Zavarba hozták a szakértőket

Újabb székelytermék-hullám indul a magyarországi Cora áruházlánc üzletei felé. A multinacionális cég vezetői mustrát tartottak a kínálat felett. Az akcióra ezúttal itthon, a megyeháza márványcsarnokában került sor.

Csíkszeredába érkeztek a magyarországi Cora áruházlánc képviselői. A látogatás célja kiválasztani azokat a termékeket, amelyek képviselik a térséget a hipermarket által szervezett, idei Székely Heteken. A tavalyi akcióban részt vevők sikerén felbuzdulva idén jóval többen szerettek volna felkerülni a beszállítói listára. Így Hargita megyéből 23 termelő 408 termékkel, Kovászna megyéből 12 termelő 130 termékkel, míg Maros megyéből 8 termelő 75 termékkel jelentkezett a májusban tervezett Székely Hetekre. A hipermarket ide látogató csapatát meglepte a bőséges felhozatal, nem kis időbe tellett, amíg alaposan szemügyre vették az árukészlet minden egyes tételét. Hagyományos élelmiszerek, nép- és iparművészeti cikkek tették teljessé a térség kínálatát. A kiállítottak közül sok termék került fel első körben a „kell nekünk” listára, a termelők nagy többsége reménykedik egy esetleges beszállítói szerződésben.

A francia áruházlánccal tavaly létesített kapcsolat a térség termelőinek mentőöve lehet, hiszen jó értékesítési lehetőséghez jutnak általa a helyiek. A Székely Hetek megrendezése Koletár Nóra, a nemzetközi áruházlánc marketing-osztályvezetőjének fejéből pattant ki. Az ötletet az első perctől támogatta Hargita Megye Tanácsa, ugyancsak a megyei önkormányzat terelte a megvalósítás útjára az elképzelést.

Idén feltehetően gördülékenyebben zajlanak majd a májusra tervezett Székely Hetek, hiszen a tavaly sikerült kitalálni a dolgok mind elméleti, mind gyakorlati mikéntjét, amely a nemzetközi kereskedelmet szabályzó jogrend bonyolultságát tekintve nem is volt olyan egyszerű. A székelyföldi termékeket magyarországi fogyasztókhoz eljuttató csatorna kiépítése nem volt hiábavaló. Igencsak hasznosnak bizonyult: nagy segítséget, az EU piaci követelményeihez való felzárkózást, valamint nem jelentéktelen felvevőpiacot jelent a térség értékesítési gondokkal küzdő termelőinek.

„Sok kiváló terméket kóstoltunk”

A székelytermék-mustra tapasztalatairól Christian Becket, a Cora magyarországi marketingigazgatója nyilatkozott.
Nem a megtermelés a nehéz, hanem az értékesítés.” Christian Beck, a magyarországi Cora marketingigazgatója meglepetten szemlélte a félezer árut. „Új termékeket is keresünk ezúttal, hiszen szeretnénk bővíteni, színesíteni a kínálatot, szeretnénk fejleszteni, és nemcsak néhány hétig, de egész évben szeretnénk forgalmazni ezeket a termékeket” – fejtette ki Beck. A marketingigazgató a termékbemutatón bejelentette, tavaly 52 millió forintos forgalma volt a székely termékeknek, idén pedig törekszenek a 100 milliós forgalom elérésére. Az eseményen ugyanakkor elhangzott, hogy a múlt évi Székely Hetek rendezvényt követően a székely termékek közül több jelen volt egész évben a magyarországi Cora áruházak polcain.
A mostani termékmustra után kiválasztott árukat a május 3–26. közötti időszakra tervezett Székely Heteken helyezik el a bolt polcain, majd az akkor megmutatkozó kereslet alapján köt a Cora hosszabb időtartamra szóló szerződést a kelendőbb székely termékek előállítóival

Legyen Csíkszereda a Miercurea Ciuc-ból! – Népszavazás lesz?

Csíkszereda hivatalos román nevének magyarrá változtatását szeretné elérni magánkezdeményezésével Csibi Barna. A még be nem jegyzett Székely Gárda Egyesület csíkszeredai vezéralakja népszavazáson szeretné elérni célját. Ezért hivatalosan iktatott levélben kérte a polgármesteri hivataltól, hogy bocsássa ki számára a referendum kiírását megelőző aláírásgyűjtéshez szükséges űrlapokat.

A kérésben Csibi egyértelműen kimondja: a népszavazást a Miercurea Ciuc közigazgatási egység hivatalos nevének Csíkszereda névre való megváltoztatása ügyében kezdeményezi. Kérvénye nyomán tizenöt napon belül meg kell kapnia a hivatalos aláírásgyűjtő íveket.

Ahhoz, hogy Csíkszereda önkormányzata határozatot hozhasson a népszavazás megtartásáról és annak időpontjáról, az íveket 1865 csíkszeredai polgárnak kell aláírnia. Csibi Barna az év elején már kezdeményezett egy aláírásgyűjtést, amelyben az aláírók azt kérték, hogy a Mihai Eminescu utcát kereszteljék át Attila utcává. Ebben az akcióban Csibinek és az őt segítő fiataloknak 1914 kézjegyet sikerült összegyűjteniük, amelyeket július 13-án adtak le a polgármesteri hivatalban.

Rovásírásra cserélt román felirat

Mozgalmas reggelről gondoskodtak a rendőrség számára valakik, akik a megyeszékhely helységnévtábláin található román nyelvű feliratot rovásírásossal takarták el szerdára virradóan. A városházán nem örültek az újabb fejleményeknek, ám mint mondják, nem csodálkoznak, hogy az elmúlt napokban lezajlott táblacirkusz ilyen módon megnyilvánuló polgári engedetlenséget generált.

Újabb felvonásra került sor a csíkszeredai táblaügyben, amelyet az elmúlt napokban nemcsak az országos, hanem a nemzetközi sajtó is felkapott. Az éjszaka ismeretlenek öntapadó fóliára nyomtatott rovásírással takarták el a román nyelvű feliratot a megyeszékhely összes helységnévtábláján. A helyszíneket fürkésző rendőrségi csoporttal a város Szentlélek felőli bejáratánál találkoztunk. „Egy közlekedési tábla megrongálásáról van szó, amely kihágásnak számít, ezért előbb elvégezzük a szükséges helyszíni szemlét az elkövetők azonosítására, majd megbírságoljuk az utat adminisztráló hivatalt – jelen esetben a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalt –, majd sor kerül a táblák kicserélésére” – nyilatkozta Cezar Asandei biztos, a megyei közlekedésrendészet parancsnoka. „Amint önök is látják, a táblán található feliratot öntapadós fóliával takarta el valaki, így az nem felel meg a 2002/125-ös sürgősségi kormányhatározatban megállapított standardnak, sem a 2001/1206-os kormányhatározatnak, amely lehetővé teszi, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság etnikai aránya meghaladja a húsz százalékot, a közlekedési táblákat az illető kisebbség nyelvén is feliratozzák az állam nyelvével azonos nagyságú és színű betűtípust használva. Ezért kénytelenek vagyunk a jogszabályokban előirányzott bírságokat kiróni, ugyanakkor nyomozunk az elkövetők személyét illetően is” – egészítette ki Gheorghe Filip rendőrségi sajtószóvivő.

A rendőrség intézkedése váltotta ki?

Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere a sajtótól értesült a történtekről. „Az akciót nem az önkormányzat kezdeményezte, és nem is engedélyezett hasonlót, önöktől értesültem a történtekről. Úgy láttam volna helyesnek, ha már a rendőrség tudomást szerzett az ügyről, értesítsen bennünket, hogy velük konzultálva ezt a problémát oldjuk meg, de hát nem ez történt. Sőt, sajnos az is kijelenthető, hogy szinte ők voltak, akik ezt az akciót úgymond »kezdeményezték«, megbírságolva a hivatalt olyan jogszabályokra hivatkozva, amelyek igazából nem is léteznek. Ilyen a polgári engedetlenség, valakik úgy gondolták, így bosszulják meg a rendőrség hozzáállását a város néhány közlekedési táblájának magyar nyelvű feliratához. Sajnos az ügy feltehetően nagy port kavar majd a sajtóban, mindenki ezen fog csámcsogni. Mi azt szeretnénk hosszú távon, hogy ha ezek a dolgok rendeződnének, az illető táblákat igyekszünk minél hamarabb helyreállítani” – szögezte le az alpolgármester, hozzátéve, lakossági kezdeményezésre a polgármesteri hivatal megtette a törvényes lépéseket, hogy hivatalosan is elhelyezhessen rovásírásos feliratot. „Kérésünket az illető hatóság elutasította, ez is növelte a feszültséget, ugyanis pozitív válasz esetén a rovásírásos felirat jó ideje hivatalosan is szerepelne a helységnévtáblákon, és feltehetően nem került volna sor az egyéni akcióra” – nyilatkozta Szőke.

Bukaresti idegesség

Amint arról korábban beszámoltam, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalát kétszer is megbüntette a rendőrség amiatt, hogy több irányjelző közlekedési táblán előbb szerepel a magyar felirat, mint a román. A három évvel ezelőtt kihelyezett táblákra júniusban figyelt fel Victor Socaciu Maros megyei szociáldemokrata képviselő, aki a parlamentben interpellált is ez ügyben. Szerdán párttársa, Olguța Vasilescu kérte Traian Igaș belügyminisztertől a rovásírásos tábla mielőbbi eltávolítását, azt állítva, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala adott engedélyt az akcióra. Ráadásul szerinte csak a rendőrség intézkedett, a prefektúra és a polgármesteri hivatal közömbösnek mutatkozott.

Csíkszereda visszatért

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom csíkszeredai szervezetének rendezésében szeptember 11-én délután 13 órától emlékezzünk arra a napra, amikor Csíkszereda visszatért az őshazához. Emlékezzünk arra a napra, amikor Vitéz Nagybányai Horthy Miklós fehér lován, honvédjei élén visszavette, ami a miénk volt ezer évig.

A rendezvény a Mátyás Huszáregyesület jóvoltából lovas felvonulással kezdődik a vasútállomástól, majd a további útvonal a Vár térre lesz, ahol beszédek, szavalatok és énekek hangzanak el.

Ugyanezen a napon este 19 órától ifj. Tompó László irodalomtörténész tart előadást a Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében, melynek témája: Horthy élete.

Szeretettel várunk mindenkit, hogy együtt ünnepelhessük Csíkszereda visszatértét!

Tóth Bálint
Szőcs Csongor
csikszereda.hvim.org

Felujitják Csikszeredában a Mikó-várat

Folyamatban vannak a Csíki Székely Múzeumnak otthont adó Mikó-vár restaurálásának előkészületei, az önkormányzat nemrégiben az erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt is elfogadta. Mint Ráduly Róbert Kálmán polgármester fogalmazott, az épületegyüttest a pincétől a tetőtérig felújítják, a munkálatokhoz remélhetőleg még az ősszel hozzálátnak.

Igencsak időszerűnek bizonyul a Csíkszereda legreprezentatívabb épületének számító Mikó-vár restaurálása a vasárnap esti incidens tükrében is. A Régizene Fesztivál keretében tartott Barozda-koncert alatt ugyanis egy meglazult cserép csúszott le a bejárati résznél a tetőről, és egy ott álló hölgy fejére esett.

„Mi hozzálátunk a munkálatokhoz, meglesz a közbeszerzés, és ha elég gyorsan mozgunk, mint például a Márton Áron Gimnázium esetében, már idén ősszel tetőt tudnánk cserélni a Mikó-váron. A szakminisztérium költségvetésében idénre 1,8 millió lej szerepel a Mikó-vár felújítására” — nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán. A tervezett munkálatok során a belső fűtés- és villamossági rendszer, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat javítására is sor kerül.

Kalandos négy évszázad

A hányatott sorsú épület az elmúlt közel 370 évben sokféle funkciót töltött be. A vár építését 1623 tavaszán kezdték el, tíz évvel azután, hogy tulajdonosa, Hidvégi Mikó Ferenc (1585–1635) Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya lett. Mikó Ferenc a 17. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége, az említett funkciója mellett Bethlen Gábor fejedelem bizalmas tanácsosa, diplomata és krónikaíró volt.

A mintegy 75×70 m alapterületű, négyszögletes kastély építését valószínűleg a 17. század harmincas éveiben fejezték be. A palota csak alig három évtizedig szolgálhatta a főúri családot — 1661 októberében Ali temesvári pasa Csíkba betörvén felégette az épületet is.

A vár újjáépítésére 1714-1716 között került sor gróf Steinwille Stephan császári tábornok vezetése alatt, aki a kapu felett elhelyezett felirattal is megörökítette e nemes tettét. Az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet terveztek, melynek maradványai ma is láthatók a déli oldalon. Az osztrákok a kastély délnyugati oldalához egy szögletes kis lőporraktárat építettek és a déli bástyát kápolnává alakították át. Az így megerősített vár a Habsburg Birodalom keleti védelmi vonalában játszott szerepet.

A székelység határőr szervezetbe kényszerítésétől, 1764-től 1849-ig az első székely gyalogezred táborkarának székhelyéül szolgált. A szabadságharc bukása után előbb az osztrák, majd a császári-királyi, végül a román hadsereg használta az impozáns épületet. 1970-ben, nagyméretű restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.