Európa most erősebb, mint fél éve, a magyar EU-elnökség kezdetén, de a választópolgárok ezt egyelőre nem így érzékelik az euróövezet helyzete és a görög válság hírei miatt – állapította meg Orbán Viktor tegnap Strasbourgban.
A miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében összegezte a június 30-án zárult magyar elnökség eredményeit. Hangsúlyozta, hogy amíg a görög válságra nem sikerül megoldást találni – csak néhány hetes vagy néhány hónapos időnyerésre futja –, addig az unió nem lesz képes erős közösség benyomását kelteni. Az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint jó eredménnyel zárt a magyar EU-elnökség. A szocialisták viszont bírálatot fogalmaztak meg a vitában, elsősorban a magyar médiatörvény és alkotmány miatt.
Orbán Viktor megállapította, hogy a magyar elnökség teljesítette a kitűzött célokat, amelyekkel hozzá kívánt járulni Európa megerősítéséhez. Emlékeztetett arra, hogy az unió gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a váratlan kihívásokra is. Ezek közt az euróövezeti válság mellett említette a japán nukleáris katasztrófát, valamint az észak-afrikai fejleményeket. Kiemelte egyebek közt, hogy Európa immár rendelkezik az újabb válságok megelőzését lehetővé tevő eszközökkel. Ezen belül csaknem teljesen elkészült a hat fontos uniós jogszabályt tartalmazó intézkedéscsomag. A romák társadalmi befogadását célzó uniós keretstratégiáról szólva a kormányfő felhívta a figyelmet arra: a roma közösség nem csak kihívást, hanem erőtartalékot is jelent, hiszen rajta keresztül sok millió európai polgárt lehet behozni a munkaerőpiacra. Azzal kapcsolatban, hogy Horvátországgal sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, Orbán közölte: memorandumot adott át Jerzy Buzeknek, az EP elnökének, amelyben kifejti, hogy az EU-nak a Nyugat-Balkánon folytatnia kell a bővítést, és további erőfeszítéseket kell tennie a térségbeli országok uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében.
José Manuel Barroso az eredmények között említette az első európai szemeszter beindítását – vagyis a tagállamok gazdaságstratégiai terveinek, költségvetési elképzeléseinek idén először alkalmazott uniós szintű összevetését – a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, az "arab tavasz" demokratikus mozgalmainak támogatását és az európai romastratégia elfogadását.
Joseph Daul néppárti frakcióvezető köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás ügyének előmozdításáért. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy az EP egyes politikai erőinek megváltozott hozzáállása miatt a gazdasági kormányzásról szóló megállapodás nem tud ezen a héten megszületni. Így is 95 százalékban elértük, amit akartunk. Gazdasági kormányzás nélkül nem stabilizálódhat az euró, nem indulhat be a gazdasági növekedés, és nem születhetnek új munkahelyek – figyelmeztetett Joseph Daul. Az összetett politikai és gazdasági környezet, valamint bizonyos belpolitikai kérdésekkel szembeni igazságtalan kritikák ellenére a magyar elnökség hibátlanul teljesített – összegezte véleményét Joseph Daul.
A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda üdvözölte a romastratégia elfogadását és a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását, bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alkotmányt. Szerinte a mindenkori elnökségnek a témadossziék kezelésén túl példát is kell mutatnia, és e tekintetben bírálta a magyar kormányzatot. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényt módosítani kellett, az új alkotmánnyal kapcsolatban pedig az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság is kritikát fogalmazott meg. Swoboda hangsúlyozta: demokratikus európai közegben a kétharmados kormánytöbbség mellett is számít az, hogy mit mond az ellenzék, fontos a pluralizmus és a véleményszabadság.
Alexander Graf Lambsdorff liberális vezérszónok sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a médiatörvény nagy árnyékot vetett a magyar elnökségre. Megjegyezte, hogy a liberálisok más változtatásokat is szerettek volna látni, mint amit végrehajtottak a törvényen.
Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakció társelnöke felidézte Orbán azon március 15-i kijelentését, hogy Magyarország Brüsszeltől sem fogad el diktátumot. Ezt szembeállította a magyar elnökség által hangoztatott célkitűzéssel, az erős Európa megteremtésével. Szerinte ez kettős beszéd, Orbán árt Európának, és miközben az elnökség alatt a magyar kormány tisztviselői nagyon szép munkát végeztek, Magyarországon lerombolnak mindent, amit Strasbourgban és Brüsszelben építenek.
Orbán Viktor leszögezte: Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek, és mit nem tehetnek a magyarok. Cohn-Benditnek azt válaszolta: Magyarországon ő akkor tudja növelni Európa támogatottságát, ha világossá teszi, hogy az EP zöldpárti frakcióvezetője sem mondhatja meg Magyarországnak, mit szabad tennie. Orbán megjegyezte: benne és Cohn-Benditben egyaránt van lázadó hajlam: Cohn-Bendit a polgári demokrácia ellen lázadt, ő maga viszont a diktatúra ellen.
Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint a magyar elnökség szakmailag eredményes, politikailag viszont kudarcos volt, a szakmai eredményeket beárnyékolta a magyar kormány belpolitikája. Úgy vélekedett, hogy Magyarország sok tekintetben elszigetelődött e fél év alatt. Tabajdi a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, a Duna-stratégiát és a romastratégiát, valamint az európai szemeszter beindítását nevezte a legnagyobb sikernek. A Magyarországra tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó elmaradását egyértelmű kudarcnak mondta.
Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő azzal érvelve bírálta a magyar EU-elnökséget, hogy az a centralizáció, az "Európai Egyesült Államok" mellé állt a nemzetek Európájával szemben. Szerinte Magyarországnak EU-elnökként fel kellett volna vetnie a szlovák nyelvtörvény, a Beneš-dekrétumok, a határon túli magyarság önrendelkezése ügyét. Helyesnek mondta, hogy lett romastratégia, de azt mondta, hogy eközben "a magyarstratégia elmaradt".
A néppárti Carlo Casini szerint nem helyes bírálni az új magyar alkotmányt azért, mert az kiemeli a családi értékeket, hiszen azok európai értékek. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor a vitát összegző megszólalásában hangsúlyozta: az alkotmányban megfogalmazott értékeket – az élet, a család, a nemzet és az emberi méltóság értékét – sokan tartják fontosnak Európában.
Orbán Viktor a magyar elnökséggel való együttműködésért köszönetet mondott az egész Európai Parlamentnek és Jerzy Buzek parlamenti elnöknek. Külön köszönetet mondott az EP néppárti frakciójának, mert – mint mondta – az ő támogatásuk nélkül nem lehetett volna sikeres "a nemzetközi baloldal támadásainak középpontjában állt" magyar elnökség.
A miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében összegezte a június 30-án zárult magyar elnökség eredményeit. Hangsúlyozta, hogy amíg a görög válságra nem sikerül megoldást találni – csak néhány hetes vagy néhány hónapos időnyerésre futja –, addig az unió nem lesz képes erős közösség benyomását kelteni. Az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint jó eredménnyel zárt a magyar EU-elnökség. A szocialisták viszont bírálatot fogalmaztak meg a vitában, elsősorban a magyar médiatörvény és alkotmány miatt.
Orbán Viktor megállapította, hogy a magyar elnökség teljesítette a kitűzött célokat, amelyekkel hozzá kívánt járulni Európa megerősítéséhez. Emlékeztetett arra, hogy az unió gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a váratlan kihívásokra is. Ezek közt az euróövezeti válság mellett említette a japán nukleáris katasztrófát, valamint az észak-afrikai fejleményeket. Kiemelte egyebek közt, hogy Európa immár rendelkezik az újabb válságok megelőzését lehetővé tevő eszközökkel. Ezen belül csaknem teljesen elkészült a hat fontos uniós jogszabályt tartalmazó intézkedéscsomag. A romák társadalmi befogadását célzó uniós keretstratégiáról szólva a kormányfő felhívta a figyelmet arra: a roma közösség nem csak kihívást, hanem erőtartalékot is jelent, hiszen rajta keresztül sok millió európai polgárt lehet behozni a munkaerőpiacra. Azzal kapcsolatban, hogy Horvátországgal sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, Orbán közölte: memorandumot adott át Jerzy Buzeknek, az EP elnökének, amelyben kifejti, hogy az EU-nak a Nyugat-Balkánon folytatnia kell a bővítést, és további erőfeszítéseket kell tennie a térségbeli országok uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében.
José Manuel Barroso az eredmények között említette az első európai szemeszter beindítását – vagyis a tagállamok gazdaságstratégiai terveinek, költségvetési elképzeléseinek idén először alkalmazott uniós szintű összevetését – a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, az "arab tavasz" demokratikus mozgalmainak támogatását és az európai romastratégia elfogadását.
Joseph Daul néppárti frakcióvezető köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás ügyének előmozdításáért. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy az EP egyes politikai erőinek megváltozott hozzáállása miatt a gazdasági kormányzásról szóló megállapodás nem tud ezen a héten megszületni. Így is 95 százalékban elértük, amit akartunk. Gazdasági kormányzás nélkül nem stabilizálódhat az euró, nem indulhat be a gazdasági növekedés, és nem születhetnek új munkahelyek – figyelmeztetett Joseph Daul. Az összetett politikai és gazdasági környezet, valamint bizonyos belpolitikai kérdésekkel szembeni igazságtalan kritikák ellenére a magyar elnökség hibátlanul teljesített – összegezte véleményét Joseph Daul.
A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda üdvözölte a romastratégia elfogadását és a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását, bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alkotmányt. Szerinte a mindenkori elnökségnek a témadossziék kezelésén túl példát is kell mutatnia, és e tekintetben bírálta a magyar kormányzatot. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényt módosítani kellett, az új alkotmánnyal kapcsolatban pedig az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság is kritikát fogalmazott meg. Swoboda hangsúlyozta: demokratikus európai közegben a kétharmados kormánytöbbség mellett is számít az, hogy mit mond az ellenzék, fontos a pluralizmus és a véleményszabadság.
Alexander Graf Lambsdorff liberális vezérszónok sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a médiatörvény nagy árnyékot vetett a magyar elnökségre. Megjegyezte, hogy a liberálisok más változtatásokat is szerettek volna látni, mint amit végrehajtottak a törvényen.
Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakció társelnöke felidézte Orbán azon március 15-i kijelentését, hogy Magyarország Brüsszeltől sem fogad el diktátumot. Ezt szembeállította a magyar elnökség által hangoztatott célkitűzéssel, az erős Európa megteremtésével. Szerinte ez kettős beszéd, Orbán árt Európának, és miközben az elnökség alatt a magyar kormány tisztviselői nagyon szép munkát végeztek, Magyarországon lerombolnak mindent, amit Strasbourgban és Brüsszelben építenek.
Orbán Viktor leszögezte: Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek, és mit nem tehetnek a magyarok. Cohn-Benditnek azt válaszolta: Magyarországon ő akkor tudja növelni Európa támogatottságát, ha világossá teszi, hogy az EP zöldpárti frakcióvezetője sem mondhatja meg Magyarországnak, mit szabad tennie. Orbán megjegyezte: benne és Cohn-Benditben egyaránt van lázadó hajlam: Cohn-Bendit a polgári demokrácia ellen lázadt, ő maga viszont a diktatúra ellen.
Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint a magyar elnökség szakmailag eredményes, politikailag viszont kudarcos volt, a szakmai eredményeket beárnyékolta a magyar kormány belpolitikája. Úgy vélekedett, hogy Magyarország sok tekintetben elszigetelődött e fél év alatt. Tabajdi a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, a Duna-stratégiát és a romastratégiát, valamint az európai szemeszter beindítását nevezte a legnagyobb sikernek. A Magyarországra tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó elmaradását egyértelmű kudarcnak mondta.
Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő azzal érvelve bírálta a magyar EU-elnökséget, hogy az a centralizáció, az "Európai Egyesült Államok" mellé állt a nemzetek Európájával szemben. Szerinte Magyarországnak EU-elnökként fel kellett volna vetnie a szlovák nyelvtörvény, a Beneš-dekrétumok, a határon túli magyarság önrendelkezése ügyét. Helyesnek mondta, hogy lett romastratégia, de azt mondta, hogy eközben "a magyarstratégia elmaradt".
A néppárti Carlo Casini szerint nem helyes bírálni az új magyar alkotmányt azért, mert az kiemeli a családi értékeket, hiszen azok európai értékek. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor a vitát összegző megszólalásában hangsúlyozta: az alkotmányban megfogalmazott értékeket – az élet, a család, a nemzet és az emberi méltóság értékét – sokan tartják fontosnak Európában.
Orbán Viktor a magyar elnökséggel való együttműködésért köszönetet mondott az egész Európai Parlamentnek és Jerzy Buzek parlamenti elnöknek. Külön köszönetet mondott az EP néppárti frakciójának, mert – mint mondta – az ő támogatásuk nélkül nem lehetett volna sikeres "a nemzetközi baloldal támadásainak középpontjában állt" magyar elnökség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése