Zászlóháború dúl a Székelyföldön

Azzal, hogy Kovászna és Hargita megye prefektusai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A politikus ezt azon a tegnapi, budapesti ünnepségen mondta, amelyen Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. Németh Zsolt felidézte Mircea Duşa védelmi miniszter hétvégi szavait, amelyek szerint a székely zászló támadás a román állami jelképek ellen.

A politikus hozzátette: a magyar kormány határozottan elvárja a román kormányzattól, hogy szüntesse be ezt a fajta agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.


Németh Zsolt államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállást is jelenti. „Az elmúlt hónapok romániai lépései ellentétesek az elmúlt években kibontakozott magyar–román együttműködéssel, a stratégiai partnerség értékrendjével, gyakorlatával, ahogyan az EU normáival is” – mondta.

„Támadás a közösségi jogok ellen”

A székely zászló elleni támadást az államtitkár a közösség jogai, autonómiája és a léte elleni támadásnak nevezte. A fideszes politikus ugyanakkor biztatónak mondta, hogy elmozdították tisztségéből Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektust, aki a magyar feliratok és a székely szimbólumok elleni intézkedéseivel keltett feltűnést a székely megyében. Az eseményen Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP), Budafok-Tétény polgármestere úgy értékelte, hogy kisebbségi kérdésekben kettős mércét alkalmaz az Európai Unió. Németh Zoltán, a XXII. kerület fideszes országgyűlési képviselője szerint „ki kell követelni” a határon túli magyaroknak azokat a jogokat, amelyek az EU számára is fontosak. A Tisztességes Választásért Alapítvány egyébként tegnap közölte: ötven székely zászlót ajánlott fel az önkormányzatoknak. Eddig a főváros VII. kerülete, valamint Gyöngyöspata és Siófok tűzte ki a zászlót a helyi önkormányzati hivatal épületére. A tegnapi ünnepségen további magyarországi önkormányzatok, köztük Pesterzsébet és Diósd képviselői vették át a Székelyföld zászlaját.

Európai üggyé válhat a zászlóvita

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a Krónikának elmondta, azt tervezik, hogy más országok kormányait is tájékoztatják, hogy a Székelyföldön a román hatóságok tiltják a székely szimbólumok törvényes használatát. „Jóleső érzés, hogy a magyar kormány és hivatalos képviselője kiáll a székely szimbólumok mellett, hogy a hangunk nemcsak itthon hallatszik, nemcsak a román kormányig jut el” – mondta a háromszéki politikus. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, az alsóház külügyi bizottságának az elnöke lapunknak azt nyilatkozta, minden alkalmat meg kell ragadni, hogy együtt álljunk ki jogaink érvényesítéséért. „Magyarország alkotmányos kötelessége, hogy szót emeljen, ha a határon túli magyarok jogai csorbulnak, ha legitim igényeiket megtagadják. Évek óta zajlik a hercehurca, bár a magyar közösségnek jogos követelése, hogy szimbólumait használhassa, az RMDSZ folyamatosan küzd, végzi a feladatát, ám minden támogatás jól jön” – szögezte le Borbély. Az RMDSZ-es politikus szerint az lenne a leghatékonyabb, ha Magyarország Külügyminisztériuma, Németh Zsolt államtitkár a két ország közötti hivatalos együttműködés keretében – például a vegyes bizottságokban – a romániai felelős tisztségviselőknek is elmondaná, hogy a magyar kormány nem ért egyet azzal, ha megtiltják a sajátos nemzeti szimbólumok használatát, vagy ha a magyar kisebbség jogai sérülnek. „Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy közösen kiálljunk a jogainkért” – mondta Borbély László.

Magyar fiatalokat zaklat a rendőrség Sepsiszentgyörgyön

Magyar fiatalokat gyanúsít a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság a román zászló megrongálásával. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, két fiatal kereste meg, akik elpanaszolták, hogy beidézték a rendőrségre, több órán át vallatták őket, bár tanúkkal tudták igazolni, hol voltak, amikor a prefektúra előtti óriászászlót felhasították. Kérdésükre a rendőrök azt mondták, azért gyanúsítják őket, mert a Facebook-oldalukon székely jelképek vannak. Bedő Zoltán szerint felülről irányított gyűlöletkeltés zajlik a székelység, a magyarság ellen, ide sorolható az Antena 3 műsora is, amelyben szándékosan félrevezették a nézőket, hazudtak arról, hogy a háromszéki önkormányzatnak nincs román nyelvű honlapja. Amint arról beszámoltunk, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet által tiltakozásképpen felállított székely óriáspannót a prefektus a kisegyesülés évfordulóján román trikolórral takarta el, amit később ismeretlen tettesek két helyen kihasítottak. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnokhelyettese egyébként elmondta, nyolc térfigyelő kamera felvételét nézték meg a román zászlórongálás ügyében nyomozó háromszéki rendőrök, de a felvételeken nem látszik jól az elkövető arca, és a ruháit sem tudják azonosítani. A felvételekről annyit tudtak kideríteni, hogy a tettes, egy férfi egyedül volt, és január 26-án éjjel 1.30 és 2 óra között hasította fel a román trikolórt. Stoenescu elmondta, a nemzeti szimbólumok megsértéseként kezelik az ügyet, a nyomozást az ügyészség vezeti, az elkövetőre 3 hónaptól hat évig terjedő börtönbüntetést róhatnak ki. Minél hamarabb ki szeretnék deríteni, ki a tettes, mert a rendőrségen is nagy a nyomás – mondta a parancsnokhelyettes.

Bepanaszolták az Antena 3-at

Az Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség az Antena 3 televízió felelősségre vonását követeli, mert a Mihai Gâdea vezette műsorban szándékosan félretájékoztatták a nézőket. A sajtófigyelő ügynökség az Országos Audiovizuális Tanácshoz fordult, kérve, hogy kötelezze helyesbítésre a televíziót és bírságolja meg a szerkesztőket. Az Antena 3 Ştirea zilei műsorában azt állították, hogy a Kovászna Megyei Tanácsnak nincs román nyelvű hivatalos honlapja, ennek bizonyítására egy Photoshop programmal meghamisított képernyőmentést mutattak be, áll az Active Watch közleményében. A sajtófigyelő ügynökség rámutat, hogy a műsorban később az önkormányzat honlapjának egy másik képernyőmentése is megjelent, ez már tartalmazta a nyelvváltó gombot, tehát hogy a honlap román változata is elérhető, de Mihai Gâdea műsorvezető a különbséget nem jelezte, ezzel megsértette az audiovizuális törvény az információk pontos, ellenőrzött, részrehajlás nélküli és jóhiszemű közlésére vonatkozó előírásait. Az élő adásba telefonon keresztül bekapcsolódó Tamás Sándor tegnap a Krónikának elmondta, már akkor jelezte, hogy a valóságot meghamisítják, szándékosan manipulálnak. Amint arról beszámoltunk, a Kovászna Megyei Tanács is feljelentést tett az audiovizuális tanácsnál gyűlöletbeszéd és a valóság meghamisítása miatt.

*******************

                          Ponta a zászlóügyről: Románia nem tűri el, hogy kioktassák

                  

Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit - hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök szerdán arra reagálva, hogy Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló „zászlóháború” ellen emelt szót kedden, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen. Bogdan Aurescu, a román külügyminisztérium államtitkára azt nyilatkozta: a magyar politikus azon felhívása, amelyben a székely zászló kitűzésére buzdította a magyarországi önkormányzatokat, gyakorlatilag egyet jelent az etnikai alapú területi autonómia támogatásával, melyet Románia alkotmánya nem ismer el.

Ponta a szerdai kormányülés elején, a sajtó jelenlétében hozta szóba a témát. „Arra kérem, külügyminiszter úr, hogy mielőtt Brüsszelbe indul, adjon határozott választ, hogy nem tűrünk - tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, de normális esetben ezeket szemtelenségeknek nevezném -, de nem tűrünk semmilyen leckét senkitől arról, hogyan alkalmazzuk a törvényeket Romániában” - mondta Victor Ponta.
A kormányfő hozzátette, úgy véli, Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén.

„Ha valaki Romániában akar választási kampányt folytatni, arra határozottan kell reagálni, anélkül persze, hogy csapdába esnénk, de nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk itt ki. Nem akarom, hogy provokációk csapdájába essünk, de annak a látszatát is szeretném elkerülni, hogy külföldről adnak nekünk leckéket. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is” - mondta a szerdai kormányülésen a miniszterelnök.

Németh Zsolt kijelentéseire a bukaresti külügyminisztérium is közleményben reagált. A dokumentum szerint elfogadhatatlan a magyar külügyi államtitkár nyilatkozata, amely ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével.

A dokumentum Bogdan Aurescu külügyi államtitkárt idézi, aki szerint Románia nem fogad el ilyen „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Aurescu szerint magyar kollégája lényegében az etnikai területi autonómia mellett foglalt állást, amit nem tesz lehetővé a román alkotmány. A román külügyminisztérium ugyanakkor bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét.

Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”.

Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz.

Németh Zsolt: Magyarország a cselekedetei alapján ítéli meg a román kormányt

Magyarország nem a politikai színezete, hanem a cselekedetei alapján ítéli meg Románia kormányát, és folytatni szeretné az elmúlt években kibontakozott együttműködést - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek, miután pénteken a bukaresti külügyminisztériumban tárgyalt.

Németh Zsolt beszámolt arról, hogy a határ menti együttműködéstől kezdve a kisebbségi kérdésig valamennyi időszerű téma terítékre került a Luminita Odobescu és Bogdan Aurescu államtitkárokkal folytatott megbeszélésein.

„Választási kampány van, és könnyen előkerül a nacionalizmus ügye, de azt kértem román partnereimtől, hogy ne veszélyeztessük ebben a választási évben a hosszú távú közös magyar-román érdekeket. Erre vonatkozóan a román államtitkárasszony részéről egyértelmű ígéretet kaptam. Bízom abban, hogy ezt be is tudják majd tartani” - mondta Németh Zsolt.

A magyar külügyi államtitkár azt kérte a román féltől, találjanak megoldást a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügyére, tekintettel arra, hogy az anyanyelvű oktatás kiemelten fontos a romániai magyarság jóléte, megmaradása, jövője szempontjából.

A magyar fél a határokon megteremtendő összeköttetési pontokra vonatkozó megállapodási javaslattal szeretne lendületet adni a kapcsolódást jelentő utak, kerékpárutak, vízvezeték építésének.

„Autópálya-összeköttetéseket kell építeni, két autópályát és egy gyorsforgalmi utat kell a közeljövőben összekapcsolni a határon. Határ menti vegyes bizottság felállítását javasoltuk, és a magyar közlekedési miniszter is kész ellátogatni Romániába. Ki kell aknázni a szomszédságból és a remélhetőleg mielőbbi román schengeni tagságból fakadó előnyöket a két ország javára” - magyarázta az államtitkár.

Azon kérdésre, hogy szóba került-e a Nyirő-ügy, Németh Zsolt azt mondta: megismételte azt az álláspontot, hogy a magyar fél ezt kegyeleti ügynek tekinti.

„A halottakat el kell temetni, a huszadik század kegyetlensége miatt ez nem mindig volt lehetséges. Magyarországon is számtalan újratemetésre került sor az elmúlt húsz évben, és mindenképpen el kell kerülni, hogy ezek a kérdések ideológiai vagy politikai dimenziót öltsenek” - mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a történészek és az irodalomtörténészek munkáját bátorítják, „de a politikának, azt gondolom, ehhez semmi köze”.

A román külügyminisztérium sajtóközleményt tett közzé a zárt ajtók mögött lebonyolított tárgyalásokról, amelyben hangsúlyozza, hogy a vitás kérdések megoldására továbbra is a magas szintű párbeszédet és a diplomáciai csatornákat tartja legalkalmasabbnak.

A közlemény szerint a magyar-román külügyi államtitkári tárgyalásokon a közös energetikai projekteket, valamint a Nyugat-Balkán és Moldovai Köztársaság integrációs esélyeit is áttekintették.

Bogdan Aurescu államtitkár sürgette, hogy a felek mielőbb véglegesítsék és írják alá a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság tavaly júniusban elkezdődött nyolcadik ülésszakának jegyzőkönyvét, annál is inkább, mert Magyarországon átfogó törvényi változások következtek be, aminek jelentős kihatásai vannak az országban élő román kisebbségre.

A román fél ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a Románia által alkalmazott kisebbségvédelmi szabványokat európai és nemzetközi szinten is nagyra értékelik, ezért Bukarest továbbra is azon lesz, hogy ezeket betartva biztosítsa a kisebbségekhez tartozó személyek nemzeti identitásának védelmét és az identitás szabad megélését - olvasható a román külügyminisztérium közleményében.

Kolozsváron avattak Sissi-szobrot

A kolozsvári evangélikus püspökség udvarában felavatták Erzsébet királyné, a népszerű Sissi mellszobrát, amelynek eredeti változata egykor a város fellegvárának egyik sétányán állt.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a szoboravatón az Alexander Dubcek egykori csehszlovákiai vezető által megteremtett „emberarcú szocializmus” fogalmának parafrázisaként arról beszélt, hogy Sissi az „asszonyarcú dualizmust” teremtette meg a magyarság számára. Úgy vélte, példázata azt üzeni a mának: ha a magyarság jogos igényeit kielégítik, együtt lehet vele élni, üzletet lehet vele kötni.

Emberarcú magyarságpolitika

Németh Zsolt szerint az „emberarcú magyarságpolitikának” aktualitása van ma Romániában, hiszen az elmúlt években kialakult kölcsönös tisztelet mintha pár napja nem lenne érzékelhető. „Készen állunk arra, hogy a gyümölcsöző magyar–román kapcsolat megmaradjon ezután is. Az emberarcú magyarságpolitika folytatható, bízunk benne, hogy ezt a román politika is felismeri” – mondta az államtitkár.

Adorjáni Dezső evangélikus püspök ünnepi beszédében arra világított rá, hogy Erzsébet királyné a Habsburgok bosszúja által jellemzett Bach-korszakban találta meg az utat a magyarok szíve felé. Értelmezése szerint a királyné a mai kornak azt üzeni: „akkor sem lehetetlen a megegyezés, amikor egymásnak feszülnek a kedélyek; a falakat le lehet bontani, meg lehet találni a közös utat, ki lehet békülni”.

Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, a szoborállítás ötletgazdája és szervezője reményét fejezte ki, hogy a szobrot pár éven belül az eredeti helyén, a kolozsvári fellegvár egyik sétányán is felállíthatják. A szoborállítás szerinte azt jelzi, a magyarok nem hálátlanok. Mint fogalmazott, megemlékeznek azokról, akik szeretettel, tisztelettel, nyitottsággal fordultak feléjük. A politikus azt mondta, ezt a bukaresti nagypolitika képviselői is megjegyezhetnék.

MNO

Orbán Viktor : sikeres állam csak erős nemzettel képzelhető el

Az erős állam és a mögötte álló erős nemzet közötti összefüggésről beszélt szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, Tusnádfürdőn. A legnagyobb érdeklődéssel várt előadást kellemes, napos időben hallgatták végig az összegyűltek. Az elmúlt két esztendővel ellentétben az idén a szervezők nem hívták meg Traian Băsescu román államfőt, így az előadók asztalánál Orbán Viktoron kívül Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke, valamint Németh Zsolt, a budapesti külügyminisztérium parlamenti államtitkára foglaltak helyet.

Orbán Viktor előadásában kifejtette: az egész világ egy új korszak határán áll, korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek. Ez a korszakváltás szerinte az előző korszak összeomlásával fog megtörténni. A nyugati világban ugyanis az államadósság olyan mértékűvé válik, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni. A most véget érő korszakban sokan azt hitték, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás korlátlan mértékben fokozható, a piaci verseny átalakult fogyasztási versennyé, de a vagyonok és az erőforrások nem nőttek ezzel arányosan.

A magyar kormányfő szerint az újonnan felépülő új korszakban az államnak merőben új szerepe lesz a gazdaságban, amelyet az államnak kell újjászervezni, megteremtve a munkaalapú társadalmi rendszert a pazarló, fedezet nélküli fogyasztást gerjesztő jóléti állam helyett. Sikeres államot azonban csak akkor lehet felépíteni, ha erős nemzet áll mögötte.

A miniszterelnök szerint a magyarok megértették, hogy a korábbi magyar világ is csődbe jutott. Magyarország minden más európai országot megelőzve adta meg a helyes választ e korszakváltásra - szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett az utóbbi időszak főbb döntéseire, például a kettős állampolgárság megadására, az új alkotmány kidolgozására, az új közteherviselési rendszerre, a bankadó és a válságadó bevezetésére, a nyugdíjvédelmi programra, az adósság csökkentésére és a demográfiai hanyatlás megállítását célzó erőfeszítésre.

Idézte az idei tábor mottóját, amely szerint „összenő, ami összetartozik”. Úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet összenövése. Hangsúlyozta: ha nincs erős anyaország, nincs erős Kárpát-medencei magyar nemzet sem. Jó hírnek nevezte, hogy egy évvel ezelőtt még a zátonyok között sodródók között említették Magyarországot, ma azonban már a zátonyoktól távolodó országok között tartják számon.

A kivándorlással kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor megállapította: olyan politikát kell folytatni, amely bátorítja a fiatalokat, hogy menjenek ki a világba, próbáljanak boldogulni, de meg kell teremteni számukra a visszatérés feltételeit is.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az erdélyi magyar pártok, szervezetek közül melyikkel van jóban a magyar kormány, Orbán Viktor kifejezte azt a meggyőződését, hogy az összes határon túli területen egységesen kell fellépni. Hozzátette azonban, hogy az egység felé az elkülönülés utáni együttműködés rendszere is elvezethet. Egy másik kérdésre reagálva úgy vélekedett: Magyarország nemzetközi tekintélyének növelésével tehet a legtöbbet határon túli magyarokért. A tekintélyért viszont harcolni kell – tette hozzá.

Tőkés László bevezetésképpen a kilencven évvel ezelőtt írott Kiáltó szó szellemiségét
idézte meg, mondván, hogy a röpirat erdélyi magyarságunkra vonatkozó tartalma ma is
érvényes. A sebtépés, önsajnálat ideje lejárt, a továbbhaladás útját pedig a szabadság, az
egyesülés és a gyógyulás kulcsszavak mutatják. Ezek közül az első a magyar állampolgárság
kiterjesztését, a második „Trianon gyógyítását", a harmadik pedig a húsvéti alkotmányt jelenti – hangzott el.

Az egykori temesvári református lelkipásztor a mai romániai helyzetre kitérve rávilágított arra, hogy két évtized alatt keveset sikerült megvalósítania az erdélyi magyarságnak. 1920 óta nem volt becsületes népszámlálás, felemelkedés helyett elburjánzott a korrupció. Az európai és a világméretű válságot tetézi az erkölcsi válság. „Nem volt időnk szembenézni a kommunista múlttal. Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincsen. Kikínlódtunk egy magánegyetemi rendszert, épp az első Orbán-kormány jóvoltából” – hangoztatta.

Hozzáfűzte: még mindig a posztkommunizmus terhével viaskodunk, és ehhez hozzájárul még a szórványosodás, a népességfogyás, vagy a román magyarellenesség problémája is. Harminc év alatt egy millióval apadt a magyarság száma és ez felér a két világháború vérveszteségével. „Nem csak az országunk, hanem a társadalmi képünk is csonka” – vonta le a következtetést. A területi átszervezésre vonatkozóan, egyben utalva Traian Băsescu távolmaradására Tőkés László kijelentette: nincs helye alkunak az átrendezés kérdésében. Továbbá hozzátette, hogy Temesvár ostromának folytatásaként tekinthető az, hogy a román hatalom megkérdőjelezi Székelyföld létét.

A ciántechnológiás alapú bányászat ügyében az EP-alelnök fontosnak tartotta megemlíteni, hogy hiába van készülőben az Európai Unióban a ciánbányászatot tiltó jogszabály, ha ehhez Románia nem igazodik. Sorra hárulnak el az akadályok a verespataki aranybánya-beruházás elől, ezért Tőkés László Kápát-medencei összefogást sürget.

Felszólalásának végéhez közeledve az EMNT-elnök kitért az alakuló új romániai magyar párt helyzetére is. A Jurnalul Naţional című bukaresti napilap pénteken közölte a Bukaresti Törvényszék indoklását, amellyel a testület elutasítja az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Eszerint az EMNP politikai programjából kiderül, hogy az alakulat az alapvető emberi és közösségi jogokért küzd, ez pedig ellentétes a 2003/14-es párttörvénnyel. Ez lényegében azt jelenti, hogy törvényellenes az emberi és közösségi jogok képviselete Romániában, magyarázta Tőkés László. Az indoklásban az is szerepel, hogy azért nem jegyzik be a pártot, mert nem a nemzeti érdekek, hanem csak egy közösség szolgálatát tűzte ki célul. „Ez súlyosan diszkriminatív, antidemokratikus, és abszurd argumentáció. Az a hibánk, hogy magyarok vagyunk? Adjuk fel az identitásunkat ahhoz, hogy pártot alapítsunk? Azt kérjük a román féltől, hogy üljünk le egy tárgyalóasztalhoz és nem mint többség a kisebbséggel, hanem mint nemzet a nemzettel vitassuk meg ezt a kérdést. Mi semmi mást nem kérünk, mint az elvesztett területekért járó jogokat” – zárta mondandóját Tőkés László.

Németh Zsolt: autonómia lesz, előbb vagy utóbb

Erdély az egész kárpát-medencei magyar autonómiastratégia szempontjából kulcskérdés: az erdélyi magyarság nagy szolgálatot tesz az egész magyar közösségnek, ha itt sikerül az autonómia terén áttörést elérni – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Tusványosként közismert Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki napján. Az Autonómia változó feltételei című nemzetpolitikai kerekasztalbeszélgetésen több kárpát-medencei magyar kisebbségi párt vezetője mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is részt vett.

Németh Zsolt leszögezte: arról nincs vita a magyarságon belül, hogy autonómia kell, és optimizmusának adott hangot atekintetben, hogy sikerüljön az autonómiatörekvések terén szót érteni a román politikum képviselőivel. „Racionális politikai osztállyal van dolgunk. A román politikum tudatában van annak, hogy a romániai magyar közösség milyen mértékben tudja befolyásolni az ország stabilitását. Székelyföld Autonóm Tartomány erősíti Románia szuverenitását” – szögezte le a politikus, aki arról is beszélt: a határon túli magyar szervezeteknek „két ligában”, hazájukban és az összmagyar politikai porondon is politizálniuk kell érdekeik érvényesítéséért. Rámutatott: fontos, hogy a differenciált helyzetben lévő magyar nemzeti közösségek mindenhol előrelépést tudjanak elérni az önrendelkezés kivívása terén. „Szlovákiában abnormális módon hiszterizált az autonómia fogalma, ezért segíteni kell a felvidéki magyarokat abban, hogy a szlovák-magyar viszonyt olyan mederbe tereljék, amelyben nem tekintik ördögtől valónak az autonómiát” – fejtette ki.

Kelemen: az autonómia nem cél, hanem eszköz

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az önrendelkezés kapcsán kifejtette: az autonómiát nem célként, hanem eszközként kell tekinteni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok megmaradhassanak biztonságban, szabadon, magyarként. Kelemen szerint az autonómiacélok kitűzésekor azt kell figyelembe venni, hogy mit akarnak az erdélyi magyarok: Erdélyben, magyarként megmaradni. A politikus emlékeztetett: az elmúlt húsz évben két megoldási lehetőséget vázoltak fel az autonómia elérésére. Az egyik szerint „kijelentjük és megteremtjük”, a másik szerint viszont arra van szükség, hogy lépésről lépésre építsük, keressük a megegyezés lehetőségét a többséggel.

Rámutatott: Erdélyen belül, a Székelyföldön, a Partiumban illetve Közép-Erdélyben különböző autonómiaformákat kell megteremteni, mert más körülmények között élnek az emberek. Sikerként könyvelte el a nyelvi jogok és a nemzeti szimbólumok használatának kivívását, és kijelentette, ezeket a mozaikkockákat összerakva, napi aprómunkával, építkezéssel érhető el az autonómia. Emlékeztetett: a külső körülmények is folyamatosan változnak, így ezek figyelembe vételével kell az eszközöket megteremtenünk a területi, a kulturális vagy a személyi elvű autonómia létrehozásához. „A transzszilván értékekre, a nyitottságra és a párbeszédre kell építeni, és partnereket kell keresni Romániában, a parlamentben. Nekünk ugyanis ahhoz, hogy elérjük céljainkat, a magunk hét százaléka mellé még meg kell szereznünk további 43 százaléknyi támogatást” – ecsetelte Kelemen.

Leszögezte: a célok eléréséhez szükséges Budapest támogatása, az, hogy Budapestnek tekintélye, szava legyen a régióban és az Európai Unióban, ugyanakkor Budapest nélkülünk nem tudja ezt a kérdést megoldani. Szerinte Brüsszzel sem kerülhető meg az autonómiaküzdelmek tekintetében, és emlékeztetett, hogy az Unión belüli magyar jelenlét kezdetétől számítva jelent meg a napirenden a kérdés. „Az EU-nak és tagállamainak is kötelességük lesz olyan kereteket megteremteni, amelyek segítik a nemzeti közösségek megmaradását, megerősödését” – vélte. „Napról napra történő építkezés szükséges a Budapest-Bukarest-Brüsszel tengely mentén” – szögezte le.

A romániai közigazgatási átszervezés kapcsán kijelentette: a mai gazdasági régiókat kell koherens gazdasági fejlesztési régiókká átalakítani, és ezekhez a régiókhoz kell majd közigazgatási hatásköröket rendelni. Az eredeti tervekkel ellentétben a nyári parlamenti ülésszakban el nem fogadott kisebbségi törvény kapcsán megjegyezte: az abban foglalt kulturális autonómia intézményes feltételei megteremtésének csak akkor van értelme, ha a kulturális autonómiatanácsok megkapják a szükséges hatásköröket.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte, az autonómia kereteinek, eszközeinek megteremtéséről nincs vita a romániai magyarságon belül, és arra buzdított, hogy a jövő szempontjából kulcsfontosságú idei népszámlálás előtt a teljes politikai és civil szféra fogjon össze annak érdekében, hogy minél többen vallják magyarnak magukat. A jövő szempontjából szintén rendkívüli jelentőségűnek nevezte azt, hogy a jövő évi parlamenti választásokat követően is erős parlamenti képviselettel rendelkezzen a romániai magyarság.

Toró: konszenzus és stabilitási paktum kell

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke – némiképp vitába szállva Kelemennel – leszögezte: előbb a Nagyvárad- Kolozsvár-Marosvásárhely-Székelyudvarhely-Csíkszereda tengely mentén kell az együttműködést kialakítani, azaz meg kell teremteni a konszenzust a romániai magyar politikai alakulatok között. „Nagyon fontos a nemzeti konszenzus kialakítása: ezt egy erdélyi stabilitási egyezmény keretében kívánjuk rögzíteni” – hangoztatta. Szükségesnek nevezte, hogy az autonómia ügyét megtisztítsák a pártpolitikai sallangoktól, és emlékeztetett: ott, ahol sikerült konszenzust elérni, történt előrelépés, ahol nem, ott ezt a többség kihasználta ellenünk. Leszögezte: konszenzus nélkül nincs siker. „A politikai konszenzusteremtés alapja Neptun feloldása lehetne” – utalt az RMDSZ akkori vezetői és a román kormánypártok közötti, a 90-es évek elején a Fekete-tenger partján lévő üdülővárosban megkötött paktumra.

Toró szerint az RMDSZ-en belül nem születtek olyan döntések, olyan önrendelkezésről szóló javaslatok, amelyek az összes, belső és külső csoport konszenzusát bírták volna, és a két út közül – az egyik a közösségi autonómiát állítja a politika homlokterébe, a másik nem határoz meg koherens keretet, ehelyett beépül a bukaresti politikai elitbe, és ott alkud ki bizonyos engedményeket – az utóbbit választotta. Úgy vélte, ennek nyomán az erdélyi magyar eliten belül is vannak ellenérdekeltek az autonómiában, mivel őket kapcsolatrendszerük Bukaresthez fűzi. „Ezt az ellentmondást föl kell oldani” – állapította meg. „Meg kell próbálni közösen fellépni a régióátszervezés ügyében, a kamarillapolitika révén ugyanis nem lehet stratégiai eredményeket elérni. A nemzeti minimumot tartalmazó erdélyi stabilitási egyezmény kidolgozásába és megvalósításába a civil szférát, és a felsőoktatás képviselőit is be kell vonni” – mondta. „Budapest csak akkor tud támogatni, ha sikerült kialakítani a konszenzust” - vonta le a következtetést Toró. Hozzátette: a kisebbségi törvény RMDSZ által kidolgozott tervezete 2012-ben látványosan elbukik majd a parlamentben, mivel választási év van. A bukás egyik okát ugyanakkor abban látja, hogy kidolgozásakor nem volt meg a nemzeti konszenzus.

Autonómiától a nacionalista hisztériáig

A Kárpát-medence különböző régióiból érkezett magyar pártelnökök is felvázolták a beszélgetés során, milyen problémákkal küszködnek. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogyan próbál a délvidéki magyarság a Belgrád által biztosított, korlátozott autonómialehetőségekkel élni. Elmondta, a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, presztízsét javítja az új magyar kormány hiteles politikája, az, hogy nemzetpolitikai szempontból beváltotta korábbi ígéreteit, és az is, hogy támogatja Szerbia EU-csatlakozását. Leszögezte ugyanakkor: azt, hogy mit akarnak elérni, a határon túli magyar közösségeknek kell megfogalmazniuk. „Fontos, hogy Budapest támogasson az autonómia kivívásában, de ezt a feladatot helyettünk nem tudja ellátni” – szögezte le. Mint elmondta, a nemzeti tanács kétéves stratégiai tervet dolgoz ki az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés terén, megkeresik a kisgyerekes családokat, hogy meggyőzzék őket: írassák gyermeküket magyar iskolába, az egyetemre bejutott hallgatók közül pedig mindenki ösztöndíjat kap, hogy ezáltal újratermeljék a magyar értelmiséget. Emellett megkezdődött az oktatási és művelődési intézmények alapítói jogainak átvétele is.

Berényi József, a pozsonyi parlamentből a tavalyi választásokon kiesett Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a Híd-Most szlovák-magyar vegyespárt mandátumszerzése ellenére hosszú távon a vegyespártok sikere nem biztosított, mert a magyar kérdésekben már a párton belül kompromisszumkényszer van, így, miután még a szlovák pártokkal is meg kell állapodni, csak „a kompromisszum kompromisszumának a kompromisszuma” alakul ki, ami végül nem elégséges megoldásokhoz vezet. Ilyennek nevezte az új nyelvtörvényt is, ami néhány kedvező cikkelye ellenére számos téren visszalépést is jelent. Leszögezte: az autonómia ügyéről csak úgy lehet érdemben tárgyalni, ha valamilyen módon sikerül rábírni a szlovák politikusokat, hogy árukapcsolás formájában, valamilyen ellenszolgáltatásért cserében támogassák a magyar törekvéseket.

A kárpátaljaiak helyzetéről Kovács Miklós, a Kárpátaljai magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Brenzovics László alelnök beszélt. Mint elmondták, náluk mostanra megfordult a kedvező trend: míg a 90-es évek elején sikerült kedvezményeket kivívni, mára megerősödött az ukrán nacionalizmus és a magyarellenesség, ami néha hisztérikus sajtótámadásokban és a kettős állampolgárok hatósági zaklatásában nyilvánul meg. Ennek ellenére a jövő évi választásokon ismét esély mutatkozik a parlamentbe való bejutásra, és ott is igyekeznek rábírni a magyar szülőket, hogy gyerekeiket küldjék magyar iskolába.

A beszélgetés záró következtetését Németh Zsolt vonta le, kijelentve: az autonómia nem követelés, hanem prognózis. „Autonómia lesz, előbb vagy utóbb” – szögezte le.

22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor : összmagyar összefogást sürgetett Semjén Zsolt

Ha az RMDSZ és a többi erdélyi magyar politikai alakulat nem tud a saját pártpolitikai szempontjaiból engedni, nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százaléka a romániai magyarságnak. Ezért összmagyar összefogás kell – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes szerdán a 22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor – az úgynevezett Tusványos – megnyitó előadásán Tusnádfürdőn. Az egyházi áldással kezdődött hivatalos megnyitón a politikus a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseit ecsetelve leszögezte: a kabinet alapfilozófiája, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen, ezért az emberiség szegényebb lenne, ha a nemzetek eltűnnének.

Semjén kijelentette: mindkét olyan szélsőséget - a nemzetek helyett az egyént előtérbe helyező kozmopolitizmust és a más nemzetek léthez való jogát tagadó sovinizmust is – elfogadhatatlannak tartja, amely kétségbe vonja a nemzetek létjogosultságát. „Egy felelős kormánynak az a feladata, hogy nemzeti létet megőrizze” – szögezte le Semjén, aki szerint a nemzettől kapjuk nyelvünket és kultúránkat.

Meg kell őrizni az egyetemes magyarságot

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kormánynak az egész magyar nemzettel szemben kötelezettsége van, mivel az egyetemes magyarságot egyben kell megőrizni. „Az egy éve hivatalba lépett kormány ennek tudatában van, ezért hoztuk meg a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, és ezért szerepel az új alaptörvény preambulumában, hogy a kormány felelősséget visel a határon túli magyarokért” – fejtette ki.

Semjén megállapította: felgyorsult a határon túli nemzetrészek asszimilációja, ezért az eddigi támogatási formák már nem elégségesek. „Ezért volt szükség egy olyan erős impulzusra, mint a magyar állampolgárság megadása” – indokolta a könnyített honosítás bevezetését a politikus.

Mint kifejtette, Trianon után különösen fontos, hogy az elszakított magyarok közjogi értelemben is a nemzet részei lehessenek. Ennek kapcsán leszögezte: ahogy a magyar kormány nem érzi veszélyesnek az államra nézve, ha a magyarországi románok vagy szlovákok felveszik anyországuk állampolgárságát, ugyanígy a szomszédos országoktól is elvárja, hogy ne akadályozzák az ott élő magyarokat, ha élni akarnak ezzel a lehetőséggel. Azt is elmondta, hogy az idén beindul honosítási folyamat során már 120 ezer honosítási kérelmet iktattak, már mintegy húszezren tették le az állampolgársági esküt, és közel 9tvenezren kértek névváltoztatást. A könnyített honosítás kapcsán Szlovákiával fennálló vita kapcsán leszögezte: emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha többé nem rendeljük alá más országok belpolitikai hullámverésének.

Semjén Zsolt azt is kijelentette, hogy a szavazati jog és az állampolgárság egymástól elválaszthatatlan, a szavazati jog nem függhet az adófizetéstől. A Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, volt RMDSZ-elnök által megfogalmazott kifogásokkal szemben, miszerint a könnyített honosításhoz nem szabadna szavazati jogot is adni, mivel ez azt eredményezheti, hogy az erdélyi magyarok azt hiszik: azzal, hogy a magyarországi választásokon leszavaztak, letudták állampolgári kötelezettségeiket, így a romániai voksoláson már nem vesznek részt, Semjén úgy vélte, nem a politikusoknak kell megmondaniuk, hogy szavazhassanak-e az erdélyi magyarok vagy sem. „Megadjuk a szavazati jogot, aztán ők majd eldöntik, hogy akarnak-e élni vele” – mutatott rá.

Markó kifogását értelmezhetetlennek nevezte, hiszen – mint rámutatott – abból, hogy valaki részt vett egy választáson, nem következik, hogy egy másikon nem fog. Azon – zömmel a jelenlegi magyarországi ellenzék részéről elhangzó – kifogás kapcsán, miszerint a határon túliak többsége a Fideszre szavazna, Semjén kifejtette: senki sem akadályozza meg az MSZP-t, hogy olyan gesztusokat tegyen a határon túliak felé, amelyek arra ösztönzik őket, hogy rá szavazzanak.

„Nem kellett volna 2004-ben nemzetárulást elkövetni” – utalt a december 5-i állampolgársági szavazás kapcsán arra, hogy a szocialista párt a magyar állampolgárság megadása ellen kampányolt.
Semjén azt is elmondta, a romániai magyar politikai alakulatoknak össze kell fogniuk, ha ugyanis nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék a választásokon, akkor a politizáló magyar értelmiség ideológiai alapon beolvad a román pártokba.

Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll a határon túli magyarok autonómiája mellett, mivel – mint mondta – Románia csak akkor lehet sikeres ország, ha a romániai magyarság boldogulni tud Erdélyben. „Elkötelezettek vagyunk a román-magyar együttműködésben, és úgy véljük, botrányos, amit egyes uniós tagállamok a román schengeni csatlakozás ügyében tesznek, az, hogy belpolitikai okok miatt új és új feltételeket támasztanak Romániával szemben” – szögezte le, hozzátéve: Románia schengeni csatlakozása mindezek ellenére sínen van. A magyar kormány feladatai kapcsán zárásként leszögezte: „megcselekedtük a nemzet egyesítését, megharcolunk minden magyarért.”

Németh Zsolt: ne engedjünk a 22-ből

Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a 22. Tusványos és 1989 december 22-e között vont párhuzamot, kifejtve, hogy a romániaiak számára ugyanaz december 22-e, mint a számunkra 1848 március 15-e. Emlékeztetett: 1989 decembere a totális szolidaritás pillanatairól és a szabadságon alapuló demokráciába vetett reményről szólt. „A nemzeti többség és a nemzeti kisebbség szabadsága feltételezi egymást” – szögezte le ennek kapcsán. „Ne engedjünk a 22-ből” – vonta le az általa elmondottak tanulságait. A kettős állampolgárság kapcsán úgy vélte: az nem az elvándorlást, hanem a szülőföldön való megmaradást erősíti, és ő is a székely autonómia fontosságát hangsúlyozta, mondván: az Románia szuverenitását is erősítené.

Toró T. Tibor: halad előre az EMNP bejegyzése

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke Tusványos jelentőségéről beszélt, kifejtve: az minden alkalommal a számvetés és a további teendők megvitatásának fóruma. Annak kapcsán, hogy múlt héten a bukaresti törvényszék alapfokon elutasította az EMNT által kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, kijelentette: „nem szomorkodunk, a bejegyzési folyamat, akárcsak a tusványosi folyamat, halad előre a maga útján.”

Smaranda Enache: fontos az erdélyi identitás

A megnyitón Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke is felszólalt, aki az erdélyi identitás, a transzszilvanizmus jelentőségét hangsúlyozta. Mint kifejtette, a nemzeti identitás és az összetartozás tudata mellett az emberi jogok eszméjét is át kell menteni a 21. századba, a fasizmusét, a kommunizmusét és a sovinizmusét azonban nem szabad. „Fontos, hogy közösen építsük Közép-Európát” – mutatott rá. Leszögezte, az erdélyiek számára egyaránt fontos, hogy Bukarest és Budapest milyen politikát folytat, ezért mindkét ország politikusainak figyelniük kell Erdély nemzeti, kulturális és nyelvi sokszínűségére. A kettős állampolgárság kapcsán ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy az a magyar fiatalok elvándorlását vonja majd maga után. Mindemellett az erdélyi autonómia mellett tette tette le a garast, mondván: a spanyol minta alapján létre kell hozni a régiókat, amelyben az erdélyi régiónak kolozsvár a fővárosa, és önálló regionális törvényhozással rendelkezik.

Németh Zsolt: már több ezer határon túli magyar kapta meg az állampolgárságot

Mára több ezer határon túli magyar kapta meg, kapta vissza a magyar állampolgárságot, és kilencvenezren nyilvánították ki szándékukat erre - mondta Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár szombaton a Budapesten tartott nemzeti összetartozás napi ünnepségen.

Az ünnepségen, amelyet a nagytétényi országzászlónál tartottak, Németh Zsolt elmondta: az elmúlt egy év nagy teljesítménye volt a magyar állampolgárság magyarországi letelepedés nélküli lehetőségének a biztosítása. Egy éve még sokan nem is hitték, hogy ez sikerülhet, de ezen a napon már több ezren vannak, akik sikerrel végigjárták az állampolgárság megszerzésének vagy visszaszerzésének új törvényi útját, és már több mint kilencvenezren nyilvánították ki szándékukat a magyar állampolgárság megszerzésére szerte a Kárpát-medencében.
„Új szél fúj a Kárpát-medencében, az összetartozás és a közös felemelkedés szellemének szele” - fogalmazott az államtitkár.

Németh Zsolt szerint ez az egyszerű tény olyan teljesítmény, amelyre büszkék lehetünk, egy új alap, amire építeni lehet. A legtöbb szomszédos országban szabadon lehet élni ezzel a lehetőséggel, de vannak olyan törekvések, amelyek korlátozni, megfélemlíteni és büntetni igyekeznek a magyar állampolgárságét folyamodókat. A helyzet mégis más, mint ezelőtt, hiszen „2010-ig a magyar állam volt, amely akadályt gördített az összetartozás útjába” - tette hozzá.

Mint mondta: lényegi probléma csak egy országban van - mint később utalt rá, Szlovákiában -, de még ott is elindult a megoldást kereső párbeszéd, aminek a jelentőségét nem szabad lebecsülni.

Az államtitkár szerint „91 éve változatlanul együtt”, ez az összetartozás napjának üzenete, hiszen a „papírforma szerint” már rég asszimilálódnia kellett volna a határon túl élő magyarságnak, „eközben mi szemérmetlenül megvagyunk, még mindig létezünk, összetartozunk” - fogalmazott.

Honosítás: egy hét múlva állampolgári eskük

Zökkenőmentes az egyszerűsített honosítási eljárás, a konzulátusok feloészülten végzik feladataikat – emelte ki Németh Zsolt külügyi államtitkár az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén. Mint részletezte, az első ünnepélyes eskütételek március 14-én és március 15-én lesznek.

Németh Zsolt elmondta, az első hónapok tapasztalatai alapján a kormánybiztosi koordináció és az államigazgatási szervek közötti együttműködés hatékony volt. Németh elmondta: a januári indulástól március 2-éig a külképviseletekre 14 750 honosítási és 5795 névmódosítási kérelem érkezett. A legnagyobb forgalmat a csíkszeredai, a szabadkai és a kolozsvári főkonzulátus bonyolította le. Csíkszeredában több mint 21 ezer, Szabadkán több mint 13 ezer, Kolozsvárott több mint 11 ezer előzetes jelentkezést regisztráltak, és napi 150–300 új ügyfél jelentkezik.

Az első ünnepélyes eskütételek március 14-én és március 15-én lesznek. Március 14-én és március 15-én Kolozsvárott és Csíkszeredán lesznek eskütételek több körben, emellett a nemzeti ünnepen teszik le az állampolgársági esküt többen Szabadkán, majd március 16-án Berlinben, Londonban és Torontóban. Nagy Gábor Tamás (Fidesz), a testület alelnöke eközben arról tájékoztatott, hogy március 15-én a budai várban 30–50 csángó számára szerveznek ünnepélyes állampolgársági esküt.

Visszakapni nevet és szülőhelyet

Németh Zsolt – felsorolva az elmúlt időszak intézkedéseit és fejlesztéseit – kiemelte, megteremtették a feltételeit annak, hogy a külhoni magyarok nevüket és szülőhelyüket is viszszakaphassák. Mint elmondta, a honosítási okirat hátoldalára kerül majd a névmódosítási határozat, így nem egy idegen nevű, hanem magyar nevű személyeket honosítanak majd. Szólt arról, hogy a honosítási okiraton a kérelmező választása szerint születési helyként vagy csak a helység történelmi magyar neve szerepel, vagy pedig a magyar elnevezés és zárójelben a mostani, idegen nyelvű elnevezés. Minden más okiraton születési helyként a történelmi magyar elnevezés, és zárójelben a mostani elnevezés és országnév lesz feltüntetve. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a hónap végétől az útlevélkérelmek befogadása is megkezdődhet a külképviseleteken.

„Kifogástalan a tájékoztatás”

A külügyi államtitkár kiemelte a határon túli magyar szervezetek tájékoztatásban betöltött szerepét. Munkájukat felbecsülhetetlennek nevezte, és mint mondta, tájékoztató feladatukat kifogástalanul végzik el. Németh Zsolt azt mondta, azzal számolnak, hogy a honosítási eljárás a konzulátusokon hosszú évekre nagyon komoly kapacitásokat köt majd le.

Az RMDSZ-ért aggódik az MSZP

Szabó Vilmos (MSZP) is úgy fogalmazott, elismerés illeti azokat, akik a honosítás előkészítésében és lebonyolításában részt vesznek. Ugyanakkor megjegyezte: beárnyékolja „ezt a történetet”, hogy a kormány csak „a szívének kedves” külhoni magyar szervezeteket vonja be a folyamatba. „Az RMDSZ miért nem tud ebben a munkában részt venni, és miért kell Demokrácia Központnak hívni ezeket az irodákat, ha nincs mögöttes szándék” – sorolta kérdéseit. Megjegyezte: a 2004. decemberi népszavazáshoz vezető úton minden magyarországi parlamenti pártnak megvan a felelőssége, így a Fidesznek is.
Tilki Attila (Fidesz) visszautasította a szocialista képviselő utóbbi állítását. „Felháborító, hogy az MSZP politikusa beszél arról, milyen felelőssége van más parlamenti pártoknak a 2004. évi gyászos emlékű népszavazásban” – fogalmazott, hozzátéve: a Fidesznek ebben semmilyen felelőssége nincs. Kalmár Ferenc (KDNP) szintén megdöbbenésének adott hangot Szabó Vilmos ezen kijelentése miatt. Elmondta: arra készülnek, hogy augusztusban, a szőregi csata évfordulóján állampolgársági esküt szerveznek Szegeden.

Németh Zsolt a honosításban részt vevő külhoni magyar szervezetekről azt mondta: a kormány álláspontja, hogy egy közvetítő – nem pártszerű – tömörüléssel alakítanak ki szerződéses együttműködést, de mindenkivel nyitottak a kooperációra. A demokrácia-központok elnevezést az érintettek választották – jegyezte meg.

A tájékoztatás végén Kovács László (MSZP) alelnök arról beszélt, hogy jó szívvel támogatják a kormány politikáját, ha az valóban szolgálja a határon túli magyarok érdekeit. A megosztásra irányuló törekvések nem használnak az ott élő magyaroknak – hangoztatta és bírálta Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök RMDSZ-kongresszuson elmondott beszédét. Németh Zsolt válaszában azt mondta, az elmúlt 20 év szocialista nemzetpolitikáját jól tükrözte az a kampány, amit a 2004-es népszavazás előtt folytattak, illetve a 2002-es 23 millió román munkavállalóval való riogatás. „Ha Kovács László úgy gondolja, saját pártjának érdekeinél is fontosabbak a határon túli magyarság érdekei, hajlandók vagyunk tárgyalni” – tette hozzá Németh

************

Sokan érdeklődnek a Partiumban

Több mint kétezer Bihar megyei személy honosításához szükséges iratmennyiséget ellenőrzött és véglegesített az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács három bihari demokrácia-központja az év első két hónapjában – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Nagy József Barna, a nagyváradi központ irodavezetője. Az 1117 lezárt irattartóval Bihar megye partiumi éllovasnak számít a magyar állampolgárságot igénylők számát tekintve – a következő a sorban Szatmár megye 797-tel, Máramaros 490-nel, Szilágy pedig 301-gyel. Zatykó Gyula, a partiumi irodák koordinátora azt mondta, öröm, hogy a temesvári és az aradi demokrácia-központok is 270-272 dossziét zártak le január és február folyamán. Bihar megyében három állandó munkapont működik: egy Nagyváradon, egy Érmihályfalván és egy Margittán. Nagy József Barna elmagyarázta: már a mobilcsoportok is járják a vidéket a központok környékén, és emlékeztetett: nem lehet akadály az sem, ha valaki mozgássérült, vagy egyéb okokból képtelen elhagyni otthonát, hiszen a demokrácia-központok munkatársai kérésre házhoz mennek az iratokat ellenőrizni, és a konzul kiszáll az ágyhoz kötötthöz az iratok személyes átvételéért, illetve az eskütételre is. Az érmihályfalvi központ valamiféle népművelő szerepet is felvállalt – büszkélkedett Szilágyi Ferenc irodavezető. Nemrég Érmellék-térképet adtak ki, szombatra Raffay Ernő történészt várják, hogy előadást tartson a mihályfalviaknak, áprilisban pedig Süli-Zakar István, a Debreceni Egyetem oktatója látogat el hozzájuk.

***************************

Új főkonzul Csíkszeredában

Az erdélyi származású Zsigmond Barna Pál lett Magyarország új, csíkszeredai főkonzulja, kinevezéséhez hozzájárult a román külügyminisztérium.
diplomata 1972-ben született Marosvásárhelyen, érettségi után, 1990-ben Magyarországra telepedett, ahol elvégezte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karát, majd Svédországban tanult nemzetközi jogot a Svéd Intézet ösztöndíjával. Publikációi jelentek meg kisebbségi jogi témában. Az elmúlt időszakban a versenyszférában dolgozott ingatlanbefektetési és vagyonkezelési területen, több évet dolgozott a közigazgatásban, az Igazságügyi Minisztériumban, az Oktatási Minisztériumban és a Határon Túli Magyarok Hivatalában, tagja volt a Krónika Kiadóház Rt. igazgatótanácsának. Zsigmond Barna Pál nős, négy fiú apja, a Magyar Jégkorongszövetség alelnöke.

Hárommillió magyar diplomata

„A magyarság harmadrésze a szomszédos országok nyelveit is beszéli. Hárommillió diplomatánk van, akik gazdasági, kulturális érintkezési felületet jelentenek a környező népekkel, közvetítenek feléjük. Ez egyedülálló lehetőség számunkra.” Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszolt eképpen a Kolozsvári Magyar Napok keretében csütörtökön tartott nemzetpolitikai beszélgetésen a Krónika kérdésére, hogy mit nyer Magyarország, mit nyernek az anyaországi magyarok a határon túli magyar közösségekkel való együttműködésből.

Németh Zsolt úgy vélte, ami hosszú évtizedeken át hátránynak számított, abból most előnyt is lehet kovácsolni. Az államtitkár arról is beszélt, hogy Magyarországnak húsz éven át nem sikerült egyensúlyba hoznia a szomszédságpolitikáját a nemzetpolitikájával. A kinyilvánított egyensúly rendre elbillent egyik vagy másik irányba. Most azonban jó esély mutatkozik az egyensúly megteremtésére. Az államtitkár elmondta, a nemzeti jövőkép pontos felvázolása eloszlathatja a szomszédos országok gyanakvását, ugyanakkor reményt és cselekvési vágyat ébreszthet a határon túli magyarságban.

Egyenrangú felek partnersége

A nemzeti együttműködés alapjaként az államtitkár a határon túli nemzetrészek és az anyaország egyenrangúságát jelölte meg. Kitért azonban arra is, hogy a határon túli magyarok és országaik között a különböző autonómiaformák biztosíthatják az egyenjogúságot. Németh Zsolt európai összefüggéseket is felvázolt. Úgy vélte, ha sikerül egy szerves Közép-Európát létrehozni, az olyan fejlődést generálhat a térségben, amilyen egykor a monarchia korát jellemezte. E fejlődéshez azonban jelentős infrastrukturális fejlesztések szükségesek nemcsak az autópályák, gyorsvasútvonalak területén, hanem kistérségi viszonylatban is.

„Mit sem ér Románia csatlakozása a Schengeni övezethez, ha nem épülnek újra a határ két oldalán fekvő településeket összekötő utak” – állapította meg az államtitkár. A közép-európai fejlődés egyik forrásaként azt a Duna-stratégiát jelölte meg, melyet várhatóan a jövő év elején a magyar elnökség idején fogad el az Európai Unió. Megjegyezte, a stratégia uniós többletforrásokat biztosít a térségnek nemcsak gazdasági, hanem kulturális területen is. Arra a kérdésre, hogy Erdély hogyan kapcsolódik a Dunához, azzal válaszolt, hogy a Duna vízgyűjtő területébe tartozik. Elmondta ugyanakkor, a 2011-es magyar EU-elnökségnek elsősorban az Unió szempontjából kell eredményesnek lennie. Az ez idő alatt szerzett tekintély emelheti ugyanis Magyarországot az EU nyugati tagállamainak az elismertségi szintjére.

Németh Zsolt: új lehetőség nyílik a kisebbségi kérdések rendezésére

A Lisszaboni Szerződés életbelépésével új lehetőség nyílik a kisebbségi jogérvényesítésre - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa szerdán Budapesten.

"A Lisszaboni Szerződés ratifikációja után megkezdődhet valami a kisebbségi jogérvényesítés területén, hiszen (...) második paragrafusa a kisebbségi jogokat az alapvető emberi jogok közé emeli" - mondta Németh Zsolt a 2011-es magyar EU-elnökség és a civil szféra című nemzetközi konferencián.

A politikus szerint határon túli magyarok ügyével kapcsolatban erősödik a megértés, hiszen a kisebbségek létszáma látványosan megnőtt Közép-Európában a különböző határváltozások miatt. Olyan szomszédok esetében is nagyobb empátiával találkoznak, mint Szerbia vagy Románia - fűzte hozzá.

Egyedülálló lehetőséget jelent, hogy a határon túli magyarok 70 százaléka az országhatár mentén él. Kiemelt feladat, hogy megtörténjen a határ menti térség valódi, "schengeni jellegű" fejlesztése egyebek mellett a közlekedésben, az infrastruktúrában és a távközlésben - mondta Németh Zsolt.

A határon túli magyar szervezetek kiemelkedő szerepet töltenek be a civil társadalomban - tette hozzá -, ezért beleszólásuk kell legyen a magyar külpolitikába, térségpolitikába és a 2011-es uniós elnökség kérdéseibe.

A politikus hozzátette: fontos, hogy az unió további bővítése a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően történjen, valamint az EU keleti szomszédságpolitikája is legyen tekintettel az ott élő magyarok érdekeire.

Magyarország nem tűnik teljesen felkészültnek az uniós elnökségre, a Fidesz ugyanakkor jól halad a felkészüléssel - mondta Németh Zsolt.

Ezer sebből vérző szlovák—magyar viszony

A magyar diplomácia arra törekedett, hogy gyorsan megoldja a Szlovákiával fennálló két legsúlyosabb konfliktusos ügyet — mondta Balázs Péter külügyminiszter tegnap az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke szerint azonban a magyar—szlovák viszony ezer sebből vérzik.


A szlovák államnyelvtörvény szigorítása, illetve a magyar köztársasági elnök Révkomáromnál történt feltartóztatása miatt kialakult feszültséget a magyar és a szlovák kormányfő tavaly szeptemberi szécsényi találkozóján igyekeztek gyorsan tárgyalhatóvá és kezelhetővé tenni — fejtette ki Balázs Péter. A külügyminiszter szerint a legfontosabb eredmény az volt, hogy a közös nyilatkozattal sikerült nemzetközi dimenzióba helyezni a nyelvtörvény ügyét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa ajánlásainak elfogadásával. A szécsényi tárgyalás azt is megmutatta, hogy a két ország képes volt közvetítés nélkül, önállóan kezelni az ügyet — fűzte hozzá.

Balázs Péter elmondta: az a tény, hogy hat szomszédos országgal erőteljesen fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok, azt mutatja, elsősorban nem Magyarország a hibás a Szlovákiával fennálló feszült viszony miatt. A konfliktus nem a két nép között van, azt inkább egyes politikusok szítják — mondta.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kijelentette: a szécsényi találkozó a Bajnai-kormány legjelentősebb külpolitikai hibája volt, és csökkentette Magyarország nemzetközi mozgásterét, mivel meg lehetett jósolni, hogy Szlovákia magatartása nem változik. A Fidesz támogatja azt az alapot, amelyet a magyar kormány a nyelvtörvény miatt jogsérelmet szenvedő szlovákiai magyaroknak hozott létre — tette hozzá, hangsúlyozva, a nyelvalap elleni támadásoknak sem jogi, sem morális alapjuk nincsen mindaddig, amíg a diszkriminatív, emberi jogokat sértő nyelvtörvény hatályban van.

Németh Zsolt szerint az államnyelvtörvényen és a tavaly augusztusi révkomáromi incidensen túl még több probléma terheli a magyar—szlovák kapcsolatokat, köztük a Malina Hedvig-ügy, a Beneš-dekrétumok, a tankönyvek kérdése, a folyamatos belpolitikai célú támadások a magyarság egésze ellen, a szélsőségesség, az intolerancia, a gyűlöletkeltő politika. A bizottság elnöke szerint a magyar—szlovák viszonyt Szent Sebestyénhez lehet hasonlítani: „ezer sebből vérzik". Ennek a kapcsolatrendszernek a „begyógyítása" komoly kihívást jelent a magyar politika egésze számára — vélekedett.

Szlovákiának vissza kell vonnia államnyelvtörvényét !!!!

A fideszes Németh Zsolt szerint a szlovák államnyelvtörvény ügyében mindaddig nem születhet megnyugtató megoldás, ameddig Pozsony vissza nem vonja a jelenlegi jogszabályt. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke ezt a Knut Vollebaekkel, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosával folytatott megbeszélése után mondta tegnap újságíróknak Budapesten. A kérdésben hosszú távú rendezést az jelenthet, ha a szlovák állam új megoldást keres az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény közötti egyensúly felállítására — hangsúlyozta a politikus.


Az ellenzéki képviselő szerint a főbiztos arról tájékoztatta őt, hogy mindaddig nem fejezi be a törvény körüli közvetítői munkáját, ameddig megnyugtató megoldás nem születik a felvidéki magyarság nyelvi jogi problémájára. Németh Zsolt arra számít, hogy erre — a nyári szlovákiai választások miatt — akár fél évnél is többet kell várni. A nyelvtörvény sajnálatos módon a szlovákiai választási kampány eseményeibe illeszkedik, a jogszabály az elmúlt években egyre inkább kibontakozó magyarellenesség egyik állomása — fejtette ki Németh Zsolt.

Megjegyezte: a ,,határtalan hungarofóbia" a szlovák kormányzat szintjén sem akar enyhülni, amit az is mutat, hogy a Szlovák Nemzeti Párt a közelmúltban két újabb nacionalista javaslatot nyújtott be a szlovák parlamentnek. Az úgynevezett lojalitási törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a magyar kisiskolásoknak minden hét elején el kelljen énekelniük a szlovák himnuszt, míg a másik, Cirill és Metód néven is emlegetett előterjesztés megszüntetné az önkormányzatok beleszólási jogát az emlékmű- és szoborállításba — fűzte hozzá a képviselő.

Németh Zsolt elmondása szerint a találkozón egyet nem értését fejezte ki Knut Vollebaeknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy a szlovák államnyelvtörvény nem ütközik a nemzetközi normákba. A fideszes politikus úgy látja, hogy a jogszabály egyértelműen sérti a nemzetközi normákat, szerinte ezt támasztja alá az Európai Unió jogi segélyszolgálatának közelmúltban megfogalmazott véleménye is, amely diszkriminatívnak minősíti a törvényt. A fideszes politikus arról is beszélt, hogy pártja támogatja azt az alapot, amelyet a magyar kormány a jogsérelmet szenvedő felvidéki magyarok számára hozott létre. Németh Zsolt szerint ez az intézkedés nincs ellentétben a nemzetközi joggal, Magyarországon pedig politikai konszenzus alakult ki körülötte.

Németh—Borbély találkozó

Az energiabiztonság kérdése, az Ukrajnában élő magyar és román kisebbség helyzete, valamint a közelgő romániai elnökválasztás is szóba került a magyar Országgyűlés és a román képviselőház külügyi bizottsági elnökeinek tegnapi budapesti találkozóján.


Németh Zsolt hangot adott annak a meglátásának, hogy számos pozitív tendencia mutatkozik a magyar—román kapcsolatokban, amelyeket véleménye szerint magyar részről többpárti konszenzus vesz körül. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke úgy látja, hogy az energiabiztonság egy kiemelkedő együttműködési terület lehet a két ország között. Mint mondta, a Nabucco gázvezeték megvalósítása ma már lényegesen reálisabbnak látszik, mint korábban. Megjegyezte, hogy a két ország megkezdte gáz- és villamosvezeték-hálózatainak összehangolását, és jó ütemben halad az Arad—Szeged gázvezeték megépítése is. Mint aláhúzta, Közép-Európában csak úgy lesz gázpiac, ha megteremtik a fizikai összeköttetést az országok között.

Az Ukrajnában élő magyar és román kisebbség kérdése is szóba került a megbeszélésen. Németh Zsolt egyre aggasztóbb, a kárpátaljai magyarokat és a bukovinai románokat negatívan érintő folyamatnak nevezte, hogy a két népcsoport agresszív homogenizációs politikának van kitéve. Kijelentette: Magyarországnak és Romániának ezt nem szabad tűrnie, és a leghatározottabban fel kell lépnie az ellen, hogy az ukrajnai magyarok és románok a jövőben nem tanulhatnak anyanyelvükön. Azt a döntést, hogy nem nyomtatják ki a nemzetiségi nyelvű tankönyveket, olyan pimasz magatartásnak tartotta, amely ellen a két országnak össze kell fognia és egységesen kell fellépnie.

A romániai választási kampány kapcsán azt mondta, hogy az ott élő magyarságnak azt komolyan kell vennie, és kérte, hogy a magyarok minél nagyobb számban menjenek el voksolni, mert véleménye szerint az erdélyi magyarság részvétele az erdélyi magyar közösség életképességének lesz a jele.

Borbély László mindezt azzal egészítette ki, hogy bár az elnökválasztásig nem lesz új román kormány, a romániai magyarság, az RMDSZ bele akar szólni az ország ügyeibe az elnökválasztás után. Mint mondta, részvételükkel befolyásolhatják, hogy ki lesz Románia elnöke, a parlamenti választások után pedig akár kormányzati szerepet is tudnak vállalni. Megemlítette, hogy a Lisszaboni Szerződés életbelépését követően megnő a nemzeti parlamentek szerepe. Hozzátette, hogy ebben az ügyben megegyeztek az együttműködésről. A politikus kiemelten fontosnak nevezte a Duna-stratégiát is, mert ez a 2011-es magyar EU-elnökség idején emelkedik hivatalos rangra.

Szlovák nyelvtörvény

Nemzetközileg ellenőrizhető lesz a szlovák államnyelvtörvény végrehajtása, mivel ígéretet kapott a magyar diplomácia, hogy a jogszabály végrehajtását Pozsony nyilvános kormányrendeletben szabályozza — közölte Balázs Péter külügyminiszter az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának tegnapi ülésén. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint ,,helyzet van", mivel Szlovákia már a hét végén nyilvánosságra akarja hozni a végrehajtási rendelet szövegét.


A szlovák—magyar viszony fejleményeiről beszámolva Balázs Péter emlékeztetett a Szécsényben szeptember 10-én magyar kezdeményezésre megtartott kormányfői találkozóra, a szeptember 24-én New Yorkban az ENSZ közgyűlésének idején folytatott külügyminiszteri megbeszélésre és a két tárcavezető legutóbbi, november 3-i találkozójára.

Azzal kapcsolatban, hogy Sólyom László köztársasági elnököt augusztus 21-én nem engedték be Szlovákiába, a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy szerinte Magyarország nem késlekedett, amikor úgy döntött, panasszal fordul az Európai Bizottsághoz, és kéri, a közösségi jog megsértése miatt a testület indítsa meg a kötelességszegési eljárást Szlovákiával szemben. Szerinte a magyar köztársasági elnök számára az eljárás kezdeményezése erkölcsi elégtételt jelent.

A nyáron módosított szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban felidézte: Szécsényben a szlovák és a magyar miniszterelnök vállalta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosának nyáron nyilvánosságra hozott szakvéleményét és minden ajánlását mindkét fél elfogadja. Balázs Péter értékelése szerint ezzel nemzetközi dimenziót adtak a kérdésnek. Ígéretet kaptak arra, hogy az államnyelvtörvény végrehajtását a szlovák fél nyilvános kormányrendeletben fogja szabályozni — mondta Balázs Péter, hozzátéve, hogy ezzel nyomon követhető, nemzetközileg ellenőrizhető lesz a szlovákiai magyarság által is kifogásolt törvény végrehajtása. A végrehajtási rendeletről Szlovákia előzőleg konzultál a magyar féllel — tette hozzá.

Mivel a végrehajtási rendelet még nem készült el, Szlovákiában eddig csak fenyegetések történtek a nyelvtörvény szellemében — mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a magyar diplomácia szóvá tette a szlovák külügyminisztériumnál, a szlovák postánál és a dunaszerdahelyi rendőrségnél az anyanyelvhasználatot esetleg korlátozó kezdeményezéseket.

Balázs Péter hangsúlyozta, hogy a szlovák államnyelvtörvénnyel összefüggésben többször konzultált már két szlovákiai párttal, a Magyar Koalíció Pártjával és a Híddal. Magyar részről mindent megtettünk, ami megtehető volt, és jelentősen enyhült a feszültség a két ország között — jelentette ki. Elmondta, hogy a szécsényi kormányfői találkozón elfogadott 11 pontos cselekvési terv 9. pontja alapján magyar—szlovák együttműködési tanács jöhet lére legkésőbb a jövő év elején. Ehhez a testülethez az együttműködést segítő pályázatokat lehet majd benyújtani.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke aggodalmát fejezte ki a bizottság ülésén azzal kapcsolatban, hogy tudomása szerint Szlovákia már megküldte a szlovák államnyelvtörvényre vonatkozó végrehajtási rendeletének tervezetét az EBESZ-nek, de a magyar félhez azt nem juttatta el, és semmilyen konzultációt nem folytat a végrehajtási rendeletről Magyarországgal. Szerinte ,,helyzet van", mivel Szlovákia már a hét végén nyilvánosságra akarja hozni a végrehajtási rendelet szövegét. Hangsúlyozta, hogy nem a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási rendeletének humanizálását várják el, hanem azt, hogy a törvény diszkriminatív rendelkezéseit vonja vissza Szlovákia. Szerinte a magyar félnek továbbra is a törvény módosítását kell szorgalmaznia a szlovák—magyar vegyes bizottságok ülésein.

Válaszában Balázs Péter elmondta, hogy tudomása szerint a szlovák parlamentben az MKP törvénymódosítási javaslatot fog beterjeszteni a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban.