TRIANON-NAP *Nemzeti Összetartozás Napja * 2012 JÚNIUS 4

"El kell érni, hogy ebből a tragédiából valami jó nőjön ki"

Következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, "a határokat átívelő nemzeti összetartozásban", mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön "valami egyedülállóan jóvá" - mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a nagytétényi országzászlónál tartott szombati megemlékezésen.

Németh Zsolt közölte: Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el. El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek "valami jó nőjön ki" - fogalmazott.

Úgy vélte, ez "látszólag lehetetlen", de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki. Ez "más népeknek nem adatott meg", ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását - vélekedett Németh Zsolt. Hangsúlyozta, féltve kell őrizni, gondozni ezt az összetartozást, ezért nyilvánították június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, amely így már nem emlék- vagy gyásznap.

Az ünnepség keretében csaknem ötvenen állampolgársági esküt tettek. Németh Zsolt róluk azt mondta, most léptek be a magyar állampolgári közösségbe, de lélekben mindig is ide tartoztak, így nekik a nemzeti összetartozás napja nem a gyász, hanem "az egyedülálló öröm pillanata".

Duray: Csak a magyar nemzetnek róják fel, ha a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni

Duray Mikós egyetemi docens, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt alelnöke beszédében kiemelte, nem a magyar az egyetlen nemzet, amelyet "szétszaggattak", amelynek "egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak", és amelynek "sorait megtizedelték". De Európában a magyar az a nemzet, amely "elszakított részeinek megpróbáltatásai a jelen történelme is" - hangoztatta.

Úgy látja, csak a magyar nemzetnek róják fel, ha "a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni", csak őt vádolják, hogy veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, amikor szóvá teszi, hogy "őshonos részei szomszédos országokban élnek". Csak a magyar nemzetnek teremtettek összefogással ellenfeleket azokból, akik évszázadokig "lakták békésen Szent István országát" - emelte ki. Ő is utalt rá, hogy két éve június 4-ét már nem szomorú emléket idéző gyásznapként jegyzik, hanem a nemzet összetartozásának napjaként, és ez "az életösztön sajátos jele".

Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP) XXII. kerületi polgármester az eseményen emlékeztetett: 2010-ben az új kormány egyik első feladata volt a nemzeti összetartozás napjának kijelölése, hogy jelezze, a természeti határok ugyan megváltoztathatók, a magyarok szívébe írt határok azonban nem.

*********
Juhász Gyula: Trianon


Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
...
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Mert ki feledné, hogy Verecke útján
Jött e hazába a honfoglaló nép,
És ki feledné, hogy erdélyi síkon
Tűnt a dicsőség nem múló egébe
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!
Ő egymaga a diadalmas élet,
Út és igazság csillaga nekünk,
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz,
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol
Arany Jánost ringatá a dajka
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,
Bírnád feledni Kassa szent halottját
S lehet feledni az aradi őskert
Tizenhárom magasztos álmodóját,
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra

Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.

Nem kell beszélni róla sohasem
De mindig, mindig gondoljunk reá!

Nyilt levél Victor Ponta úrnak, Románia miniszterelnökének

Excellenciás Miniszterelnök Úr!

Mint magyar állampolgár, szeretném Önnek kifejezni nagyrabecsülésemet és hálámat az utóbbi napok eseményeinek okán, néhány alapvetően – a magyar nemzet épülésére hozott - jó döntését illetően.

1./ Ha Önök az elmúlt napokban, hetekben nem teszik meg azokat a lépéseket a világ összmagyarsága ellen, amelyeknek tanúi vagyunk, továbbra is abban a hitben élnénk, hogy az Ön országa – szakítva rövid történelmének hagyományaival – Európai országgá vált. Az Önök – Székelyudvarhely polgármestere kezdeményezésére – megkímélték a világot ettől a tévhittől, s bebizonyították, hogy hűek ahhoz a képhez, amely Önökről Moldva és Havaselve egyesítése óta kialakult Európában és a nagyvilágon. Hiszen Önök nem hívei a félrevezetésnek…
2./ Ha Ön és kormánya nem köt bele Nyirő József végakarata szerinti temetésébe, akkor milliónyi magyar állampolgárnak továbbra sem lenne fogalma arról, ki is volt az Önök magyar elvbarátai által csaknem fél évszázadon keresztül indexen tartott – egyik legnagyobb – székely-magyar író. Így Önnek és kormányának mindazok hálával tartoznak, akik ismerik, tudják és tisztelik Nyirő irodalmi munkásságát, s mindazok, akik az Önök jelen magatartása okán kíváncsian elolvassák Nyirő József írásait.
3./ Ha Ön és kormánya nem teszi meg azt a szívességet a magyarságnak, hogy Nyirő Józsefet – a székelyudvarhelyi polgármester kezdeményezésére – fasisztának nevezik, soha nem derült volna ki a magyar közvélemény előtt, hogy Nyirő nem volt fasiszta, csupán képviselői esküjéhez hű politikus, aki látva a kialakult európai helyzetet, nem volt hajlandó a szovjet megszállás alá került Magyarországot, illetve annak – Önök által jól ismert okból – töredékét elviekben sem magára hagyni.
4./ Ha Ön és kormánya nem kovácsolja össze a magyarságot a magyarellenesség Bukarestben kevert mérgével, akkor a magyarság lelki, kulturális, gazdasági és hitbéli nyomorában egyre mélyebbre süllyedt volna, s ennek komoly következményei e nemzet romlásához vezetnének. Ön azonban, mint méltó elődje, Nicolae Ceauseşcu a falurombolással, összefogta nemzetünket, és ezt a régen tapasztalt egységet Önnek köszönhetjük.
5./ Ha Ön és kormánya nem vegzálja – titkosszolgálati eszközök által „felderítve” – a magyar autósokat, és állami megbízottunkat, abban a tévhitben maradtunk volna, hogy Romániában megszűnt a Securitate meglehetősen európaiatalan módszere. Így azonban bizonyosak lehetünk abba, hogy ez nem így van, s figyelnünk kell arra, hogy ezeket a Ceauseşcu-korban mindennaposként alkalmazott kommunista módszereket lehetőség szerint kijátsszuk, de legalábbis tisztában legyünk az Önök baloldali „játékszabályaival”.

Ön és kormánya tehát, a magyar nemzet kultúrájáért, összetartásáért, és az egységbe vetett hitéért igen sokat tett néhány nap leforgása alatt, mert a magyar nemzet akkor tart össze, ha veszély fenyegeti, ha múltját és önbecsülését semmibe veszik. Ön mindent megtett azért, hogy lelkileg, hitében és nemzettudatában magához térjen a magyarországi nemzetrész, amit az is igazol, hogy soha annyian nem voltunk Csíksomlyóban, mint idén, köszönhetően annak, hogy Ön jól irányzott támadást intézett nemzetünk, múltunk és önbecsülésünk ellen. Munkájához kívánok Önnek és kormányának további hasonló bölcsességet, magyar és székely nemzetünk felemelkedésének és összetartásának érdekében. A közúton magyar autósoktól lefoglalt üres urnákat pedig, használja fel Ön és kormánya.

Üdvözlettel:
Stoffán György

Kiválasztott nép vagyunk – hangsúlyozták a csíksomlyói búcsún

„Pünkösd azt üzeni, a mi népünk is kiválasztott nép, van helyünk a nap alatt” - hangsúlyozta csíksomlyói prédikációjában Tempfli Imre, a szentmise szónoka. A szertartás előtt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek tiltakozását fejezte ki minden olyan kísérlet ellen, amelyekkel szerinte politikai célokra akarják kihasználni a vallásos búcsújárást, vagy azt megpróbálják összekötni bármilyen más nem vallásos céllal. A legnagyobb magyar zarándoklaton idén is több százezer zarándok vett részt Erdélyből, Magyarországról és a világ minden tájáról.

„A szűzanya hazavárja gyermekeit, mi mindannyian hazajöttünk” - mondta a szertartás kezdetén a misét celebráló Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. Az érsek a több százezer zarándok jelenlétében elmondta, tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, amely politikai célokra akarná kihasználni a zarándoklatot, vagy nem vallásos céllal akarná azt összekötni. Az érsek hozzátette, a zarándoklatnak egyetlen célja, hogy a zarándokok keresztény katolikus hitükben megerősödjenek.

Tempfli Imre stuttgarti római katolikus plébános, Oscar Wildot idézve azt mondta, az embertől elvehetik, amit birtokol, de az igazi kincseket, amelyek benne honolnak, soha nem vehetik el. Lelked kincseivel lehetsz boldog, azokat nem veheti el senki” - hangsúlyozta Tempfli Imre.

Az ünnepi szónok hozzátette, Isten nemcsak a személyek, hanem a nemzetek, a közösségek útjait is kijelölte. „Pünkösd azt üzeni, a mi népünk is kiválasztott nép, van helyünk a nap alatt. A népnek azonban Isten csak addig ad jövőt, ameddig az féli őt” - hangsúlyozta a szónok.

Tempfli Imre úgy vélte, sokan nem veszik észre a válság jeleit, mások úgy gondolják, hogy csak a gazdaság jutott válságba, és kölcsönökkel, gazdasági intézkedésekkel próbálnak úrrá lenni rajta. „Nem a gazdaság, hanem a hit, az emberi értékek vannak válságban” - állapította meg a szónok.

Dosztojevszkijt idézve mondta, a népeket nem a számuk, hanem a közös eszme, a szent gondolat teszi naggyá. „Egy közös, mindent egyesítő szép gondolat ragadhat ki a válságból” - jelentette ki, majd hozzátette, csak a családban, a közösségben gondolkodva lehet legyőzni a válságot.

Az összefogás erejét egy az első világháború történeteiből vett példázattal igyekezett bizonyítani. Felidézte, hogy 1918 júniusában az olaszországi Piave folyón az olaszok felrobbantottak egy gátat. A víz az osztrák katonákat elsodorta, de a magyarok megmenekültek, mert parancsnokuk azt a parancsot adta: katonái fogják meg egymás kezét. „Hitünk parancsa, hogy a templomon kívül az életben is testvérek maradjunk” - jelentette ki Tempfli Imre. Hozzátette, ha egy ember álmodik, az csak álom, ha sok ember álmodik, az álom valósággá válik. „Kapaszkodjunk össze, hogy a lelkes testvériség valósággá váljon” - fogalmazott.

Tempfli Imre megállapította: Csíksomlyó lassan nemzeti kegyhellyé válik. Hozzátette, a különböző Mária-zarándokhelyeken Máriának más-más üzenete van. Csíksomlyó üzenete: „újuljatok meg hitetekben, és váljatok egymás testvéreivé”. Úgy vélte, magasra kell emelni Csíksomlyó zászlaját, hogy az jelezze: „a szentlelkű embereket nem lehet legyőzni, mert összeköti őket a testvériség eszméje”.

A prédikációt több százezer zarándok hallgatta végig a csíksomlyói nyeregben. A zarándokok között volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.

A legnagyobb magyar zarándoklaton idén is több százezer zarándok vett részt Erdélyből, Magyarországról és a világ minden tájáról. A székelyföldi zarándokok egy része a hagyományoknak megfelelően gyalogosan érkezett Csíksomlyóra. A környék országútjain már pénteken egyházi és nemzeti zászlókkal felvonuló gyalogosok menetoszlopaival találkozhattak az autósok.

A zarándokok egy része a csíksomlyói nyeregben, a szabad ég alatt töltötte az éjszakát, hogy a szakrális helyen várja a napfelkeltét.

Az összegyűltek tapssal köszöntötték annak a bejelentését, hogy olyanok is vannak a zarándokok között, akik kilencszáz kilométer gyalogos zarándoklat végén érkeztek Csíksomlyóra. Az oltár előtt egy olyan ikon képre is ráirányították a figyelmet, amit a lengyelországi Czestohowai zarándokhelyről küldtek Csíksomlyóra.

Buzánszky Jenő vezeti a Csíksomlyó expresszt

Az Aranycsapat legendás futballistája, a Dorogon élő, nyolcvanhét éves Buzánszky Jenő vezeti az idén az ezerötszáz fős csapatot Csíksomlyóra. A legendás labdarúgók arcmásával díszített, vadonatúj MÁV Taurus mozdony viszi a zarándokokat a pünkösdi búcsúra.

– Köszönöm a Jóistennek, hogy abban a korban voltam fiatal és abban az együttesben játszhattam – kezdi Jenő bácsi. – Mi nemcsak fizikailag voltunk jobbak az akkori ellenfeleinknél, de hitben is. A legtöbben, így én is vallásosan nevelkedtünk. Erősen hittük a magyarságunkban, mi ezzel szolgáltuk a hazánkat. A pályán elfelejtettük a háborút, a sérelmeket, a kommunizmust, a honfitársainknak akartunk erőt adni, mert nehéz idők voltak azok…

A csíksomlyói búcsú a világ magyarjainak legnagyobb találkozója, a zarándokok száma tavaly is meghaladta a négyszázezret. Több száz keresztalja érkezik, a legnagyobbat, az ezerötszáz főst a Csíksomlyó expressz és a Székely gyors utasai adják. A búcsút Orbán Balázs leírása szerint már az 1800-as években is harminc ezren látogatták, Ceaucescu bukása után pedig az erdélyi és az anyaországi magyarok százezreinek ökunemikus istentiszteletévé vált. A búcsút először IV. Jenő pápa engedélyezte 1444-ben. A legendák szerint a gyergyóalfalusi István pap vezetésével 1567. Pünkösd szombatján itt verték meg János Zsigmond erőszakkal unitárius hitre térítő seregeit a csíki katolikus székelyek.

Buzánszky Jenő dombóvári vasutas családból származik, a második világháború után két évig vasúti tisztként is szolgált. Erdély a legnagyobb hívószó számára: édesapjával, aki vasutasként dolgozott, 1940 őszén, a visszatérés után együtt vonatoztak át a kincses Kolozsvárra és az ezeréves határhoz.

– Azt a reménykedést sohasem felejtem el. Ezt adja nekünk a Csíksomlyó expressz és a Székely gyors, a két zarándokvonat – felelt arra, hogy miért vállalta a keresztalja vezetését. – Tavaly Liszt, előtte Széchenyi képével díszítve robogott a szerelvény a pünkösdi búcsúra, most minket választottak. Engem Pécsi L. Dániel, a neves jelképkészítő, jó barátom kért föl erre a tisztségre. Szívesen vállaltam, hiszen hithű katolikus vagyok. Voltam már többször a pünkösdi búcsúban, én is sírva daloltam a Magyarországról, édes hazánkról-t, aztán a Székely himnuszt és a Mária-énekeket is. A vonatnak „Egyek vagyunk” a jelszava, ezt jobban ki nem találhatta volna senki, én is ebben hiszek.

Mező Tibor főszervező, a Kárpáteurópa utazási iroda ügyvezetője, elmondta: újdonság, hogy az idén az egyik zarándokvonat Szombathelyről indul, majd Sopronban, Csornán, Kapuvárott, Győrött, Komáromban, Tatabányán megállva, a fél Dunántúlon áthaladva érkezik meg Budapestre. Innen a kultikus NOHAB mozdony vontatotta Székely gyorssal együtt – Szolnokon, Békéscsabán, Püspökladányban utasokat felvéve – mennek tovább Erdély felé. A két vonaton – amelyről minden tudnivaló megtalálható az utazási iroda honlapján – lesz táncház, címerkiállítás, könyvbemutató, s Csíkszentsimonban Buzánszky Jenővel ankét is. Másnap, azaz a búcsú vasárnapján a vonat a töerténelmi határra, Gyimesbükkbe megy, az utasok – így Buzánszky Jenő bácsi is, aki iránt máris óriási az érdeklődés Erdélyben – jó szokás szerint székely családoknál Alcsíkban, Tusnádfürdőn, Újtusnádon, Csíkszentsimonon, Csíkszentimrén és Csíkszentkirályon színmagyar falvakban laknak majd. A két vonatot a Keleti pályaudvaron az induláskor Tőkés László református és Kiss-Rigó László katolikus püspök áldotta meg és indította el a búcsúra.

Útra keltek a zarándokok Csiksomlyóra

Több százezer zarándokot várnak a szombati csíksomlyói pünkösdi búcsúra, a magyarság legnagyobb egyházi és nemzeti ünnepére idén három különvonat is indult Magyarországról. A Székely gyors ötödször, míg a Csíksomlyó expressz harmadszor teszi meg a Budapest–Székelyföld-távot. Idén egy harmadik, a Boldogasszony-zarándokvonat is szállítja a magyarországi hívőket, a szerelvény – mely az eredeti tervek szerint Nyírő József hamvait hozta volna – csütörtökön, helyi idő szerint 6 órakor indult a budapesti Nyugati pályaudvarról, és Kürtösnél lépte át a román–magyar határt.

Mivel a román hatóságok megtiltották, hogy a vonat szállítsa a kegyeleti kocsit, a Máriaradnára, Gyergyószentmiklósra és Csíkszeredára tervezett rendezvények is elmaradnak.

A koronás címeres Nohab mozdony vontatta Székely gyors észak-erdélyi, Nagyvárad–Kolozsvár–Dés–Székelyföld-útvonalon közlekedik, és a madéfalvi állomásra érkezik, míg a Csíksomlyó expressz Kürtösnél lépi át a határt, és Gyulafehérvár, Segesvár és Brassó érintésével érkezik a Székelyföldre. Mindkét szerelvényt a MÁV-Start Zrt. állítja ki, mindkét mozdony az államvasút kötelékébe tartozik – az Aranycsapat Taurust a MÁV-Trakció Zrt. üzemelteti.

A Székely gyors menetrendje és útvonala idén is a hagyományos, a Csíksomlyó expressz azonban minden korábbinál hosszabb utat tesz meg: Szombathelyről indult, majd Budapestről folytatja útját Erdélybe, péntek este 22 órakor érkezve Madéfalvára. A Székely gyors 7.46-kor indult Budapestről, és biharkeresztesi kilépéssel ugyancsak 22 óra magasságában érkezik a célállomásra.

A zarándokvonatok a Székelyföldön személyvonatként közlekednek: a búcsú és a gyimesbükki ünnepség napján is elmennek a székelyföldi falvakban vendégeskedő utasaikért, hogy a nap végén ugyanoda viszsza is vigyék a zarándokokat.

„Máriával, Jézus anyjával”

„Csíksomlyó a zarándoklat, az Istennel való találkozás és az imádság szent helye, ahol a keresztények mindig az élő Isten kezdeményező szeretetét ismerik fel” – így jelelemezte a magyarság legfontosabb zarándokhelyét Urbán Erik csíksomlyói ferences megbízott házfőnök, templomigazgató. Az idei, 445. csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: „Máriával, Jézus anyjával”.

A zarándoklat liturgikus programja pénteken 19 órakor szentmisével kezdődik, mely után a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás lesz. Szombaton reggel 7 és 8, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék. A papi kordon fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről a szentmise helyszínére, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti Nyeregbe.

Az ünnepi búcsús szentmise fél 1-kor kezdődik a Hármashalom-oltárnál. A szentmise szónoka Tempfli Imre, a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe katolikus nemzetközi segélyszervezet osztályvezetője, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség plébánosa. Az ünnepi ceremónián részt vesz dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József segédpüspök és Orbán Szabolcs, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója.

A Hármashalom-oltárnál tartott ceremóniát követően a kegytemplomban délután 5 órakor csángó mise lesz, és este 7 órakor kezdődik a pünkösdelőesti szentmise, melyet reggelig tartó virrasztás követ. Vasárnap, pünkösd ünnepén a szentmiséket reggel 7-kor, 8-kor, fél 11-kor és este 7 órakor tartják. Hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék 8-kor, fél 11-kor és este 7 órakor kezdődnek.

Búcsú a templomépítésért

A csíksomlyói búcsújáró hely története évszázadokra nyúlik viszsza. A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, majd helyüket a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, cserében búcsú megtartását engedélyezte. A gótikus stílusban épült templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont székely, leányarcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb műkincse.

Az alkotással kapcsolatban, amely Máriát „Napba öltözött asszonyként” ábrázolja, karjában Jézussal, számtalan népi hagyomány, szokás maradt fenn. Az idei búcsúra a szobrot megtisztították a felületére lerakódott szennyeződésektől, majd védőbevonattal látták el. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága, a koronát is beleszámítva, két méter huszonhét centiméter. A hársfából készült, gipsszel és festékkel bevont szobrot többször festették újra, de a múlt században megtiltották a szobor bármilyen módosítását.

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István pap vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett. Miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a győzelemért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.

A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ekkor kezdődött Csíksomlyó „virágkora”, a település a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává vált. A ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek itt. A mai nagy barokk templom építését a 19. század elején kezdték el, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.

Gyalog teszik meg az utat

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise. Régi hagyomány szerint közelebbi, de sok esetben távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat. A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először a hagyomány szerint mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. Ezután a felvonulás az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz.

Miután a menet a kegytemplom mellett elhaladt, kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét. A menet közepe táján, a körmenetet vezető főpapok előtt helyezik el a labarumot, mely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelemi jelképe volt. A 30 kilogramm súlyú jelképet a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja emeli magasba. Az ünnepi szentmisét a Duna Televízió és a Mária Rádió élőben közvetíti, előbbi immár két évtizede, és az idei jubileumra összefoglalóval és kísérő műsorokkal is készül a csatorna.

Autókat kutatnak át a hatóságok a Székelyföldön Nyírő hamvait keresve

Nyírő József hamvait keresve több autót is megállítottak a román hatóságok Székelyföldön csütörtökön – közölte Lukács Csaba, az erdélyi író újratemetéséért felelős kommunikációs vezető. Lukács szerint Korond közelében megállították a Nyírő-újratemetés országgyűlési hivatali megbízottjának Fráter Olivérnek az autóját, és fél órán keresztül vizsgálták civil ruhás rendőrök, akik konkrétan rá is kérdeztek, hogy ő szállítja-e Nyírő József hamvait az újratemetésre. Hozzá hasonlóan Marosvásárhely előtt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének gépjárművét is átvizsgálták.

Az Országgyűlés hivatala főszervezőként az előkészítés során különös figyelmet fordít a román és a magyar törvények maradéktalan betartására – nyilatkozta Lukács Csaba.

A székelyudvarhelyi szervezők nevében Szász Jenő, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke csütörtökön bejelentette: adottak Nyírő József újratemetésének kegyeleti feltételei és a pünkösd vasárnapra tervezett szertartásra sor fog kerülni.

„Olyan megoldás született, amely nem sérti sem román, sem a magyar jogrendet” – közölte Szász csütörtökön délben tartott sajtótájékoztatóján, de elhárította azokat a kérdéseket, amelyek azt firtatták, milyen módon szállítják Székelyudvarhelyre az emigrációban elhunyt erdélyi író földi maradványait. Mint kifejtette, a román féllel az Országgyűlés Hivatala tartja a kapcsolatot.

Mint ismeretes, a hét elején a román vasúti társaság közölte a szervezőkkel, hogy nem csatolhatják a csíksomlyói búcsúra érkező Boldogasszony-zarándokvonathoz azt a kegyeleti kocsit, amelyen az író hamvait akarták szállítani.

„Nyírő József földi maradványainak kegyeleti gondnokságát a magyar Országgyűlés Hivatala végzi, ennek megfelelően minden technikai kérdésre ők tudnak választ adni, amire legkésőbb vasárnap délelőtt sort is fognak keríteni. De az újratemetés kegyeleti feltételei adottak, és Kövér László házelnök védnökségével és jelenlétében vasárnap sor kerül az újratemetésre” – közölte Szász Jenő, hozzátéve, hogy a gyászszertartást a Duna Televízió élőben közvetíti.

A székelyudvarhelyi szervezőbizottság vezetője azt mondta: vasárnap 10 óra 30 perckor lesz a Papkertnél a kapunyitás, ahol 12 órakor kezdődik a szertartás.

„A fontos az, hogy minden fajta kétséget eloszlassunk, és mindenki, aki azzal számolt, hogy el szeretne jönni Székelyudvarhelyre, az legyen itt, mert Nyírő József újratemetésére sor kerül” – mondta Szász Jenő.

Kövér László: Szét kell választani Nyírő József politikai és írói munkásságát

Marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Kövér László, az Országgyűlés elnöke célszerűnek tartotta Nyírő József politikai és írói munkásságának a szétválasztását.
Kövér László örvendetesnek és a normalitás jelének tartotta, hogy a román állam is tekintettel volt erre, hiszen – mint megemlítette – több iskola is viseli az író nevét. „Az én könyvespolcomon is ott vannak magyar fordításban Mircea Eliade román filozófus munkái. Én sem dobtam a szemétbe azokat, csak azért, mert a szerző valamikor a Vasgárda tagja volt” – jelentette ki Kövér László, utalván a két világháború közötti Románia antiszemita, náci mozgalmára.

Kövér László hangsúlyozta, a Magyar Polgári Párt (MPP) tiszteletbeli elnökeként érkezett Erdélybe, és akárcsak négy évvel ezelőtt, most is segíteni kívánja a hozzá hasonló értékrendet képviselő erdélyi magyar pártot a választási kampányban. Az európai normalitás jelének tartotta, hogy az azonos értékrendet valló politikusok támogassák egymást a választási kampányban.

Kövér azt is megjegyezte, két másik oka is van az erdélyi látogatásának. Pünkösd szombatján részt vesz a csíksomlyói búcsún, pünkösd vasárnapján pedig Székelyudvarhelyen Nyírő József hamvainak az újratemetésén. Hangsúlyozta, amikor a pünkösdi programot előkészítették, még nem lehetett tudni, hogy ebben az időszakban zajlik a romániai önkormányzati választások kampánya. Akkor az önkormányzati és a parlamenti választásokat is őszre tervezték. „Az lenne a helyes, ha nem is keveredne össze a politikai kampány és a kegyeleti esemény. Én ezt kívánom elősegíteni” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

Smaranda Enache: választási célzattal „kisajátították” Nyírő újratemetését

Nyírő József újratemetése egy privát, családi esemény, kampánycélzattal történő „kisajátítása” pedig nem öregbíti az író emlékét, annál is inkább, hogy olyan személyről van szó, akinek közéleti tevékenysége a náci korszak Magyarországának szélsőjobb értékeihez kötődik – jelentette ki csütörtöki közleményében Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, független marosvásárhelyi polgármesterjelölt. Ez a kisajátítás nemkívánatos diplomáciai feszültséget teremtett Románia és Magyarország között – tette hozzá.

Csíksomlyói búcsú 2012

A római katolikus székelyek és a csángók évszázadok óta elzarándokolnak pünkösdkor Csíksomlyóra. A zarándoklat mára túlnőtte múltját, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek ide magyarok, így napjainkra a csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság ünnepévé vált.

Csíksomlyó Csíkszereda központjától mintegy három kilométerre észak-keleti irányban található. A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa az újjáépítendő templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. A pünkösdi körmenetet 1567 óta tartják, azóta, hogy a katolikus vallású székelyek megverték az unitárius János Zsigmond erdélyi fejedelem hittérítés szándékával közeledő csapatait. A pünkösd szombatjára eső győzelmet a nép a templomban levő Mária-kegyszobor csodatevő erejének tulajdonította. Azóta egyre gyarapodó számban jönnek ide a zarándokok. A búcsú fő ünnepe pünkösd szombatján van. Ekkor tartják a nagymisét annak a hágónak a térségében, amely a templom fölötti, Jézus-hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő Nagysomlyó hegye között van. Sokan már pénteken megérkeznek és virrasztva várják a szombatra felkelő napot, a közeli falvakból viszont reggel indul a körmenet. A búcsújárás célja a Boldogságos Szűz Mária tisztelete és az önként vállalt vezeklés, az imádságban és közös szentmiseáldozatban való részvételben pedig megtisztul a lélek.

*********
Ferences templom és kolostor Csíksomlyó

A csíksomlyói templom az egész magyarság számára nagy jelentőségű zarándokhely és kultúrtörténeti emlékhely.

Az első, 1442 után épült gótikus templom a XIX. század elejére már túl kicsinek bizonyult. A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök. A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós, brassói festő és szobrász készítette. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század első felében elkészültek. A következők: Szent Ferenc oltár, Szent Antal oltár, Szent Erzsébet oltár, Szent Anna oltár, Nepomuki Szent János- és Keresztelő Szent János oltár, Kortonai Szent Margit oltára és a kórus alatt a szenvedő Jézus oltára. Külön értéket képvisel a temploban a stallum a szentélyben és a szószék az templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette el 1831-ben. A kórus legfontosabb bútora az orgona, amely 1931-ben épült a mai formájában. A színes ablakok 1905-1911-ből valók, a csehországi Grottauban gyártották és helyezték el a templom ablaküregeiben. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. Grödenben (Tirol) készültek 1905-ben, Runggaldier József szobrász alkotásai, magasságuk 2,60 méter.A templom leghíresebb látnivalója, a zarándokok imáinak célpontja, a Mária kegy-szobor hársfából készült, 227 cm magas, ezzel a világon ismert fa kegyszobrok legnagyobbika. Válláról palást csüng le, fejét hármas korona díszíti, jobb kezében királyi jogart, baljában a koronás Kisjézust tartja. 1515 és 1520 között készülhetett reneszánsz stílusban. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.

*******

KÜLÖNVONATOKKAL A PÜNKÖSDI BÚCSÚRA, CSÍKSOMLYÓRA - 2012

Hosszú idő után, négyéve indult újra hosszú útjára a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors. A Kárpáteurópa utazási iroda és az Indóház vasúti magazin 2008-ban egyedülálló vállalkozásba kezdett. Különvonatot indított a csíksomlyói búcsúra tartó zarándokok számára, a második bécsi döntést követően Budapestet Erdély távoli részével összekötő vonat nyomán, Székely gyors néven. A járat 1944-ben, Észak-Erdély elvesztését követően megszűnt és csak nemrég indult újra útnak. Nem véletlenül mondták a szerelvényt nemzeti lobogókkal váró székelyek az anyaországiaknak:

"Késtetek..., késtetek 64 évet."

A csíksomlyói búcsú a román diktátor Ceaucescu bukása után az erdélyi és anyaországi magyarok százezreinek ökunemikus istentiszteletévé, szent találkozójává vált. Ide vitt először három esztendeje nyolc kocsiban négyszáz zarándokot a kultikus Nohab dízel mozdony. A zarándokokat Erdő Péter bíboros prímás érsek áldása kísérte a csíksomlyói búcsúra.

Az ezeréves határra, a Gyimesekbe is eljutó vonat sikere miatt, a zarándokok tavaly májusban már tizenkét vasúti kocsival indultak útra. Csak azért nem többen, mert ennél hosszabb szerelvény nem fért el a kisebb székelyföldi vasútállomásokon, illetve ennél több kocsit segítséggel sem tudott elhúzni a szent koronás címerrel díszített magyar mozdony.

A Kárpáteurópa utazási iroda idén már 2 különvonatot indított és jövőre is két zarándok vonat fog indulni. Az egyik a már jól ismert Székely Gyors, a másik Csíksomlyó Expressz néven fog közlekedni 1600 utassal.
A Székely Gyorsot a csodálatosan felújított veterán Nohab, a Csíksomlyó Expresszt a Magyarország legkorszerűbb és legerősebb 10.000 lóerős villanymozdonya, a látványosan átfestett Taurus fogja húzni.

A zarándokok, mint korábban, most is falusi turizmus keretein belül, székely családoknál alszanak Alcsíkban, Tusnádfürdő, Újtusnád, Csíkszentsmon, Csíkszentimire, Csíkszentkirály színmagyar falvaiban. Az utasokat a szálláshelyekről a különvonat hozza, viszi a programok helyszínére, és természetesen idén is eljutnak az ezeréves határra, ahol eszükbe juthat a híres Széchenyi idézet:

" MAGYARNAK LENNI NEHÉZ, DE NEM LEHETETLEN. "