A magyar és a szlovák államfő is a másik felet vádolja

Sólyom László magyar és Ivan Gasparovic szlovák elnökkel közölt párhuzamos interjút tegnapi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A konzervatív német napilap bevezetőjében azt írta: a két ország közötti kapcsolatok továbbra is és egészen a legmagasabb szintig feszültek. A két ország államfője egyaránt a másik felet teszi felelőssé a rossz viszonyért.

A Sólyom Lászlóval interjút készítő Reinhard Olt utalt arra, hogy az Európai Unióban nincs még két olyan ország, amely olyan rossz viszonyban volna egymással, mint Magyarország és Szlovákia. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ki a felelős mindezért, Sólyom László kifejtette: valamennyi szomszédos országgal mindig a jó kapcsolatok mellett foglalt állást — beleértve Szlovákiát is.

A kapcsolatok rosszabbodásának több állomása volt azóta, hogy a szlovák kormányfő koalíciót kötött a szélsőséges nemzeti párttal. Azóta a szlovák állam több olyan lépést tett, amely hozzájárult a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok helyzetének rosszabbodásához. Példaként hozta fel a Beneš-dekrétumok megerősítését, a magyar tankönyvekre vonatkozó törvénytervezetet és a legutóbb elfogadott nyelvtörvényt. ,,Az azonban, hogy augusztus 21-én nem utazhattam be Szlovákiába, az említettek után is meglepetés volt" — fogalmazott a magyar államfő.

Sólyom László emlékeztetett arra, hogy tervezett komáromi látogatását kezdetben szándékos provokációnak nevezték, azután pedig szlovák részről különböző vádaskodások következtek. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem mondta le látogatását, miután Fico szlovák miniszterelnök ,,nemkívánatos személynek" minősítette, az elnök kijelentette: amennyiben elállt volna utazási szándékától, elismerte volna a szlovák vádaskodások indokoltságát.

A magyar államfő értetlenségét fejezte ki a szlovák miniszterelnök vádaskodásaival, egyebek között azzal kapcsolatban, hogy látogatása, az István király szobrának leleplezésén való tervezett részvétele Szlovákia szuverenitásának megsértését jelentette volna.

Sok helyen van István-szobor

Sólyom László rámutatott: Szlovákia nagyon sok, magyarok lakta helységében található Szent István-szobor. Ezek a szobrok a két ország közös történelméről tanúskodnak, és nem a magyar államiság demonstrálásáról van szó. Emlékeztetett arra is: Magyarország István király idején többnemzetiségű állam volt, és máig az maradt. A történelem során többször előfordult, hogy magyarok az ország határain kívül éltek. Ez azonban nem változtatott azon, hogy kulturális és nyelvi egységet alkottak. Ennek hangsúlyozása semmiképp nem jelenti területi igény hangoztatását. Sólyom szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a magyarok nem lennének elégedettek a határokkal. A revíziós politika a két világháború között létezett — emlékeztetett az államfő, egyszerűen abszurdnak nevezve, hogy Magyarországnak ma revizionista célokat tulajdonítsanak. Európának ebben a térségében nem jöhetnek létre etnikailag és nyelvileg homogén nemzetállamok.

Uniós jogot sértettek

A szeptember elsején életbe lépett nyelvtörvényre vonatkozó kérdésre Sólyom László kifejtette, hogy az nyilvánvaló módon rontja a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségét Szlovákiá­ban. Ez pedig két- és többoldalú egyezmények megsértését jelenti.

A köztársasági elnök úgy értékelte, hogy szlovákiai beutazásának megtagadásával európai uniós jogot sértettek. Az azzal kapcsolatos indoklás nem felel meg azoknak az igen pontosan meghatározott kivételeknek, amelyek esetében meg lehet tiltani a szabad átkelést egy schengeni határon. Ezt a jogsértést tisztázni kell, hogy el lehessen kerülni a hasonló eseteket. Ezért meg kell fontolni egy szerződésszegési eljárás lehetőségét az Európai Bíróság előtt — jelentette ki.

Sólyom László igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Európai Uniónak foglalkoznia kellene-e a vitával, hangsúlyozva, hogy az ügy az unió hatáskörébe tartozik. Emlékeztetett arra is: az eset épp azokban a napokban történt, amikor Magyarországon az NDK-menekültek előtti határnyitást ünnepelték.

,,Ez a szimbolikus évforduló nem 1968" — fűzte hozzá a köztársasági elnök, utalva arra: 1989 óta ugyanis a szovjet tömb államai az EU tagjai lettek, és eltűntek a határállomások. Vigyáznunk kell arra, hogy ne alakuljanak ki újabb határok sem az anyanyelv használatát, sem a személyek akadálytalan mozgását illetően — hangsúlyozta. Az unió nem fordíthatja el a fejét, ha egyik tagállamában korlátozzák — sőt, egyenesen büntetik — az anyanyelvhasználatot — jelentette ki a köztársasági elnök

Sólyom provokál

Ivan Gasparovic szlovák elnök provokációnak nevezte Sólyom László tervezett révkomáromi látogatását, utalva arra, hogy a magyar államfő ehhez hasonlót már Romániában és Szerbiában is tett. Azzal vádolta a magyar elnököt, hogy hazája nemzeti ünnepét a független Szlovák Köztársaság területén kívánta ünnepelni, ráadásul azon a napon, amikor 1968-ban a Varsói Szerződés országainak, köztük Magyarországnak a hadseregei megszállták Csehszlovákiát. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy másik ország államfője ilyet tegyen, úgy vélekedve, hogy Sólyom a ,,nagy hős" szerepében tetszeleg. A szlovák elnök utalt arra, hogy Szlovákia tagja az EU-nak és a NATO-nak, és teljesíti ebből fakadó kötelezettségeit. Szavai szerint sikere következménye annak is, hogy a Cseh Köztársaságtól való leválás méltósággal következett be, és egymással szemben nem támasztottak területi követeléseket. ,,Magyarországon azonban egyre több az olyan hang, amely a trianoni szerződés érvénytelenítését követeli" — fogalmazott Gasparovic, aki szerint ezek a területi igények nemcsak Szlovákiát, hanem több európai országot is érintenek. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Antall József, a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök tizenötmillió — azaz a világon élő összes magyar — miniszterelnökének vallotta magát, és ezt mondta Orbán Viktor is.

,,Nemzetközi közvetítés nem járhat sikerrel"

Gasparovic szerint Szlovákia alapvetően ellenzi, hogy a kialakult problémát nemzetközi síkra tereljék.

Az elnök kijelentette, hogy jól ismeri az ország magyarok lakta déli régióit. ,,Mindig mondtuk, hogy az állampolgárok közötti kapcsolatok ott egészen mások, mint a politikusok közötti viszony. Ezeknek a kapcsolatoknak ártanak azonban a politikai nyilatkozatok mindkét fél részéről" — fogalmazott Gasparovic. Egyúttal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy azokhoz nem Szlovákiában adták meg a kezdő lökést. Gasparovic aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a magyar politika negatív irányba mozgósíthatja a kisebbségeket. Ennek kapcsán emlékeztetett a nyelvtörvény elleni, a dunaszerdahelyi stadionban tartott nagygyűlésre, sérelmezve az ott elhangzott szlovákellenes nyilatkozatokat, a Nagy-Magyarországot ábrázoló térképeket és a magyar zászlókat. Emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Gárda egyenruhás tagjai többször behatoltak szlovák területre, valamint arra is, hogy Budapesten megtámadták Szlovákia nagykövetét, a nagykövetség épülete előtt pedig szlovák zászlót égettek el.

Ivan Gasparovic szerint semmilyen közvetítés nem járhat eredménnyel, amíg követelések hangzanak el a trianoni szerződés revíziójára vonatkozóan.

Önkormányzati nagygyűlés Csíkszeredában

Mintegy ezer, RMDSZ-es, MPP-s és független önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester gyűlt össze tegnap délben a csíkszeredai sportcsarnokban az RMDSZ és az Erdé­lyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett székelyföldi önkormányzati nagygyűlésre.


A rendezvényre némileg rányomta bélyegét az előző hetek feszültsége, az SZNT által másnapra Székelydudvarhelyre összehívott önkormányzati nagygyűlés, az RMDSZ vezetői azonban köszöntötték az MPP képviselőit is, Tőkés László szerint pedig már az is előrelépésnek számít, ha nem egymás ellentétének, hanem egymást kiegészítő rendezvényként tekintik a csíkszeredai, illetve az udvarhelyi rendezvényt. Az eseményen egyébként az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum két társelnöke, Markó Béla és Tőkés László is részt vett, jelen volt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt vezetője, valamint Izsák Balázs, a Szé­kely Nemzeti Tanács elnöke is. A nagygyűlésen memorandumot fogadtak el Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, a Kiáltvány a Szé­kelyföldért című dokumentumban pedig Székelyföld területi autonómiáját követelték a választott önkormányzati képviselők.

Nem kell caracali autonómia

A székely himnusz eléneklésével kezdődött a rendezvény, majd Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester házigazdai minőségében köszöntötte a résztvevőket, név szerint is megszólítva Markó Bélát, Tőkés Lászlót, Szász Jenőt és Izsák Balázst. A beszédét megelőző néptánc-produkcióra utalva kezdte felszólalását Markó Béla, hangsúlyozva: nem a hagyományok vannak a politikusokért, hanem a politikusok azért, hogy hagyományainkat megőrizhessük, identitásunkat szabadon kifejezhessük. Szerinte Szé­kelyföld megmaradása szempontjából az egyetlen tartós megoldás a területi autonómia, mert ez a legfontosabb eszköz arra, hogy Székelyföld identitását, jövőjét biztosíthassuk. Traian Băsescu kijelentéseire utalva megjegyezte: a helyi autonómia kiszélesítését nem szabad összemosni a területi autonómiával, hiszen Szé­kelyföld sajátos arculattal rendelkezik, ezért sajátos önrendelkezés, sokkal több szabadság is jár neki. Markó újszerű látásmódot is javasolt az autonómia szemléltetésére, szerinte az önrendelkezés és minden erdélyi magyar törekvés leegyszerűsíthető a tulajdon fogalmára. „Romá­niában 6,6 százalék a magyarság aránya, ez azt jelenti, hogy ez a közösség közel hét százalékban tulajdonosa ennek az országnak. Erdélyben 25 százalékos, Székelyföldön pedig több mint 80 százalékos ez az arány. Ez azt jelenti, hogy Erdélynek 25 százalékban, Székelyföldnek pedig több mint 80 százalékban mi, magyarok vagyunk a tulajdonosai. Lehet, ezt sokan rossz néven veszik, de ezt a kérdést így kell szemlélnünk a továbbiakban: ennek a tulajdonjognak pedig minden szinten, minden intézményben, minden pillanatban érvényt kell szereznünk" — szögezte le Markó Béla.

Szakítani a Markó-és a Csapó-doktrínával

Az összefogás kiszélesítéséről beszélt Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum társelnöke, sajnálatát fejezve ki, hogy „megduplázódott" az önkormányzati nagygyűlés, pedig az egy több lett volna, mint a kettő, de hangsúlyozva: eredményként könyvelhető el, hogy létrejött a nagygyűlés, és szándékában mindkét rendezvény egy, kiegészíti egymást. A befogadó összefogás mellett érvelve Tőkés élesen bírálta a Markó-doktrínát, miszerint az RMDSZ-en kívül nincs élet, hangsúlyozva: a kizárólagos egységpolitika az egypártrendszert idézi, márpedig az erdélyi magyarságnak a politikai pluralizmus jegyében kell rendeznie ügyeit. Szellemiségében hasonló a Csapó-doktrína — fejtette ki —, miszerint a Székely Nemzeti Tanácson kívül más nem képviselheti az autonómia ügyét. Elismerte az SZNT érdemeit az autonómiatörekvésekben, de hangsúlyozta: a székely önrendelkezés ügye minden magyar ügye. A berlini fal után le kell omlaniuk a trianoni falaknak is — érvelt a nemzetpolitikai rendszerváltozás szükségessége mellett.

Együttműködő székely megyék

„Nehéz dolgunk van, hiszen ezerszer el kell magyaráznunk román barátainknak, hogy az, amit mi akarunk és kérünk, nem valakik ellen akarjuk, nem valakik ellen kérjük" — hangsúlyozta Kelemen Hunor azt a legfontosabb akadályt, amellyel a romániai magyar politikum és közösség szembesül, amikor céljai megvalósításáért küzd. Az RMDSZ államfőjelöltje hangsúlyozta: az autonómia nem lehet csodavárás tárgya, azért meg kell dolgozni.

Maros, Hargita és Kovászna megye elkezdte a közös építkezést, együtt adtak le pályázatokat — ez is egy lépés az autonómia felé — mutatott rá Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke. Székelyföld területi egységét a mostani szétszabdalt történelmi tér helyett, a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerését, a magyar nemzeti, illetve sajátos székely szimbólumok szabad használatát, az adók nagyobb arányú helyben maradását, egyszóval élhető életet, autonómiát akarunk — szögezte le Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Az autonómiatörekvések eszköztárát vette számba Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki szerint újraszerveződés, új szövetségek kiépítése, új intézményrendszer szükséges az önrendelkezéshez. Az RMDSZ-es polgármesterek nevében felszólaló Antal Árpád azokat az érveket cáfolta, miszerint Szé­kelyföld túl szegény ahhoz, hogy eltartsa magát. Sepsiszentgyörgy például tízszer több pénzt fizet be az állampénztárba, mint amennyit kap onnan — érvelt az önrendelkezés szükségessége mellett. A független polgármesterek nevében felszólaló Ferencz Alajos csíkszentdomokosi elöljáró a nemzeti ügyekben való összefogás mellett érvelt, az RMDSZ megyeitanács-tagjai nevében beszédet mondó Bondor István pedig a nagygyűlés hitelességét hangsúlyozta. A résztvevők jóváhagyták az EMNT módosító javaslataival összeállított memorandumot és a kiáltványt — melyben leszögezik, hogy a romániai magyarság számára csakis a központi politikai széljárástól független autonóm közigazgatási és fejlesztési intézményrendszer, vagyis a területi autonómia jelentheti a megnyugtató megoldást —, majd eldöntötték, hogy a következő nagygyűlést 2010. március 12-én Sepsiszentgyörgyön tartják meg.

Szlovákiai lapok a nyelvtörvény elleni tüntetésről

Nagy terjedelemben, de többnyire kommentárok nélkül tájékoztat a tegnapi szlovák sajtó az államnyelvtörvény módosítása elleni dunaszerdahelyi tüntetésről.



,,Nem a kisebbségi jogokat, hanem a kisebbségi kötelességeket érinti a szlovákiai nyelvtörvény, mégpedig oly módon, amely Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa szerint is jogos" — állítja a Pravda független szlovák napilap.

,,Amennyiben a magyarok harci kiáltásai mögött a nyelvtörvény van, akkor nem mint ok, hanem mint ürügy és robbanószer. Egyszerűbben: a probléma nem a szlovák akcióban, hanem a hisztérikus magyar reakcióban rejlik. A tiltakozásokat nem a jogokért folytatott küzdelem, hanem a hatalmi harc motiválja, amely az elveszett nemzeti presztízsért zajlik" — írja a lapban Dag Danis.

,,A nyelvtörvény sajnos csak arra jó, amire a jelenlegi politikai garnitúra használja: politikai gyűlöletkeltésre" — írja az Új Szó szlovákiai magyar lapban Lovász Attila.

,,A jelen szlovák kormányzat legalizálta és legitimálta a csőcselékre jellemző hőbörgést, a xenofób indulatokat, a nacionalista gyűlölködést. Egy olyan nyelvtörvényt hagyott jóvá, amelynek szövege a gyűlöletbeszéd alapja. A nyelvtörvény semmit sem fog szabályozni, mert a szlovákok le se sajnálják, mi van benne, a magyarok meg nem tartják be!" — fejti ki a szerző.

,,Ez a törvény szimbólum: a gyűlöletszítás kormányzati politikájának élő, eleven, látványos szimbóluma. Egy olyan politikát szimbolizál, amely Európában háborúkat okozott, s ezért a demokratikus és szabad emberek számára megvetendő és elutasítandó. Ennyi és nem több" — emeli ki a lap.

Az EP nyitott a nyelvtörvény megvizsgálására

Nyitott az Európai Parlament arra, hogy meghallgassa a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat, és szakértői, valamint az Európai Bizottság megvizsgálják a jogszabály keletkezésének körülményeit. Erről Jerzy Buzek, a képviselő-testület elnöke beszélt tegnap Brüsszelben Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével folytatott találkozóját követően.


Mint mondta, az unió elsősorban azt tudja vizsgálni, hol ütközhet a törvény az EU jogi kereteibe. Értésre adta, hogy az uniós képviselő-testület kész részt venni egy háromoldalú konzultációs folyamatban a két érintett féllel. Mindazonáltal azt is jelezte: az EU-nak korlátozottak a jogi eszközei arra, hogy beavatkozzék az ilyen típusú problémák megoldásába. Külön hangsúlyozta a kétoldalú tárgyalások folytatásának fontosságát is.

Szili Katalin — akit útjára elkísért a négy országgyűlési frakció vezetője, illetve frakcióvezető-helyettese is — üdvözölte, hogy az EP-elnök közlése szerint az uniós parlament is vizsgálni fogja, milyen EU-keretszabályokba ütközik a törvény. Külön köszönetet mondott az EP nyitottságáért.

Az Országgyűlés elnökének kíséreté­ben Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője és Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese tartózkodik Brüsszelben. Szili jelzésértékűnek nevezte, hogy ilyen magas szintű, a témában teljes parlamenti egyetértést is jelképező küldöttség ismertette a magyar álláspontot az EP elnökével.

A sajtótájékoztatón — szimbolikus jelentősége miatt is magyar nyelven beszélve — az Országgyűlés elnöke hangoztatta, hogy a kedden hatályba lépett államnyelvtörvény a közösségi jogot is sérti (említése szerint például a csatlakozáshoz szabott koppenhágai kritériumokat, a már aláírt, de minden tagállamban még nem ratifikált uniós reformszerződést és más európai egyezményeket), márpedig ezzel árt az unió tekintélyének is.

Úgy vélte, az EP-elnökkel folytatott megbeszélés után olyan folyamat indulhat el, amely a kérdés megoldását segíti elő. A magyar álláspont szerint a törvény hatályon kívül helyezése, visszavonása lehet a cél, és ez fontos Európa számára is — hangoztatta az Országgyűlés elnöke.

Szili Katalin magyarországi látogatásra hívta meg az EP elnökét, amelyet Jerzy Buzek nyomban el is fogadott. A lengyel politikus jelezte, hogy kész ellátogatni Szlovákiába is.

Buzek megismételte, hogy elnöksége alatt az EP kiemelt fontosságot tulajdonít a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának. Azt is megemlítette, hogy amennyiben a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vizsgálatoknál ütközést találnak az uniós joggal, az EU szerveinek kötelességük jogi lépéseket tenni. Hozzá­tette, hogy egyelőre részletesebb véleményt nem tud mondani a témáról, meg kívánja várni az említett vizsgálódások eredményét.

A Jerzy Buzekkel folytatott megbeszélésen Szili Katalin beszámolt a 2011 első fél évében esedékes magyar soros EU-elnökség előkészületeiről is. Szót ejtettek emellett a nemzeti törvényhozások és az uniós parlament közti kapcsolatokról, kitérve arra is, hogyan tudnak ezek az intézmények hozzájárulni az uniós választásokon való részvétel növeléséhez.

A négypárti delegáció ma Hágába is ellátogat, ahol mások mellett Knut Vollebaekkel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosával folytat megbeszélést.

Az Európai Uniónak kisebbségi biztosra van szüksége

Rendkívül sajnálatosnak nevezte a szlovák—magyar viszony legutóbbi fejleményeit egy független német szakértő, aki szerint az Európai Uniónak sürgősen cselekvőképes kisebbségi biztosra van szüksége.

Gereon Schuch, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) közép-európai szakértője az MTI-nek adott tegnapi interjújában Sólyom László szlovákiai látogatásának megakadályozásával kapcsolatban kijelentette: annak ellenére, hogy két uniós ország — jelen esetben Szlovákia és Magyarország — között problémák állnak fenn, és feszült a viszony, a beutazási tilalom semmiképp sem a megfelelő eszköz, és nem járul hozzá a konfliktus megoldásához. ,,Az Európai Unió keretében szerencsére már túljutottunk a nemzetállamok időszakán, amikor az országok közötti ellenséges érzelmek veszélyes eszkalációkhoz vezettek" — emlékeztetett a szakértő, utalva arra: az Európai Unióban az egyes tagállamok közötti feszültségeket, illetve véleménykülönbségeket közösen, tárgyalások útján kell megoldani. ,,Remélem, hogy a két ország felelős politikai erői képesek lesznek a kapcsolatok normalizálására, s Magyarország és Szlovákia között ténylegesen jószomszédi viszony jöhet létre" — fűzte hozzá.

A két országnak egymás között kell megvitatnia a fennálló problémákat, a beutazási tilalmak azonban nem segítik a tárgyalások előbbre vitelét — jelentette ki Schuch. A pozsonyi nyelvtörvényt érintve pedig különösen problematikusnak nevezte azt, hogy a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatban pénzbüntetéseket léptessenek életbe.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nehéz helyzetben van. A kialakult probléma egyrészt Szlovákia és Magyarország problémája, ugyanakkor az Európai Unióé is, mert két tagállamáról van szó. A kérdés az, hogy mit tehet az unió — fogalmazott a német szakértő, és annak a nézetnek adott hangot: az elmúlt hetek szlovák—magyar konfliktusa világossá tette, hogy az Európai Bizottságnak mielőbb egy, az unión belüli kisebbségi kérdésekkel foglalkozó biztosra van szüksége. Az unió számára ez megfelelő hatáskört biztosítana ahhoz, hogy ilyen helyzetben cselekvőképes lehessen. Pontosan körvonalazni kell azt, hogy a biztoson keresztül a bizottság miként ,,avatkozhat be" a nemzeti kormányok ügyeibe — jelentette ki Schuch, utalva arra: az Európai Unió jelenleg rendkívül kevés eszközzel rendelkezik a közbelépésre. A történtek elítélése pedig nem oldja meg a problémát. ,,Nem arra kell törekednünk, hogy bármelyik felet felelősségre vonjuk, illetve pellengérre állítsuk, hanem azt kell elősegítenünk, hogy az érintett felek maguk oldják meg a problémát" — jelentette ki a DGAP szakértője.

Gereon Schuch szerint az unió tudatában van annak, hogy a magyar államfő szlovákiai beutazásának megakadályozásával Pozsony ,,példa nélkül álló választ" produkált. Azonban nem járul hozzá a probléma megoldásához az, ha Németország vagy más uniós tagállam kormánya elítéli egyik vagy másik felet — tette hozzá. Mind az Európai Bizottság, mind a német kormány látja, hogy az ilyen események ellentétesek az uniós értékekkel, de jelenleg az egyetlen lehetőség az, hogy a feleket a közös tárgyalásos megoldásra, a kapcsolatok javítására ösztönözzék — tette hozzá.

A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: a két ország demokratikus erőinek ügyelniük kell arra, hogy a kisebbségi kérdést senki ne használhassa belpolitikai célok végrehajtásának eszközéül. ,,Meg kell akadályozni kisebbségi kérdés eszközként történő felhasználását, mert az mindkét országban csakis a szélsőjobboldali erőket segítené" — hangsúlyozta az MTI-nek Gereon Schuch.

Tiltakozás a szlovák nagykövetség előtt

A szeptember elsejével életbe lépett szlovák nyelvtörvény ellen tartott tiltakozó demonstrációt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) tegnap délután a budapesti szlovák nagykövetség épülete előtt. A megmozdulás szervezői a rendelkezés eltörlését követelő petíciót adtak át Szlovákia budapesti nagykövetének.


A tüntetés szónokai arról beszéltek, hogy Szlovákia állami nyelvi cenzúrát vezet be, ha a szabad nyelvhasználatba beleszól. Közfelkiáltással elfogadtak egy olyan tiltakozó nyilatkozatot, amelyben azt követelik a szlovák parlamenttől, hogy törölje el az államnyelvtörvényt, és alkossanak egy kisebbségi törvényt, valamint vessenek véget a Szlovákiában tapasztalható magyargyűlöletnek és magyarveréseknek. A petíciót Peter Weiss szlovák nagykövet személyesen vette át a CÖF képviselőitől. Az angol és magyar nyelvű tiltakozást eljuttatják az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökének is.

A szónoklatokat pontban 15 órakor harangszóval szakították félbe, és a szervezők közlése szerint ugyanebben az időben Brüsszelben, Koppenhá­gában, Argentínában, Ausztráliában, New Yorkban, Los Angelesben, Venezuelában, Mexikóban, Ausztráliában, Torontóban, valamint Dunaszerdahelyen és Kishegyesen, illetve a Felvidék és Erdély több magyarlakta falvában is félreverték a harangokat a magyar nyelv és a magyarság megmentése érdekében.

A rendőrség a demonstráció idejére kordonokkal zárta le a Stefánia utca azon részét, ahol a külképviselet található. Az épület elé is kordont vontak, mely mögött rohamrendőrök álltak sorfalat. A megmozduláson mintegy félezren vettek részt. Többen magyar nemzetiszín zászlókat és Az államhatár nem nemzethatár!, valamint Szlovákia leeresztette a vasfüggönyt! feliratú transzparenseket emeltek a magasba, és többször skandálták a Vesszen Trianon! felkiáltást is.

A Stefánia úton és a környező mellékutcákban legalább kétszáz, teljes védőfelszerelést viselő rohamrendőr állt készültségben.

A szeptember elsején hatályba lépett szlovák államnyelvtörvény egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább húsz százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, azt akár ötezer eurós pénzbírsággal büntethetik.

A rendelkezés ismertetésekor a tüntetők hangos füttyszóval és hurrogással fejezték ki nemtetszésüket.

A szlovák államnyelvtörvény ellen Dunaszerdahelyen a helyi labdarúgócsapat stadionjában a Magyar Koalíció Pártja és néhány szlovákiai magyar civil szervezet rendezésében is tiltakozó nagygyűlést tartottak. A rendezvényre nemcsak Szlovákiá­ból, hanem Romániából és Magyarországról is érkeztek résztvevők.

Ezrek tüntetnek a nyelvhasználat jogáért (Tiltakozó nagygyűlés Dunaszerdahelyen)

A nemzeti kisebbségek jogainak következetes tiszteletben tartását és kiszélesítését követelte több ezer Szlovákiai,Erdélyi és Magyaroszági magyar tegnap délután Dunaszerdahelyen.

A résztvevők ugyanakkor tiltakoztak a közelmúltban elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása ellen. A Kiállunk jogainkért jelszó jegyében megtartott nagygyűlést a Magyar Koalíció Pártja (MKP), valamint a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) kezdeményezte és szervezte.

,,Szégyen, hogy húsz évvel 1989 után újból a regnáló hatalom antidemokratikus praktikái ellen vagyunk kénytelenek tüntetni. Ez Szlovákia szégyene, de Európa szégyene is" ― jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke, amikor záróbeszédében azt összegezte, miért volt szükség a nagygyűlésre.

,,Mi, a dunaszerdahelyi tiltakozó nagygyűlés résztvevői együtt, egy emberként mondjuk ki: Elég volt!" ― áll a nagygyűlés által elfogadott nyilatkozatban.

,,Elegünk van a (szlovák) kormánykoalíció politikusainak magyarellenes kirohanásaiból. Felháborí­tónak tartjuk, hogy Malina Hedvig (a sérelmet szenvedett diáklány) Szlová­kiában, állampolgárként nem tudja érvényre juttatni igazságát. Elfogadhatatlannak tartjuk a dunaszerdahelyi szurkolók elleni rendőri beavatkozást, valamint azt, hogy a mai napig nem hozták nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos videofelvételeket. Nem tűrjük tovább, hogy a jelenlegi kormánykoalíció néhány politikusának állandó céltáblája legyünk" ― olvasható a dokumentumban.

Ugyanakkor a nyilatkozat leszögezi: ,,Szlovákiának egyenrangú polgárai kívánunk lenni. Nem vagyunk sem bevándorlók, sem albérlők ebben az országban, ezért követeljük, hogy az állam a kisebbségekkel történt érdemi konzultációk alapján alakítsa ki nemzeti kisebbségi politikáját... Ne döntsenek nélkülünk azokban az ügyekben, amelyek bennünket érintenek! Ne játsszák ki egymás ellen a különböző nagyságú és más-más igényű szlovákiai kisebbségeket!"

A nagygyűlés résztvevői elutasították a nyelvtörvényt. ,,Felháborítónak tartjuk, hogy magas pénzbírságokkal kívánják büntetni a közéleti nyelvhasználat néhány területét. Ez sérti az alapvető emberi jogokat, nevezetesen a szólásszabadságot. Követeljük, hogy a parlament törölje a törvény azon elemeit, amelyek a hátrányos megkülönböztetés alapját képezik. Elvárjuk, hogy az úgynevezett kétnyelvűség törvény általi megjelenítése ne csak ránk, kisebbségekre rójon feladatot és kötelességet, hanem mindenkire arányosan, aki az általunk lakott régiókban velünk él" ― áll a nyilatkozatban.

A szlovákiai magyarok követelik, hogy Pozsony fogadja el az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának azon ajánlásait, amelyek a kisebbségi nyelvhasználati jogok bővítését szorgalmazzák, és amelyeket a szlovák kormánykoalíció felháborító módon három éve ignorál. Szorgalmazzák továbbá, hogy készüljön el egy átfogó nemzetiségi törvény, az EBESZ kisebbségi főbiztosa ajánlásának megfelelően. Ugyanakkor felszólították a szlovák kormánykoalíció politikusait, hogy hagyjanak fel a magyarokkal szembeni gyűlöletbeszéddel. Szerintük a szlovák nyelvet nem egy ilyen arrogáns törvénnyel kell védeni. A kormánykoalíció tudatosítsa végre: az erőszakra alapozott nyelvvédelem soha nem éri el a célját, viszont mindig megrontja az egymás mellett élő népek viszonyát.