Sógor Csaba Strasbourgban a romániai magyarellenes megnyilvánulásokról beszélt

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő (EP) Strasbourgban, az intézmény plenáris ülésének első napján, napirenden kívül, a közelmúltban Romániában észlelt magyarellenes megnyilvánulások ellen emelt szót.


A június 6-i, hétfő esti beszédében az erdélyi magyar képviselő utalt a Székelyföld Brüsszeli Képviseletének megnyitása kapcsán Romániában észlelt ellenséges megnyilvánulásokra, de kitért a Trianon emléke és fontossága előtt tisztelgő, hazai, békés akciókat ért támadásokra is.

Az erdélyi magyar képviselő felszólalásának szövege alább olvasható:

"A multikulturalitás azt feltételezi, hogy az egymás mellett élő népek kölcsönösen ismerjék egymás múltját, kultúráját és nyelvét. Ennek a kölcsönösségnek a hiányával magyarázható az a hisztériakeltés, amelynek a napokban tanúi voltunk Romániában.

Két romániai megye képviselete irodát nyitott Brüsszelben. Az egyik fővárosi riporter véleménye szerint csupán az a gond, hogy a két megye lakossága túlnyomórészt más etnikumú, mint az országos többség. Gond ez ma Európában?

Hasonlóan furcsa az a gondolkodás is, amely megtiltaná a szomszédnak, hogy megemlékezzen a napról, amikor elvesztette vagyonát, földjét, esetleg családtagjait. Erre is volt példa a napokban, amikor az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésre emlékeztünk június 4-én.

Egy kirekesztő, elnémító, múltat és történelmet letagadó, egy régió fejlődését megtiltani akaró gondolkodásra van ellenszer: egy nyitott, befogadó, kulturális értékeket megbecsülő, a kisebbség jogait tiszteletben, tartó erős Európa."

************
Hazaárulás miatt feljelentette egy román szervezet a romániai magyar EP-képviselőket

Feljelentette a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselőt a legfelsőbb bíróság ügyészségén a Polgárokat az Állami Visszaélésektől Védő Alapítvány (Facias), amiért azok támogatták a Székelyföld brüsszeli lobbiképvisletének megnyitását.

A Facias szerint Tőkés László – aki egyben az EP alelnöke is –, Sógor Csaba és Winkler Gyula tette az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetnek, illetve összeesküvésnek minősül.
A Facias rámutat: az eddigi európai uniós gyakorlat szerint a tagállamokban elismert területi egységek nyithatnak lobbiirodát Brüsszelben annak érdekében, hogy európai szinten népszerűsítsék érdekeiket. „Mivel a Székelyföldet, amely Hargita, Kovászna és Maros megyéből áll, a román hatóságok nem ismerik el, mesterséges, helyi szinten el nem ismert csoportosulásról lévén szó, egyértelmű a kezdeményezés törvénytelensége és alkotmányellenessége” – állítja a Facias, amely azt is felrója, hogy az irodát a Magyar Régiók Házában nyitották meg, így az – szerinte – nem gazdasági, hanem etnikai alapon működik. A szervezet szintén kifogásolja, hogy június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján Csíkszeredában olyan megemlékezést szerveztek, amelyen elhangzott: a Székelyföld nem Románia.

Támadásba lendült az utóbbi időben egyre hevesebb magyarellenes retorikát alkalmazó Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-frakciójának vezetője, Cătălin Ivan is, aki az uniós törvényhozás plénumában Tőkés László leváltását követelte az EP alelnöki tisztségéből. A politikus, aki „Európa – egységet, nem pedig etnikai alapú szegregációt!” feliratú pólóban feszített, – valótlanságot állítva – azzal vádolta meg Tőkést, hogy „nap mint nap etnikai alapú szegregációról beszél, valamint arról, hogy egy uniós tagállamból területeket kell kiszakítani, és azokat egy másik tagállamhoz kell hozzácsatolni.”
Mint arról beszámoltam, a Hargita és Kovászna megyei közgyűlés által finanszírozott, de Maros megyét is képviselő Székelyföld-iroda szerdán nyílt meg Brüsszelben Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes részvételével. Az iroda megnyitására a román politikum és a sajtó egy része hisztérikusan magyarellenes kirohanásokkal reagált, az eseményt az ország területi egyesége elleni támadásként próbálva beállítani.

Megnyílt a Székelyföld képviselete Brüsszelben

Megnyílt szerdán Brüsszelben, a Magyar Régiók Házában a Székelyföld európai uniós képviselete. Az eseményen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes, valamint Borboly Csaba, a Hargita és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, az általuk vezetett küldöttség, valamint Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke is részt vett.

Semjén Zsolt egyebek között azt hangoztatta, hogy a románság és a magyarság egymásra van utalva: Románia nem lehet sikeres ország az ott élő magyarság boldogulása nélkül, a magyarság pedig nem boldogulhat, ha Románia nem sikeres. „Az iroda tevékenysége nem valaki ellen irányul, nem sérti senkinek az érdekeit, hanem javára válik mindenkinek, így Romániának is azzal, hogy uniós forrásokat próbál a Székelyföldre vinni” – szögezte le a kormányfő-helyettes. Később elmondta, a magyar kormánynak nem kell kommentálnia, hogy az iroda megnyitása kapcsán a román belpolitikában egyesek hisztériát keltenek.

Borboly Csaba beszédében hangsúlyozta: a kelet-közép-európai országok, különösen a vidéki térségek problémáinak megoldására nincs ma receptje az Uniónak, s ennek az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielőbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon. A tanácselnök kitért arra is, hogy 2009. november–decemberében a Hargita Megyei Tanács egyik munkatársa képviselte az intézményt Brüsszelben, azzal a céllal, hogy felmérje Hargita megye érdekképviseleti és turisztikai, valamint kulturális népszerűsítési lehetőségeit. „Ittlétének konkrét haszna volt, hiszen ennek eredményeként pályázati partnerek lettünk több nagy projektben, és azóta együttműködünk Európa több régiójának brüsszeli képviseletével. Ha számokban akarom kifejezni ezt a eredményt, akkor elmondhatom, hogy 2500 eurót fektetett be a megyei tanács ebbe a két havi képviseletbe, és több mint másfél millió eurót nyert” – ismertette a tanácselnök.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette: hiába vannak csodálatos erdőink, ritka vadállataink, friss és egészséges vizű forrásaink, ha senki nem tud róla. „A Székelyföld sokat tud nyújtani, csak először meg kell ismertetni a nagyvilággal” – mutatott rá.

A megnyitót Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, a Székelyföldi Képviseleti Iroda ötletgazdája moderálta. A képviselet hivatalos megnyitóján Szekeres Attila heraldikus székelyföldi címergyűjteményét állította ki az iroda helyiségében, majd a meghívottak hagyományos székely termékeket kóstolhattak. Mint arról beszámoltunk, az iroda megnyitását Hargita és Kovászna megye tanácsa finanszírozza, de Maros megyét is képviseli. Célja a régió gazdasági és turisztikai népszerűsítése az Európai Unióban. Az iroda működése egyelőre időszakos lesz: április elejétől június végéig, és szeptember közepétől december közepéig üzemel.

Csodaváró nemzet ez a román! Miután húsz év alatt többfajta, más-más politikai, emberi beállítottságú miniszterelnököt kipróbált, néhányat el is fogyasztott, most, a huszonegyedik század elején a XIX. századi román történelem egyik sikertörténetét, a Hohenzollern-Sigmaringen német hercegi család Karl nevű fiának román trónra helyezését próbálja megismételni Klaus Johannis szász származású szebeni polgármester miniszterelnöki székbe ültetésével.



Crin Antonescu érveit értjük, ezen a korrupciótól szaggatott, rossz kormányzástól tönkre tett országon csak teljesen másfajta országvezetés, a közügyekhez való gyökeresen új viszonyulás segíthet. S ennek záloga Erdély egykori szász fővárosának, Hermannstadtnak az első embere. Megeshet, Crin Antonescu nem téved, olyannyira romlott és tehetségtelen a jelenlegi román politikai elit, hogy megújításához német segítséget kell igénybe venni. S igen dicséretes, hogy most már nemcsak a liberális pártvezér, de Mircea Geoană szocdem elnökjelölt emberei kórusban ugyanezt mondogatják. De mert a román politikai elit valóban romlott, csak önös érdekeiért képes harcolni, engedtessék meg nekünk, hogy e jelenlegi összhangot kissé kételkedve szemléljük. Klaus Johannis eddigi munkája azt mutatja, hogy tehetséges ember. Nagyszebent sok német és román kormánypénzzel felújította, s ami ennél lényegesebb, működőképes várossá tette. Arrafelé alig van munkanélküliség, hála a betelepedett külföldi tőkének még ebben a pénzszegény világban sem csökkent a város bevétele, az önkormányzat, az intézmények jól olajozott szerkezetként működnek, kitűnőek a város külkapcsolatai, Johannist ismerik Berlinben, Brüsszelben, Párizsban, Luxemburgban — ahonnan állítólag családja származik. Független, szuverén ember, komoly, szűkszavú, és eddig legalábbis senki bábjává nem vált. Kétségtelenül más, mint bármelyik, politikai harcban elkopott ismert román politikus. De hogy meg tud-e birkózni ezzel a politikai elittel, hogy valóban független és szakmailag kifogásolhatatlan minisztereket tud-e majd kormányába kinevezni, s ha mindezt megcselekszi, lesz-e olyan parlamenti többség, mely fenntartás nélkül támogatja, az a jövő zenéje. Igaz, addig még Geoanănak győznie kell, nemcsak az elnökválasztásokon, hanem utána a pártjával való várható összecsapásokban is. És Crin Antonescuéknak, az RMDSZ-nek, a nem magyar kisebbségeknek, talán húsz év után először, önzetlenül, de tisztességesen oda kell állniuk egy kormány, egy miniszterelnök mellé. Mert a csodavárás már nem elég.

Felhívás a szlovákiai magyarokhoz

Antal Árpád András az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetőjeként felhívással fordul a felvidéki magyarokhoz: használják nyugodtan anyanyelvüket az utcán, a bankban, az osztályfőnöki órán, bárhol, s ha a szlovákiai államnyelvtörvény miatt megbírságolják őket, majd gyűjt a szervezet Székelyföldön, hogy kifizethessék a büntetéseket.



A jegyzőkönyveket pedig eljuttatják Brüsszelbe minden európai parlamenti képviselőnek, hadd „érezzék, mennyire penibilis a nyelvtörvény, és milyen nevetségesek ők, hogy eltűrik az unióban egy ilyen jogszabály létét" — mondotta az új városi elnök.

Szlovákiában szeptember 1-jén lépett érvénybe az ország több mint tíz százalékát kitevő magyar kisebbség által sokat kritizált s Pozsony és Budapest viszonyában is feszültséget keltő államnyelvtörvény, melynek előírásai sértik a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A törvény kinyilvánítja a szlovák nyelv elsőbbségét bármilyen más nyelvvel szemben, s kijelenti, a szóbeli és írásbeli kommunikációban használt nyelv a legtöbb nyilvános helyzetben és helyeken, az állami hivatalokban, intézményekben csak szlovák lehet, száztól ötezer euróig terjedő büntetéssel sújtva azokat, akik más nyelvet használnak.