Cecilia Malmström konkrét elvárásokhoz kötné a schengeni csatlakozást

Konkrét elvárások megfogalmazását kérte a Románia schengeni csatlakozását ellenző uniós tagállamoktól Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa csütörtökön bukaresti sajtóértekezletén.

Cecilia Malmström Emil Boc miniszterelnökkel, Traian Igaş belügyminiszterrel, Cătălin Predoiu igazságügyi és Teodor Baconschi külügyminiszterrel is találkozott. A belügyminiszterrel folytatott megbeszélése után a svéd biztos kifejtette, hogy Románia schengeni csatlakozása kapcsán nincs egyetértés az EU-tagállamok között, de a következő időszakban az Európai Bizottság igyekszik együttműködni a magyar soros EU-elnökséggel és Romániával annak érdekében, hogy az ország schengeni csatlakozására minél hamarabb sor kerülhessen.

Hozzátette: Románia jelenleg teljesíti a csatlakozáshoz szükséges technikai követelményeket, de egyes tagállamok részéről bizalomhiány merül fel Románia és Bulgária határainak biztonságos voltával kapcsolatban a korrupció elterjedtsége miatt. A biztos kijelentette: azt javasolja az EU-tagállamoknak, hogy a Romániával szemben támasztott elvárásaik tekintetében tegyenek konkrétabb javaslatokat, vagyis olyan valós elemeket fogalmazzanak meg, amelyek mérhetők – magyarázta Malmström. Az európai belügyi biztos nem kívánta kommentálni a romániai vámbotrányt, amelynek nyomán a hatóságok 97 határrendészt és vámost vettek őrizetbe korrupciógyanú miatt, de rámutatott: a román belügyminiszterrel egyetértettek abban, hogy a vétkes személyeket minél hamarabb az igazságszolgáltatás elé kell állítani.

Románia és Bulgária nem lesz márciustól Schengen-tag

Nem lesz márciustól Románia és Bulgária tagja a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetnek - jelentette pénteken az AFP francia hírügynökség uniós diplomaták közlésére hivatkozva.


A két ország Schengen-csatlakozása a magyar EU-elnökség egyik célkitűzése, de Bukarest és Szófia felkészültségét illetően több ország kételyeket táplál, főként abban a tekintetben, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem nem elég hatékony. Megfogalmazódnak olyan aggályok, hogy a körözött személyekről és gépkocsikról szóló adatokat tartalmazó schengeni információs rendszer valóságos kincsesbánya lehet a bűnözők kezében, ha esetleg hozzáférnek. Franciaország és Németország nyíltan megfogalmazta azon közös álláspontját, hogy Románia és Bulgária felkészültsége egyelőre nem kielégítő.

Az AFP-nek nyilatkozó uniós diplomaták egyike azt mondta, hogy Párizs és Berlin nem elszigetelt álláspontot képvisel, hanem mintegy tucatnyi EU-ország vallja ezt a nézetet.

Egyelőre azonban nem született hivatalos döntés a kérdésben. Az uniós belügyminiszterek január 19-20-án Magyarországon informális találkozót tartanak, február 24-én pedig hivatalos tanácskozásra ülnek össze Brüsszelben. Lehetséges, hogy ez utóbbi ülésen a magyar elnökség napirendre tűzi a kérdést - az informális találkozóknak nincs hivatalos napirendje, és ott hivatalos döntések sem születnek -, de a francia hírügynökségnek több diplomata azt mondta, hogy ebben az esetben a döntés negatív lesz.

Pintér Sándor belügyminiszter szerdán azt mondta Budapestre látogató külföldi újságíróknak: a szakértői vélemények január végi közzététele után kell megvitatni a további teendőket. A miniszter utalt arra, hogy a schengeni övezetbe való beengedéshez a tagországok mindegyikének az egyetértésére van szükség.

SCHENGEN

Nagyapáink az amerikaiakat várták, de csak az oroszok jöttek. Azóta is mindig várunk valakit, valakire vagy valamire. Most éppen arra várunk, hogy Románia is a schengeni övezet tagja legyen. Azaz ne legyen határ, határőrség és ellenőrzés a határátkeléskor.

No nem azért, mintha valami tiltott holmival szeretnénk átmenni, hanem mert szeretnénk végre megszabadulni a román meg a magyar határőrök és vámosok veséző tekintetétől, attól az érzéstől, hogy eleve gazembernek, csempésznek, tiltott szeszes italt és dohányárut meg hazát áruló jöttmentnek, idegen betolakodónak nézzenek bennünket. Azt hiszem, ettől az érzéstől nem szabadul meg egyhamar az, aki már állt félnapokat határátkelésre várva, aki elszenvedte ügybuzgó vámosok ok nélküli packázásait. Ma már korántsem ilyen drasztikus a helyzet, a határátkelés többnyire formális – és tegyük hozzá nyugodtan: felesleges, értelmetlen pénzköltés két uniós tagország között.

A hivatalosságok azonban nem így látják, s a játékszabályokat is ők szabják meg. Románia vállalta, hogy a megszabott játékszabályok szerint játszik, hiszen egy már megkezdett játékba kapcsolódott be. Azt ígérték neki, hogy amennyiben eleget tesz a követelményeknek, 2011 márciusától a schengeni övezet tagja lehet, azé az európai övezeté, amelyben eltűnnek a határok, a határőrizeti szervek, amelyben teljesen szabad az uniós állampolgárok mozgása, s amelyben a más államok polgárai is szabadon mozoghatnak, amennyiben egyszer már átlépték az Unió külső határát.

Tehát várunk, arra várunk, hogy tagja legyen Románia is ennek a schengeni övezetnek, s megszűnjön egy gyomorszorító tortúra, a határátkelés. A várakozás azt jelenti, hogy él még bennünk a remény, de munkál bennünk a kétely is. Kételkedünk, mert nagyapáink is hiába várták az amerikaiakat, az oroszokkal kellett beérjék.

Mert hát mit mond a francia testvér? A francia külügyminiszter szóvivője révén közölte: Nem adottak azok a feltételek, amelyek a schengeni övezet biztonságát és integritását garantálják Románia és Bulgária csatlakozása esetén, ezért Franciaország inkább várna 2011 nyaráig. Leonard Orban elnöki tanácsadó, volt európai biztos azonban azon a véleményen van, hogy ha Románia elszalasztja a márciusi csatlakozási időpontot, évekkel tolódhat felvétele a schengeni övezetbe, főként a tagállamokban a következő időszakban esedékes választások miatt.

A 2007-es EU-csatlakozás óta Romániát és Bulgáriát ellenőrzésnek vetik alá, számon kérve igazságszolgáltatási rendszerük hatékonyságát a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban. Idei jelentésében az Európai Bizottság a francia külügyér szerint „elismerte a jelentős erőfeszítéseket, de hangsúlyozta, hogy még sokat kell fejlődni”.

Nagyapáink vártak, nem olyan idők jártak, hogy elejébe menjenek az amerikaiaknak. Csak ha végleg átkeltek az óceánon. Most az erdélyi magyarok elejébe mennek a dolgoknak: magyar útlevélért állnak sorba. S bár elsősorban érzelmi okokból teszik ezt, vállalva a sorbaállást is, egy kis biztonságot akarnak a szívet melengető érzés mellé: a mi kis, saját bejáratú schengeni övezetünk bizonyosságát. Még akkor is, ha az egyelőre csak a mi szívünkben, agyunkban létezik. Csak azért, hogy ne várjunk hiába, mint nagyapáink...