Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult; a http://www.allampolgarsag.gov.hu/ címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze.

2011. május 29., vasárnap

Váratlanul elhunyt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök




"Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap nem sokkal 13 óra után megtért teremtőjéhez" - közölte az MTI-vel Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője.

Mádl Ferenc 1931. január 29-én született Bándon. A Széchenyi-díjas magyar jogtudós és egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. 2000 és 2005 között a Magyar Köztársaság elnöki pozícióját töltötte be, korábban - 1990 és 1993 között - tárca nélküli miniszterként, 1993 és 1994 között pedig művelődés- és közoktatásügyi miniszterként dolgozott.

2011. május 28., szombat

gróf Kálnoky Tibor a 21. századi Erdélyben






Gróf, de – elmondása szerint – mindennapi életet él állatorvos feleségével, Annával és három gyerekükkel az erdővidéki Miklósváron. Régi parasztházakat újítanak fel, odafigyelve a legkisebb részletekre is, lovasiskolát működtetnek közel 30 lóval immár több mint 20 éve. De a nagyvilági körökben is ott forognak, a gróf és felesége részt vett a brit trónörökös, Vilmos herceg és Kate Middleton áprilisi esküvőjén.

Kálnoky Tibor azt mondja, a Daily Mailnek eladott meghívottlistán szereplő erdélyi arisztokrata párt úgy emlegette az angol napilap, mintha maga a misztikus Drakula vett volna részt a ceremónián. De az egyetlen magyar meghívott párra egyaránt felfigyelt a romániai és a magyarországi média, így kerültek a korábbinál is jobban az érdeklődés középpontjába.

A bőrönd és az erkölcsi parancs



Az 1990-es évek derekán ősei földjére visszatelepedett gróffal a szerdán este bemutatott számában a Székelyföld kulturális folyóirat is interjút közölt, a lapszám ismertetőjére pedig Kálnokyt is elhívták Csíkszeredába. Az eseményen Oláh Gál Elvira újságíró, az interjú készítője beszélgetett újfent az egyik legismertebb erdélyi nemessel. A csíkszeredai közönség pedig így tudhatta meg azt, hogy Kálnoky Tibor 20 éves korában nagyapja, Kálnoky Hugó régi bőröndjében talált rá családja dokumentációs hagyatékára, a családi levéltárra, amelyet menekülés közben mentett ki.

Az iratok között olyan levelekre bukkant a fiatal gróf, amelyek révén életre kelt a saját múltja: ekkor kérte édesapját, jöjjenek viszsza Erdélybe, arra a vidékre, amely akkor a Ceauşescu-rezsim legsötétebb éveit élte. 1987-ben látogattak vissza a nagyszülők menekülése óta először Kőröspatakra. A helyiek felismerték, és szívélyesen fogadták Tibor édesapját, annak ellenére, hogy 3-4 éves kisgyerek volt, amikor az egész arisztokrata család menekülni kényszerült. A kommunizmus ugyanis megnehezítette a nemesi családok életét, a rendszer célja az volt, hogy kisemmizze őket, ellehetetlenítse az életüket. Kálnoky Hugó, a nagyapa ráadásul újságíróként dolgozott, a román sajtóból fordított újságcikkeket külföldi hírügynökségeknek, ez pedig tökéletes ürügy volt a román hatalom számára ahhoz, hogy kémkedéssel vádolják. Először Magyarországig toloncolták a nagyapát, majd az egész családnak nyugatabbra kellett menekülni.

Kálnoky Tibor már Münchenben született 1966-ban, anyanyelve német, iskoláit angol nyelven kezdte a franciaországi Antibes-ban. Franciaországban, Amerikában és Németországban élt, de a nagyapja bőröndjének felfedezése után ráébredt: Erdélyben van az igazi otthona. Az 1987-es hazalátogatásuk után édesapja is Erdélynek élt: mindent megtett annak érdekében, hogy visszajárhassanak, emellett segélyakciókat is szervezett, sőt napjainkban, immár peres eljárásokra kényszerülve azon munkálkodik, hogy visszaszerezze Kőröspatakon a család jogos tulajdonát.
Gróf Kálnoky Tibor végül a kilencvenes évek derekán megvalósítva álmát visszaköltözött családja birtokára, és feleségével, dr. Boga Anna marosvásárhelyi állatorvossal, valamint három gyermekükkel él Miklósváron. Erkölcsi parancs is egyébként a családban, hogy „a Kálnoky családból valakinek mindig Erdélyben kell élni”.

A lovaskultúra



A Kálnoky család ősi öröksége a lovaskultúra, Kálnoky Antal a 18. század elején saját huszárezredet állított fel és birtokolt (Kálnoky-huszárok), akik részt vettek a madéfalvi veszedelemben is 1764-ben, emellett Kálnoky Hugó, Tibor dédapja pedig az Osztrák–Magyar monarchia legjelesebb lovasa volt. Anna asszony, aki már gyerekkorában is lovagolt, „visszalopta” a családba a lovaglás hagyományát, a lovak iránti szeretetet. Jelenleg egy lovasiskolát működtetnek mintegy 30 állattal, ahová többek között Sepsiszentgyörgyről és Brassóból is érkeznek érdeklődők, többnapos lovas túrákat is szerveznek, szállást pedig az általuk felújított vendégházakban biztosítanak a lovasoknak. „A székelyek nagy lovasnemzet voltak, szép dolog lenne, ha a lovaskultúrát újra fel lehetne éleszteni” – mondta el a Krónika kérdésére a gróf.

Kastélyok, vendégházak



A miklósvári kastély egyébként nincs a család tulajdonában, azonban hosszú távra haszonbérbe vették, és kialakítottak benne egy lakosztályt. A gróf a szerdai beszélgetésen kihangsúlyozta, nem céljuk a kastélyturizmus. Véleménye szerint a kastélyok felújítása hatalmas befektetést jelent, és annak, hogy ezeket turisztikai célokra használják, Romániában nem is létezik járható útja. Egyszerű parasztházakat vásárol és újít fel saját embereivel 2-3 éves munka során úgy, hogy a ház rendelkezzen a minimális komforttal, de megmaradjon eredeti szépsége, egyszerűsége. Az az alapelv – amely a házak felújításánál is érvényesül –, miszerint az embereknek vissza kell találniuk a természethez, hozta össze a grófot Károly herceggel, a brit trón örökösével is, aki 2006-ban járt először Miklósváron. Az angol királyi ház trónörökösét annyira megérintette az a hely, hogy úgy érezte, részt akar venni a természeti örökséget megmentő munkában. Kálnokyék Zalánpatakon készítettek el egy, a herceg által megvásárolt házat, amit néhány hete vett át az angol királyi család sarja ittjártakor. A ház egyébként annak a bírónak épült annak idején, aki a Kálnoky Sámuel által alapított üveghutát felügyelte, amelyben külföldi szakemberek közreműködésével hatalmas katlanokban készítették az üveget. Amint kiderült, a kolozsvári Szent Mihály-templom színes üvegablakai mind ezekből a zalánpataki üvegekből vannak berakva.

A mai arisztokraták és Erdély értékei



A nyugati világból hazatért gróf úgy véli, azon a vidéken, ahol családjával él, még létezik kapcsolat ember és természet között, a legfontosabb céljuk pedig, hogy ezt fenntartsák. „Nyugaton már nincs, itt még megvan az emberi harmónia a természettel, az épített örökséggel, szeretnénk egy olyan életet élni, amit nem a fogyasztás, a siker diktál, hanem be kell látnunk azt, hogy halandók vagyunk, lassabban kellene élni, jobban átérezni mindent” – mondta a gróf. Életükhöz nemcsak a házfelújítások tartoznak hozzá, hanem a különböző, Erdélyben élő nemesi családokkal is kapcsolatot tartanak fenn. „Ahogy visszatértünk, újraalakultak ezek a körök, mintha nem történt volna meg az 50 év kommunizmus. Minden pénteken bridzsezünk Mikesékkel Uzonban például, de Bethlen Anikóval is, Hallerékkel is kapcsolatban vagyunk, úgyhogy van egy egész csoport ember, akik együvé tartozunk” – mesélte gróf Kálnoky Tibor.

A gróf számára egyébként a cím az identitást jelenti, a miklósváriak pedig büszkék arra, hogy van egy grófjuk. „Az arisztokráciát születése kötelezi: lehet akármekkora hatalma és vagyona valakinek, de nem lehet arisztokrata, ha nem annak született. Az alkotmányos monarchiákban a királyság is kifejezi egy nép identitását, képvisel egy értékrendet, egy népet és a történelmi folytonosságot. Ezt semmivel nem lehet pótolni, és ezért valahogy a történelmi családok vissza kellene nyerjék súlyukat a társadalomban” – vallja Kálnoky Tibor.

A hercegi nász



A családtörténet mesélése mellett nem maradhatott el a részletes beszámoló a brit hercegi nászról sem, amelyet ugyebár az évszázad esküvőjeként emlegetnek. Hazatértüket követően természetesen sokan érdeklődtek tőlük a grandiózus eseményről, Anna asszony pedig úgy vélte, pökhendiség lenne részükről, ha nem mesélnek. „Az esküvő egy mesebeli dolog volt, ilyen csak egyszer van. Szerintem az angolok világbajnokok ilyen esküvők megszervezésében, minden utolsó részletre figyelnek. Tegnapelőtt érkezett postán egy kis csomag, benne egy tortaszelettel” – mesélte mosolyogva a gróf, aki – mint mondta – feleségével hirtelen azt sem tudta eldönteni, hogy megegyék-e a finomságot, vagy lefagyasszák, s ereklyeként őrizzék. „A családnak voltak különböző ereklyéi, mint Mátyás király gyűrűje, Zrínyi Miklós kardja, most pedig megvan a Vilmos tortaszeletje” – viccelődött Kálnoky. Ugyanakkor megtudhattuk, hogy az erdélyi gróf által felöltött bocskainak nagy sikere volt a fiatal hölgyek körében az esküvőn.

2011. május 27., péntek

Budapest: feszültségeket kelt a Mátyás-szoborcsoport elé tett tábla














A Magyar Külügyminisztérium szerint feszültségeket gerjeszt a magyarság és románság kapcsolatában a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett tábla. A magyar Külügyminisztérium sajnálattal értesült arról, hogy Kolozsváron, a magyar-román közös finanszírozásban felújított Mátyás király-szoborcsoport elé ismételten kihelyeztek egy, „az elmúlt évtizedekben is sok vitát kiváltó, Nicolae Iorga történésztől származó idézetet tartalmazó román nyelvű táblát”. A külügyi álláspontot Szilágyi Mátyás főkonzul ismertette pénteken Kolozsváron.

Mint fogalmaztak, „a polgármesteri hivatal tudtával végrehajtott táblakihelyezés feszültségeket gerjeszt a magyarság és románság kapcsolatában”.

A budapesti külügyminisztérium szerint az előbbi intézkedéshez hasonlóan a többnyelvű, köztük a magyar nyelvű üdvözlőtáblák eltávolítása szintén Kolozsvár multikulturális jellegével ellentétes lépés.

Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul pénteki sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: a kétoldalú kapcsolatoknak része az ilyen gondok orvosolása. „Erre van esély: Füzes Oszkár bukaresti nagykövet konstruktív megbeszélést folytatott a román külügyminisztériummal, reméljük ennek hamarosan pozitív eredménye is lesz” – közölte a diplomata.

Újságírói kérdésre hozzáfűzte: nem kívánja a Iorga-idézet szövegét minősíteni, egész egyszerűen a két oldalú kormánymegállapodás betartását és a törvényesség helyreállítását kérik számon, hiszen a szoborcsoport felújítását a két kormány közösen finanszírozta, Magyarország 400 ezer eurót adott erre a célra.

Szilágyi ugyanakkor szóvá tette a három nyelvű Kolozsvár helységnévtáblák eltávolításának ügyét is, mint mondta három nyelvű helységnévtáblák elhelyezését fontos és pozitív lépésnek tartotta a magyar fél, eltávolításuk nem felel meg az igazi multikulturalizmusnak, ráadásul a Kolozsvár 2020-as Európai Kulturális Fővárosá válása szempontjából is kedvezőtlen fejlemény. „Úgy véljük, hogy alapvető európai dolog az egyes nemzetiségek nyelvének a megjelenítése a város közintézményeiben” – jelentette ki Szilágyi Mátyás.

Szilágyi Mátyás arról tájékoztatott: a napokban megbeszélést folytat Sorin Apostu polgármesterrel a tábla elhelyezéséről.

**********

Büntetőjogi feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ismeretlen tettes ellen, a Mátyás-szoborcsoport elé hétfőn elhelyezett tábla ügyében.

Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi regionális elnökének pénteki közleménye szerint a törvény értelmében ezt a lépést a kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak kellett volna megtennie, az 1991/50-es, építkezéseket szabályozó törvény 24. cikkelye, illetve a 2001/422-es műemlékvédelmi törvény alapján, de ezt a nevezett intézmény elmulasztotta megtenni.

Az EMNT azért tett feljelentést, mivel az ismeretlen tettesek hivatalos engedély nélkül helyezték el a táblát az A-kategóriás műemlékké nyilvánított Mátyás-szoborcsoport előtt.

Mint arról tájékoztattunk, a kolozsvári városháza annak ellenére sem hajlandó eltávolítani a szobor előtt hétfőn megjelent bronztáblát, hogy a kulturális minisztérium erre felszólította Sorin Apostu polgármestert. Apostu továbbra is kitart amellett, hogy a tábla elhelyezése törvényes, hogy a minisztérium közzétette a szoborcsoport felújítási tervét, amelyet maga a polgármester és elfogadott, és amely egyetlen bronztábla elhelyezését engedélyezi. Ez a tábla – amelynek méretét és szövegét a terv konkrétan megszabja – egyébként még a Mátyás-szoborcsoport 2010 decemberi újraavatása előtt a helyére került.

2011. május 26., csütörtök

Román hisztéria a Székelyföld brüsszeli képviselete ellen
















Heves magyarellenes hangulatkeltésre használta fel az utóbbi hónapokban egyre nacionalistább retorikát alkalmazó román ellenzék és a sajtó egy része azt, hogy kiderült: az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselő kedden megnyitja a Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben. A hírt reggel a Realitatea hírtelevízió dobta be a köztudatba, bemutatva a Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula által aláírt meghívót, amely szerint kedden délután öt órától az Európai Parlament épületében tartják a képviselet ünnepélyes megnyitóját.

A magyar ügyekben korábban is számos alkalommal nacionalista hangnemben megnyilvánuló csatorna honlapján mindezt úgy ütik fel, hogy „az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismét arra készülnek, hogy felszítsák a kedélyeket – ha nem Brüsszelben, akkor Bukarestben”.

Az ügy kapcsán a nagyobbik ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azonnal offenzívába lendült, és a kormány közbelépését követelte. Cătălin Ivan, a párt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint a helyzet aggasztó, ugyanakkor nem kell hisztériába esni.

„Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek működnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létező, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság. Provokáció is lehet, ami egyesek számára hangzatos lehet. Szinte minden, ami európai szinten történik, belpolitikai ügyekkel kapcsolatos. Nem tudom, miért teszi ezt Tőkés úr, talán a két romániai magyar párt közötti csatáról szól. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) sorain belül nem okoz gondot, mivel ők támogatták Tőkést az EP alelnöki tisztségének elnyerésében. Mi többiek azonban aggódunk amiatt, hogy az RMDSZ zömmel a magyar EP-képviselőkkel hangolja össze politikáját, és csak magyarul beszélnek. Az aggodalom azonban elégséges, nem kell hisztérikusan reagálni, hiszen midig tudtuk, hogy az RMDSZ inkább Budapest felé tekint, mint Bukarestre” – hangoztatta Ivan.

Felhördült az ellenzék

Bukaresti páttársai azonban nem fogadták meg Ivan tanácsát, és igencsak vehemensen reagáltak a képviselet megnyitásának hírére.

Olguţa Vasilescu, a PSD szóvivője bírálta a kormányt, amiért nem reagál Tőkés lépésére. „Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem reagál a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak" – sérelmezte Vsailescu.

A PSD-s politikusnő szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét.

„A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tőkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen” – fogalmazott Vasilescu.

Hevesen kikelt a képviselet megnyitása ellen Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke is. Szerinte a kormánynak határozott álláspontot kell kialakítania az üggyel kapcsolatosan. Közleményében „törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan” jelzőkkel illeti az RMDSZ-es európai parlamenti képviselők kezdeményezését. Ő is azzal érvel, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket azon országok alkotmánya vagy törvénykezése is elismer, amelyben találhatók.

Támadásba lendült a kormánykoalíció egyik pártja is: szintén keményen bírálta a lépést a Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR), amelyet a jelenlegi ellenzéki pártokból kilépett, a kormányt támogató honatyák alapítottak, és amely ezért cserében megkapta a védelmi miniszteri tisztséget.

A PSD-ből kilépett Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az UNPR vezető politikusa szerint a képviselet megnyitása alkotmányellenes, és az állami hatóságoknak is fel kell lépniük ellene. Szerinte fölösleges provokációról van szó, az Európai Unió ugyanis nem ismerheti el a Székelyföld létezését.

Sógor Csaba: normális és szükséges lépés

Nem így látja viszont Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, aki szerint már jóval korábban meg kellett volna nyitni a székelyföldi képviseletet Brüsszelben.

„Azért székelyföldi képviselet a neve, mert a Székelyföld név jóval régebbi, mint a 43 Hargita, Kovászna és Maros megye megnevezések, sőt a most az év európai fájává választott hatszáz éves csíkszenléleki hársfánál is régebbi” – ecsetelte Sógor.

A politikus igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, rámutatva, hogy a kezdeményezés nem alkotmányellenes, hanem normális, reális igényeknek megfelelő lépés.

„Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda működik” – tájékoztatott Sógor, hozzátéve, hogy román kollégái akkor nem panaszkodtak, amikor egy suceavai képviselő Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta.

A Székelyföld képviselete a nevében foglaltak értelmében Maros, Hargita és Kovászna megye képviseleteként működik majd. A képviselet a Magyar Régiók Házában kap helyet. Létrehozásának célja az, hogy információt gyűjtsön az EU politikájáról, tájékoztassa a három megyét az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa és egyéb uniós intézmények döntéseiről, valamint ezek mellett az, hogy segítse az érintett megyék részvételét az európai uniós pályázatokon. Emellett kapcsolatot kíván teremteni a székelyföldi régió és az uniós intézmények között, és lobbitevékenységet is kifejt majd

2011. május 24., kedd

Wetzel: több mint 80 ezer honosítási kérelem, közel háromezren tettek esküt




Eddig közel 81 ezer honosítási kérelem érkezett, a beadványok közül mintegy 50 ezret már elbíráltak – hangzott el a budapesti Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kedden. Az állampolgársági esküt eddig közel háromezren tették le.

Wetzel Tamás miniszteri biztos tájékoztatása szerint a 80850 kérelem 40 százalékát külképviseleteken, 40 százalékát a hazai anyakönyvvezetőknél adták be, és közel 20 százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz. Honosítási beadvány 1073 településről érkezett.

Elmondta, hogy 35825 névmódosítási kérelmet is beadtak, amelyeknél a magyar név visszaállítását kérik. Ezek elbírálása is folyamatos – tette hozzá, és megemlítette még, hogy a kérelmekhez közel 382 ezer melléklet is tartozik.

Kitért arra is, hogy a kérelmek közül mintegy 50 ezret már elbíráltak, az időseknél, illetve azoknál akik már voltak korábban magyar állampolgárok az elbírálási arány 91 százalékos.

Wetzel Tamás mérleget vonva kiemelte: míg eddig évente érkezett négyezer kérelem, most heti 4300 beadványt regisztrálnak, azaz közel ötvenszeres az emelkedés. Jelezte, hogy a 12 hónapos intézési határidő három hónapra csökkent, de tudják tartani a szűk határidőt. Kitért arra, hogy tovább bővítik a külképviseleti állományt, amelynek létszáma Kolozsváron, Szabadkán és Csíkszeredában – ahol kiemelt az érdeklődés – további 33 fővel nő. A létszámbővítés célja, hogy a számos eskütételt meg tudják szervezni. Rövidesen az útlevéleljárás is elindul majd a külképviseleteken – jelezte.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy vannak visszautasított kérelmek is, százas nagyságrendben, amelyeket elsősorban bűncselekmény és nemzetbiztonsági kockázat miatt nem fogadtak be.

A biztos az ülés után az MTI kérdésére elmondta, eddig közel háromezren tették le az állampolgársági esküt. Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján több helyen, így például Hódmezővásárhelyen, Egerben, Zebegényben lesznek nagy számban állampolgársági eskütételek.

A jövőre nézve további kihelyezett konzuli napok szervezését emelte ki, és fontosnak tartotta, hogy a külképviseletek munkatársai az idős, beteg embereket is fel tudják keresni, és a kérelmeket átvenni.

A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

CIRKUSZ A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS SZOBOR KÖRŰL
















Valótlanságot állít a kolozsvári városháza abban a közleményében, mely szerint a Nicolae Iorga történésztől származó idézetet tartalmazó táblának a Mátyás-szoborcsoport elé helyezése a restaurálási terv része. A Kelemen Hunor kulturális miniszter által a Krónikához eljuttatott dokumentumokból kiderül: csupán a műalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvű táblára bólintott rá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság és a polgármesteri hivatal, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálás dokumentációjában.

Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság. A tervnek része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. A kolozsvári Polgármesteri Hivatal által tegnap elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani” – áll a kulturális miniszter által küldött tájékoztatóban.

A jóváhagyott terv pontosan leszögezi, milyen felirat kerül a szoborra, illetve a műalkotás elé tervezett táblára. Utóbbiról a dokumentum 3.9 paragrafusa beszél, amely szerint négy nyelven tüntetik fel a következő feliratot: „Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902 október 12-én”. A domumentumcsomag nem tartalmaz egyetlen utalást sem a Iorga-féle idézetre.

A Kolozsi Tibor szobrászművész aláírásával ellátott javaslatokat (a tábla pontos tervével együtt) maga Sorin Apostu polgármester is jóváhagyta. A restaurálást végző Concefa cégnek küldött levelében az áll: a „MATHIAS REX” feliratot tartalmazó táblát ugyanúgy helyezik vissza a szoborra, ahogy a restaurálás megkezdése előtt volt – az Utilitas Kft és a Part of Art alapítvány közös tervének megfelelően. Ugyanakkor a szobor elé tervezett táblát a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervnek megfelelően készítik el.

A kolozsvári polgármesteri hivatal keddi közlése szerint a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazta. Oana Buzatu szóvivő szerint az építkezési engedély is előírta egy „feliratos, bronzból készült lap” elhelyezését. Mint mondta, a restaurálást végző vállalat valószínűleg csak most helyezte el a táblát – ahogyan a terv azt előírta.

Kelemen Hunor kedd délelőtt felszólította a városházát, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közeléből, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál. Érvei szerint a műemlékvédelmi törvény is tiltja annak elhelyezését.

Egyetért László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Kelemen Hunor azon felszólításával, hogy azonnal el kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a szoborcsoport elől.

Az alpolgármester határozottan cáfolta a kolozsvári polgármesteri hivatal állítását, miszerint már az építkezési engedély tartalmazta a fent említett tábla elhelyezését. „Percről percre követtem az engedélyeztetési eljárást, a kulturális minisztérium által elfogadott technikai terv pedig nem csupán azt írja elő, hogy csak egyetlen bronztáblát helyezzenek el a szoborcsoport talapzata előtt, hanem annak teljes szövegét tartalmazza, sőt még a betűtípust is rögzíti” – nyilatkozta a Krónikának László Attila, aki állítása alátámasztására szó szerint felolvasta az engedélyezési dokumentáció vonatkozó passzusait. Az alpolgármester hozzáfűzte: megkapta Virgil Popnak, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Bizottság elnökének a jelentését, amelyben Pop is azt kéri: távolítsák el a táblát, illetve javasolja, hogy az eredeti terveknek megfelelően, helyezzék középre a hivatalosan engedélyezett, most a szoborcsoport jobb oldalán látható négy nyelvű bronztáblát.

„Félrevezeti a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat” – reagált a polgármesteri hivatal közleményére Máthé András, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke. „Amit tettek bűnténynek minősíthető” – kommentálta a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését az egyébként jogász végzettségű politikus. Kérdésünkre, hogy a történtek hogyan befolyásolják az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) koalíciós együttműködését, Máté András leszögezte: nem marad következmény nélkül, főleg akkor, ha az önkormányzat még kedden nem távolítja el a táblát. Hozzáfűzte: épp ezért péntekre összehívta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Állandó Tanácsát. „Ez nem csak a kolozsvári RMDSZ hátbatámadása, hanem a kolozsvári magyarság arcul csapása” – nyilatkozta Máthé András.

A Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt hétfő délután jelent meg egy román nyelvű tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

***********

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nyílt levélben kéri Kolozsvár polgármesteri hivatalát, a rendőrséget és a csendőrséget a Mátyás-szoborcsoport elé helyezett bronztábla eltávolítására.

Nyílt levél

Kolozsvár polgármesteri hivatalához
Kolozsvár rendőrségéhez
Kolozsvár csendőrségéhez

Megütközéssel vettük tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.

Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe.

Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetű márciusán – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.

Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását.

Kolozsvár, 2011. május 24.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében
Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök
Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke

2011. május 20., péntek

Egy Bánffy báró a színromán Fugadon







Mára már több barátja, mint ellensége van a Nagyenyed közelében fekvő Fugadon az egykori Bánffy-birtokokat visszaszerző Bánffy Farkasnak. A Budapesten született fiatalembernek egy színromán településen kellett elfogadtatnia magát, és azt a szabályt is, hogy a bárói birtokokon immár nem érvényes a lopáshoz való jog. Az örökösnek csak akkor lesz fedezete a kastély felújítására, ha a család birtokba veheti a Kelemen-havasokban visszakapott 10 ezer hektár erdőt, de hiába született meg több mint két éve a visszaszolgáltatási döntés, a birtokba helyezés még várat magára.

Végtére is mindenkinek jogában áll eldönteni, hogy mihez kezd a vagyonával” – jelenti ki egy fugadi román fiatalember, akit stopposként vettünk fel az út mellől. A nagyenyedi iskolában tanuló ifjú dicsérően szól arról a munkáról, amit a faluba költözött fiatal báró, a Bánffy-birtok és -kastély örököse végzett. Azt is elismeri, eleinte nem mindenki örült a megjelenésének. Idővel azonban a háborgóknak is el kellett fogadniuk az új helyzetet. „A Bánffyak azt vették birtokba, ami az övék volt” – jegyzi meg helyeslően. Azt is megemlíti, hogy amikor tavaly Magyarlapádot elöntötte az ár, a Bánffy család volt az első, amelyik segített a bajbajutottakon.

Nagyenyedről kiindulva a csombordi hídon át lehet a Maros bal oldalára jutni, ahol csekély vizű patak mentén visz az út Dicsőszentmárton irányába. Nehéz elképzelni, miként árasztotta el e patakocska Magyarlapád harmadrészét. Aztán a színmagyar települést elhagyva, jobbra kanyarodva térünk le a megyei útról.

Fugad immár román falu, jószerével csak a báró magyar a településen. Az ortodox templom után jobbra kanyarodva vezet le az út a völgybe, ahol hamarosan elénk tárul a kastély. Nem hivalkodóan nagy, de nem is kicsi, nem is romos, de nem is ép. A kétszintes épület mögött pár öreg tölgyfa utal az egykori parkra. Balról gyümölcsös látszik, mögötte az egykori termelőszövetkezet istállói. Szemközt juhnyáj legelész a domboldalon. A pásztor messziről követi tekintetével az érkező látogatót.

Bánffy Farkas egy jobb oldali melléképületből kerül elő. Ott rendezte be a lakását, míg sikerül renoválni a kastélyt. „Havonta általában három hetet itt töltök, egyet Budapesten” – jegyzi meg a fiatalember, miközben előhozza a kastélykulcsot. Ő is megerősíti, mára már elfogadta őt a helyi román közösség. A beilleszkedés azonban nem volt problémamentes. „Az is megtörtént, hogy a polgármester és az ortodox pap rángatta az autómat” – magyarázza. A rendőr, a pap, az erdész és a polgármester ugyanis afféle kiskirályai voltak a közösségnek. Nem tetszett nekik egy újabb befolyásos ember megjelenése.

„Aztán a rendőrnek elmagyaráztam, hogy csak akkor foglalkozzon velem, ha törvénytelenséget lát, a polgármesternek, hogy nem akarok polgármester lenni, az erdésznek pedig, hogy meg kell szüntetni a falopásokat. Az erdésszel nem sikerült elfogadtatni az új helyzetet, ezért mennie kellett” – meséli a történetet.

Fugad és a Bánffyak



A terület 1763-ban házassági hozományként került a Bánffy család tulajdonába. Korábban Toldalagi-birtok volt. Az ekkor épült háznak, kastélynak azonban csak a címere került elő. A mai kastély földszinti részét 1812-ben építtette Bánffy Ferenc és Zejk Zsuzsanna, olvasható egy kőbe vésett latin nyelvű feliraton a bejárat fölött. Ők még csak hatszobás, egyszintes épületnek voltak az urai. A két világháború között Bánffy Farkas nagyszülei toldottak hozzá két lépcsőházat, és húztak emeletet az épületre. Akkor tették át a főbejáratot a domb oldaláról a völgy felőli oldalra. Minden bizonnyal ekkorról származik a domb alá benyúló pincerendszer is, amely mára romos állapotba került.

Az átépítés idején báró Bánffy Dániel és felesége, gróf Zichy Mária volt a kastély ura. Neveiket egy másik faragott kőtábla őrzi. Mint megtudjuk, a kastély olyan komfortot biztosított lakóinak, amellyel az 1930-as években nem sok vidéki épület büszkélkedhetett. A mintegy 400 négyzetméteres belterületű épület termeit a pincébe épített fatüzelésű kazán és központi fűtés melegítette. Villany- és vízvezeték is volt az épületben. Bánffy Dániel azonban a második világháború idején Budapesten maradt, soha nem tért már vissza.

Bánffy Farkas édesapja is – aki 1948-ban született – csak kétszer-háromszor merészkedett Fugadra a kommunista korban. A kastélyt tulajdonképpen az újkeletű demokrácia viselte meg a legjobban. 2002-ig ugyanis – míg falusi iskola működött benne – használói többé-kevésbé vigyáztak az állagára.

Az intézmény kiköltözése után azonban módszeres rombolásnak, a megfogható értékek széthordásának volt kitéve. Ennek vetett véget a visszaszolgáltatás és az örökös négy évvel ezelőtti ideköltözése.

A lopáshoz való jog számonkérése



Bent helyenként mállik a vakolat, de a falakon nem látni repedést. Az egyik teremben az elsősök tanulhattak. A falakat didaktikus rajzok díszítik: az A betű mellett repülő (avion) látható, a G betű mellett liba (gâscă), az M betű mellett alma (mere). Az ajtók, ablakok, a villanyvezetékek szemmel láthatólag megértek a cserére, a domb felőli teraszra pedig kimondottan veszélyes kimenni. A dombba fúródó pincék boltívei beomlottak.

A fiatal örökös az államosítás óta eltelt évtizedek egyetlen pozitív hozadékaként azt a 160 szilvafát említi, amelyet a kastély melletti dombon ültettek. A falusiak megrökönyödésére még a kiszáradt fákat sem vágatta ki, ezek odvaiban legalább 25–30-féle madár fészkel. Kérdésünkre, hogy mikor lát neki a felújításnak, Bánffy Farkas megcsóválja a fejét. Megtudjuk, első lépésben az állagmegőrzés volt a cél. Meg kellett állítani az épület további romlását. A renoválásra, a felújításra egyelőre nincsen fedezet. A Fugad határában visszakapott 130 hektár erdő, 150 hektár legelő kevés a nagyszabású munkálatok költségeinek fedezéséhez. Ott volna még a nagy Bánffy család által a Kelemen-havasokban visszakapott 10 ezer hektár erdő, de hiába született meg több mint két éve a visszaszolgáltatási döntés, a birtokba helyezés még várat magára.

Bánffy Farkas addig is azzal készült a feladatra, hogy a szállítmányozói mérnöki diplomája mellé gyorsan szerzett egy erdésztechnikusit is. Így erdőügyben már aligha lehet kifogni rajta. Állítja, hogy az erdész tudta nélkül senki nem megy fát lopni az erdőre. Így hát elég volt az erdészt lecserélni a falopások megállításához. „A polgármester is, a pap is nekem esett, hogy honnan fognak ezentúl az emberek tűzifát szerezni. Én mondtam, hogy nekem is lesz eladó. Furcsálltam, hogy azt kérik rajtam számon: miért nem tudnak ezután is lopni az erdőmből” – idézi fel nevetve a történteket.

Külön alku mindenkivel



Nemcsak az erdészi tudás, hanem a logisztikai ismeretek is hasznosnak bizonyultak. A birtok kezelése ugyanis jobbára szervezői munka. Megannyi apró egyezséget kellett kötni az emberekkel, lehetőleg úgy, hogy mindenki jól járjon.

A kastéllyal szembeni domboldalon sokan veteményeskertet kerítettek el a bárói területeken. Izgultak, mi lesz, ha már nem használhatják. „Azt mondtam, műveljék meg továbbra is a földet, de a termés húsz százalékát adják nekem, és a legelőt is tisztítsák meg a bokroktól. Ők is boldogok voltak, én is megoldottam pár problémát. A másikkal megegyeztünk, hogy kaszálhat a területemen, de nem ott, ahol neki tetszik, hanem ott, ahol én mondom. Amikor pedig szükségem van rá, jön segíteni. A harmadiknak megengedtem, hogy itt legeltesse a lovát, cserében azonban meg kellett javítania a kerítést – sorolja. – A polgármestertől a juhászig mindenkivel köttetett valamiféle alku. Most már több a barát a faluban, mint az ellenség.”

Kérdésünkre, hogy milyen nyelven tud értekezni az emberekkel, nevetve jegyzi meg: románszerűen. Hibás románsággal, kézzel-lábbal, de meg tudja értetni magát. Elújságolja, újabban már hivatali telefonbeszélgetésekre is vállalkozik.

Közben terepjáróval kapaszkodunk ki a szemközti domboldalra, hogy látványos fotót lehessen készíteni a birtokról. Egy síremléket is megnézünk, a Bánffy Kázmérét, aki egykor Fehér megye ispánja volt. Meghallgatjuk az anekdotát, hogy soha nem volt olyan rossz a Fugadra vezető út, mint Bánffy Kázmér ispánsága idején. Ő ugyanis úgy tartotta, míg a megyében rosszabb út is van, nem javíttathatja meg a saját birtokára vezető utat.

Elképzelt családi gyülekezőhely



Az egykori arisztokraták leszármazottai közül sokan vissza sem igényelték a romos kastélyokat. Bánffy Farkas is megjegyzi: a kastély csak viszi a pénzt, amit az erdő hoz. A rokonság azonban úgy érezte, az örökség visszaszerzése kötelező feladat. Fugadot a Bánffyak gyülekezőhelyévé szeretnék alakítani.

„Ha minden rokon és minden barát évente egy hétre eljön ide, a kastély egész évben tele lesz” – jegyzi meg a fiatalember. Az az elképzelésük, hogy az emeleten öt-hat, fürdőszobával ellátott vendégszobát, a földszinten pedig közösségi termeket alakítanak ki. Erre azonban csak akkor lesz pénz, ha birtokba vehetik a papíron már visszaszolgáltatott Kelemen-havasi Bánffy-erdőket.

Erdélyi honatya a kanadai parlamentben




Első alkalommal van romániai származású tagja a 308 fős kanadai képviselőháznak, amelynek új összetételét a május 2-án rendezett előrehozott megmérettetésen választották meg. A Szatmárnémetiben született, magyar anyanyelvű, 62 éves Corneliu Chişu 1982-ben vándorolt ki az óceánon túlra, idén márciusban megszerezte a magyar állampolgárságot is. – INTERJÚ

-Vegyes házasságból származik, Szatmárnémetiben született, érettségizett. Kérem, meséljen a családjáról!

– Édesanyám tanárnő volt, édesapám pedig közgazdasági egyetemet végzett. 1945–1946-ban ő töltötte be Szilágy megye prefektusi tisztségét. Egyébként ő is anyanyelvi szinten beszélt magyarul. Apai nagyapám a hadadi Wesselényi-kastélyban hajdanán ügyintézőként dolgozott. Anyai nagyanyám Budapesten született, Szallai volt a családneve. Férje, Szabó Sándor a zilahi katolikus gimnázium igazgatója volt, ő adta ki 1906-ban a szilágysági tanári újságot. Azt még megemlítem, hogy anyai nagynéném volt a híres színésznő, Zilahi Irén, aki 1943 augusztusában, az első budapesti bombázáskor vesztette életét – igen fiatalon. Akkor már befutott színésznő volt.

– Érettségi után Bukarestben járt egyetemre. Milyen szakon végzett?

– A műszaki egyetem elektronika és távközlés karán, fizikus mérnökként végeztem. Utána az egykori félvezetőgyárba, az IPRS Băneasába kerültem, később az ICEMENERG nevű intézet munkatársa lettem. 1976-tól átmentem a bukaresti olasz követségre dolgozni, ott ismertem meg az első feleségemet, akivel kivándoroltunk Olaszországba. Onnan vezetett az utunk Kanadába.

– Miért nem maradtak Olaszországban?

– Akkoriban zavaros időket éltünk át. Nyugodtabb helyre vágytunk. 1982-ben érkeztünk Kanadába. Itt az első feleségemet elvesztettem. A második nejem, Cecília Budapesten született. Lányunk, Márta 31 éves, ügyvéd, a torontói városi hivatal munkatársa.

– Kanadában hogyan sikerült beilleszkednie?

– Amikor megérkeztünk, azonnal álláshoz jutottam, 1994-ig a torontói olasz külkereskedelmi kirendeltségen dolgoztam.

– Később kanadai katonai missziókban vett részt. Hogy került kapcsolatba a kanadai hadsereggel?

– Előbb úgy, hogy 1990-ben bevonultam tartalékosnak, 2003-tól pedig hivatásos katona lettem. Mindig szerettem a katonaságot, vonzott a pálya. 1986-ban már megkaptam a kanadai állampolgárságot, tehát nem volt semmi akadálya annak, hogy beálljak a seregbe. Már az 1989-es romániai forradalom előtt tévés műsorokban Tőkés László pártjára álltam. Tehát már ismertek egyes tévéállomások munkatársai, így a forradalom idején a CBC és más televíziók adásaiban én kommentáltam az eseményeket. Már azelőtt próbáltam kissé jobb színben feltüntetni Romániát. Nagyon rossz volt az ország megítélése, mindenki Ceauşescu tetteiből indult ki. Én pedig próbáltam minél többször, minél több helyen elmondani, hogy nem csak belőle áll az ország, hogy román kultúra is létezik. Természetesen ezt azért is tettem, hogy az én személyes megítélésem is javuljon. Külföldön azzal az országgal azonosítanak, ahonnan származol. Mivel olaszul jól beszélek, ezt az olasz televízióban is megtehettem.

– Jelenleg még mindig a kanadai hadsereg kötelékében szolgál?

– Most már nyugalmazott tiszt vagyok. Amikor bevonultam, először 2004-ben Bosznia-Hercegovinába küldtek, a békefenntartó testület tagja voltam, tíz hónapon keresztül a parancsnok utász tanácsadójaként tevékenykedtem. 2007-ben az afganisztáni Kandahárban teljesítettem szolgálatot, ott is utász voltam. 2009-ben őrnagyként léptem ki a hadseregből. Utána egy mérnöki cég projektmenedzsere lettem, s most is ott dolgozom. Közben a Mérnöki Egyesület alelnökévé választottak.

– Hogyan, mikor került egyáltalán szóba az, hogy jelöltként indul a törvényhozási választáson?

– 2010-ben döntöttem úgy, hogy jelöltetem magamat. Úgy gondoltam, hogy egy mérnöknek is helye lehet a törvényhozásban. Eddig inkább politikusok, tudósok, ügyvédek jutottak be a testületbe. Úgy éreztem, kellő élettapasztalat birtokába jutottam ahhoz, hogy helyt tudjak állni egy ilyen pozícióban. Immár a kormányzó kanadai Konzervatív Párt választott képviselője vagyok. Az országot eddig is a konzervatívok vezették, de azért kellett kiírni a választást, mert korábban kisebbségben voltunk, és az ellenzék nem szavazta meg az idei költségvetést. Ez automatikusan előrehozott megmérettetéshez vezet, és immár többséget szereztünk a parlamentben. Én egyébként a Pickering-Scarborough-East körzetben jutottam mandátumhoz. Abban, hogy a Konzervatív Párt jelöltje lettem, komoly szerepet játszottak a katonai érdemeim, no meg az, hogy a 75 ezer taggal rendelkező Mérnöki Egyesület alelnöke vagyok.

– Választási jelszava az volt, hogy „Egy jobb Kanadáért!” Mit kellene változtatni az államon? Milyen ország Kanada?

– Kiterjedése alapján a világ második legnagyobb országa, de csak 30 millió lakosa van. Ami figyelemre méltó volt mostanában, az az, hogy a gazdasági világválság nagyjából elkerülte Kanadát. A bankok végig jól működtek, a gazdaság is elég jól teljesített. Persze azért itt is érezni lehetett némi válsághatást. A kormány sokat fektetett be az infrastruktúrába, főleg azért, hogy munkalehetőséget teremtsen. A válságidőszakban 28 500 ilyen projektet finanszírozott a kormány.

– Hány mandátumot szerzett a Konzervatív Párt a 308 fős parlamentben?

– A 308-ból 167 képviselő konzervatív. A parlament egykamarás, a szenátus nem választott testület. Az angol választási rendszer szerint működünk. A jelöltnek egyetlen fordulóban egyszerű többséget kell szereznie. A körzetemben a Liberális Párt, az Új Demokrata Párt és a zöldek jelöltjével kellett megküzdenem.

– Vannak még nem kanadai származású képviselők a parlamentben?

– Ez nem ritka jelenség, a jelöltek között voltak olyanok, akik Angliából vagy Olaszországból származnak, ám az nagyon ritka, hogy egy kelet-európai származású személy jusson be a parlamentbe. Román állampolgárként én vagyok az első képviselő.

– Egyébként milyen nyelven folynak a felszólalások a parlamentben: angolul vagy franciául?

– Természetesen mind a kettő hivatalos államnyelv, a többség az országban angol anyanyelvű. Tehát a parlamentben bárki beszélhet akár angolul, akár franciául, és ha szükség van rá, akkor ott vannak a tolmácsgépek.

2011. május 18., szerda

Jól érzi magát Zalánpatakon a brit trónörökös




Károly herceg szemlátomást jól érzi magát Zalánpatakon: tegnap a délelőtti órákban a sajtó figyelő tekintetétől nem zavartatva járta körbe vendégházának minden zugát, elbeszélgetett az egyik melléképületet javító mesteremberekkel, majd egy félig zárt pihenőhelyen elfogyasztotta ebédjét, s talán borozott is vendégeivel.

Déli kettőkor gróf Kálnoky Tiborral, Annával és néhány barátjával gyalog indultak sétálni. A vendégház kapujában váró újságíróknak nem kívánt nyilatkozni, de az azt firtató kérdésre, hogy miként telt első, Zalánpatakon töltött estéje, azt válaszolta, remekül, különleges élményt jelentett.
Az első tévések és újságírók már reggel kilenc óra előtt ott állnak a szépen felújított, elődeink erejét és jó ízlését dicsérő kapu előtt. Előkerülnek a kamerák – marosvásárhelyi, sőt, kolozsvári kolléga is érkezett, hajnalban indultak, hogy reggelre ideérjenek –, mindenki azt lesi, mi történik az alacsony kerítés mögött. Biztos jelként, hogy Károly herceg felébredt, az egyik melléképület javításán dolgozók kalapálnak, majd vakolásba kezdenek. A miklósvári Kálnoky-birtokon dolgozókat mikrobusz hozza. Velük sem lehet szóba állni. Nem is csoda, hiszen az hírlik, titoktartási szerződést írattak alá velük. Egy hatvan év körüli, teljesen ősz férfi érkezik Málnás irányából. Közeli barátja lehet Károly hercegnek, három esztendővel ezelőtt is elkísérte Erdővidékre – véljük a régi ismerőst felfedezni benne.
Több mint egy óráig nem történik semmi, majd a tornácon feltűnik a walesi herceg. Kísé­retével körbejárja a telket, még a legjelentéktelebbnek tűnő vendégházba is bekukkant, a vakolással jól haladókkal hosszasabban elbeszél­get. Visszavonul, s helyette nemsokára Kálnoky Anna jön ki egyezkedni a sajtóval: ha megígérik, hogy a sétálni kívánó vendéget nem követik, részük lesz némi integetésben és lencsevégre kapható mosolyban. A több órája derűs napsütésben várakozó, meglehetősen elfáradt sajtós sereg kész egyezséget kötni. Fél óra múlva a vendégház kapuja szélesre tárul, s kis idő múlva átlagos ruhába öltözötten megjelenik a Kál­noky házaspár által közrefogott Károly herceg. Mintegy köszönetképpen a megértésért lassan, ráérősen haladnak el előttünk. Az egyik kolléga jó angolsággal megkérdi, miként telt az első, Zalánpatakon töltött estéje, éjszakája. A trónörökös nem állt meg, de kicsit visszafordulva két szóban válaszolt: különleges élmény volt.
Málnás község polgármestere, Kasléder József, aki Tamás Sándor megyeitanács-elnök és György Ervin kormánymegbízott társaságában estére hivatalos a vendégházba, alig akar kötélnek állni, s nyilatkozni arról, mit is jelenthet Zalánpatak számára a walesi herceg megtelepedése. "Ör­vendek, hogy a megye legeldugottabb sarkába, Zalán­patakra fektetett be, remélhetőleg egy kicsit ezen egyre öregedő településre irányítja a világ figyelmét" – nyilatkozza, majd elárulja, este hagyományos ételeinkből, szalonnából, kolbászból álló kóstolóval szándékszik meglepni a magas rangú vendéget.
A herceg házának közvetlen közelében lakó Konsza Sámuel kerül a sajtó érdeklődésének középpontjába. Mint mondja, előző nap arra lett figyelmes, hogy este három terepjáró érkezett, majd a boltban hallotta, a középsőben volt a herceg. Károly herceget nem látta még, de büszke, hogy ilyen szomszédja van, azt reméli, fejlődést hoz a zömében nyugdíjasok által lakott falunak. Bogdán Margittal az úton találkozunk, Kál­nokyékat dicséri, rendesek, akárkivel szóba állnak. Hogy miért jött ide a herceg? Mert valószínűleg megtudta, ez a világ legszebb helye... – állítja nem kevés büszkeséggel. Préda Imre kaszát ver, amikor belépünk az udvarra. Azt mondja, örvend, hogy a trónörökös itt vett birtokot, mert az hírnevet biztosít a falu számára, s talán mások is kedvet kapnak ide jönni, s egy-két embernek még munka is akad.
Károly herceg és kísérete ma a Csíkszereda melletti Delnére utazik, ahol a tanösvény mentén sétál, majd megtekinti a Szent János-templomot, svédasztalos vacsoránál többek közt a Pogány-havas Kistérségi Fejlesztési Egyesület tagjaival találkozik, végül helyi idegenvezető társaságában kétórás gyalogtúrán vesz részt. Pénteken szintén gyaloglás szerepel programjában, este viszont helyi zenészek és táncosok előadását követően fogyasztja el vacsoráját. Szombaton Kálnoky Tibor kíséri el a maros­vásárhelyi repülőtérre, ahonnan Bukarestbe, majd Londonba utazik.

Károly herceg: Románia legjobb exportterméke Erdély






Erdély a legjobb exportterméke Romániának – nyilatkozta az ötnapos erdélyi látogatáson tartózkodó Károly brit herceg a román televíziónak. A trónörökös szerdán a Hargita megyei Csíkdelnére látogatott, ahol találkozott a helybéliekkel, megtekintette a árpád-kori Szent János templomot, és otthonában meglátogatott egy, a faluban letelepedett brit állampolgárt. Kedden este Károly herceg háromszéki elöljárókkal találkozott zalánpataki birtokán, a brit korona várományosa többek között az autentikus székely falvakról érdeklődött.

A brit trónörökös a Csíkszeredától nyolc kilométerre fekvő falu határában álló templom mellett kezdte látogatását, ahol egy mocsaras rész terült el, és ahol Demeter László, a Sapientia EMTE csíkszeredai biológus kutatója egy nagyon ritka békafaj életét tanulmányozza. Károly herceg mintegy fél órát sétált a helyszínen a kutató társaságában.

Miután megtekintette a Szent János templomot, a herceg meglátogatott egy brit állampolgárt, aki Csíkdelnén telepedett le. Dr. Barbara Knowls biológus megvásárolt egy hagyományos csíkdelnei házat, amelynek felújítása jelenleg folyik. Knowls a sajtónak elmondta, tavaly találkozott először a herceggel a Maros megyei Szászkézden, ahol a trónörökös részt vett egy tejfeldolgozó üzem felavatásán.

Károly herceget étellel is kínálták, ő azonban csak sajtot evett, a szalonnához, fasírthoz, füstölt kolbászhoz nem nyúlt. Megkóstolta a helyben főzött pálinkát is, majd kérésére megtanították kaszálni. Ez annyira tetszett neki, hogy megkérte a jelenlevőket: küldjenek neki egy kaszát Nagy-Britanniába.

A brit trónörökös kedden a román közszolgálati televíziónak nyilatkozott erdélyi és romániai benyomásairól. Az intézmény közleménye szerint Károly azt mondta, hogy „Romániának a legjobb exportterméke Erdély”, szerinte Nagy-Britannia sem rendelkezik ilyen értékes kinccsel.

Károly herceg kedd este a Kovászna megyei Zalánpatakon levő birtokán helyi önkormányzati vezetőkkel is találkozott. A másfél órás megbeszélésen részt vevő Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke szerint a brit trónörökös a helyi termékekről és hagyományokról, valamint az autentikus székely falvakról érdeklődött. A találkozón jelen volt György Ervin prefektus, Nagy István baróti polgármester, valamint Kasléder József málnási elöljáró is.

„Nagyon fontos jelzés Zalánpatak, Háromszék és az egész Székelyföld számára az, hogy a brit korona örököse birtokot vásárolt ebben a faluban” – fogalmazott Tamás Sándor, aki méltatta a Miklósváron élő gróf Kálnoky Tibor ebben játszott szerepét is. A megyei tanácselnök hozzátette: reméli, hogy Károly herceg életmódja példaként szolgál mások számára is a helyi hagyományok megőrzése tekintetében.

A herceg hétfőn meglátogatott a Maros megyei Szászkézden egy norvég támogatásból korszerűsített tejfeldolgozó üzemet, Szászfehéregyházán pedig felavatta Románia első biológiai szennyvíztisztítóját.

Károly herceg már évek óta különösen vonzódik Erdély szász építészeti örökségéhez. Több falusi birtokot megvásárolt, a brit Mihai Eminescu Alapítvány pedig az egykori hagyományos építészeti stílust tiszteletben tartva több tucatnyi szász házat restaurált.

A herceg korábban kifejtette, hogy Erdély tájai lenyűgözik, és szerinte meg kellene azokat őrizni minél természetesebb formájukban. Károly biotermékeket is előszeretettel fogyaszt, erdélyi látogatásai alkalmából rendszerint résztvesz a helyiek által szervezett hagyományos termékek bemutatóján.

2008-ban úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy „Erdély a vérében van”, és különleges módon ragaszkodik Romániához, kifejezetten Erdélyhez.

2011. május 17., kedd

Székelyföldön Károly herceg a brit trónörökös




Több napos magánlátogatásra Székelyföldre érkezett Károly herceg, angol trónörökös. Az erdélyi rokoni kapcsolatokkal rendelkező hercegnek két zalánpataki ingatlan is a tulajdonában van.

Székelyföldi kirándulásai során rokona, Kálnoky Tibor gróf birtokán szokott megszállni. Bukaresti lapértesülések szerint a herceg programjában találkozó szerepelt Elena Udrea turisztikai miniszterrel. Károly évek óta aktívan jelen van Erdély életében. A brit Mihai Eminescu Alapítvány védnökeként Erdély középkori építészeti emlékeinek gondozásáért, a kastélyok, várak és a szász épített örökség megőrzéséért dolgozik.

Részt vesz szociális projektekben is, több erdélyi gyermekotthon megsegítésében vállalt szerepet. A Transylvania Authentica Egyesületen keresztül az erdélyi biogazdálkodás fellendítésében is aktívan közreműködik.

*********

Az április végi „évszázad esküvőjén” a Brit Birodalomkirálynője, II. Erzsébet unokája, Vilmos herceg (apja, Károly herceg után a trón második várományosa) esküvőjén románok és magyarok egyaránt képviseltették magukat – a rokonság okán.

Románia utolsó királya, I. Mihály leányával és vejével volt jelen – Mihály király a brit uralkodóház rokona, az egykori Viktória királynő ükunokája. Ugyancsak a rokonság kapcsán hívták meg (rajtuk kívül más magyar nem is volt) az erdélyi, Nyugat-Európából visszatelepült Kálnoky Tibor grófot és nejét, Annát az esküvőre. II. Erzsébet királynő egyik őse anyai ágon ugyanis erdélyi magyar főnemes, Rhédey Klaudia volt. A (hagyomány szerint) csodaszép Klaudiát Württembergi Sándor (német) herceg, II. Frigyes württembergi király unokaöccse vette nőül 1835-ben, a házasságukból született fiú, Ferenc, Teck hercege később benősült az angol királyi családba: Victoria angol királynő unokanővérét, Mary Adelaide hercegnőt vette feleségül. E frigyből született Mary Victoria, aki 1893-ban a walesi hercegnek, a későbbi V. György királynak lett a felesége. Fiuk VI. György király volt (róla készült az idén Oscar-díjat kapott A király beszéde c. film), akinek Marina görög hercegnővel kötött házasságából született Erzsébet angol királynő, akinek a fia Károly walesi herceg.

A brit uralkodóház számon tartja és ápolja az erdélyi kapcsolatot és rokonságot, azt Károly trónörökös erdélyi útjai is igazolják. Zalánpatak helyén, Egyedmezején kőröspataki gróf Kálnoky Bálint alapított üveghutát a XVII. század derekán. A mai zalánpataki vendégház homlokfalán három címer látható: az angol királyi, a Rhédey és a Kálnoky családé.

Károly walesi herceg többször járt Erdélyben, ahol egyebek közt lerótta tiszteletét a közös ős, Rhédey Claudia erdőszentgyörgyi sírjánál.
Károly herceg pár évvel ezelőtt három, több mint százéves épületet vásárolt a Málnás községi Zalánpatakon, amelyeket helyrehozatott, és ahol ideiglenes szálláshelyet alakíttatott ki magának. A nehezen megközelíthető Zalánpatakon mindössze 150 lakos él. Károly herceg az elmúlt években többször látogatott el Romániába, mivel érdekelte a történelmi, főként erdélyi műemlékek megőrzése. Mint ismeretes, Károly herceg több, az UNESCO-listán is szereplő középkori szász falu helyrehozatalát támogatta.

2011. május 14., szombat

A magyarságot érő jogsérelmekről tárgyalt Tőkés László és Lomnici Zoltán




A magyarországi Emberi Méltóság Tanácsa felkérte Tőkés Lászlót, hogy az európai fórumokon vesse fel a határon túli magyarságot érő sorozatos jogsértéseket.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke nagyváradi irodájában fogadta pénteken Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét és Szunai Miklóst, az Emberi Méltóság Tanácsának főtitkárát.

A közös sajtótájékoztatójukon Lomnici Zoltán elmondta: az Emberi Méltóság Tanácsa az elmúlt időszakban egyfajta tényfeltáró körúton vett részt a Kárpát-medence magyarlakta területein, ennek tapasztalata alapján állíthatja, hogy kilenc évtizeddel a trianoni békediktátum után, a határon túli magyarság olyan emberi jogaiért kell ismét síkra szállni, amelyek akkor evidensnek tűntek és a gyakorlatban megvalósultak.

Felvidéken és Erdélyben a magyar anyanyelv használatának jogát politikai erőn vonják kétségbe, és sokakat hátrány ér a magyar nyelv használatáért, a kétnyelvű feliratok több, Magyarországgal szomszédos országban folyamatosan vita tárgyát képezik – sorolta az elnök. Hozzátette: a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása évtizedek óta problémát jelent és a tisztán magyarlakta területeken is csak komoly harcok árán lehet elérni, hogy magyar történelmi alakokról nevezzenek el utcákat.

Az év első harmadában csaknem húsz magyar emlékhelyet, illetve szobrot gyaláztak vagy rongáltak meg – emelte ki Lomnici.

Konkrétumokra is kitért a magyar Legfelsőbb Bíróság volt elnöke: Felvidéken meggyalázták, majd megrongálták Esterházy János szobrát, Kárpátalján megrongálták, majd meggyalázták a vereckei honfoglalási emlékművet, Ungváron letörték a Petőfi-szoborról a kardot, Erdélyben idén 15 magyar szobrot, emlékművet és emlékhelyet rongáltak meg, köztük az aradi Szabadság-szoborcsoportot, Wass Albert síremlékét és Nagyváradon nyolc emlékművet, köztük Szacsvay Imre szobrát. Délvidéken a magyarirtás több emlékhelyét gyalázták meg és letakarták, sőt, egy párt le akarja bontatni Damjanich János szobrát Adán – mondta.

Lomnici arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogsértéseket több országban politikusok követték el és mindenütt jelentős médiafelületet kapnak a szélsőséges magyarellenes pártok, például Felvidéken magyarellenes óriásplakátok jelentek meg országszerte.

Tőkést kérték fel a jogsértések európai ismertetésére



Lomnici Zoltán bejelentette: az Emberi Méltóság Tanácsa, miután tárgyalt a felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyarság vezetőivel, felkéri Tőkés László püspököt, az EP alelnökét, akit a magyarság nemzetközileg elismert, hiteles képviselőjének tartanak, hogy az európai fórumokon vesse fel a sorozatos jogsértéseket, különös tekintettel arra, hogy az uniós és más szervek Magyarország esetében részletesen és lankadatlanul vizsgálják az emberi, kisebbségi jogok betartását.

Tőkés László erdélyi képviselő elfogadta a felkérést, mivel – mint mondta – az Európai Parlamentben mint a Jogi Bizottság tagja munkája során – többek között – eddig is az emberi jogok és az emberi méltóság védelmében tevékenykedett.

Az EP alelnöke rámutatott: „az emberi méltóság keresztény szempontból a teremtett ember Istenarcúságára vezethető vissza, másfelől pedig – szemben az álliberális felfogással – az egyéni jogok nem függetleníthetőek annak a közösségnek az állapotától, amelynek az adott személy a tagja”. Éppen ezért – tette hozzá – jogosan vetődik fel a nemzeti méltóság kérdése: példának okáért Szlovákiában az egész magyar közösséget, tágabb értelemben pedig a magyar nemzetet megsértik méltóságában azáltal, hogy elvitatják jogukat az anyanyelvük használatától. Hangsúlyozta, az Unióban annál is inkább fontos a kérdés napirenden tartása, mivel miközben Magyarországot folyamatos célkeresztben tartják az emberi méltóság és az emberi jogok vélelmezett megsértése tárgykörében, aközben egész Európa hallgat a Benes-dekrétumok 21. századi továbbélése kapcsán. A kettős mércét nem fogadhatjuk el, jelentette ki az EP-képviselő.

Tőkés László hozzátette: Romániában egészen elképesztő módon politikai szintű sérelmek érik a magyarságot: míg Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Traian Băsescu román államfő összeesküvését képzeli az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megalapítása mögé, amely Románia érdekei és az RMDSZ ellen irányulna, addig a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szövetségese, Bogdan Diaconu, a szekusok pártja, a Konzervatív Párt (PC) elnöke egyenesen betiltaná az etnikai pártokat. Huszonegy évvel a rendszerváltozás után ott tartunk, hogy a román politikum a demokratikus értékeket vitatná el a magyar közösségtől – mutatott rá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

Szélsőséges kiadványt terjesztenek a romániai vonatokon



Lomnici Zoltán ehhez kapcsolódva jelezte: nemrégiben a romániai vasútvonalakon olyan kiadványt terjesztettek, amelyben konkrétan Tőkés László meggyilkolására uszított bizonyos Florin Bucovianul. A Ştefan cel Mare román uralkodó nevét viselő sajtótermékben a szerző többek között ilyeneket ír: „Nem szégyelli magát ez a szerencsétlen »bozgor«? Hogy képes meggyalázni azt az országot, ahol született, ahol örvendhetett mindazoknak a jogoknak, amelyek minden román állampolgárt megillettek ebben az országban? Ha valami nem tetszik, miért nem mész Magyarországra? Hát nem lesz már valaki ebben az országban, aki golyót ereszt ennek a hazaárulónak a fejébe?”

Tőkés László az eset kapcsán azt nehezményezte, hogy a Román Vasúttársaság –mint állami vállalat – járatain ilyesfajta uszító anyagokat minden további nélkül, senki által nem zavartatva lehet terjeszteni. Újságírói kérdésésre jelezte, hogy fontolóra veszik a jogi lépések megtételét.

Szunai Miklós főtitkár a sajtótájékoztató zárásaként bejelentette: az Emberi Méltóság Tanácsa őszire Dunaszerdahelyen szeretne szervezni egy nemzetközi koncertet az emberi méltóságért, amelyen elsősorban Kelet- és Közép-Európa művészei lépnének fel, hiszen a kultúra a legjobb eszköz a nemzetek közötti békesség megteremtéséhez. A helyszín választása nem véletlen, válaszolta újságírói kérdésre Szunai, Tőkés László hozzátette: a nemzetközi művészeti esemény a „jóval győzd meg a gonoszt” jegyében szerveződik

2011. május 8., vasárnap

A hazatérésre emlékeznek a bukovinai székelyek















Hálaadó szentmisével, koszorúzással, folklórműsorral ünneplik hazatérésük 70. évfordulóját ma a bukovinai székelyek Budapesten, a budai Várban. A Mátyás-templomban ötszáz, népviseletbe öltözött ünneplő részvételével idézik fel a bukovinai székelyek történetét. A szentmise után Hende Csaba honvédelmi miniszter önkormányzatok és civil szervezetek képviselőivel együtt megkoszorúzza - a székelyeket Bukovinában letelepítő - gróf Hadik András (1710-1790) szobrát.

A népcsoport tagjai arra emlékeznek, hogy 1941-ben magyar-román kormányegyezmény alapján az akkori határokon belülre, a Bácskába telepítették a Bukovinában élő székelyeket. Az évfordulón a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége Emelt fővel címmel egész éves programsorozatot hirdetett.

Csibi Krisztina, a hagyományőrző egyesületeket, összesen 2200 tagot számláló szövetség elnöke elmondta: a vasárnapi ünnepség helyszíne jelképes, arra utal, hogy a bukovinai székelyek 1941. augusztus 20-án a budai Várban vonultak fel. „Most is a várban mutathatjuk meg magunkat, így adunk hálát az akkori kormánynak azért, hogy hazatelepített bennünket” - tette hozzá.

Az évforduló alkalmából a Magyar Kultúra Alapítvány székházában archív fotókból nyílik kiállítás, a Szent István-szobor mellett bukovinai székely hagyományőrző csoportok adnak folklórműsort.

A bukovinai székelyek áttelepítése 1941. májusban kezdődött el, júniusra 13.800-an kerültek az akkor visszacsatolt Bácska kiürített, szerb telepes falvaiba. 1944. októberben körülbelül ennyien menekültek el a II. világháború hadi eseményei elől Magyarországra, végül Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében, a kitelepített svábság falvaiban találtak új otthonra.

**************

Történetük

A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le. Őseiket Hadik András tábornok gyűjtötte össze a Moldvában szétszóródott székelyek közül. Öt falvat népesítettek be a 18. század végétől egészen 1941-ig, amikor az akkori magyar kormány Vajdaságba telepítette őket.

Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott: osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le.

Miután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység. Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785), Andrásfalva (1786).

1883-ban az Al-Duna mellé Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe települt mintegy 4 000 ember. Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik.

Ugyanebben az évben az Arad vármegyei Gyorokra, 1888–1892 között és 1910-ben Dévára, 1892-ben Vajdahunyadra, 1900-ban Babsára (Temes vármegye), Vicére (Kolozs vármegye), Magyarnemegyére (Beszterce-Naszód vármegye), 1905-ben Marosludasra (Szolnok-Doboka vármegye), 1910-ben a Hunyad vármegyei Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra még további 3500 telepes költözött.

Vannak olyanok is, akik Kanadába és Brazíliába vándoroltak ki. Kanadában 1905–1914 között több farmertelepet hoztak létre, például: Hapkins, Székelyföld, Máriavölgy, Hamilton, Regina, Punnichy, Eszterháza. Brazíliában: Boldogasszonyfalva (1924).

A bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány 1941-ben a Vajdaságba telepítette, Szabadka (Bácsjózseffalva), Újvidék és Topolya környékére, az 1920 után betelepített, és Bácska visszafoglalása után elmenekült dobrovoljácok helyére. (Nagyon kevesen Bukovinában maradtak, róluk a Dévára szakadt, és Bukovinában őseik sírját felkereső székely utódok a '90-es évek elején még hallottak.)

1944 őszén a Bácskába érkeztek Josip Broz Tito partizánjai, mögöttük a korábban elmenekült szerbek. A bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, a háborús telet a Dunántúlon vészelték át (Fejér, Győr és Zala megyékben). Innen 1945-ben 13 000 bukovinai székelyt Tolna és Baranya megyékben helyeztek el, a kitelepített sváb családok házaiba és birtokaiba. 1950-ben majd 1959-ben a kapott földeket be kellett vinniük a téeszbe.

A bukovinai székelyekről Sára Sándor készített dokumentumfilmet „Sír az út előttem” címmel. Magyarországon ma saját szervezetük van: Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége (Bonyhádon székel).

2011. május 6., péntek

Tőkés László EMNT-elnök a leendő néppárt céljairól




Már a jövő nyári önkormányzati választásokra együttműködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tőkés László, előválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Krónikának adott interjúban úgy véli: az általa ajánlott újfajta összefogás nélkül sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben, a bejegyzés előtt álló EMNP pedig a legmodernebb párt lesz Romániában.

– Az Erdélyi Magyar Néppárt alapítását kezdeményező bizottság tagjai csütörtökön benyújtották a bejegyzéshez szükséges iratokat és aláírásokat az illetékes bukaresti bírósághoz. Mi indokolja egy új magyar politikai alakulat létrehozását ma, Romániában? Ön szerint mennyire van fogadókészség az erdélyi magyarok körében az új párt iránt?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása nem öncél, hanem az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. Ezelőtt kilencven esztendővel Kós Károly már „kiáltotta a célt”, a magyarság nemzeti autonómiáját, és a hozzá vezető utat is megmutatta: „Dolgozni kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk” – írta teremtő nekifeszülésében. A Kiáltó Szó közel egyszázados évfordulóján mi ehhez a hagyományhoz nyúlunk vissza: élni akarunk, magyarként akarunk boldogulni szülőföldünkön, tehát dolgozni fogunk, munkára szerveződünk. Semmi többről vagy kevesebbről – erről van szó. A megmaradásunkhoz elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása. Ennek kimunkálásához megítélésünk szerint egy új eszközre is szükség van – ezt pedig egy hatékony, kis költségvetésű, ám modern és európai néppártban látjuk. Az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. Az iránta való igényről elég, ha annyit mondok, hogy közel harmincezer aláírást, fölös csinnadratta nélkül, rendkívüli gyorsasággal gyűjtöttünk össze – rövid idő alatt eleget tudtunk tenni Európa legkirekesztőbb párttörvénye előírásainak.

– A fogadtatáshoz tartozik az is, hogy az EMNP leendő politikai ellenfelei – vagy akár partnerei – nem várják tárt karokkal az új alakulatot. Szász Jenő MPP-elnök például megkésett, felesleges kezdeményezésnek nevezte az Ön pártalapítási szándékát, az RMDSZ pedig egy belső, részletesen nem ismertetett felmérésre hivatkozva állítja, hogy a romániai magyarság 80 százaléka nem akar újabb pártot, nem ért egyet a magyar közösség „megosztásával”. Ezekről mi a véleménye?
– Mindenki a maga lovát dicséri – és ez önmagában így is természetes. Túl azonban az önös pártérdekeken, mégiscsak el kell tudnunk fogadni azt, hogy a sokszínűség, a politikai pluralizmus európai, sőt egyetemes érték. Mifelénk még mindig az a felfogás dívik, hogy csakis mások ellenében, mások puszta létjogának a tagadásával tudjuk megmutatni a saját erőnket. Mi nem valami vagy valakik ellen, hanem valakiért és valamiért: az erdélyi magyarságért, magyar közösségünk jövőjéért szervezkedünk – és ennek érdekében nem legyőzni, hanem meggyőzni akarjuk a másikat. Egy olyan időszakban, melyben a tényleges megosztás már olyan mértékeket öltött, hogy erdélyi közösségünknek több mint a fele már el sem megy szavazni, vagy netalán román pártokra voksol – ebben a helyzetben végre már vegyük észre, hogy olyan plurális összefogásra van szükség, mely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától, elkeseredésükben pedig másokra hagyták, hogy sorsukról döntsenek. Az újfajta összefogás nemzeti korparancs, mely nélkül sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevező megtalálására törekszünk.

– A legvehemensebben az RMDSZ bírálja az erdélyi néppárt létrejöttét. Hogyan kommentálja például európai parlamenti képviselőtársa, Winkler Gyula napokban tett kijelentését, miszerint az új alakulat alapítói veszélyeztetik az erdélyi magyarság egységét, és a közösség bukaresti parlamenti képviseletének felszámolásán dolgoznak?
– Winkler Gyula képviselőtársamnak joga van ehhez a véleményéhez, tiszteletben tartjuk az álláspontját, és reméljük, ő is tiszteletben fogja tartani, hogy nekünk erről egészen más az elképzelésünk. Megítélésem szerint csakis így alakulhat ki a párbeszéd, amire oly nagy szüksége van az erdélyi magyarságnak. Az egészséges, építő párbeszédre éppen azért van szükség, mert bukaresti parlamenti jelenlétünk, nem kevésbé pedig az önkormányzati, valamint európai képviseletünk is mindannyiunk közös érdeke. Legyenek bármely párt prominensei, nem a politikusok jövője a lényeges, hanem az erdélyi magyarok szülőföldön való megmaradása és nemzeti jövője. Ezért kell különbséget tennünk a pártegység és a nemzeti egység között. És ezért kell kiindulópontként elfogadnunk, hogy a politikai képviselet nem az önérdek terepe, hanem a köz szolgálatának a kérdése. Nem a politikusoknak kell gazdagodniuk, hanem a közösségnek kellene gyarapodnia.

– Már a pártbejegyzés előtt tapasztalható politikai iszapbirkózás is azt sejteti, hogy a három erdélyi magyar alakulat között nem lesz zökkenőmentes a kapcsolat, holott például a jövő évi romániai törvényhozási választásokra való tekintettel elengedhetetlennek tűnik az együttműködés. Milyen konkrét formáját és lehetőségét látja annak, hogy létrejöjjön az összefogás a magyar szervezetek között a parlamenti jelenlét megőrzése érdekében?
– Én a helyhatósági választásokat sem hagynám ki, sőt véleményem szerint elsősorban ezekre kellene figyelnünk, hiszen a legtöbb, a mindennapjainkat legközvetlenebbül érintő döntést éppen az önkormányzatokban hozzák meg. Ami pedig az együttműködést illeti, nem kell feltalálnunk a „magyarviaszt”, van erre is megoldás, csupán az erdélyi magyar közösségen belül már a kilencvenes évek eleje óta megfogalmazott elvárásnak kell eleget tennünk. Javaslatom a következő: 2011 őszén népszámlálás lesz Romániában. Némi költséggel és többletmunkával ezzel párhuzamosan össze tudjuk állítani az erdélyi magyar választók jegyzékét, egyfajta erdélyi magyar nemzeti regisztert. Majd miután „megszámláltattunk”, szervezzünk az erdélyi magyarság kebelében előválasztásokat, amelynek rendjén az emberek eldönthetik, hogy kiket is látnának szívesen képviselőikként. Az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már az önkormányzati választásokon indítson közös listát. Ezt nyugodt szívvel tudnám magyar modellként elfogadásra ajánlani. Délvidéken tavaly léptettek életbe egy ilyen rendszert, mely ha nem is nevezhető tökéletesnek, de működőképes volt. Amúgy az ún. belső választások sajnálatosan meghiúsított, eredeti elképzeléséhez való visszatérésről is beszélhetünk. A magyar modell két lehetséges pozitív hozadékát emelném ki: egy ilyen „elővéleményezett”, közös lista jelentősebb számban megmozdítaná az embereket, másrészt a választási kampányban nem kiáltanának egymásra kígyót-békát a pártok és a jelöltek, hiszen közös munkára készülnek. Tehát a politikai sokszínűségünket is megőriznénk, és az erős, egységes képviselet elve sem sérülne… Könnyű elképzelni, hogy amennyiben ténylegesen módosulni fognak a választási törvények, és – példának okáért – a polgármestereket az első körben, egyszerű többséggel fogjuk megválasztani, összefogásunk milyen sok helyet biztosítana számunkra. Például visszanyerhetnénk Marosvásárhelyt, és jó eséllyel több elöljárót választhatnánk magunknak, mint amennyivel jelenleg együttvéve az RMDSZ és az MPP rendelkezik. Ráadásul az önkormányzati választásokon a koalíciókra érvényes magasabb küszöb megugrása sem jelentene problémát, azt még egy húszszázalékos lakossági arány esetében is könynyedén teljesíteni tudnánk; következésképpen tervünk megvalósításához semmi más, csak kellő politikai akarat szükségeltetik. Mindezeket szem előtt tartva, arra kérem a felelősen gondolkodó politikai szereplőket, hogy fontolják meg javaslatomat, mert ez az erdélyi magyarok érdekét szolgálná. A törvényhozási választásokra is van konkrét elgondolásunk, ám előbb azt kell látnunk, hogy az érdemi összefogásra megvan-e a szükséges közakarat.

– Megakadályozhatja-e a politikai összefogást az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt időszakban kirobbant elszámoltatási vita? Ön szerint milyen következményekkel járna a romániai magyar közösség jogainak érvényesítése szempontjából, hogyha az RMDSZ egy ciklus erejéig esetleg elesne a bukaresti parlamenti jelenléttől?
– Az első kérdésre azt tudom válaszolni, hogy a közpénzekkel való átlátható és nyilvános elszámolás, főként ha a mi nehezen megkeresett adólejeinkről van szó, nem csupán egyik vagy másik párt belügye. Az erdélyi magyarok közös érdeke és joga tudniuk, hogy pénzüket mire költik el. Nézze: a romániai politikai elit már mindenféle kombinációban vezette országunkat, de végtére mégiscsak odajutottunk, hogy országunk egy csődközeli állapotból iszonyú megszorítások árán, valamint a későbbiekben általunk visszafizetendő kölcsönökből tudott valamennyire kimászni. Ilyenképpen érthető tehát, hogy adófizető állampolgárként mindenkit érdekel, mire is ment el a befizetett pénzünk. Ráadásul a mi adólejeink RMDSZ-nek visszajuttatott része – amelyről most beszélünk – az erdélyi magyarság kultúrájának ápolására és identitásának megőrzésére szolgál. Erről szól az a törvény, amelyre a román politikusok „modellértékűként” szoktak hivatkozni. És lehet, hogy erre is költik. Akkor ellenben nem értem, miért oly nehéz tételesen közzétenni, hogy mire és mennyi pénzt fordítottak. A tényadatok nyilvánosságra hozatala nyomán jogos felvetésünk rögtön tárgytalanná válna... A második kérdésre az előbbiekben részben már válaszoltam. Az erdélyi magyarok érdeke, hogy ott legyünk Románia parlamentjében, de önmagában a parlamenti jelenlét még nem minden. Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthető szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk. Ezen túlmenően viszont még hadd tegyük hozzá, hogy miközben joggal várunk többet a parlamenti képviselettől, vagy akár a kormányrészvételtől, ezalatt hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy mi magunk is sokat tudunk tenni saját sorsunk jobbra fordításáért. Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség képes kivívni magának. Következésképpen téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani. 1989 előtt volt az a szokás, hogy a Román Kommunista Párt helyettünk mindent megoldott, és helyettünk gondolkodott. Hogyha mi nem teszünk meg mindent a közösségünkért, akkor ezt a többségi nemzettől vagy a kormányapparátustól hiába várjuk. Saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat, vagyis meg kell fogni a munka végét – ez a remélt jövendőnk titka.

– Ön vállalna-e tisztséget az Erdélyi Magyar Néppártban?
– Amint közismert, erre nem gondolok. Amiképpen előzőleg mondtam, az EMNP – minden más párthoz hasonlóan – nem több, mint egy eszköz. Én nem egyik vagy másik párt vezetésére, hanem magyar nemzetünk szolgálatára szegődtem. Hiszem és vallom, hogy Erdély és a Székelyföld, a Bánság és a Partium, de ugyanígy a Felvidék, a Kárpátalja vagy a Délvidék egy erős anyaország nélkül nem sokra megy. Vállat vállnak vetve kell megépítenünk a romokat, amint a Próféta mondja, és egységes nemzetként kell fellépnünk Európában. Az 1848-as forradalom 12. pontja, az „Unió Erdéllyel!” – amelyet 2007-ben, kissé átértelmezve, európai jelmondatommá választottam – ekképpen válhat 21. századi, európai megoldássá. Magyarán szólva: „Magyar uniót az Európai Unióban!” – így tudnám tömören összefoglalni a nemzetpolitikánk lényegét. Ennek szellemében dolgozunk az Európai Néppárt magyar delegációjában, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács keretében, a Magyar Állandó Értekezleten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, minden lehetséges formában és erőtérben.

– Az Orbán-kormány várhatóan még idén választójogot ad a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyaroknak. Ön mit támogat: szavazzanak majd anyaországi pártlistára, vagy saját képviselőket delegálhassanak az Országgyűlésbe a külhoniak?
– Tudomásom szerint ez még nem egy lefutott ügy. Hagyjuk, hogy a nemzeti kormány, illetve a kétharmados parlamenti többség a maga idejében döntsön ebben a kérdésben. Jó magyar szokás szerint: nem kellene a szekérnek megelőznie a lovakat. És ahogyan az alkotmányozás vonatkozásában is kikérték a külhoni magyarok véleményét, úgy a választójog témakörében is megkérdeznek majd bennünket. Akkor látni fogjuk, hogy milyen megoldások közül választhatunk, és esetleg ki is tudjuk egészíteni azokat. Ennek kapcsán viszont arra hívnám fel a figyelmet: alig másfél évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy nem csupán a magyar állampolgárság megszerzése válik mindennapjaink természetes részévé, hanem már a választójog elnyerésére is gondolhatunk?! A 20. századot ténylegesen lezárva, mi, erdélyiek is egyre inkább hihetjük és remélhetjük, hogy a 21. században „a magyar név megint szép lesz”, és magyarnak lenni végre újból jó lesz. És ez a legfontosabb.

2011. május 5., csütörtök

Benyújtották az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat









Benyújtották csütörtökön a Bukaresti Törvényszéken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hivatalos bejegyzéséhez szükséges iratokat és támogató aláírásokat az új alakulat kezdeményezőinek képviselői. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke a helyszínen tartott sajtótájékoztatón bejelentette: összesen 29268 aláírást gyűjtöttek össze az ország 19 megyéjében és Bukarestben, csütörtökön pedig hivatalosan is elindították a párt bejegyzésének folyamatát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök „történelmi tévedésnek” nevezte a kezdeményezést.

A több doboznyi aláírást, a bejegyzés előtt álló párt ideiglenes elnökségének négy tagja: Toró T. Tibor, Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi regionális elnöke, a Székelyföldet képviselő Papp Előd, az EMNT országos alelnöke, valamint Zatykó Gyula, az EMNT partiumi regionális elnöke nyújtotta be a bukaresti törvényszéken.

Toró T. Tibor elmondta: január elején kezdték el és áprilisban fejezték be az aláírásgyűjtést, a legtöbb támogató aláírást az erdélyi megyékben gyűjtötték össze.

Az új párt székhelye Kolozsváron van. „Alacsony költségvetésű és hatékony pártot kívánunk létre hozni, amelynek célja a különböző autonómiaformák elérése” – mondta Toró. Mottóként Kós Károly egyik ismert mondatát idézte: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk”.

Toró azt is kifejtette: a másik két erdélyi magyar pártra nem ellenségként tekintenek, hanem harmonikus együttműködést szeretnének. „Húsz év alatt az RMDSZ szavazóinak száma egymillióról négyszázezerre apadt, az így elvesztett szavazatokat kell visszanyerni” – szögezte le.

Újságírói kérdésre, hogy miként lehetséges a politikából kiábrándult tömegeket ismét a szavazóurnák elé szólítani, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNP a tiszta emberek pártja akar lenni, ezért a tisztséget vállaló tagoknak vagyonnyilatkozatot kell tenni, „ügyeskedőkre, karrieristákra nincs szüksége a pártnak”.

Toró szerint az új párt átláthatósága valamint a versenyhelyzet mozgósíthatja a kiábrándult magyar szavazókat, a politika iránt érdektelenséget mutató szavazóbázis visszaszerzése valamennyi erdélyi magyar párt közös feladata. Leszögezte: az új alakulat legfőbb szövetségese az EMNT lesz, az EMNP a Tőkés László által megjelenített értékrendet kívánja képviselni.

A politikus hozzáfűzte, az új párt nyitott a párbeszédre a rivális politikai szervezetekkel, ugyanakkor úgy véli, ezáltal jelentősen megnő az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szerepe, hiszen az új párt bejegyzésével a tárgyaló felek azonos eszközök birtokában ülhetnek le a tárgyalóasztalhoz, míg eddig az RMDSZ versenyelőnyben volt amiatt, hogy indulhatott a választásokon.

Toró T. Tibor szerint a párt programjának vitairata júliusra születik meg, amelyről a párt szervezetépítésével párhuzamosan egyeztetnek az erdélyi magyar társadalommal. Hozzáfűzte: az EMNP legfőbb szövetségese az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marad, ugyanakkor bevallottan a párt szövetségesének számít a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a magyar kormánypárt, amelytől elsősorban nem anyagi segítséget várnak, hanem a szakmai tudás átadását remélik.

Kelemen Hunor: történelmi tévedés az új párt létrehozása

Az RMDSZ továbbra is rossz szemmel nézi az újabb politikai rivális megjelenését. Kelemen Hunor elnök csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján először mindössze úgy reagált a szövetség és az EMNP későbbi viszonyát firtató kérdésre, hogy ilyen nevű párt nem létezik. Ezután viszont történelmi tévedésnek, stratégiai hibának nevezte az új párt létrehozásának törvényszéki kezdeményezését, amely szerinte a romániai magyarság megosztottságához, gyengítéséhez vezet.

„Téves úton jár, téves elemzés konklúziói vannak a párt létrehozóinak fejében. Bebizonyosodott, hogy a megosztottság a Kárpát-medencében sehol nem vezetett a magyarság politikai érdekképviseletének megerősítéséhez” – vélekedett Kelemen. A szövetségi elnök meggyőződésének adott hangot, miszerint a jövő évi romániai választásokon az erdélyi magyar közösség „bölcsen viselkedik” majd, és nem marad bukaresti parlamenti képviselet nélkül.

A politikus elmondta, az RMDSZ nem tervezi, hogy megtámadja a törvényszéken az EMNP bejegyzését, az EMNT és az RMDSZ alkotta Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum régóta esedékes tanácskozásának összehívása kapcsán pedig megjegyezte: „EMNT-s kollégáink jelenleg a pártbejegyzéssel, és nem az EMEF-fel foglalkoznak”. Kelemen Hunor a tekintetben kétségesnek nevezte az esetleges összefogást a két alakulat között, hogy az új alakulat versenypártként lép fel az RMDSZ-szel szemben.

************

Victor Ponta: kizárt az együttműködés az EMNP-vel, de elképzelhető az RMDSZ-szel

Az Erdélyi Magyar Néppárt EMNP) Traian Băsescu és Orbán Viktor megegyezésének eredményeképpen jött létre az RMDSZ ellenében, és kizárt az együttműködés a Szociálliberális Unió (USL) és az új magyar alakulat között – szögezte le csütörtökön a szociáldemokrata Victor Ponta, az USL társelnöke. Lehetséges viszont az együttműködés az RMDSZ-szel, de nem minden áron – tette hozzá.

Traian Băsescu és Orbán Viktor között létezik egy Románia elleni egyezség, amelynek része a Tőkés László vezette párt támogatása az RMDSZ és Románia érdekei ellenében” – fogalmazott csütörtökön Victor Ponta.

A szociáldemokrata pártelnök szerint a román államfő választási megfontolásból kötött egyezséget. „Orbán maradt Băsescu egyetlen politikai támogatója (…). Orbán Viktor szavazatokat kíván szerezni Erdélyben, Băsescu pedig arra használja őt és Tőkés Lászlót, hogy nyomást gyakoroljon az RMDSZ-re, amelyet így próbál a kormányon maradásra bírni” – mondta Victor Ponta.

A pártelnök szerint kizárt, hogy a PSD és az USL együttműködjön az új magyar párttal. Viszont elképzelhető a kooperáció az RMDSZ-szel, de nem minden áron, tette hozzá.

„Románia számára jó, hogy a magyar kisebbségnek parlamenti képviselete legyen. Létezhet együttműködés az USL és az RMDSZ között, de nem minden áron. Soha nem lennék hajlandó azt az árat fizetni az együttműködésért, amelyet Emil Boc fizet” – fogalmazott Ponta.

2011. május 2., hétfő

Nászút Erdélybe – William és Kate itt tölti a mézesheteket






Zalánpatakon tölti nászútja egy részét az ifjú hercegi pár. A településen többször megfordult Károly herceg, legutóbb tavaly júniusban, amikor Málnás község önkormányzata – amelynek közigazgatása alá tartozik az egykori üveghuta maradék települése – angol nyelvű színes-képes összeállítást is készített, amellyel sugallni szerette volna, a háromszéki székely-magyarok óhaját: megmenteni ezt a patinás és érdekes múltú települést, amely több mint fél évszázada a pusztulás ösvényére lépett. Károly herceg számára egy avítt épületből rusztikus lakosztályt, vendégházat varázsoltak. A herceg pedig legutolsó látogatása alkalmával újabb régi falusi házat vásárolt.

Az angol herceg nemcsak az erdélyi Rhédey család késői leszármazottja, hanem felmenő ágon egyenes ági rokona a kőröspataki gróf Kálnoky Bálint is, aki a mai Zalánpatak helyén, Egyedmezején alapított üveghutát a XVII. század derekán. A herceg ottjártakor lerótta tiszteletét a közös ős, Rhédey Claudia erdőszentgyörgyi sírjánál. A zalánpataki vendégház homlokfalán három címer látható: ott van az angol királyi család címere, a Rhédey címer és a Kálnokyaké is.