Erdély,és a magyar politika

A magyarhoni választások első fordulója után a győztes Fidesz nem ünnepelt, de a Vörösmarty téri éjszakai spontán összejövetel heve hozzánk, Erdélybe is átsütött. Az intenzív érdeklődés, amely még a romániai belpolitikai eseményekről is elterelte a figyelmet, nemcsak ezekre az órákra volt jellemző.

Az erdélyi magyarság többsége a Fidesz 2002-es kormányzatból való kibillentésének döbbenete után gyorsan felocsúdott, s akik rokoni, baráti, ismeretségi kapcsolataik révén ezer és ezer szállal kötődtek az anyaországhoz nyolc esztendőn át, a legreménytelenebb pillanatokban is hittek abban, hogy vége lesz egyszer a nagy szoci és ballib lakomának, és a nemzetpolitikában visszaköszön az Antall Jó­zsef-i és Orbán Viktor-i időkből az, ami jó.
Be kell ismernünk, hogy ezt a reményt nemcsak az táplálta, hogy a Fidesz ezekben a nehéz időkben is, ellenzéki lehetőségeinek függvényében, magára vállalta az elszakított nemzetrészek képviseletét, hanem az is erősítette hitünket, hogy fokozatosan a végletekig elpimaszodó cinikus magyar kormányok folyamatosan maguk ellen hergelték a határokon kívül élő nemzetrészek magyarjait.
A külmagyarok elidegenedése csak a hatalmat gyakorló és ezzel visszaélő pártokkal való viszonyban volt érzékelhető, a társadalom minden más rétegéhez tartozó közmagyarok erdélyi kapcsolatai eközben pozitív irányba mozdultak el. Tartalommal és érzelmekkel, élettel telítődtek a testvérintézményi, a testvértelepülési és a civil kapcsolatok. A 2005. december 5. miatti szégyen tömegjelenséggé vált. A mostani választásokon szégyenpadra ültetett pártkorifeusoknak észre kellett volna venniük, hogy a kisebbségből fakadó erősebb nemzettudatot milyen mértékben sérti az ostoba turulmadarazás és árpádsávozás, a minálunk az örökös magyar nemzeti értékek közé sorolt Wass Albert, gróf Teleki Pál kitiltása Budapestről.
Utólag elmondhatjuk, hogy a mostan szétoszlott vagy csúfosan megvert hadak politikai intrikáinak köszönhetően született Erdélyben száz és száz turulmadár, ezek a politikai idétlenségek is besegítettek abba, hogy a csíksomlyói, a perkői búcsú, az ezer székely lány ünnepe és általában az erdélyi vonzatú magyar turizmus megélénkülése ennek a nem anyaországhoz méltó ellenséges viselkedésnek köszönhető.
Ez a kiközösítés nemcsak a kormánypártiaknak szólt. Dávid Ibolyának sorozatos köpönyegforgatásai miatt a csíksomlyói búcsú helyett a tápiószentmártoni Attila-dombon kellett energiával feltöltődnie, ami most az akkumulátorából végleg kifogyott. Hiller István művelődési miniszternek az erdélyi fiatalok tüntetése miatt a sepsikilyéni templom freskóinak avatóünnepségére nem volt tanácsos eljönnie. Eörsi Mátyás Kolozsvárról távozott oly módon, mint a napóleoni háborúban a győri vitézek.
Mindeközben a Fidesz és a kereszténydemokraták emberei otthonosan mozogtak nálunk, Tusványos valóságos Fidesz-fórummá vált, a mindenhol szeretettel fogadott nemzeti érzelmű magyarok, mint olykor az emigrációba szorult cseh, lengyel kormányok, itt érezhették az övéik között magukat. És természetesen otthon, ahol mostanig milliókat állítottak maguk mögé, azok közül is, akik a tavaly még bíztak a szocialistákban.
Erdély a magyarság vállalásának barométere volt. A most bukott vagy szétporladt pártok nem érzékelték a higanyszál mozgását, és most a felkelő nap felé fordulva rázzák öklüket.

Meglehet a Fidesz-kétharmad

Akár már az új kormány megalakulása előtt foglalkozhat a parlament a kettős állampolgárság ügyével – jelentette ki tegnap Orbán Viktor, a vasárnapi magyarországi országgyűlési választásokon győztes Fidesz elnöke és miniszterelnök-jelöltje egy nemzetközi sajtótájékoztatón.

Hozzátette, az új parlamenti frakció össze fog állítani egy törvényalkotási menetrendet, amelyre a szimbolikus kérdések felkerülnek, és ezen a kettős állampolgárság ügye is helyet kaphat. Erről a Fidesz frakcióvezetője dönthet majd.

Orbán Viktor szerint a parlamenti választás első fordulója az irányról szólt, arról, merre menjen Magyarország; a második forduló az egységről szól, arról, hogy az ország egységes lesz-e vagy széthúzást mutat. Leszögezte: pártja nem kér száz napot, azonnal munkába kíván állni.

Történelmi Fidesz-siker

A vasárnapi első forduló egyébként elsöprő Fidesz–KDNP-győzelmet hozott: már 206 biztos mandátummal rendelkezik, a kormányzóképes többséghez 194 kell. Az MSZP eddig 28, a Jobbik 26, az LMP 5 mandátumhoz jutott. Még 121 mandátum sorsa kérdéses, ha a Fidesznek a második fordulóban sikerül további 52 mandátumot szereznie, akkor meglesz az alkotmánymódosítást is lehetővé tevő kétharmados többsége.

A választás első fordulójában 64,29 százalékos volt a részvételi arány (5,1 millió szavazó), ez valamennyivel elmarad a négy évvel ezelőttitől. A Fidesz–KDNP-pártszövetség mind a 20 területi választókerületben az első helyen végzett. Az összesített –nem végleges – eredmény szerint a választók 52,76 százaléka (2 666 727 szavazó) a Fidesz–KDNP-re szavazott. Az MSZP 19,3 százalékkal (975 292) a második helyen végzett. A Jobbik 16,7 százalékkal (844 169) a harmadik. Az LMP 7,43 százalékkal (375 310) a negyedik parlamentbe jutó párt.

Az MDF (2,65 százalék, 134 157 szavazat) és a Civil Mozgalom (0,9 százalék, 45 246 voks) nem került be az Országgyűlésbe. A választás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes. „Ez a választás történelmi választás volt. Az eredmények azt mutatják, az emberek gyors, mélyreható, megrendítő változást akarnak – mondta Orbán Viktor az eredményhirdetés után. „Életem legnagyobb feladata előtt állok” – jelentette ki. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila telefonon gratulált Orbán Viktornak.

Azt kérte tőle: a nemzet érdekében használja fel felhatalmazását, ne pedig a megosztásra. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kijelentette: pártja elvesztette a kormányzás lehetőségét, de nem vesztette el azt a lehetőséget, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen.

Az MSZP megóvja a választási eredményt, ahol alapos okot lát arra; emellett vizsgálatot követel az igazolással szavazók ügyében, továbbá felülvizsgálná a választási eljárási törvény vonatkozó módosítását. Az MSZP elnöke elmondta: nem lehet kizárni a gyanút, szervezett akció volt az igazolással szavazók voksolása.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: a magyar emberek kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla. A pártelnök kiemelte, hogy amit elértek, az „nagyok sok”: a Jobbik „totális, soha nem látott ellenszélben” megduplázta szavazóinak számát, s ezt a jövőre nézve nagyon biztatónak tartják. Vona Gábor úgy fogalmazott: voltak közöttük, akik jobb eredményre számítottak, szerették volna megelőzni az MSZP-t.

Mint hozzátette, az MSZP „koporsójába” az utolsó szöget ugyan még nem verték be, de még néhány hónap, és őket is „saját halottuknak” fogják tekinteni – tette hozzá. Schiffer András, a Lehet Más a Politika listavezetője kijelentette: a csoda bekövetkezett, mert nemcsak a negyedik legnagyobb pártként bekerültek a parlamentbe, de felülmúlták a közvélemény-kutatók várakozásait. Úgy fogalmazott, amit az LMP elért, az reményt jelent az ország számára, hogy lehet tisztességgel politizálni.

Dávid Ibolya lemondott

Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette lemondását, miután pártja nem jutott be a parlamentbe. Azt mondta, „súlyos vereségnek” tartja a pártja által elért eredményt, amelyet az elmúlt időszak sorozatos támadásainak tulajdonított. Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket.

Az urnazárás után kialakult fiaskó nyomán egyébként – mint arról beszámoltunk, egy jogszabály-módosítás következtében a lakhelyüktől távol szavazók minden településen csak egy szavazókörben voksolhattak, ezért a hétórás urnazáráskor még százak álltak sorban, az Országos Választási Bizottság ezért meghosszabbította a kampánycsendet, amit csak három óra elteltével oldott fel – az utolsó szavazó helyi idő szerint negyed kettőkor adta le szavazatát.

Nem lesznek visszalépések

A második fordulóban a jelek szerint kiélezett küzdelem zajlik majd, mivel egyik párt sem hajlandó visszaléptetni jelöltjeit. Lendvai Ildikó tegnap kijelentette: senkinek sem fogja javasolni, hogy a második fordulóra visszalépjen annak javára, „akinek a pártja komcsilistát állított”. Az LMP kapcsán ugyanakkor nem zárta ki a „gesztusokat”. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője is leszögezte: a párt második körbe jutott jelöltjei folytatják a küzdelmet.

Az LMP is jelezte: nem szállnak ki a versenyből. A Jobbikról egyébként Orbán Viktor tegnap úgy nyilatkozott: van olyan ország Európában, amely „ezzel a kis, magyar, 17 százalékos szélsőséges erővel szívesen cserélne”, hiszen van, ahol ennél magasabb számú szélsőséges erőkkel kell együtt élni.

Semmilyen radikális erő sem reménykedhet abban, hogy saját szándékait politikainak feltüntetve kihúzhatja magát a törvényesség szabályai alól. Minél jobb a kormány, minél kevesebb a korrupció, annál inkább erősödik a demokrácia, és csökken a szélsőségek ereje – szögezte le.

*****
Kiélezett verseny nyolc helyen? Az első fordulóban 119 egyéni választókerületben dőlt el a mandátum sorsa, így az április 25-ére kitűzött második fordulóban már csak 57 helyen – 36 vidéki és 21 fővárosi választókerületben – rendeznek szavazást. Nyolc helyen lehet szoros versenyre számítani.

Ezekben az első forduló után 10 százaléknál kisebb az első és a második helyen végzett jelölt közti különbség, három a fővárosban, öt vidéken. Az 57 választókerületből 56-ban a Fidesz–KDNP jelöltje áll az élen, egyedül Budapesten, a 20-as választókerületben előzi meg Tóth József (MSZP) Spaller Endrét (Fidesz).

E nyolc, viszonylag szorosabbnak nevezhető választókerület közül ebben az egyben áll második helyen a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje, ötben a szocialistáké, kettőben a Jobbiké. Az öt vidéki választókerület közül – ahol 10 százaléknál kisebb a különbség – az első és a második helyezett között háromban jobbikos, kettőben szocialista jelölt áll a második helyen. A Jobbik egyébként főleg az ország északkeleti részén volt sikeres, itt számos kerületben megelőzte az MSZP-t.

****
Markó: szoros együttműködést! A Fidesz egyértelmű, erős mandátumot kapott a választóktól, ezért a jövőben képes lesz egyedül kormányozni, így komoly reformintézkedéseket hozhat, mindez a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikában is tisztább, világosabb helyzetet fog teremteni – fejtette ki tegnap Markó Béla. Ezt a Jobbik nem lesz képes befolyásolni – fűzte hozzá.

Az RMDSZ-nek az érdeke, hogy minél szorosabb együttműködést alakítson ki a jövendő magyar kormánnyal, nemcsak a magyar–magyar kapcsolatokat van lehetősége befolyásolni, hanem a román–magyar kapcsolatokra is komoly hatással lehet, hiszen tagja a román kormánykoalíciónak – mondta a politikus.

Markó megállapította: a romániai magyar közéletet semmiképpen sem lehet egyszínűnek tekinteni, e sokszínűséget a Magyarországhoz fűződő kapcsolatrendszerben is érvényesíteni kell. A politikában ugyanakkor továbbra is az RMDSZ a mérvadó – szögezte le. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar összefogásnak ezután is érvényesülnie kell, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ezután is működni fog.

Kétharmados siker határán a Fidesz

Történelmi sikert aratott a Fidesz a magyarországi parlamenti választások első fordulójában.A második forduló eredményeinek függvényében a párt megszerezheti a kétharmados többséget az or¬szággyűlésben. A területi listákra leadott szavazatok 99,47 százalékos feldolgozottságánál négy párt – a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP – lépi át az ötszázalékos ország¬gyűlési küszöböt. Az MDF nem jutott be a törvényhozásba.
A területi listákra leadott szavazatok 52,76 százalékát szerezte meg a Fidesz-KDNP. Az Orbán Viktor vezette pártot az MSZP 19,31, a Jobbik 16,69, az LMP 7,43, az MDF 2,66, a CM 0,90, a Munkáspárt 0,11, a MSZDP 0,08, az ÖP 0,05, a MIÉP 0,03 százalékkal követi – az adatok 99,47 százalékos feldolgozottsága alapján.

Az Országos Választási Iroda vezetőjének tájékoztatása szerint a szavazás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, érvényes és eredménytelen pedig 57 helyen, ez utóbbi helyszíneken második fordulót tartanak.

A Fidesz-KDNP 55 egyéni kerületben végzett az első helyen, az MSZP két budapesti körzetet nyert meg. Az MSZP 38, a Jobbik 16, a Fidesz-KDNP 2 választókerületben lett második, míg Edelényben Molnár Oszkár független jelölt, volt fideszes politikus szerezte meg a második legtöbb szavazatot. Ez az egyetlen körzet, ahol a szocialista jelölt nem került be az első háromba. A Jobbik 27, az MSZP 16, a Lehet Más a Politika 13 választókerületben lett harmadik. A második fordulóba jutott Bethlen Farkas független jelölt Vácott a harmadik helyen.

Sólyom: ilyen támogatást párt még nem kapott

Sólyom László köztársasági elnök szerint a rendszerváltás óta még soha nem volt olyan egyértelmű és széles a győztes párt támogatása, mint most, ám – mint mondta – ez a bizalom óriási felelősséget ruház a győztesre. Az államfő úgy véli, az eredmények alapvető változást jelentenek a magyarországi politikában. „Egy ilyen egyértelmű döntés, széles felhatalmazás, amit most tapasztalunk a számokból, ez a bizalom a győztesre óriási felelősséget ruház, mint ahogy óriásiak azok a feladatok is, amiket meg kell oldani a most majd felálló parlamentnek” – jelentette ki.

Orbán: életem legnagyobb feladata előtt állok

Felhőtlen az öröm, óriási a siker, de minden idegszálamon érzem, szívem mélyén pontosan tudom, hogy életem legnagyobb feladata előtt állok – mondta Orbán Viktor tegnap éjjel. A Fidesz elnöke szerint a feladat megoldható, de ehhez szüksége lesz mindenkire, kivétel nélkül minden magyar emberre.

Úgy vélekedett: nagyszerű este volt, amelyen első szava a köszöneté. Hozzátette, soha ennyien nem dolgoztak, szorítottak, imádkoztak a változásért Magyarországon, mint ebben a választási kampányban. Leszögezte: az eredmény történelmi, elsöprő akaratnyilvánítást jelent, de a győzelem nem a Fideszé, hanem Magyarországé.

– Magyarország polgárai magukra, saját életükre, jövőjükre, Magyarország jövőjére adtak le szavazatot, és győztek, „legyőzték a reménytelenséget”; megmutatták, hogy Magyarország egységes, van benne erő, nagy dolgokra képes, munkát, rendet és biztonságot akar, Magyarország polgárai megmutatták a világnak, hogy ismét jó magyarnak lenni – állapította meg.

Az MSZP vizsgálatot követel

Lendvai Ildikó szerint az MSZP elvesztette a kormányzás lehetőségét, de nem vesztette el azt a lehetőséget, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen. Az MSZP elnöke tegnap este elmondta: nem lehet kizárni a gyanút, szervezett akció volt az igazolással szavazók voksolása, ezért meg kell vizsgálni, véletlen-e, hogy éppen az urnazárásokhoz közeli időpontban jelentek meg ilyen nagy számban a szavazókörökben.

Úgy fogalmazott: felmerülhet a gyanú, hogy „a választás utolsó óráiban Kubatov-szavazók jelentek meg a szavazófülkéknél, máshonnan bejelentkezett szavazók”. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy történt-e a törvénymódosítással való visszaélés. Hangsúlyozta: az MSZP igényli az átgondolást és követeli a vizsgálatot.

Vona: a nemzeti áttörés napja

A „nemzeti áttörés napjaként” vonul be a magyar történelembe április 11-e Vona Gábor szerint. A Jobbik elnöke a „totális ellenszél” dacára elért egyértelmű sikerként értékelte pártja első fordulós választási eredményét. Vona szerint az MSZP-t is sikerülhetett volna legyőzni, de a pártra zúduló rágalomhadjárat sokakat eltántorított attól, hogy a Jobbikra szavazzanak. Pedig „a magyarok kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla” – fogalmazott. Az MDF-et és az SZDSZ-t, az utóbbi húsz év „két szörnyszülöttjét végérvényesen eltakarítottuk a magyar közéletből” – tette hozzá. Megjegyezte: voltak közöttük, akik jobb eredményre számítottak.

Dávid Ibolya lemond

Lemond az MDF elnöki tisztségéről Dávid Ibolya. A politikus ezt a választások első fordulója eredményének ismeretében jelentette be a nyilvánosságnak tegnap késő este. Dávid Ibolya „súlyos vereségként” értékelte az MDF által elért eredményt, és ezt a pártját az elmúlt időszakban ért támadásoknak tulajdonította. Arról is beszélt, hogy csalódottak; nemcsak az objektív körülményeknek tulajdonítható ez az eredményt, hanem ők is hibát követtek el. „Én magam a saját felelősségemet is elismerem” – mondta, majd bejelentette lemondását.
*
„A kampánycsend megsértődött”

Miközben a magyar Országos Választási Bizottság (OVB) arról folytatott szűnni nem akaró vitát, az urnazárás időpontjának meghosszabbítása miatt szükséges-e a kampánycsendet is megtartani, a sajtó pedig az OVB-döntés késése miatt nem tudott adatokat közölni, az internetezők vették át a hírközlői szerepet, és blogokon, közösségi oldalakon vagy fórumokon számoltak be folyamatosan a részleges eredményekről. Az érdeklődés olyannyira nagynak mutatkozott, hogy több magyarországi internetes újság oldala nem bírta a terhelést és vált átmenetileg elérhetetlenné. Sőt, a váratlan fordulatra felkészületlen és hivatalos adatokra hiába váró tévéadók műsorvezetői is a Facebook-, Twitter- vagy egyéb blogbejegyzésekre hivatkoztak, amelyek egyébként nem kímélték az OVB-tagokat és a kialakult helyzetet. Így olyan bejegyzések kerültek fel az üzenőfalra, mint „az utolsó ember, aki szavazott, kapcsolja le a villanyt”, „a Vörösmarty téren Tőkés László református püspök sörözik baráti társaságban, és hosszú bőrbekecsében megjelent Pataky Attila”, „a 2014-es szavazás 2013-ban kezdődik”, vagy „ha egy külföldi így a választások éjszakáján bekapcsolná az állami tévét, és koncertet látna, biztosan puccsra gondolna”. Az MTV ugyanis az OVB-vita szünetében Boban Markovic-koncertet közvetített, a kereskedelmi tévék ismeretterjesztő filmmel töltötték ki a holtidőt, ezalatt pedig a Facebookon rajongói csoportok alakultak, többek között az „Előbb lesz ennek a csoportnak 1000 tagja, mint választási eredmény”. Utóbbihoz alig másfél óra alatt 13 ezer rajongó csatlakozott.

Az internetes hírforgalom miatt – amely nem vette figyelembe az OVB kampánycsend-rendeletét – a kereskedelmi tévék meghívottjai is panaszkodtak, azt róva fel a bejegyzőknek, hogy átveszik a választási műsorok szerepét. Az m1 OVB-hez kiküldött tudósítója pedig így fogalmazott: az internetezők miatt „a kampánycsend megsértődött”.
*
Csendőrület

Az OVB elnökhelyettese szerint a törvényhozó hibája miatt kellett a kampánycsendet meghosszabbítani tegnap este; politológusok úgy vélik, a választás lebonyolítóinak számolniuk kellett volna a rendkívüli helyzettel.

A választás első fordulója előtt több mint 66 ezer ember kérte, hogy igazolással a lakóhelyétől távol szavazhasson. Tegnap este országszerte számos szavazókörben még több százan várakoztak, hogy leadhassák voksaikat, holott a szavazóköröknek 19 órakor be kellett volna zárniuk. A várakozás összefügg azzal, hogy 2007-ben megváltozott az igazolással szavazás szabályozása. Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese a testület ülésén kijelentette: jó döntés volt a kampánycsend meghosszabbítása, de az OVB „kicsit későn döntött”. Szerinte az OVB helyesen határozott, amikor délután leszögezte, biztosítani kell a szavazást a 19 órakor sorban állóknak is, és akkor hoztak volna rossz döntést, ha azt mondták volna, hogy 19 órakor, a törvényt szó szerint értelmezve, be kell zárni a szavazóköröket akkor is, „ha az utcán százak maradtak volna”.

Szollár Domokos kormányszóvivő az MTI-nek elmondta: a kormány az Alkotmánybíróság kérésére készítette el a választási törvény módosítását 2006-ban, annak érdekében, hogy egyértelműbbé váljanak az igazolással, nem a lakóhe–lyükön szavazókra vonatkozó szabályok. A kormány 2007-ben nyújtotta be a törvénymódosítást, a parlament pedig egyhangú döntéssel fogadta el azt.

Szigeti Péter, az OVB elnöke úgy nyilatkozott, az igazolással szavazás körül kialakult helyzet újabb anomália, amit a jogalkotónak nem sikerült rendeznie.

Lövétei István alkotmányjogász szerint hibázott az OVB, amikor több órával meghosszabbította a kampánycsendet, mert a testület ezzel egy kis problémából nagyot csinált. Azt is hozzátette, elképzelhetetlen, hogy akár közvélemény-kutatási adatok vagy pártvezetői nyilatkozatok, akár előzetes eredmények miatt a szavazókörök előtt sorban állók eredeti szándékukat megváltoztatva másik pártra szavaztak volna, mint tervezték.

Elemzők szerint politikai és szakmai következménye kell legyen annak, hogy az OVB csak 19.15-kor jelentette be, meghosszabbítják a kampánycsendet, akkor, amikor már minden médium közölte az előzetes közvélemény-kutatási eredményeket.

A Fidesz megnyerte a magyarországi választásokat

Kormányalakításhoz elegendő mandátumot szerzett a Fidesz—KDNP a tegnapi magyarországi országgyűlési választásokon. Az első forduló eredményei alapján 265 parlamenti mandátumot osztanak ki a következő arányban: a Fidesz—KDNP 206 (52,76 százalék), az MSZP 28 (19,31 százalék), a Jobbik 26 (16,69 százalék), az LMP 5 (7,43 százalék) helyet szerzett meg.

A fennmaradó 121 mandátumról a második fordulóban döntenek. ,,A választás történelmi jelentőségű volt, nem fogunk visszarettenni csak azért, mert a kihívás óriási, mi tudjuk, hogy hazánk nem egy reménytelen ország, mi mindig is tudtuk, hogy Magyarország meg fogja mutatni az igazi arcát" — mondotta a választási eredmények közzététele után Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. ,,A választási győzelmet ki kell érdemelni, a kiérdemelt bizalmat meg kell tartani, ezért a következő évek során számunkra a legfontosabb a szerénység és az alázat kell hogy maradjon" — tette hozzá. Sólyom László köztársasági elnök alapvető változásként értékelte a választások eredményét. ,,A magyarországi politikában soha nem volt ilyen egyértelmű támogatás, ez a bizalom a győztesre óriási felelősséget ruház" — jegyezte meg.
Orbán Viktor a Vörösmarty téren tartott rendezvényen mondott köszö­netet a voksokért, a kormányfőjelölt üdvözölte a határon túli magyarokat is. ,,A magyarok a mai napon felemelték fejüket, és ítéletet mondtak egy kudarcot vallott korszak felett, és az egységet, a rendet, a biztonságot választották. A mai napon Magyarország polgárai legyőzték a reménytelenséget, megmutatták, hogy Magyarország nagy dolgokra képes, megmutatták a világnak, ismét jó magyarnak lenni, Magyarország felelmelt fejjel tért vissza a történelem főutcájára. Életem legnagyobb feladata előtt állok, de azt is tudom, ez a feladat megoldható, de ehhez szükségünk lesz minden magyar emberre. A következő magyar kormány megalakításához szükséges parlamenti többség már rendelkezésünkre áll, Magyarország polgárai gyors, mélyreható, megrendítő változást akarnak" — jegyezte meg Orbán.
Az MSZP azt javasolja, hogy a parlament vizsgálja újra a választási törvénynek azt a módosítását, amelyet az alkotmánybíróság írt elő, és amelynek során a kétharmados többség Salamon László (KDNP) javaslatát magáévá tette — jelentette be Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke tegnap este. Lendvai Ildikó azt firtatta: felmerülhet-e a gyanú, hogy ,,a választás utolsó óráiban Kubatov-szavazók jelentek meg a szavazófülkéknél, máshonnan megjelent szavazók". Szerinte meg kell vizsgálni, hogy történt-e a törvénymódosítással való visszaélés. Hangsúlyozta: az MSZP igényli az átgondolást, és követeli a vizsgálatot. Az MDF nem jutott be a parlamentbe, Dávid Ibolya pártelnök tegnap este bejelentette lemondását.
Meghosszabbította a kampánycsendet az Országos Vá­lasztási Bizottság (OVB), mert több szavazókör előtt még hosszú sorok álltak tegnap este magyar idő szerint 19 óra után; azon helyek egy részéről volt szó, ahol az igazolással szavazók adhatták le voksukat. Az OVB elnökhelyettese szerint a törvényhozó hibája miatt kellett a kampánycsendet meghosszabbítani, politológusok szerint a választás lebonyolítóinak számolniuk kellett volna a rendkívüli helyzettel. Ugyanakkor több közvélemény-kutató intézet előzetes adata nyilvánosságra került.

Több százan várakoztak

Egy-másfél órával kitolódik a kampánycsend — jelentette be Szigeti Péter, az OVB elnöke az Országos Választási Központban vasárnap este negyed 8-kor kezdődött rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az OVB elnöke elmondta: több szavazókörben — ahol az igazolással szavazók adhatják le voksukat — az igazolással szavazók nagy száma miatt elhúzódik a szavazás. Felidézte: az OVB délutáni állásfoglalása értelmében a sorban álló jogosultaknak is biztosítani kell, hogy élhessenek a szavazati jogukkal. Ennek következményeként a kampánycsend intézménye kitolódik. Az Országos Választási Iroda (OVI) nem kezdte el 19 órakor az adatok közlését, azzal meg kell várni, amíg az érintett szavazókörökben befejeződik a szavazás — mondta. Szigeti Péter hozzátette: az átjelentkezések kérése nagyságrendekkel nem volt nagyobb, mint négy évvel ezelőtt. A választás első fordulója előtt több mint 66 000 ember kérte, hogy igazolással a lakóhelyétől távol szavazhasson. Arra a felvetésre, hogy több televízió és internetes portál hét órakor elkezdte közölni az előzetes adatokat, Szigeti Péter azt válaszolta: ,,azért tartották hét óra tizenöt perckor, azaz 15 perc késéssel ezt a sajtótájékoztatót, bejelentést, hogy ezt ne tegyék".

Hibás döntés

Kéri László politológus azt mondta, hogy a kampánycsend meghosszabbítása ellentétes a törvény szellemével. Mint mondta, az országban több televízió választási műsoraiból milliók várják a választási híreket, és ők nem tudnak információhoz jutni amiatt, hogy néhány száz szavazó még hét óra után is sorban állt a szavazóhelyiségek előtt. Vagyis ,,néhány száz ember joga áll szemben ötmillióéval" — mondta Kéri László. A Szabadság Kör alkotmányjogásza szerint az OVB-nek nem lett volna jogköre meghosszabbítani a kampánycsendet. Gulyás Gergely — aki Fidesz—KDNP-s képviselőjelölt is egyben — elmondta, a kampánycsend intézményét a választási eljárásról szóló törvény szabályozza, és kimondja, hogy a kampánycsend a szavazást megelőző nap nulla órától a voksolás befejezéséig tart. A befejezés időpontját is rögzíti a jogszabály: eszerint 19 óráig tart a szavazás. Lövétei István alkotmányjogász szerint hibázott az OVB, amikor több órával meghosszabbította a hét órakor lejáró kampánycsendet, mert a testület ezzel egy kis problémából nagyot csinált. Szerinte elképzelhetetlen, hogy akár közvélemény-kutatási adatok, akár pártvezetői nyilatkozatok, akár előzetes eredmények miatt a szavazókörök előtt sorban állók eredeti szándékukat megváltoztatva másik pártra szavaztak volna, mint tervezték. Török Gábor politológus szerint, ami a kampánycsend meghosszabbítása ügyében történik, a politikai rendszer lejáratására alkalmas. Szerinte politikai és szakmai következménye kell legyen annak, hogy az OVB csak 19.15-kor jelentette be, meghosszabbítják a kampánycsendet, akkor, amikor már minden médium közölte az előzetes közvélemény-kutatási eredményeket. Az OVB-nek már reggel hétkor tudnia kellett, hogy egyes választókörzetekben másfél óráig állnak sorban a voksuk leadására váró választópolgárok, tehát tizenkét órája volt arra, hogy mérlegelje ezt a helyzetet. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke lemondásra szólította fel az OVI és az OVB vezetőit.

RMDSZ - FIDESZ

Minél szorosabb együttműködést akar az RMDSZ a Magyarországon kormányra kerülő párttal, bármelyik is legyen az, a Jobbik kivételével – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. „A szélsőjobboldali Jobbik az egyetlen olyan párt, amelyet semmiképpen nem támogatunk, és nem örülünk annak, hogy ez az alakulat meglehetősen nagy népszerűségnek örvend a közvélemény-kutatások szerint. (…) Az RMDSZ és a romániai magyarok érdeke az, hogy az új magyar kormánnyal és kormánypárttal minél szorosabban együttműködjünk. Eddig is így tettünk, és a következőkben is így teszünk” – fogalmazott Markó.

Az új budapesti kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját illetően az RMDSZ azt fogja támogatni, hogy ez a kérdés minél hangsúlyosabban, intézményes formában legyen jelen a magyar kormány szintjén, mondta a szövetségi elnök. Hozzátette: a magyar kormánytól függ, hogy ez milyen formában valósul meg, akár úgy is, hogy ismét létrejön a Határon Túli Magyarok Hivatala.

Markó szerint a kettős állampolgárság kérdése már Romániában sem eredményez feszültséget. „Románia az EU tagja, de ettől függetlenül kedvezményeket nyújt a román állampolgárságért folyamodó moldovai állampolgároknak. Nem hiszem, hogy ellenkezést szülne, ha esetleg Magyarország is hasonló megoldást alkalmazna” – fejtette ki Markó Béla.

Az RMDSZ és a Fidesz közötti feszültebb viszonnyal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Markó azt hangsúlyozta, ez a viszony nem az Orbán Viktorral való személyes nézetkülönbségből, sem a Fidesz, illetve az RMDSZ doktrínájának eltéréseiből táplálkozik. „Egyszerűen arról van szó, hogy az RMDSZ mindig megpróbált saját álláspontot kialakítani bizonyos kérdésekkel kapcsolatban, ez pedig nem mindig egyezett a Fideszével. Amikor a Fidesz kormányon volt, nagyon jól együttműködtünk velük, ahogyan a jelenlegi kormánnyal is. Egyesek ezt felróják nekünk, de ismételten hangsúlyozom: a magyarság érdeke az, hogy minél szorosabb együttműködést keressünk minden magyarországi demokratikus párttal, különösen a kormánypártokkal” – mondta Markó Béla, aki szerint az új magyar kormánynak is érdekében áll a romániai magyarokat a bukaresti parlamentben és a kormányban képviselő RMDSZ-szel együttműködni.

Választás előtt

Mivel a közvélemény-kutató intézetek egybehangzó felmérései szerint a Fidesz hatalmas előnnyel vezet a választásokon, a vasárnapi voksolásnak lényegében három nagy kérdése van.

Az első és a leglényegesebb, hogy valóban elmennek-e szavazni testületileg a Fidesz választói, s ha igen, elérheti-e a magabiztos kormányzáshoz szükséges kétharmados parlamenti többséget a legnagyobb ellenzéki párt?! Előrejelzések szerint — s ezt húzzák alá a politológusi vélemények is — már vasárnap választ kaphatunk erre a kérdésre, hiszen a választások, húsz év után először, már az egyéni választókörzetekben eldőlhetnek...
A második kérdés, hogy ki végez a második helyen, azaz a feltörekvő Jobbik megelőzheti-e a korrupció gyanújába keveredő szocialista pártot, melynek sérülékeny nimbuszát nem kizárólag az elmúlt nyolc esztendő kormányzati kudarcai rombolták, hanem a BKV-s botrányok, a Zuschlag-ügy s még számtalan vizsgálatban lévő visszaélés. Igaz, az utolsó hetekben, a Jobbik bizonyos személyi botrányai miatt a szélsőségesen radikális párt is visszaesett, az aktív pártválasztók körében jelenleg tíz százalékon áll a tizenkét százalékos MSZP mögött... De versenyük még nincs lefutva, a közvélemény-kutatóknak nem minden magyar választópolgár nyilatkozik őszintén, sok minden a fülke homályában dől el.

A harmadik kérdés, hogy a kis pártok, az MDF (szövetségben az SZDSZ-szel), a Lehet Más a Politika vagy a Civil Mozgalom elérheti-e a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékot. A Civil Mozgalom és a Lehet Más a Politika esetében már az is figyelemre méltó, hogy a teljes ismeretlenségből kitörve egyáltalán tudtak listát állítani, nagyobb esélye a Lehet Más a Politikának van, ugyan jelenleg három százalékon állnak, de egyes szakértők szerint jó esetben elérhetik a küszöböt, és bejuthatnak a parlamentbe.
Bonyolultabb az MDF helyzete, bár nem teljesen reménytelen. Bokros Lajos programja és személye s a bizonytalan szavazók megnyerése ismét csodát eredményezhet, mint az uniós választásokon.
Vasárnap eldől, vannak-e csodák, vagy érvényesül a papírforma?

A Fidesz-KDNP támogatottsága tovább nőtt

A Fidesz-KDNP támogatottsága tovább nőtt, a szocialistáké stagnál, a Jobbiké csökkent, az LMP bejutásra esélyes – ez derül ki a Nézőpont Intézetnek a Heti Válasz számára készített, a választások első fordulója előtti utolsó felméréséből.
Az elemzés szerint a potenciális szavazótáborok nagysága alapján a Fidesz jelenlegi támogatottsága 63, az MSZP-é 15 százalék. A Jobbik 11, az LMP pedig 7 százalékon áll. A Nézőpont Intézet a 2010-es országgyűlési választások első fordulójának országos részvételi arányát 60 százalékra jósolja. Akár 120 egyéni képviselőhely sorsa is eldőlhet április 11-én. Január óta az MSZP és a Jobbik vesztett támogatottságából. Ugyanakkor a Jobbik felé hajlókat a Fidesznek sikerült megtartania, a hiteles baloldali pártot keresők pedig az LMP-hez vándoroltak. Ez utóbbi párt támogatottsága először emelkedett öt százalék fölé, míg az MDF potenciális támogatottsága 4 százalékon áll.

A választópolgárok 52 százaléka Orbán Viktort választaná miniszterelnöknek, ha létezne a közvetlen kormányfőválasztás intézménye. Ilyen értéket közvetlenül a február 5-én megtartott országértékelő beszéde után mértek az ellenzéki politikusnál. Az elemzés rámutat, hogy az utóbbi hetekben Orbán személye még a Fidesznél is népszerűbb lett a megkérdezettek körében. Mesterházy Attila 7-ről 10 százalékra javította népszerűségét, Bokros Lajos 15-ről 12 százalékra rontott. Vona Gábor nem tudott kitörni az 5 százalék körüli támogatottságból - olvasható az elemzésben.

A kutatás rámutat, hogy a Fidesz kampánystratégái a legnagyobb veszélynek a szavazatosztást tartják. Erre utal a „Csak a Fidesz” jelszó. A felmérésből viszont kiderül, hogy szimpatizánsaik 93 százaléka mindkét szavazatát a Fideszre adja. A Jobbik ezért nem számíthat jelentős számú listás szavazatra a Fidesz-tábortól. A szavazatosztás jelensége más párt szimpatizánsai között is tapasztalható: az MSZP és a Jobbik esetében ez az arány 86 illetve 85 százalék, az MDF-et illetve az LMP-t választóknak pedig csupán 74-74 százaléka adja mindkét voksát választott pártjára.

A Nézőpont Intézet által felállított modellparlamentben a Fidesz-KDNP pártszövetségnek komoly esélye van a kétharmadra, az MSZP-nek pedig nőtt az esélye arra, hogy megelőzze a Jobbikot. A 386 képviselői székből 284 jutna a Fidesznek, 50 az MSZP-nek. A Jobbik 37, az LMP pedig 15 fővel képviseltethetné magát a parlamenti patkóban.

A felmérés ezer fő megkérdezésével készült március 31. és április 2. között. A Nézőpont Intézet szerint a kampány utolsó hetében szerdától péntekig történhetnek olyan események, amelyek nagy mértékben befolyásolhatják az elemzés eredményeit, így változhat a részvételi hajlandóság és a pártok támogatottsága is.

Az intézet egy másik, március végi felméréséből kiderült, hogy a Fidesznek 3,5 millió, az MSZP-nek közel 900 ezer, a Jobbiknak több mint 700 ezer szimpatizánsa van, azonban a pártok aktív szavazóbázisa ennél kisebb: a Fidesz 2,7 millió, a szocialisták 700 ezer, a Jobbik pedig félmillió aktív szavazóval rendelkezik.

A Szonda Ipsos március 27. és április 2. között végzett, a Népszabadság keddi számában megjelent felméréséből az derült ki, hogy a biztos pártválasztók körében a Fidesz 62, az MSZP 20, a Jobbik 13 százalékon áll.

Orbán Viktor évértékelője

Orbán Viktor és pártja készen áll a nemzeti ügyek kormányának vezetésére, amelynek alapját a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értéke jelenti. A legfontosabb nemzeti ügynek a gazdaság talpra állítását nevezte tegnapi, sorrendben 12. országértékelő beszédében a budai Millenáris Park Teátrumában.


Értékelése szerint ilyen mélyről jövő igény a változtatásra Magyarországon, mint most, talán egyszer volt, húsz éve, de akkor büszkék voltak a magyarok, ma viszont gyengének látják az országot, aminek egyértelműen a gyenge kormányzás az oka. Itt az ideje, hogy Magyarországnak erős vezetése legyen, olyan, amelyben megbízhatnak az emberek itthon és külföldön egyaránt, amely képes helyreállítani az ország tekintélyét, hogy ,,újra tisztelet övezzen bennünket a nagyvilágban", olyan, amely képes megoldani a gondokat idehaza, és kellő határozottsággal lép fel a nemzetközi színtéren, felelősen kezeli a pénzügyeket, nem nyomja rá bélyegét munkájára a bűnözés, hatalommal való visszaélés, képes dönteni — fogalmazott a Fidesz első embere.

,,Én a magyarok kishitűsége helyett a magyarok nagyszerűségében hiszek (...), csak olyan politikának van értelme, amely a magyaroknak anyagi, testi, szellemi gyarapodást, lelki nyugalmat, kiegyensúlyozott és harmonikus életet hoz" — tette hozzá.

A jövő és nem a bosszú kormányzásának kell következnie a választások után — mondta, hozzátéve, a jövő kormányzásában sem lehet szemet hunyni afelett, ami történt az elmúlt években. A felelősségre vonással nem a múltnak, hanem a jövőnek tartozunk: hogy ne ismétlődhessen meg még egyszer mindaz, ami az elmúlt években történt — hangsúlyozta.

Orbán Viktor leszögezte: a változáshoz szükség van biztos iránytűre, ez pedig a józan ész lehet. A józan ész azt diktáltja, hogy a szélsőségeket el kell utasítani, mert ezek sodorták bajba Magyarországot. A szélsőségek közé sorolta a jelenlegi hatalmon lévőket, akik — mint fogalmazott — a törvény fölé helyezik magukat, illetve azokat, akik törvényen kívül helyezik magukat, és céljaik elérésében akár az erőszakot is megengedik. Mindkét szélsőség veszélyes — összegzett.

Úgy vélte: a politikának vissza kell térnie azokhoz az értékekhez, amelyek mindenki számára vitán felül álló, közös értékek, ezek vezetnek vissza ugyanis az emberekhez és a valósághoz. Ezen értékek közé sorolta a munkát, az otthont, a családot, az egészséget és a rendet. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, ahol nincs rend, ott elszaporodnak a rácsok, lakatok, zárak, sorompók és figyelőkamerák. Szerinte azonban az első és legfontosabb összekötő érték a munka, ez az alapja mindennek.

Orbán Viktor szerint Magyarország akkor tud kilábalni a válságból, ha lesznek nemzeti ügyei; az első ilyen pedig az lesz, hogy saját lábára állítsák a magyar gazdaságot. Leszögezte: Magyarországot újjá kell építeni, és ezt a gazdaság talpra állításával kell kezdeni. A magyar gazdaságot a magyar emberek szolgálatába kell állítani, ehhez pedig — mint mondta — vissza kell helyezni jogaiba a termelést. ,,Olyan gazdasági rendszerre van szüksége Magyarországnak, amely elfogadja, hogy nem létezik jólét és fellendülés hatékony pénzügyi rendszer nélkül, áruk és szolgáltatások szabad áramlása és verseny nélkül"; a pénzügyek, a szabadkereskedelem és a verseny azonban csak eszköz, nem cél — fogalmazott. A gazdaságban védelemre, igazságosságra, biztonságra, méltányosságra van szükség — fűzte hozzá. Olyan kormányra van szükség, amely nem csak a kormányzást, hanem a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet is megújítja, mert ezek együtt, közösen viselik a felelősséget a magyar gazdaság összedöntéséért — közölte.

Orbán Viktor nemzeti ügynek nevezte még a munkahelyteremtést, az egészségügyi rendszer megmentését, a közrend és a szociális biztonság helyreállítását. A gazdaság talpra állításával kapcsolatban kifejtette: a gazdasági válság kezelésének egyetlen hatásos módja a gazdasági növekedés beindítása — szinte minden áron. Megismételte, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet kell létrehozni, meg kell védeni a magyar termékeket, a magyar földet, a magyar vízkészletet. Az egészségügyi rendszerrel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy rendezni kell a háziorvosok és a kórházak helyzetét. Több orvosra és több ápolóra van szükség — jegyezte meg.

Száműzni kell a félelmet az utcákról, a terekről és az otthonokból — mondta a közrend helyreállításáról. A szociális biztonság pedig — jegyezte meg — erőforrás a nemzet számára, minden egyes megszülető gyermek befektetés. Magyarország következő kormányának a nemzeti ügyek kormányának kell lennie — összegezte.

Készen állok, hogy Magyarország nagy vállalkozásában a magam feladatát ellássam, én és pártom készen állunk az erős, felelős és cselekvő kormányzásra — mondta Orbán Viktor, aki a szokásos Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok szlogennel zárta beszédét.

Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor országértékelőjét a sok beszéd, kevés tartalom jellemezte. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje közölte: az évértékelő olyan volt, mintha Orbán Viktor is attól félne, hogy lehúzzák a Fidesz listájáról, ha túl sok konkrétumot árul el pártja programjáról. Szerinte a Fidesz elnöke valójában azt kéri, hogy bekötött szemmel kövessék az emberek az ismeretlenbe.

****

Az összegyűlt vendégek között foglalt helyet Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Mádl Dalma.

Megjelent mások mellett Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Pokorni Zoltán és Varga Mihály Fidesz-alelnök, Tarlós István fideszes fővárosi frakcióvezető, Rogán Antal V. kerületi polgármester, Schmitt Pál EP-alelnök, valamint Pozsgay Imre volt államminiszter, Stumpf István, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Jókai Anna író, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat egykori játékosai, Kárpáti György egykori vízilabdázó, a fogathajtó világbajnok Lázár testvérek, Balázs Péter színész, valamint Hámori József volt kulturális miniszter.

Orbán Viktor a Vajdaságban

Lesz egyesített magyar nemzet...
Majdnem közvetlenül Sólyom László köztársasági elnök után szerdán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is a Vajdaságba látogatott, programjában Nagybecskerek, Temerin, Muzslya és Zenta szerepelt, és az utóbbi közterén mintegy kétezer résztvevő előtt beszélt.


A vajdasági látogatást megelőzően, december 15-én a romániai forradalom 20. évfordulóján Temesváron mondott — egy mondatrészbe foglalva — „nemzetegyesítő beszédet", és még ezelőtt Moszkvában térült-fordult, amelyről egyik budapesti „jóakarója", az Orbán- és Gyurcsány-könyves Debreczeni József azt terjesztette, hogy az EP Néppártjának újraválasztott alelnöke valójában nem is találkozott Putyin kormányfővel, amiért aztán bocsánatot is kért.

De valójában mi is ez az Orbán Viktor-i, gyakoriságát tekintve államfőket és kormányfőket leköröző sürgés-forgás Budapesttől Brüsszelig, onnan Moszkvá­ig, majd Temesvárig és Zentáig?

Orbán Viktor tanácskozásainak és beszédeinek magva, Moszkvát kivéve, ahol az országok és népek együttműködésének más dimenziói voltak napirenden, a határokon átnyúló nemzetegyesítés konkrét lépései, egyfajta erkölcsi és politikai jóvátétel az öt évvel ezelőtti, a magyar nemzet egyesítése ellen elkövetett szégyenletes merénylet miatt, amikor 2004. december 5-én a magyar baloldal balliberálisai és szocialistái a határon kívüli magyarok kettős állampolgárságának megadása ellen uszítottak.

Ezen a vajdasági látogatáson is a nemzetegyesítés megvalósítása felé vezető út egyik lépésének szorgalmazása volt a tét. A tartományban ugyanis most dől el, hogy összegyűl-e az a 118 000 aláírás, amely a vajdasági magyar tanácsok közvetlen megválasztásához szükségeltetik, vagy a jelenlegi szerbiai törvények biztosította keretet sem tudják az ottani magyarok kitölteni, mert a radikális pártoknak és csoportosulásoknak ez az „álautonómia-törvény" az igényeit nem elégíti ki.

Orbán Viktor ezekre az ellentétekre utalt temerini látogatása során, amikor kifejtette:

,,Szabadságban élünk, tehát mindenkinek joga van másként gondolkodni. Sőt, mit több, arra is joga van, hogy másként cselekedjen. Én csak szempontokat tudok figyelmébe ajánlani az itt élő magyaroknak. A döntést maguknak kell meghozniuk. Bár jobb lenne a mostani semmiből egy ugrással a teljes autonómia világában találni magunkat, de attól tartok, hogy ez a tündérmesék világába tartozik. A mostani helyzetből az autonómia világába egy hosszabb úton juthatunk majd el. Hogy milyen hosszú ez az út, rajtunk is múlik. De itt több, egymásra építkező dolognak, döntésnek kell megszületnie. Én jó irányba tett és fontos lépésnek tartom a névjegyzékre feliratkozást. De ez nem jelenti azt, hogy az út végére megérkeztünk ezzel."

A zentai nagygyűlésen, ahol ennél határozottabban foglalt állást a nemzeti tanácsok közvetlen megválasztásával kapcsolatosan, és a választói névjegyzékbe való feliratkozásra buzdította a vajdasági magyarokat, azt is hozzáfűzte, hogy a lista minden neve kapocs az újraegyesítendő nemzeten.

Személy szerint ő és az általa vezetett közösség mindig azon az oldalon állt, amely azt gondolja és azért harcol, hogy a határon túli magyarok támogatását sohase kiadásnak, nyűgnek, tehertételnek tekintsék a magyarok, hanem a jövőbe történő beruházásnak. ,,Minden volt és minden lesz. Volt szétszakított magyar nemzet, és lesz egyesített magyar nemzet" — hangoztatta a politikus, aki arról akarja meggyőzni az anyaországi magyarokat, hogy a határokon belül és túl élő magyarok sorsa közös, vagy együtt emelkednek fel, vagy együtt süllyednek el — idézik a vajdasági magyar lapok a zentai beszédből.

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke a magyar autonómiához való jelenlegi viszonyt politikai állóháborúnak minősítette, elektronikus lapjában viszont helyet adott a másféle véleményeknek is, a vajdasági magyar hírforrásokból átvéve előbb Sólyom László, majd Orbán Viktor érvelését a nemzeti tanácsok megválasztásával kapcsolatban.

Ágoston András említett levelében a magyar autonómiák megteremtésének küzdelmét általánosítva megjegyzi, hogy ,,a magyar politikai autonómiát saját erőből egyikük sem tudta magának megszerezni. Ami csak egyet jelenthet. Azt, hogy ebben az anyaországnak, a mindenkori magyar kormánynak segítenie kell. Egyszerűen azért, mert a magyar közösségek autonómiája nem egy szervezet vagy kisebbségi politikai elit ügye, hanem az egész nemzeté."

Orbán Viktor és ezt megelőzően Sólyom László is az egész nemzet ügyének képviseletében látogatott a Vajdaságba. A leendő magyar kormányfő kifejtette, hogy húsz esztendeje él Magyarország és talán a többi közép-európai ország is az átmenet korszakában, amikor a múlt és a jövő egymás mellett létezett, sőt, folyamatosan egymás ellen harcolt. A Fidesz elnöke kijelentette továbbá: ,,egy leendő kormányzó párt vezetőjeként" azt szeretné elérni, hogy az Országgyűlés érvényt szerezzen ennek a döntésnek.

A határon túli magyarokat megtagadó pártok összezsugorodtak, vezetőik egymás torkát szorongatják — mondotta. A Fidesz és szövetségesei számára viszont ,,a csillagok kedvezően állnak" ahhoz, hogy tavasszal ,,egy választási győzelmet aratva ezt az átmeneti korszakot lezárjuk, és a magyar nemzet határok fölötti egyesítésének megrekedt ügyét kimozdítsuk". Az a kérdés — fejtegette továbbá —, hogy ,,ha lezárjuk a régi korszakot, illetve az átmenet időszakát, lesz-e elég erőnk, hogy éljünk a szabadsággal. Döntünk-e, amikor dönthetünk. Fölszó­lalunk-e, amikor módunk adódik rá, elmegyünk-e választani, amikor elmehetünk, feliratkozunk-e a névjegyzékbe, amikor kivívtuk magunknak a jogot, hogy feliratkozzunk."