Tőkés László harmadik a Fidesz EP-listáján

Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. Az Orbán Viktor vezette kormánypárt csütörtökön jelentette be, hogy listája 3. helyét az EMNT elnöke foglalja el.

A vasárnapi országgyűlési választáson kétharmad-közeli eredményt elért alakulat listavezetője Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, második Szájer József, harmadik Tőkés László, negyedik Deutsch Tamás, ötödik pedig Gyürk András.

Vajdaság és Kárpátalja képviselője is befutó helyen

A listát az alakulat országos választmánya hagyta jóvá, amelynek ülése után Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta, azért került Pelczné Gáll Ildikó a lista élére, mert a Fideszben hagyomány, hogy mindig az egyik alelnök vezeti a listát. Hozzátette, az első 10–12 – fideszes becslések szerint biztos befutónak számító – helyen a határon túli területek képviselői is helyet kapnak.

Szájer József EP-képviselő – aki csütörtökön nemzeti listának nevezte a Fidesz-névsort – továbbá bejelentette, az első öt jelöltet Gál Kinga, Schöpflin György – a nyugati magyarság képviselője – és Erdős Norbert követi. Utánuk Vajdaság és Kárpátalja képviselője következik – akiket később neveznek meg –, majd a 11. helyen Kósa Ádám, a 12-en pedig Hölvényi György szerepel. A lista 21. helyét egy felvidéki jelöltnek tartják fenn, akit szintén később nevesítenek. Szájer szerint Tőkés jelöltségéről egyeztettek az RMDSZ-szel is.

Tőkés: a nemzetegyesítési folyamat új állomása

Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. A budapesti bejelentést követően kibocsátott nyilatkozatában az erdélyi EP-képviselő úgy értékelte, hogy a Fidesz–KDNP – folytatva a 2010-ben megalapozott nemzetpolitikai fordulatot – valódi „nemzeti csapattal” készül az Európai Parlamentbe, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek.
Az EMNT elnöke emlékeztet, hogy 2007-ben, Románia EU-csatlakozásakor az „Unió, Erdéllyel!” kampányjelszóval vágott neki az európai útnak. „2009-től az EP-ben három EU-tagország magyar néppárti képviselői alkottak egy erős magyar küldöttséget, számszerűségükben is példázva, hogy a magyar nemzet Európa középnemzetei között foglalja el a méltó helyét.
A nemzeti érdekérvényesítés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenkét pontját megidéző jelmondatunkon is módosított: európai politizálásunk a „magyar unió az Európai Unióban” jelmondat értelmében valósult meg. Ez a folyamat teljesedik ki a Fidesz–KDNP ma bejelentett nemzeti listájával” – állapította meg Tőkés.
Örvendetesnek nevezte, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit – amelyeknek eddig az idén tízéves Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) adott keretet – immár nem csupán erdélyi (romániai) és felvidéki (szlovákiai) magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutóhelyeken szereplő kárpátaljai (Ukrajna) és vajdasági (Szerbia) politikusokkal tudják együtt képviselni.
Tőkés szerint a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükség. Hozzátette: nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról, vagyis ha sikerül kivívni az erdélyi és a székelyföldi magyarság, valamint Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja magyar közösségeinek különböző formájú autonómiáit. „Az autonómia élő és sikeres európai gyakorlat. Ez a célunk” – szögezte le Tőkés László.

Toró: biztosított az erdélyi magyarság képviselete

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, bebizonyosodott, hogy a Fidesz és Orbán Viktor pártelnök nem csak választási jelmondatnak használta a nemzetegyesítést, és ezt a csütörtökön közzétett jelöltlistával is bizonyítja, melyen Tőkés mellett Vajdaság és Kárpátalja képviselője is helyet kapott.
„Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Tőkés László amellett, hogy 2007 óta képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben, ő tölti be a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöki tisztségét is, így továbbra is képviselni tudja az önrendelkezési törekvéseinket. Úgy gondolom, az erdélyi magyarok képviselete már biztosított az Európai Parlamentben, és ez örömmel tölt el” – mondta lapunknak a néppárt elnöke.

Biró Zsolt: érdemes lett volna elgondolkodni

Az április 6-án kiteljesedett nemzetegyesítési folyamat részeként értékeli Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is Tőkés László Fidesz-listán való indulását. Szerinte azonban az illetékeseknek érdemes lett volna elgondolkodniuk azon, hogy amennyiben a volt püspök az erdélyi magyarok közös listájára kerül fel, akkor Románia esetleg eggyel több magyar és eggyel kevesebb román képviselőt jutathatott volna Brüsszelbe.
Biró sok sikert kívánt Tőkés Lászlónak, és abbéli reményének adott hangot, hogy a komoly brüsszeli tapasztalattal rendelkező politikus a továbbiakban is szívén viseli az erdélyi magyarság ügyét. Kérdésünkre, hogy az MPP kizárja-e annak a lehetőségét, hogy az általa támogatott RMDSZ-listáról hárman kerüljenek be az Európai Parlamentbe, Biró nemmel válaszolt. A pártelnök azonban elismerte, a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ-lista harmadik helye nem számít befutónak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a téma kapcsán korábban úgy nyilatkozott, Tőkés László Fidesz-listán való indulása a hatályos választási törvények szerint semmiképp sem tudja befolyásolni az RMDSZ szereplését a május 25-én zajló EP-választáson.
„Nem zavar Tőkés indulása, és ezt a lépést nem is kívánom kommentálni. A mi dolgunk az, hogy megfelelőképpen mozgósítsunk. Számításaink szerint amennyiben elérjük a 6 százalékot, az RMDSZ két képviselőt küldhet Brüsszelbe, 6,3 százalék körül már a harmadik jelöltünk is esélyes lehet” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a szövetségi elnök.
Mint ismeretes, az erdélyi magyar pártok összefogására tett eredménytelen felhívásai nyomán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) február végén úgy döntött: nem indít saját jelöltlistát a május 25-ei megmérettetésen, hogy a kialakult helyzetben ne kockáztassa az erdélyi magyarság EP-képviseletét. Ugyanakkor azt javasolta Tőkés Lászlónak, fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a Fidesz-listán újabb brüsszeli mandátumért.
Tőkés 2007-ben függetlenként szerzett brüsszeli mandátumot. Két évvel később, 2009-ben Magyar Összefogás néven az RMDSZ együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), és az RMDSZ jele alatt indított akkori közös EP-listát az EMNT elnöke vezette. Mivel Tőkés rendszeresen bírálta a szövetséget, és védnökségével színre lépett az EMNP, az RMDSZ idén már nem volt hajlandó tárgyalni a közös EP-lista lehetőségéről.

Az állandó lakcím az irányadó

Az európai parlamenti választásokon a szavazati jogot nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakcímhez kötik a jelenleg érvényben lévő szabályozások. Így akik állandó magyarországi lakcímmel rendelkeznek, akkor is szavazhatnak a magyar EP-listákra május 25-én, ha nem magyar állampolgárok. Ugyanakkor a frissen honosult kettős állampolgárok közül csak azok tehetik ezt meg, akik rendelkeznek állandó lakcímmel az anyaországban.

Bár az uniós tagállamok választási törvényei tiltásokat tartalmaznak erre nézve, a gyakorlatban nincs kizárva, hogy kettős állampolgárok mindkét ország EP-listáira szavazzanak. Ezt azok tehetik meg – ahogy megtehették korábban is –, akik bejelentett módon Magyarországon élnek, ugyanakkor romániai személyi igazolvánnyal is rendelkeznek: ők például a magyarországi EP-választásokon leadott voks előtt vagy után ellátogathatnak a román külképviseletekre, vagy akár átléphetik a határt, és Romániában is szavazhatnak.

Krónika

Tőkés László üdvözölte az EMNP döntését

Tőkés László üdvözölte, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem indít saját listát az európai parlamenti (EP-) választáson. Az erdélyi EP-képviselő az MTI-nek vasárnap azt mondta: még nem született végleges döntés, hogy ő maga a Fidesz-KDNP listán induljon-e újabb mandátumért.

Az EMNP azt követően mondott le az EP-választásokon való részvételéről, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – az EMNP koalíciós felkérését figyelmen kívül hagyva – szombaton önálló EP-listát tett közzé.

Tőkés László úgy fogalmazott, hogy nagy valószínűséggel senki sem jutna be az EP-be az erdélyi magyarság köréből, ha ő önállóan indulna, vagy ha az EMNP saját listát indítana, sőt: szerinte ez a veszély így is fennáll.

Hozzátette: a Fidesz-KDNP-listán való indulásának lehetősége többször felmerült, legutóbb ezt kedden Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette. Közölte: további egyeztetések szükségesek egy ilyen döntés meghozatalához.
MTI

Tőkés László: elegem van az ellenem zajló hajtóvadászatból!

               

„Elegem van Romániából” – írta tizenöt évvel ezelőtt Sabin Gherman. A Steaua României érdemrend ürügyén való meghurcoltatásom nyomán én is ezt mondhatnám  de magyar létemre ugyanezt nem mondhatom, mert szavaimat rögtön félremagyaráznák, és „románellenesnek” nyilvánítanák. Hadd mondja tovább tehát Sabin Gherman és az a három-négy millió népi román, aki megelégelte a posztkommunista Románia nyomorát, és a túlélés érdekében a Nyugat fejlettebb országaiba költözött...

Nekem magamnak is elegem van azonban abból, hogy közel egy negyed századdal a Ceauşescu-diktatúra bukása után ugyanazok az elvtársak, ugyanazokkal a módszerekkel folytatnak hajtóvadászatot ellenem, és pártutasításra, pártfeladatként törnek pálcát a fejem felett. 

November 20-án kísérteties élményben volt részünk Bukarestben. Huszonnégy év után ugyanaz a Kincses Előd ügyvéd vett védelmébe Victor Ponta pártvezér és miniszterelnökkel szemben, aki 1989-ben, Temesváron Nicolae Ceauşescu kondukátor ellenében látta el védelmemet.

Ceauşescu hírhedt titkosszolgálata visszaüt. Egykor a Securitate 2. Ügyosztályának 3. csoportfőnöksége keretében működött a „Német nacionalisták és fasiszták” elnevezésű alosztály, mely Herta Müller és német sorstársai megfigyelésével foglalkozott. A „Magyar irredentákra” szakosodott igazgatóság viszont velünk szemben volt hivatott megvédeni a nacionálkommunista román rezsimet. Oly hosszú idő után egyenesen hátborzongató, hogy a kétharmados többséggel regnáló Ponta-kormány megintcsak az „irredenta magyaroktól” félti Erdélyt – ez esetben pedig engem vádol azzal, hogy „románellenes” magatartásommal és cselekedeteimmel veszélyeztetem Románia területi egységét és integritását.

A Steaua României érdemrend becsületbíróságának szerdai ülése és döntése híven jelzi a romániai demokrácia jelenlegi állapotát. Egyedi voltában is hiteles indikátora annak, hogy országunkban egy posztcseaususzkánus és egy posztszekurista rezsim van hatalmon, mely a rendszerváltozás temesvári örökségével együtt a kisebbségi magyarság jogainak biztosítását is megtagadja.

Elegünk van abból az antiszemita és xenofób típusú magyarellenességből, mely a Ceauşescu-féle homogenizációs politika gyakorlatának megfelelően országunk egyre súlyosbodó válságáról a „magyar kártya” – ismételt – bevezetésével akarja elterelni a figyelmet.

Elegünk van a kommunizmusból, melynek jogutódai a román nemzeti érdek védelme ürügyén éppen a nemzet jövőjét áldozzák fel korrupt hatalmi pártpolitikájuk oltárán.

Hol voltak 1989-ben Victor Ponta, Corina Creţu és Mircea Geoană, valamint vádaskodó és bíráskodó elvtársaik, akik most, ahelyett hogy a kommunizmus és a forradalom idején elkövetett tömeggyilkosságok tetteseit vonnák felelősségre, mondvacsinált vádak és okok alapján csúfolják meg Temesvár szellemét, és próbálják a magyarok ellen fordítani a románokat?

Ami november 20-án történt Bukarestben, az része és egyenes folytatása annak a jogállami és alkotmányos válságnak, amely miatt 2012-ben az Európai Unió ismételten elmarasztalta Romániát. Az Alkotmány által biztosított szólásszabadság, a szabad véleménynyilvánítás és a védelem alapvető emberi joga szenvedett sérelmet a Steaua României becsületbíróságának eljárása rendjén. Ezzel együtt a romániai magyarság jogainak legitim védelmezése miatt büntet a Párt és a Securitate.

Idén nyáron, Tusnádfürdőn, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében Magyarország védhatalmi szerepvállalását kértem az erdélyi magyarság érdekében. A történtek után az eddiginél is indokoltabb, hogy kérésem megismételjem. A nacionalista, posztkommunista hatalom represszív magatartása, általános magyarellenessége és autonómia iránti visszautasítása láttán nemcsak Magyarország, hanem Európa törvényes védelmére is igényt kell tartanunk – részeként az Unió és földrészünk valamennyi kisebbségi nemzeti közösségét megillető demokratikus jogvédelemnek.
„Románia csillaga” elvörösödőben…

Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája 

Benyújtotta európai polgári kezdeményezését Brüsszelben az EMNT és EMNP

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös megbízásából Szilágyi Zsolt, az EMNP külügyi alelnöke pénteken benyújtotta a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló európai polgári kezdeményezés (EPK) szövegtervezetét az Európai Bizottság illetékes főosztályára - derült ki az EMNT közleményéből.


A dokumentum emlékeztet arra, hogy Tőkés László EP-képviselőnek, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnökének kezdeményezésére a külhoni magyar szervezetek vezetői már 2012 februárjában elkezdték az egyeztetést annak lehetőségéről, hogy más európai szervezetekkel közösen európai polgári kezdeményezést indítsanak annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) uniós jogszabályt alkosson az őshonos nemzeti közösségek és kisebbségek védelmében.

A közlemény szerint az EMNT által tavaly februárban ismertetett első EPK-tervezet, valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésének bemutatása után a KMAT szakértői a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatát is megismerhették.


„A KMAT szervezetei egyetértettek abban, hogy amennyiben ezeket a tervezeteket nem lehet egyetlen közös szövegbe foglalni, ez esetben a magyar-magyar szolidaritás jegyében minden olyan kezdeményezést támogatni fognak, amely az Európai Bizottság regisztrációs szűrőjén átjut” - olvasható a közleményben.

Az EMNT-EMNP közös munkacsoportjának vezetője, Szilágyi Zsolt osztrák, olasz, flamand és magyar szakértői vélemények összegyűjtése után jogi véleményezés céljából benyújtotta az EB illetékes főosztályára az EMNT európai polgári kezdeményezésének tervezett szövegét - derül ki az EMNT közléséből.

Tőkés László EP-képviselő a KMAT elnökeként januárban nyílt levélben felkérte a kisebbségvédelmi európai kezdeményezések összehangolására az RMDSZ és az SZNT elnökét. Válaszában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, az európai polgári kezdeményezés ügyében indított erdélyi javaslatok nem kioltják, hanem kiegészítik egymást és tájékoztatta a KMAT elnökét, hogy az RMDSZ a Dél-tiroli Néppárttal és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) együttműködve kezdeményez európai szintű összefogást a kisebbségvédelmi keretszabályozása érdekében.

Az Európai Unió 2012 április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, mely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az EB megállapítja: az unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben. Az EMNT és az EMNP közösen, az RMDSZ és az SZNT önállóan próbál élni a lehetőséggel.

Viviane Reding európai bizottsági alelnökhöz fordult Tőkés László

A sepsiszentgyörgyi Román Nemzeti Bank volt székhelyének jogtalan eltulajdonítása, illetve a Székely Mikó Kollégium „visszaállamosítási” kísérlete nyomán kialakult helyzetre való fokozott odafigyelést és vizsgálatot kérve fordult Viviane Reding európai bizottsági alelnökhöz, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős főbiztoshoz Tőkés László EP-képviselő.

Tőkés László szerint a Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban megalapozatlan módon érvényesítette a Năstase-kormány azon 2005-ös, eleve jogtalan határozatát, mellyel a bankszékház épületét a Román Ortodox Egyháznak juttatta. Năstase akkori, ügyvivői kormányának ugyanis eleve nem állt jogában tulajdonjogi kérdésekben dönteni, mégis az ortodoxoknak ajándékozta az épületet.

Az EP-képviselő elhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a romániai kommunista rezsim több mint kétezer ingatlant kobozott el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól, és a rendszerváltozás óta a nemzetközi közösség többször is világosan figyelmeztette a román államot, hogy kötelessége ezen – emberi alapjogokat sértő – helyzetet orvosolni. „Két hatályos törvény, különböző kormányrendeletek, és ezek számtalan végrehajtási határideje ellenére az erdélyi magyar történelmi egyházak mind ez ideig jogos tulajdonaiknak mindösszesen felét vehették birtokukba, tulajdonképpeni használatukba pedig az ingatlanoknak csupán az egyharmada került” - írta Tőkés. Hozzátette: a román államhatalom ezzel éles ellentétben – alkotmányellenes módon – favorizálja az ortodox egyházat. A román görögkeleti egyház aránytalanul nagy támogatást kap a közpénzekből, és egyre-másra hatalmas értékű ingatlanokat juttatnak számukra a közvagyonból. Úgy véli: ilyetén körülmények között joggal beszélhetünk romániai kisebbségellenes diszkriminációról, az erdélyi magyar nemzeti és egyházi közösségek méltóságának csorbításáról.

A képviselő szerint ugyanakkor tovább súlyosbítja a kialakult helyzetet, hogy a romániai egyházi javak visszaszolgáltatására felállított Különleges Restitúciós Bizottság három tagját nemrégiben három év szabadságvesztésre ítélte a buzăui bíróság, miután a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot visszajuttatták jogos tulajdonosának, a református egyháznak. Komoly aggodalomra ad okot továbbá, hogy a bizottság két magyar nemzetiségű tagját – Markó Attila volt kisebbségügyi államtitkárt és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosát – letöltendő, a román nemzetiségű Clim Silviut, az Igazságügyi Minisztérium volt tanácsadóját pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Tőkés László rámutatott arra, hogy Romániában tragikomikus módon éppen a jogosságot visszaállító bizottság tagjait vádolták meg „korrupcióval” és „hivatali visszaéléssel”, és aggodalmának adott hangot, hogy az ítélet veszélyes jogi precedenst teremthet további, már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonok „újra-államosítására” nézve. „A román hatóságok ezen újabb „jogi játszmája” megerősíti a „korrupt Románia’ nemzetközi imázsát, a botrányos ítélet pedig óhatatlanul a nemzetközi közösség szégyenpadjára ülteti Romániát” – áll a levélben.

„A román hatóságok szégyenletes eljárása teljességgel ellentmond az EU Alapvető Jogok Chartája szellemének, és kifejezetten sérti annak vallási szabadságra vonatkozó 10. cikkelyét, valamint a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkelyét.” – áll a megkeresésben, melyben Tőkés arra kéri a főbiztost, hogy kövesse nyomon a két ügyet, és gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyar nemzeti közösséghez és a kisebbségi egyházakhoz tartozó európai uniós polgárok jogait.

Tőkés László : visszalopakodik a vörös diktatúra

Egyetlen választott politikusnak sincs joga ahhoz, hogy a választópolgárok szabadságát és jogegyenlőségét elviekben biztosító demokratikus állami intézményeket semmibe vegye – írja Tőkés László EP-képviselő nyilatkozatában.

NYILATKOZAT

Romániában a posztkommunista visszarendeződés új szakaszába lépett. A kormány bukását követően hatalomra került romániai balliberális erők „nyitányként” magyarellenes intézkedések sorozatát indították útjukra. Ennek egyenes folytatásaképpen a román igazságszolgáltatás magántulajdon elleni merényletet követett el akkor, amikor a református egyháznak visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében letöltendő börtönbüntetésre ítélte a restitúciós bizottság magyar nemzetiségű tagjait.

Mindezt tetézi a Bukarestben most folyó – a román sajtó által „parlamenti bányászjárásnak” nevezett – balliberális erődemonstráció. A külföldi sajtó az Adolf Hitler diktátorságát megalapozó „Felhatalmazási Törvényt” emlegeti, a román napilapok véleményvezérei pedig egyöntetűen a jogállamiságot és a demokráciát temetik.

Egyetlen választott politikusnak sincs joga ahhoz, hogy a választópolgárok szabadságát és jogegyenlőségét elviekben biztosító demokratikus állami intézményeket – parlament, alkotmánybíróság, ombudsmani hivatal és közszolgálati média – semmibe vegye. Victor Pontának és elvtársainak sincs joguk ahhoz, hogy pár nap alatt lerombolják mindazt, amiért 1989 decemberében romániai polgárok százai ontották vérüket és áldozták életüket. A XXI. századi egyesülő Európában ez a fajta totális, a jogállamot és az Alkotmányt lábbal tipró hatalomátvétel megengedhetetlen és elfogadhatatlan.

Vádolom a romániai baloldalt, és liberálisnak álcázott elvtársaikat azzal, hogy újra az egypártrendszer kényszerzubbonyának fogságába akarják hajtani társadalmunkat.

Vádolom a magyarországi baloldalt és annak európai képviselőit, hogy – kettős mérce alkalmazásával – tevőleges módon elősegítik a romániai posztkommunista visszarendeződést azáltal, hogy az Európai Parlamentben gátat vetettek a román helyzet plenáris vitájának.

Vádolom az RMDSZ-t, hogy parlamenti „tartózkodásukkal” hallgatólagosan támogatják a lopakodó vörös diktatúra visszatértét. Ilyenképpen annak a szocialista hatalomnak tartanak bakot, amelyik törölni akarja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karát létrehozó – általuk szövegezett – kormányhatározatot, és amelyik a kulturális autonómiát elviekben biztosító kisebbségi törvényből kilúgozni szándékozik annak az erdélyi magyarság számára létfontosságú részeit.

Amikor „tolvaj kiált tolvajt” – diktatúrát a diktátor –, csak cinkos lehet, aki hozzá szegődik. Temesvár szelleme arra kötelez bennünket, hogy ennek a restaurációs kísérletnek ellent álljunk. A romániai magyar közösséget senkinek nincs joga ebbe a visszahúzó hatalmi harcba belerántani.

Az Európai Néppárt legutóbbi frakcióülésén Cristian Preda EP-képviselő „egyfajta hatalmi puccs” romániai veszélyére hívta fel a figyelmet. A Néppárt tagjai sorába tartozó RMDSZ-nek pillanatnyi pártérdekei és a demokratikus európai értékek között kell választania, amikor eldönti, hogy a Ponta-barát MSZP-delegációval vagy pedig a törvényesség és a jogállamiság mellett kiálló néppárti frakcióval tart.

Joseph Daul néppárti frakcióvezető azzal a felhívással fordult a román miniszterelnökhöz, hogy: „tartsa tiszteletben a román népet és demokratikus intézményeit. ” Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke viszont arra szólította fel a román kormányt, hogy: „haladék nélkül szüntesse be azokat az elfogadhatatlan praktikáit, melyeket nem szabad megtűrni egy EU-tagországban. ”

Alapvető román – és magyar – nemzeti érdekeink ez esetben teljes mértékben egybeesnek az európai demokratikus érdekekkel és értékrenddel. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt töretlenül kiáll a kelet-közép-európai és a romániai demokratikus rendszerváltozás folytatása mellet.

Strasbourg, 2012. július 4.

Tőkés László

EP-képviselő

Megszavazta az EP Tőkés László felsőoktatási előterjesztését

Az Európai Parlament (EP) pénteki strasbourgi ülésén megszavazták Tőkés László EP-képviselő előterjesztését az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról.

Előzőleg a témához hozzászóló EP-képviselők nagy elismeréssel méltatták a dokumentumot. A napirendi kérdéshez kapcsolódó zárszavában Janusz Lewandowski költségvetési EU-biztos köszönetet mondott Tőkés Lászlónak azért az „együttműködő és konstruktív szellemért”, amelyet jelentése elkészítése során tanúsított. Költségvetési szempontból annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a felsőoktatástól még a legszigorúbb megszorító intézkedések során se vonjanak meg anyagi alapokat. A felsőoktatás modernizációja azért is elengedhetetlenül fontos, hogy „az egyetemek ne munkanélkülieket gyártsanak futószalagon” – mondta az EU-biztos.

A most a parlament által elfogadott előterjesztés azt kéri az Európai Bizottságtól, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményétől, hogy a 2014-2020-as költségvetésben kiemelt módon szerepeljen az egyetemek támogatása. A tagállamokhoz azzal a kéréssel fordul, hogy nemzeti össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák felsőoktatási célokra. A regionális hatóságoktól azt várja el az Európai Parlament, hogy mind az egyetemi vezetőkkel, mind pedig az üzleti és a civil szférával partneri viszonyt alakítsanak ki, és a határokon átnyúló regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket is használják ki.

Egyes kimutatások szerint az EU-ban működő, mintegy négyezer felsőoktatási intézmény közül mindössze kétszáz szerepel a világ ötszáz legjobb egyeteme között, és ezek közül is nagyon kevés kerül ki Kelet- és Közép-Európából. Tőkés jelentése akcióterv kidolgozását és az ehhez szükséges anyagi alapok biztosítását kéri az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy a kelet-közép-európai egyetemeket is a nyugat-európai szintre lehessen emelni.

A dokumentum az őshonos kisebbségek, illetve nemzeti közösségek felsőoktatásának – és az őket szolgáló intézményeknek – a támogatását kéri a tagállamoktól, különös tekintettel a veszélyeztetett kultúrákra. Hangsúlyozza, hogy ennek az anyagi hátterét, finanszírozását is biztosítani kell. A nyelvi sokszínűség megőrzése érdekében a helyi és regionális nyelvek, sőt a jelnyelv oktatását is szorgalmazza.

A hátrányos helyzetű közösségek, ezenképpen a romák, a fogyatékkal élők és más marginalizált közösségek számára is biztosítani kell a felsőoktatáshoz való hozzáférést – tartalmazza a megszavazott szöveg. Emellett külön fejezetben tesz ajánlásokat a nők felsőoktatási esélyegyenlőségének a biztosítása érdekében.

A felsőoktatási intézmények a demokratikus alapértékek elsajátításának a színhelyei is egyben. Ennek értelmében a dokumentum arra is kitér, hogy az európai alapértékek és az integráció tanítása mellett külön figyelmet kell szentelni az európai totalitárius rendszerekről szóló oktatásnak.

„Remélem, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok oktatási politikáik tervezésében messzemenően figyelembe fogják venni a nagy többséggel megszavazott jelentést. Elégtétel és öröm számomra, hogy miután Erdélyben az elmúlt húsz esztendőben, rendkívüli erőfeszítések árán, részlegesen sikerült egy valamire való magyar nyelvű felsőfokú intézményrendszert létrehoznunk, ez alkalommal, a volt kommunista rezsim idejéből örökölt helyzeti hátrányainkat leküzdve, az európai egyetemi rendszer megújításához is sikerül hozzájárulnunk” – mondta Tőkés László a szavazást követően.

Európai polgári kezdeményezéssel – erdélyi célokért

2011. február 16-án az Európai Parlament és a Tanács rendeletet fogadott el az európai polgári kezdeményezésről, amely 2012 áprilisától válik alkalmazhatóvá. Ez a rendelet lendületet adott azoknak az erdélyi magyar elképzeléseknek, amelyek az uniós joganyagon keresztül kívánnak eredményeket elérni az erdélyi magyarság jogállásának javításában. A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT), már 2011 március elején, kihelyezett brüsszeli ülésén felvetette az európai szintű polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítő eszköz gondolatát.

Ezt követően Tőkés László több felhívásban is az összefogás fontosságáról beszélt a közösen kidolgozandó kezdeményezés érdekében. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa 2011. április 3-án határozott egy olyan munkacsoport létesítéséről, mely egy uniós kisebbségi keretszabályozás elfogadtatását kezdeményezné a közvetlen demokrácia ezen eszközével. Az RMDSZ az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójával (FUEN) való közös fellépést tekinti célravezetőnek, és ennek érdekében 2012. január 25-én tanácskozást is szervezett Brüsszelben, amint arról Winkler Gyula nyilatkozott.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2011. június 3-án arról határozott, hogy a „sajátos regionális vagy nemzeti identitású közösségei önrendelkezési joga” érvényesüléséért a sajátos jogállású régiók kialakításáért szükséges európai polgári kezdeményezést indítani, majd, 2011 november 19-én a kezdeményezés uniós nyilvántartásba vételéről is kiadott egy határozatot. Értelmezésében az érintett régiók elsősorban „nemzeti régiók”.

Az előbbi javaslatokkal összefüggően megemlíthető Tőkés László 2011.október 20-án a Globális Kerekasztalon (Global Round Table – konferencia, Budapest, 2011. október 20-22) tett javaslata, amely az európai Strukturális Alapok sorában egy újabb alap, az Európai Lokális és Regionális Kultúrák Alapjának a létesítésére vonatkozott. Ennek kimondott célja az európai kultúra sokszínűségének területi alapon való megőrzése, különös tekintettel a kisebbségi és regionális kultúrák fenntartására.

Mindezek nyomán, tekintettel az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet feltételeire, megvizsgálható, hogy e kezdeményezések milyen eredményekre vezethetnek, és vannak-e az összefogásnak tartalmi lehetőségei. Bár úgy tűnik, hogy az eddigi javaslatok meglehetősen divergensek (a szereplők „különutassággal” vádolják egymást), még adott az egyeztetés lehetősége.

A polgári kezdeményezés jogi-eljárási kerete

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés kötötte ki első ízben, éspedig a következőképpen: „legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség” (az Európai Unióról szóló szerződés – a továbbiakban: EUSZ – 11. cikkének 4. bekezdése). A kezdeményezésről egy Zöld Könyv is készült, majd a Parlament és a Tanács fogadta el az említett rendeletet.

A rendelet szerint:

– Kezdeményezést olyan polgári bizottság szervezhet, amely legalább 7 olyan személyből áll, akik legalább 7 különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, és ha köztük európai parlamenti képviselők vannak, akkor ők nem számíthatók be a taglétszámba

– A kezdeményezést az EU hét vagy több tagállamában (a tagállamok legalább egynegyedéből) legalább egymillió uniós polgárnak kell támogatnia ún. támogató nyilatkozatok formájában. A tagállamonkénti legalacsonyabb támogatói szám az adott ország európai parlamenti képviselők számának függvénye (a megválasztott EP-képviselők számának 750-szerese)

– A támogatói nyilatkozatok gyűjtése előtt a szervezőknek kérelmezniük kell a kezdeményezés nyilvántartásba vételét az Unió valamelyik hivatalos nyelvén, az Európai Bizottság által létrehozott online nyilvántartási rendszerben. Az így bejegyzett kérelemre a Bizottságnak két hónapon belül válaszolnia kell, és elutasíthatja a kérelem bejegyzését, amennyiben fennáll a következő helyzetek valamelyike: a) a polgári bizottság összetétele nem felel meg a szabályokban előírtaknak, nincs kijelölt képviselője; b) a kért jogi aktusra irányuló javaslat benyújtása nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság hatáskörén, azon a hatáskörön, hogy a Bizottság a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusokra nézve javaslatokat nyújtson be; c) nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű; d) nyilvánvalóan ellentétes az uniós értékekkel. A nyilvántartásba vétel után a szervezők kérhetik, hogy az általuk javasolt kezdeményezés az EU más hivatalos nyelvein elkészített fordításai is nyilvántartásba kerüljenek.

– A támogató nyilatkozatok gyűjtése papír- vagy elektronikus formátumban történik, a támogatási nyilatkozat mintáját a rendelet melléklete tartalmazza. A minták az egyes tagállamok rendelkezései szerint eltérőek lehetnek. A szervezőknek a javasolt kezdeményezés nyilvántartásától számítva egy év áll rendelkezésükre a nyilatkozatok összegyűjtésére. Az online-gyűjtéshez a Bizottság szoftvert bocsát majd a szervezők rendelkezésére, azonban a szervezőknek együtt kell működniük megfelelő nemzeti hatósággal, mely igazolja rendszerük megfelelőségét.

– A támogató nyilatkozatok ellenőrzését és igazolását az egyes országok illetékes hatóságai végzik el, ezeknek 3 hónapon belül kell kiállítaniuk az igazolást az érvényes nyilatkozatok számáról.

– Mindezek után a kezdeményezők érdemi vizsgálatra és döntésre nyújthatják be kezdeményezésük a Bizottsághoz, amelynek szintén 3 hónap áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, hogyan kíván eljárni az ügyben. A döntéshez fogadja a kezdeményező szervezőket, akik magyarázatokat fűzhetnek kezdeményezésükhöz. A szervezőknek arra is lehetőségük van, hogy az Európai Parlamentben közmeghallgatáson mutassák be javaslatukat. A Bizottság – megindokolt döntéssel – lényegében három lehetőség közül választhat: a) új jogszabályt javasol; b) hatástanulmányt készíttet; c) nem hoz intézkedést. Ha új jogszabályt javasol, azt az EU kormányai (vagyis az Európai Unió Tanácsa) és az Európai Parlament elé kell terjesztenie (egyes esetekben). Amennyiben úgy dönt, hogy nem hoz semmilyen intézkedést a polgári kezdeményezés nyomán, azt is egyértelműen indokolnia kell, viszont az általa készített, a kezdeményezés tartalmára vonatkozó politikai elemzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

– Fontos részlete e folyamatnak a finanszírozás átláthatósága. A szervezőknek naprakész tájékoztatást kell nyújtaniuk a felhasznált finanszírozási forrásokról.

A polgári kezdeményezés lehetséges tárgya és az eddigi erdélyi javaslatok

A polgári kezdeményezésről szóló uniós rendelet a kezdeményezések lehetséges tárgyául azokat a jogi aktusokat nevezi meg, amelyeknek kezdeményezője az Európai Bizottság lehet; a Bizottság feladat- és jogkörét átfogóan pedig az EUSZ 17. cikke jelöli ki.

Az RMDSZ még kidolgozatlan, de FUEN keretén belül kidolgozni gondolt kezdeményezése, az „európai kisebbségi keretszabályozás” terve tűnik e nézőpontból a legnehezebben kivitelezhetőnek. A keretszabályozás elgondolható tárgya ugyanis több területet érint, és ezzel túlmegy azokon a kompetenciákon, amelyekkel az egyes szakpolitikai területeken – a nemzeti hatóságokkal különböző mértékben osztozva – az Európai Bizottság rendelkezik. Innen tekintve az esetleg mégis elérhető keretszabályozás oly keveset nyújtana, hogy az alatta maradna a legtöbb nemzeti kisebbség által a saját országuk törvényhozásában elért lehetőségeknél és jogoknál.

Ha azonban a keretszabályozás helyett a kezdeményezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés – a továbbiakban: EUSZM – 167. cikkére alapoz, akkor ez – a kultúra tágan értelmezett fogalmára alapozva – inkább lehetővé teszi néhány olyan „ajánlás” megfogalmazását, amelyek tiszteletben tartják a „nemzeti és regionális sokszínűséget” (167-1. cikk), és a „nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék” (167-2. cikk) uniós támogatása kiegészítheti a kisebbségek határon átnyúló támogatását. Itt fontos hivatkozási alap lehet az Európai Parlament állásfoglalása a kisebbségek védelméről és a megkülönböztetés elleni politikákról a bővítés utáni Európában.

Annak érdekében, hogy ne a közös nevező minimalista logikája érvényesüljön csupán, kezdeményezni lehetne talán, hogy az Európai Unió „best practices”-típusú ajánlást is kiadjon, amellyel általa sikeresnek tekintett uniós gyakorlatokat nevez meg (a tagállami gyakorlatokból, nyilván).

A Székely Nemzeti Tanács javaslata a „régió” fogalmát az őshonos közösségek által lakott földrajzi terület, majd az ennek megfelelő sajátos státusú régió fogalmaként használja, ez azonban nem azonos a „területi egységek” (territorial units) azon fogalmával, amelyekre az EU területi-regionális politikáját alapozza. Az EUMSZ 4.cikke (2) bekezdése szerint a „területi kohézió” az EU és a tagállamok között megosztott hatáskör. Ez gyakorlatilag úgy valósul meg, hogy miközben a területi közigazgatás rendszerének kialakítása nemzeti hatáskör, a területi kohéziós politika eszközeiként alakított területi egységek alakításába már az EU is beviszi a maga normatív szempontjait a NUTS rendszer révén. A tagállam azonban saját hatáskörben eldöntheti, hogy a területi kohézió eszközeit (Romániában a „fejlesztési régiók” tartoznak ebbe) milyen mértékben építi be a területi-közigazgatási rendszerébe. Minthogy az SZNT sajátos jogállású régió közigazgatási területi egység kialakítására tesz javaslatot, és ez tagállami hatáskor, a Bizottság nem javasolhat jogi aktust erre vonatkozóan, következésképpen európai polgári kezdeményezés tárgya sem lehet.

Mindazonáltal elképzelhető a területi-kohéziós politika olyan átalakítása, amely ösztönzi azoknak a területi-közigazgatási egységeknek a kialakítását, amelyeknek lakói elsősorban az őshonos kisebbségek. Ezt támogató javaslatok lehetnek:

1) A NUTS-rendszer olyan átalakítása, amelyben a NUTS 2 és NUTS 3 szintű területi fejlesztési egységek kialakításánál a tagállamok vegyék figyelembe az illető terület kulturális-nyelvi sajátosságait (indoklása ennek: a területi kohézió társadalmi feltételei is javulnak ezáltal)

2) Az előbbi területi egységek kialakítását nagyban ösztönözné, ha a kohéziós alapok rendszerébe az EU beépítené olyan sajátos alapokat, amelyek a sajátos kulturális adottságokkal rendelkező területi egységek különös kultúrájának a fenntartását segítené.

Amennyiben a területi-kohéziós politika eszközrendszerét, az ennek megfelelő területi egységek kialakítását sikerül a nemzeti és őshonos kisebbségek létével számoló módon átalakítani, újabb kérdések is felmerülnek. Például: hogyan alakítható ki olyan kritériumrendszer, amelynek segítségével meghatározható, hogy mely területi egységek tarthatnak igényt a speciális uniós kulturális támogatásra? Elegendő-e e területek demográfiai-statisztikai leírása, vagy speciális intézményi feltételek is szükségesek lehetnek. Például, ha az illető területen (vagy területeken) a kisebbség kulturális autonómiával rendelkezik, akkor azok miképp válhat a támogatások címzettjévé, kedvezményezetté. A kulturális autonómia létezésének támogatási feltétellé tétele ösztönző lehet a tagállamok vagy azok közigazgatási régiói számára, hogy elősegítsék az ilyen kisebbségi kulturális autonómiák létesülését, mert annak az egész terület kulturális fejlődésére kihatása lehet. De emellett egész közigazgatási egységeknek is rendelkezniük kellene, sajátos státusuk alapján, azzal a lehetőséggel, hogy ilyen típusú támogatás kedvezményezettjei legyenek.

Látható tehát, hogy van lehetőség a sajátos közigazgatási régiók stratégiájának, valamint a kulturális autonómia előmozdításának kedvező, és ugyanakkor az európai szerződések keretébe illeszkedő, valamint a Bizottság javaslattevő hatáskörébe sorolható kezdeményezések megfogalmazására.

Minthogy ehhez legalább hét állam polgárainak az együttműködésére van szükség, az erdélyi politikai szereplőknek kezdeményezőkként, az egymás közötti egyeztetésén túl további európai kisebbségi képviseletek és önkormányzatok egyetértő támogatását is meg kell szerezniük, ami elsősorban a polgári kezdeményezés tárgyának közös kialakítását jelenti.

Ezt azonban úgy is lehet érteni, hogy akár több közös tárgyú uniós polgári kezdeményezést is érdemes indítani. Minthogy teljesen új eszközről és az Európai Bizottság számára is teljesen új mérlegelési helyzetről, kontextusról van szó, van értelme annak, hogy egyszerre több esélyes kezdeményezést is indítsanak az érintett és érdekelt kisebbségpolitikai aktorok. Tehát egyeztetés és elemzés tárgyává kell tenni akár a három, fennebb említett változat külön uniós polgári kezdeményezésbe való foglalását is, azaz a következők szimultán benyújtását: 1) uniós polgári kezdeményezés egy átfogóbb „európai kisebbségi keretszabályozás” megalkotásáért; 2) uniós polgári kezdeményezés az őshonos kisebbségek sajátos státusú régióinak kialakításáért; 3) uniós polgári kezdeményezés a területi-kohéziós politika olyan átalakításáért, amely a kisebbségek által lakott és a sajátos kultúrájú területek fejlesztéséhez külön forrásokat irányoz elő.

E kezdeményezések szervezői és támogatói csak részben fednék át egymást. Az 1. változat megfelelő kialakításában valóban fő partner lehet a FUEN, a 2. változathoz a támogatókat Európa erős etnoregionális önkormányzatai (Dél-Tirol, Katalónia stb.) nyújthatnának, a 3. változathoz pedig mindkét előbbi szereplőcsoport megnyerhető lenne talán.

Ezek szimultán kezdeményezésként való kezelése természetesen annak mérlegelését is tartalmaznia kell, hogy milyen politikai konzekvenciákat jelent, ha valamelyik elakad az Európai Bizottság szűrőjén.

Mindazonáltal, egy sikeres kezdeményezésnek történelmi jelentősége lenne. Az Európai Bizottság asztalára tenné annak a több évtizedes problémacsomagnak az európai eszközökkel való kezelését, amelyet az első és második világháborús békerendszer hagyott Európára. Az Unió tagállamaiban élő őshonos közösségek ügyét mindezidáig tagállami szinten kezelték (elfogadhatóbb vagy kevésbé elfogadhatóbb módon – az európai értékek nézőpontjából). Az őshonos nemzeti közösségek és népcsoportok, valamint azok tagjai számára biztosítandó európai minimum standard viszont nagymértékben hozzájárulna az Európa számára alapértéknek tekintett szociális kohézió és a gazdasági válságtól amúgy is sérülékeny társadalmi szolidaritás megerősítéséhez.

Konklúziók:

1. Az európai polgári kezdeményezés kevesebb esélyt nyújt általános kisebbségi keretszabályozás elfogadtatására, azonban néhány – elsősorban kulturális területet érintő – elv jogi aktusba foglalása, valamint egy „best practices” jellegű ajánlás kidolgozása jó részcélja lehet egy ilyen kezdeményezésnek.

2. Hasonlóképpen, kevés eséllyel kezdeményezhető olyan jogi aktus, amely a sajátos jogállású közigazgatási régiók közvetlen európai előírás alapján történő kialakítását tartalmazná.

3. Viszont van lehetőség a területi-kohéziós politika olyan módosítására, amely ösztönzően hatna olyan területi egységek kialakítására a NUTS rendszeren belül, amely számot vetne a területi egységek etnikai-kulturális jellegének megőrzésével (tehát – például – a székelyföldi fejlesztési régió kialakítása uniós ajánlással kaphatna támogatást egy európai polgári kezdeményezés eredményeképp). Ezeknek a stratégiai jelentősége abban rejlik, hogy a NUTS-régiók egy, kimondottan a tagállami hatáskörbe tartozó közigazgatási reform esetén fontos területi precedenst jelenthetnek a sajátos státusú régiók kialakításának folyamatában.

4. Javasolható – polgári kezdeményezés útján – olyan, a strukturális alapokon keresztül megvalósuló támogatási rendszer, amely elsősorban a sajátos kisebbségi és regionális kultúrák fenntartására és fejlesztésére irányulna a területi fejlesztési rendszer (európai regionális fejlesztés) átalakítása révén. Ebbe a rendszerbe eséllyel építhető be a kulturális autonómiák létrehozásának ösztönzése is.

5. A fentebbi lehetséges célok összeötvözése, az európai polgári kezdeményezés sikere mindenképpen nagyobb – ha lehet, nem csupán hét országra kiterjedő – nemzetközi együttműködést igényel. Ennek a stratégiai jelentőségét az adja, hogy a polgári kezdeményezés még sikertelensége esetén is (az Európai Bizottság nem jogszabály megfogalmazásával válaszol) alkalmas lehet arra, hogy a kérdést hangsúlyosabban megjelenítse az európai nyilvánosságban.

Nagyváradon járt George Pataki

Második alkalommal látogatott vasárnap Nagyváradra George Pataki, New York állam volt republikánus kormányzója. A magyar származású amerikai politikust mindkét alkalommal Tőkés László volt királyhágómelléki református püspök, az Európai Parlament alelnöke hívta meg. Első alkalommal 2006-ban járt Váradon az amerikai politikus, amikor részt vett egy olyan tiltakozó megmozduláson, amivel a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól elorzott sportpálya ügyében léptek fel a váradiak. Mostani látogatásának fő célja, hogy felmérje az erdélyi magyarság aktuális problémáit, így a romániai magyar nyelvű felsőoktatásban tapasztalat etnikai diszkriminációkat. A kormányzót elkísérte útjára lánya, Allison Pataki Levy.

A vasárnapi látogatás a váradolaszi református templomban megtartott istentisztelettel kezdődött, az igét Tőkés László hirdette. A történelmi magyar egyházak és civil szervezetek képviselőin kívül több román politikust is láttunk a templomi padokban, így például Radu Ţîrlét, a Bihar Megyei Tanács elnökét is. Tegnap kezdődött el az egyetemes ökumenikus imahét, ennek egyik nyitó rendezvénye volt a váradolaszi istentisztelet. Az igehirdető Máté evangéliumának 20. részét idézte, abból is a 28. verset: „Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.” Pprédikációjában rámutatott arra, hogy „Európában egységet a sokféleségben!” jelmondatot leginkább az egyházak közti párbeszéd, együttműködés megteremtésével lehet érvényesíteni. A mai zűrzavaros politikai csatározások idején a jézusi tanok azok, amelyek segítségével az emberek rádöbbenhetnek arra, valódi, megélhető demokrácia és szabadság csak akkor jöhet létre, ha a vezető politikusok belátják, hogy aki a népet akarja szolgálni, az nem viselkedhet uralkodóként, ugyanis a szavazótábor nem alattvalókból, hanem öntudatos polgárokból kell álljon. Istent szolgáljuk, ne a diktátorokat, és akkor a bibliai útmutatás nyomán életformánkká válhat a szabadság és az emberi jogok tiszteletben tartása egész Európában.

Tőkés az igehirdetést követően régi kedves barátjaként köszöntötte George Patakit, megköszönve neki, hogy ismét Váradra jött és erkölcsi, illetve politikai támogatásáról biztosította az erdélyi magyarságot, többek között a magyar egyetemek háza táján észlelt jogtalanságok kapcsán. Felszólalt a kormányzó is, aki magyarul köszöntötte a jelenlevőket, elmondva, nagyon örül annak, hogy a lánya is megismeri a váradiakat, s hozzáfűzte, hogy figyelemmel kívánja kísérni a Marosvásárhelyi Orvos és Gyógyszerészeti Egyetem magyar szakain, illetve a Sapientián történt magyarellenes intézkedéseket. Tőkés László mai napig a bátorság és a szabadság jelképes személyisége az Egyesült Államokban, jelentette ki Pataki, ezért ő mint magyar származású amerikai kötelességének érzi, hogy segítse az 1989-es romániai forradalom szikrájaként ismert lelkész-politikust abban, hogy az erdélyi magyaroknak legyen megfelelő anyanyelvi oktatásuk, autonómiájuk. Az istentiszteletet követően a kormányzó szóba elegyedett a váradi polgárokkal, majd a templom melletti Lorántffy-központban az erdélyi magyar akadémiai szféra vezetőivel folytatott zártkörű tárgyalást az erdélyi felsőoktatás helyzetéről.

Ezt követően Tőkés és Pataki közös sajtótájékoztatót tartott. Pataki elmondta tájékoztatni fogja az amerikai és a nemzetközi közvéleményt a romániai magyar felsőfokú oktatásban tapasztaltakról s azon lesz, hogy világszerte minél többen megértsék, az erdélyi magyaroknak valóban joguk van az anyanyelvi oktatáshoz és az autonómiához is.

Tőkés László: tanúsíthatom, a forradalom az ajtóm előtt kezdődött

Szánalmasnak és nevetségesnek nevezte Tőkés László a jászvásári demokrata-liberális párti honatyák azon törekvését, hogy Temesvártól elvitassák az 1989-es népfelkelés kitörését. Az EP-alelnök, egykori temesvári lelkipásztor, akinek parókiája körül 1989 decemberében a forradalom szikráját kirobbantó tömeg összegyűlt, azt mondja, a törvényjavaslat a Romániában uralkodó korrupció újabb példája: ezúttal a történelmet próbálják megmásítani egyesek, ami arra szolgálhat bizonyítékul, hogy az országban mindent meg lehet vásárolni.

Tanúsíthatom, hogy a forradalom ott kezdődött a kapum előtt” – jelentette ki az EP-alelnök, aki pénteken Nagyváradon tartott sajtótájékoztatót a 22 esztendővel ezelőtti események évfordulójának alkalmából. Hozzátette: nem politikai diverziónak, hanem korrupt képviselők próbálkozásának tartja a jászvásári ügyet.
Tőkés László visszaemlékezett az igazi hősökre és mártírokra, az egyszerű emberekre, akik 1989 karácsonya tájékán életüket áldozták a szabadságért. „Káini átok sújtja a román társadalmat” – fogalmazott az EP-alelnök, hiszen, mint mondja, 1989-ben testvér ölt testvért, és Mózes könyve szerint Isten megátkozza a gyilkosokat. Az átok mindaddig nem oldható fel, amíg a bűnösök tetteikért nem vezekelnek, és az áldozatoknak nem szolgáltat igazságot a társadalom. „Tartozunk a gyilkosok felelősségre vonásával. A meggyilkolt testvér vére az égre kiált” – utalt Tőkés László a bibliai testvérgyilkosságra, Káin és Ábel történetére.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület csaknem két évtizeden keresztül szolgáló püspöke háromféleképpen osztályozta az egyház lelkipásztorait annak függvényében, milyen magatartást tanúsítottak az elnyomás idején. Az első kategóriába azok tartoznak, akik hallgattak – ők voltak a legtöbben, és Tőkés László szerint nem is vethetünk követ rájuk, hiszen a diktatúra megfélemlítő hatalma miatt nem mertek szólni. Kevesebben voltak, de léteztek a második kategóriába tartozó lelkészek is: azok, akik együttműködtek a hatalommal, és ezzel nemcsak Krisztust, hanem saját népüket is elárulták. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik bátran felemelték a szavukat az elnyomás ellen. Újságírói kérdésre Tőkés azt is kijelentette: nem ért egyet a forradalmárok juttatásainak megvonásával, de „igazolvány nélküli forradalmárként” felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában jelenleg mintegy 19 ezren rendelkeznek forradalmárigazolvánnyal, ám közülük mindössze nagyjából 8000 az, aki valóban tevőlegesen részt vett az 1989-es eseményekben.

Felemelték szavukat a Kárpát-medencében élő magyarság által elszenvedett jogsértésekkel szemben

A Kárpát-medencei magyarok emberi méltóságát ért jogsértésekről tartott sajtótájékoztatót budapesti képviselői irodájában 2011. december 3-án Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke.

A sajtótájékoztatón részt vett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, Boldoghy Olivér, a szlovák állampolgárságától jogtalanul megfosztott felvidéki színművész, valamint Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke és Antal János külügyi szakértő, a Transylvanian Monitor főszerkesztője. A sajtótájékoztató apropója a szombat délután Budapesten megrendezett III. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó volt, melynek célja az aggasztó méreteket öltött magyarellenesség valamennyi formájával és megnyilatkozásával szembeni tiltakozás.
Tőkés László és Lomnici Zoltán nem először szólalt fel közösen a Kárpát-medencében élő magyarság által elszenvedett jogsértések ellen. Mint ismeretes, idén már jártak Marosvásárhelyen, ahol a romániai magyarellenes megnyilvánulások ellen emelték fel szavukat. Tőkés László hangsúlyozta, Boldoghy Olivér jelenléte is jelzi, hogy a nagytalálkozó az egész Kárpát-medence magyarságának ügyét felkarolja. A felvidéki színművészt Tőkés László úgy jellemezte, mint aki a polgári bátorság és a keresztyén erkölcsiség jegyében megtette azt, amit száz politikus együtt nem tudna elérni olyan hatékonyan, mint ő. Az EP alelnöke kifejtette: Szlovákiában szükségállapotot hirdettek az egészségügy terén előállt helyzet miatt, de Szlovákia nem azt érdemli, hogy mindig csak Meciar vagy Slota botrányai kapcsán emlegessék, mint ahogy Románia sem, hogy Vadim Tudorral vagy Funarral kössék össze a nevét. „Ideje, hogy az emberek és a népek méltóságát restauráljuk” – mondta Tőkés László.
Lomnici Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett a magyarellenes atrocitások száma és még sok más jogsértés történt, amelyekkel szemben az Európai Unió nem emelte fel szavát. „Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök a közelmúltban az EU hitelességi és bizalmi válságáról beszélt. Ennek fontos jele, hogy több, hazánkkal szomszédos ország nyíltan magyarellenes, az Európai Unió jogát durván sértő magatartást tanúsít a magyar kisebbséggel szemben. Ezt az Unió szó nélkül tűri, s a nemzetiségek jogaival nem hajlandóak foglalkozni” – hangoztatta az EMT elnöke. Hozzáfűzte: „Én úgy tapasztaltam az elmúlt időszakban, hogy a legnagyobb visszhangot a legmagasabb uniós tisztséget betöltő magyar ember felszólalásai váltották ki, s az egész világon az ő tiltakozása nyomán figyeltek fel Boldoghy Olivér történetére.”
A sajtótájékoztatón Boldoghy Olivér megrendülve számolt be arról, hogy pénteken a szlovák államhatalom egy 99 éves felvidéki magyar tanárnőtől, Tamás Aladárné Ilonkától is megvonta állampolgárságát. „Csak azért, mert vállalta azt, hogy magyar állampolgárként térjen majd vissza Istenhez, ahogy annak idején megszületett. Amikor pedig élete utolsó napjait békességben szeretné tölteni, jön egy belügyminiszter és embertelen, érzéketlen módon belerúg, megalázva és megkeserítve hátralevő életét” – fogalmazott Boldoghy, majd arra kérte a sajtót, hogy hívja fel a nemzetközi közösség figyelmét a Szlovákiában tapasztalható jogsértő intézkedésekre.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke arról szólt: miközben szerte a Kárpát-medencében atrocitások történnek a magyar közösségekkel szemben, politikai érdekképviseleti szerveink tehetetlenül nézik és olyan megoldásokban gondolkodnak, amelyek eseti kezelések, de nem ragadják meg a problémát a gyökerétől. Az erdélyi politikus szerint Boldoghy Olivérék az egész nemzet nevében teszik azt, amit cselekednek, és küzdelmüknek csak akkor van értelme, hogyha az egész társadalom is az ügy mellé áll. Toró felhívta a figyelmet a romániai hatalom packázásaira is az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények működtetését illetően. „Az igazi kulcsszó a magyar szolidaritás, a Kárpát-medencei magyar közösségek szolidaritása, amelyről az Ökumenikus Nagytalálkozó is szól” – mondta Toró T. Tibor.
Ezt követően Antal János főszerkesztő bemutatta a Transylvanian Monitort, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács angol nyelvű figyelőszolgálatának kiadványát, amely különszámmal jelentkezett a budapesti Ökumenikus Nagytalálkozó alkalmából, Magyarellenesség a Kárpát-medencében címmel. Antal János elmondta, hogy 2011-es összesítésük szerint a Kárpát-medencei magyarsággal kapcsolatban 75 tételben foglalható össze a nemzettársainkat ért atrocitások krónikája. Mint fogalmazott, a leggyakoribb igék ebben a krónikában a „megverték”, „meggyalázták” és a „megalázták”.
A sajtótájékoztató végén Lomnici Zoltán kifogásolta, hogy miközben az Európai Unió szótlanul tűri, hogy magyarokat emberi és nemzeti méltóságukban megalázzanak, a világ távolabbi pontjain történő jogsértéseket elítélik. „Rendkívül súlyosnak érzem a nemzetközi emberjogi szervezetek hallgatását, amelyek szintén hallatják a hangjukat minden más ügy érdekében, Boldoghy Olivér mellett mégsem állnak ki” – mondta az EMT elnöke.

Budapest, 2011. december 3.

EP képviselők: veszélyben az erdélyi magyar orvosképzés újraindítása

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) egyik professzorát látta vendégül a Gál Kinga fideszes EP-képviselő által vezetett Kisebbségi Munkacsoport mai strasbourgi ülésén. Brassai Attila előadásában bemutatta, hogy bár jogszabály kötelezi az egyetemet magyar nyelvű orvosképzés létesítésére, a helyi román kari vezetés azonban ezt sorozatos akcióival megakadályozza. Az ülés résztvevői azonnali fellépést sürgettek az ügyben – tájékoztat közleményében az Európa Parlament magyar néppárti képviselőcsoportja.

Brassai Attilát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnökét látta vendégül a Gál Kinga által elnökölt Kisebbségi Munkacsoport novemberi ülésén. Brassai Attila meghívását és a Marosvásárhelyi Egyetem magyar nyelvű orvosképzésének ügyét Tőkés László EP alelnök indítványozta napirendre venni. Az erdélyi európai parlamenti képviselő rövid felvezetőjében a román asszimilációs politika következtében bezárt, illetve románosított oktatási intézmények helyzetét mutatta be. Tőkés László szerint Erdély elrománosítása ma is tart, az Európai Uniónak pedig nem csupán a világ más részein élő jogfosztott közösségek érdekében kell föllépnie, de szükség van az Unión belül egy, az őshonos nemzeti közösségek jogait védő jogi rendszerre is – áll a dokumentumban.

Brassai Attila előadásában ismertette az erdélyi magyarság húsz éve tartó küzdelmét, amely a Ceausescu-diktatúra idején megszüntetett önálló magyar állami egyetem, illetve a magyar nyelvű karok visszaállítását célozza. Az egyetemi professzor elmondta: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat, így önkényesen gátolja, hogy önálló magyar tagozat keretében, magyar nyelven folyhasson orvosképzés Erdélyben.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő az ülés levezető elnökeként hozzászólásában kijelentette: abban az Európai Unióban, amely a demokrácia és a jogállamiság elveire épül, minden jogszabály, illetve azok be nem tartása jogi és politikai következményekkel kell járjon. A néppárti politikus szerint a MOGYE esete kiemelt bizonyítéka annak, hogy a nehezen kiküzdött kisebbségeknek kedvező jogszabály gyakorlatba ültetése hogyan sikkadhat el helyi, többségi vezetőknek köszönhetően.

Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő hozzászólásában szintén emlékeztetett: számos EU tagországban létezik a kisebbségek jogait védő és támogató jogszabály, de annak gyakorlatba ültetése már elmarad a kormányok részéről. Ugyanezt erősítette meg a többi hozzászóló, így Sógor Csaba, Winkler Gyula erdélyi magyar, illetve Francois Alfonsi korzikai képviselő is. Az ülés résztvevői szerint a MOGYE ügye is rámutat arra a súlyos problémára, hogy az uniós csatlakozás feltételeként szabott koppenhágai kritériumok teljesítése - amely többek között tartalmazza a kisebbségi jogok védelmét is - a csatlakozás után már nem kerül számon kérésre. Ez olyan konfliktusokat és feszültséget eredményez az egyes országokon belül és azok között, amely hosszú távon alááshatja a közösségi bizalmat.

Orbán Viktor : sikeres állam csak erős nemzettel képzelhető el

Az erős állam és a mögötte álló erős nemzet közötti összefüggésről beszélt szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, Tusnádfürdőn. A legnagyobb érdeklődéssel várt előadást kellemes, napos időben hallgatták végig az összegyűltek. Az elmúlt két esztendővel ellentétben az idén a szervezők nem hívták meg Traian Băsescu román államfőt, így az előadók asztalánál Orbán Viktoron kívül Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke, valamint Németh Zsolt, a budapesti külügyminisztérium parlamenti államtitkára foglaltak helyet.

Orbán Viktor előadásában kifejtette: az egész világ egy új korszak határán áll, korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek. Ez a korszakváltás szerinte az előző korszak összeomlásával fog megtörténni. A nyugati világban ugyanis az államadósság olyan mértékűvé válik, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni. A most véget érő korszakban sokan azt hitték, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás korlátlan mértékben fokozható, a piaci verseny átalakult fogyasztási versennyé, de a vagyonok és az erőforrások nem nőttek ezzel arányosan.

A magyar kormányfő szerint az újonnan felépülő új korszakban az államnak merőben új szerepe lesz a gazdaságban, amelyet az államnak kell újjászervezni, megteremtve a munkaalapú társadalmi rendszert a pazarló, fedezet nélküli fogyasztást gerjesztő jóléti állam helyett. Sikeres államot azonban csak akkor lehet felépíteni, ha erős nemzet áll mögötte.

A miniszterelnök szerint a magyarok megértették, hogy a korábbi magyar világ is csődbe jutott. Magyarország minden más európai országot megelőzve adta meg a helyes választ e korszakváltásra - szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett az utóbbi időszak főbb döntéseire, például a kettős állampolgárság megadására, az új alkotmány kidolgozására, az új közteherviselési rendszerre, a bankadó és a válságadó bevezetésére, a nyugdíjvédelmi programra, az adósság csökkentésére és a demográfiai hanyatlás megállítását célzó erőfeszítésre.

Idézte az idei tábor mottóját, amely szerint „összenő, ami összetartozik”. Úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet összenövése. Hangsúlyozta: ha nincs erős anyaország, nincs erős Kárpát-medencei magyar nemzet sem. Jó hírnek nevezte, hogy egy évvel ezelőtt még a zátonyok között sodródók között említették Magyarországot, ma azonban már a zátonyoktól távolodó országok között tartják számon.

A kivándorlással kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor megállapította: olyan politikát kell folytatni, amely bátorítja a fiatalokat, hogy menjenek ki a világba, próbáljanak boldogulni, de meg kell teremteni számukra a visszatérés feltételeit is.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az erdélyi magyar pártok, szervezetek közül melyikkel van jóban a magyar kormány, Orbán Viktor kifejezte azt a meggyőződését, hogy az összes határon túli területen egységesen kell fellépni. Hozzátette azonban, hogy az egység felé az elkülönülés utáni együttműködés rendszere is elvezethet. Egy másik kérdésre reagálva úgy vélekedett: Magyarország nemzetközi tekintélyének növelésével tehet a legtöbbet határon túli magyarokért. A tekintélyért viszont harcolni kell – tette hozzá.

Tőkés László bevezetésképpen a kilencven évvel ezelőtt írott Kiáltó szó szellemiségét
idézte meg, mondván, hogy a röpirat erdélyi magyarságunkra vonatkozó tartalma ma is
érvényes. A sebtépés, önsajnálat ideje lejárt, a továbbhaladás útját pedig a szabadság, az
egyesülés és a gyógyulás kulcsszavak mutatják. Ezek közül az első a magyar állampolgárság
kiterjesztését, a második „Trianon gyógyítását", a harmadik pedig a húsvéti alkotmányt jelenti – hangzott el.

Az egykori temesvári református lelkipásztor a mai romániai helyzetre kitérve rávilágított arra, hogy két évtized alatt keveset sikerült megvalósítania az erdélyi magyarságnak. 1920 óta nem volt becsületes népszámlálás, felemelkedés helyett elburjánzott a korrupció. Az európai és a világméretű válságot tetézi az erkölcsi válság. „Nem volt időnk szembenézni a kommunista múlttal. Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincsen. Kikínlódtunk egy magánegyetemi rendszert, épp az első Orbán-kormány jóvoltából” – hangoztatta.

Hozzáfűzte: még mindig a posztkommunizmus terhével viaskodunk, és ehhez hozzájárul még a szórványosodás, a népességfogyás, vagy a román magyarellenesség problémája is. Harminc év alatt egy millióval apadt a magyarság száma és ez felér a két világháború vérveszteségével. „Nem csak az országunk, hanem a társadalmi képünk is csonka” – vonta le a következtetést. A területi átszervezésre vonatkozóan, egyben utalva Traian Băsescu távolmaradására Tőkés László kijelentette: nincs helye alkunak az átrendezés kérdésében. Továbbá hozzátette, hogy Temesvár ostromának folytatásaként tekinthető az, hogy a román hatalom megkérdőjelezi Székelyföld létét.

A ciántechnológiás alapú bányászat ügyében az EP-alelnök fontosnak tartotta megemlíteni, hogy hiába van készülőben az Európai Unióban a ciánbányászatot tiltó jogszabály, ha ehhez Románia nem igazodik. Sorra hárulnak el az akadályok a verespataki aranybánya-beruházás elől, ezért Tőkés László Kápát-medencei összefogást sürget.

Felszólalásának végéhez közeledve az EMNT-elnök kitért az alakuló új romániai magyar párt helyzetére is. A Jurnalul Naţional című bukaresti napilap pénteken közölte a Bukaresti Törvényszék indoklását, amellyel a testület elutasítja az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Eszerint az EMNP politikai programjából kiderül, hogy az alakulat az alapvető emberi és közösségi jogokért küzd, ez pedig ellentétes a 2003/14-es párttörvénnyel. Ez lényegében azt jelenti, hogy törvényellenes az emberi és közösségi jogok képviselete Romániában, magyarázta Tőkés László. Az indoklásban az is szerepel, hogy azért nem jegyzik be a pártot, mert nem a nemzeti érdekek, hanem csak egy közösség szolgálatát tűzte ki célul. „Ez súlyosan diszkriminatív, antidemokratikus, és abszurd argumentáció. Az a hibánk, hogy magyarok vagyunk? Adjuk fel az identitásunkat ahhoz, hogy pártot alapítsunk? Azt kérjük a román féltől, hogy üljünk le egy tárgyalóasztalhoz és nem mint többség a kisebbséggel, hanem mint nemzet a nemzettel vitassuk meg ezt a kérdést. Mi semmi mást nem kérünk, mint az elvesztett területekért járó jogokat” – zárta mondandóját Tőkés László.

A diszkriminációellenes tanács előtt a Tőkés meggyilkolására buzdító újságcikk

Kedden tárgyalja az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Tőkés László meggyilkolására buzdító újságcikk nyomán regisztrált panaszt. Tőkést Kincses Előd ügyvéd képviseli a tárgyaláson.

A Ştefan cel Mare című hetilap május 1-én megjelent számában ír az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökéről, idézve Tőkésnek egy korábbi nyilatkozatát, miszerint „a magyarok nem jövevények Erdélyben, hanem elvesztették hazájukat/országukat”. A cikk szerzője, Florin Bucovianul ezt az ország „meggyalázásának” nevezi, felszólítva a „bozgor” Tőkést, hogy költözzön Magyarországra, ha nem tetszik neki valami. „Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?” – teszi fel a kérdést a szerző, aki vélhetően nem más, mint a lap igazgató-főszerkesztője, Mihai-Florin Nahorniac.

A hetilapot a romániai vasútvonalakon terjesztették, a Román Országos Vasúttársaság (CFR) azonban elhatárolódott annak tartalmától. Szerkesztőségünkkel közölték: a hazai vonatjáratokon kizárólag olyan újságok, folyóiratok, kiadványok forgalmazhatóak törvényesen, amelyek kiadóival vagy a lapterjesztő cégekkel a vasúti társaság szerződéses viszonyban áll, és ennek megfelelően terjesztési díjat fizetnek a CFR-nek. A társaság szerint a kiadványnak semmi köze hozzájuk, annak kiadójával vagy főszerkesztőjével, Mihai-Florin Nahorniackal nem kötöttek együttműködési megállapodást, így minden bizonnyal törvénytelenül terjesztik.

Tőkés ez ügyben panaszával első rendben az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult.

Tőkés László – Habsburg Ottó halálára

Habsburg Ottó emlékére

Azt mondhatjuk, hogy Habsburg Ottónak, az utolsó osztrák császár és magyar király legidősebb fiának személye révén, évszázadokra visszanyúló történelmi szembenállást követően, a szónak a legmélyebb – evangéliumi – értelmében: végre megvalósult a magyar nemzet megbékélése a Habsburg-házzal. Bizonysága ennek az „utolsó trónörökös” magyarságunkért vállalt nemzetközi szolgálata, másfelől pedig a népünk körében való rendkívüli népszerűsége. Habsburg Ottó magyarnak vallotta magát. A Páneurópai Unió elnökeként ebben a minőségben vallotta, hogy: „Az egyesült Európa magyar nemzetünk nagy reménysége”.

Évszázadnyira terjedő életútja a totalitárius nemzeti-szocialista és kommunista rezsimek próbatételein át vezetett az egyesült és demokratikus Európa képviselőtesületének soraiba. Császári rangját az isteni gondviselés európai méltóságra változtatta – Ő pedig tudatos hívő keresztényként ekképpen áldozta egész életét és minden energiáját a páneurópai eszme népszerűsítésére, az európai nemzetek egyesítésére, elvesztett kelet-közép-európai királysága népeinek a szolgálatára. A Habsburg-császárok uralmához fűződő „Divide et impera” megosztó politikáját ekképpen cserélte a népek megbékéltetésének és egységesítésének korszakos missziójára.

Ceauşescu egykori alattvalójaként és Temesvár korábbi kálvinista lelkipásztoraként Isten iránti hálaadással gondolok vissza az 1989 augusztusi páneurópai piknikre, melynek Pozsgai Imrével együtt Habsburg Ottó egyik fővédnöke volt. A „hallgatás falát” áttörve – a sopronpusztai polgári összejövetelen elhangzott „határnyitogató” üzenetem révén – lélekben magam is ott voltam, ahol a part szakadt, és ahol a magyar–osztrák határ áttörésével a magyar demokraták, valamint a kelet-német menekültek a kelet-európai „szolganépek” előtt megnyitották a szabad és egységes Európába vezető utat.

A szovjet birodalom bukását követően, magyar politikai és közéletünk állandó szereplőjeként, Habsburg Ottó továbbra is élen járt – immár – a „virtuális Vasfüggöny” lebontásában, Nyugat és Kelet egyesítésében, nem utolsósorban pedig a határon túlra szakított magyarság ügyének támogatásában. Ez utóbbi célt szolgálta – egyebek mellett – az a strasbourgi közmeghallgatás és páneurópai találkozó, melynek alkalmával, 1996-ban, erdélyi magyarságunk jogainak és közösségi önrendelkezésének ügyét első ízben képviselhettem az Unió elzászi fővárosában.

Habsburg Ottó politikai pályafutása legszebb élményének a kommunizmus – mindenekelőtt magyarországi – összeomlását nevezte. A „magyar szabadság” újjászületésének és a demokratikus rendszerváltozásnak eme korszakváltó eseményére visszagondolva, és az Ő ebben játszott szerepét méltatva – az európai béke megteremtésének szellemében idézzük Krisztus Urunknak a Hegyi beszédben elhangzott ígéretes szavát: „Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak” (Mt. 5,9).

Strasbourg, 2011.július 7.

Tőkés László

az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Európai Parlament alelnöke, az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja

Tőkés László: nem belügy az etnikai jog

Túl kell lépni a nemzeti és etnikai közösségek jogainak kizárólag belügyként való kezelésén – hangsúlyozta Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke azon a konferencián, amelyet Gál Kinga EP-képviselő és az EU soros magyar elnöksége rendezett az Alapjogi Ügynökség részvételével hétfőn Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.

Az erdélyi képviselő felszólalásában rámutatott: az emberi – és kisebbségi – jogok Unión belüli érvényesítésének és betartatásának kezdettől fogva komoly akadályát képezi a helsinki alapelvek közötti azon ellentmondás, mely „az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának” (7. alapelv), másfelől pedig „a belügyekbe való be nem avatkozásnak” (6. alapelv) a követelményei között áll fenn.

Vagyis, jelentette ki Tőkés László, azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az Uniónak nem áll rendelkezésére megfelelő eszköz ennek számonkérésére, hiszen az európai jog az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja. Megítélése szerint a Liszszaboni szerződés jó kiindulópontként szolgál arra, hogy hosszabb távon egy kötelező jogi erővel bíró, hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszert alakítsanak ki, mely az őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek pusztulását képes lesz feltartóztatni, és az Európa-szerte eluralkodott asszimilációs tendenciákkal szemben a sajátos értékek és identitások megőrzésének és integrációjának az alternatíváját fogja érvényre juttatni.

Ehhez viszont az Unió kisebbségpolitikájában és kisebbségvédelmi joggyakorlatában valóságos paradigmaváltás szükséges, melynek részeként többek között a „be nem avatkozás” dogmatikus elvének a feloldásával le kell mondani arról a jogkorlátozó megkötésről és gyakorlatról, mely a kisebbségi kérdés rendezését az egyes tagországok kizárólagos belügyének tekinti, valamint ki kell küszöbölni az Unión kívüli és belüli viszonylatban alkalmazott kettős mércét – szorgalmazta Tőkés László. Mindehhez egységes uniós kisebbségvédelmi jogrendszer bevezetése szükséges – tette hozzá.

A Liszszaboni szerződés utáni időszak nemzeti és nyelvi kisebbségeinek védelmét témaként körüljáró konferenciára a nemzetközi és az európai jog rangos szakértői kaptak meghívót. Kiemelt előadói között Martonyi János magyar külügyminiszter, Morten Kjaerum, az Alapjogi Ügynökség igazgatója, Stefan Oeter, az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvi Chartája szakértői bizottságának elnöke, Herbert Dorfmann dél-tiroli EP-képviselő, Bauer Edit felvidéki EP-képviselő és Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt.

Az RMDSZ területi vezetői nem támogatják Băsescu elképzelését sem

Nem értenek egyet a Traian Băsescu államfő által a parlamenti pártokkal való keddi konzultáción felvetett régióátszervezési lehetőséggel az erdélyi és partiumi RMDSZ-szervezetek vezetői. Mint ismeretes a kormánykoalíció pártjainak vezetőivel folytatott kedd délutáni, zárt ajtós megbeszélésen az államelnök valamelyest engedett a nyolc nagymegyés elképzelésből, és kilátásba helyezte, hogy ezek mellett Hargita és Kovászna megye a közigazgatási átszervezés után is önálló megyeként működjön.Abba azonban már forrásaink szerint Băsescu sem menne bele, hogy a két székely megye egy régiót vagy megyét alkosson.


Az Erdélyi Magyar Televíziónak Markó Béla miniszterelnök-helyettes is megerősítette. Közölte, bár a nagyobbik kormánypárt változatlanul ragaszkodik az „óriásmegyék” gondolatához, e pillanatban már hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást a Székelyföld számára, eszerint a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megőrizné státusát. Markó érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte: további pontosításokra van szükség. „Ennek a megoldásnak amennyi előnye, legalább annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy elhangzott egy javaslat, nyilvánvaló, hogy elemeznünk kell” – mondta az ETV-nek a volt szövetségi elnök. Mint azt megírtuk, a két székely megye megmaradásával az ottaniaknak nem kellene más, román többségű megyékkel viaskodniuk egy nagyrégióban, viszont a szintén jelentős magyar lakossággal rendelkező Partium és Maros megye „elveszne”.

Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki szintén részt vett a cotroceni-i tanácskozáson – ugyanakkor azt mondja, nem tekinthető konkrét javaslatnak az államfő által megfogalmazott gondolat. A Krónika kérdésére arra is kitért, hogy Băsescu nem jött konkrét térképpel, szövegtervezettel, ezért az általa meglebegtetett verzió szerinte nem tekinthető hivatalos álláspontnak. Ugyanakkor Máté megerősítette, az RMDSZ számára a szövetség által javasolt 16 régiós felosztás tekinthető elfogadhatónak, de a közigazgatási átszervezés témájában a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dönt majd szombaton Marosvásárhelyen. Ezt megelőzően a konzultáció résztvevői tegnap tájékoztatták az RMDSZ parlamenti frakcióit, pénteken pedig a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) is összeül. Kérdésünkre, hogy mi történik, ha a demokrata-liberálisok nem engednek, s kitartanak a 8 régió mellett, Máté András leszögezte: ez a forgatókönyv a koalíció végét jelenti.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap a frakciólülést követően leszögezte: nem kirakósjátékról, hanem elvi kérdésekről van szó, és bár a szövetség a koalíciós stabilitás megtartásában érdekelt, nem fogadhat el olyan megoldásokat, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségek érdekeit. Arra a kérdésre, hogy abban az esetben, ha az RMDSZ szempontjait a PDL nem veszi figyelembe, kilépnének-e a kormányból, azt felelte: „bármi lehetséges.”

Magyarellenes hangulatkeltés?

Valamennyi területi vezető ellenzi a nyolcrégiós felosztást, és a băsescui kompromisszumtól is egyértelműen elzárkóznak. A székely megyék esetleges megmaradása esetén is „beolvasztásra” ítélt partiumi régió magyar elöljárói egyöntetűen elvetik az államelnöki „középutat”. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Băsescu elnök javaslata csak blöff. A politikus érthetetlennek tartja az államfő elképzelését, amely szerinte Románia alkotmányával sincs szinkronban. „Az alkotmány szerint Romániában községek, városok, ezen belül megyei jogú városok, illetve megyék vannak. Ha megalakul a nyolc tervezett nagymegye, Hargita és Kovászna mi lesz? Hacsak nem csinálnak belőlük várost, egyébre nincs lehetőség” – tette fel a kérdést az ügyvezető. Kifejtette: szerinte ez a mostani javaslat, éppúgy, mint a régiósítás terve egészében, csak arról szól, hogy társadalmi konfliktust gerjesszen. „Valójában itt magyarellenes hangulatkeltésről van szó” – jelentette ki Szabó Ödön, aki szerint az átszervezés csak megosztási kísérlet, mégpedig nem is az első. „Remélem, hogy az RMDSZ karakteresen ki fog állni saját elképzelése mellett, mint ahogy eddig is tette” – szögezte le Szabó.

Seres Dénes ellenzi a megyehatár-módosítást

A jelenlegi megyehatárok mindenféle módosítását ellenzi Seres Dénes parlamenti képviselő, a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet elnöke is. „Ha létrejönnének a nagymegyék, Szilágy elveszítené az identitását, és az ottani magyarság egy olyan közegbe olvadna be, amely semmilyen szempontból nem válna előnyére” – véli a honatya. A partiumi politikus szerint lehetséges, hogy a két székely megye számára örömteli a mostani javaslat, de Erdély és a Partium többi részének semmiképp nem elfogadható, és remélhetőleg az RMDSZ nem is megy majd bele ebbe a kompromisszumba.

Csehi Árpád: ne a politikum döntsön

Elfogadhatatlannak tartja Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácselnök is a régiók átszervezésének băsescui tervezetét. „Együttesen kell fellépnie ez ügyben a székelyföldi, a partiumi és a szórványmagyarságnak, hiszen csak együtt lehetünk erősek” – szögezte le az elnök, aki szerint a legjobb az lenne, ha megmaradna a jelenlegi megyefelosztás, és újragondolnák a fejlesztési régiók hatásköreit. Mint részletezte, igen szűk kompetenciákkal rendelkeznek a fejlesztési régiók, például érdemben nem szólhatnak bele környezetvédelmi, illetve vízgazdálkodási kérdésekbe. Utóbbi kapcsán azonban jó lenne, ha nagyobb hatáskörökkel rendelkeznének a fejlesztési régiók vezetői, hisz például az alföldi fekvésű Szatmár megyében gyakran okoz komoly gondokat a Túr, a Mázsa-patak, illetve a Kraszna áradása, azonban a helyi vezetőknek lényegében nincs beleszólásuk a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekbe.

Hozzátette: ha kolozsvári központtal egyetlen megyévé alakítanák a jelenlegi Északnyugati fejlesztési régiót, annak az lenne a következménye, hogy még inkább lassulna a fejlődése a gazdaságilag elmaradottabb részeknek, például Szatmárnak és Szilágynak. Csehi szerint ugyanakkor az esetleges régió-újjászervezésekkel kapcsolatban nem politikusoknak kellene dönteniük, hanem egy komoly, egyetemi tanárokból és szakértőkből álló gárdának, ugyanis nem garantált, hogy a választott vezetők döntései társadalmi és gazdasági szempontból jót hoznak az egyes térségek számára.

Borboly Csaba teljes egyetértést sürget

„Elfogadhatatlan a magyar megyék határainak átrajzolása, ezt még Ceauşescu sem merte megtenni” – szögezte le kérdésünkre Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének vezetője, a Hargita megyei közgyűlés elnöke. Szerinte az egész erdélyi magyarságra gondolni kell egy közigazgatási átszervezéskor. „A román politikum gyakran összemossa a közigazgatási és a fejlesztési régiókat, holott ezt a két kérdést külön kell kezelni – magyarázta. – Az RMDSZ régióátalakítási terve nem a jelenlegi megyék megszüntetésére, hanem a jelenlegi fejlesztési régiók átalakítására vonatkozik. Nem ugyanaz a megyék közti fejlesztéspolitika és a megyék egyesítése.” Borboly szerint a közigazgatási átszervezés során megengedhetetlen az etnikai arányok megváltoztatása, és ezt Románia a nemzetközi egyezményekben is vállalta. A tanácselnök ugyanakkor hangsúlyozta, a régióátszervezéshez politikai konszenzusra van szükség a román pártok között is.

„A közigazgatási átszervezést egyetértésben kell végrehajtani, nem felelősségvállalással, hogy ne történhessen meg, hogy később újra módosítják. A tanügyi törvény a példa rá, hogy néhány héttel az elfogadása után egy független képviselő javaslatára változtattak rajta” – vallja Borboly, aki szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az RMDSZ-nek mindössze 7 százalékos jelenléte van a parlamentben, így az ellenzéki pártok „cinkosságával” a nagyobbik kormányzó párt a szövetség ellenében is végrehajthatja akaratát. „A romániai magyarság helyzete olyan, mint a vadkárok elleni védelem: a terményt mindennap őrizni kell a vadaktól, a magyarok érdekeiért is mindennap meg kell harcolni” – összegzett Borboly Csaba.

Tischler: ha nincs Székelyföld, csak rosszabb lehet

„Ha nem jön létre a Székelyföld fejlesztési régió, akkor bármilyen közigazgatási átszervezés csak rosszabb lehet a jelenleginél” – szögezte le érdeklődésünkre Tischler Ferenc, a háromszéki RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Szerinte ha a három székely megye nem tud önálló entitásként együttműködni, akkor jobb, ha marad a jelenlegi régiós felosztás, mert az szerinte kiegyensúlyozott.

Marosban várják az SZKT-t

Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke nem kívánta kommentálni az államfő által felvetett kompromisszumos megoldást. Mint mondta, egy ilyen horderejű kérdésre nem lehet sajtóhír alapján reagálni. „Várjuk meg a hét végét, akkor majd a Szövetségi Képviselők Tanácsán mindenki kifejti a véleményét, és az RMDSZ csak azok után dönt” – nyilatkozta a politikus, aki egyben a megyei önkormányzat alelnöke is. Szerinte egyértelmű, hogy Hargita és Kovászna egységes képet alkot, viszont azon mindenképpen el kell gondolkodni, hogy Maros megyének a maga 39 százalékos magyarságával hol lenne a helye.

Tőkés: a magyarság nem hagyja magát

„Az erdélyi magyarság nem fogja hagyni, hogy mesterséges határokkal megváltoztassák a területi-etnikai arányokat” – jelentette ki Tőkés László, az EMNT elnöke az Academia Caţavencu hetilapnak adott interjúban, amelyet az EP-alelnök sajtóirodája juttatott el szerkesztőségünkbe. Tőkés úgy véli, a romániai magyarság legutóbb 1968-ban, az akkori megyésítéskor élt át hasonlót. „Akkor ugyanis az organikus regionális fejlesztés elvével ellentétesen mesterségesen alkottak meg olyan megyéket, mint Bihar, Szatmár, Szilágy és Maros” – mondta Tőkés. Szerinte a Traian Băsescu államfő és a PDL által javasolt nyolc óriásmegye több a soknál, még Nicolae Ceauşescu volt román kommunista diktátornak sem volt mersze szétverni Székelyföldet, vagyis Hargita és Kovászna megyét. „Ha én moldvai, bánsági, erdélyi román vagy oltyán volnék, komolyan megsértődnék azon, hogy a területi-adminisztratív újjászervezés kapcsán egyfolytában csak a magyarokról szól a fáma, mintha Romániában csak a magyaroknak lenne regionális identitásuk” – szögezte le Tőkés a szatirikus kiadványnak.

Szász Jenő 12 régiót akar

Tizenkét régióban gondolkodik eközben Szász Jenő MPP-elnök, aki tegnap úgy nyilatkozott, nem attól oly szegény a Székelyföld, mert az itteni emberek nem dolgoznának, hanem azért, mert Bukarest túlságosan kevés pénzt oszt vissza. „Négy évvel ezelőtt egy statisztikát készítettem Székelyudvarhelyen, és arra a következtetésre jutottam, hogy három nagyvállalkozó több adót fizetett, mint amennyit Bukarest visszaosztott Hargita megyének. Ez sok mindent elárul” – tette hozzá Udvarhely volt polgármestere. Szerinte az ország és a román többség érdeke azt kívánná, hogy az erdélyi magyarok jól és főleg otthonosan érezzék magukat Romániában „Egy igazán demokratikus országban minket nem is neveznének kisebbségnek, hanem nemzeti közösségnek” – vallja Szász Jenő. Az MPP egyébként magyar összefogást sürget a közigazgatási átszervezés ügyében. Az alakulat Hargita és Kovászna megyei képviselőcsoportjai szerint a létfontosságú kérdésben meg kell kezdeni az egyeztetést a magyar pártok között. Szerintük együttes ülésen kellene elfogadniuk egy elvi állásfoglalást az ország közigazgatási átszervezéséről, és határozatot kellene hozniuk a helyi népszavazás kiírásáról. A referendumon azt kérdeznék, hogy akarják-e, hogy a közigazgatási átszervezés során létrejöjjön a Székelyföld mint önálló közigazgatási egység az SZNT törvénytervezetében leírt határokkal, illetve hatáskörökkel.

Enache: vissza a történelmi régiókkal

„Ne kezdjünk új régiókat kitalálni, hanem állítsuk vissza azokat, amelyek több évszázad alatt, természetes módon alakultak ki” – fejtette ki Smaranda Enache, aki szerint a történelmi hagyományok mellett az etnikai és a nyelvi szempontokat is figyelembe kellene venni. A Pro Europa Liga elnöke arra is kitért, hogy miközben a hatalom a regionalizálásról beszél, egy szó sem ejt arról, hogy ezeknek a régióknak saját parlamentre lenne szükségük, ehhez pedig számos törvényt meg kellene változtatni. A regionalizáció decentralizációt is jelent, hívta fel a figyelmet Enache, mondván, hogy a civilizált Európában ez azt jelenti, hogy egy-egy régió a maga döntése alapján szervezheti meg a gazdasági és társadalmi létét. Megítélése szerint hat régióra kellene osztani Romániát: Erdély, Bánság, Olténia, Moldova, Munténia és Dobrudzsa. Ezeken belül kisebb, úgynevezett alrégiókat vagy kisrégiókat lehetne létrehozni, amelyek között a Székelyföld is helyet kapna.

Băsescu kompromisszumot sürget

Traian Băsescu államfő tegnap a közszolgálati rádiónak nyilatkozva ismét a kompromisszum szükségességét hangoztatta, leszögezve: óriási lehetőséget szalasztana el a PDL, ha nem fogadna el egy kompromisszumos megoldást a régiók átszervezésére vonatkozóan. Kijelentette: a kompromisszumra szükség van, hogy felszámolják a megyékben burjánzó korrupciót és bürokráciát. Kijelentette: az RMDSZ „aberráns” megoldásokat is felvázolt, de olyanokat is, amelyekről lehet tárgyalni. Cáfolta egyúttal, hogy az általa felvázolt terv a magyarlakta régiók etnikai arányainak megváltoztatását célozná. „Államfőként tiszteletben kell tartanom a nemzetközi jogot. Románia az általa aláírt egyezményekben vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, így azt is, amely tiltja a közösségeik felszámolását” – hangoztatta az elnök. Leszögezte: meg kell találni az eszközöket, amelyek révén a régiók határainak átrajzolásáról szóló törvény átmehet a parlamenten. Közben az ellenzék is szeretné elnyerni az államfői tervet ellenző RMDSZ és a kisebbségi frakció jóindulatát: az USL pártszövetség társelnöke, Victor Ponta PSD- és Crin Antonescu PNL-elnök levélben fordult a szövetséghez és a kisebbségekhez, amelyben tárgyalásra hívja őket a régióátszervezés és a választási törvény témájában.