A gyimesbükki csángók újraépítenék az ezeréves határ fölött őrködő, Rákóczi-várként ismert őrtornyot. A valamikori Nagy-Magyarország legkeletibb részét jelző „vár” újraépítésének gondolata Deáky András nyugalmazott tanár ötlete. A volt iskolaigazgató, számos gyimesi emlékhely kitervelője és kialakítója szerint a romos állapotban lévő megfigyelő vámhivatal újjávarázsolásával a „végváriak” megkoronázhatnák eddigi megvalósításaikat. Az előtanulmányt végző szakemberek szerint az őrtorony újjáépítése mintegy 150 ezer euróra rúgna.
Rákóczitól Bethlenig
„Nem egy nagy várról van szó, egy módosabb magánszemély is képes volna ezt az álmot megvalósítani, nemhogy mi, magyarok összefogással. Azzal tisztában vagyunk, hogy a sovén-nacionalista román kormány támogatására nem számíthatunk. Nem tudjuk viszont, hogy a magát nemzetinek nevező magyar kormány mennyire állna az ügyünk mellé. Persze akarat kérdése az egész” – mondja Deáky András, míg a szemközti, szintén az utóbbi időben restaurált Kontumáci-kápolnából szemléljük a Monarchia legkeletibb csücskét jelző romokat.
Annak ellenére, hogy Rákóczi-várként került a köztudatba, a Gyimesek fölött őrködő toronynak sem az uralkodóhoz, sem a vár megnevezéséhez nincs sok köze. Azzal minden történész egyetért, hogy a hegytetőre, az átkelőhely védelmére tervezett építmény felhúzását nem a Rákócziak, hanem Bethlen Gábor erdélyi fejedelem rendelte el. Erről az első írásos dokumentum 1634-ből származik. És hogy mégis miért nevezik Rákóczi-várnak? Feltételezések, találgatások léteznek, azonban egyértelmű választ még senki nem adott. Egyesek szerint az évszázadok során a köztudat összemosta egy másik, valóban I. Rákóczi Ferenc által épített Erdély és Moldva közötti határátkelővel, az Ojtozi-szorosban létesített várral. Más vélemény szerint a várat akkor nevezték el a fejedelemről, amikor azt a 18. század elején a Gyimesi-szoros védelmére II. Rákóczi Ferenc megerősítette. Tény, hogy akár várnak, akár őrtoronynak nevezzük azt az erődítményt, melynek romjaihoz 96 lépcsőfok vezet, tudni kell róla, hogy csak egy kis része annak az ezeréves határon meghúzódó, mintegy 1900 kilométer hosszúságú erődláncolatnak, mely a világ egyik legnagyobb védőövezetének számított.
A várnál az 1600-as évek végéig úgynevezett őrállók teljesítettek szolgálatot, akik többnyire a környező falvak lakóiból kerültek ki. Az 1643-as lustrában, katonai összeírásban borzsovai, delnei, csíkszentmihályi, csíkszentmiklósi, vacsárcsi és csíkszépvízi férfiak neve szerepel. Az őrállók „békességes időben a határszélyben, Molduva felöl Ghemes váránál minden héten ketten-ketten szoktak őrt állni, avagy sztrázsálni. Mikor penig a hírek változnak, olyankor anynyian szoktak sztrázsálni valamint az akkor szükség” – olvasható a kor dokumentumaiban. Gyimesbükk és a valamikori Nagy-Magyarország keleti határa bő hat évtizede, 1950 óta a jelenlegi Bákó megyéhez tartozik. Az akkori párthatalom, Nagy Szilveszter néptanácsi elnök és a helyi lakosság tiltakozása ellenére, egyetlen tollvonással, Csík vármegyétől Moineşti rajonhoz csatolta.
A vár új kormányra vár
Deáky András szerint nem csupán az anyagi források megteremtésén áll vagy bukik az őrtorony újjáépítésének ügye. Az előtanulmányt végző szakemberek szerint a vár újjáépítése mintegy 150 ezer euróra rúgna. A kezdeményező szellemű pedagógus sokkal inkább a bákói és bukaresti hatóságok gáncsoskodásától tart, annál is inkább, mivel a hatósági engedélyt kibocsátó művelődési tárcát már nem magyar miniszter vezeti. „Lehet, hogy a jelenlegi magyarellenes hangulatban, ha most elkezdenénk rákóczizni, hangulatkeltésükkel a magyargyűlölők mindezt ellenünk fordítanák. Ezért egy kicsit jegeljük a tervet mindaddig, amíg ismét egy viszonylag normális kormány kerül az ország élére” – mondja Deáky.
A hatástanulmányt és a tervet készítő kis munkaközösség a bécsi levéltárból szerezte be annak az épületnek a dokumentumait, amit a Monarchia idejében az osztrákok egyszerűen csak blockhausként emlegettek, ami magyar fordításban gerendaházat jelent. „A bécsi levéltárban rendkívül segítőkész emberekre találtunk, akik olyan korabeli rajzokat, leírásokat bocsátottak a rendelkezésünkre, amelyek segítségével virtuálisan, a számítógép segítségével már fel is építettük a várat” – mondja Deáky, miközben a helyszín közelében működtetett étterme falára mutat. A számos népi motívum, emléktárgy és magyar zászló mellett ott láthatjuk a volt-leendő Rákóczi-vár képét, mely a szoros bejárata fölött őrködött és őrködhet. A Bécsből beszerzett okiratok szerint a vár alapterülete mindössze ötven négyzetméterre tehető. Alapja, néhány fala helyenként még mindig áll, ám lassú, de biztos pusztulásnak van kitéve. A tavaly csíkszeredai mérnökök elkészítették a hatástanulmányt. A kutató- és tervezőmunkával párhuzamosan Deákyék komoly lobbit is folytattak. Mint mondja, sikerült megismertetnie és elfogadtatnia a gyimesiek elképzelését Kelemen Hunorral, az RMDSZ országos elnökével, aki művelődési miniszterként támogatásáról biztosította. „A terv megvalósulását most is tudom támogatni, finanszírozását viszont már nem. Az utánam jövő új tárcavezető amúgy is csökkentette és átcsoportosította a restaurálásokra előirányzott összegeket” – sajnálkozik Kelemen. A szövetségi elnök szerint amennyiben a gyimesiek dokumentációja eleget tesz az összes követelménynek, sem a bákói, sem a bukaresti szakhatóságok nem utasíthatják vissza. „Nem tudom mi van Bákóban, de ha ott elbukik, még mindig van egy fővárosi szaktestület, melynek tagjait annak idején még jómagam neveztem ki, és akiknek szakmai korrektségéért garantálni tudok” – biztatja a kezdeményezőket a politikus.
A település, magyaroknak Görbe Vilmosként, románoknak pedig Gârbeáként bemutatkozó polgármestere nem túl bőbeszédű, amikor az újjáépítési tervről kérdezzük. Arra a kérdésre, hogy pártbeli kollégáitól meg tudja-e szerezni a bákói hatóságok engedélyét, az egykori RMDSZ-es, későbbi független és ma már román pártok színeiben politizáló Görbe–Gârbea egy „majd amikor odajutunk, megmondom” válaszszal fizet ki.
A zarándokhely megkoronázása lenne
Az elmúlt öt-hat esztendőben Deáky és segítőtársai valóságos zarándokhellyé varázsolták az egykori határt. Megvásárolták és felújították a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb, 30. számú őrházát. A vár lábánál és a Tatros-híd mellett fekvő, évekig használatlan, pusztulásra ítélt kis épületben Bilibók Ágoston rendezett be egy vasúttörténeti kismúzeumot. A 2008 pünkösdjére időzített avatásra a szervezők mintegy két-háromezer érdeklődőre számítottak; ehhez képest negyvenezer, többnyire a csíksomlyói búcsúról érkező látogató árasztotta el aznap a völgyet.
Felújították a Ferenc-rendi szerzetesek által 1782-ben, a várral szembeni dombon épített Kontumáci-kápolnát, közelében háborús emlékhelyet hoztak létre, azok tiszteletére, akik a két világháborúban a Gyimesi-szorosban folytatott ütközetekben életüket adták a hazáért. Négy évvel ezelőtt öt faragott kopjafából Füredi Gábor megalkotta az Összmagyarság Történelmi Emlékhelyét, majd rá egy évre vitéz Orbán Imre gránitba véste Wass Albert és II. Rákóczi Ferenc arcképét. Nemrég megerősítették, és zöldre festették a Tatroson átívelő, múlt század elején épült vashidat. A tavaly egy kis gőzös mozdonyt hoztak a valamikori Erdély és Moldva közti határátkelőhöz, de még mielőtt sikerült volna kipofozni, ismeretlen tettesek ellopták az ócskavasként értékesítendő öszszes kerekét. A gyimesbükki magyar érzelmű csángók remélik, hogy a Rákóczi-várnak nevezett őrtorony újjáépítésével pontot tesznek az i-re, avagy megkoronázzák eddigi alkotómunkájukat.
Szucher Ervin
Rákóczitól Bethlenig
„Nem egy nagy várról van szó, egy módosabb magánszemély is képes volna ezt az álmot megvalósítani, nemhogy mi, magyarok összefogással. Azzal tisztában vagyunk, hogy a sovén-nacionalista román kormány támogatására nem számíthatunk. Nem tudjuk viszont, hogy a magát nemzetinek nevező magyar kormány mennyire állna az ügyünk mellé. Persze akarat kérdése az egész” – mondja Deáky András, míg a szemközti, szintén az utóbbi időben restaurált Kontumáci-kápolnából szemléljük a Monarchia legkeletibb csücskét jelző romokat.
Annak ellenére, hogy Rákóczi-várként került a köztudatba, a Gyimesek fölött őrködő toronynak sem az uralkodóhoz, sem a vár megnevezéséhez nincs sok köze. Azzal minden történész egyetért, hogy a hegytetőre, az átkelőhely védelmére tervezett építmény felhúzását nem a Rákócziak, hanem Bethlen Gábor erdélyi fejedelem rendelte el. Erről az első írásos dokumentum 1634-ből származik. És hogy mégis miért nevezik Rákóczi-várnak? Feltételezések, találgatások léteznek, azonban egyértelmű választ még senki nem adott. Egyesek szerint az évszázadok során a köztudat összemosta egy másik, valóban I. Rákóczi Ferenc által épített Erdély és Moldva közötti határátkelővel, az Ojtozi-szorosban létesített várral. Más vélemény szerint a várat akkor nevezték el a fejedelemről, amikor azt a 18. század elején a Gyimesi-szoros védelmére II. Rákóczi Ferenc megerősítette. Tény, hogy akár várnak, akár őrtoronynak nevezzük azt az erődítményt, melynek romjaihoz 96 lépcsőfok vezet, tudni kell róla, hogy csak egy kis része annak az ezeréves határon meghúzódó, mintegy 1900 kilométer hosszúságú erődláncolatnak, mely a világ egyik legnagyobb védőövezetének számított.
A várnál az 1600-as évek végéig úgynevezett őrállók teljesítettek szolgálatot, akik többnyire a környező falvak lakóiból kerültek ki. Az 1643-as lustrában, katonai összeírásban borzsovai, delnei, csíkszentmihályi, csíkszentmiklósi, vacsárcsi és csíkszépvízi férfiak neve szerepel. Az őrállók „békességes időben a határszélyben, Molduva felöl Ghemes váránál minden héten ketten-ketten szoktak őrt állni, avagy sztrázsálni. Mikor penig a hírek változnak, olyankor anynyian szoktak sztrázsálni valamint az akkor szükség” – olvasható a kor dokumentumaiban. Gyimesbükk és a valamikori Nagy-Magyarország keleti határa bő hat évtizede, 1950 óta a jelenlegi Bákó megyéhez tartozik. Az akkori párthatalom, Nagy Szilveszter néptanácsi elnök és a helyi lakosság tiltakozása ellenére, egyetlen tollvonással, Csík vármegyétől Moineşti rajonhoz csatolta.
A vár új kormányra vár
Deáky András szerint nem csupán az anyagi források megteremtésén áll vagy bukik az őrtorony újjáépítésének ügye. Az előtanulmányt végző szakemberek szerint a vár újjáépítése mintegy 150 ezer euróra rúgna. A kezdeményező szellemű pedagógus sokkal inkább a bákói és bukaresti hatóságok gáncsoskodásától tart, annál is inkább, mivel a hatósági engedélyt kibocsátó művelődési tárcát már nem magyar miniszter vezeti. „Lehet, hogy a jelenlegi magyarellenes hangulatban, ha most elkezdenénk rákóczizni, hangulatkeltésükkel a magyargyűlölők mindezt ellenünk fordítanák. Ezért egy kicsit jegeljük a tervet mindaddig, amíg ismét egy viszonylag normális kormány kerül az ország élére” – mondja Deáky.
A hatástanulmányt és a tervet készítő kis munkaközösség a bécsi levéltárból szerezte be annak az épületnek a dokumentumait, amit a Monarchia idejében az osztrákok egyszerűen csak blockhausként emlegettek, ami magyar fordításban gerendaházat jelent. „A bécsi levéltárban rendkívül segítőkész emberekre találtunk, akik olyan korabeli rajzokat, leírásokat bocsátottak a rendelkezésünkre, amelyek segítségével virtuálisan, a számítógép segítségével már fel is építettük a várat” – mondja Deáky, miközben a helyszín közelében működtetett étterme falára mutat. A számos népi motívum, emléktárgy és magyar zászló mellett ott láthatjuk a volt-leendő Rákóczi-vár képét, mely a szoros bejárata fölött őrködött és őrködhet. A Bécsből beszerzett okiratok szerint a vár alapterülete mindössze ötven négyzetméterre tehető. Alapja, néhány fala helyenként még mindig áll, ám lassú, de biztos pusztulásnak van kitéve. A tavaly csíkszeredai mérnökök elkészítették a hatástanulmányt. A kutató- és tervezőmunkával párhuzamosan Deákyék komoly lobbit is folytattak. Mint mondja, sikerült megismertetnie és elfogadtatnia a gyimesiek elképzelését Kelemen Hunorral, az RMDSZ országos elnökével, aki művelődési miniszterként támogatásáról biztosította. „A terv megvalósulását most is tudom támogatni, finanszírozását viszont már nem. Az utánam jövő új tárcavezető amúgy is csökkentette és átcsoportosította a restaurálásokra előirányzott összegeket” – sajnálkozik Kelemen. A szövetségi elnök szerint amennyiben a gyimesiek dokumentációja eleget tesz az összes követelménynek, sem a bákói, sem a bukaresti szakhatóságok nem utasíthatják vissza. „Nem tudom mi van Bákóban, de ha ott elbukik, még mindig van egy fővárosi szaktestület, melynek tagjait annak idején még jómagam neveztem ki, és akiknek szakmai korrektségéért garantálni tudok” – biztatja a kezdeményezőket a politikus.
A település, magyaroknak Görbe Vilmosként, románoknak pedig Gârbeáként bemutatkozó polgármestere nem túl bőbeszédű, amikor az újjáépítési tervről kérdezzük. Arra a kérdésre, hogy pártbeli kollégáitól meg tudja-e szerezni a bákói hatóságok engedélyét, az egykori RMDSZ-es, későbbi független és ma már román pártok színeiben politizáló Görbe–Gârbea egy „majd amikor odajutunk, megmondom” válaszszal fizet ki.
A zarándokhely megkoronázása lenne
Az elmúlt öt-hat esztendőben Deáky és segítőtársai valóságos zarándokhellyé varázsolták az egykori határt. Megvásárolták és felújították a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb, 30. számú őrházát. A vár lábánál és a Tatros-híd mellett fekvő, évekig használatlan, pusztulásra ítélt kis épületben Bilibók Ágoston rendezett be egy vasúttörténeti kismúzeumot. A 2008 pünkösdjére időzített avatásra a szervezők mintegy két-háromezer érdeklődőre számítottak; ehhez képest negyvenezer, többnyire a csíksomlyói búcsúról érkező látogató árasztotta el aznap a völgyet.
Felújították a Ferenc-rendi szerzetesek által 1782-ben, a várral szembeni dombon épített Kontumáci-kápolnát, közelében háborús emlékhelyet hoztak létre, azok tiszteletére, akik a két világháborúban a Gyimesi-szorosban folytatott ütközetekben életüket adták a hazáért. Négy évvel ezelőtt öt faragott kopjafából Füredi Gábor megalkotta az Összmagyarság Történelmi Emlékhelyét, majd rá egy évre vitéz Orbán Imre gránitba véste Wass Albert és II. Rákóczi Ferenc arcképét. Nemrég megerősítették, és zöldre festették a Tatroson átívelő, múlt század elején épült vashidat. A tavaly egy kis gőzös mozdonyt hoztak a valamikori Erdély és Moldva közti határátkelőhöz, de még mielőtt sikerült volna kipofozni, ismeretlen tettesek ellopták az ócskavasként értékesítendő öszszes kerekét. A gyimesbükki magyar érzelmű csángók remélik, hogy a Rákóczi-várnak nevezett őrtorony újjáépítésével pontot tesznek az i-re, avagy megkoronázzák eddigi alkotómunkájukat.
Szucher Ervin
