Tőkés László harmadik a Fidesz EP-listáján

Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. Az Orbán Viktor vezette kormánypárt csütörtökön jelentette be, hogy listája 3. helyét az EMNT elnöke foglalja el.

A vasárnapi országgyűlési választáson kétharmad-közeli eredményt elért alakulat listavezetője Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, második Szájer József, harmadik Tőkés László, negyedik Deutsch Tamás, ötödik pedig Gyürk András.

Vajdaság és Kárpátalja képviselője is befutó helyen

A listát az alakulat országos választmánya hagyta jóvá, amelynek ülése után Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta, azért került Pelczné Gáll Ildikó a lista élére, mert a Fideszben hagyomány, hogy mindig az egyik alelnök vezeti a listát. Hozzátette, az első 10–12 – fideszes becslések szerint biztos befutónak számító – helyen a határon túli területek képviselői is helyet kapnak.

Szájer József EP-képviselő – aki csütörtökön nemzeti listának nevezte a Fidesz-névsort – továbbá bejelentette, az első öt jelöltet Gál Kinga, Schöpflin György – a nyugati magyarság képviselője – és Erdős Norbert követi. Utánuk Vajdaság és Kárpátalja képviselője következik – akiket később neveznek meg –, majd a 11. helyen Kósa Ádám, a 12-en pedig Hölvényi György szerepel. A lista 21. helyét egy felvidéki jelöltnek tartják fenn, akit szintén később nevesítenek. Szájer szerint Tőkés jelöltségéről egyeztettek az RMDSZ-szel is.

Tőkés: a nemzetegyesítési folyamat új állomása

Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. A budapesti bejelentést követően kibocsátott nyilatkozatában az erdélyi EP-képviselő úgy értékelte, hogy a Fidesz–KDNP – folytatva a 2010-ben megalapozott nemzetpolitikai fordulatot – valódi „nemzeti csapattal” készül az Európai Parlamentbe, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek.
Az EMNT elnöke emlékeztet, hogy 2007-ben, Románia EU-csatlakozásakor az „Unió, Erdéllyel!” kampányjelszóval vágott neki az európai útnak. „2009-től az EP-ben három EU-tagország magyar néppárti képviselői alkottak egy erős magyar küldöttséget, számszerűségükben is példázva, hogy a magyar nemzet Európa középnemzetei között foglalja el a méltó helyét.
A nemzeti érdekérvényesítés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenkét pontját megidéző jelmondatunkon is módosított: európai politizálásunk a „magyar unió az Európai Unióban” jelmondat értelmében valósult meg. Ez a folyamat teljesedik ki a Fidesz–KDNP ma bejelentett nemzeti listájával” – állapította meg Tőkés.
Örvendetesnek nevezte, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit – amelyeknek eddig az idén tízéves Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) adott keretet – immár nem csupán erdélyi (romániai) és felvidéki (szlovákiai) magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutóhelyeken szereplő kárpátaljai (Ukrajna) és vajdasági (Szerbia) politikusokkal tudják együtt képviselni.
Tőkés szerint a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükség. Hozzátette: nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról, vagyis ha sikerül kivívni az erdélyi és a székelyföldi magyarság, valamint Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja magyar közösségeinek különböző formájú autonómiáit. „Az autonómia élő és sikeres európai gyakorlat. Ez a célunk” – szögezte le Tőkés László.

Toró: biztosított az erdélyi magyarság képviselete

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, bebizonyosodott, hogy a Fidesz és Orbán Viktor pártelnök nem csak választási jelmondatnak használta a nemzetegyesítést, és ezt a csütörtökön közzétett jelöltlistával is bizonyítja, melyen Tőkés mellett Vajdaság és Kárpátalja képviselője is helyet kapott.
„Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Tőkés László amellett, hogy 2007 óta képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben, ő tölti be a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöki tisztségét is, így továbbra is képviselni tudja az önrendelkezési törekvéseinket. Úgy gondolom, az erdélyi magyarok képviselete már biztosított az Európai Parlamentben, és ez örömmel tölt el” – mondta lapunknak a néppárt elnöke.

Biró Zsolt: érdemes lett volna elgondolkodni

Az április 6-án kiteljesedett nemzetegyesítési folyamat részeként értékeli Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is Tőkés László Fidesz-listán való indulását. Szerinte azonban az illetékeseknek érdemes lett volna elgondolkodniuk azon, hogy amennyiben a volt püspök az erdélyi magyarok közös listájára kerül fel, akkor Románia esetleg eggyel több magyar és eggyel kevesebb román képviselőt jutathatott volna Brüsszelbe.
Biró sok sikert kívánt Tőkés Lászlónak, és abbéli reményének adott hangot, hogy a komoly brüsszeli tapasztalattal rendelkező politikus a továbbiakban is szívén viseli az erdélyi magyarság ügyét. Kérdésünkre, hogy az MPP kizárja-e annak a lehetőségét, hogy az általa támogatott RMDSZ-listáról hárman kerüljenek be az Európai Parlamentbe, Biró nemmel válaszolt. A pártelnök azonban elismerte, a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ-lista harmadik helye nem számít befutónak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a téma kapcsán korábban úgy nyilatkozott, Tőkés László Fidesz-listán való indulása a hatályos választási törvények szerint semmiképp sem tudja befolyásolni az RMDSZ szereplését a május 25-én zajló EP-választáson.
„Nem zavar Tőkés indulása, és ezt a lépést nem is kívánom kommentálni. A mi dolgunk az, hogy megfelelőképpen mozgósítsunk. Számításaink szerint amennyiben elérjük a 6 százalékot, az RMDSZ két képviselőt küldhet Brüsszelbe, 6,3 százalék körül már a harmadik jelöltünk is esélyes lehet” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a szövetségi elnök.
Mint ismeretes, az erdélyi magyar pártok összefogására tett eredménytelen felhívásai nyomán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) február végén úgy döntött: nem indít saját jelöltlistát a május 25-ei megmérettetésen, hogy a kialakult helyzetben ne kockáztassa az erdélyi magyarság EP-képviseletét. Ugyanakkor azt javasolta Tőkés Lászlónak, fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a Fidesz-listán újabb brüsszeli mandátumért.
Tőkés 2007-ben függetlenként szerzett brüsszeli mandátumot. Két évvel később, 2009-ben Magyar Összefogás néven az RMDSZ együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), és az RMDSZ jele alatt indított akkori közös EP-listát az EMNT elnöke vezette. Mivel Tőkés rendszeresen bírálta a szövetséget, és védnökségével színre lépett az EMNP, az RMDSZ idén már nem volt hajlandó tárgyalni a közös EP-lista lehetőségéről.

Az állandó lakcím az irányadó

Az európai parlamenti választásokon a szavazati jogot nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakcímhez kötik a jelenleg érvényben lévő szabályozások. Így akik állandó magyarországi lakcímmel rendelkeznek, akkor is szavazhatnak a magyar EP-listákra május 25-én, ha nem magyar állampolgárok. Ugyanakkor a frissen honosult kettős állampolgárok közül csak azok tehetik ezt meg, akik rendelkeznek állandó lakcímmel az anyaországban.

Bár az uniós tagállamok választási törvényei tiltásokat tartalmaznak erre nézve, a gyakorlatban nincs kizárva, hogy kettős állampolgárok mindkét ország EP-listáira szavazzanak. Ezt azok tehetik meg – ahogy megtehették korábban is –, akik bejelentett módon Magyarországon élnek, ugyanakkor romániai személyi igazolvánnyal is rendelkeznek: ők például a magyarországi EP-választásokon leadott voks előtt vagy után ellátogathatnak a román külképviseletekre, vagy akár átléphetik a határt, és Romániában is szavazhatnak.

Krónika

Pártvitává alakult a romániai helyzet európai parlamenti kezelése

Pártcsoportok közti vitává alakult az Európai Parlamentben a romániai helyzet napirendre tűzésének kérdése. A magyar delegációk közül a néppárti (Fidesz-KDNP) a Magyarországról szóló plenáris vitával párhuzamot vonva kettős mércével vádolta az „európai baloldalt”, míg az MSZP erre azzal reagált, hogy a Fidesz „haszonszerzésre használja fel” a romániai magyarság helyzetét.

A strasbourgi plenáris EP-ülésen már a hétfő esti nyitásnál vita alakult ki a fő pártcsoportok között, és ennek nyomán az EP elutasította a néppártnak azt a javaslatát, hogy a helyzetet vegyék napirendre. Több román képviselő aggodalmát fejezte ki az országukban tapasztalt fejlemények miatt az egyperces (napirend előtti) felszólalások során is.

A plenáris ülés témáiról kedden tartott sajtótájékoztatón – kérdésre válaszolva – a szocialista frakció vezetője, Hannes Swoboda kijelentette: nem érzékelt olyan jelzést, hogy uniós normák vagy szabályok sérültek volna Romániában. Belpolitikai kérdésekbe a képviselőcsoport nem kíván beavatkozni – szögezte le.

A kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő néppártiak nevében Marian-Jean Marinescu – a román belső vitákat részletesen ismertetve – azt hangoztatta, hogy Romániában a demokrácia szempontjából „nagyon veszélyes a helyzet”. Helytelenítette, hogy a szocialista és a liberális frakció nem szavazta meg a plenáris vitára vonatkozó javaslatot, és jelezte, hogy a témát napirenden kívánják tartani.

Tabajdi Csaba közleményben reagált a magyar néppárti delegáció előző nap ismertetett álláspontjára, amely felháborítónak nevezte, hogy „az MSZP képviselői támogatták a baloldali EP-frakciókat abban, hogy ne kerüljön napirendre a romániai helyzet”.

„Aktívan támogattam, hogy az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi intergroupja június 14-i ülésén megvitassa az új román kormány magyar közösséget érintő intézkedéseit – áll a magyar szocialista delegáció vezetőjének reagálásában. – Egyetlen fideszes EP-képviselő sem élt a fórumon a felszólalás lehetőségével. A tizennégy tagú magyar néppárti delegációból egyedül Schöpflin György tisztelte meg az erdélyi magyarságot jelenlétével. Ha annyira fontos számukra az erdélyi magyarság sorsa, miért nem használták ki ezt az európai parlamenti fórumot?”

Tabajdi Csaba arra is emlékeztetett, hogy „az intergroup ülése felhívta a román kormányt arra, hogy folytasson állandó, intézményesített párbeszédet a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségével”. „Eltérően a Fidesz nemzetpolitikájától, mi nem haszonszerzésre használjuk fel azt, hanem érdemi lépésekkel kívánjuk támogatni az erdélyi magyarság legitim politikai képviselőit a magyar közösséget érintő problémák megoldásában „ – tette hozzá.

Leszögezte: „Amennyiben a jövőben is alapot látok a romániai magyarság problémáinak strasbourgi megvitatására, ahhoz a jövőben is partner leszek. De azt nem a Fidesz diktátuma, politikai haszonszerzése, hanem az RMDSZ kérése alapján fogom megtenni. Ne játssza el a Fidesz, hogy erdélyibb az erdélyieknél!”

Hétfői közleményében a magyar néppárti delegáció úgy értékelte: „A baloldali kettős mérce újabb egyértelmű bizonyítéka, hogy miközben Magyarország ellen hónapokon át alaptalan rágalomkampányt folytattak, most még csak beszélni sem hajlandóak a romániai kisebbségek példátlan jogfosztásáról, a szocialista kormányfő plágiumügyéről és számos, a romániai alkotmányos rendszert alapjaiban felforgató aggályos lépésről”. Úgy vélték, az MSZP magatartása „már csak azért is elfogadhatatlan, mert Göncz Kinga és Tabajdi Csaba korábban saját maguk kezdeményezték a Magyarországot elítélő baloldali határozatot”.

A Ponta-kormány politikája miatt emeltek szót magyar képviselők az EP ülésén

A nemrégiben megalakult új román kormány első lépései és programja miatt emeltek szót magyar képviselők az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, napirenden kívül felszólalva.

A fideszes Gál Kinga kijelentette: nem fogadható el, hogy a szocialista-liberális új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen.

Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a kormány programjában a rendszerváltás óta először egyetlen szót sem ejtenek a nemzeti kisebbségekről, és hogy a kormány liberális párti vezetője a kisebbségi jogokat túlzott előjogoknak nyilvánítja.

Gál Kinga arról érdeklődött, hogy az EP szocialista és liberális frakciójának vezetői, „akik oly látványosan küzdenek ezekért a jogokért, sok esetben vélt jogsértések miatt”, „most mit tesznek a valós jogsértések ellen”.

Ugyanezen kérdéskör kapcsán az erdélyi magyar Sógor Csaba (RMDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az új román kormány alakításához egy bizalmatlansági indítvány megszavazása vezetett, és az indítvány fő témája az önálló magyar nyelvű orvosi egyetemi kar létrehozása volt.
Mint fogalmazott, a kormány a másfél milliós magyar közösség „létét sem hajlandó tudomásul venni”.

Ezt veszélyes tendenciának nevezte, és óva intette a most hatalomra került pártok vezetőit, hogy a válságos időszakban „a magyar kisebbség elleni támadásokkal próbálják elterelni a figyelmet az ország problémáiról”.

EP-állásfoglalás: „súlyos aggodalmak” a magyarországi politikai fejleményekkel kapcsolatban

A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalást szavazott meg csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

A 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot - amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek - a plenáris ülés elutasította.

Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a tavaly elfogadott új alkotmány „egyes rendelkezéseit az Európai Parlament bírálta 2011. július 5-i állásfoglalásában”, és akkor „felhívta a magyar kormányt, hogy rendezze a Velencei Bizottság által kiemelt kérdéseket és aggályokat, és ... felhívta az Európai Bizottságot, hogy alaposan tekintse át és elemezze az új alkotmányt és az abban rögzített sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy következetes összhangban állnak-e a közösségi vívmányok betűjével és szellemével, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával”.

A szöveg „a magyar állampolgárok és az Európai Unió közös érdekében felhívja a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság fent említett kérdésekkel kapcsolatos ajánlásainak, bírálatainak és kéréseinek, és az Európai Unió alapvető értékeinek és normáinak tiszteletben tartása mellett módosítsa ennek megfelelően az érintett jogszabályokat”, és egyúttal „tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság elkötelezett annak alapos vizsgálata mellett, hogy megfelelnek-e a magyar jogszabályok nemcsak az európai jogszabályok betűjének, hanem azok szellemének is”.

A képviselők „felhívták az Európai Bizottságot mint a szerződések őrét”, hogy „végezzen alapos vizsgálatot az alábbiak biztosítása érdekében: a bíróságok teljes körű függetlensége, különös tekintettel annak biztosítására, hogy az Országos Bírósági Hivatalt, a Legfőbb Ügyészséget és általában a bíróságokat politikai befolyástól mentesen irányítsák, és a függetlenül kinevezett bírák mandátumát ne lehessen önkényesen lerövidíteni; a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozásnak az európai jogszabályokkal való összhangja; az adatvédelem intézményi függetlenségének és az információ szabadságának helyreállítása és a vonatkozó törvény betűje és végrehajtása révén történő szavatolása; az Alkotmánybíróság bármely jogszabály felülvizsgálatával kapcsolatos jogának visszaállítása, ideértve a költségvetési és adóügyi törvények felülvizsgálatához való jog visszaállítását is; a média szabadságának és pluralizmusának a magyar médiatörvény betűje és végrehajtása révén történő garantálása, különös tekintettel a civil társadalom és az ellenzék képviselőinek a Médiatanácsban való részvételére; az új választási törvény európai demokratikus normáknak való megfelelése és a politikai hatalomváltás elvének tiszteletben tartása; a politikai ellenzék demokratikus fellépéshez való jogának intézményeken belüli és azokon kívüli szavatolása; annak biztosítása, hogy az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tiszteletben tartsa a lelkiismereti szabadság alapvető elveit, és ne kösse a magyar parlament kétharmados többsége általi jóváhagyáshoz az egyházak bejegyzését”.

Az állásfoglalás szerint az EP „utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament ... említett ajánlásainak végrehajtását és a végrehajtás módját, és megállapításairól készítsen jelentést”.

Egyúttal „utasítja az Elnökök Értekezletét", hogy e jelentés fényében „mérlegelje”, „szükség van-e intézkedések – köztük az eljárási szabályzat 74e. cikke és az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések – életbe léptetésére”.

EP képviselők: veszélyben az erdélyi magyar orvosképzés újraindítása

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) egyik professzorát látta vendégül a Gál Kinga fideszes EP-képviselő által vezetett Kisebbségi Munkacsoport mai strasbourgi ülésén. Brassai Attila előadásában bemutatta, hogy bár jogszabály kötelezi az egyetemet magyar nyelvű orvosképzés létesítésére, a helyi román kari vezetés azonban ezt sorozatos akcióival megakadályozza. Az ülés résztvevői azonnali fellépést sürgettek az ügyben – tájékoztat közleményében az Európa Parlament magyar néppárti képviselőcsoportja.

Brassai Attilát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnökét látta vendégül a Gál Kinga által elnökölt Kisebbségi Munkacsoport novemberi ülésén. Brassai Attila meghívását és a Marosvásárhelyi Egyetem magyar nyelvű orvosképzésének ügyét Tőkés László EP alelnök indítványozta napirendre venni. Az erdélyi európai parlamenti képviselő rövid felvezetőjében a román asszimilációs politika következtében bezárt, illetve románosított oktatási intézmények helyzetét mutatta be. Tőkés László szerint Erdély elrománosítása ma is tart, az Európai Uniónak pedig nem csupán a világ más részein élő jogfosztott közösségek érdekében kell föllépnie, de szükség van az Unión belül egy, az őshonos nemzeti közösségek jogait védő jogi rendszerre is – áll a dokumentumban.

Brassai Attila előadásában ismertette az erdélyi magyarság húsz éve tartó küzdelmét, amely a Ceausescu-diktatúra idején megszüntetett önálló magyar állami egyetem, illetve a magyar nyelvű karok visszaállítását célozza. Az egyetemi professzor elmondta: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat, így önkényesen gátolja, hogy önálló magyar tagozat keretében, magyar nyelven folyhasson orvosképzés Erdélyben.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő az ülés levezető elnökeként hozzászólásában kijelentette: abban az Európai Unióban, amely a demokrácia és a jogállamiság elveire épül, minden jogszabály, illetve azok be nem tartása jogi és politikai következményekkel kell járjon. A néppárti politikus szerint a MOGYE esete kiemelt bizonyítéka annak, hogy a nehezen kiküzdött kisebbségeknek kedvező jogszabály gyakorlatba ültetése hogyan sikkadhat el helyi, többségi vezetőknek köszönhetően.

Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő hozzászólásában szintén emlékeztetett: számos EU tagországban létezik a kisebbségek jogait védő és támogató jogszabály, de annak gyakorlatba ültetése már elmarad a kormányok részéről. Ugyanezt erősítette meg a többi hozzászóló, így Sógor Csaba, Winkler Gyula erdélyi magyar, illetve Francois Alfonsi korzikai képviselő is. Az ülés résztvevői szerint a MOGYE ügye is rámutat arra a súlyos problémára, hogy az uniós csatlakozás feltételeként szabott koppenhágai kritériumok teljesítése - amely többek között tartalmazza a kisebbségi jogok védelmét is - a csatlakozás után már nem kerül számon kérésre. Ez olyan konfliktusokat és feszültséget eredményez az egyes országokon belül és azok között, amely hosszú távon alááshatja a közösségi bizalmat.

Orbán Viktor: Európa erősebb, mint fél éve, de a polgárok ezt nem így érzékelik

Európa most erősebb, mint fél éve, a magyar EU-elnökség kezdetén, de a választópolgárok ezt egyelőre nem így érzékelik az euróövezet helyzete és a görög válság hírei miatt – állapította meg Orbán Viktor tegnap Strasbourgban.

A miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszé­dében összegezte a június 30-án zárult magyar elnökség eredményeit. Hang­súlyozta, hogy amíg a görög válságra nem sikerül megoldást találni – csak néhány hetes vagy néhány hónapos időnyerésre futja –, addig az unió nem lesz képes erős közösség benyomását kelteni. Az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint jó eredménnyel zárt a magyar EU-elnökség. A szocialisták viszont bírálatot fogalmaztak meg a vitában, elsősorban a magyar médiatörvény és alkotmány miatt.
Orbán Viktor megállapította, hogy a magyar elnökség teljesítette a kitűzött célokat, amelyekkel hozzá kívánt járulni Európa megerősítéséhez. Em­lékeztetett arra, hogy az unió gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a váratlan kihívásokra is. Ezek közt az euróövezeti válság mellett említette a japán nukleáris katasztrófát, valamint az észak-afrikai fejleményeket. Kiemelte egyebek közt, hogy Európa immár rendelkezik az újabb válságok megelőzését lehetővé tevő eszközökkel. Ezen belül csaknem teljesen elkészült a hat fontos uniós jogszabályt tartalmazó intézkedéscsomag. A romák társadalmi befogadását célzó uniós keretstratégiáról szólva a kormányfő felhívta a figyelmet arra: a roma közösség nem csak kihívást, hanem erőtartalékot is jelent, hiszen rajta keresztül sok millió európai polgárt lehet behozni a munkaerőpiacra. Azzal kapcsolatban, hogy Horvátországgal sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, Orbán közölte: memorandumot adott át Jerzy Bu­zeknek, az EP elnökének, amelyben kifejti, hogy az EU-nak a Nyugat-Balkánon folytatnia kell a bővítést, és további erőfeszítéseket kell tennie a térségbeli országok uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében.
José Manuel Barroso az eredmények között említette az első európai szemeszter beindítását – vagyis a tagállamok gazdaságstratégiai terveinek, költségvetési elképzeléseinek idén először alkalmazott uniós szintű összevetését – a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, az "arab tavasz" demokratikus mozgalmainak támogatását és az európai romastratégia elfogadását.
Joseph Daul néppárti frakcióvezető köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás ügyének előmozdításáért. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy az EP egyes politikai erőinek megváltozott hozzáállása miatt a gazdasági kormányzásról szóló megállapodás nem tud ezen a héten megszületni. Így is 95 százalékban elértük, amit akartunk. Gazdasági kormányzás nélkül nem stabilizálódhat az euró, nem indulhat be a gazdasági növekedés, és nem születhetnek új munkahelyek – figyelmeztetett Joseph Daul. Az összetett politikai és gazdasági környezet, valamint bizonyos belpolitikai kérdésekkel szembeni igazságtalan kritikák ellenére a magyar elnökség hibátlanul teljesített – összegezte véleményét Joseph Daul.
A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda üdvözölte a romastratégia elfogadását és a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását, bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alkotmányt. Szerinte a mindenkori elnökségnek a témadossziék kezelésén túl példát is kell mutatnia, és e tekintetben bírálta a magyar kormányzatot. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényt módosítani kellett, az új alkotmánnyal kapcsolatban pedig az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság is kritikát fogalmazott meg. Swoboda hangsúlyozta: demokratikus európai közegben a kétharmados kormánytöbbség mellett is számít az, hogy mit mond az ellenzék, fontos a pluralizmus és a véleményszabadság.
Alexander Graf Lambsdorff liberális vezérszónok sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a médiatörvény nagy árnyékot vetett a magyar elnökségre. Meg­jegyezte, hogy a liberálisok más változtatásokat is szerettek volna látni, mint amit végrehajtottak a törvényen.
Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakció társelnöke felidézte Orbán azon március 15-i kijelentését, hogy Magyarország Brüsszeltől sem fogad el diktátumot. Ezt szembeállította a magyar elnökség által hangoztatott célkitűzéssel, az erős Euró­pa megteremtésével. Szerinte ez kettős beszéd, Orbán árt Európának, és miközben az elnökség alatt a magyar kormány tisztviselői nagyon szép munkát végeztek, Magyarországon lerombolnak mindent, amit Strasbourgban és Brüsszelben építenek.
Orbán Viktor leszögezte: Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek, és mit nem tehetnek a magyarok. Cohn-Benditnek azt válaszolta: Magyarországon ő akkor tudja növelni Európa támogatottságát, ha világossá teszi, hogy az EP zöldpárti frakcióvezetője sem mondhatja meg Magyarországnak, mit szabad tennie. Orbán megjegyezte: benne és Cohn-Benditben egyaránt van lázadó hajlam: Cohn-Bendit a polgári demokrácia ellen lázadt, ő maga viszont a diktatúra ellen.
Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint a magyar elnökség szakmailag eredményes, politikailag viszont kudarcos volt, a szakmai eredményeket beárnyékolta a magyar kormány belpolitikája. Úgy vélekedett, hogy Magyarország sok tekintetben elszigetelődött e fél év alatt. Tabajdi a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, a Duna-stratégiát és a romastratégiát, valamint az európai szemeszter beindítását nevezte a legnagyobb sikernek. A Magyarországra tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó elmaradását egyértelmű kudarcnak mondta.
Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő azzal érvelve bírálta a magyar EU-elnökséget, hogy az a centralizáció, az "Európai Egyesült Államok" mellé állt a nemzetek Európájával szemben. Szerinte Magyarországnak EU-elnökként fel kellett volna vetnie a szlovák nyelvtörvény, a Beneš-dekrétumok, a határon túli magyarság önrendelkezése ügyét. Helyesnek mondta, hogy lett romastratégia, de azt mondta, hogy eközben "a magyarstratégia elmaradt".
A néppárti Carlo Casini szerint nem helyes bírálni az új magyar alkotmányt azért, mert az kiemeli a családi értékeket, hiszen azok európai értékek. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor a vitát összegző megszólalásában hangsúlyozta: az alkotmányban megfogalmazott értékeket – az élet, a család, a nemzet és az emberi méltóság értékét – sokan tartják fontosnak Európában.
Orbán Viktor a magyar elnökséggel való együttműködésért köszönetet mondott az egész Európai Parlamentnek és Jerzy Buzek parlamenti elnöknek. Külön köszönetet mondott az EP néppárti frakciójának, mert – mint mondta – az ő támogatásuk nélkül nem lehetett volna sikeres "a nemzetközi baloldal támadásainak középpontjában állt" magyar elnökség.

ROMÁN NYELVI AGRESSZIÓ AZ EP-BEN

Az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogok, bel-és igazságügy (LIBE) szerdai szakbizottsági ülésén, június 16-án, az Európai Unió (EU) soros elnökségi feladatait ellátó Magyarország szakminiszterei, Navrasics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter beszámoltak a magyar uniós elnökség tevékenységéről, és válaszoltak az EP képviselők kérdéseire.

A magyar miniszterek elmondása szerint a főbb elnökségi célkitűzéseket sikerült teljesíteni, és több igazságügyi dosszié előrehaladásában fontos eredményt elérni. Igazságügyi területen elsődleges szempont volt az emberi tényező: az unió polgárait állította a központba a magyar elnökség. Navrasics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy sikerült uniós szinten adatvédelmi ütemtervet összeállítani, és a spanyol-belga-magyar trió együttműködésének köszönhetően fontos lépéseket tenni a gyerekek szexuális kihasználása ellen, a kisebbségek védelmében, a szegénységben élők felkarolásában, illetve kiemelten a romák ügyében is.

Pintér Sándor belügyminiszter beszámolójában számszerűsítette a soros uniós elnökségi eredményeket: 25 Tanácsi következtetés, 12 határozat, 1 rendelet és 1 irányelv elfogadtatására került sor a magyar elnökség alatt, és utolsó fázisba került a migráció egységes kezelésének kérdése.

Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a LIBE szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora. E minőségében az erdélyi magyar képviselő társai közül elsőként kapott szót. Megköszönte a magyar elnökség határozott ügyvezetését, és elismerően nyilatkozott a média-törvény, illetve az Alaptörvény kapcsán ért támadásokra adott válaszokról. A Schengen-dosszié kapcsán Románia és Bulgária tényleges csatlakozásának időzítése érdekelte. Pintér Sándor szeptemberre jelölt meg céldátumot, és ismételten hangsúlyozta, hogy a korábban megfogalmazott félelmekkel ellentétben, a hatékony ügyvezetésnek köszönhetően, semmi nem hátráltatta vagy veszélyeztette az állampolgárok biztonságát és szabad közlekedését, hiszen a migránsokat azonnal fogadta az Unió, a MISS működtetését is azonnal elrendelte a magyar elnökség, sőt a dublini rendelet alkalmazását is felfüggesztették a tagállamok, szolidaritásból.

Sógor Csaba felszólalását sajnálatos, a ház szabályainak szellemével ellentétben álló incidens zavarta meg. Ioan ENCIU, román szocialista képviselőtársa mikrofon nélkül, de hangosan rákiáltott: "Băi, vorbeste româneşte!" Az ülésvezető elnök, Juan Fernando LOPEZ AGUILAR, spanyol szocialista, elnézést kért Sógor Csabától, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Ebből ügyet csakis magyar-román vonatkozásban látott - fűzte hozzá.

Az erdélyi magyar képviselő a replika jogán, immár mikrofonnal tisztázta a hallgatóság számára az ügyet, de írásos panasszal fog fordulni a házelnök Jerzy BUZEK-hez.
- Megengedhetetlen, hogy a legmesszebbmenő nyelvi szabadságot biztosító európai intézmény keretén belül, súlyos ügyrendi vétségnek számító, etikátlan módon kísérelje meg valaki képviselőtársának elhallgattatását - nyilatkozta Sógor Csaba.

Európai Parlament (EP) plenáris ülésén ismét vita tárgyát képezte az új magyar Alkotmány

Szerdán, június 8-án az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén ismét vita tárgyát képezte az új magyar Alkotmány. A téma a liberális, szocialista, zöld és kommunista frakciók nyomására került ismét előtérbe, Viviane Reding alapjogi biztos részvételével.

Az Európai Bizottság (EB) képviselőjének vitaindítója leszögezte ugyan, hogy az Európai Uniónak (EU) nem tartózik hatáskörébe a tagállamok alaptörvényeinek a vizsgálata, mégis össztűz alá került a vita alatt a soros EU-elnökséget biztosító ország Alaptörvénye. A néppárti frakció - egy szlovák képviselő kivételével - kiállt a dokumentum mellett. A többi politikai frakciók részéről az ombudsman intézményének átszervezése, az egynemű házasságok intézményesítésének hiánya, illetve a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás miatt záporoztak a kifogások.

Szájer József fideszes EP képviselő, aki maga is részt vett az új magyar Alkotmány kidolgozásában, sajnálattal állapította meg a támadók tájékozatlanságát, pontatlan információkra hivatkozó felületességét.

A határon túli képviselők közül Bauer Edit MKP-s és Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő szólaltak fel. A felvidéki magyar képviselőasszony sajnálatát fejezte ki, hogy néhány képviselő szinte háborús hangnemet ütött meg a felszólalásában, ami tarthatatlan. A vádaskodások legtöbbször olyan kitételekre vonatkoztak, amelyek a kritizáló szomszéd tagállamok alkotmányában is szerepelnek. Az erdélyi magyar képviselő Victor Boştinaru román szocialista kollégájának válaszolva, a magyar alkotmány külhoni magyarokra vonatkozó rendelkezéseit a romániaiakkal állította párhuzamba. Beszédében Sógor Csaba a Velencei Bizottság ajánlásaira hivatkozva továbbá azt nehezményezte, hogy amikor ugyanaz a Bizottság a Szlovák Államnyelvtörvény kapcsán foglalt állást, az alkotmány kapcsán most magyar ügyet támadók nem sürgették az igaztalan törvény módosítását: a diszkriminatív jellegű szlovák törvény máig érvényben maradt.

A képviselő spontán felszólalása alább olvasható:

"A mai vitában úgy tűnik, hogy a Velencei Bizottság egyfajta európai szuper döntőbírósággá nőtte ki magát. Ugyanez a Velencei Bizottság súlyos kritikákat, jogos kritikákat fogalmazott meg a máig hatályban lévő szlovák nyelvtörvénnyel szemben, és nem hallottam egyetlen szlovák kollegámat sem, hogy valaha is hivatkozott volna erre a szlovák nyelvtörvény kapcsán. Boştinaru kollégám nincs már itt. Nem tud válaszolni, de szeretnék Szájer Józsefnek válaszolni, hogy én, mint román állampolgár, csak tudom, hogy igenis, a Románián kívül élő románok is szavazhatnak és rendelkezhetnek útlevéllel, mint ahogy a szlovák alkotmány is, és még nagyon sok európai alkotmány rögzíti a határon túliak jogait. Én nem látok ebben semmi kivetnivalót. Én elgondolkodnék azon, hogy Magyarországnak miért kell ezt rögzítenie: azért, mert a határon túl élő magyarokat a mai napig is diszkriminálják azokban az országokban, ahonnan vehemensen támadják a magyar alkotmányt."

Sógor Csaba Strasbourgban a romániai magyarellenes megnyilvánulásokról beszélt

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő (EP) Strasbourgban, az intézmény plenáris ülésének első napján, napirenden kívül, a közelmúltban Romániában észlelt magyarellenes megnyilvánulások ellen emelt szót.


A június 6-i, hétfő esti beszédében az erdélyi magyar képviselő utalt a Székelyföld Brüsszeli Képviseletének megnyitása kapcsán Romániában észlelt ellenséges megnyilvánulásokra, de kitért a Trianon emléke és fontossága előtt tisztelgő, hazai, békés akciókat ért támadásokra is.

Az erdélyi magyar képviselő felszólalásának szövege alább olvasható:

"A multikulturalitás azt feltételezi, hogy az egymás mellett élő népek kölcsönösen ismerjék egymás múltját, kultúráját és nyelvét. Ennek a kölcsönösségnek a hiányával magyarázható az a hisztériakeltés, amelynek a napokban tanúi voltunk Romániában.

Két romániai megye képviselete irodát nyitott Brüsszelben. Az egyik fővárosi riporter véleménye szerint csupán az a gond, hogy a két megye lakossága túlnyomórészt más etnikumú, mint az országos többség. Gond ez ma Európában?

Hasonlóan furcsa az a gondolkodás is, amely megtiltaná a szomszédnak, hogy megemlékezzen a napról, amikor elvesztette vagyonát, földjét, esetleg családtagjait. Erre is volt példa a napokban, amikor az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésre emlékeztünk június 4-én.

Egy kirekesztő, elnémító, múltat és történelmet letagadó, egy régió fejlődését megtiltani akaró gondolkodásra van ellenszer: egy nyitott, befogadó, kulturális értékeket megbecsülő, a kisebbség jogait tiszteletben, tartó erős Európa."

************
Hazaárulás miatt feljelentette egy román szervezet a romániai magyar EP-képviselőket

Feljelentette a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselőt a legfelsőbb bíróság ügyészségén a Polgárokat az Állami Visszaélésektől Védő Alapítvány (Facias), amiért azok támogatták a Székelyföld brüsszeli lobbiképvisletének megnyitását.

A Facias szerint Tőkés László – aki egyben az EP alelnöke is –, Sógor Csaba és Winkler Gyula tette az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetnek, illetve összeesküvésnek minősül.
A Facias rámutat: az eddigi európai uniós gyakorlat szerint a tagállamokban elismert területi egységek nyithatnak lobbiirodát Brüsszelben annak érdekében, hogy európai szinten népszerűsítsék érdekeiket. „Mivel a Székelyföldet, amely Hargita, Kovászna és Maros megyéből áll, a román hatóságok nem ismerik el, mesterséges, helyi szinten el nem ismert csoportosulásról lévén szó, egyértelmű a kezdeményezés törvénytelensége és alkotmányellenessége” – állítja a Facias, amely azt is felrója, hogy az irodát a Magyar Régiók Házában nyitották meg, így az – szerinte – nem gazdasági, hanem etnikai alapon működik. A szervezet szintén kifogásolja, hogy június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján Csíkszeredában olyan megemlékezést szerveztek, amelyen elhangzott: a Székelyföld nem Románia.

Támadásba lendült az utóbbi időben egyre hevesebb magyarellenes retorikát alkalmazó Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-frakciójának vezetője, Cătălin Ivan is, aki az uniós törvényhozás plénumában Tőkés László leváltását követelte az EP alelnöki tisztségéből. A politikus, aki „Európa – egységet, nem pedig etnikai alapú szegregációt!” feliratú pólóban feszített, – valótlanságot állítva – azzal vádolta meg Tőkést, hogy „nap mint nap etnikai alapú szegregációról beszél, valamint arról, hogy egy uniós tagállamból területeket kell kiszakítani, és azokat egy másik tagállamhoz kell hozzácsatolni.”
Mint arról beszámoltam, a Hargita és Kovászna megyei közgyűlés által finanszírozott, de Maros megyét is képviselő Székelyföld-iroda szerdán nyílt meg Brüsszelben Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes részvételével. Az iroda megnyitására a román politikum és a sajtó egy része hisztérikusan magyarellenes kirohanásokkal reagált, az eseményt az ország területi egyesége elleni támadásként próbálva beállítani.