Felfüggesztette a Marosvásárhelyi Táblabíróság a MOGYE magyar-angol karát létrehozó kormányhatározatot

Felfüggesztette a Marosvásárhelyi Táblabíróság a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar és angol nyelvű orvosi és gyógyszerészeti karát létrehozó kormányhatározatot. A döntés az egyetem vezetőinek a kormányhatározat hatályon kívül helyezésére irányuló keresete nyomán született, az ügyet mindössze decemberben tárgyalja érdemben a bíróság.

A táblabíróság pénteken hozott határozata végrehajtható, és öt napon belül fellebbezést lehet ellene benyújtani – közölte Anuta Dusa, a táblabíróság szóvivője. Hozzátette: a felfüggesztés arra az időszakra szól, míg érdemben tárgyalja a bíróság azt a keresetet, melyben az egyetem vezető testületei a kormányhatározat hatálytalanítását kérték.

Az ügy érdemi tárgyalására 2012. december 6-át jelölte ki a bíróság, a szóvivő a bíróság leterheltségével magyarázta a következő tárgyalás kései időpontját.

A táblabíróság ugyancsak pénteken tárgyalta az egyetem vezető testületeinek egy másik keresetét is. Ebben az egyetem vezetői a magyar nyelvű oktatás struktúráját el nem ismerő egyetemi charta érvényesítését kérték a táblabíróságtól. Az ügyet a bíróság érdemben tárgyalta, az ítélethirdetést azonban május 11-re halasztotta.

Ez utóbbi perben az egyetem vezetői annak a minisztériumi átiratnak az érvényességét kérdőjelezték meg, amelyben a tárca közölte, nem ismeri el az egyetem működését leíró chartát. Az egyetem álláspontja szerint a minisztérium a törvényben előírt 30 napos határidő után utasította el a chartát, és mivel időben nem jelezte a kifogásait, a chartát hallgatólagosan elfogadta.

A vitatott charta alapján tartották meg a MOGYE belső választásait, amelyeket a magyar tagozat oktatói bojkottáltak.

A táblabíróság által pénteken felfüggesztett kormányhatározat volt az Ungureanu-kormányt megbuktató bizalmatlansági indítvány egyik témája. Victor Ponta kijelölt miniszterelnök közölte, ha beiktatják kormányát, első dolga lesz a MOGYE magyar és angol nyelvű karát létrehozó kormányhatározat felfüggesztése. Ugyanezt mondta Crin Antonescu liberális pártelnök, az USL társelnöke is, aki szerint a MOGYE-határozat eltörlése „abszolút prioritás” a beiktatásra váró kabinet számára. Az Ungureanu-kormány március végén fogadta el azt a határozatot, amely egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.

A MOGYE-határozatnak az új kormány általi kilátásba helyezett felfüggesztésével kapcsolatosan az RMDSZ jelezte: az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez fordul, ha a Ponta-kabinet visszavonja a magyar kar létrehozásáról rendelkező határozatot. Kelemen Hunor szövetségi elnök, de Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kampányszóvivője is úgy vélik: a polgári engedetlenség eszközével is élni kell, amennyiben az új kormány megakadályozza a magyar kar létrehozását.

EP képviselők: veszélyben az erdélyi magyar orvosképzés újraindítása

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) egyik professzorát látta vendégül a Gál Kinga fideszes EP-képviselő által vezetett Kisebbségi Munkacsoport mai strasbourgi ülésén. Brassai Attila előadásában bemutatta, hogy bár jogszabály kötelezi az egyetemet magyar nyelvű orvosképzés létesítésére, a helyi román kari vezetés azonban ezt sorozatos akcióival megakadályozza. Az ülés résztvevői azonnali fellépést sürgettek az ügyben – tájékoztat közleményében az Európa Parlament magyar néppárti képviselőcsoportja.

Brassai Attilát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnökét látta vendégül a Gál Kinga által elnökölt Kisebbségi Munkacsoport novemberi ülésén. Brassai Attila meghívását és a Marosvásárhelyi Egyetem magyar nyelvű orvosképzésének ügyét Tőkés László EP alelnök indítványozta napirendre venni. Az erdélyi európai parlamenti képviselő rövid felvezetőjében a román asszimilációs politika következtében bezárt, illetve románosított oktatási intézmények helyzetét mutatta be. Tőkés László szerint Erdély elrománosítása ma is tart, az Európai Uniónak pedig nem csupán a világ más részein élő jogfosztott közösségek érdekében kell föllépnie, de szükség van az Unión belül egy, az őshonos nemzeti közösségek jogait védő jogi rendszerre is – áll a dokumentumban.

Brassai Attila előadásában ismertette az erdélyi magyarság húsz éve tartó küzdelmét, amely a Ceausescu-diktatúra idején megszüntetett önálló magyar állami egyetem, illetve a magyar nyelvű karok visszaállítását célozza. Az egyetemi professzor elmondta: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat, így önkényesen gátolja, hogy önálló magyar tagozat keretében, magyar nyelven folyhasson orvosképzés Erdélyben.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő az ülés levezető elnökeként hozzászólásában kijelentette: abban az Európai Unióban, amely a demokrácia és a jogállamiság elveire épül, minden jogszabály, illetve azok be nem tartása jogi és politikai következményekkel kell járjon. A néppárti politikus szerint a MOGYE esete kiemelt bizonyítéka annak, hogy a nehezen kiküzdött kisebbségeknek kedvező jogszabály gyakorlatba ültetése hogyan sikkadhat el helyi, többségi vezetőknek köszönhetően.

Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő hozzászólásában szintén emlékeztetett: számos EU tagországban létezik a kisebbségek jogait védő és támogató jogszabály, de annak gyakorlatba ültetése már elmarad a kormányok részéről. Ugyanezt erősítette meg a többi hozzászóló, így Sógor Csaba, Winkler Gyula erdélyi magyar, illetve Francois Alfonsi korzikai képviselő is. Az ülés résztvevői szerint a MOGYE ügye is rámutat arra a súlyos problémára, hogy az uniós csatlakozás feltételeként szabott koppenhágai kritériumok teljesítése - amely többek között tartalmazza a kisebbségi jogok védelmét is - a csatlakozás után már nem kerül számon kérésre. Ez olyan konfliktusokat és feszültséget eredményez az egyes országokon belül és azok között, amely hosszú távon alááshatja a közösségi bizalmat.