szerint az a tény, hogy a Fadrusz-alkotás restaurálása után nem helyezték vissza a táblát, „súlyosan sérti a városi tanács korábbi határozatát és a történelmet”.

Molnos Lajos RMDSZ-es önkormányzati képviselő ugyanakkor elmondta: a táblavisszahelyezésének ötlete Gheorghe Funartól, a város korábbi, Nagy-Románia párti (PRM) polgármesterétől származik, aki személyre szóló levélben hívta fel valamennyi önkormányzati képviselő figyelmét – az RMDSZ képviselőit is beleértve – a magyarok „legújabb gaztettére”.

„Szerintem törekvés mindig lesz erre. Azok, akik szeretik meghamisítani a történelmet, arra fognak törekedni, hogy mindenhová oda nem illő táblákat helyezzenek el. Ez benne van a soviniszták politikájában” – nyilatkozta Molnos Lajos. Az önkormányzati képviselő hozzáfűzte: nem lepi meg, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatja a kezdeményezést, hiszen közelednek az önkormányzati választások, sőt a PDL-s alpolgármester hozzáállása se lepi meg, Radu Moisin ugyanis korábban a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) ifjúsági szervezetének elnöke volt. Molnos Lajos biztos benne, hogy nem állítják vissza a táblát, részben azért, mert már a kolozsvári románság sem vevő rá, részben pedig azért, mert a műemlék helyreállítását két kormány finanszírozta, így a kezdeményezéshez a magyar kormánynak is lesz egy-két szava.




ÚGY TÜNIK HOGY A ROMÁN MAGYARGYÜLÖLŐK NEM ALSZANAK. ....! DE MI SEM .....!

2011. április 18., hétfő

Erdély legrégibb templomát fedezhették fel Gyulafehérváron



Korai középkori templom maradványaira bukkantak régészek a gyulafehérvári Szent Mihály katolikus székesegyház előtt zajló ásatások során. A kutatók az 1009 körül, Szent István király alapította katolikus érsekség tulajdonát képező területen ásva, véletlenül bukkantak a meglepő és értékes leletre. Szakértők szerint az egykori impozáns, még a keleti keresztény rítusban felhúzott épület akár Erdély legrégebbi keresztény templomának minősülhet. A római katolikus érsekség célja, hogy a konzervált leletet régészeti parkként mutassák be a közönségnek.

Egy valószínűleg 10. századi templom falait fedezték fel a régészek a napokban a gyulafehérvári római katolikus székesegyház bejáratától 24 méterre. A kutatók az 1009 körül, Szent István király alapította katolikus érsekség tulajdonát képező területen ásva, véletlenül bukkantak a meglepő és értékes leletre: egyméteres mélységben megjelentek egy félkörív alakú apszis romjai, amelynek 1,15 méter széles kőtömbökből és kevés tégladarabból készült alapzata van. Daniela Marcu Istrate régész szerint – aki a hétvégén sajtótájékoztatón számolt be a páratlan felfedezésről – a romok valószínűleg Erdély legrégibb keresztény templomából valók, amely Hierotheus püspök székhelye lehetett.

Hierotheus a 950-es években térítési szándékkal érkezett a vidékre, számára építtethette Gyula fejedelem ezt a székhelyet, miután a püspök Konstantinápolyból visszatért. Ugyanakkor a szakember nem zárja ki a Szent István nevéhez köthető alapítást sem, ekkor az 1000. évre datálva a templomépítést. Daniela Marcu Istrate szerint egészen kivételes értékű történelmi műemlékről van szó, amelynek érdekessége, hogy semmilyen módon nincs kapcsolatban, nem érintkezik a mai székesegyházzal, illetve annak elődjeivel, hanem különálló épület.

„E tény magyarázata, hogy ez még keleti keresztény rítusban épült templom lehetett, amelytől elkülönülve, a Nyugat felé orientálódás kifejezéseként nem rá, nem vele egybe, hanem tőle elkülönülve épült fel később az immár Róma irányát választó új püspöki székesegyház” – nyilatkozta a gyulafehérvári szakértő, aki a Szent Mihály-székesegyház és érseki palota régészeti és építészettörténeti kutatásáról és helyreállítási munkálatairól legutóbb márciusban Budapesten is beszámolt. A régész úgy véli, a most feltárt rom kétségkívül a dél-erdélyi város legrégebbi, Róma és Konstantinápoly hivatalos szétválása előtt épült temploma, amelynek megőrzése és nyilvánosságra hozatala növelné a gyulafehérvári vár értékét, vonzerőt gyakorolva a szakértőkre és turistákra egyaránt.

Szász János, a római katolikus érsekség gazdasági igazgatója közölte, az egyház szempontjából a lelet jelentősége abban áll, hogy a lelet a 10. század közepéből, azaz a honfoglalás, a kereszténység felvételének idejéből, a Kelet és Nyugat közti egyházszakadás előtti időből származik. „A magyarság első találkozása a kereszténységgel Bizánc révén történt, azután esett Szent István választása Rómára, a Nyugatra. Az államalapító király dilemmájára, a döntés mikéntjére is választ adhatnak a most felszínre került kövek, amelyek elárulják azt is, hogy amikor a 11–12. században megépült az új gyulafehérvári székesegyház, az már teljesen a nyugati kereszténységhez tartozott” – állapította meg Szász János. Az egyházi illetékes úgy vélekedett, meg kell találni a módját, hogy feltáró archeológiai kutatás történhessen az érsekség területén, a távlati cél ugyanis az, hogy a felkutatott, majd konzervált leletet régészeti parkként mutassák be a közönségnek.

Pécstől Csíksomlyóig gyalogszerrel


Gyalog teszi meg a Pécstől Csíksomlyóig vezető 1050 kilométeres utat Fodor Krisztián, mert úgy érzi, az a küldetése, hogy elvigye az evangéliumot az embereknek – írta a Magyar Nemzet. A középkorú, katolikus férfi a lapnak elmondta: élete 1988-ban, egy lelkigyakorlaton változott meg, amikor megnézett egy Teréz anyáról szóló filmet. Hatására nyolc és fél év után hazaköltözött Kaliforniából, azóta többször is végigjárta a Santiago de Compostelába vezető El Caminót, volt többek között Medjugorjéban, és Pécstől Auschwitzig gyalogolt. Megfordult Dél-Afrikában, a Fülöp-szigeteken, Haitin, Új-Zélandon. Gondozta a betegeket, fekélyes sebeket fertőtlenített és kötözött, sokkolta a látvány, a szagok, olykor undorodott is. Elszégyellte magát, azóta minden betegben Jézus Krisztust látja, a Jóisten bízta meg ezzel a feladattal. A zarándok most Csíksomlyóba tart, térképről tájékozódik, és a menetiránynyal szemben gyalogol. Fehér habitusban, mert az autósok így könnyebben észreveszik, másrészt öltözéke jelzi, hogy az egyházat képviseli, és a fehér a béke színe. „Néha rám dudálnak, kérdezik, hová megyek. Étellel kínálnak, fényképeznek. Ha már nagyon elfáradok, és a talpamon vízhólyagok gyűlnek, autóval megyek tovább, ha valaki felajánlja. A hátizsákom 18-20 kiló lehet. Ha kórház esik az utamba, engedélyt kérek és bemegyek, általában a belgyógyászatra vagy a sebészetre. A kórteremben beszélgetek a betegekkel, az Újszövetségből olvasok fel. Plébánián, református parókiában, kolostorban, polgármesternél szállok meg, de még sosem kellett a szabadban éjszakáznom – mesélte a zarándok, aki továbbindult Budapestről.

2011. április 16., szombat

Meggyalázták Wass Albert marosvécsi sírját



Ismeretlen tettesek gyalázták meg a hét közepén Wass Albert marosvécsi végső nyughelyét. A Kemény család várkastélya szomszédságában lévő sziklatömbről eltávolították az író és költő arcát tartalmazó bronzplakettet, és a piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorúkat. A koszorúkat a sír mellett, a sárban, összetaposva találták meg az arra járók. A helyszínelő rendőrök szerint a falutól néhány száz méterre, az erdő szélén fekvő sír meggyalázása frissnek tűnik, elkövetői valószínűleg a hét közepén cselekedtek. A tettesek megrongálták az Erdélyi Helikon emlékére állított kopjafát is.


Annak ellenére, hogy jó évtizede a kastéllyal és a helikoni asztallal együtt a mezőségi Válaszúton született gróf kegyhelye is zarándokhelyé nőtte ki magát, az utóbbi napok szeles-esős időjárásában nem sokan keresték fel a sírt. Szerda délután a helyszínre érkezett az író Németországban élő fia, Wass Endre is, aki elképedve vette tudomásul a tényeket. „Én attól féltem, hogy elvitték édesapám sziklába helyezett hamvait is. Szerencsére nem így történt, az urna jól bebetonozva a helyén van” – mondta el Wass Endre. Kérdésünkre, hogy nemesfém-tolvajokra vagy egy nacionalista csoportosulásra gyanakszik inkább, az Amerikában 1998-ban elhunyt író fia inkább az utóbbiakra tippelt. Hasonlóan vélekedett a Felsőmarosmente Wass-kultuszát éltető Bartha József holtmarosi református lelkész is. „Akit csak a réz vagy a bronz érdekel, az nem tépi le a koszorúról a szalagot és nem tapossa sárba. Különben a rendőrségi jegyzőkönyv is sírgyalázást tartalmaz” - hangsúlyozta a lelkipásztor. Az utóbbi években Bartha több ízben is szembesült az elvakult nacionalizmus megnyilvánulásaival. Előbb kénytelen volt a templomba menekíteni az Isten háza előtt felállított Wass-szobrot, majd többször is rendbe tetetni az íróról elnevezett szalárd-völgyi forrást. A kolozsvári népbíróság 1946-ban hozott ítélete alapján háborús bűnösnek minősített Wass Albert sírján kívül az Erdélyi Helikon emlékére állított kopjafát is megrongálták. Az ismeretlen tettesek megpróbálták eltávolítani a sírtól néhány méterre lévő talapzatról azt a márványtáblát, amelyet báró Kemény János unokája, Nagy Géza állíttatott a nagyapja kastélyában 1926 és 1944 között megfordult ötvenöt író és költő emlékére. „Azzal, hogy megpróbálták lefeszíteni a márványlapot, tisztán kiderül, hogy nem színesfém-gyűjtők látogattak a marosvécsi kastélykertbe” – vonta le a következtetést a jelenleg a közeli Galonyán élő Nagy Géza. A Wass család nem sokat remél a nyomozó hatóságoktól, de eltökélt szándéka, hogy újraöntesse Hunyadi László marosvásárhelyi szobrász által készített domborművet. Egyelőre csak Wass Albert egyik verssora olvasható az óriási kőtömbön: A kő marad.


Lomnici Zoltán: az emberi jogi szervezetek lépjenek fel az emlékhelyek megrongálása miatt


Emberi jogi szervezetek fellépését sürgeti az emberi jogok és az emberi méltóság védelme érdekében alakult magyarországi civil szervezet, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke a határon túli magyarság emlékhelyeinek megrongálása és a hátrányos megkülönböztetések miatt. Lomnici Zoltán csütörtökön kifejtette: a civil szervezetek kiállása sok esetben hatékonyabb lehet, mint a politikai, kormányzati fellépés. Lomnici Zoltán szerint a magyar emlékhelyek meggyalázásai bűncselekmények, nem pedig gyerekcsínyek, s a tudatos megfélemlítés szándéka állhat mögöttük. Ezért a politikai fellépés mellett „emberi jogi vonalon” is fel kellene lépni a határon túli magyarság érdekében – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, e szervezeteknek rá kell mutatni arra, hogy egy európai uniós tagállamban nem lehet tűrni sem a szoborrongálást, sem pedig azt, hogy bárkit hátrány érjen a magyar nyelv használata miatt. Lomnici Zoltán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban több esetben is magyar történelmi emlékhelyeket, sírokat rongáltak meg. Mint elmondta: meggyalázták, majd megrongálták Esterházy János felvidéki magyar politikus kassai szobrát, később Kárpátalján felgyújtották, majd megrongálták és horogkereszttel festették le a vereckei honfoglalási emlékművet. Néhány héttel ezelőtt pedig a délvidéki Adán letakarták Damjanich János szobrát, továbbá a délvidéki magyarirtás több emlékhelyét megszentségtelenítették.

2011. április 7., csütörtök

Magyarellenes fellépés a Székelyföldön


Akciócsoportot hoz létre a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, hogy megakadályozzák a kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadását és az ország régióinak újrafelosztását. Ioan Sălăjan érsek, a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség vezetője elnökölte azt a gyűlést, amelyen a magyarok „románellenes” tetteit elemezték, köztük Csibi Barna március 15-i „Iancu-akasztását”, és elhatározták a csoport létrehozását. Az akciót azonban sem a székelyföldi román, sem pedig a magyar politikusok szerint nem kell komolyan venni. Ioan Lăcătuşu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke elmondta, az akciócsoportba bevonnak civileket és politikusokat, s minden erejükkel megpróbálják meggyőzni a Demokrata-Liberális Párt honatyáit, hogy ne a politikai érdeket, hanem a román nemzeti érdeket tartsák szem előtt, amikor ezekről a törvényekről szavaznak. „A jelenlegi kormánykoalíció mulandó, de Románia örök, ezért meg kell akadályozni, hogy az ország szívében etnikai enklávó jöjjön létre” – szögezte le a fórum alelnöke. Lăcătuşu szerint a nemzeti kisebbségek jogállást szabályozó törvényre nincs semmi szükség, valójában a Hargita és Kovászna megyei románok szorulnak védelemre, hiszen például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen évek óta nincs képviselőjük a helyi tanácsban. Az új oktatási törvénnyel szemben is komoly fenntartásaik vannak, s mint mondják, nem szabad engedniük, hogy ahhoz hasonlóan a PDL–RMDSZ-koalíció más, „a román népre veszélyes törvényeket” megszavazzon.


Elhatárolódnak a románok

A Kovászna megyei román politikusok azonban nem tartják hitelesnek Ioan Lăcătuşut arra, hogy képviselje a Maros, Kovászna és Hargita megyében élő románok érdekeit. Dan Manolăchescu, a Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei elnöke elmondta, ha a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma meghívná a rendezvényeire a kormánypártok képviselőit, akkor tudná, hogy a kisebbségi törvény és a régiók átszervezése nem szerepel a kormány napirendjén. (Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban megkötött paktum tételesen tartalmazza, hogy a folyó parlamenti ülésszak végéig a döntéshozók elfogadják a kisebbségi törvényt. – szerk. megj.) Manolăchescu ugyanakkor leszögezte, a kisebbségek jogállását szabályozó törvény sorsát vagy annak tartalmát nem Kovászna és Hargita megyében kell megvitatni, hiszen ebben a térségben nem lesz szükség annak alkalmazására. „Ez a törvény nem jelent semmilyen veszélyt az országra nézve, a szellemiségével nincs semmi baj, viszont még javítani kell rajta, mert ellentmondásokat is tartalmaz” – közölte Dan Manolăchescu. A demokrata-liberális politikus szerint a civil fórum megmozdulása valójában az ellenzék kormány elleni támadása, hiszen a fórum a pártkönyvek nélküli szociáldemokraták szószólója. Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei elnöke megkeresésünkre leszögezte, Ioan Lăcătuşu „kommunista múltú vad nacionalistaként ismert”, ezért nincs joga a román–magyar kérdésekben állást foglalnia a Kovászna és Hargita megyei románság nevében. „Nem a törvényektől kell félnünk, nem a törvények elfogadását kell megakadályoznunk, hanem mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek elsősorban a helyi közösségek érdekeit szolgálják” – szögezte le a liberális politikus.


A magyarok sem veszik komolyan

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ városi elnöke mintegy válaszként Ioan Lăcătuşu kijelentésére úgy fogalmazott, „az ő magyarellenes eszméi mulandók, a Székelyföld viszont örök”. „Az idő nekünk dolgozik” – szögezte le a háromszéki politikus. Hozzátette: a kisebbségek jogállását szabályozó törvény által szavatolt kulturális autonómiára nem a székelyföldi magyaroknak, hanem éppen a székelyföldi románoknak van szükségük. „Ha nincs kulturális autonómia, egy csúnya székelyföldi polgármester a román közösség megkérdezése nélkül nevezhet ki igazgatót például a Mihai Viteazul Főgimnázium vagy az Andrei Mureşanu Színház élére” – replikázott. Antal Árpád kifejtette, meggyőződése, hogy az egész országban senki nem veszi már komolyan Ioan Lăcătuşut, ezért nem kíván ennél mélyrehatóbban foglalkozni az általa felvetettekkel vagy a tervezett akciócsoporttal. Hasonlóképpen vélekedik Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Mint a mondta, nem hajlandó foglalkozni a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumával, viszont megismételte, amit az RMDSZ kongresszusán is megfogalmazott, hogy ha a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt és a régiók átszervezését júniusig nem rendezi a kormány, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a Boc–kabinetből. „Kelemen Hunor szövetségi elnöknek jelenleg ez a két legfontosabb feladata” – összegzett Ráduly Róbert.