Szlovákiának vissza kell vonnia államnyelvtörvényét !!!!

A fideszes Németh Zsolt szerint a szlovák államnyelvtörvény ügyében mindaddig nem születhet megnyugtató megoldás, ameddig Pozsony vissza nem vonja a jelenlegi jogszabályt. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke ezt a Knut Vollebaekkel, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosával folytatott megbeszélése után mondta tegnap újságíróknak Budapesten. A kérdésben hosszú távú rendezést az jelenthet, ha a szlovák állam új megoldást keres az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény közötti egyensúly felállítására — hangsúlyozta a politikus.


Az ellenzéki képviselő szerint a főbiztos arról tájékoztatta őt, hogy mindaddig nem fejezi be a törvény körüli közvetítői munkáját, ameddig megnyugtató megoldás nem születik a felvidéki magyarság nyelvi jogi problémájára. Németh Zsolt arra számít, hogy erre — a nyári szlovákiai választások miatt — akár fél évnél is többet kell várni. A nyelvtörvény sajnálatos módon a szlovákiai választási kampány eseményeibe illeszkedik, a jogszabály az elmúlt években egyre inkább kibontakozó magyarellenesség egyik állomása — fejtette ki Németh Zsolt.

Megjegyezte: a ,,határtalan hungarofóbia" a szlovák kormányzat szintjén sem akar enyhülni, amit az is mutat, hogy a Szlovák Nemzeti Párt a közelmúltban két újabb nacionalista javaslatot nyújtott be a szlovák parlamentnek. Az úgynevezett lojalitási törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a magyar kisiskolásoknak minden hét elején el kelljen énekelniük a szlovák himnuszt, míg a másik, Cirill és Metód néven is emlegetett előterjesztés megszüntetné az önkormányzatok beleszólási jogát az emlékmű- és szoborállításba — fűzte hozzá a képviselő.

Németh Zsolt elmondása szerint a találkozón egyet nem értését fejezte ki Knut Vollebaeknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy a szlovák államnyelvtörvény nem ütközik a nemzetközi normákba. A fideszes politikus úgy látja, hogy a jogszabály egyértelműen sérti a nemzetközi normákat, szerinte ezt támasztja alá az Európai Unió jogi segélyszolgálatának közelmúltban megfogalmazott véleménye is, amely diszkriminatívnak minősíti a törvényt. A fideszes politikus arról is beszélt, hogy pártja támogatja azt az alapot, amelyet a magyar kormány a jogsérelmet szenvedő felvidéki magyarok számára hozott létre. Németh Zsolt szerint ez az intézkedés nincs ellentétben a nemzetközi joggal, Magyarországon pedig politikai konszenzus alakult ki körülötte.

Jogi aggályok a szlovák nyelvtörvény miatt

A magyar kormány képviselői Hágában tájékoztatták az EBESZ kisebbségi ügyekben illetékes főbiztosát, Knut Vollebaeket a szlovák államnyelvtörvényről és végrehajtási irányelveiről folytatott szakértői tárgyalások értékeléséről — közölte Szollár Domokos kormányszóvivő.


Pozsonyban ugyanakkor közölték, elutasítják a magyar fél által kezdeményezett újabb egyeztetést.

Korányi Dávid, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára és Czukor József, a Külügyminisztérium szakállamtitkára tájékoztatta a főbiztost arról, hogy a Szécsényben megkötött miniszterelnöki megállapodással ellentétben a szlovák fél egyoldalúan megszakította a tárgyalásokat, miközben nem sikerült feloldani a törvény diszkriminatív rendelkezéseit. Rámutattak arra, hogy a törvény jelenleg ismert végrehajtási dokumentuma nem orvosolja a főbiztos júliusi ajánlásaiban rögzítetteket, és tartalmában és formájában is újabb jogi aggályokat vet fel. Ezért korainak tartják annak december 16-ra tervezett elfogadását, és további konzultációkat látnak szükségesnek.

Korányi Dávid és Czukor József — elkerülendő a politikai feszültség kiújulását — megerősítette a magyar kormány készségét a problémák tárgyalásos rendezésére, de arra kérték a főbiztost, hogy ha a szlovák fél el is fogadná a végrehajtási irányelveket, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szlovák hatóságok lehetőleg ne szabjanak ki pénzbüntetéseket. Kérték a főbiztost, hogy a korábban kiadott szakmai véleményével összhangban folytassa a munkát a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény korszerűsítése és egy átfogó kisebbségvédelmi törvény szlovákiai elfogadása érdekében. Erre a főbiztos ajánlásaival összhangban ígéretet tett. A főbiztos ígéretet tett arra is, hogy hivatala követni fogja a nyelvtörvény kapcsán előálló ügyeket, s megkezdte a kisebbségi nyelvekről szóló szlovák törvény megerősítésével, valamint egy átfogó kisebbségvédelmi törvénnyel kapcsolatos előkészítő munkát.

Nem lesz újabb magyar—szlovák egyeztetés a szlovákiai államnyelvtörvényről azt megelőzően, hogy a jogszabály végrehajtási utasításainak elveit holnap megvitatja a pozsonyi kormány — jelentették be Pozsonyban. Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövetet tegnap bekérették a szlovák külügyminisztériumba, ahol közölték vele, hogy a szlovák fél nem fogadta el azt a magyar javaslatot, hogy ma Budapesten újabb egyeztetés legyen. ,,Érdemi és konstruktív tárgyalásokra van szükség, s a magyar fél által javasolt december 15-i időpont ezt a feltételt nem teljesíti" — indokolta a döntést a szlovák fél. ,,A tárgyalásoknak ezért a jövő évben kellene sorra kerülniük, amikor már lehetőség lesz kiértékelni, hogyan érvényesül a gyakorlatban a Szlovák Köztársaság államnyelvtörvényének módosítása" — tették hozzá.

Szlovák államnyelvtörvény

Az Európai Parlament (EP) elnöke felhívta a szlovák kormány figyelmét arra, hogy állandó párbeszédet kell folytatnia az országban élő nemzeti kisebbségekkel.

Jerzy Buzek azt követően nyilatkozott, hogy tegnap Pozsonyban külön-külön találkozott Robert Fico kormányfővel és Dusan Caplovic kisebbségügyi kormányfő-helyettessel, akikkel a sokat vitatott szlovákiai államnyelvtörvényről is tárgyalt. Fico és Caplovic egyaránt azt állította: a nyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s célja az, hogy egyensúlyt teremtsen az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között a nyilvános érintkezésben a vegyesen lakott területeken. Ez a gyakorlatban Szlovákia magyarok lakta vidékeit jelenti.

Az EP szempontjából a nyelvtörvény ügyében három dolog fontos: legyen párbeszéd a kormány és a kisebbségek között; ebbe a párbeszédbe az EBESZ és az Európa Tanács is bekapcsolódhasson; a törvényt helyesen alkalmazzák — hangoztatta Buzek. ,,Jó lenne, ha a kormány nyitott lenne arra, hogy a törvényben egy-két változást eszközöljenek, ha erre a jövőben szükség mutatkozik" — szögezte le az EP elnöke.

,,A törvények az emberekért vannak, s ha megváltoznak a körülmények, nyitottak vagyunk" — reagált a nyilatkozatra Caplovic. Fico viszont úgy fogalmazott, hogy a nyelvtörvény ügyét lezártnak tekinti. Újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Szlovákiának nem érdeke, hogy a nyelvtörvény körüli problémákat ,,kivigyék az Európai Parlamentbe", mert ezeket otthon is meg lehet oldani. A miniszterelnök szerint Pozsonynak az a fontos, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a nemzetközi normákkal összhangban lévőnek találta a jogszabályt. Vollebaek kijelentésének második felét, miszerint ez nem azt jelenti, hogy a törvény jó is, Fico nem idézte.

Az ET a magyar nyelv korlátozása ellen foglalt állást

Az Európa Tanács (ET) azt javasolja Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést, valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. Az erről szóló jelentést a strasbourgi székhelyű ET Miniszteri Bizottsága fogadta el, annak a szakértői állásfoglalásnak az alapján, amelynek a szövegét áprilisban öntötték végleges formába. Ebben tehát még nem tükröződik a szlovák államnyelvről szóló, június 30-án hozott törvénymódosítás. Az Európa Tanács szakértői szerint a szlovák hatóságoknak lehetővé kellene tenniük szóbeli vagy írásbeli kérvények magyar nyelvű előterjesztését és azt, hogy azokra magyar nyelven adjanak választ — minden olyan esetben, amikor a magyar nyelvűek elegendő száma ezt indokolja, és nem csak ott, ahol érvényesül a szlovák jog által előírt húszszázalékos kisebbségi nyelvű küszöbérték. Ugyancsak javasolja Strasbourg, hogy a helységnévtáblák esetében se korlátozzák a magyar nyelvhasználatot a húszszázalékos szabály alapján. A regionális és helyi önkormányzatokban kifejezetten ajánlja az Európa Tanács, hogy terjesszék ki a magyar nyelv használatának lehetőségét. Regionális és helyi szinten helyes lenne kisebbségi nyelven is közzétenni a hivatalos dokumentumokat, nem csupán azok kivonatos vázlatát — olvasható az állásfoglalásban.