Csíkszentmárton, a román igazságszolgáltatás és a média

Kétszázharminc csíkszentmártoni magyar ellen indított bűnvádi eljárást a csíkszeredai ügyészség a május végén kirobbant roma—magyar konfliktus kapcsán. A román média és a bukaresti román romaszervezetek mint a vércsék csaptak le az eseményre, s romák jogköveteléseit, esélyegyenlőségét pártoló jelszavaik, az eseményt feltérképező értékeléseik szabályos magyarellenes megnyilvánulásokká változtak.


E hullámon úszva jelentette ki Constantin Strujan Hargita megye prefektusa a Cotidianul bukaresti napilap riporterének, hogy: ,,Bantusztán ez, jóemberek, Bantusztán! Én ki merem mondani! A magyarok nemcsak a romákkal viselkednek így, ez látszik, mert a füst elárulja, ha valaki tüzet gyújt. A magyarok intoleránsak a románokkal és az idegenekkel általában. Kulturális események mögé bújnak, miközben olyan szélsőjobb szervezeteket tartanak fenn, amelyeket már Magyarországon is betiltottak."

A megye vezetése szerint ,,a túllihegett médiacirkusz, a bukaresti intézmények magatartása miatt a helyzet rosszabbá válhat, mint eddig volt, hiszen minden egyszerű embert egyaránt sújt a sok évig ki nem vizsgált atrocitások következménye — állítja Borboly Csaba megyeitanács-elnök a Transindexnek. — A bukaresti rendőrök másfél hónappal ezelőtt az egész falu népét felkeresték, hátha rábukkannak valamire, amiből felépíthetik a bírósági ügyet. Most az ügyészség azokat az embereket kérette maga elé, akik életükben egyszer jártak hivatalos ügyet intézni, amikor a személyazonossági igazolványukat kiváltották. Hatvan-hetven éves, románul nem tudó személyekről van szó". Borboly ismertette a szentmártoniakkal az ügyészség által megfogalmazott három vádpontot is, amelyekről elmondta, egyáltalán nem vagy nehezen bizonyíthatóak. Szerinte az első vádpont, a bűnözés elkövetése érdekében létrejött társulás azért nem áll, mert spontánul verődött össze a romatelepre igyekvő csoport. ,,A falusi közösségekben láncreakció-szerűen siet a lehető legtöbb ember a probléma orvoslására" — véli Borboly, aki szerint a második vádpont, a magántulajdon-sértés bizonyítása is kétséges, hiszen a legtöbb roma háza illegálisan, zömében a magyar lakosság tulajdonát képező telkekre épült. A tanácselnök további tájékoztatása szerint a harmadik vádpont a magántulajdon-rongálásra vonatkozik. Borboly elmondta, tudomása szerint egy plazmatévét tett tönkre egy elkövető, akinek — ha kilétére fény derül — felelnie kell tettéért.

Borboly hozzátette: a pünkösd vasárnapján történtek sajtóvisszhangja következtében Székelyföld ellen erős lejáratókampány indult, ez pedig nem tesz jót senkinek, sőt, a helyi romákat kifejezetten hátrányosan érinti. ,,Lehet, hogy Bukarestben és Kolozsváron egyesek örülnek a kialakult csetepaté miatt, azonban ők arra nem gondolnak, hogy a cigányság helyzetét nem oldották meg, sőt, hangsúlyosabbá vált az irántuk érzett bizalmatlanság a magyarság körében" — így Borboly, aki kifejtette: az alcsíki pityókatermesztők inkább vállalják, hogy máshonnan bérelnek munkaerőt a termény betakarítására, semhogy a romákat foglalkoztassák napszámosként. Nem egy kosár fű vagy pár kiló ellopott termény a konfliktus alapja: a magyar lakosságot a hatóságok passzivitása dühíti. Elmondta, a Csíkszentmártonhoz tartozó Csekefalván ismeretlen elkövetők felgyújtottak egy csűrt, illetve a közbirtokosság épületét, ám senki nem vizsgálódik ezekben az ügyekben.

Mint ismeretes, Csíkszentmártonban pünkösd vasárnapján került összetűzésbe a roma és a magyar közösség. Néhány roma megvert két magyart, mert azok rajtakapták, hogy földjeiken legeltetik a lovaikat. A verekedés után egy nappal egy roma lakását ismeretlenek felgyújtották.

Román–magyar kormányülés RMDSZ nélkül

Az RMDSZ nélkül szervezik az ötödik román–magyar kormányülést. „Még nem kell a segítségünk”, véleményezte a helyzetet Borbély László .

Kihagyták az RMDSZ-t az ötödik román–magyar együttes kormányülés megszervezéséből. Az ülésre egyébként október 10-én kerül sor Bukarestben, jelentette be tegnap a román kormányszóvivő. Ioana Muntean tájékoztatása szerint a román kormány szerdai ülésén hozta meg döntését, miután konzultált a magyar kormány illetékeseivel.

Az eseményről Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke csak annyit nyilatkozott hogy „mivel nem vagyunk kormányon, nem vették igénybe az RMDSZ javaslatait a napirendi pontok összeállításakor, még nem kell a segítségünk”. A szövetség egyébként Markó Attila államtitkárt bízta meg, érje el, hogy kisebbségi kérdések megvitatását is tűzze napirendre a két kormány, de ez egyelőre nem sikerült.

A napirendi pontok kidolgozása még nem lezárult folyamat, a román kormányszóvivő szerint a következő időszakban találkozásokra kerül sor, amelyeken véglegesítik majd az együttes ülés napirendjét. Mint jelezte, olyan kétoldalú megállapodások és normatív dokumentumok kerülnek terítékre, amelyek a két ország európai uniós és NATO-tagságának szempontjából kijelölt célok megvalósítását szolgálják. Ezek a dokumentumok abban is érintik a két ország együttműködését, hogy mindkettő érdekelt félként vesz részt egy közös regionális politika alakításában, különösen az energia és a szállítás területén, mutatott rá a szóvivő.

A román állásponttal szemben a magyar kormány sajtósa azt állította, hogy a helyszínről még nem született egyezség. A napirendi pontokról annyit mondott, hogy a gazdasági világválság kezelése, az energetikai együttműködés, regionális uniós projektek, valamint környezetvédelmi, közlekedéssel kapcsolatos és kisebbségi kérdések kerülhetnek szóba. Hangsúlyozta: az együttes ülés előkészítésénél – az eddigi gyakorlat szerint – bevonják a magyarországi románságot és a regionális együttműködésben érintett polgármestereket, regionális fejlesztési tanácsokat is.

Duna TV – Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó

Élőben közvetíti a Duna Televízió a Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozót.

2009. augusztus 30-án 17.30-kor kerül sor a Szegedi Dómban a Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozóra, amelynek célja a szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépés, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzetközösségek melletti kiállás. Az Ökumenikus Nagytalálkozón egybegyűlteket több közéleti személyiség és egyházi méltóság mellett Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke is üdvözli A Nagytalálkozót a Duna Televízió 18.30-tól élőben közvetíti.

Augusztus 30-án, vasárnap 17.30-kor kezdődik Szegeden a Hálaadás Anyanyelvünkért – Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó Tőkés László EP-képviselő és Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök kezdeményezésére. A szlovák nyelvtörvény elfogadása és az azóta történt incidensek miatt szinte soha nem volt még olyan feszült a két ország viszonya, mint napjainkban. Ebben a helyzetben a Kárpát-medencei történelmi egyházak vezetői ökumenikus találkozót szerveztek a Szegedi Dómba, amelyre meghívnak minden jószándékú embert, hogy az imádság erejével vessenek gátat a népeinket elválasztó gyűlölet terjedésének. Az első pünkösdkor mindenki a saját anyanyelvén hallotta az apostolok beszédét: erre lenne ma is szükség a megosztottság és a meg nem értés helyett.

Az Ökumenikus Nagytalálkozón egybegyűlteket Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke üzenetben üdvözli, míg Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, és Schmitt Pál EP-alelnök élőben köszönti. A jeles meghívottak közül beszédet mond Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke és Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke.

A szegedi Ökumenikus Nagytalálkozó alkalmából a szervezők – a rendezvény célja és üzenete értelmében – egyetemes imanapot hirdetnek a kárpát-medencei magyar egyházaik körében.

A Duna Televízió, a világ és a Kárpát-medence magyarságának televíziója 18.30-kor egyenes adásban közvetíti az Ökumenikus Nagytalálkozót. Az eseménnyel foglalkozik a 20 órakor kezdődő Heti Hírmondó közéleti magazin is.

Hivatalos védjegy lett a Székelyföldi

A történelmi Székelyföldön előállított termékek, itteni szolgáltatások élvezhetik ezután mindazokat az előnyöket, amelyek egy megkülönböztető, eredetet és minőséget igazoló védjegyből származnak – derült ki a megyeházán tartott sajtótájékoztatón.

A Székelyföldi márkanév levédése, illetve használata tulajdonképpen mind a termelők, mind a vásárlók előnyére válik. A helyi termelőknek lehetőségük lesz könnyebben, esetleg drágábban érékesíteni a megkülönböztető védjeggyel ellátott terméküket, a vásárlók pedig minőség és eredet szerint tudják megvásárolni a kívánt terméket, illetve igénybe venni a szolgáltatást – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök mellett részt vett Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke is.

A Székelyföldi márkanév levédése – amelyet a Hargita valamint a Kovászna Megyei Tanács a Polgár-Társ Alapítvánnyal és egy tekerőpataki vállalkozóval közösen vitelezett ki – több mint egyéves procedúrával járt, és a megyei tanács a múlt hét péntekén kapta meg a levédést igazoló hivatalos bizonylatot. Tamás Sándor szerint azért esett a választás a Székelyföldi névre, mert ez emocionális töltetet is hordoz: azt kívánják, hogy a helyi termelők érezzék, fontos a munkájuk, a vásárlók pedig tudják, hogy honnan származik az általuk vásárolt termék.

Borboly Csaba azt mondta: a helyi termelőket szeretnék védeni, a minőséget támogatni, ezért a név levédésén túl abban is segítik a termelőket, hogy szövetségekbe tömörüljenek, az esetleg növekvő keresletet is mindig ugyanolyan magas minőségű, és elegendő mennyiségű termékkel tudják kielégíteni.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy folyik a védjegy odaítélési kritériumrendszerének kidolgozása, valamint az elbíráló bizottság létrehozása, amely majd odaítéli egyik vagy másik terméknek, illetve szolgáltatásnak a védjegy használati jogát.

A megyevezetők reményei szerint jövőre már sok termék lesz a piacon a Székelyföldi megkülönböztető védjeggyel.

Elkerülhetetlen az EU politikai közbelépése (Sólyom László meghiúsult látogatása)

Még ha jogilag aligha van is alapja az EU-nak közbelépni a szlovák―magyar vitában, politikailag ez elkerülhetetlen ― írta a Der Standard osztrák napilap tegnapi száma a magyar államfő meghiúsult révkomáromi látogatásával kapcsolatban.

A ,,nacionalista konfliktusokat", mint például a Szlovákia és Magyarország közötti, nem szabályozza az acquis communitaire, az EU teljes joganyaga. De még ha jogilag aligha van is alapja az EU fellépésének, politikailag elkerülhetetlen ― írta a kommentár szerzője. Pozsony és Budapest kölcsönös provokációi esetében ugyanis az európai integráció alapvető feladatáról van szó: békeövezet megteremtéséről, amelyben a népek soha többé nem háborúznak egymással.

A szerző szerint Nyugat-Európában ez többé-kevésbé sikerült is, de a bővítéssel az EU egy sor konfliktust is ,,beszerzett", amely inkább a XIX., s nem a XXI. századhoz illő: Ciprus megosztottsága, az oroszok hátrányos megkülönböztetése a Baltikumban, Szlovénia és Horvátország határvitája. Nem szabad alábecsülni ezeknek a témáknak a veszélyességét. Ha teret engednek a radikális erőknek ezekben az országokban, félő, hogy követőkre talál a példa. Világos beszédre van szükség az Európai Bizottság, az Európa Tanács elnöksége és olyan vezető politikusok, mint Angela Merkel és Nicolas Sarkozy részéről: ilyen szellemiséggel és ilyen intézkedésekkel nincs mit keresnie egy országnak az EU-ban ― vélekedett a Der Standard kommentárjának írója.

Abszurd, hogy az Európai Unió kivonja magát egy olyan, tagállamait érintő konfliktusból, amelyet a felek teljesen nyilvánvalóan nem tudnak egyedül megoldani — írja a Berliner Zeitung, felidézve, hogy az Európai Bizottság jelezte: kétoldalú ügynek tekinti az augusztus 21-i magyar—szlovák diplomáciai incidenst. Hol van az uniós elnökség és a bizottság, amikor valóban szükség lenne rá? — teszi fel a kérdést a lap újságíró­ja. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy véli, Robert Fico kormánya belpolitikailag akár profitálhat is a diplomáciai incidensből, amennyiben az rövid időre eltereli a figyelmet a gazdasági válságról.

Szlovákia eddig aránylag sikeresen kezeli a Sólyom-ügyet, legalábbis diplomáciai síkon. Az EU svéd elnökségének jelzése, hogy nem kíván foglalkozni az üggyel, azt jelenti, hogy Szlovákiát semmiféle nemzetközi botrány nem fenyegeti. Rosszabb a helyzet azonban a vita politikai vetületével — írta a Pravda független szlovák napilap. Az újság szerint a szlovák kormány hosszú ideig védekezésre fog kényszerülni. ,,Ellene lesz a magyar államfő, a magyar kormány, az Európai Parlament egy része. Itthon (Szlovákiában) a Csáky (Pál) vezette Magyar Koalíció Pártja és a Bugár (Béla) vezette Híd — Most. Azzal kell számolni, hogy ebben a vitában mindig csak Dél-Szlovákia lesz a problematikus és sebezhető, nem pedig Magyarország" — jegyzi meg a szerző.

Gyergyói veterántalálkozó

Első alkalommal szervezik meg a Gyergyó vidéki második világháborús veteránok találkozóját, amely talán korukra való tekintettel sajnos az utolsó is lehet. A második világháború a székelységet aktív katonai részvételre késztette a magyar királyi honvédség keretében, akik 1940-től néha létszámon felül jelentkeztek annak állományába, hiszen egy ideig újra saját nemzetük hadseregében szolgálhattak.

Gyergyó vidékére a magyar katonai vezetés hegyi csapatokat telepített, majd 1942-től az ún. székely határőrséget állította fel különleges határvédelmi feladatokkal megbízva, hiszen Székelyföld zsákszerű földrajzi helyzeténél fogva kihívást jelentett a határvédelem megszervezése terén.

Az anyaországi tisztikar négy év alatt több generáció ifjú Gyergyóit képezett ki többé-kevésbé a korszerű háborúra való felkészülés jegyében. Gyergyótölgyesre települt a 21. székely honvéd határvadász-zászlóalj parancsnoksága, melynek alegységei a Keleti-Kárpátok szorosait zárták le e vidéken. Mindezt kiegészítették az 1., 2. és 3. székely határőr-zászlóaljak, továbbá öt határvadász erődszázad, melyek a szorosok erődítményeit szállták meg.

1944 őszén a vörös hadsereg támadása félbeszakította a további katonai szervezést. Szeptember 14-én kiürítették a gyergyótölgyesi kaszárnyákat, visszavonulva a Szalárd-völgyéig, ahol rövid ideig a szétvert alakulatok maradékai fenntartották a szovjet előnyomulást.

Az 1940-1944 közötti időszak rá nyomta bélyegét Gyergyó akkori ifjuságának életére, évek múlva, a kommunizmus ideje alatt is számtalanszor előfordultak bebörtönzések magyar katonanóták éneklése miatt.

Ma már csak kevesen élnek, akik átélték az akkori harcokat, megpróbáltatásokat, kb. 50 embert várunk a 2009. szeptember 6-án Gyergyóremetén megszervezendő veterán találkozóra, ahol megemlékezéssel egybekötött beszélgetések fognak zajlani.

Program:
12.30: Meghívott veteránok regisztrációja
13.00: A 21. székely honvéd határvadász-zászlóalj indulója
Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármesterének megnyitó beszéde
13.05: Illésfalvi Péter muzeológus, hadtörténész (Budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum)- 1944: Háború Gyergyóban – gyergyóiak a háborúban
13.40: Csoportos beszélgetés a veteránokkal. Moderátorok: Illésfalvi Péter, Berekméri Árpád Róbert (Marosvásárhelyi Református Levéltár), Sebestyén Elemér (Zetelaka), Laczkó Szentmiklósi Endre (Gyergyóremete), Nagy József (BBTE, Kolozsvár)
14.50: Benkő József (Babes-Bolyai Tudományegyetem, történelem szak) marosvásárhelyi második világháborús relikviagyűjtő kiállításának bemutatása és közös megtekintése. A fiatal kutató Erdély egyik legnagyobb magángyűjteményét (egyenruhák, személyes tárgyak stb.) tudhatja magáénak, melyet a látogatók három napig tekinthetnek a gyergyóremetei művelődési ház előcsarnokában.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Nagy József, BBTE történelem szak, Kolozsvár

Csorba esett Magyarország becsületén (Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatása)

Hiányoznak az Európai Unióban azok a normák, amelyek megakadályoznák, hogy egy közjogi méltóság ne léphessen át bármikor szabadon egy szomszéd országba — mondta Balázs Péter külügyminiszter a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában tegnap reggel. A külügyminiszter szerint az Európai Parlamentben ,,a szabályozás igényével" kell felvetni a kérdést, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő. Balázs Péter ugyanakkor hivatalába kérette Szlovákia budapesti nagykövetét hétfő délutánra.

Balázs Péter emlékeztetett rá: az alkotmány szerint a külpolitikáért a kormány felel, és a kormányzat örömmel segít, ha a közjogi méltóságok nemzetközi kapcsolatokat bővítenek, fejlesztenek, ápolnak, és azzal is a kormányzatnak kell foglalkoznia, ,,ha valamilyen negatívum van", mint Sólyom László köztársasági elnök kitiltása Szlovákiából. ,,Csorba esett Magyarország becsületén, nem engedték át az államelnököt, ezt azért helyére kell tenni mind a kétoldalú, mind a sokoldalú kapcsolatokban. És én egy picit tovább is gondolkodom, mert az Európai Unióban olyan normák hiányoznak, amik ezt megakadályoznák" — jelentette ki. Hozzátette: senki nem számít például arra, hogyha a német államfő szeretne átmenni Franciaországba, akkor ennek akadálya lenne. ,,Az Európai Unión belül ilyen incidenseknek nem szabad előfordulniuk. Soha többé nem szabad előfordulnia annak, hogy bármelyik közjogi méltóság ne léphessen át szabadon egy szomszéd országba" — hangsúlyozta, és hozzátette: elfogadhatatlan a szlovák fél lépése, és rossz a jogalap, amire hivatkoznak.

Az Országgyűlés elnöke nemzetközi fórumokon kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy múlt pénteken nem engedték be Szlovákiába Sólyom László köztársasági elnököt. A Külügyminisztérium dolga, hogy megtegye azokat a válaszlépéseket, amelyeket a diplomácia lehetővé tesz. Ugyanakkor ,,házelnökként azt tudom tenni, hogy nemzetközi fórumokon erre a lépésre felhívom a figyelmet" — mondta tegnap Szili Katalin, aki szerint precedens nélküli, ami történt. Hozzátette: ,,nincs olyan lépés, nincs olyan intézkedés, ami egyébként mentheti azt, hogy a partnerek ezt úgymond belpolitikai célú intézkedéssé tették". Szili Katalin azt mondta, az esetre vonatkozóan nincs európai előírás; van ,,egyfajta európai intelligencia és szokásjog, amit (...) mindenkinek követnie kell". Hangsúlyozta, azt szeretné, ha a szlovák—magyar viszony enyhülne, s nem válna még feszültebbé.

Brüsszelben nem nyilatkoznak

Kétoldalú ügynek tekinti az Európai Bizottság a múlt pénteki magyar—szlovák diplomáciai incidenst. Michael Mann, a bizottság ügyeletes szóvivője tegnapi sajtó­tájékoztatóján azt mondta, hogy az esetet olyan kétoldalú ügynek tekintik, amelyben az Európai Bizottság semmilyen formában nem érintett.

Egyelőre nem nyilatkozik az Európai Unió soros svéd elnöksége a magyar—szlovák diplomáciai incidensről. A brüsszeli svéd EU-képviselet sajtótanácsosa azt mondta, hogy a misszióra nem érkezett magyar felvetés az ügyben. Azt azonban nem zárta ki, hogy a magyar fél közvetlenül a stockholmi külügyminisztériumhoz fordulhatott. A svéd misszió más újságírói megkeresésre sem volt hajlandó reagálni az esetre, és nemlegesen válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e tudomása az EU-elnökség által az ügyben tervezett esetleges lépésekről. Szlovák sajtójelentésekre hivatkozó brüsszeli médiabeszámoló szerint a svéd miniszterelnök és a német kancellár előzetesen azt tanácsolta Sólyom Lászlónak, hogy halassza el Szlovákiába tervezett útját.

Nevetséges és provinciális bohózat

Az Európai Unió szerepvállalását szorgalmazta tegnap mindkét vezető osztrák napilap Sólyom László meghiúsult révkomáromi látogatásáról és az azt övező magyar―szlovák vitáról közölt kommentárjában. A magyar―szlovák vita elmérgesedése egyszerre nevetséges provinciális bohózat egy szobor felavatása körül, és nem veszélytelen konfliktus, amelyből mindkét ország csak nehezen talál kiutat ― írta a liberális Der Standard. A konfrontáció haszonélvezői végül a szélsőségesek lehetnek mindkét oldalon ― vélte a szerző.

A továbbiakban arról írt, hogy a hangnem durvulása egyik oldalon sem csak a szélsőjobbon múlik. A magyarok és a szlovákok is alapvetően legitim érdekeket képviselnek. A probléma ott kezdődik, amikor a politikusok elkezdenek a tűzzel játszani. A Standard kommentárja szerint felesleges provokáció volt, hogy Sólyom László nem akarta lemondani a látogatást, hanem csak a határon fordult vissza. Másrészt Robert Fico szlovák miniszterelnök sem reagált másként: egy másik EU-ország államfőjét érintő beutazási tilalom durva provokációnak számít. Sokkal rosszabb azonban, hogy a szélsőjobboldal kihasználja a vitát. Az érdekek és a ,,lázítók" között mindkét fél számára csak kis mozgástér marad. Most az Európai Unión lenne a sor, hogy közvetítőként fellépjen, nem szabad tétlenül néznie tovább Pozsony és Budapest vitáját ― írta a Der Standard.

Akárcsak egy XIX. századi vita: groteszk, nacionalista és tűzveszélyes — írta a konzervatív Die Presse. Más időkben a diplomáciai kapcsolatok megszakításához vagy talán még rosszabbhoz vezetett volna a vita. Ezúttal nem fajulnak idáig a dolgok, már csak azért sem, mert a két vitapartner európai uniós tagország. Ismét megmutatkozik az Európai Unió stabilizáló szerepe — vélekedett a cikkíró. Az EU vonzerejének köszönhető, hogy az európai kisebbségi konfliktusok a kommunista birodalom 1989-es széthullása után a jugoszláv példa kivételével szerencsésen alakultak. Mégis a feszültség mindenütt nő ott, ahol (a konfliktusokat) nem számolták fel maradéktalanul. Tanácsos volna, hogy az EU az eddigieknél elmélyültebben foglalkozzék a kérdéssel, s állást foglaljon a magyarországi szélsőséges jelenségekkel és a különös szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban — írta a Die Presse.