Több mint 60 év után először szólalt fel kedden I. Mihály román király a bukaresti parlamentben, az eseményen Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök kivételével a teljes államvezetés részt vett. A király érkezésekor és távozásakor is vastapsot kapott.
I.Mihály király a 90. születésnapja alkalmával mondott beszédet a bukaresti parlamentben. Meghívását az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) kezdeményezésére szeptemberben hagyta jóvá a törvényhozás. A király felszólalásának pikantériáját az adja, hogy a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) eleinte nem támogatta a liberálisok javaslatát, Traian Băsescu államfő pedig júniusban óriási botrányt keltett azzal, hogy egy televíziós műsorban árulónak nevezte a trónjáról 1947-ben a kommunisták nyomására lemondott I. Mihályt, amiért az szerinte a kommunisták kezére juttatta az országot.
A parlamentben kedden a médiának nyilatkozó politikusok egyébként – kormánypártok és ellenzéki alakulatok tagjai egyaránt – történelmi jelentőségűnek nevezték a király felszólalását a parlamentben.
Mintegy negyedórás beszéde elején a király megemlítette, hogy több mint hatvan év telt el azóta, hogy a nemzethez szólt a parlament szónoki emelvényéről, és hogy örömmel fogadta a meghívást.
„A múlt tisztelete nélkül nem lehet jövőnk” – szögezte le I. Mihály, aki szerint emlékezni kell mindazokra, akik meghaltak az ország függetlenségéért és szabadságáért a háborúkban és a kommunista diktatúra bukását előidéző 1989 decemberi eseményekben.
A királyi korona nem a múlt jelképe, hanem a függetlenség, a szuverenitás és az egység egyedülálló megtestesülése, a korona a történelmileg folytonos állam, a nemzet tükröződése – hangoztatta a király. A korona szilárdította meg Romániát lojalitás, bátorság, tisztelet, komolyság és szerénység révén – tette hozzá.
I. Mihály hangsúlyozta: a királyi család továbbra is az ország érdekeit támogatja, és arra buzdította a polgárokat, hogy továbbra is bízzanak a demokráciában és annak intézményeiben. „A demokratikus intézményeket nem csak a törvények kormányozzák, hanem az erkölcs és a kötelességtudat is. A hazaszeretet és a hozzáértés alapvető elemei a közéletnek” – fogalmazott. „Erkölcs, hit és emlékezet nélkül nincs jövő, a cinizmus, az önérdek és a gyávaság nem kormányozhatja az életünket” – tette hozzá.
„Húsz év után elérkezett az idő, hogy nyilvános viselkedésünk teljesen és véglegesen elszakadjon a múltbeli szokásoktól. A demagógiának, az önkénynek, a hatalomhoz való ragaszkodásnak nincs keresnivalója a romániai intézményekben 2011-ben, mivel ezek az 1989 előtti évekre emlékeztetnek” – fogalmazott a király.
Romániának szüksége van infrastruktúrára, autópályákra, kikötőkre, repülőterekre, kiemelt figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságnak, mivel az nem a múlt, hanem a jövő része, az iskola pedig a társadalom egyik alapköve – szögezte le I. Mihály,
„Soha nem szabad elfelejteni a jelenlegi határokon túl élő románokat és a tőlünk elvett területeket. Jogukban áll eldönteni, hogy az országunkban kívánnak élni vagy a különmaradást választják. A jelenlegi Európa olyan kontinens, amelyen a népek és a területek nem politikusi döntések függvényében változnak. Eskümet az összes románnak tettem, ez továbbra is érvényes. Ők mindannyian nemzetünk részei, és mindig is azok maradnak” – fogalmazott a király.
Beszéde után I. Mihály a képviselőház előcsarnokában felavatta I. Károly király mellszobrát, a királyi család adományát.
I.Mihály király a 90. születésnapja alkalmával mondott beszédet a bukaresti parlamentben. Meghívását az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) kezdeményezésére szeptemberben hagyta jóvá a törvényhozás. A király felszólalásának pikantériáját az adja, hogy a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) eleinte nem támogatta a liberálisok javaslatát, Traian Băsescu államfő pedig júniusban óriási botrányt keltett azzal, hogy egy televíziós műsorban árulónak nevezte a trónjáról 1947-ben a kommunisták nyomására lemondott I. Mihályt, amiért az szerinte a kommunisták kezére juttatta az országot.
A parlamentben kedden a médiának nyilatkozó politikusok egyébként – kormánypártok és ellenzéki alakulatok tagjai egyaránt – történelmi jelentőségűnek nevezték a király felszólalását a parlamentben.
Mintegy negyedórás beszéde elején a király megemlítette, hogy több mint hatvan év telt el azóta, hogy a nemzethez szólt a parlament szónoki emelvényéről, és hogy örömmel fogadta a meghívást.
„A múlt tisztelete nélkül nem lehet jövőnk” – szögezte le I. Mihály, aki szerint emlékezni kell mindazokra, akik meghaltak az ország függetlenségéért és szabadságáért a háborúkban és a kommunista diktatúra bukását előidéző 1989 decemberi eseményekben.
A királyi korona nem a múlt jelképe, hanem a függetlenség, a szuverenitás és az egység egyedülálló megtestesülése, a korona a történelmileg folytonos állam, a nemzet tükröződése – hangoztatta a király. A korona szilárdította meg Romániát lojalitás, bátorság, tisztelet, komolyság és szerénység révén – tette hozzá.
I. Mihály hangsúlyozta: a királyi család továbbra is az ország érdekeit támogatja, és arra buzdította a polgárokat, hogy továbbra is bízzanak a demokráciában és annak intézményeiben. „A demokratikus intézményeket nem csak a törvények kormányozzák, hanem az erkölcs és a kötelességtudat is. A hazaszeretet és a hozzáértés alapvető elemei a közéletnek” – fogalmazott. „Erkölcs, hit és emlékezet nélkül nincs jövő, a cinizmus, az önérdek és a gyávaság nem kormányozhatja az életünket” – tette hozzá.
„Húsz év után elérkezett az idő, hogy nyilvános viselkedésünk teljesen és véglegesen elszakadjon a múltbeli szokásoktól. A demagógiának, az önkénynek, a hatalomhoz való ragaszkodásnak nincs keresnivalója a romániai intézményekben 2011-ben, mivel ezek az 1989 előtti évekre emlékeztetnek” – fogalmazott a király.
Romániának szüksége van infrastruktúrára, autópályákra, kikötőkre, repülőterekre, kiemelt figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságnak, mivel az nem a múlt, hanem a jövő része, az iskola pedig a társadalom egyik alapköve – szögezte le I. Mihály,
„Soha nem szabad elfelejteni a jelenlegi határokon túl élő románokat és a tőlünk elvett területeket. Jogukban áll eldönteni, hogy az országunkban kívánnak élni vagy a különmaradást választják. A jelenlegi Európa olyan kontinens, amelyen a népek és a területek nem politikusi döntések függvényében változnak. Eskümet az összes románnak tettem, ez továbbra is érvényes. Ők mindannyian nemzetünk részei, és mindig is azok maradnak” – fogalmazott a király.
Beszéde után I. Mihály a képviselőház előcsarnokában felavatta I. Károly király mellszobrát, a királyi család adományát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése