Böjte Csaba meghívója a Tatárdombon szervezett megemlékezésre

Őseink hősies kiállásáról, az 1658 szeptember 5-i, Gyergyószárhegynél a tatárokkal vívott csatájáról, a székelyek Isten gondviselő jóságából elnyert győzelméről, szeretnénk az idén is, szeptember 5-én ünnepélyesen megemlékezni.

A Tatárdombra szervezett ünnepi együttlétünkre az idén is szeretettel hívjuk a kedves testvéreinket. Különösen a Gyergyó-medence falvaiból hívjuk a megemlékezni vágyókat, szép lenne, ha minél többen akár szekérrel, vagy lóháton érkeznének. 11 órától kezdődő szentmisét, a jelen lévő papokkal, Portik Hegyi Kelemen, a gyergyói medence főesperese fogja bemutatni.

A szentmise után, a hajdani tatárok mai leszármazottainak képviselői előadást tartanak a mai tatár nép létért való küzdelmeiről, majd az emlékezés gyertyáját szeretnénk meggyújtani közösen, az elesett őseinkért, a hajdani tömegsíron, a Tatárdombon.

A tavalyi jól bevált forgatókönyv szerint, bográcsokban lesz bőségesen étel, melyet, aki igényli, egy- egy üveg sörrel is elnyomtathat. Délután sport vetélkedők, lovas bemutatók után, 17 órai kezdettel a csíkszeredai Role együttes Tűzfenyő című ünnepi koncertje zárja az ünnepséget.

Szeretettel várjuk a kedves testvéreinket, hogy őseink hősies kiállásáról méltóképpen megemlékezzünk, és tanuljunk tőlük testvéri összefogást, Istenben bizalmából fakadó bátorságot.

Szeretettel, Csaba t.

Sólyom nem mehetett Szlovákiába

A közadakozásból Révkomáromban létesített Szent István-szobor avató ünnepségén vett volna részt Sólyom László pénteken, ám a szlovák kormány jelezte, a magyar államfő jelenléte nemkívánatos az országban, belépését nem engedélyezik.

Sólyom László az esetet maga során példátlannak, a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlannak és kimenthetetlennek nevezte. Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken délután egy rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be a pozsonyi döntést, miután tanácskozott Robert Kalinák belügyminiszterrel és Ján Packa országos rendőrkapitánnyal. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket átadták Magyarország pozsonyi nagykövetségének.

Sólyom László így a határátkelőtől gyalog ment el az Erzsébet hídon a határig, és magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent a részvétele az ünnepségen.

A kormányszóvivői iroda reagálása szerint a Magyar Köztársaság Kormánya a szlovák kormányzati döntést „megalapozatlannak, indoklását pedig sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja.”
Balázs Péter külügyminiszter szintén példátlannak nevezte az esetet. Az MTI-nek nyilatkozva közölte: a magyar külügyminisztérium tájékoztatni akarja a szélesebb nemzetközi közvéleményt és az Európai Unió (EU) tagállamait arról, hogy Szlovákia pénteken megvonta Sólyom László köztársasági elnöktől az engedélyt, hogy beléphessen az országba. Hozzátette: később berendelik a szlovák nagykövetet is.

Tőkés László EP-képviselő az európai törvényhozói testület elé kívánja vinni a magyar köztársasági elnök szlovákiai útjának ügyét. Közölte: példa nélküli az Európai Unió történetében az, ami két tagország, Magyarország és Szlovákia között történt. Szerinte a szlovák kormány a szabad kapcsolattartás elemi szabályait rúgta fel, amikor nemkívánatos személynek nyilvánította Sólyom Lászlót. És most jogosan tevödik fel a kérdés : MIT IS OLDOTT MEG A TRIANONI DIKTÁTUM ?????????

Ajtót mutatnának Strujannak

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus leváltását kéri Emil Boc kormányfőtől Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor. A Cotidianul című bukaresti napilap riportjában a kormánybiztos Bantusztánnak nevezte a térséget, és azt nyilatkozta, az itteni magyarok intoleránsak az idegenekkel, emellett pedig Magyarország befolyása alatt állnak.


„Bantusztán ez, jóemberek, Bantusztán! Én ki merem mondani! A magyarok nemcsak a romákkal viselkednek így, ez látszik, mert a füst elárulja, ha valaki tüzet gyújt. A magyarok intoleránsak a románokkal és az idegenekkel általában. Kulturális események mögé bújnak, miközben olyan szélsőjobb szervezeteket tartanak fenn, amelyeket már Magyarországon is betiltottak” – nyilatkozta a Cotidianulnak Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa azzal kapcsolatban, hogy a bukaresti napilap riporterét a Csíkszentmártonban összegyűlt falubeliek elkergették a gyűlésükről. Ruxandra Hurezean Hargita megye lángokban címmel közölt riportot a múlt héten, melyben annak próbált utánajárni, mi állhat a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi magyar–roma konfliktus hátterében.

Budapesti befolyás?

Az írás szerint Strujan azt állította, a csíki magyarok „a romákon valószínűleg csak a betanult leckéket gyakorolják. Hogy mi történik? Itt a lakosság hetven százaléka falun él, legtöbbjük nem tud egy mondatot sem románul elmondani, nem olvasnak román sajtót, nem a mi tévécsatornáinkat nézik. Sem mi, sem önök nem kommunikálnak velük. Magyarországról kapják az üzeneteket, teljesen az ottaniak befolyása alatt állnak, akik az itteni magyar népesség fenntartásában érdekeltek. És a szélsőjobb bizony érdekelt. Könnyen észrevehető, hogy az európai országokban az utóbbi időben történt cigányellenes támadások a magyarok közösségeiben zajlottak.”

A lapban tett állításai miatt Kelemen Hunor és Gyerkó László RMDSZ-es honatyák azt kérték Emil Boc kormányfőtől, távolítsa el tisztségéből a magyarokat megsértő és „konfliktust szító” kijelentéseket tevő Strujant. A kormánybiztosnak pedig azt ajánlják „székelyesen fogalmazva : Prefektus úr, vegye a kalapját! Reméljük, az ajtót magától is megtalálja. Ezekre a kijelentésekre ugyanis nehezen lehet racionális magyarázatot találni. Nyilvánvaló, hogy megfogalmazója zsigeri indulatokat táplál a magyar közösséggel szemben, holott számára tulajdonképpen a törvényességet kellene biztosítania”. Az aláírók közleményükben úgy fogalmaznak, „nincs szükségünk ilyen prefektusra. A Hargita megyei magyarságnak nincs szüksége felelőtlen és intrikus kormányzati tisztségviselőre, ahogy nincs szüksége a prefektusi hivatalra sem, hiszen, az ilyen jellegű kirohanásokat leszámítva, nem tudni, miben is áll tulajdonképpen az intézmény tevékenysége. Nincs szükség olyan helyi kiskirályokra, akik az adófizetők pénzén sárba döngölik, lejáratják, megalázzák a közösséget”.

Elferdítették a szavait?

Constantin Strujan azonban azt álitja, ilyen nyilatkozatot nem tett a napilapnak. „A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen kiforgatták a szavaimat” – mondta a prefektus, aki nem kívánta elárulni, tervez-e jogi lépéseket tenni ez esetben a napilap ellen. Az RMDSZ-es honatyák kérésére is csak annyit mondott, „a kormány kihelyezett felelőse vagyok, nem politikus. Nem óhajtok belekeveredni semmilyen politikai botrányba.”

Román vélemény az Erdélyi magyarokról !!!!!!!!!!!!! NO COMENT !!!!!!

Nemrég a manna.ro internetes portálon jelent még meg a csíki magyarokat sértő írás. Ennek szerzője akkor – a Csíkszentkirályon kirobbant konfliktus után – így fogalmazott: „Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb (…) Állatok.”

Etnikumok közti feszültségek

* Hargita megyében két településen is feszültté vált a romák és a magyarok közötti viszony az utóbbi időben. Előbb Csíkszentmártonban kellett a hatóságoknak békéltetniük a lakosságot, miután a magyarok kilátásba helyezték, hogy ők maguk lépnek fel a romák ellen, ha a hatóságok nem akadályozzák meg a lopásokat.



Később Csíkszentkirályban fajult tettlegességig a két közösség között a konfliktus. Akkor egy roma megkéselt a falu kocsmájában egy magyart, a hatóságok pedig nem vették őrizetbe azonnal a gyanúsítottat. Ez felháborodást keltett a magyarok körében, s mintegy 150-en rátámadtak a gyanúsított házára, Molotov-koktélt dobtak az ingatlan mellett lévő csűrre. A Hargita megyei polgármesterek összeállították a békés együttélést szorgalmazó törvénykönyvet, mely a roma és a magyar közösség közötti konfliktust hivatott megoldani. ,,Egyre több alkalommal bizonyosodik be, hogy a rendőrség nem képes biztosítani a csíki falvak lakóinak személyi és vagyoni biztonságát" ― olvasható abban dokumentumban, amelyben a csíki elöljárók kérik, hogy a rendőrség a bűnügyek megelőzésében és felderítésében mutatott tehetetlenségét ne nyilatkozatháborúval és a bírálók megfélemlítésével próbálja orvosolni. Ehelyett intézkednie kéne az állampolgárok védelmében, illetve elősegítenie a rendőrség munkáját támogató helyi szervezetek és a közösségi rendőrség létrehozását.

* A bukaresti székhelyű Romani Criss roma szervezet tüntetést akart szervezni Csíkszentmártonban, mert szerintük a magyarok felgyújtották egy roma család házát, megölték kutyáikat, lovaikat, és máig rettegésben tartják a cigány közösséget, melynek számos tagja az erdőkben kénytelen meghúzódni. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere azonban cáfolta a vádakat, nem engedélyezte a megmozdulást. Szerinte nem szolgálná a két etnikum közötti megbékélést, ha több száz idegen roma vonulna fel a községben. Mint mondta, egyetlen házat sem gyújtottak fel a faluban, az erdőben tartózkodó romák pedig erdei gyümölcs gyűjtésével foglalkoznak. A polgármester hozzátette, mostanra rendeződött a helyzet, nincs konfliktus a két etnikum között. Ennek megőrzéséhez nyugalomra van szükség.

* Július 30-án Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester engedélyezte a roma szervezet tiltakozó gyűlését. Románia több régiójából (Konstanca, Brassó, Craiova, Bukarest) mintegy hatvan roma emberjogi aktivista gyűlt össze, de egyetlen helyi roma sem vett részt a tüntetésen. (A Romani Criss nevű roma jogvédő szervezet az esetek kapcsán az RMDSZ bukaresti székháza előtt tüntetett korábban. A jogvédő szervezet szerint a magyar többségű önkormányzatok nem védik a roma lakosságot.)

A romák felvonulását hat fiatal próbálta megzavarni, a hírügynökségek szerint romagyalázó felirattal és árpádsávos lobogóval jelentek meg a helyszínen. A Mediafax szerint az ellentüntetés résztvevői a Hatvannégy Vármegye Mozgalom (HVIM) és a Magyar Gárda tagjai. Az Agerpress állami hírügynökség csak a HVIM-et említi. A Hargita megyei csendőrség közleménye szerint a 17 és 36 év közötti fiatalokat azonnal elvezették, majd megbírságolták őket.

* Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke provokációnak nevezte a Romani Criss által szervezett tüntetést. A Hargita Népének így nyilatkozott: ,,Fölöslegesnek tartom, hogy különböző szervezetek más településekről 50―60 embert hozzanak Csíkszeredába egy demonstrációra. Ráadásul ezek a szervezetek semmivel nem járultak hozzá, hogy a csíki településeken kialakuljanak a békés együttélés feltételei. Azokból az európai forrásokból, amelyeket ezek a szervezetek különböző programokra kaptak, a Hargita és Kovászna megyei roma közösségek semmit sem láttak. Ez a tüntetés egyszerűen provokáció, az olyan feliratokkal, mint amiket Csíkszeredában láthattunk, nem lehet megoldani semmit (Az etnikai tisztogatás az első lépés a területi autonómiához?). Tüntessenek Bukarestben a kormány épülete előtt, és vegyék rá a saját etnikumukhoz tartozó közösségeket a normakövető magatartásra, mert Csíkban a székely törvénytisztelő ember." A csíki településeken kirobbant romaprobléma megosztotta a magyar közösséget is. Elsősorban a média és a helyi közigazgatási tisztségviselők között alakult ki konfliktushangulat és nyilatkozatháború.

* Néhány nappal azután, hogy négy roma jogvédő szervezet Traian Băsescuhoz fordult a Hargita megyében földönfutóvá vált romák megsegítéséért, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is fontosnak tartotta ismertetni álláspontját az államfővel. Állásfoglalását a házelnökökhöz, a négy roma szervezethez, illetve a sajtóhoz is eljuttatta. Borboly a dokumentumban hangsúlyozza: az önkormányzati testület a törvény adta lehetőségeken belül megpróbálta megelőzni, hogy a megye más településein a csíkszentmártonihoz és csíkszentkirályihoz hasonló incidensek forduljanak elő. Szerinte a két településen nem etnikai jellegű konfliktusok támadtak a roma és a magyar közösség tagjai között ― mint ahogy a jogvédő szervezetek állítják ―, hanem szociális jellegű feszültségek. A tanácselnök azonban néhány sorral lennebb már etnikai konfliktust emleget. ,,A roma szervezetek tagjai még csak a helyszínen sem jártak. Csupán önös politikai érdekeiket követték az etnikumközi konfliktus kiaknázásával" ― fogalmaz, és sérelmezi, hogy négy roma szervezet egyoldalúan mutatta be a helyzetet az államfőnek. A Romani Criss szervezet vezetője, Cezara David elutasította Borboly vádjait. ,,Nincsenek politikai céljaink, civil szervezet vagyunk. Munkatársaink napokig dokumentálódtak a helyszínen, mielőtt helyzetjelentésüket megírták. Most is tartjuk a kapcsolatot a csíkszentmártoni erdőben élő, elüldözött romákkal." Borboly Csaba bírálja az Országos Diszkriminációellenes Taná­csot, mert Kászonfeltízben, Kászonújfaluban és Ká­szonaltízben a romák diszkriminációjának felszámolása és annak megelőzését célzó oktatási program keretében reklámbögrékre, -sapkákra költött el kormánypénzeket, miközben szerinte az összegeket sokkal hatékonyabban is fel lehetett volna használni. Asztalos Csaba, a tanács elnöke szerint a program kivitelezésére a strasbourgi emberjogi bíróság kötelezte Romániát. ,,A testület tételesen diszkriminációellenes kampányt kért, az összeget nem lehetett sem iskola-felújításra, sem munkahelyteremtésre fordítani."

Nem engedték be Szlovákiába a magyar államfőt

Szent István-szobrot avattak tegnap a szlovákiai Révkomáromban. Tervek szerint az eseményen részt vett volna és beszédet mondott volna Sólyom László magyar köztársasági elnök, ám a szlovák hatóságok nem engedték be a magyar államfőt.

Példátlan és a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlan és kimenthetetlen lépésnek nevezte Sólyom László, hogy tegnapra megtagadták tőle a belépést Révkomáromba. A köztársasági elnök a határátkelőtől gyalog jött el az Erzsébet hídon a határig, és magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent részvétele az ünnepségen. Szavai szerint a végsőkig elment, de nem akart jogsértésbe keveredni, ezért nem lépte át a határt.

Provokációról beszéltek

A legfőbb szlovák közjogi méltóságok szerdán tudatos provokációnak minősítették, hogy a magyar államfő részt vesz a szobor felavatásán. A miniszterelnök úgy vélte, hogy ez kísérlet a magyar államiság szlovákiai megünneplésére. Robert Fico kijelentette, hogy az esetleges problémákért és a látogatás következményeiért Sólyom László lesz a felelős. Pozsony a látogatás dátumát is kifogásolta. Augusztus 21-én volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai — köztük a magyar katonák is — bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismert reformfolyamatnak. A szlovák vezetők szerint ezért ,,érzéketlenség", hogy Sólyom ezen a napon tegyen magánlátogatást Szlovákiában.

Szándékos ferdítés

A magyar hadsereg csak statiszta szerepet játszott Csehszlovákia 1968. augusztusi szovjet megszállásában — nyilatkozta ezzel kapcsolatban Michal Horsky szlovák politológus. Összekötni ezt az évfordulót Sólyom látogatásával szándékos ferdítés és helytelen, s külügyminisztériumunk alacsony kultúrájának bizonyítéka — szögezte le Horsky.

A két szlovákiai magyar párt nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a magyar államfő részt vegyen Szent István szobrának felavatásán, s ezért a Sólyom Lászlót ért szlovák bírálatokat csütörtökön visszautasította. A Sme liberális pozsonyi lap csütörtökön szintén eltúlzottnak minősítette a szlovák reagálásokat, s úgy vélte: a szoboravatáson mindkét ország vezetőinek ott lenne a helye.

Elnöki üzenet

A szlovák köztársasági elnök tegnap felkérte Sólyom Lászlót, hogy fontolja meg a nap folyamán esedékes szlovákiai látogatását. Ivan Gasparovic közölte, örülni fog, ha ezt az üzenetet magyar kollégája nagyon komolyan veszi. Leszögezte: elsősorban a látogatás dátuma ellen van kifogása.

Délelőtt még egyeztettek

Bajnai Gordon magyar miniszterelnök délelőtt telefonon egyeztetett Robert Fico szlovák kormányfővel Sólyom László látogatása kapcsán. Bajnai emlékeztetett arra, hogy a népeinket összekötő közös királyunk, Szent István emlékének szentelt szoboravatás nehezen tekinthető a szlovák szuverenitás elleni támadásnak. A magyar miniszterelnök azt is világossá tette, hogy az 1968-as prágai tavasz leverésében játszott magyar szerepért mind Sólyom László köztársasági elnök, mind pedig a magyar kormány hivatalosan már bocsánatot kért. A szoboravató ünnepség időpontválasztása és e között már csak ezért sem lehet összefüggést keresni és találni. Robert Fico biztosította Bajnai Gordont arról, hogy a szlovák hatóságok gondoskodnak a rendezvény és a magyar köztársasági elnök biztonságáról.

Délután eltiltották

Szlovákia nem engedi be területére Sólyom László magyar államfőt — jelentette be Fico délután. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket átadták Magyarország pozsonyi nagykövetségének. ,,Ha a Magyar Köztársaság elnöke a diplomáciai jegyzék ellenére is ma Révkomáromba látogat, durván megsérti a nemzetközi jogszabályokat, a Szlovák Köztársaság törvényeit és a Szlovák Köztársaság szuverenitását" — szögezte le a miniszterelnök. Ennek a diplomáciai kommunikációnak a semmibevétele a kétoldalú szlovák—magyar viszonyban meglévő feszültség további tudatos növelését jelentené — tette hozzá. Miroslav Lajcák külügyminiszter szerint az ügy már most is megrontotta a szlovák—magyar viszonyt, a magyar fél ebben az esetben tudatosan lábbal tiporta a diplomáciai szokásokat. Fico és Lajcák szerint a szlovák fél eljárása teljes mértékben összhangban áll az Európai Unió rendelkezéseivel és a szlovák törvényekkel.

Határozott választ

A KDNP megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, hogy Robert Fico miniszterelnök kitiltotta Sólyom László köztársasági elnököt a Szlovák Köztársaság területéről. Az eljárás nem csak az Európai Unió szellemével, hanem jogszabályaival is ellentétes. Szükségesnek tartják a magyar parlamenti pártok és az Európai Unió magyar képviselőinek közös fellépését. Erre a tűrhetetlen provokációra azonnali és határozott választ kell adni! — áll a párt közleményében

Szlovák magyarázkodás

A szlovák külügyminiszter találkozott a pozsonyi külföldi nagykövetségek képviselőivel, és tájékozatta őket a szlovák—magyar kapcsolatok jelenlegi problémáiról. Lajcák azt mondta, hogy Sólyom László látogatása bátoríthatja a szélsőségeseket, s Szlovákiának kötelessége ezt megakadályozni. Kifejtette: Szent Istvánt a szlovákok is királyuknak tekintik, szobrával nincs probléma, de a látogatás időpontja és az előkészítés módja Pozsony számára elfogadhatatlan. Más körülmények között a magyar államfő látogatása nagyon hasznos hozzájárulás lenne a szomszédsági kapcsolatok megerősítéséhez.

XI. Szent István-napi Néptánctalálkozó

XI. alkalommal rendezik meg Kolozsváron a Szent István-napi Néptánctalálkozót. Augusztus 20-án Magyar Opera termében 19.00 órakor kezdődik a fesztivál az Ünnepi Nyitógálával.Várják az érdeklődőket az európai kisebbségeket felsorakoztató néptánctalálkozón programjaira!

A teljes program:

2009.08.20. – csütörtök:
Kolozsvár:
19.00– 21.00 – ÜNNEPI NYITÓGÁLA – MAGYAR OPERA
22.00 – Nemzetközi Est – Diákművelődési Ház / Béke tér vagy
Heltai Alapítvány / Mikó-Clinicilor u. 18

2009.08.21. – péntek:
Kolozsvár: 10.00-10.30: FOGADÁS (Kolozsvári Polgármesteri Hivatal)
Bánffyhunyad: 18.00 – Népviseleti felvonulás
19.00 – GÁLAMŰSOR
Zsobok, Kide: 19.00 – Népviseleti felvonulás
20.00 – MŰSOR

2009.08.22. – szombat
Magyarfenes: 17.00 – Népviseleti felvonulás
18.00 – SZABADTÉRI GÁLAMŰSOR

2009.08.23. – vasárnap
Kolozsvár:
10.30 – Népviseleti felvonulás Kolozsvár belvárosában (Mikó-Clinicilor u. – Jókai-Napoca u. – Főtér)
11.30 – Ünnepi áldás – Szent Mihály templom
Kalotaszentkirály: 17.00 – Népviseleti felvonulás
18.00 – ÜNNEPI ZÁRÓGÁLA

Sólyom kiáll a kisebbségek mellett

A kisebbségek védelmében emelte fel a szavát augusztus 20-ai ünnepi beszédében a magyar köztársasági elnök a délelőtti, Hősök terén megtartott tisztavatáson.

Sólyom László államfő, miután a többi közjogi méltósággal együtt megjelent a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásán, a hagyományos tisztavatáson vett részt. Itt azt hangoztatta, hogy a kisebbségekben nem ellenséget, hanem értéket kell látni. Úgy fogalmazott: azzal a szemlélettel szemben, amely a kisebbségben ellenséget vagy legalábbis problémát lát, van egy másik látásmód is, amely értéknek és az ország gazdagodásának tartja őket.

Úgy fogalmazott: a magyar nemzetnek „olyan szerencséje volt, hogy István óta mindig létezett saját állama, amely a nemzet többi részéért is fel tudott lépni”, ez ma a köztársaság alkotmányban előírt kötelessége, amelyet a kornak megfelelően kell gyakorolnia.

„Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszédos fiatal nemzetállamok” – mondta az államfő, hozzátéve: amíg ez nem történik meg, „igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és a saját érdekünkben.”

A köztársasági elnök szerint ezért kell Magyarországnak fellépnie az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen, a magyar iskolákat ellehetetlenítő ukrán politika ellen, az erdélyi magyar tisztviselők elbocsátása ellen, s kell támogatnia a Vajdaság autonóm statútumának elfogadását. „A nemzetközi védelmi lehetőségeknek nemcsak passzív használói, hanem alakítói is lehetnénk, sőt helyzetünk miatt annak kell lennünk” – közölte.

A köztársasági elnök később a Parlamentben kitüntetéseket adott át. Sólyom László itt arról beszélt, hogy a rendszerváltás huszadik évfordulója tükröződik az idei augusztus 20-i kitüntetésekben.

Az államfő a miniszterelnök előterjesztésére a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozta Németh Miklós volt miniszterelnöknek és Tölgyessy Péter alkotmányjogásznak. Mint fogalmazott, a nagykereszt olyan embereket is megillet, akik a rendszerváltás folyamatában szereztek érdemeket.

Ünnepségek Erdélyben is
Háromszéken őrtűzgyújtással tisztelegtek a nemzeti ünnepen. A Kovászna Megye Tanácsa szervezte ünnepségen 28 községben gyújtottak lármafát. Kolozsváron és környékén többnapos nemzetközi néptánctalálkozóval emlékeznek meg Szent István királyról és az államalapításról. Tegnap este a kolozsvári magyar színházban ünnepi nyitógálával kezdődött meg a XI. Szent István-napi Néptáncfesztivál. Szatmárnémetiben közösen ünnepeltek a reformátusok és a katolikusok. A városban megkoszorúzták az államalapító király egész alakos szobrát.