Magyarország nem a politikai színezete, hanem a cselekedetei alapján ítéli meg Románia kormányát, és folytatni szeretné az elmúlt években kibontakozott együttműködést - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek, miután pénteken a bukaresti külügyminisztériumban tárgyalt.
Németh Zsolt beszámolt arról, hogy a határ menti együttműködéstől kezdve a kisebbségi kérdésig valamennyi időszerű téma terítékre került a Luminita Odobescu és Bogdan Aurescu államtitkárokkal folytatott megbeszélésein.
„Választási kampány van, és könnyen előkerül a nacionalizmus ügye, de azt kértem román partnereimtől, hogy ne veszélyeztessük ebben a választási évben a hosszú távú közös magyar-román érdekeket. Erre vonatkozóan a román államtitkárasszony részéről egyértelmű ígéretet kaptam. Bízom abban, hogy ezt be is tudják majd tartani” - mondta Németh Zsolt.
A magyar külügyi államtitkár azt kérte a román féltől, találjanak megoldást a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügyére, tekintettel arra, hogy az anyanyelvű oktatás kiemelten fontos a romániai magyarság jóléte, megmaradása, jövője szempontjából.
A magyar fél a határokon megteremtendő összeköttetési pontokra vonatkozó megállapodási javaslattal szeretne lendületet adni a kapcsolódást jelentő utak, kerékpárutak, vízvezeték építésének.
„Autópálya-összeköttetéseket kell építeni, két autópályát és egy gyorsforgalmi utat kell a közeljövőben összekapcsolni a határon. Határ menti vegyes bizottság felállítását javasoltuk, és a magyar közlekedési miniszter is kész ellátogatni Romániába. Ki kell aknázni a szomszédságból és a remélhetőleg mielőbbi román schengeni tagságból fakadó előnyöket a két ország javára” - magyarázta az államtitkár.
Azon kérdésre, hogy szóba került-e a Nyirő-ügy, Németh Zsolt azt mondta: megismételte azt az álláspontot, hogy a magyar fél ezt kegyeleti ügynek tekinti.
„A halottakat el kell temetni, a huszadik század kegyetlensége miatt ez nem mindig volt lehetséges. Magyarországon is számtalan újratemetésre került sor az elmúlt húsz évben, és mindenképpen el kell kerülni, hogy ezek a kérdések ideológiai vagy politikai dimenziót öltsenek” - mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a történészek és az irodalomtörténészek munkáját bátorítják, „de a politikának, azt gondolom, ehhez semmi köze”.
A román külügyminisztérium sajtóközleményt tett közzé a zárt ajtók mögött lebonyolított tárgyalásokról, amelyben hangsúlyozza, hogy a vitás kérdések megoldására továbbra is a magas szintű párbeszédet és a diplomáciai csatornákat tartja legalkalmasabbnak.
A közlemény szerint a magyar-román külügyi államtitkári tárgyalásokon a közös energetikai projekteket, valamint a Nyugat-Balkán és Moldovai Köztársaság integrációs esélyeit is áttekintették.
Bogdan Aurescu államtitkár sürgette, hogy a felek mielőbb véglegesítsék és írják alá a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság tavaly júniusban elkezdődött nyolcadik ülésszakának jegyzőkönyvét, annál is inkább, mert Magyarországon átfogó törvényi változások következtek be, aminek jelentős kihatásai vannak az országban élő román kisebbségre.
A román fél ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a Románia által alkalmazott kisebbségvédelmi szabványokat európai és nemzetközi szinten is nagyra értékelik, ezért Bukarest továbbra is azon lesz, hogy ezeket betartva biztosítsa a kisebbségekhez tartozó személyek nemzeti identitásának védelmét és az identitás szabad megélését - olvasható a román külügyminisztérium közleményében.
Németh Zsolt beszámolt arról, hogy a határ menti együttműködéstől kezdve a kisebbségi kérdésig valamennyi időszerű téma terítékre került a Luminita Odobescu és Bogdan Aurescu államtitkárokkal folytatott megbeszélésein.
„Választási kampány van, és könnyen előkerül a nacionalizmus ügye, de azt kértem román partnereimtől, hogy ne veszélyeztessük ebben a választási évben a hosszú távú közös magyar-román érdekeket. Erre vonatkozóan a román államtitkárasszony részéről egyértelmű ígéretet kaptam. Bízom abban, hogy ezt be is tudják majd tartani” - mondta Németh Zsolt.
A magyar külügyi államtitkár azt kérte a román féltől, találjanak megoldást a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügyére, tekintettel arra, hogy az anyanyelvű oktatás kiemelten fontos a romániai magyarság jóléte, megmaradása, jövője szempontjából.
A magyar fél a határokon megteremtendő összeköttetési pontokra vonatkozó megállapodási javaslattal szeretne lendületet adni a kapcsolódást jelentő utak, kerékpárutak, vízvezeték építésének.
„Autópálya-összeköttetéseket kell építeni, két autópályát és egy gyorsforgalmi utat kell a közeljövőben összekapcsolni a határon. Határ menti vegyes bizottság felállítását javasoltuk, és a magyar közlekedési miniszter is kész ellátogatni Romániába. Ki kell aknázni a szomszédságból és a remélhetőleg mielőbbi román schengeni tagságból fakadó előnyöket a két ország javára” - magyarázta az államtitkár.
Azon kérdésre, hogy szóba került-e a Nyirő-ügy, Németh Zsolt azt mondta: megismételte azt az álláspontot, hogy a magyar fél ezt kegyeleti ügynek tekinti.
„A halottakat el kell temetni, a huszadik század kegyetlensége miatt ez nem mindig volt lehetséges. Magyarországon is számtalan újratemetésre került sor az elmúlt húsz évben, és mindenképpen el kell kerülni, hogy ezek a kérdések ideológiai vagy politikai dimenziót öltsenek” - mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a történészek és az irodalomtörténészek munkáját bátorítják, „de a politikának, azt gondolom, ehhez semmi köze”.
A román külügyminisztérium sajtóközleményt tett közzé a zárt ajtók mögött lebonyolított tárgyalásokról, amelyben hangsúlyozza, hogy a vitás kérdések megoldására továbbra is a magas szintű párbeszédet és a diplomáciai csatornákat tartja legalkalmasabbnak.
A közlemény szerint a magyar-román külügyi államtitkári tárgyalásokon a közös energetikai projekteket, valamint a Nyugat-Balkán és Moldovai Köztársaság integrációs esélyeit is áttekintették.
Bogdan Aurescu államtitkár sürgette, hogy a felek mielőbb véglegesítsék és írják alá a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság tavaly júniusban elkezdődött nyolcadik ülésszakának jegyzőkönyvét, annál is inkább, mert Magyarországon átfogó törvényi változások következtek be, aminek jelentős kihatásai vannak az országban élő román kisebbségre.
A román fél ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a Románia által alkalmazott kisebbségvédelmi szabványokat európai és nemzetközi szinten is nagyra értékelik, ezért Bukarest továbbra is azon lesz, hogy ezeket betartva biztosítsa a kisebbségekhez tartozó személyek nemzeti identitásának védelmét és az identitás szabad megélését - olvasható a román külügyminisztérium közleményében.
