Marosvásárhelyen Smaranda Enachét támogatja az Erdélyi Magyar Néppárt

Smaranda Enache emberjogi aktivistát, a a Pro Európa Liga (PEL) társelnökét támogatja a helyhatósági választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Ezt kedden jelentette be a szervezet, amikor Smaranda Enache benyújtotta a polgármester-jelöltséghez szükséges dokumentumokat marosvásárhelyi választási irodához. A független jelöltet az EMNP Maros megyei vezetősége támogatása jelélül elkísérte az irodába. Az emberjogi harcost a magyar párt önkéntesei is segítették a jelöltséghez szükséges mintegy 2500 támogató aláírás összegyűjtésében.

A Portik Vilmos megyei elnök vezette néppárti küldöttség az együttműködés szellemében, Smaranda Enache kérésére vett részt az eseményen – áll az EMNP közleményében. Portik elmondta, a néppártiak örömére szolgál, hogy segíthették az emberjogi harcos munkáját, miután az RMDSZ visszaléptette Vass Leventét, a közös magyar jelöltet, és „eljátszotta” az összefogás lehetőségét. Hozzátette: Smaranda Enache „az európai tolerancia, a békés együttélés nagykövete”, ezért nyugodt lelkiismerettel támogatják. Portik Vilmos rámutatott: a vajdahunyadi példa alapján elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy a magyar pártok közösen a független, esélyes jelöltet, Smaranda Enachét támogassák, ezért Frunda György RMDSZ-es és dr. Benedek István MPP-s jelöltek visszalépését sürgeti.

Korábban a néppárt elnöksége közleményben vetette el Frunda György RMDSZ-es polgármesterjelölt támogatásának a lehetőségét. Mint akkor fogalmaztak, Frunda György „becsapta szavazóit 2007-ben, amikor listavezetőként az Európai Parlamentbe küldték, ő pedig megválasztása után visszalépett. Egyike volt azon RMDSZ-politikusoknak, akik ellenezték a magyar állampolgárság egyszerűsített megadását az azt igénylő külhoni magyaroknak. A román civil társadalom rokonszenvét azonban akkor veszítette el végleg, amikor megragadott minden alkalmat, hogy ellehetetlenítse a romániai hatóságok korrupció-ellenes tevékenységét, szégyent hozva a magyar közösségre, és kárt okozva nemcsak a magyaroknak, hanem az egész országnak, amely többek között ezért várakozik még mindig Európa schengeni előszobájában.”

Smaranda Enache korábban többször hangsúlyozta, célja, hogy a marosvásárhelyi polgárokkal összefogva leváltsa a regnáló polgármestert, Dorin Floreát, illetve az „agresszív, korrupciós, populista” városvezetést, amire véleménye szerint csak egy független, értékelvű politizálást felmutató jelölt lehet képes. A Krónikának a független jelölt korábban azt nyilatkozta: megtiszteltetés lenne számára, ha a város magyar és román demokratikus pártjai és civil szervezetei mellé állnának, és együtt próbálnának véget vetni a jelenlegi polgármester uralmának. „Ez egy értékekre épülő, példaszerű összefogás lenne” – nyilatkozta Smaranda Enache.

Az RMDSZ április 12-én jelentette be, hogy Vass Levente helyett Frunda György szenátort indítja az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltként a helyhatósági választáson. Ezzel meghiúsult az EMNP törekvése, hogy a három magyar párt közös jelöltet támogasson a Maros-parti városban. Vass Levente nyílt levélben szólította fel az RMDSZ-t, egyezzen meg az EMNP-vel, és közös jelöltként indítsák az elöljárói székért, az ultimátumot azonban az alakulat Maros megyei állandó tanácsa elfogadhatatlan feltételnek nevezte, és visszautasította.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Benedek Imrét, az RMDSZ-ből korábban kizárt orvost indítja a marosvásárhelyi polgármesteri székért

22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor : összmagyar összefogást sürgetett Semjén Zsolt

Ha az RMDSZ és a többi erdélyi magyar politikai alakulat nem tud a saját pártpolitikai szempontjaiból engedni, nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százaléka a romániai magyarságnak. Ezért összmagyar összefogás kell – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes szerdán a 22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor – az úgynevezett Tusványos – megnyitó előadásán Tusnádfürdőn. Az egyházi áldással kezdődött hivatalos megnyitón a politikus a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseit ecsetelve leszögezte: a kabinet alapfilozófiája, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen, ezért az emberiség szegényebb lenne, ha a nemzetek eltűnnének.

Semjén kijelentette: mindkét olyan szélsőséget - a nemzetek helyett az egyént előtérbe helyező kozmopolitizmust és a más nemzetek léthez való jogát tagadó sovinizmust is – elfogadhatatlannak tartja, amely kétségbe vonja a nemzetek létjogosultságát. „Egy felelős kormánynak az a feladata, hogy nemzeti létet megőrizze” – szögezte le Semjén, aki szerint a nemzettől kapjuk nyelvünket és kultúránkat.

Meg kell őrizni az egyetemes magyarságot

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kormánynak az egész magyar nemzettel szemben kötelezettsége van, mivel az egyetemes magyarságot egyben kell megőrizni. „Az egy éve hivatalba lépett kormány ennek tudatában van, ezért hoztuk meg a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, és ezért szerepel az új alaptörvény preambulumában, hogy a kormány felelősséget visel a határon túli magyarokért” – fejtette ki.

Semjén megállapította: felgyorsult a határon túli nemzetrészek asszimilációja, ezért az eddigi támogatási formák már nem elégségesek. „Ezért volt szükség egy olyan erős impulzusra, mint a magyar állampolgárság megadása” – indokolta a könnyített honosítás bevezetését a politikus.

Mint kifejtette, Trianon után különösen fontos, hogy az elszakított magyarok közjogi értelemben is a nemzet részei lehessenek. Ennek kapcsán leszögezte: ahogy a magyar kormány nem érzi veszélyesnek az államra nézve, ha a magyarországi románok vagy szlovákok felveszik anyországuk állampolgárságát, ugyanígy a szomszédos országoktól is elvárja, hogy ne akadályozzák az ott élő magyarokat, ha élni akarnak ezzel a lehetőséggel. Azt is elmondta, hogy az idén beindul honosítási folyamat során már 120 ezer honosítási kérelmet iktattak, már mintegy húszezren tették le az állampolgársági esküt, és közel 9tvenezren kértek névváltoztatást. A könnyített honosítás kapcsán Szlovákiával fennálló vita kapcsán leszögezte: emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha többé nem rendeljük alá más országok belpolitikai hullámverésének.

Semjén Zsolt azt is kijelentette, hogy a szavazati jog és az állampolgárság egymástól elválaszthatatlan, a szavazati jog nem függhet az adófizetéstől. A Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, volt RMDSZ-elnök által megfogalmazott kifogásokkal szemben, miszerint a könnyített honosításhoz nem szabadna szavazati jogot is adni, mivel ez azt eredményezheti, hogy az erdélyi magyarok azt hiszik: azzal, hogy a magyarországi választásokon leszavaztak, letudták állampolgári kötelezettségeiket, így a romániai voksoláson már nem vesznek részt, Semjén úgy vélte, nem a politikusoknak kell megmondaniuk, hogy szavazhassanak-e az erdélyi magyarok vagy sem. „Megadjuk a szavazati jogot, aztán ők majd eldöntik, hogy akarnak-e élni vele” – mutatott rá.

Markó kifogását értelmezhetetlennek nevezte, hiszen – mint rámutatott – abból, hogy valaki részt vett egy választáson, nem következik, hogy egy másikon nem fog. Azon – zömmel a jelenlegi magyarországi ellenzék részéről elhangzó – kifogás kapcsán, miszerint a határon túliak többsége a Fideszre szavazna, Semjén kifejtette: senki sem akadályozza meg az MSZP-t, hogy olyan gesztusokat tegyen a határon túliak felé, amelyek arra ösztönzik őket, hogy rá szavazzanak.

„Nem kellett volna 2004-ben nemzetárulást elkövetni” – utalt a december 5-i állampolgársági szavazás kapcsán arra, hogy a szocialista párt a magyar állampolgárság megadása ellen kampányolt.
Semjén azt is elmondta, a romániai magyar politikai alakulatoknak össze kell fogniuk, ha ugyanis nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék a választásokon, akkor a politizáló magyar értelmiség ideológiai alapon beolvad a román pártokba.

Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll a határon túli magyarok autonómiája mellett, mivel – mint mondta – Románia csak akkor lehet sikeres ország, ha a romániai magyarság boldogulni tud Erdélyben. „Elkötelezettek vagyunk a román-magyar együttműködésben, és úgy véljük, botrányos, amit egyes uniós tagállamok a román schengeni csatlakozás ügyében tesznek, az, hogy belpolitikai okok miatt új és új feltételeket támasztanak Romániával szemben” – szögezte le, hozzátéve: Románia schengeni csatlakozása mindezek ellenére sínen van. A magyar kormány feladatai kapcsán zárásként leszögezte: „megcselekedtük a nemzet egyesítését, megharcolunk minden magyarért.”

Németh Zsolt: ne engedjünk a 22-ből

Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a 22. Tusványos és 1989 december 22-e között vont párhuzamot, kifejtve, hogy a romániaiak számára ugyanaz december 22-e, mint a számunkra 1848 március 15-e. Emlékeztetett: 1989 decembere a totális szolidaritás pillanatairól és a szabadságon alapuló demokráciába vetett reményről szólt. „A nemzeti többség és a nemzeti kisebbség szabadsága feltételezi egymást” – szögezte le ennek kapcsán. „Ne engedjünk a 22-ből” – vonta le az általa elmondottak tanulságait. A kettős állampolgárság kapcsán úgy vélte: az nem az elvándorlást, hanem a szülőföldön való megmaradást erősíti, és ő is a székely autonómia fontosságát hangsúlyozta, mondván: az Románia szuverenitását is erősítené.

Toró T. Tibor: halad előre az EMNP bejegyzése

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke Tusványos jelentőségéről beszélt, kifejtve: az minden alkalommal a számvetés és a további teendők megvitatásának fóruma. Annak kapcsán, hogy múlt héten a bukaresti törvényszék alapfokon elutasította az EMNT által kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, kijelentette: „nem szomorkodunk, a bejegyzési folyamat, akárcsak a tusványosi folyamat, halad előre a maga útján.”

Smaranda Enache: fontos az erdélyi identitás

A megnyitón Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke is felszólalt, aki az erdélyi identitás, a transzszilvanizmus jelentőségét hangsúlyozta. Mint kifejtette, a nemzeti identitás és az összetartozás tudata mellett az emberi jogok eszméjét is át kell menteni a 21. századba, a fasizmusét, a kommunizmusét és a sovinizmusét azonban nem szabad. „Fontos, hogy közösen építsük Közép-Európát” – mutatott rá. Leszögezte, az erdélyiek számára egyaránt fontos, hogy Bukarest és Budapest milyen politikát folytat, ezért mindkét ország politikusainak figyelniük kell Erdély nemzeti, kulturális és nyelvi sokszínűségére. A kettős állampolgárság kapcsán ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy az a magyar fiatalok elvándorlását vonja majd maga után. Mindemellett az erdélyi autonómia mellett tette tette le a garast, mondván: a spanyol minta alapján létre kell hozni a régiókat, amelyben az erdélyi régiónak kolozsvár a fővárosa, és önálló regionális törvényhozással rendelkezik.

Smaranda Enache indul a polgármesteri tisztségért Marosvásárhelyen

Semmiként nem tesz le Smaranda Enache arról, hogy 2012-ben függetlenként versenybe szálljon Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért. „Legyen tiszta: nem lépek vissza egyetlen magyar jelölt vagy az őt támogató politikai alakulat kedvéért sem. Még akkor sem, ha a hetek óta folyó érzelmi zsarolás fokozódik. Bizonyos személyek ugyanis azt próbálják elhitetni velem és a választókkal, hogy én megosztanám a magyar közösséget. Ez egyszerűen politikai infantilizmusra vall” – utasította vissza a vádakat a Krónika megkeresésére az ismert emberjogi harcos, aki már néhány hónappal ezelőtt bejelentette indulási szándékát.

Annak ellenére, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt már több nevet felemlegetett, Jakab István EMNT-elnök pedig egyenesen kizártnak nevezte, hogy leendő pártja egy román nemzetiségű jelöltet támogasson, a város magyarsága nem feledkezett meg arról a személyről, aki 1990-től errefelé, számos magyar politikust megszégyenítő módon, kiállt a kisebbségek jogaiért. „Nagyon sokan Smaranda Enachéban látjuk azt a személyt, aki képes legyőzni a jelenlegi polgármestert és az általa képviselt és felkarolt klikkrendszert” – jelentette ki a Krónikának Kincses Előd. Az ügyvéd-politikussal azonos véleményt képvisel jó néhány magyar értelmiségi, olyanok, akik az elmúlt hetekben különböző, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, majd az EMNT által szervezett nyilvános fórumon hallatták hangjukat.

„Azt szeretném, ha a magyar politikai pártok összefognának és támogatnának. Azt is el tudnám képzelni, hogy a jelenlegi városvezetés leváltásában érdekelt Nemzeti Liberális Párt is mögém sorakozzon fel” – adott hangot reményeinek a Pro Europa Liga társelnöke. Románia egykori finnországi nagykövete belátta, hogy normális körülmények között teljesen természetesnek tűnik, hogy minden párt ragaszkodjon a saját jelöltjéhez. „A demokráciában tökéletesen megérteném a politikusok makacsságát, azt, hogy mindenik ragaszkodik a saját jelöltjéhez. De lehetetlen nem észrevenni, hogy Marosvásárhely esete teljesen rendhagyó” – szögezte le. Kérdésünkre, hogy a kisebbségi jogokért folytatott húszéves küzdelme után nem érte-e hideg zuhanyként a magyar szervezetek és főként az EMNT ellenállása, Smaranda Enache nemmel válaszolt. Szerinte a jövő évi helyhatósági választásokig mindhárom párt kinövi „a mostani politikai infantilizmusát”, és belátja, hogy az ő személye jelenti a legnagyobb garanciát a polgármesteri szék visszaszerzésére.

„Évekkel ezelőtt a kolozsvári RMDSZ-ben is volt annyi bölcsesség, hogy amikor Gheorghe Funar megbuktatása volt a tét, nem indított saját jelöltet. Én nem mondom, hogy Dorin Florea egy Funar lenne, de mind gazdasági, mind művelődési vagy társadalmi szinten pontosan úgy lezüllesztette ezt a várost, akár Kolozsvár volt polgármestere” – vélekedett a nemrég Európai Polgár díjjal kitüntetett PEL-elnök.

Felvetésünkre, hogy ellendrukkerei leginkább azzal támadják, hogy semmiféle közigazgatási tapasztalattal nem rendelkezik, Smaranda Enache azzal érvelt, hogy a városházán több száz szakember dolgozik, akinek pontosan az a feladata, hogy igazgassa a települést. „Tapasztalatom nincs, de egy tiszta, a mostani maffiózó típusú városvezetéstől teljesen eltérő vízióm van. Olyan polgármester szeretnék lenni, mint egy évszázaddal korábban volt Bernády György. A város nagyköveteként járni a világot, pénzt szerezni, és öregbíteni Marosvásárhely hírnevét. Nem akarok tizenvalahány órákat a hivatalban tölteni, és politikai intrikákat szőni” – fejtette ki lapunknak Smaranda Enache. Példaként a szintén civilként pályára lépő Klaus Johannist hozta fel, akit matematikatanárként választottak meg, és aki Európa kulturális fővárosává futtatta fel a ma is rendkívül dinamikusan fejlődő Nagyszebent.
Amint arról korábban beszámoltam, az EMNT az RMDSZ-es Vass Leventét indítaná a polgármesteri tisztség megszerzéséért folyó küzdelemben, az egészségügyi minisztériumi tanácsost az MPP is hajlandó lenne támogatni. Az RMDSZ még nem nevezett meg egyetlen potenciális jelöltet sem, mint nyilatkozták, a választmány fog ebben a kérdésben döntést hozni.

Európai Polgár Díjat kapott Smaranda Enache

Jerzy Buzek EP-elnök döntése következtében Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke is megkapja az Európai Polgár Díjat (CIVI Europaeo Praemium). A díjat az Európa Parlament elnöke által vezetett bizottság ítéli oda minden évben olyan magán- vagy jogi személyeknek, akik az európai gondolat terjesztésének terén kiemelt munkásságot fejtenek ki.

Smaranda Enache emberjogi harcost, aki immár több mint két évtizede dolgozik az emberi jogok, a nemzetek közötti tolerancia, a kisebbségek védelme és az európai értékek jegyében, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke javasolta a díjra.

„Enache asszony az elmúlt húsz esztendőben az európai gondolat elkötelezett híveként munkálkodott Romániában. Ebben az etnikumok közötti konfliktusoktól sem mentes időszakban a nemzetek közötti megbékélés, tolerancia és szolidaritás terjesztése és megerősítése volt a fő célkitűzése” – méltatta felterjesztésében Tőkés a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga társelnökének munkásságát:

Smaranda Enache 1989-ben alapító tagja volt és azóta is társelnöke Románia első pro-európai mozgalmának, a Pro Europa Ligának, amelynek fő célkitűzése a feszültség- és konfliktuskeltő elemek csökkentése a multikulturális vidékeken, az etnikai és felekezeti sztereotípiák lebontása, az önkormányzatiság és regionalizmus elveinek ismertetése és erősítése.

1998 és 2001 között Románia finnországi és észtországi nagykövete volt, tagja a romániai Helsinki Bizottságnak, elnökségi tagja több romániai civil szervezetnek (Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány, Állami Politikák Intézete, Nyílt Társadalomért Alapítvány), valamint számos nemzetközi alapítványnak (Civitas International Strasbourg, European Centre for Minority Issues--Flensburg, Németország, Liberal International Human Rights Commission). Szakértőként több konfliktus-megelőző küldetésen vett részt, többek között Moldovában, Bosznia és Hercegovinában. Tevékenysége során számos olyan európai programot dolgozott ki, ültetett gyakorlatba és fejlesztett tovább, amelyeknek célja a demokratikus politikai kultúra megerősítése, és amelyek által kulcsszerepet vállalt a románok, magyarok, romák és más nemzeti közösségek társadalmi integrációjának, illetve történelmi megbékélésének folyamatában.

A kitüntetés átadására a közeljövőben kerül sor. Idén többek között Böjte Csaba ferencesrendi szerzetes is Európai Polgár Díjat kapott.