Nemzeti ünnep a kisebbségvédelem jegyében (Megszívlelhetnék Szent István intelmeit a szomszédos nemzetállamok)

Közjogi méltóságok jelenlétében, a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött tegnap Budapesten a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség, majd a Hősök terén a hagyományos tisztavatással folytatódott.



Sólyom László köztársasági elnök ünnepi beszédében a kisebbségek védelmét helyezte előtérbe, hangsúlyozottan az anyaország határain kívül szakadt őshonos magyar nemzeti közösségek védelmét szorgalmazva.

A kisebbségekben nem ellenséget, hanem értéket kell látni — hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök tegnap a Hősök terén rendezett tisztavatáson elmondott beszédében. Azzal a szemlélettel szemben, amely a kisebbségben ellenséget vagy legalábbis problémát lát, van egy másik látásmód is, amely értéknek és az ország gazdagodásának tartja őket — mondta a köztársasági elnök. Az államfő hangoztatta: Szent István napja minden magyar ünnepe a Kárpát-medencében és az egész világon. Szent István példája ma két vonatkozásban nagyon időszerű: az egyik a magyar állam és a magyar nemzet viszonya, a másik pedig az, hogyan tudta István király új útra téríteni, megújítani a magyarságot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam és a magyarság határai soha nem estek egybe, a magyar államnak kezdettől más nemzetek is részei voltak, és részei ma is, a magyarság egy része pedig — nemegyszer nagyobbik hányada — a magyar állam határain kívül élt. Az államhatár a magyar nemzetnek, ennek az összetartozó, nyelvében, kultúrájában, történelmi tudatában és azonosságérzetében egységes népnek az egységét soha nem törte meg, az állampolgárságtól és a lakhely szerinti országtól függetlenül beszélünk a kulturális értelemben vett magyar nemzetről — mondta, hozzátéve: ezt a magyar nemzetet megőrizni, gyarapítani, egységét erősíteni Szent István örökségéből adódó kötelességünk. Ennek az egységnek a szolgálata elnökségének egyik fő törekvése — mutatott rá. Úgy fogalmazott: a magyar nemzetnek olyan szerencséje volt, hogy István óta mindig létezett saját állama, amely a nemzet többi részéért is fel tudott lépni, ez ma a köztársaság alkotmányban előírt kötelessége, amelyet a kornak megfelelően kell gyakorolnia.

Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszédos fiatal nemzetállamok — mondta az államfő, hozzátéve: amíg ez nem történik meg, igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és saját érdekünkben. A köztársasági elnök szerint ezért kell Magyarországnak fellépnie az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen, a magyar iskolákat ellehetetlenítő ukrán politika ellen, az erdélyi magyar tisztviselők elbocsátása ellen, s kell támogatnia a Vajdaság autonóm statútumának elfogadását. A nemzetközi védelmi lehetőségeknek nemcsak passzív használói, hanem alakítói is lehetnénk, sőt, helyzetünk miatt annak kell lennünk — hangsúlyozta.

Szavai szerint gazdagítja Romániát a székelyföldi magyar világ, Szlovákiát az ottani magyar társadalom, és hasonlóképpen Magyarország is örülhet, hogy az országban megmaradt valami a háború előtti jellegzetes sváb vagy szlovák vidékekből. Meg kell becsülnünk és minden eszközzel erősítenünk kell őket — jelentette ki.

Az államfő szerint Magyarországnak minden alapja megvan arra, hogy szorgalmazza: az Európai Unió tűzze napirendre az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését, erre a közelgő soros uniós elnökséget is fel kell használni. Felhívta a figyelmet arra: az Európai Uniónak az államok, a politikai nemzetek mellett a régiók és az etnikai-nyelvi-kulturális közösségek, vagyis a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia, ehhez azonban mind itthon, mind a magyarok között, mind a szomszédos nemzetekben és államokban, mind Európában szemléletváltásra van szükség, a valódi változáshoz pedig nekünk is meg kell változnunk.

Azonban — mint mondta — hiába beszélünk a változás szükségességéről, ha az emberek szívük mélyén nem akarnak változást. Az államfő a szemléletváltás szükségességével kapcsolatban két példát emelt ki: ha felmérjük a jelenleg nyolc ország területén őshonosként élő magyar nemzet helyzetét, nem folytatható a trianoni veszteség állandó önmagában vett felemlegetése, ehelyett a tanulságokat levonva és a mai helyzetet ismerve a jövő felé kell fordulni. De nem folytatható a nemzeti probléma negligálása sem, és nem ismétlődhet meg a testvérek megtagadása. Ahhoz, hogy megmaradjunk mindenhol, ahol Szent István óta élünk, és folytassuk örökségünket, arra volna szükség, hogy az összes magyar nemzetrész képviselői által elhatározott nemzetpolitika a magyarok tömegében élő hazaszeretettel találkozzék — hangoztatta.

Sólyom László szerint azonban nem elég, ha csak a magunk szemléletváltásával törődünk, mert nagy energiát kell fektetnünk abba is, hogy a szomszéd népekhez forduljunk, méghozzá a saját nyelvükön, megbecsüléssel és beleérzéssel, hogy elérjük, ne fenyegetésként, hanem kölcsönös gazdagodásként és előnyként éljék meg azt, hogy a magyarok magyarként országukban élnek, és fognak is élni.

Az államfő a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozta Németh Miklós volt miniszterelnöknek és Tölgyessy Péter alkotmányjogásznak.

Szent István örökségének lényege: magyarság, kereszténység, európaiság, azonban Magyarországot most gyarmatosítják, sőt, szinte az utolsó húzásokat teszik, hogy a magyarok zsellérek legyenek saját országukban — mondta ünnepi beszédében Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a Budai Várban.

VIII. Bonchidai Kastély Napok

A Transylvania Trust Alapítvány és Bonchida község Polgármesteri Hivatala szeretettel meghívja a VIII. Bonchidai Kastély Napokra, melynek helyszíne a bonchidai Bánffy kastély, időpontja 2009. augusztus 29-30.

A rendezvény meghívottai között szerepelnek néptáncegyüttesek, hagyományos, klasszikus és könnyűzenei együttesek, kézművesek, táncosok, bábszínészek és sokan mások. Lesz lovasbemutató és főzőverseny, szombat este pedig (időjárástól függően) szabadtéri filmvetítésre kerül sor, melyet a TIFF-el közösen szervezünk: Horaţiu Mălăele – Nunta Mută.

A közönség megcsodálhatja a kastély egyedi jellegét, részt vehet különböző kulturális bemutatókon, kiállításokon, a könyvvásárban kedvére válogathat az irodalmi és szakmai kiadványok között. Ugyanakkor kézműves foglalkozások keretében gyöngyfűzés, nemezelés, fonatok, varrás, ostorozás, növényfestés, szalagfonás, fazekasság ismertetése gyakorlása vár a résztevőkre. Párhuzamos programok közt szerepelnek a gyermek- és cserkészprogramok, bútorfestés és régiség vásár.

A gyerekek bábszínházi előadásoknak örvendezhetnek, részt vehetnek játékokon a gyereksátorban, rajzversenyen és alkotóműhelyeken. A rendezvény blues-, jazz-, rock- és komolyzenei koncerttel, néptánccal kedvez a látogatóknak. A teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhány együttest: Knock Out, Transylmania, Ducu Bertzi, Transilvania Brass, Passeggio Együttes, Mazel Tov, Dor Transilvan és Bogáncs néptáncegyüttesek.

Részletes program csatolt állományként, ill. a http://www.heritagetraining-banffycastle.org honlapon.

VITA MÁTYÁS KIRÁLY SZOBRÁNAK RESTAURÁLÁSÁRÓL

Jogi és szakmai viták robbantak ki a kolozsvári Mátyás király-szoborcsoport restaurálására kiírt versenypályázat körül, amelynek nyertese az önkormányzat csaknem három hónappal ezelőtti döntése alapján egy nagyszebeni cég. A közbeszerzési eljárás első szakaszában kizárt budapesti Kalória Hőtechnikai Kft. perrel fenyegeti a versenytárgyalást lebonyolító polgármesteri hivatalt, hogy még nem térítette meg a húszezer lejes pályázati garanciális biztosítékot, noha ezt a román közbeszerzési törvény értelmében már július végéig meg kellett volna tennie.


Az is kiderült, az önkormányzat sem a pályázat kiírásakor, sem az eredményhirdetéskor, sem pedig a győztes pályázóval történt szerződéskötéskor nem rendelkezett a kiírásban szereplő 800 000 euróval, csak annak felével, azaz a magyar kormány által átutalt 400 000 euróval. A román kormány visszakérte a 2008-ban folyósított hasonló összeget, holott a két ország közötti egyezség értelmében a román és a magyar kormány fele-fele arányban állja a restaurálás költségeit. A munkálatok még nem kezdődtek el, de máris élénk szakmai vita zajlik a szoborcsoport rendbetételéről is. A felújítási tervet kidolgozó erdélyi Kolozsi Tibor szobrászművész és Szabó Bálint építőmérnök — akiknek a restaurálás kivitelezésére kiírt pályázaton részt vevő cégük szintén alulmaradt a nagyszebenivel szemben — kifogásolta, hogy a restaurálást elnyerő Concefa valójában útépítésre szakosodott, és szakirányú jogosítvánnyal nem rendelkező művésszel végezteti a bronzmunkálatokat. Ioan Candea szobrász elismerte a Krónikának, valóban nem rendelkezik a román művelődési minisztérium minősítésével. — A minisztériumi restaurátori minősítés egy év alatt beszerezhető, a tudás azonban nem — nyilatkozta a szakember, akinek neve a Bem- és Petőfi-dombormű, valamint Bolyai mellszobra révén a magyar közönség előtt sem ismeretlen. Az 52 éves művész a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum szakértőiből álló csapattal vág neki a munkálatoknak. Becslések szerint egy év alatt végezhetik el a felújítást.

Őrtüzeket gyújtanak Háromszéken 28 községben Szent István napján

Kézdiszentlélek településen Szent István-szobrot lepleznek le.

Holnap este 10 óra körül Kézdiszentlelken gyújtják meg az első őrtüzet – közölték a Kovászna Megyei Tanács képviselői. A kézdiszentléleki Szent István szoboravatás után kezdődik a perkői búcsú. A Perkő hegyen található kápolnát Szent István államalapító király emlékére emelték, és ez a legismertebb zarándokhely Kovászna megyében.

Húsz éve kezdődött a rendszerváltozás

Húsz éve, 1989. augusztus 19-én a Fertő-tó mellett úgynevezett páneurópai pikniket rendeztek, s az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák—magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. Egy hónappal később, szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt.



1989. május 2-án a magyar—osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, az ún. vasfüggöny lebontása, ezt követően több száz keletnémet állampolgár szökött át a zöld határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Miután Berlin nem korlátozta a szocialista táborba történő utazásokat, sok, Nyugatra vágyó keletnémet az NSZK budapesti, varsói és prágai nagykövetségén kért menedéket. Budapesten eleinte a viszonylag kicsi nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, így táborokban helyezték el őket: az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya volt.

A páneurópai piknik, egy osztrák—magyar határ menti baráti találkozó gondolata a debreceni Mészáros Ferenc fejében fogant 1989 júniusában, a Habsburg Ottó debreceni előadását követő vacsorán. Az ötletet a helyi MDF elnöksége is támogatta, egyben javasolták, hogy abba vonják be a Martonvásáron szervezett Sorsközösség Tábor résztvevőit is. A páneurópai piknik a tábor augusztus 20-i programzáró rendezvénye lett volna Fertőrákoson, védnöknek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel, s felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal. Az emblémát, a szögesdrótot átszakító fehér galambot Varga Ákos grafikus készítette, aki a plakátokat is ingyen szitázta és nyomtatta, a debreceniek vállalták a felhívás kinyomtatását 5000 példányban, továbbá a piknikes trikók előállítását.

A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó augusztus 19-i találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy háromórányi időtartamra szimbolikusan megnyissanak egy határátkelőt Szentmargitbánya és Sopronkőhida között. A szögesdrót szimbolikus átvágását a Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas végezte, majd egy magyar küldöttség átment a határ osztrák oldalára. Itt jelképesen kaput nyitottak, majd a delegáció a szabad határon át osztrák polgárokkal együtt érkezett vissza a népünnepség helyszínére. Ezután hangzott el Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke és Pozsgay Imre államminiszter üzenete és a találkozót rendező Magyar Demokrata Fórum és Páneurópai Unió felhívása.

A rendezvény azért került be a világsajtóba, mert az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet állampolgár rohant át Ausztriába, hogy onnan a másik Németországba távozzék. A határőrök tanácstalanok voltak, mivel a határnyitás nem az NDK-sok kiengedésére szolgált, így sem azok megállítására, sem átengedésére nem kaptak utasítást. Végül a helyi parancsnok — a váratlan helyzetben nem kevés bátorsággal — megtiltotta az akkor még érvényben levő fegyverhasználatot, s így a felszabadult ünneplés nem fordult tragédiába.

A Magyarországon tartózkodó, Nyugatra vágyó keletnémetek ügyét persze nem oldhatta meg a piknik nyújtotta távozási alkalom, jóllehet, még a rendezvény utáni napokban is több százan léptek át a zöldhatáron, ami fölött a határőrök mindkét oldalon szemet hunytak. A magyar hatóságok azt is engedélyezték, hogy a budapesti nyugatnémet követségen tartózkodók közül több mint százan kiutazhassanak, de még így is több ezer NDK-s állampolgár sorsa maradt megoldatlan. A problémáról 1989. augusztus 25-én a Köln melletti gymnichi kastélyban tárgyalt Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter Helmut Kohl szövetségi kancellárral és Hans-Dietrich Genscher alkancellár-külügyminiszterrel. A magyar kormány ezt követően szeptember 9-én úgy döntött: ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar—NDK megállapodás határátlépésre vonatkozó pontjainak hatályát. Három nap alatt 12 000 NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig mintegy 60—70 000 keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. Az NDK, Csehszlovákia és Románia élesen tiltakozott, a nyugati sajtó viszont a keleti blokk kezdődő bomlásának jeleként értékelte és üdvözölte a magyar lépést.

Szent István ünnepe Szatmárnémetiben

Szatmárnémetiben kétnapos ünnepségsorozatra kerül sor augusztus 19-én és 20-án, azaz szerdán és csütörtökön nemzeti ünnepünk alkalmából.

Augusztus 20-a Szent István király és az államalapítás ünnepe. István királyunk volt az első, akinek fejére királyi korona került, amelyet II. Szilveszter pápa adományozott a születő magyar királyság első uralkodójának.

Nemzeti ünnepünk alkalmából a Szatmári Római Katolikus Püspökség, a Németi Református Egyházközség, valamint a Szatmárnémeti Szent István Kör augusztus 19-20-án, azaz szerdán és csütörtökön ünnepségsorozatot szervez. Az ünnepségsorozat keretében az idén ezeréves Erdélyi Római Katolikus Egyházmegye alapításáról is megemlékeznek.

Magyar nemzeti ünnep az M1-en

A Magyar Televízió az idén is élőben közvetíti az augusztus 20-ai állami és egyházi ünnep eseményeit. Újra láthatják az István, a király című rockoperát a nézők, illetve a határnyitás 20. évfordulóján tartott soproni megemlékezést az ünnep előestéjén.

Szent István napján a köztelevízió nézői élőben követhetik az m1 csatornán az állami és egyházi ünnep eseményeit, így a Kossuth téri zászlófelvonást (9.30), a honvédtiszti eskütételt a Hősök teréről (11.00), a Szent Jobb körmenetet (17.55) és a tűzijátékot (21.55). A nemzeti ünnep kommentátora, Nagy György elmondta: hosszú ideig ez lesz az utolsó zászlófelvonás a Kossuth téren, hiszen a tervezett mélygarázs-építés miatt október 23-án már a budai Várban, a Sándor-palota előtt vonják fel a köztársaság lobogóját. A tavalyi évhez hasonlóan az idén is a Kossuth tér ad helyet a Kenyérfesztiválnak, a Lovas Díszegység ezért nem a Parlament előtt, hanem a Hősök terén, a tisztavatáson tart bemutatót.

Az államalapító király életéről rövid etűdöket is készített az ünnepi alkalomra a Magyar Televízió, amelyeket a déli órákban és kora délután vetít az m1. Szintén a nemzeti főadó tűzi műsorára az István gyerekkoráról szóló, Az a szép fényes nap című Szabó Magda-regény adaptációját (22.35) Koncz Gáborral, Kovács Titusszal, Sinkovits Imrével és Bujtor Istvánnal a főbb szerepekben. Irodalmi adaptációt vetít az m2 is a nemzeti ünnep estéjén: a Bródy Sándor regénye alapján készült A nap lovagja a Habsburg-Magyarország korába kalauzolja el a nézőt Mácsai Pállal a főszerepben (23.00).

Az m2 augusztus 20-án vetíti le az István, a király tavalyi jubileumi díszelőadásának filmváltozatát (18.10). A Társulat tagjai hónapokon át versenyeztek a rockopera főszerepeiért; a Szikora János rendezte előadást tavaly mutatták be a Papp László Budapest Sportarénában. Kora délután a produkció kulisszatitkairól az Így készült az István, a király című werkfilmet láthatják az m2 nézői (15.15).

A tűzijáték előtt különkiadással jelentkezik az Önök kérték az m1-en (21.10). A rendhagyó adásba ezúttal a nemzeti ünnepekhez és hagyományokhoz kötődő műsorszámokat válogattak a szerkesztők, például a Hazám, hazám című áriát a Bánk Bánból vagy részletet Kodály Háry Jánosából. A tavalyihoz hasonlóan az idén is zenei koreográfiával készül a tűzijáték, amelyet 21.55-től élőben közvetít az m1. A tűzijáték látványelemei Czomba Imre zeneszerző kompozíciója tűnnek fel Budapest egén este kilenctől; a fináléban Miklósa Erika és az ifjú tenor, Fekete Attila duettje hangzik el a Lánchíd pesti hídfőjénél és természetesen a Magyar Televízióban is.

Páneurópai piknik

Az m1 augusztus 19-én, szerdán 17-tól 19 óráig élőben közvetíti a Páneurópai piknik huszadik évfordulóján tartott ünnepi rendezvényt Sopronpusztáról. Az emlékparkban Angela Merkel német kancellár jelenlétében felavatják Melocco Miklós Áttörés című szoborkompozícióját, a békedemonstrációra emlékezve ünnepi beszédet mond többek között Sólyom László köztársasági elnök, Carl Bildt svéd külügyminiszter és Tőkés László. A Fertőrákosi Barlangszínházban rendezett Európa Koncertet pedig este, felvételről sugározza a köztelevízió. Az ünnep alkalmából fellépnek a weimari zeneakadémia növendékei, előadásukat Szokolay Sándor ősbemutatója követi. A műsorban közreműködik a Győri Filharmonikus Zenekar és a határnyitás huszadik évfordulójára alakult nemzetközi kórus.