Kettős mérce zászlóügyben-Érvénytelenítette a bíróság a Kovászna megye lobogóját

A brassói táblabíróság érvénytelenítette a Kovászna megyei önkormányzat által öt évvel ezelőtt elfogadott, a megye zászlójára vonatkozó határozatot, helyet adva a prefektúra fellebbezésének.

Codrin Munteanu korábbi prefektus egy évvel ezelőtt, a beiktatása után 22 közigazgatási pert kezdeményezett a magyar szimbólumok és a kulturális intézmények megnevezései ellen, többek között Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy zászlója miatt is. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint a bírósági döntés két részre osztja Romániát: román és székely megyékre: míg román megyékben lehetőség van a jogok gyakorlására, a székely megyékben erre nincs lehetőség.


Kettős mérce zászlóügyben

Példaként említette, a brassói táblabíróság egy épületben van a prefektúrával és a Brassó Megye Tanácsával, a bejárat előtt Románia zászlója mellett ki van függesztve Brassó megye zászlója is. A háromszéki politikus kivetítőn mutatta be, hogy több romániai megyének és településnek van saját lobogója, például Fehér, Arad, Ialomiţa, Máramaros vagy Temes megyéknek, a városok közül Arad, Brassó, Bákó, Nagyvárad, Roman, Slobozia is használ saját zászlót. "Még a Galac megyei Bălăbăneşti községnek is lehet saját zászlója, csak Kovászna és Hargita megyéknek nem szabad" – jegyezte meg Tamás Sándor. Rámutatott továbbá, a kormányrendelet szabályozza a közigazgatási egységek keretstatútumát: a 2002-es jogszabály szerint a közigazgatási egységek megalkothatják saját jelképeiket. Ehhez képest a prefektúra azért perelt, mert meglátása szerint nincs törvény a helyi zászlók elfogadásáról. Az elöljáró hangsúlyozta, a megyezászlót nem távolítják el a megyeháza homlokzatáról, diplomáciai és politikai úton folytatják a küzdelmet.

Nemzetközi fórumokhoz fordulnak

A döntés előrevetíti Sepsiszentgyörgy város zászlójának a sorsát is – jegyezte meg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, hozzátéve, hogy a június 25-én sorra kerülő tárgyalásig a perbe civil szervezeteket is bevonnak. A törvény szerint az önkormányzatok kénytelenek elfogadni a táblabíróság végleges döntését, a civilek azonban kedvezőtlen döntés esetén a Strasbourgi Emberjogi Bíróság elé vihetik az ügyet.

Antal úgy véli a megyezászlóval kapcsolatos döntést lehet optimistán is értelmezni, hogy kiderült végre, a Székelyföld különleges státust élvez, ahol másként alkalmazzák az ország törvényeit. "A pesszimista megközelítés az, hogy újabb magyarellenes döntés született. De mi nem vagyunk sem optimisták, sem pesszimisták, katonanemzet fiai vagyunk, és megyünk előre" – fogalmazott a politikus.

Antal Árpád hangsúlyozta, meg kell mutatni a világnak, hogy Romániában diszkriminálják az erdélyi magyarokat, a törvényeket úgy alkalmazzák, hogy jogaikat csorbítsák. Elmondta továbbá, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki irodája összeállított egy 15 oldalas előzetes jelentést a nyelvi és a kisebbségi jogokról. "Megnyugtatom azokat, akik ettől a kiadványtól idegesek lettek, és akik félnek az igazságtól, hogy ez a jelentés nem az Európa Tanács számára készült. A strasbourgi szervezet elé egy százszor részletesebb és tartalmasabb jelentéssel járulunk, bizonyítva, hogy Románia semmibe veszi a kisebbségek jogait" – mondta Antal Árpád. Amint arról beszámoltunk, az elmúlt év októberében a Maros megyei táblabíróság jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei önkormányzat egyik 2009-ben hozott határozatát, amellyel a megye jelképévé tették a székely zászlót.

800 éves Miklósvár

Szombaton délelőtt a baróti Csala kürtje fúvószenekar toborzójával kezdődött a Kálnoky kastély udvarán a falu első írásos említésének 800. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat.

A szervezők nevében a vendégeket Csíki Matild-Mónika köszöntötte, majd Nagy István, Barót polgármestere, Gyenge József falufelelős, a Pro Miklósvár Egyesület elnöke és gróf Kálnoky Tibor lépett a mikrofon elé.

Nagy István arról szólt, hogy a miklósváriak büszkék lehetnek 800 éves településükre és elődeikre, majd a kisemberek szerepvállalásáról beszélt, amely olykor sokszor fontosabb lehet, mint a királyoké vagy a generálisoké, annak ellenére, hogy közéleti szerepükről sokkal kevesebbet hallunk. A polgármester sajnálatát fejezte ki az át nem adott kultúrotthon miatt is, egyben megígérte, hogy az eseményre azért hamarosan sor kerül, a hajlék pedig úgymond a „köznépet” fogja szolgálni.

Gyenge József a kerek évfordulóval járó jótéteményeket említette, amelyek hozzájárulhatnak a falu fellendüléséhez és egyben figyelmeztetett: az, hogy Miklósvár Székelyföld első írásban említett települése, kötelességeket is ró a lakóira. Első lépésként a magyarországi Kakucs községgel törekednek testvértelepülési kapcsolat kialakítására.

Gróf Kálnoky Tibor a rendezvény társszervezőjeként és házigazdájaként a helyi identitástudat fontosságát emelte ki, amelynek kovácsolásában több régi miklósvári családdal egyetemben részt vállaltak a több mint hét évszázados történelmi múlttal rendelkező Kálnokyak is.

– E kis falu történelme egyben Székelyföldé és a magyarságé is, az idelátogatókat pedig egyfajta titkos erő hatja át. Átélik a csodát, amely annyira jellemző Miklósvárra, az itt lakó egyszerű, kedves emberek által. A falunak ezt a varázsát kell megőriznünk az elkövetkezőkben is – mondta Kálnoky Tibor.

A beszédek után a kastély épületében a nagyváradi Sotto Voce együttes adott rövid koncertet, majd Hlavathy Károly és Demeter Zoltán fotókiállítást nyitott meg: a faluban április 15- 19. között lezajlott fotóművészeti alkotótáborban készült fényképekből láthatott nagyszerű válogatást a közönség. A kiállított 57 fotó mellett további csaknem ezer művészfotót digitális formátumban bocsátottak a falu rendelkezésére az alkotók: Hlavathy Károly, Antal Levente, Balázs Ödön, Kelemen Lajos, Kovács László Attila, Sebestyén Béla és Vinczefi László.

A falu egykori életét bemutató kiállítás is megnyílt: a régi fotókat Csíki Matild válogatta össze a falu lakóitól, kinagyíttatásuk Szabó Attila, Budapesten élő miklósvári informatikus érdeme. Egy másik teremben ugyanakkor Nagy Botond sepsiszentgyörgyi levéltáros régi dokumentumok fotókópiái alapján rekonstruálta Miklósvár történelmének egy-egy szeletét.

Mindezek után a 800 éves falu éle - tének egykori eseményeit dr. Egyed Ákos és Cserey Zoltán történészek elevenítették fel, Fehér János művészettörténész pedig a település építészeti nevezetességeiről tartott előadást. A délutáni órákban kulturális és szórakoztató programok, a kastély udvarán felállított sátrak alatt pedig finomságok várták az idelátogató közönséget.

Vasárnap délelőtt a katolikus templomban ünnepi szentmisét tartottak, majd felavatták az iskola bejárata előtti emlékművet, amelyet a faluközösség állított „az előttük járók emlékére és a kései utódoknak tanúságul”. Az avatón beszédet mondott Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, Tamás József segédpüspök pedig megáldotta és megszentelte az emlékjelet.

Megnyílt a Székelyföld képviselete Brüsszelben

Megnyílt szerdán Brüsszelben, a Magyar Régiók Házában a Székelyföld európai uniós képviselete. Az eseményen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes, valamint Borboly Csaba, a Hargita és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, az általuk vezetett küldöttség, valamint Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke is részt vett.

Semjén Zsolt egyebek között azt hangoztatta, hogy a románság és a magyarság egymásra van utalva: Románia nem lehet sikeres ország az ott élő magyarság boldogulása nélkül, a magyarság pedig nem boldogulhat, ha Románia nem sikeres. „Az iroda tevékenysége nem valaki ellen irányul, nem sérti senkinek az érdekeit, hanem javára válik mindenkinek, így Romániának is azzal, hogy uniós forrásokat próbál a Székelyföldre vinni” – szögezte le a kormányfő-helyettes. Később elmondta, a magyar kormánynak nem kell kommentálnia, hogy az iroda megnyitása kapcsán a román belpolitikában egyesek hisztériát keltenek.

Borboly Csaba beszédében hangsúlyozta: a kelet-közép-európai országok, különösen a vidéki térségek problémáinak megoldására nincs ma receptje az Uniónak, s ennek az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielőbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon. A tanácselnök kitért arra is, hogy 2009. november–decemberében a Hargita Megyei Tanács egyik munkatársa képviselte az intézményt Brüsszelben, azzal a céllal, hogy felmérje Hargita megye érdekképviseleti és turisztikai, valamint kulturális népszerűsítési lehetőségeit. „Ittlétének konkrét haszna volt, hiszen ennek eredményeként pályázati partnerek lettünk több nagy projektben, és azóta együttműködünk Európa több régiójának brüsszeli képviseletével. Ha számokban akarom kifejezni ezt a eredményt, akkor elmondhatom, hogy 2500 eurót fektetett be a megyei tanács ebbe a két havi képviseletbe, és több mint másfél millió eurót nyert” – ismertette a tanácselnök.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette: hiába vannak csodálatos erdőink, ritka vadállataink, friss és egészséges vizű forrásaink, ha senki nem tud róla. „A Székelyföld sokat tud nyújtani, csak először meg kell ismertetni a nagyvilággal” – mutatott rá.

A megnyitót Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, a Székelyföldi Képviseleti Iroda ötletgazdája moderálta. A képviselet hivatalos megnyitóján Szekeres Attila heraldikus székelyföldi címergyűjteményét állította ki az iroda helyiségében, majd a meghívottak hagyományos székely termékeket kóstolhattak. Mint arról beszámoltunk, az iroda megnyitását Hargita és Kovászna megye tanácsa finanszírozza, de Maros megyét is képviseli. Célja a régió gazdasági és turisztikai népszerűsítése az Európai Unióban. Az iroda működése egyelőre időszakos lesz: április elejétől június végéig, és szeptember közepétől december közepéig üzemel.

Tamás Sándor: Rácz mondjon le !!!!!!!

Lemondásra szólította fel Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármestert Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, miután a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő városvezető a hétfői tanácsülésen az egyik napirendre tűzött határozattervezet ismertetésekor nem tájékoztatta megfelelőképpen az önkormányzati képviselő-testületet, így a tanácsosok szavazata révén az önkormányzat társult egy olyan céggel, melynek tulajdonosa Rácz Enikő, az elöljáró felesége.

Tamás Sándor rámutatott: a törvény szigorúan tiltja, hogy az önkormányzat üzleti viszonyban legyen a polgármesterrel, az önkormányzati képviselőkkel, valamint azok családtagjaival, és felszólítja Rácz Károlyt, hogy egy rendkívüli tanácsülés keretében a testület vonja vissza a határozatot. Az elöljáró lemondását követeli Bokor Tibor szenátor, az RMDSZ kézdiszéki szervezetének elnöke is.

Az említett határozattervezet szerint a TCG Bioenergy Kft. nevű cég hulladékkal működtetett erőművet építene Kézdivásárhelyen, viszont ennek egyik feltétele, hogy a cég területtel rendelkezzék Kézdivásárhelyen. A tanácsosok egy ellenszavazattal el is fogadták a polgármester előterjesztését, miszerint a háromszéki város egy több mint 400 ezer lejt érő, háromhektáros területtel lenne partner a kezdeményezésben, s ennek fejében évi tízszázalékos részesedést kapna a 100 millió dolláros beruházással épülő erőmű profitjából.

Kiderült azonban, a szeptember 6-án megjelent Hivatalos Közlöny szerint a cég a Rácz Enikő által birtokolt Prestel Kft.-ből alakult át a TCG Bioenergy Kft.-vé, s egyben kinevezték ügyvezetőnek a miskolci lakhelyű Szunyog Gyulát. Mi több, a cég a polgármester lakhelyén van bejegyezve. Rácz Károly polgármester elmondta: egy ideig valóban a feleségéé volt a cég, de az utóbbi időben nem volt semmiféle tevékenysége, mindössze az utolsó pénzügyi mutatók indokolták, hogy a vállalkozást bevonják, mivel így könnyebben lehetett pályázni. Rácz kifejtette, egy héttel ezelőtt a cég Szunyog Gyula tulajdonába került, így a határozat törvényes.

********

„Rácz nem mond igazat!” !!!!!!!!!!!!!!

Az antikorrupciós ügyészséget is értesíthetik

Tegnap délelőtt ismét sajtótájékoztatót tartott István Zoltán kézdivásárhelyi RMDSZ-elnök és Bokor Tibor szenátor. Az újságírókkal azért kívántak találkozni, mivel olyan dokumentum jutott birtokukba, ami Rácz Károly polgármester nyilatkozatainak ellentmond: a cégbíróságról kikért, a sajtónak is bemutatott, november 17-én keltezett dokumentum szerint a Bioenergy Kft. tulajdonosa változatlanul Rácz Enikő, a polgármester felesége.

Mint ismeretes, hétfő délután a kézdivásárhelyi tanács elfogadta az önkormányzat társulását a Bioenergy Kft.-vel egy biogázzal működő hőerőmű építésére és működtetésére, amihez a város indulásból egy háromhektáros területtel járul hozzá. Kedden kiderült, hogy a Bioenergy Kft. Rácz Károly polgármester feleségének, Rácz Enikőnek a tulajdonát képezi, legalábbis a Hivatalos Közlöny egyik szeptemberi száma szerint. A polgármester tagadta, hogy a cég a feleségéé lenne, elmondása szerint november 5-én (a tanácsülés meghívóját éppen ezen a dátumon keltezték!) névértéken, azaz 4200 lejért eladta Szunyog Gyula magyarországi vállalkozónak, aki úgymond a hőerőmű ötletgazdája.

A tegnapi sajtótájékoztatón mind István Zoltán, mind Bokor Tibor hangsúlyozta: a cégbíróság szerint a cég tulajdonosa továbbra is Rácz Enikő, Szunyog mindössze ügyvezetőként van feltűntetve a vállalkozásnál, tehát megfogalmazásukban „Rácz Károly polgármester nem mondott igazat”.

István Zoltán üzletemberként is furcsállja, hogy a magyarországi üzletember nem új vállalkozást indított, hanem a sokkal bonyolultabb cégátírást választotta (ráadásul egy olyan céget vásárolt meg, amelynek 2008-as pénzügyi mérlege szerint 275 353 új lejes tartozása volt – a szerk.). Szunyogot a cégbírósági bejegyzés szerint augusztus 18-án nevezték ki ügyvezetőnek, így érthetetlen, hogy miért nem akkor vásárolta meg a kft-t, és miért várt vele a polgármester által említett dátumig, azaz november 5-ig!

Bokor Tibor szenátor elmondta, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumban is utánanézett a biogázzal működtetett hőerőművek kérdésének, s ennek tükrében nem tudja, hogy honnan származhat a polgármester által említett 100 millió dolláros (!) összeg, amit állítólag Kézdivásárhelyen beruháznának. A tárcánál közölték: augusztus végén lezárták a pályázati lehetőséget, de amúgy is csak magáncégek pályázhattak, tehát partnerség esetén nem adtak volna pénzt, ami legtöbb 30 millió lej (kb. 9,3 millió dollár) lett volna.

Bokor reméli, hogy a tanács kedden, rendkívüli ülés keretében visszavonja a határozatot, ugyanakkor azt is előrebocsátotta, hogy fontolgatják: az esetre az Antikorrupciós Ügyészség figyelmét is felhívják.

Csak érdekességképpen jegyezzük meg, hogy a Világgazdaság internetes portál (www.vg.hu) szerint a Somogy megyei Várdán egy biogáz-erőmű kb. 9,2 millió eurós beruházás révén valósult meg. A Zöldtech portál szerint Európa egyik legnagyobb biogáz-üzemét Horvátországban tervezik megépíteni, ez 30 millió euróba fog kerülni.

A Bioenergy Kft.-nek átadandó háromhektáros területtel még van egy másik gubanc is: kiderült, hogy annak egy része adminisztratív szempontból Szentkatolnához tartozik! Rácz Károly nem tagadta ennek tényét, ám állítása szerint ennek módosítását már megbeszélte Tusa Levente szentkatolnai polgármesterrel, ami „csak egy aláíráson múlik a sepsiszentgyörgyi kataszteri hivatalnál”. A lemhényi polgármester-találkozón megkérdeztük Tusa Leventét, aki nem tudott arról, hogy e tekintetben bármit is egyezett volna a kézdivásárhelyi polgármesterrel.

Az MPP is megrótta a polgármestert

Lukács László, a kézdivásárhelyi MPP frakcióvezetője érdeklődésünkre kifejtette, hogy elmarasztalták a polgármestert, amiért elmulasztotta felvilágosítani őket arról, hogy a Bioenergy Kft. a felesége tulajdonában szerepel a cégnyilvántartásban, „de tulajdonképpen jogilag nem tévedett, hiszen már nincs a Rácz Enikő nevén”. Szerinte „az esetből kampánycéllal kavart ügyet az RMDSZ ahelyett, hogy a város előmeneteléért kampányolnának, mert csak összefogva lehet eredményeket elérni”. Jövő héten rendkívüli tanácsülést tartanak, és az ügyet újratárgyalják. Ha bebizonyosodik, hogy az RMDSZ-nek van igaza, akkor visszavonják a határozatot.

Illegális a háromszéki magyarok világtalálkozója?

Elmarasztalta a brassói táblabíróság a Kovászna megyei önkormányzatot a háromszéki magyarok világtalálkozójának megszervezéséért. Tamás Sándor megyei tanácselnök elmondta, tudomást szerzett a döntésről, de a végzést még nem kapta kézhez, ezért nem tudja, milyen lépéseket tesznek a következőkben.

Az önkormányzatot feljelentő Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma azt sérelmezte, hogy közpénzekből jelentős összegeket fordítottak egy olyan rendezvényre, amely kizárólag magyaroknak szólt, és kizárták a megye 25 százalékos románságát, illetve a többi itt élő nemzetiséget, a romákat és a zsidókat.

Ioan Solomon, a fórum elnöke feljelentésében az alkotmány, a közigazgatási, valamint a diszkriminációellenes törvény több cikkelyére hivatkozva kifejti: mivel közpénzekből finanszírozott rendezvényről van szó, diszkriminálták és másodrangú polgárokként kezelték a térség más nemzetiségű lakóit.

Solomonék nyilvános bocsánatkérésre tartottak igényt, valamint arra, hogy a közpénzekből ugyanannyit, vagyis 1,1 millió lejt fordítsanak egy román rendezvény megszervezésére. Tamás Sándor elmondta, a találkozót ezentúl is megszervezik, hisz a megyében élő 75 százalékos magyarságnak erre joga és igénye van.

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját 2007-ben szervezték meg első alkalommal, amikor a Pincetetőn felavatták a rendezvény szimbólumát, a 12 oszlopos emlékművet. A tervek szerint a találkozót évente megszervezik, és négyévente nagyszabású rendezvényre kerül sor. A találkozók záróakkordjaként augusztus 20-án este minden háromszéki településen kigyúlnak az őrtüzek, amelyek jelzik, hogy a települések ezentúl is hazavárják szülötteiket.

Hát az ördög nem alszik ha magyarokról van szó. ......................!!!!!!!!!!!!!!!!!!! De ki birtunk mi már sokkal durváb döntéseket is. A szamár bögés nem hallatszik fel a menyországba.!!!!!!

Beiktatták György Ervint

Tamás Sándor, Markó Béla, György Ervin



A történelem ismétlődik — mondotta Markó Béla, aki öt évvel ezelőtt ugyancsak miniszterelnök-helyettesként, hasonló formában szintén György Ervint iktatta be Kovászna megyei prefektusi tisztségébe. Ezúttal jelen volt a román pártvezérek többsége, akik akkor tiltakozásként távol maradtak, eljöttek az intézményvezetők, a polgármesterek, a kormánybiztosi hivatal alkalmazottjai. A megyei tanáccsal közös gyűlésteremből ez alkalommal nem távolították el a megyezászlót (Codrin Munteanu előző prefektus ezt minden rendezvényük alkalmával megtette), és újból először magyar nyelven hangzottak el a beszédek.


A kormányzati szerepléssel felelősséget vállalt az RMDSZ, és ennek a felelősségvállalásnak háromszéki letéteményese György Ervin prefektus, a prefektúra intézménye — emelte ki beszé­dében Markó Béla. „Azt kí­vánom, a ráruházott erőt fordítsa a megye összes lakója javára, elfogulatlanul, pártatlanul, egyenlő módon. Képviselje minden pillanatban a törvényességet, az alkotmányosságot, viszonyuljon úgy a felelőssége alá tartozó dekoncentrált intézményekhez, hogy azok itt, a megyében is hozzájárulhassanak a mindannyiunk számára fontos kormányzati prioritások megoldásához" — mondotta Markó.

„Semmi új a nap alatt" — kezdte György Ervin, aki kiemelte, azt szeretné folytatni, amit öt évvel ezelőtt elkezdett. Jó együttműködést akar az önkormányzatokkal, a dekoncentrált intézmények vezetőivel, és bízik benne, eredményes lesz mandátuma — mondotta. Eskü­tétele után pezsgővel koccintva kívántak sok sikert munkájához az egybegyűltek.

Ma várhatóan a Hargita megyei Ladányi Lászlót is kinevezik prefektusnak, így hosszú idő után ismét magyar kormánybiztosa lesz mindkét székelyföldi megyének. Markó Béla szerint ez a normalitás jele, nem kell eltúlozni a jelentőségét, de szó nélkül sem kell hagyni az eseményt.

Magyar prefektust akar az RMDSZ

Magyar prefektust szeretne Háromszéken az RMDSZ kormányzati szerepvállalás esetén, és az egy évvel ezelőttinél jobb magyar arányt a megyei intézmények vezetőinél — nyilatkozta Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke.
Vasárnap ismét egyeztetett Bukarestben az RMDSZ és a D-LP, ám egyelőre erre a szintre még nem jutottak el, csak azt követően kezdenek konkrétumokról tárgyalni, ha az alkotmánybíróság hivatalossá teszi a választások eredményét.

Első lépésként a kormány összetételéről, majd a prefektusokról és a megyei intézményvezetőkről egyeztetnek. Kovászna megyében ragaszkodnak a magyar kormánybiztos kinevezéséhez, és szeretnék elérni azt is, hogy az intézményvezetőknél érvényesüljön az etnikai arányosság elve (75 százalék magyar, 25 százalék román), távlati cél, hogy ezt Dél-Tirolhoz hasonlóan törvény is rögzítse. Tisztában vannak azzal, hogy ez rögtön nem lehetséges, de szeretnének kicsit jobb arányt elérni, mint amilyen tavaly, a magyar vezetők leváltása előtt volt.

Tamás Sándor elmondta, csütörtökön jelen volt Bukarestben a területi elnökök konzultatív tanácsán, ahol javaslatokat fogalmaztak meg. A megyei elnökök a kormányzati részvétel egyértelmű és legfontosabb feltételeként a megfelelő regionális átszervezést, a decentralizáció felgyorsítását és az oktatási törvény módosítását határozták meg.

Tamás Sándor az RMDSZ—NLP paktumról

Nem véletlen, hogy a liberálisokkal kötött paktumot az RMDSZ, az elmúlt években nemcsak kormányon, de ellenzékben is velük volt a legkorrektebb együttműködésük, az erdélyi magyarság egy rossz szót sem mondhat korábbi elnökéről, Călin Popescu Tăriceanuról, de jelenlegi vezetőjéről, Crin Antonescuról sem — magyarázta a keddi döntés hátterét Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke.



A területi elnökök konzultatív tanácsa mindezt elemezte, és úgy határoztak, ez a járható út, a Klaus Johannis körül kialakult konszenzus parlamenti többséget eredményez, és ez az eljövendő elnök személyétől függetlenül parlamenti többség marad. ,,Erről kötöttünk szövetséget, hogy az elkövetkezőkben ezt képviseljük" — mondta el Tamás Sándor. A liberálisokkal aláírt egyezmény tartalmazza közös mválságkezelő program kidolgozását, de azt is, hogy megállapodnak az alkotmányos reformról, az intézményi és törvényhozási reformról — beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését — és a közigazgatási reformról. Szerepel benne Klaus Johannis kormányfőnek jelölése és az ehhez szükséges többség megteremtése, no meg az is, hogy azt az elnökjelöltet támogatják, aki mindezt garantálja.

Tamás Sándor szerint a szövetség számára az volt a fontos, hogy eldöntsék, milyen értékrend mentén, milyen feltételek mellett kívánnak politizálni, és azt követően kell partnert keresniük a megvalósításhoz. ,,Nincsenek illúzióim, hogy bármelyik jelölt feltétel nélkül elfogadja az általunk leszögezett érveket, alapelveket" — mondotta, de elismerte: jelen pillanatban Mircea Geoană támogatása tűnik valószínűbbnek. Leszögezte: az RMDSZ még nem kötelezte el magát, tárgyalnak az SZDP-vel, és csak azt követően születik végleges döntés.

Provokációra készül az új jobboldal

Akadályozzák meg, hogy engedély nélkül felvonuljon az Új Jobboldal Sepsiszentgyörgyön, vegyék elejét az esetleges provokációknak — erre kéri a Román Hírszerző Szolgálatot, a rendőrséget és a csendőrséget Antal Árpád polgármester.

Amíg ő vezeti a várost, ez a szélsőséges szervezet semmilyen megmozdulásra nem kap engedélyt — mondotta. A város polgárai is jelezték felháborodásukat, és kérték, akadályozza meg a december elsejére tervezett nacionalista felvonulást.

Antal Árpád üdvözölte a román pártok helyi vezetőinek elhatárolódását az Új Jobboldal akciójától. Elmondta, már a múlt héten tudomást szerzett a kezdeményezésről, a szervezet október végén keltezett, tagjainak szóló belső levelét juttatták el hozzá. Vezetőjük, Tudor szeretettel és bajtársi üdvözlettel hívja fel a tagság figyelmét, hogy minden pénzt és energiát a sepsiszentgyörgyi felvonulásra kell fordítaniuk, résztvevőket kell toborozniuk, megszervezniük a szállítást, hogy december elsején 10 óráig Brassóba jussanak, majd innen Sepsiszentgyörgyre utazzanak. Jelzi azt is, lehetőleg Brassóban biztosítsanak legfeljebb 15 lejért ebédet, nehogy Sepsiszentgyörgyön megmérgezzék őket. A vezér kiosztja a feladatokat, kinek, mekkora bannert kell beszereznie, honnan tegyenek szert nemzetiszínű sálakra, lobogókra, keresztekre, majd felszólítja ,,bajtársait", ne egyszerű résztvevőként jöjjenek, kis motorjai legyenek a felvonulásnak.

Romániában a törvény tiltja a volt kommunista párt és a fasiszta párt, mozgalom jelképeinek használatát, továbbéltetését — jelentette ki Tamás Sándor, aki szerint, az Új Jobboldal, amely bevallottan a legionárius mozgalom utódja, ez utóbbi kategóriába illeszkedik. ,,Az a gyanúm, a román hatóságok támogatják működésüket, ha nem lenne megfelelő hátországuk, most nem ünnepelhetnék tízéves évfordulójukat" — hangsúlyozta Antal Árpád, hozzátéve: elképzelhető, valakinek érdeke, hogy itt összetűzésre kerüljön sor, és a választások két fordulója között felléphessen majd a probléma megoldásáért. ,,Kötelességünk elkerülni az összetűzést, de azt sem engedhetjük meg, hogy boldog-boldogtalan itt randalírozzon. Jelentenünk kell az illetékes szerveknek, hisz ez a provokáció a nemzetbiztonságot is veszélyezteti, és a leendő kormányfőt, államelnököt is cselekvésre szólítjuk" — fejtette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere.