Székely termékek Jerzy Buzeknek

Székely termékeket kapott karácsonyi ajándékként Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnöktől december 5-én. A székelyföldi elöljáró december 5–7. között Brüsszelben tartózkodik, és ennek során szakmai találkozókon vett részt, amelyeket Sógor Csaba európai parlamenti képviselő készített elő, és ezekre el is kísérte a tanácselnököt.

Borboly Csaba bemutatta Jerzy Buzeknek a székely termékeket, illetve azok népszerűsítésének koncepcióját.

Martin Kamp, az Európai Néppárt főtitkára szintén ajándékcsomagot kapott a tanácselnöktől, aki meghívta a főtitkárt a jövő évi csíksomlyói búcsúra. Martin Kamp elmondta, jó kezdeményezésnek tartja a székelyföldi iroda megnyitását Brüsszelben, hiszen az egy adott kultúrát, illetve történelmet ismertet meg az Európai Unió fővárosában. A főtitkár megköszönte a székely termékeket, mint mondta, ez volt idei első karácsonyi ajándéka.

A látogatás második napján, december 6-án a Hargita megyei tanácselnök találkozott Bauer Edit és Mészáros Alajos felvidéki EP-képviselőkkel, akiknek felvázolta, hogy a székelyföldi iroda egyik feladatköre lehet annak előkészítése, hogy a székelyföldi megyék szlovákiai megyékkel együtt pályázzanak direkt brüsszeli pénzforrásokra, hiszen számos uniós kiírás négy-öt tagállam partnerségét írja elő, így megyéknek vagy térségeknek szóló kiírás esetében közösen pályázhatna egy székelyföldi, egy felvidéki és egy magyarországi megye, más országbeli partnerek bevonásával. A tanácselnök szerint együtt, egymás értékeinek felvállalásával könynyebb lenne a projektek lebonyolítása.

Bocsánatot kért az EP elnökétől a Sógornak odaszóló román képviselő

Levélben kért bocsánatot Jerzy Buzektől, az Európai Parlament elnökétől a szociáldemokrata (PSD) Ioan Enciu, aki a múlt héten, az EP egyik szakbizottsági ülésén azt mondta Sógor Csaba EP-képviselőnek: „Hé, beszélj románul!”.

Teljes mértékben támogatom a magyar nyelv használatát az EP-ben folyó munka során, nagyra értékelem a magyar nyelvet és a magyar népet. Örömmel mondhatom, hogy EP-beli legjobb barátaim közül néhányan magyar nemzetiségűek, Sógor úr pedig egyike ezeknek. Az úgynevezett incidens tisztán baráti jellegű volt” – írja Ioan Enciu a Jerzy Buzekhez intézett levelében, amelyben bocsánatot kér a történtekért.

Enciu hangsúlyozza: nem soviniszta, ellenkezőleg: támogatja a sokszínűséget és a kisebbségek jogait, szerinte ezt bizonyítja egész EP-beli tevékenysége.

Mint arról tájékoztattunk, Ioan Enciu szerdán, az EP állampolgári jogok, bel-és igazságügy szakbizottságának ülésén román nyelven rákiáltott a magyarul felszólaló Sógor Csabára: „Hé, beszélj románul!”.

Sógor Csaba az incidens miatt panaszt tett Jerzy Buzek EP-elnöknél. Sógor emlékezteti Buzeket, hogy az EU hivatalos nyelvének számító magyar nyelv használatának joga nem először sérül az EP-ben, holott az európai törvényhozás elvileg a legmeszszebbmenő nyelvi szabadságjogokat biztosítja valamennyi uniós intézmény közül.

ROMÁN NYELVI AGRESSZIÓ AZ EP-BEN

Az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogok, bel-és igazságügy (LIBE) szerdai szakbizottsági ülésén, június 16-án, az Európai Unió (EU) soros elnökségi feladatait ellátó Magyarország szakminiszterei, Navrasics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter beszámoltak a magyar uniós elnökség tevékenységéről, és válaszoltak az EP képviselők kérdéseire.

A magyar miniszterek elmondása szerint a főbb elnökségi célkitűzéseket sikerült teljesíteni, és több igazságügyi dosszié előrehaladásában fontos eredményt elérni. Igazságügyi területen elsődleges szempont volt az emberi tényező: az unió polgárait állította a központba a magyar elnökség. Navrasics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy sikerült uniós szinten adatvédelmi ütemtervet összeállítani, és a spanyol-belga-magyar trió együttműködésének köszönhetően fontos lépéseket tenni a gyerekek szexuális kihasználása ellen, a kisebbségek védelmében, a szegénységben élők felkarolásában, illetve kiemelten a romák ügyében is.

Pintér Sándor belügyminiszter beszámolójában számszerűsítette a soros uniós elnökségi eredményeket: 25 Tanácsi következtetés, 12 határozat, 1 rendelet és 1 irányelv elfogadtatására került sor a magyar elnökség alatt, és utolsó fázisba került a migráció egységes kezelésének kérdése.

Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a LIBE szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora. E minőségében az erdélyi magyar képviselő társai közül elsőként kapott szót. Megköszönte a magyar elnökség határozott ügyvezetését, és elismerően nyilatkozott a média-törvény, illetve az Alaptörvény kapcsán ért támadásokra adott válaszokról. A Schengen-dosszié kapcsán Románia és Bulgária tényleges csatlakozásának időzítése érdekelte. Pintér Sándor szeptemberre jelölt meg céldátumot, és ismételten hangsúlyozta, hogy a korábban megfogalmazott félelmekkel ellentétben, a hatékony ügyvezetésnek köszönhetően, semmi nem hátráltatta vagy veszélyeztette az állampolgárok biztonságát és szabad közlekedését, hiszen a migránsokat azonnal fogadta az Unió, a MISS működtetését is azonnal elrendelte a magyar elnökség, sőt a dublini rendelet alkalmazását is felfüggesztették a tagállamok, szolidaritásból.

Sógor Csaba felszólalását sajnálatos, a ház szabályainak szellemével ellentétben álló incidens zavarta meg. Ioan ENCIU, román szocialista képviselőtársa mikrofon nélkül, de hangosan rákiáltott: "Băi, vorbeste româneşte!" Az ülésvezető elnök, Juan Fernando LOPEZ AGUILAR, spanyol szocialista, elnézést kért Sógor Csabától, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Ebből ügyet csakis magyar-román vonatkozásban látott - fűzte hozzá.

Az erdélyi magyar képviselő a replika jogán, immár mikrofonnal tisztázta a hallgatóság számára az ügyet, de írásos panasszal fog fordulni a házelnök Jerzy BUZEK-hez.
- Megengedhetetlen, hogy a legmesszebbmenő nyelvi szabadságot biztosító európai intézmény keretén belül, súlyos ügyrendi vétségnek számító, etikátlan módon kísérelje meg valaki képviselőtársának elhallgattatását - nyilatkozta Sógor Csaba.

Európai Polgár Díjat kapott Smaranda Enache

Jerzy Buzek EP-elnök döntése következtében Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke is megkapja az Európai Polgár Díjat (CIVI Europaeo Praemium). A díjat az Európa Parlament elnöke által vezetett bizottság ítéli oda minden évben olyan magán- vagy jogi személyeknek, akik az európai gondolat terjesztésének terén kiemelt munkásságot fejtenek ki.

Smaranda Enache emberjogi harcost, aki immár több mint két évtizede dolgozik az emberi jogok, a nemzetek közötti tolerancia, a kisebbségek védelme és az európai értékek jegyében, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke javasolta a díjra.

„Enache asszony az elmúlt húsz esztendőben az európai gondolat elkötelezett híveként munkálkodott Romániában. Ebben az etnikumok közötti konfliktusoktól sem mentes időszakban a nemzetek közötti megbékélés, tolerancia és szolidaritás terjesztése és megerősítése volt a fő célkitűzése” – méltatta felterjesztésében Tőkés a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga társelnökének munkásságát:

Smaranda Enache 1989-ben alapító tagja volt és azóta is társelnöke Románia első pro-európai mozgalmának, a Pro Europa Ligának, amelynek fő célkitűzése a feszültség- és konfliktuskeltő elemek csökkentése a multikulturális vidékeken, az etnikai és felekezeti sztereotípiák lebontása, az önkormányzatiság és regionalizmus elveinek ismertetése és erősítése.

1998 és 2001 között Románia finnországi és észtországi nagykövete volt, tagja a romániai Helsinki Bizottságnak, elnökségi tagja több romániai civil szervezetnek (Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány, Állami Politikák Intézete, Nyílt Társadalomért Alapítvány), valamint számos nemzetközi alapítványnak (Civitas International Strasbourg, European Centre for Minority Issues--Flensburg, Németország, Liberal International Human Rights Commission). Szakértőként több konfliktus-megelőző küldetésen vett részt, többek között Moldovában, Bosznia és Hercegovinában. Tevékenysége során számos olyan európai programot dolgozott ki, ültetett gyakorlatba és fejlesztett tovább, amelyeknek célja a demokratikus politikai kultúra megerősítése, és amelyek által kulcsszerepet vállalt a románok, magyarok, romák és más nemzeti közösségek társadalmi integrációjának, illetve történelmi megbékélésének folyamatában.

A kitüntetés átadására a közeljövőben kerül sor. Idén többek között Böjte Csaba ferencesrendi szerzetes is Európai Polgár Díjat kapott.

Buzek támogatásáról biztosította Tőkést

Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EP alelnökét, akit korábban több román politikus hevesen támadott a székelyföldi autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt.

Tőkés az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményében Buzek leveléből idéz. Az EP elnöke kifejti, bizonyos abban, hogy Tőkés mindig a legnagyobb tiszteletet tanúsítja a közös európai értékek, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság és az alapvető jogok iránt. Buzek teljes bizalmáról biztosítja Tőkést az EP alelnöki tisztségében.

Buzek az EP alelnökének levelére válaszolva fejtette ki álláspontját. Tőkés levelében tisztázza, hogy a nyáron Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében milyen kijelentéseket tett a székelyföldi autonómiáról, amiért heves támadások érték a román pártok és a román sajtó részéről.

A román sajtó és a pártok szerint ő arra biztatta az erdélyi magyar közösséget, hogy úgymond az erőszakos nacionalizmus jegyében vonuljon utcára, és tüntessen az autonómiáért, ahogy a koszovóiak is tették függetlenséget követelve.

Az EP alelnöke pénteki közleményében egyebek között rámutat arra, hogy Székelyföld nem a függetlenségért, hanem az autonómiáért küzd. Tőkés szerint sajnálatos, hogy több mint húsz évvel a romániai rendszerváltás után sem a hiteles tájékoztatást szolgálni hivatott média, sem a politikai elit nagy része nem volt képes meghaladni "a sajátos romániai nacionál-kommunizmusban gyökerező magyarellenes mentalitást".

Szlovák államnyelvtörvény

Az Európai Parlament (EP) elnöke felhívta a szlovák kormány figyelmét arra, hogy állandó párbeszédet kell folytatnia az országban élő nemzeti kisebbségekkel.

Jerzy Buzek azt követően nyilatkozott, hogy tegnap Pozsonyban külön-külön találkozott Robert Fico kormányfővel és Dusan Caplovic kisebbségügyi kormányfő-helyettessel, akikkel a sokat vitatott szlovákiai államnyelvtörvényről is tárgyalt. Fico és Caplovic egyaránt azt állította: a nyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s célja az, hogy egyensúlyt teremtsen az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között a nyilvános érintkezésben a vegyesen lakott területeken. Ez a gyakorlatban Szlovákia magyarok lakta vidékeit jelenti.

Az EP szempontjából a nyelvtörvény ügyében három dolog fontos: legyen párbeszéd a kormány és a kisebbségek között; ebbe a párbeszédbe az EBESZ és az Európa Tanács is bekapcsolódhasson; a törvényt helyesen alkalmazzák — hangoztatta Buzek. ,,Jó lenne, ha a kormány nyitott lenne arra, hogy a törvényben egy-két változást eszközöljenek, ha erre a jövőben szükség mutatkozik" — szögezte le az EP elnöke.

,,A törvények az emberekért vannak, s ha megváltoznak a körülmények, nyitottak vagyunk" — reagált a nyilatkozatra Caplovic. Fico viszont úgy fogalmazott, hogy a nyelvtörvény ügyét lezártnak tekinti. Újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Szlovákiának nem érdeke, hogy a nyelvtörvény körüli problémákat ,,kivigyék az Európai Parlamentbe", mert ezeket otthon is meg lehet oldani. A miniszterelnök szerint Pozsonynak az a fontos, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a nemzetközi normákkal összhangban lévőnek találta a jogszabályt. Vollebaek kijelentésének második felét, miszerint ez nem azt jelenti, hogy a törvény jó is, Fico nem idézte.

Az ET a magyar nyelv korlátozása ellen foglalt állást

Az Európa Tanács (ET) azt javasolja Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést, valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. Az erről szóló jelentést a strasbourgi székhelyű ET Miniszteri Bizottsága fogadta el, annak a szakértői állásfoglalásnak az alapján, amelynek a szövegét áprilisban öntötték végleges formába. Ebben tehát még nem tükröződik a szlovák államnyelvről szóló, június 30-án hozott törvénymódosítás. Az Európa Tanács szakértői szerint a szlovák hatóságoknak lehetővé kellene tenniük szóbeli vagy írásbeli kérvények magyar nyelvű előterjesztését és azt, hogy azokra magyar nyelven adjanak választ — minden olyan esetben, amikor a magyar nyelvűek elegendő száma ezt indokolja, és nem csak ott, ahol érvényesül a szlovák jog által előírt húszszázalékos kisebbségi nyelvű küszöbérték. Ugyancsak javasolja Strasbourg, hogy a helységnévtáblák esetében se korlátozzák a magyar nyelvhasználatot a húszszázalékos szabály alapján. A regionális és helyi önkormányzatokban kifejezetten ajánlja az Európa Tanács, hogy terjesszék ki a magyar nyelv használatának lehetőségét. Regionális és helyi szinten helyes lenne kisebbségi nyelven is közzétenni a hivatalos dokumentumokat, nem csupán azok kivonatos vázlatát — olvasható az állásfoglalásban.