Markó: a romániai magyarok veszteségként élik meg december elsejét

A romániai magyarok „veszteségként, a magyar államiság elvesztéseként” élik meg december elsejét, Románia nemzeti ünnepét - jelentette ki a bukaresti szenátus évfordulós rendezvényén Markó Béla RMDSZ-elnök.

Markó Béla beszédében kifejtette, hogy a Romániában Nagy Egyesülés néven ismert, nemzeti ünneppé nyilvánított december elseje mást jelent a románoknak, mást a magyaroknak. Mint mondta, a román nemzet számára fontos győzelmet jelent december elseje, a romániai magyarok viszont államiságuk elvesztéseként élték meg az akkori pillanatot.

Markó felidézte, hogy a gyulafehérvári román népgyűlésen elfogadott nyilatkozat Erdély népeinek széles körű jogokat ígért, hiszen kimondta, hogy mindegyiket saját nyelvén és a saját köréből választott emberek révén igazgathatják. Hozzátette, hogy ezeknek az ígéreteknek - amelyekhez nagy reményt fűztek a romániai magyarok - egy része teljesült, másik része viszont nem.

Az RMDSZ elnöke csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az oktatási törvénytervezet vitát váltott ki Romániában éppen azon rendelkezések miatt, amelyek az anyanyelvű oktatás bővítésére vonatkoznak.

Repedezik a kormánykoalíció, az RMDSZ a kilépéssel fenyegetőzik

A kormánykoalícióból való kilépés lehetőségét lebegtette meg az RMDSZ, miután az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek találta azt, hogy a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvény tervezetéért, amely több, a kisebbségi oktatásnak kedvező elemet is tartalmaz. Traian Băsescu államfő csütörtökön a kormány székházában tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnökével, valamint Markó Béla kormányfőhelyettessel, RMDSZ-elnökkel. Markó szerint a koalíció nem működik megfelelően, az RMDSZ pedig ragaszkodik az oktatási reformokhoz.

Nem csitult csütörtökön sem a kormánykoalíción belüli feszültség, ami az alkotmánybíróság szerdai döntése után alakult ki. Az RMDSZ a Demokrata-Liberális Párt (PDL) árulásáról beszélt, mondván: a Traian Băsescu államfő által kinevezett alkotmánybíró szavazatán múlt, hogy a taláros testület 5-4 arányban leszavazta a kormány terveit. A koalícióból való kilépéssel fenyegetőző RMDSZ vezetőit csütörtökön az államfő is a kormányon maradásra ösztökélte: Traian Băsescu délelőtt a kormánypalotába ment, ahol mintegy két órán keresztül tárgyalt Emil Boc kormányfő jelenlétében Markó Béla RMDSZ-elnökkel, valamint a szövetség több vezetőjével.

A tárgyalásokat követően a szövetség elöljárói már visszafogottabban fogalmaztak: kijelentették, hogy álláspontjuk szerint a kormányból való kilépésük veszélybe sodorná a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelszerződés feltételeinek teljesítését, és ezáltal a nemzeti érdekeket, ezért az alkotmánybíróság indoklására várnak, hogy kiderüljön: milyen javaslatokkal áll elő a kormány és a parlament között általa megállapított alkotmányjogi konfliktus feloldására.

Markó: nem működik a koalíció

Markó Béla a találkozó után elmondta: mind a kormányfő, mind az államfő a törvény mihamarabbi elfogadása mellett van, ugyanakkor megjegyezte: a koalíció nem úgy működik, ahogy kellene. „Vagy sikerül helyreállítanunk a koalíción belüli szolidaritást és kohéziót, vagy az RMDSZ részéről a koalícióban maradás felülvizsgálata is fölmerülhet” – jelentette ki a szövetségi elnök.

Markó azt hozta fel példaként a koalíció rendellenes működésére, hogy Mihail Hărdău, a szenátus oktatásügyi bizottságának PDL-s elnöke az ellenzéki pártok képviselőivel együtt ünnepelte „felelőtlenül” az alkotmánybíróság döntését. Az RMDSZ-elnök azt is felrótta Hărdăunak, hogy a szaktestület elnökeként több mint négy hónapon át képtelen volt gyorsítani a tanügyi törvény elfogadását, ezzel pedig „gyakorlatilag arra kényszerítette a kormányt, hogy felelősséget vállaljon” a törvényért.

Băsescu: várjuk meg az alkotmánybírósági döntés indoklását

Az államfő is elismerte, hogy az alkotmánybírósági ítélet a koalíciós szolidaritás próbaköve. Traian Băsescu, aki egyébként már szerdán este is tárgyalt a kormányfővel az ítélet következményeiről, kijelentette: az csak a látszat, hogy a döntés miatt csupán az RMDSZ háborog, őt magát is bosszantja, hogy késleltetik a jogszabály elfogadását. Hozzátette, nagyon szeretné, ha az országnak végre korszerű oktatási törvénye lenne, a jelenlegi ugyanis meghosszabbítja a jelenlegi, nem hatékony rendszer életét.

Băsescu egyébként „még homályosnak” nevezte az alkotmánybíróság szerdai döntését, amelynek – mint mondta – meg kell várni az indoklását is, hogy kiderüljön, érvényteleníti-e vagy sem a döntés a felelősségvállalás folyamatát.

Kelemen: nem kell kilépni a kormányból

Az RMDSZ-vezérek között akad olyan, aki szerint a taláros testület döntése ellenére sem kell letenni a felelősségvállalásról. „Még bízom abban, hogy a felelősségvállalási projekt az indoklás közzé tétele után is folytatódik, és a parlament megvitatja a bizalmatlansági indítványt” – nyilatkozta Verestóy Attila szenátor. Mint ismeretes, a felelősségvállalás kizárja a beterjesztett jogszabály parlamenti vitáját, viszont lehetőséget nyújt az ellenzéknek bizalmatlansági indítvány benyújtására; ha azonban a kormány túléli a bizalmi szavazást, a jogszabály elfogadottnak minősül.

Kelemen Hunor kulturális miniszter is leszögezte: az RMDSZ-nek nem áll szándékában kilépni a kormányból, mivel az veszélyeztetné az ország gazdasági stabilitását. Kifejtette: ugyan a későbbiekben kielemzik a kormány elhagyásának lehetőségét, ám álláspontja szerint az semmit nem oldana meg. Kizárta ugyanakkor annak lehetőségét, hogy maga az államfő állna az alkotmánybírósági döntés mögött, és jelezte: Emil Boc kormányfő a továbbiakban is a jelenlegi formában támogatja a jogszabály elfogadását, azaz úgy, hogy az biztosítja a kisebbségi diákok számára, hogy anyanyelvükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát, valamint hogy a román idegen nyelvként, különleges tankönyvekből sajátíthassák el.

Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a szövetség esetleges távozása kormánykoalícióból attól függ, hogy milyen következtetésekkel zárul az RMDSZ-vezetés pénteki tanácskozása, illetve a hétfőre tervezett koalíciós egyeztetés az alkotmánybíróság döntése nyomán kialakult helyzetről.

Antal Árpád ultimátumot adna a kormányzati partnereknek

Nem minden RMDSZ-es politikus osztja azonban maradéktalanul az országos vezetők véleményét. Az RMDSZ háromszéki politikusai például átverést és szószegést emlegetnek. Szerintük az alkotmánybíróság nem szakmai, hanem politikai döntést hozott az oktatási törvényről.

Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke szerint az etnikai kérdéseket nem lehet aszfalttal és sportcsarnokokkal kiváltani. Az RMDSZ prioritásai a magyarlakta régiók fejlesztése és a kisebbségi jogok bővítése, mondta Tamás, aki szerint a kisebbségi kérdésekben csak a szociáldemokrata és a liberális pártokkal értek el eredményt.

Antal Árpád, a szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke úgy fogalmazott, be kell nyújtani egy szociális és etnikai igénycsomagot, ha ezek teljesítésére legkésőbb az év végéig nem lesz politikai akarat, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból, vállalva akár az előrehozott választások kockázatát is. Antal arra figyelmeztetett, hogy tekintettel a kormánykoalíció ingatag helyzetére, az ellenzéki PSD és a PNL közeledni próbál az RMDSZ-hez, Victor Ponta és Crin Antonescu pártelnökök pedig „a magyarok legjobb barátaivá válnak” a következő időszakban. Hozzátette: nem szabad azonban elfelejteni, hogy a PSD támadta meg az alkotmánybíróságon a tanügyi törvényt.

Ponta: nem a diszkrimináció az igazi probléma

A vitához a jogszabály kisebbségbarát elemeit románellenesnek tartó, de amúgy a törvény számos más cikkelyét is bíráló ellenzék is hozzászólt. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint nem csupán az RMDSZ számára fontos cikkelyekről kell beszélni, amelyek képviseletét a kormányfő politikai okokból fölvállalta, hanem a törvény többi eleméről is. Álláspontja szerint az RMDSZ-szel egyetlen témában kell tárgyalni: arról, hogy a jogszabályt valós politikai konszenzus övezze, olyan megoldások révén, amelyek sem az oktatási rendszer működését nem érintik hátrányosan, sem a kisebbségi jogokat.

„Egyszerűbb lenne, ha vitát gerjesztenénk az erdélyi románok és magyarok között, de azt szeretnénk, ha sikerülne a legjobb megoldást megtalálni az ország számára, hogy a jövőben ne pozitív vagy negatív diszkriminációról legyen szó. Lehetőség van arra, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartását a törvényben rögzítve is garantálják, anélkül, hogy mesterséges konfliktust gerjesztenénk” – vélte Ponta.

Élesen bírálta Frunda György az RMDSZ vezetőit

Pengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is.

A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek.
Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek.

Nincs más kiút

A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen” – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt”, aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban”. Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával.

Szorosan együttműködnének a Fidesszel

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi” – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat.”

Gazdaságélénkítő program

Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések” kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni” – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is.

Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását.

Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek.

RMDSZ - FIDESZ

Minél szorosabb együttműködést akar az RMDSZ a Magyarországon kormányra kerülő párttal, bármelyik is legyen az, a Jobbik kivételével – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. „A szélsőjobboldali Jobbik az egyetlen olyan párt, amelyet semmiképpen nem támogatunk, és nem örülünk annak, hogy ez az alakulat meglehetősen nagy népszerűségnek örvend a közvélemény-kutatások szerint. (…) Az RMDSZ és a romániai magyarok érdeke az, hogy az új magyar kormánnyal és kormánypárttal minél szorosabban együttműködjünk. Eddig is így tettünk, és a következőkben is így teszünk” – fogalmazott Markó.

Az új budapesti kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját illetően az RMDSZ azt fogja támogatni, hogy ez a kérdés minél hangsúlyosabban, intézményes formában legyen jelen a magyar kormány szintjén, mondta a szövetségi elnök. Hozzátette: a magyar kormánytól függ, hogy ez milyen formában valósul meg, akár úgy is, hogy ismét létrejön a Határon Túli Magyarok Hivatala.

Markó szerint a kettős állampolgárság kérdése már Romániában sem eredményez feszültséget. „Románia az EU tagja, de ettől függetlenül kedvezményeket nyújt a román állampolgárságért folyamodó moldovai állampolgároknak. Nem hiszem, hogy ellenkezést szülne, ha esetleg Magyarország is hasonló megoldást alkalmazna” – fejtette ki Markó Béla.

Az RMDSZ és a Fidesz közötti feszültebb viszonnyal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Markó azt hangsúlyozta, ez a viszony nem az Orbán Viktorral való személyes nézetkülönbségből, sem a Fidesz, illetve az RMDSZ doktrínájának eltéréseiből táplálkozik. „Egyszerűen arról van szó, hogy az RMDSZ mindig megpróbált saját álláspontot kialakítani bizonyos kérdésekkel kapcsolatban, ez pedig nem mindig egyezett a Fideszével. Amikor a Fidesz kormányon volt, nagyon jól együttműködtünk velük, ahogyan a jelenlegi kormánnyal is. Egyesek ezt felróják nekünk, de ismételten hangsúlyozom: a magyarság érdeke az, hogy minél szorosabb együttműködést keressünk minden magyarországi demokratikus párttal, különösen a kormánypártokkal” – mondta Markó Béla, aki szerint az új magyar kormánynak is érdekében áll a romániai magyarokat a bukaresti parlamentben és a kormányban képviselő RMDSZ-szel együttműködni.

Legyenek nyilvánosak a fekete március iratai

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kérni fogja az 1990-es, véres marosvásárhelyi eseményekre vonatkozó minden dosszié, dokumentum titkosításának feloldását.
Ezt a szövetségi elnök tegnapi, bukaresti sajtótájékoztatóján jelentette be, párhuzamot vonva az 1989-es forradalom dossziéival, amelyek mindeddig nem voltak elérhetőek, és amelyek titkosításának feloldását nemrég rendelte el a kormány. Rámutatott, ugyanígy kellene nyilvánosságra hozni a marosvásárhelyi konfliktus ügyiratait, hiszen jogunk van megtudni azt, hogy mi történt 1990. március 19—20-án. ,,Nagyon fontos, hogy a húszéves évfordulón levonjuk a tanulságokat" — fogalmazott, hozzátéve: a két közösség halottakkal, sebesültekkel járó véres konfliktusa nem spontán módon alakult ki, hanem felbujtásra. ,,Olyan személyekről van szó, akik részei voltak az 1989. előtti nómenklatúrának, és akiknek érdekében állt a feszültség fenntartása, a két közösség egymás ellen uszítása" — pontosított.

Markó Béla nem fél a függetlenektől

„A függetlenek csoportja nem jelent veszélyt az RMDSZ-re nézve. Nem hiszem, hogy az RMDSZ helyettesíthető lenne más párttal" — jelentette ki Markó Béla a Gabriel Oprea körül formálódó, függetlenekből álló parlamenti csoportosulás erősödése kapcsán. Úgy vélte, a szövetség jelenléte az utóbbi húsz évben a parlamentben, illetve a különböző kormányokban nemcsak a szavazatok szempontjából értékelhető: ez sokat számít az interetnikus kapcsolatok, a románok és magyarok közötti viszony szempontjából is. Hozzátette, az RMDSZ jelenléte nemcsak a kormányzati többség matematikáját tekintve fontos, ez egyaránt nyereség a román pártoknak és koalíciós partnereknek, illetve Romániának.

Elmondta, tiszteletben tartja mindenki döntését, de úgy véli, tisztázni kell: mit jelent egy adott párthoz való tartozás, mit tartalmaz a függetlenek jogállása. Az ellenzéki képviselők függetlenekhez történő átszivárgása nem járul hozzá a román politikum ideológiai kérdéseinek tisztázásához. Újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, a szankciók nem feltétlenül eredményesek ilyen helyzetben. Szerinte doktrínák és politikai nézetek, világos, jól körülhatárolható és megkülönböztethető program mentén működő pártokra van szükség, illetve arra, hogy a párt tagjai és a párt listáján szereplők hasonló politikai meggyőződéssel rendelkezzenek. Véleménye szerint a migráció éppen mindezek hiányát mutatja, sem a pártok, sem a politikusok nem rendelkeznek kiforrott ideológiával és programmal, ezért nem okoz senkinek gondot a pártváltás, amely gyakorlatilag a mindennapi ruhacseréhez hasonló. Rámutatott, ez minden politikai alakulatra érvényes, kivétel az RMDSZ, amelynek különleges a helyzete. Markó Béla bízik abban, hogy egy új parlamenti frakció vagy egy új párt létrejötte tisztázná a doktrináris problémákat a politikai életben, vagy egyszerűsítené a doktrináris kapcsolatokat a parlamentben.

Közös törvényalkotás

A kisebbségi és oktatási törvénytervezet, az oktatási reform okozta gondok, a fejlesztési régiók átalakítása és a verespataki bányaberuházás szerepelt többek között az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) szombati marosvásárhelyi ülésének napirendjén. A tárgyalás szünetében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője és Markó Béla RMDSZ-elnök külön-külön számolt be a sajtónak a tárgyalás menetéről. "Fontosnak tartjuk a magyar együttműködés folytatását, és erőnk szerint mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan események, mint az RMDSZ kormányra lépése, vagy egyéb megosztó kérdések ne távolítsanak el egymástól" - hangsúlyozta Tőkés. Az EP-képviselő szerint az ülésen megegyeztek, hogy az autonómiabizottság folytatja a tárgyalást a kisebbségi törvénytervezetről. Markó Béla szerint a kiindulási alap a már meglevő törvénytervet lesz, amelyet öt évvel ezelőtt elfogadott az akkori román kormány, majd a parlament elvetette azt.

Közös bizottságok alakulnak

Az oktatással kapcsolatos kérdés orvoslása érdekében úgy döntöttek, hogy megalakítják az oktatási bizottságot, amely kezelni igyekszik az ügyet. Az RMDSZ-nek és az EMNT-nek feltétlenül együtt kell működnie a terítéken levő törvénytervezetek jobbítása érdekében, hangsúlyozta Markó Béla is az oktatási törvényre és a fejlesztési régiók átszervezéséről szóló jogszabálytervezetre utalva. Hozzátette, a szövetségnek természetesen a kormánykoalíciós partnerrel is együtt kell működnie. Az RMDSZ-elnök az EMEF legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy az oktatási reform terén hallassa szavát, ugyanis mint mondta, fennáll a veszély, hogy a fejkvóta bevezetése a kisebbségi iskolák, osztályok felszámolásához vezet. "A kisebbségi törvénytervezeten és a gazdasági régiók átszervezésén is közösen dolgozunk" - tette hozzá Markó, hozzátéve, hogy a koalíciós egyeztetések után valószínűleg kompromisszumra jutnak majd a Demokrata-liberális Párttal (PDL) az ország regionális átszervezését illetően. "A PDL-s kollegák is egyetértenek velünk abban, hogy a jelenlegi felosztás nem jó, a nyolc gazdasági fejlesztési régió helyett ezeknek a duplájára lenne szükség. Erről további tárgyalásokat kell folytatnunk" - mondta az RMDSZ-elnök. Tőkés László eközben a Székelyföld feldarabolása ellen emelte fel szavát. "Regionális ügyekben kimondtuk, hogy Székelyföld sem közigazgatásilag, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható, ragaszkodunk a Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz" - hangsúlyozta a fejlesztési régiók átszervezése kapcsán Tőkés. Egyetértettek a verespataki bányaberuházás ügyében is: együttesen szorgalmazzák, hogy európai szinten betiltsák a ciántechnológiát. "Mi sem értünk egyet olyan megoldásokkal, amelyek környezetvédelmi gondokat okoznak, illetve veszélyeztetik az ott található régészeti leleteket" - tette hozzá Markó Béla.

Elhalasztott székely nagygyűlés

Az EMEF-ülésen a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés is szóba került. Tőkés szerint az EMNT tudomásul vette, hogy az RMDSZ nem tartja időszerűnek a március 12-i nagygyűlést, és a továbbiakban közösen egyeztetnek ennek megszervezéséről. Az EMNT kinevezett egy öttagú bizottságot és a napokban az RMDSZ is kinevezi saját küldöttségét, amelyek egyeztetnek a következő önkormányzati találkozó időpontjáról. Tőkés úgy véli, a Székely Nemzeti Tanács sem szervezi meg a március 12-re hirdetett nagygyűlését, ugyanis szerinte nem lenne értelme a külön értekezletnek. (Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei elnöke tegnap közölte: az EMNT nem tárgyalhat a rendezvény elhalasztásáról). Terítékre került az EMEF-en a támogatáspolitikának a Krónika pénteki számában ismertetett kérdése is. "Szemrehányást tettünk az RMDSZ-nek, hogy miközben a támogatáspolitika átszervezéséről kezdeményeztünk megbeszéléseket, kiderült, a Communitas Alapítványtól a kisebbségnek, kisebbségi szervezeteknek járó támogatást átutalták az RMDSZ-nek. Rövidesen összeül az EMEF támogatáspolitikai munkacsoportja, amelynek Bodó Barna és Takács Csaba lesz a két társelnöke" - szögezte le az EMNT-elnök. Tőkés kifejtette: a Magyar Polgári Párttal érdemben akkor kezdeményeznek párbeszédet, ha az tisztázza belső ellentmondásait és megerősödik. "Furcsa, hogy mindjárt könnyebben értünk szót az RMDSZ-szel, mint azzal a párttal, mely az erdélyi magyar jobboldalt képviseli" - mondta a politikus. A két szervezet vezetőinek a marosvásárhelyi fekete márciusra emlékező rendezvénysorozat tárgyában is sikerült közös nevezőre jutnia, az EMEF keretében közösen szerveznek megemlékező eseményeket.

Elhalasztják a nagygyűlést

Elhalasztják a március 12-ére tervezett Székelyföldi Önkormányzati nagygyűlést – jelentette ki Tőkés László, az EMNT-elnöke szombaton Marosvásárhelyen, miután megbeszélést folytatott Markó Bélával. A halasztást az RMDSZ kérte, arra hivatkozva, hogy március 12-én nem időszerű a nagygyűlés megszervezése.

„A 2009 szeptemberében hozott, a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezéséről szóló határozat kapcsán az RMDSZ kérésére úgy döntöttünk, elhalasztjuk a nagygyűlést, ugyanakkor az RMDSZ és az EMNT egy-egy ad hoc küldöttséget jelölt egy új időpont kitűzésére. Az RMDSZ szerint március 12. nem megfelelő időpont a nagygyűlésre” – mondta Tőkés. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy minden magyar szervezet részt vesz a „magyarok szolidaritási és együttműködési mozgalmában” (az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban – szerk. megj.), hangsúlyozva, ez idáig nem sikerült, mivel gondok merültek fel a Magyar Polgári Párt egyes vezetőinek legitimitásával kapcsolatban. „Arra a kongresszusra célzok, amelyen olyanok voltak a választások, amilyenek. Várjuk a döntést ez ügyben, de leginkább azt várjuk, hogy az MPP magától erősödjék meg, és szerveződjön újra. Az már-már nevetséges, hogy lassan könnyebben megértjük egymást Markó Bélával, mint ahogyan mi, jobboldaliak együttműködünk” – nyilatkozta Tőkés.

A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottsága a 2009. szeptember 5-i, Székelyudvarhelyen elfogadott határozat értelmében 2010. március 12-ére, délután három órára, Sepsiszentgyörgyre hívta össze a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést. A bizottság javasolta, hogy Székelyföldön nyilvánítsák hivatalos nyelvvé a magyar nyelvet. A bizottság levélben fordult mindazon pártok vezetőihez, amelyeknek vannak székelyföldi választott önkormányzati képviselői, hogy je­löljenek küldötteket a nagygyűlés szervezőbizottságába. A felkérésére a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács adott pozitív választ. Néhány héttel korábban Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: az RMDSZ nem lesz a Székely Nemzeti Tanács társszervezője a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés lebonyolításában.

Markó Béla: jó döntés volt kormányra lépni

Több lényeges törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadtatása szerepel az RMDSZ legfontosabb feladatai között a következő időszakban, ugyanakkor a magyar érdekvédelmi szervezetnek stabilizá­ciós tényezőnek kell maradnia a román kormánykoalícióban ― ezeket a gondolatokat fogalmazta meg szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke.


Politikai beszámolójában Markó az RMDSZ kormányra lépése óta elért eredményeit mutatta be, és felsorolta a szövetség legfontosabb célkitűzéseit. Ezek között az oktatási törvényt, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, valamint a régióátszervezési törvényt említette, hangsú­lyozva: ,,nem mindegy, hogy az RMDSZ kormányzati pozícióból vagy ellenzékből tárgyal ezekről". Az oktatási törvényről elmondta: ,,vigyáznunk kell, hogy az anyanyelvi oktatás szempontjából több engedményt tartalmazzon, mint a tavalyi tervezet. Megvannak erre az eszközeink: államtitkárunk van, a miniszterelnök-helyettes ezt a területet is felügyeli. Parlamenti képviselőinkkel együtt törölnünk kell azokat a rendelkezéseket, amelyek bizonyos tantárgyak esetében korlátozzák az anyanyelvű oktatást, sőt, pozitív diszkriminációt kell kiharcolnunk az anyanyelvű oktatásban, hogy az új finanszírozás miatt ne kelljen felszámolni magyar iskolákat és osztályokat" ― fejtette ki Markó Béla.

Az RMDSZ elnöke hozzátette: az oktatási törvénynek a decentralizációt is meg kell teremtenie, amelynek nyomán a helyi tanács és a közösség ,,nem csak tetőjavításról dönthet, hanem az iskolák igazgatásáról, a tanárok alkalmazásáról, tantervről is".

Hangsúlyozta, ezzel egy időben kerül napirendre majd a kisebbségi törvény, mely esetében ,,hosszú és nehéz vitákra" számítanak, és az RMDSZ számára fontos másik projekt a fejlesztési régiók átrajzolása ― mondta Markó, hozzátéve: a kormánykoalíciós partner Demokrata-Liberális Párt egyetért a régiók számának megkétszerezésével.

Markó szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban is az a feladata, hogy stabilizációs tényező legyen a koalícióban. Felhívta a küldöttek figyelmét, lehetőségük van akár 2012-ig, a következő választásokig kormányozni. Bízik benne, a demokratákkal sikerül megtalálni minden esetben azt a kölcsönös érdeket, amely fenntarthatja ezt a koalíciót. Közölte, hogy egy-két kivétellel az RMDSZ és a D-LP a romániai megyékben is megkötötte a politikai megállapodást a helyi politikai tisztségekről. Fontosnak nevezte, hogy sikerült elfogadtatniuk a demokratákkal azt az elvet, miszerint a lakosság etnikai aránya alapján osszák el ezeket a posztokat.

Borbély László környezetvédelmi miniszter hozzászólásában kitért arra, hogy nehéz tárcát irányít, és elmondta, a statisztikákból kiderül, tavaly az erdélyi megyék nem kaptak megfelelő támogatást a kormánytól, hogy idén ez másképp legyen, helyi egyetértésre van szükség, nem vitákra, arra, hogy az RMDSZ-esek együttműködjenek a demokrata-liberálisokkal a különböző pályázatok előkészítésekor.

Az SZKT megerősítette a szövetség ügyvivő testületének, a Szövetségi Állandó Tanácsnak azt a korábbi döntését, miszerint Takács Csabát nevezik ki ismét az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségébe. Ő ideiglenesen veszi át Kelemen Hunor helyét, aki jelenleg kulturális miniszter a bukaresti kormányban, az alapszabályzat szerint ez időre felfüggesztették az RMDSZ ügyvezető elnöki funkciójából. Szintén szombaton döntött a testület, és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökké választották Tánczos Barnát.

Beiktatták György Ervint

Tamás Sándor, Markó Béla, György Ervin



A történelem ismétlődik — mondotta Markó Béla, aki öt évvel ezelőtt ugyancsak miniszterelnök-helyettesként, hasonló formában szintén György Ervint iktatta be Kovászna megyei prefektusi tisztségébe. Ezúttal jelen volt a román pártvezérek többsége, akik akkor tiltakozásként távol maradtak, eljöttek az intézményvezetők, a polgármesterek, a kormánybiztosi hivatal alkalmazottjai. A megyei tanáccsal közös gyűlésteremből ez alkalommal nem távolították el a megyezászlót (Codrin Munteanu előző prefektus ezt minden rendezvényük alkalmával megtette), és újból először magyar nyelven hangzottak el a beszédek.


A kormányzati szerepléssel felelősséget vállalt az RMDSZ, és ennek a felelősségvállalásnak háromszéki letéteményese György Ervin prefektus, a prefektúra intézménye — emelte ki beszé­dében Markó Béla. „Azt kí­vánom, a ráruházott erőt fordítsa a megye összes lakója javára, elfogulatlanul, pártatlanul, egyenlő módon. Képviselje minden pillanatban a törvényességet, az alkotmányosságot, viszonyuljon úgy a felelőssége alá tartozó dekoncentrált intézményekhez, hogy azok itt, a megyében is hozzájárulhassanak a mindannyiunk számára fontos kormányzati prioritások megoldásához" — mondotta Markó.

„Semmi új a nap alatt" — kezdte György Ervin, aki kiemelte, azt szeretné folytatni, amit öt évvel ezelőtt elkezdett. Jó együttműködést akar az önkormányzatokkal, a dekoncentrált intézmények vezetőivel, és bízik benne, eredményes lesz mandátuma — mondotta. Eskü­tétele után pezsgővel koccintva kívántak sok sikert munkájához az egybegyűltek.

Ma várhatóan a Hargita megyei Ladányi Lászlót is kinevezik prefektusnak, így hosszú idő után ismét magyar kormánybiztosa lesz mindkét székelyföldi megyének. Markó Béla szerint ez a normalitás jele, nem kell eltúlozni a jelentőségét, de szó nélkül sem kell hagyni az eseményt.

Geoană mellett az RMDSZ

A romániai elnökválasztás második fordulóján, december 6-án a szavazás nem két személyről szól, hanem arról, hogy kinek milyen az elképzelése az eljövendő Romániáról, és hogy lehet-e Klaus Johannis személyében egy kisebbségi politikus Románia miniszterelnöke — nyilatkozta Markó Béla.


Az RMDSZ ,,a Nemzeti Liberális Párttal közösen azt a jelöltet támogatja, aki kiáll a mi elképzelésünk mellett, és ez a Szociáldemokrata Párt jelöltje, Mircea Geoană" — szögezte le. A szövetségi elnök szerint az, hogy a román parlamenti pártok többsége egy német nemzetiségű és kiválóan felkészült, független politikust javasol a miniszterelnöki tisztségre, azt mutatja, hogy most van esély a szemléletváltozásra a román politikában. Van esély olyan jövőt építeni, amelyben minden állampolgárnak egyenlő módon helye van, és ez a magyarság számára is fontos szempont. Megismételte: a döntés nem a személyekről, hanem az alternatíva, a szemléletváltás szükségességéről szól. Tőkés László EMNT-elnök azon kijelentésére válaszolva, hogy ezzel a döntéssel az RMDSZ feladta volna a magyar összefogást, Markó meglepetésének adott hangot, hogy valaki a magyarok közül ne támogatná Klaus Johannis miniszterelnök-jelöltségét.

Szövetség Băsescu ellen, Johannis mellett

Aláírta tegnap a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt azt az egyezséget, amely a liberálisok részéről támogatást biztosít Mircea Geoană szociáldemokrata államfőjelöltnek az elnökválasztás második fordulójára. Mint arról beszámoltunk, a liberálisok Johannis miniszterelnöki kinevezését szabták feltételül Mircea Geoană támogatásának fejében, a szociáldemokraták pedig elfogadták a javaslatot. Ugyancsak Johannis támogatásáról döntött kedden az RMDSZ, a szövetség ugyanakkor együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Liberális Párttal. Ebben ugyan tételesen nem szerepel, hogy a szövetség Geoană mellett áll ki, de a két alakulat elkötelezi magát Johannis támogatása mellett, és leszögezik: együtt vesznek részt egy új kormány létrehozásában.



A két legnagyobb ellenzéki alakulat közötti megállapodást Mircea Geoană szociáldemokrata és Crin Antonescu liberális pártvezér látta el kézjegyével a parlament épületében. Geoană megköszönte a liberálisoknak a támogatást, és úgy értékelte, hogy fontos lépést tettek a politikai stabilitás biztosítása érdekében. Leszö­gezte: szó sincs „tisztségeken való osztozkodást" jelentő politikai alkuról vagy a szavazatokkal való üzérkedésről. Szerinte a politikai erőknek és a társadalomnak arra kell összpontosítania erőfeszítéseit, hogy karácsonyig iktassák hivatalába az új kormányt, amelyet Klaus Johannis nagyszebeni polgármester vezet majd. A megállapodás aláírásakor Crin Antonescu azt hangsúlyozta: a két alakulat úgy írta alá ezt az együttműködést, hogy azt megelőzően nem osztozkodott a tisztségeken. Antonescu bízik abban, hogy az elnökválasztás december 6-án sorra kerülő második fordulója után új elnöke lesz az országnak.

A dokumentum főként gazdasági jellegű elveket rögzít, így például a felek elkötelezik magukat az adóterhek csökkentése — mint a gazdaság fejlesztésének egyik mozgatórugója —, a közigazgatási decentralizáció, a mezőgazdaság, az állami intézmények megreformálása mellett. A megállapodásban szerepel még a közpénzek hatékony és átlátható elköltésére, a fejlődés eredményeinek igazságos elosztására, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatására vonatkozó kötelezettség.

Nem sokkal a dokumentum aláírása után a külföldön tartózkodó Klaus Johannis sajtóközleményben reagált a fejleményekre, hangsúlyozva: megtiszteltetés számára az a javaslat, hogy a választások második fordulója után a kormányt vezesse. Mint mondta, kapcsolatban áll a pártvezetőkkel, hogy minden részletben megegyezzenek. Pozitív fejleménynek értékelte a szociáldemokraták és a liberálisok közötti megállapodást, mivel különböző doktrínájú és a választások első fordulójában szemben álló pártok döntöttek az együttműködés mellett annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak Románia jelenlegi problémáira.

Igen élesen támadta az ellenzéki pártokat és a szerinte azokat háttérből irányító „mogulokat" Traian Băsescu államfő. Dinu Patriciu és Sorin Ovidiu Vântu magához rendelte a szociáldemokrata és liberális vezetőket, hogy ott állapodjanak meg az ország gazdasági és politikai stratégiájáról, a privatizáció folytatásáról — jelentette ki Băsescu. „Azt hiszi valaki, hogy az állampolgárok érdekeiről beszéltek a mogulok székhelyén?" — tette fel a kérdést. Az államfő azt is furcsállta, hogy az ellenzéki pártok nem hívták meg Klaus Johannist a megállapodás aláírására. Úgy tűnik, valóban kész tények elé állítják Johannist, és a háta mögött minden bizonnyal a mogulok állnak — szögezte le, cápákhoz hasolítva Dan Voiculescu, Dinu Patriciu és Sorin Ovidiu Vântu mágnásokat. Nem váratott magára a szociáldemokraták replikája sem: Victor Ponta, Mircea Geoană szóvivője hazugsággal, rágalmazással vádolta az államfőt.

,,Johannis-koalíció" körvonalazódik az államfőválasztás második fordulója előtt: a Nemzeti Liberális Párt vezető testületei tegnap egyhangúlag hagyták jóvá, hogy Mircea Geoanăt támogatják az elnökválasztási versenyben, ha Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert nevezi ki miniszterelnökké. Ugyancsak Johannis kinevezésének támogatásáról döntött tegnap az RMDSZ, a szövetség vezetői ugyanakkor megállapodást írtak alá a Nemzeti Liberális Párttal. Az együttműködési megállapodás értelmében a két alakulat támogatja Johannis kormányfői kinevezését, részt vesz egy új kormány megalakításában, és azt az államfőjelöltet támogatja, aki biztosítja az állami intézmények együttműködését.


Pártok közötti egyeztetések, vezetőségi ülések, együttműködési megállapodásokról szóló tárgyalások, sajtónyilatkozatok jellemezték a tegnapi belpolitikai életet: előbb a Nemzeti Liberális Párt politikai bizottsága erősítette meg a Crin Antonescu által egy nappal korábban már bejelentett döntést, miszerint Traian Băsescu ellenében Mircea Geoană szociáldemokrata jelöltet támogatják az elnökválasztás második fordulójában, ha ez utóbbi Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert nevezi ki kormányfővé, és sikerül egy liberális elveken alapuló együttműködési megállapodást és kormányprogramot kidolgozni. Johannis kinevezése mellett a liberálisok ragaszkodnak az egységes adókulcshoz, a társadalombiztosítási járulék csökkentéséhez. A liberálisok arról is döntöttek, együttműködési megállapodást írnak alá az RMDSZ-szel egy Johannis körüli parlamenti többség megteremtése, közös fellépés és kormányzati szerepvállalás érdekében. Crin Antonescu azt is kijelentette: előreláthatólag részt vesz Geoană kampányában, az államfő nyilatkozatai ugyanis arra kényszerítik, hogy választópolgárai előtt fejtse ki álláspontját. * Ugyancsak tegnap üléseztek az RMDSZ vezetői: előbb a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, majd a Szövetségi Állandó Tanács. Mindkét testület Klaus Johannis támogatása mellett foglalt állást, az operatív tanács pedig jóváhagyta a Nemzeti Liberális Párttal való megállapodást, ezt később alá is írták az alakulatok vezetői. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a megállapodás minél szorosabb együttműködést és folyamatos konzultációt feltételez az államelnök-választások második fordulóját megelőző időszakban, majd ezt követően egy olyan parlamenti többség kialakításában, amely támogatja a Klaus Johannis-kabinet megalakulását és elfogadtatását. ,,Döntésünk meghozatalában lényeges szempont volt, hogy a liberális párt ismét Klaus Johannist javasolta miniszterelnöknek, ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt is kitartott korábbi, e kérdésben kialakított álláspontja mellett, és hasonlóképpen Nagyszeben jelenlegi polgármesterét bízná meg kormányalakítással" — indokolta Markó a szövetség döntését, megerősítve azt is, hogy az érdekvédelmi szervezet hasonlóképpen részt akar venni a kialakuló parlamenti többségben. Az RMDSZ elnöke rámutatott: az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közötti együttműködés mindkét fél számára fontos, hiszen a két alakulat mind kormánykoalícióban, mind ellenzéki helyzetben jól dolgozott együtt. Arról, hogy a szövetség kit támogat az elnökválasztás második fordulójában, Markó elmondta: az RMDSZ ezt a döntést azután hozza meg, miután a Szociáldemokrata Párttal is tárgyalt. Az Agerpres hírügynökség szerint az együttműködési megállapodás azt is tartalmazza, hogy a két párt közösen dolgoz ki egy válságellenes programot, és együtt lép fel többek között az alkotmány, az állami intézmények és a közigazgatási reform ügyében.