„Ne mosdassuk a nemzetárulókat” – tüntetők fogadták az MSZP vezetőit Kolozsváron

Új alapokra kívánja helyezni a külhoni magyarsággal kapcsolatos politikáját a Magyar Szocialista Párt, amely szerdán „történelmi jelentőségűnek” nevezett elnökségi ülést tartott Kolozsváron. Mesterházy Attila MSZP-elnök elnézést kért azoktól a határon túli magyaroktól, akiket alakulata megsértett a 2004. december 5-i népszavazáskor a kettős állampolgárságot elutasító álláspontjával. A kincses városban kora este rendezett fórumon mintegy félszáz tiltakozó állta el az MSZP-s politikusok útját, akiknek csak rendőri kísérettel sikerült bejutni a rendezvénynek otthont adó épületbe.



Botrányba fulladt tegnap Kolozsváron a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kihelyezett elnökségi ülését követő nyilvános fórum, amelynek helyszínén az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a CFR labdarúgócsapat magyar szurkolótáborának tagjai fogadták az ellenzéki párt vezetőségét.

A Mesterházy Attila MSZP-elnök által a Minerva-házba meghirdetett, nemzetpolitikai tárgyú előadás kezdetén mintegy félszázan próbálták megakadályozni, hogy az alakulat elnöksége bejusson az épületbe. A szocialisták külhoni magyarsággal kapcsolatos politikája, valamint kolozsvári jelenléte ellen tiltakozók „mocskos gazembereknek, nemzetárulóknak” nevezték az MSZP vezetőit, ugyanakkor többek között „Nem bocsátunk meg 2004. december 5-ért, nem felejtünk”, „Ne mosdassuk a nemzetárulókat” feliratú transzparenseket mutattak fel.

Az anyaországi politikusoknak végül csak rendőri kísérettel sikerült bejutniuk a fórumnak otthont adó épület szárazkapuján, miközben a tiltakozókat már nem engedték be a rendezvényre: a rendőrség kizárólag azok számára biztosított bejárást, akikre a szervezők rámutattak. Különben az EMI közleményében az arcátlanság netovábbjának nevezte, hogy „az elmúlt nyolc évben semmiféle megbánást nem tanúsítva”, az MSZP elnöke a nemzetpolitikáról kíván előadást tartani Erdély fővárosában. A szervezet felszólította Mesterházyt és fóruma házigazdáját, Markó Béla volt RMDSZ-elnököt: előadásukkal „ne szennyezzék az erdélyi közéletet”.

A barátságosnak egyáltalán nem nevezhető fogadtatást megelőzően Mesterházy a kincses város egyik legdrágább szállodájában, az ötcsillagos City Plaza Hotelben rendezett sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az MSZP szemléletváltást kíván végrehajtani a külhoni magyarsággal kapcsolatos politikáján. Elismerte, hogy a nemzetpolitika sem a szocialista kormányok, sem az MSZP politikájában nem kapott kellő hangsúlyt, ezért jogosan kritizálták a baloldalt Magyarországon és a határon túl. „2004. december 5-én az MSZP egy rossz politikai kérdésre rossz választ adott, kárt okozva ezzel a magyar-magyar kapcsolatoknak és olyan érzést keltve, amely joggal sértette a határon túl élő honfitársainkat. Ez téves politikai döntés volt, amiért elnézést szeretnék kérni mindenkitől, akit ezzel megsértettünk” – jelentette ki Mesterházy. Hozzátette: nem véletlenül került az MSZP kihelyezett elnökségi ülése a kincses városba: a magyarság kulturális központjaként számon tartott Kolozsvár szerinte önmagában is szimbolizálja az esemény „történelmi jelentőségét”.

Az ülésen elfogadott, egyelőre nem nyilvános nemzetstratégiai programból Mesterházy azt emelte ki, hogy pártja nem fogja a határon túli régiókba „exportálni” a magyarországi belpolitikai vitákat, az egyenlőség elvét akarja érvényesíteni a határon túli magyarság legitimen választott képviselőivel, szervezeteivel, a be nem avatkozás elvét követve pedig nem kíván belefolyni a határon túli magyarok életét alapvetően meghatározó országok belpolitikai viszonyaiba.

A célok között a külhoni magyarság törekvéseinek támogatását, a szülőföldön való boldogulás segítését említette, emellett közölte azt is, hogy hosszú távú stratégiát kívánnak kidolgozni egy tíz évre szóló kárpát-medencei fejlesztési program elkészítésének céljával. Különben kérdésre válaszolva Mesterházy cáfolta, hogy az MSZP a 2014-es magyarországi választásokra tekintettel próbál közeledni a határon túliakhoz. „Nagy a lemaradásunk, sokat kell tennünk azért, hogy elnyerjük a magyarok bizalmát. De realisták vagyunk, és nem gondoljuk, hogy hirtelen tömegesen fognak ránk szavazni a külhoni magyarok” – jelentette ki a szocialista pártelnök.

Provokálnak a román nacionalisták:- leckéztessük meg a magyarokat!!

              
A jelenlegi kormánypártok korábbi retorikája alapján bizonyosak lehettünk abban, hogy a magyarellenes hangulatkeltés előkelő szerepet kap majd a választási kampányban. Az utóbbi napokban azonban nem csupán a nagypolitikában, hanem alacsonyabb szinten, sőt a magát civilnek nevezhető szféra részéről is olyan megnyilvánulásokat tapasztalhattunk, amelyek már túllendítik az ügyet az egyszerű „kampánymagyarozás” szintjén.


Egy notórius sovinisztaként közismert, román történésznek, Dinu Giurescunak tulajdonított kiáltvány jelent meg, miszerint a románoknak minél nagyobb számban részt kell venniük a választásokon, hogy a magyarok ne juthassanak be a parlamentbe.

Ez még alapvetően a privát elmebaj kategóriába tartozik – kiderült azonban, hogy a kiáltványt kormányhivatalok dolgozóinak küldözgetik szét villanypostán és kormánypárti kampányeseményeken is felolvassák. Innentől kezdve pedig intézményes szintre emelt, magyarellenes propagandáról beszélhetünk. Különösen aggasztó, hogy az utóbbi időben a Székelyföldön is megszaporodtak a hasonlóan eszelős megnyilvánulások.
Magukat civilnek mondó, soviniszta román szervezetek olyan nyilatkozatokat tesznek közzé, amelyek mintha már a szekus stílusú provokációkat idéznék: a magyarok, jogaik védelmében szervezett megmozdulásait – még ha azok néha kampányízűek is – sovén akcióknak bélyegzik, és a fasiszta korszakot idéző, magyarellenes intézkedésekből álló szlovák modell romániai meghonosítását javasolják. A PC háromszéki jelöltje pedig most már azért is a magyarok ellen uszítaná a románokat, mert a magyar diákoknak lehetőségük van magyarországi érettségi oklevelet szerezni.

Folyamatos provokáció éri a magyarokat – márpedig ebben a helyzetben észnél kell lenni, nem szabad felülni a hergelésnek, mert a helyzet további mérgesedése csak a provokátoroknak kedvezne. Az uszítókat meg kell bélyegezni, fel kell jelenteni minden lehetséges hazai és külföldi fórumon, rá kell világítani, hogy egyes körök az etnikai konfliktus szításában érdekeltek – de számunkra csak egy út létezik: a békés, de annál határozottabb, civil és intézményes kiállás és küzdelem a magyarokat megillető önrendelkezési jogok mellett.

*************

Kormány-email: leckéztessük meg a magyarokat!



Román kormányhivatalokban terjesztik Dinu C. Giurescu akadémikusnak, a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) képviselőjelöltjének a felhívását, amelyben azzal próbálja mozgósítani a választókat, hogy a magas román részvétel kiszorítaná a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) a parlamentből – írta kedden az Új Magyar Szó című internetes újság.


A portál szerint a választási kampány első napjaiban a pénzügyminisztérium és a mezőgazdasági minisztérium több száz alkalmazottjának munkahelyi elektronikus postacímére küldték szét a nacionalista felhívást.
“Románok! Menjetek el minél többen szavazni! Ha a részvételi arányotok meghaladja a 60-65 százalékot, akkor a 22 évből 13,7 éven át kormányzó RMDSZ nem jut be a parlamentbe, s többé nem tudja zsarolni leendő szövetségeseit. Talán végre felébredünk, s megleckéztetjük őket! Ha hazafi vagy, olvasd, és add tovább!Ugyérzem 1940 ben vagyok az országhatáraink összeomlásának idején !” – idézte a honlap Giurescu vírusként terjedő kiáltványát, amelyet az USL november 10-i, Prahova megyei kampányrendezvényén fel is olvastak.

A rendezvényen részt vett Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke is, aki úgy érvelt: az USL-nek a parlamenti helyek kétharmadának a megszerzése a tét, hogy ne kelljen az alkotmánymódosításnál az RMDSZ-szel egyezkednie.

A maszol.ro úgy tudja, a Giurescu-kiáltvány szövegét az adóhivatal egyik tanácsosa kezdte terjeszteni e-mailen. Leveleit a munkahelyi címéről küldte át a pénzügyminisztériumi alkalmazottak munkahelyi címére, majd ezek egyike a mezőgazdasági minisztériumba is eljuttatta a felhívást, ahol szintén terjeszteni kezdték. A kampányszöveg a mezőgazdasági minisztérium több száz alkalmazottjához eljutott, és a szaktárca megyei kirendeltségeinél is sokan megkapták – írta a portál.

Márton Árpád parlamenti képviselő a honlapnak úgy nyilatkozott: a köztisztviselőknek tilos a munkaidejükben kampányolniuk, és a közintézmények infrastruktúráját nem használhatják kampánycélokra.

“Ha pedig egy magas beosztású minisztériumi hivatalnok a beosztottjainak körlevelekben küldözget kampányszövegeket, az akár hivatali hatalommal való visszaélésnek is minősülhet. Ez pedig bűncselekmény” – szögezte le a maszol.ro-nak Márton Árpád.

**********
Az RMDSZ feljelentést tett a Diszkriminációellenes Tanácsnál Dinu C. Giurescu történész kiáltványa miatt



Az RMDSZ főtitkára elmondta, a történész „Az egészséges Romániáért” címmel kiáltványt fogalmazott meg, amelyből két rövid részletet idézett: „magas román részvétel mellett az RMDSZ nem jut be a parlamentbe” illetve „leckéztessük meg a magyarokat”.

A kiáltványt különböző kampányrendezvényeken olvassák fel, sőt, már néhány közintézményben is elkezdték terjeszteni, így a mezőgazdasági és pénzügyminisztériumban a közalkalmazottak küldik szét a kiáltványt e-mailen keresztül.

„Az eljárás elsősorban törvényellenes, hiszen az 1999/180-as, a közalkalmazottak jogállására vonatkozó törvény 44-es cikkelyének 3-as bekezdése világosan kimondja: a közalkalmazottaknak tilos politikai meggyőződésüknek és hovatartozásuknak hangot adni munkájuk végzése közben, másodsorban pedig etikátlan. Éppen ezért az RMDSZ nyilvánosan is azt kéri a két minisztériumtól, vizsgálja ki az ügyet, és intézkedjen a kiáltvány terjesztői ellen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szívesen segít a két közintézménynek e-mail-címekkel, levelezőlistákkal vagy egyéb bizonyítékokkal. Egyébként a Szövetség ma írásban is letette vonatkozó kérését a mezőgazdasági és a pénzügyminisztériumhoz. Ugyanakkor arra kérjük a román és a magyar értelmiséget, foglaljon állást az ügyben, mert úgy véljük, senkinek nem érdeke a nacionalista retorika 2012-ben, Romániában, az Európai Unió tagállamában” – közölte Kovács Péter.

Az RMDSZ országos kampányának vezetője ismertette, Maros megyében a Szövetség kampányanyagait több településen is letépték, megrongálták.

„Jedden, Mezőmadarason, Pókán, Marossárpatakon és Sáromberkén ismeretlen tettesek letépték az RMDSZ általános választási üzeneteit, valamint a Szövetség jelöltjeit, Markó Béla szenátor-, Borbély László és dr. Kelemen Atilla képviselőjelölteket bemutató bannereket. Úgy véljük, szervezett rongálásról van szó, az RMDSZ az eseteket jelentette a Megyei Választási Irodánál, és feljelentést tett a Maros megyei rendőrségen a parlamenti választásokra vonatkozó 2008. évi 35-ös számú törvény megsértése miatt. Marosvásárhelyen pedig ma Frunda György szenátorjelölt választási molinóját távolította el a rendőrség törvénytelenül egy magántulajdonban lévő ingatlanról, információink szerint Dorin Florea Demokrata –Liberális Párti polgármester utasítására” – ismertette Kovács Péter főtitkár

Európai szintű polgári kezdeményezés az egységes kisebbségvédelemért

Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) is támogatja azt, hogy európai szintű polgári kezdeményezéssel indítsák el az Európai Unióban a minden tagországra kötelező kisebbségvédelmi szabályozás megalkotását - közölte Borbély Lászlónak, az RMDSZ politikai alelnökének irodája szombati hírlevelében.

Borbély László a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnökeként, házigazdája volt Marosvásárhelyen a Nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek az EU-ban címmel pénteken és szombaton rendezett szemináriumnak. A tanácskozáson mások mellett Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója, Frunda György RMDSZ-es szenátor, Markó Attila a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára, valamint a romániai német, horvát, örmény, zsidó és roma kisebbségek képviselői vettek részt.

A szeminárium szónokai egyetértettek abban, hogy az Európai Unióban ki kell dolgozni egy egységes, minden tagállamra érvényes kisebbségvédelmi szabályozást. A jogalkotási folyamat elindítására az úgynevezett európai szintű polgári kezdeményezést látják legalkalmasabbnak. Ha ugyanis hét tagország legalább egymillió polgára aláírásával támogat egy kezdeményezést, akkor az uniónak foglalkoznia kell vele.

„A kezdeményezés az RMDSZ februárban megtartott Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fogalmazódott meg, és ehhez sikerült megnyernünk a FUEN támogatását, így együtt dolgozunk a kezdeményezés beindításán, amely jövő év elején lesz esedékes” - mondta Borbély László.

Az RMDSZ politikusa a FUEN támogatását kérte a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának megakadályozásában is. Borbély szerint rendkívül súlyos fejlemény, hogy a román Legfelső Bírói Tanács (CSM) "egy egész közösség" ellen indított vizsgálatot, amiért az Igazság napján az erdélyi magyarság tüntetni merészelt egy igazságtalan bírásági öntés ellen.

Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója elmondta, azért van szükség a nemzeti kisebbségek jogainak a szabályozására, mert amíg a most csatlakozó országoktól bizonyos elvek tiszteletben tartását megkövetelik, addig a régi tagországokban nem ellenőrzik betartásukat, így egyes közösségek helyzete egyre rosszabb lesz, és a kisebbségek védelme nem biztosított az Európai Unióban.

A FUEN Európa legnagyobb nemzeti kisebbségi ernyőszervezete. Az 1949-ben Versailles-ban megalakult FUEN az őshonos nemzeti kisebbségek több mint 90 szervezetét tömöríti 32 országból.

Az európai szintű aláírásgyűjtés megszervezését több erdélyi magyar szerezet is támogatja, ám egymással nem konzultálnak.

Erdélyi „nagyüzem” Orbánnál

Az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, valamint az RMDSZ vezetőségét fogadta tegnap külön-külön budapesti hivatalában Orbán Viktor kormányfő.

Az EMNP vezetőivel folytatott megbeszélésen a felek áttekintették a romániai helyzetet ,és megállapították, közös magyar érdek a demokratikus értékek megőrzése és a jogállamiság stabilitása Romániában. A tárgyaláson jelen volt Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke, Toró T. Tibor, a párt elnöke és Demeter Szilárd, aki a júniusi helyhatósági választáson az alakulat kampányfőnöke volt. A magyar kabinetet a kormányfő mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár képviselte.

Orbán Viktor ezt követően találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel és Biró Rozáliával, az SZKT elnökével. A tárgyalásról beszámoló Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közleményében azt írta: Orbán Viktor és Kelemen Hunor alapvető fontosságúnak tartja, hogy az őszi romániai parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen. A felek továbbá egyeztettek „a romániai magyar iskolarendszert fenyegető, aggasztó jelenségekkel szemben szükséges lépésekről” is.

Közleményében az RMDSZ-elnöke konstruktívnak nevezte a megbeszélést, amelyen áttekintették azokat a politikai kihívásokat, amelyekkel az erdélyi magyarságnak ebben az évben szembe kell néznie, de szó esett a határ menti együttműködési lehetőségekről is. „Konstruktív megbeszélést folytattunk, amelynek végén megállapodtunk, hogy konzultáció előzi meg a nemzetpolitikai szempontból fontos ügyeket, és közösen lépünk fel minden olyan esetben, amikor ez indokolt, például a Mikó-ügyben vagy a MOGYE esetében” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki tavalyi megválasztásakor a Fidesz és az RMDSZ viszonyának rendezését tűzte ki célul.

Eközben Kövér László házelnök a Magyar Hírlapnak adott interjúban úgy nyilatkozott, nem ért egyet Németh Zsolt államtitkárral, aki nemrég közölte: a magyar kormány kész a korábban okozott sérelmek meghaladására, s együttműködésre törekszik az RMDSZ-szel. Az Országgyűlés fideszes elnöke elmondta: „nem úgy tudja”, hogy ez lenne a magyar kormány hivatalos álláspontja. „A magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy bármiféle – úgymond – sérelmeket számon tartson vagy meghaladjon. A kormány a nemzetpolitikai céljaink megvalósításához szövetségeseket keres, és ezekkel érzelmek nélkül együttműködik. Más kérdés, hogy mint a Baltikumtól a Balkánig terjedő posztszovjet térség leghosszabb időt kormányon töltött pártjának, azaz az RMDSZ-nek a román politikai elithez sikeresen integrálódott „főtisztjei” felelősek az erdélyi magyarság drámai fogyásáért, gazdasági és társadalmi elsúlytalanodásáért és politikai jogainak folyamatos kétségbe vonásáért, megnyirbálásáért, az autonómia célkitűzésének elsikkasztásáért” – fogalmazott Kövér. A politikus szerint az RMDSZ vezetése „régóta az MSZP-vel ápolja a legszorosabb kapcsolatot, és mindkét párt ugyanolyan bolsevik gyökerekből táplálkozik, az erkölcseik, mentalitásuk és érdekeik is közösek”.

Az erdélyi magyar pártok vezetői szerint jogos elvárás a választójog

Az erdélyi magyar politikai pártok vezetői örülnek a magyarországi választójogi törvénymódosításra vonatkozó fideszes javaslatnak, mely szerint a 2014-ben esedékes országgyűlési választáson a határon túli magyar állampolgárok is megkapják a magyarországi választójogot. A csütörtökön kiszivárgott koncepció értelmében a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a Fidesz javaslata természetes következménye az állampolgárság megadásának. A szövetségi elnök szerint fontos, hogy a törvény konkrét megoldást ajánljon arra, hogy a határon túli magyarok hogyan tudnak majd élni a szavazati jogukkal. Kelemen Hunor ugyanakkor aláhúzta, a magyarországi országos listára olyan, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok is rákerülhetnek, akik képviselni tudják a külhoni magyarságot.

„Jogosnak tartom, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is, azaz ne legyen kétféle magyar állampolgárság. Korábban több terv, elképzelés is felmerült, erről a változatról Orbán Viktor miniszterelnök már júliusban Tusnádfürdőn is tájékoztatott, nemrég pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel is tárgyaltam a témáról, és várhatóan a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) soron következő plenáris ülésén, novemberben is napirendre kerül a téma” – mondta Kelemen Hunor. „Úgy vélem, a tervezet kidolgozásakor figyelembe kellett venni azt is, hogy mekkora a toleranciája a magyar társadalomnak. A koncepció jó megoldásokat javasol szerintem, melyeket a magyarországi adófizetők is el tudnak fogadni” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.

Szász: külhoni képviselőket a parlamentbe

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke óriási előrelépésnek nevezte a Fidesz kezdeményezését, és úgy értékeli, a kormánypárti frakció javaslata révén a nemzet immár a közjog és a közélet területén is egyesülhet. Hozzátette, egyelőre nem ismeri a választójogi törvény módosítására vonatkozó javaslat részleteit, de a konzultáció során javasolná, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne kizárólag a magyarországi országos listára szavazhassanak. „Bár nyilván számos technikai akadállyal kell számolni, az volna a legmegfelelőbb, ha az erdélyi magyarok is delegálni tudnának a parlamentbe, főleg hogy a könnyített honosítás révén már jelenleg is több mint százötvenezer határon túli magyar kapott állampolgárságot. Úgy vélem, ez érdekesebbé, tartalmasabbá tenné az Országgyűlést. Ugyanakkor területi kötöttségről is lehetne beszélni: el tudok képzelni egy olyan választójogi törvényt is, mely szerint határon túli választókerületek jönnek létre, így például a székelyföldi, magyar állampolgársággal rendelkező, szavazati joggal bíró személyek egy vagy akár több képviselőt küldhetnének az Országházba” – nyilatkozta a polgári párt elnöke, aki szerint egy ilyen választójogi törvény gyakorlatilag támogatná az erdélyi aszimmetrikus regionalizációs törekvéseket.

Toró: hatalmas lépés a választójog kiterjesztése

Rendkívül fontos és a nemzetegyesítési folyamat hatalmas lépése lesz, ha a kisebbségben élő magyarok is szerepet vállalhatnak az anyaország politikai életében – értékelte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke. Hangsúlyozta, jogosnak tartja, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is. „Örömmel fogadtuk a hírt, és számítottunk rá. Úgy értékelem, a választójog kiterjesztése hatalmas lépés lenne az összmagyar nemzetintegrációs folyamatban, melynek szívből lehet örülni. Ugyanakkor érthetetlenek azok a kifogások, melyeket számos anyaországi és erdélyi magyar politikus fogalmazott meg a Fidesz-koncepció kapcsán. Én személy szerint semmiféle veszélyt nem látok a választójog kiterjesztésében” – nyilatkozta a legfiatalabb erdélyi magyar párt ideiglenes elnöke. Kérdésünkre, hogy jobbnak tartotta-e azt a korábban felmerült opciót, mely szerint a külföldön élő magyarok saját képviselőkre voksolhattak volna, Toró úgy válaszolt: érdemes gondolkodni majd egy olyan változaton is, mely szerint a külhoni magyarok egyéni választókerületekben voksolhatnak saját jelöltjeikre. „Nem tartanám rossz megoldásnak, ez is bekövetkezhet, de nagy győzelemnek nevezném azt is, ha a választójogi törvény a jelenlegi koncepció szerint módosul” – fogalmazott Toró T. Tibor.

**********
Az MSZP ellenzi a törvényjavaslatot

Az MSZP bírálta, a Jobbik pedig részben elfogadhatónak tartotta a Fidesz–KDNP új, választási rendszerről szóló javaslatát tegnap Budapesten, az alkotmányügyi bizottság ülésén, ahol Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette a választási rendszerről szóló koncepciót. A frakcióvezető bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP százhat egyéni országgyűlési választókerületet és kilencvennégy, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol. Vitányi István fideszes képviselő kiemelte: a javaslat kiküszöböli az eddigi aránytalanságokat, valamint rendezi a határon túli magyar állampolgárok és a kisebbségek választójogának kérdését.

Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője azt mondta, pártja egyetért a javaslat 11 kérdésfelvetésével, a Jobbik szerint is ezek a legfontosabb pontok, amelyeket rendezni kell. Egyetértett azzal is, hogy a választási rendszer egyfordulós, kétszavazatos és töredékszavazatokat visszaszámláló legyen. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a javaslat az egyéni választókerületek magas száma miatt aránytalanságot eredményez majd. Szerinte ha a kormánykoalíció meg tudná őrizni a jelenlegi támogatottságát, akkor a 106 egyéni választókörzet „hatalmas mértékű” mandátumtöbbletet jelentene a Fidesz–KDNP-nek egy következő választáson. A jobbikos politikus 5 százalékos helyett 4 százalékos bejutási küszöböt javasolt, valamint megszüntetné az ajánlószelvények rendszerét azon pártok számára, amelyek az előző választásokon legalább egyszázalékos eredményt értek el.

Gyüre Csaba egyetértett a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával. Az MSZP-s Lamperth Mónika szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel a törvénnyel „be tudja betonozni a hatalmát”, de ha a kormánykoalíció folytatja, „ámokfutásszerű kormányzást”, akkor a választók le fogják váltani a Fidesz–
KDNP-t. Hangsúlyozta: a szocialista párt a határon túli magyarok közül csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára adna választójogot, vagyis azoknak, akik viselik döntésük következményeit.
Amint arról beszámoltunk, a magyarországi választójogi törvény módosítására azért van szükség, mert az Országgyűlés még 2010-ben úgy döntött, hogy 200 főre csökken a parlament létszáma a jelenlegi 386-ról.

Băsescu: az RMDSZ zsarolással érte el a regionális átszervezés elhalasztását

Az RMDSZ a politikai instabilitás veszélyével zsarolva utasította el az ország regionális átszervezését – jelentette ki Traian Băsescu államfő szerdán este.

Nem tartom korrektnek, hogy egy kisebbséget képviselő partner etnikai érdekektől vezérelve megakadályozza a többség számára kedvező folyamatokat. Ez politikai erkölcs kérdése. A magyar kisebbség is része ennek az országnak” – fejtette ki az államfő a 10TV televízióban, szerda este.

„A zsarolásnak is van határa” – szögezte le Băsescu, aki szerint az RMDSZ amiatt tanúsított ellenállást az átszervezés ügyében, mivel meg kívánja tartani a megyei tanácsokban meglévő erőfölényét, helyi tisztségekhez és klientúrákhoz ragaszkodik. Hozzátette: nem igaz, hogy elhamarkodott volt a közigazgatási átszervezési törekvés, hiszen arról régóta egyeztet a kormányfővel.

Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője „igazságtalannak” nevezte Băsescu vádjait. „Nem értem az államelnök urat. Amikor szükség volt a többségre a népszerűtlen intézkedésekhez, az RMDSZ jelen volt és tartotta magát az egyezséghez. (...) Az is zsarolás volt-e, amikor az RMDSZ Románia, uniós és NATO-csatlakozása mellett állt ki?” – fogalmazott Máté a NewsIn hírügynökségnek.

Mint ismeretes, az RMDSZ úgy döntött a hétvégén, hogy a regionális átszervezés elhalasztását kéri a kormánykoalícióban.

Román hisztéria a Székelyföld brüsszeli képviselete ellen

Heves magyarellenes hangulatkeltésre használta fel az utóbbi hónapokban egyre nacionalistább retorikát alkalmazó román ellenzék és a sajtó egy része azt, hogy kiderült: az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselő kedden megnyitja a Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben. A hírt reggel a Realitatea hírtelevízió dobta be a köztudatba, bemutatva a Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula által aláírt meghívót, amely szerint kedden délután öt órától az Európai Parlament épületében tartják a képviselet ünnepélyes megnyitóját.

A magyar ügyekben korábban is számos alkalommal nacionalista hangnemben megnyilvánuló csatorna honlapján mindezt úgy ütik fel, hogy „az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismét arra készülnek, hogy felszítsák a kedélyeket – ha nem Brüsszelben, akkor Bukarestben”.

Az ügy kapcsán a nagyobbik ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azonnal offenzívába lendült, és a kormány közbelépését követelte. Cătălin Ivan, a párt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint a helyzet aggasztó, ugyanakkor nem kell hisztériába esni.

„Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek működnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létező, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság. Provokáció is lehet, ami egyesek számára hangzatos lehet. Szinte minden, ami európai szinten történik, belpolitikai ügyekkel kapcsolatos. Nem tudom, miért teszi ezt Tőkés úr, talán a két romániai magyar párt közötti csatáról szól. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) sorain belül nem okoz gondot, mivel ők támogatták Tőkést az EP alelnöki tisztségének elnyerésében. Mi többiek azonban aggódunk amiatt, hogy az RMDSZ zömmel a magyar EP-képviselőkkel hangolja össze politikáját, és csak magyarul beszélnek. Az aggodalom azonban elégséges, nem kell hisztérikusan reagálni, hiszen midig tudtuk, hogy az RMDSZ inkább Budapest felé tekint, mint Bukarestre” – hangoztatta Ivan.

Felhördült az ellenzék

Bukaresti páttársai azonban nem fogadták meg Ivan tanácsát, és igencsak vehemensen reagáltak a képviselet megnyitásának hírére.

Olguţa Vasilescu, a PSD szóvivője bírálta a kormányt, amiért nem reagál Tőkés lépésére. „Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem reagál a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak" – sérelmezte Vsailescu.

A PSD-s politikusnő szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét.

„A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tőkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen” – fogalmazott Vasilescu.

Hevesen kikelt a képviselet megnyitása ellen Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke is. Szerinte a kormánynak határozott álláspontot kell kialakítania az üggyel kapcsolatosan. Közleményében „törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan” jelzőkkel illeti az RMDSZ-es európai parlamenti képviselők kezdeményezését. Ő is azzal érvel, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket azon országok alkotmánya vagy törvénykezése is elismer, amelyben találhatók.

Támadásba lendült a kormánykoalíció egyik pártja is: szintén keményen bírálta a lépést a Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR), amelyet a jelenlegi ellenzéki pártokból kilépett, a kormányt támogató honatyák alapítottak, és amely ezért cserében megkapta a védelmi miniszteri tisztséget.

A PSD-ből kilépett Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az UNPR vezető politikusa szerint a képviselet megnyitása alkotmányellenes, és az állami hatóságoknak is fel kell lépniük ellene. Szerinte fölösleges provokációról van szó, az Európai Unió ugyanis nem ismerheti el a Székelyföld létezését.

Sógor Csaba: normális és szükséges lépés

Nem így látja viszont Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, aki szerint már jóval korábban meg kellett volna nyitni a székelyföldi képviseletet Brüsszelben.

„Azért székelyföldi képviselet a neve, mert a Székelyföld név jóval régebbi, mint a 43 Hargita, Kovászna és Maros megye megnevezések, sőt a most az év európai fájává választott hatszáz éves csíkszenléleki hársfánál is régebbi” – ecsetelte Sógor.

A politikus igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, rámutatva, hogy a kezdeményezés nem alkotmányellenes, hanem normális, reális igényeknek megfelelő lépés.

„Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda működik” – tájékoztatott Sógor, hozzátéve, hogy román kollégái akkor nem panaszkodtak, amikor egy suceavai képviselő Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta.

A Székelyföld képviselete a nevében foglaltak értelmében Maros, Hargita és Kovászna megye képviseleteként működik majd. A képviselet a Magyar Régiók Házában kap helyet. Létrehozásának célja az, hogy információt gyűjtsön az EU politikájáról, tájékoztassa a három megyét az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa és egyéb uniós intézmények döntéseiről, valamint ezek mellett az, hogy segítse az érintett megyék részvételét az európai uniós pályázatokon. Emellett kapcsolatot kíván teremteni a székelyföldi régió és az uniós intézmények között, és lobbitevékenységet is kifejt majd

CIRKUSZ A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS SZOBOR KÖRŰL

Valótlanságot állít a kolozsvári városháza abban a közleményében, mely szerint a Nicolae Iorga történésztől származó idézetet tartalmazó táblának a Mátyás-szoborcsoport elé helyezése a restaurálási terv része. A Kelemen Hunor kulturális miniszter által a Krónikához eljuttatott dokumentumokból kiderül: csupán a műalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvű táblára bólintott rá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság és a polgármesteri hivatal, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálás dokumentációjában.

Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság. A tervnek része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. A kolozsvári Polgármesteri Hivatal által tegnap elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani” – áll a kulturális miniszter által küldött tájékoztatóban.

A jóváhagyott terv pontosan leszögezi, milyen felirat kerül a szoborra, illetve a műalkotás elé tervezett táblára. Utóbbiról a dokumentum 3.9 paragrafusa beszél, amely szerint négy nyelven tüntetik fel a következő feliratot: „Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902 október 12-én”. A domumentumcsomag nem tartalmaz egyetlen utalást sem a Iorga-féle idézetre.

A Kolozsi Tibor szobrászművész aláírásával ellátott javaslatokat (a tábla pontos tervével együtt) maga Sorin Apostu polgármester is jóváhagyta. A restaurálást végző Concefa cégnek küldött levelében az áll: a „MATHIAS REX” feliratot tartalmazó táblát ugyanúgy helyezik vissza a szoborra, ahogy a restaurálás megkezdése előtt volt – az Utilitas Kft és a Part of Art alapítvány közös tervének megfelelően. Ugyanakkor a szobor elé tervezett táblát a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervnek megfelelően készítik el.

A kolozsvári polgármesteri hivatal keddi közlése szerint a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazta. Oana Buzatu szóvivő szerint az építkezési engedély is előírta egy „feliratos, bronzból készült lap” elhelyezését. Mint mondta, a restaurálást végző vállalat valószínűleg csak most helyezte el a táblát – ahogyan a terv azt előírta.

Kelemen Hunor kedd délelőtt felszólította a városházát, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közeléből, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál. Érvei szerint a műemlékvédelmi törvény is tiltja annak elhelyezését.

Egyetért László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Kelemen Hunor azon felszólításával, hogy azonnal el kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a szoborcsoport elől.

Az alpolgármester határozottan cáfolta a kolozsvári polgármesteri hivatal állítását, miszerint már az építkezési engedély tartalmazta a fent említett tábla elhelyezését. „Percről percre követtem az engedélyeztetési eljárást, a kulturális minisztérium által elfogadott technikai terv pedig nem csupán azt írja elő, hogy csak egyetlen bronztáblát helyezzenek el a szoborcsoport talapzata előtt, hanem annak teljes szövegét tartalmazza, sőt még a betűtípust is rögzíti” – nyilatkozta a Krónikának László Attila, aki állítása alátámasztására szó szerint felolvasta az engedélyezési dokumentáció vonatkozó passzusait. Az alpolgármester hozzáfűzte: megkapta Virgil Popnak, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Bizottság elnökének a jelentését, amelyben Pop is azt kéri: távolítsák el a táblát, illetve javasolja, hogy az eredeti terveknek megfelelően, helyezzék középre a hivatalosan engedélyezett, most a szoborcsoport jobb oldalán látható négy nyelvű bronztáblát.

„Félrevezeti a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat” – reagált a polgármesteri hivatal közleményére Máthé András, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke. „Amit tettek bűnténynek minősíthető” – kommentálta a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését az egyébként jogász végzettségű politikus. Kérdésünkre, hogy a történtek hogyan befolyásolják az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) koalíciós együttműködését, Máté András leszögezte: nem marad következmény nélkül, főleg akkor, ha az önkormányzat még kedden nem távolítja el a táblát. Hozzáfűzte: épp ezért péntekre összehívta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Állandó Tanácsát. „Ez nem csak a kolozsvári RMDSZ hátbatámadása, hanem a kolozsvári magyarság arcul csapása” – nyilatkozta Máthé András.

A Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt hétfő délután jelent meg egy román nyelvű tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

***********

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nyílt levélben kéri Kolozsvár polgármesteri hivatalát, a rendőrséget és a csendőrséget a Mátyás-szoborcsoport elé helyezett bronztábla eltávolítására.

Nyílt levél

Kolozsvár polgármesteri hivatalához
Kolozsvár rendőrségéhez
Kolozsvár csendőrségéhez

Megütközéssel vettük tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.

Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe.

Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetű márciusán – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.

Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását.

Kolozsvár, 2011. május 24.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében
Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök
Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke

Tőkés nem lát esélyt a változásra az RMDSZ-ben

„Bizalomépítő gesztusokat” vár Kelemen Hunortól, az RMDSZ új elnökétől Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában tegnap reggel úgy nyilatkozott, bár jó néven veszi az új elnöktől, hogy együtt kíván működni velük, szerinte Kelemen Hunor neve mégsem a változás üzenetét hordozza.

A műsorvezető kérdésére, miszerint erős elnöke lehet-e az RMDSZ-nek Kelemen, elmondta, inkább úgy tenné fel a kérdést, hogy erős lehet-e még a szövetség, ugyanis a választásokon a lehetséges magyar szavazatok mindössze egyharmadát szerezte meg. „Mi azért szervezkedünk, hogy a plurális egységben azt a másik kétharmadot is mozgósítani tudjuk, hogy az egész magyarság közös akaratával építsünk jövőt erdélyi, romániai magyarságunk számára” – szögezte le Tőkés.

Kelemen Hunor személye kapcsán kifejtette: „Azt mondta valamelyik héten, hogy Markó Béla a századforduló egyik legnagyobb politikusa. Ez egy értékítélet. Márpedig nagyon szomorú, hogyha úgy látjuk, hogy a neptuni politika következetes hordozója a századforduló legnagyobb politikusa.” Jelezte: felhívta az új elnököt, és gratulált neki megválasztása alkalmából.

Hozzátette: azt jó néven veszik az új vezetőtől, hogy az erdélyi összefogás keretében együtt kíván működni az EMNT-vel vagy a jövőbeli Erdélyi Magyar Néppárttal. „De egyelőre bizalomépítő gesztusokat várunk tőle, mert az RMDSZ eddigi magatartása mindig a kizárólagosság irányába haladt” – mondta, kifogásolva, hogy az érdek-képviseleti szervezet sok esetben úgy viselkedett, „mint a többi román versenypárt egyike”. Bírálta az „etnobiznisz-politikát”, ahol a „pénzosztás és a szavazatszerzés az elsődleges”, ahol az autonómia ügye háttérbe szorul.

Az EMNT vezetője bírálta az RMDSZ szerinte eddig követett doktrínái közül azt is, hogy az a jó, ha a párt mindig kormányon van. „Sajnos sokszor az elnyomóinkkal együtt haladva nem tudjuk a mi sajátos érdekeinket képviselni” – hangzott el a beszélgetésen, amelyen az EP-alelnök az úgymond egyenlő távolságtartás elvét is bírálta, tehát, hogy a romániai magyarság „éppoly távol lenne a Fidesz-kormánytól, mint a Gyurcsány-kormánytól”. „Ez egy képtelenség önmagában” – mondta a politikus, aki szerint Bukarest fontos a romániai magyaroknak, de Budapest legalább olyan fontos, hiszen az a nemzet fővárosa. „Kár, hogy az RMDSZ-kongresszus olyan mostohán fogadta Pelczné Gáll Ildikó alelnök asszonyt” – jegyezte meg.

Tőkés László elmondta, magyarországi példára Erdélyben is szükség van a nemzetpolitikai rendszerváltozásra. „Példának okáért a változás jegyében revideálnia kellene Kelemen Hunornak és az RMDSZ-nek az úgynevezett neptuni politikát, amikor is az RMDSZ 1996-tól bekerült a román hatalom fogságába” – fogalmazott az EP-alelnök, aki szerint számon kell kérni azokat a politikusokat, akik felelősek ezért „a politikai kisiklásért”, és anyagilag is el kell számoltatni őket. Szerinte olyan rendszerváltozást kell véghezvinni az egész Kárpát-medencében, amely más irányt szab a magyar nemzeti politikának. „Vagyis országpolitika helyett és kisebbségpolitika helyett nemzetpolitikában kell gondolkodnunk” – hangsúlyozta a Duna Televízió műsorában Tőkés László.

Tojászáporral fenyegetik a szakszervezetek az RMDSZ-t

Az RMDSZ Hargita megyei képviselőit és szenátyorait ábrázoló plakátokat ragasztottak, majd megdobálták tojásokkal az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség Hargita megyei tagjai Csíkszeredában, így tiltakozva az ellen, hogy a szövetség a múlt héten nem szavazta meg a megszorítások kapcsán a kormány ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítványt. Marosvásárhelyen a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömb tiltakozik szombaton a Kultúrpalota előtt, ahol az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa tartja ülését.

,,Ellenünk szavazott, meglopott. Tolvaj, keressétek!” – ez a felirat olvasható azokon a plakátokon, amelyekkel az Alfa Kartell Hargita megyei szervezete tiltakozó kampányt indított kedden az ellen, hogy az RMDSZ Hargita megyei képviselői és szenátorai a múlt héten nem szavazták meg az ellenzék bizalmatlansági indítványát.

Sorin Badea, az Alfa Kartell megyei vezetője szerint tízezer plakátot nyomtattak, ezer-ezerötszázat mindegyik RMDSZ-es parlamenti képviselő és szenátor arcképével. Elmondta, péntekig az összes plakátot kiragasztják azokon a településeken, amelyeket az egyes honatyák képviselnek.

A Verestóy Attila szenátort és Antal István képviselőt ábrázoló plakátokat Székelyudvarhelyen, illetve Székelykeresztúron, a Pál Árpád képviselőét Gyergyószentmiklóson, Kelemen Hunor kulturális miniszterét szülőfalujában, Csíkkarcfalván, Gyerkó László szenátorét Csíkszeredában, Korodi Attiláét pedig Tusnádfürdőn függesztik ki, mondta a szakszervezeti vezető.

Az első, Csíkszeredában kiragasztott plakátokat tojással dobálták meg a tiltakozók, Badea szerint pedig ugyanerre számíthatnak az RMDSZ-es politikusok is, ha nyilvánosan mutatkoznak.

Sorin Badea azt ígéri, hogy a tiltakozás erősödhet, ha az RMDSZ honatyái nem találnak megoldást a válságellenes intézkedések hatásának enyhítésére. Azt is elmondta, sorra járták a képviselők és szenátorok területi irodáit, de egyiküket sem sikerült elérniük, a telefonhívásokra és a párbeszédre való meghívásokra sem válaszoltak. Hozzátette, hétfőn Korodi Attila és Pál Árpád telefonon jelezte, hogy pénteken hajlandók találkoznia szakszervezetekkel.

Marosvásárhelyen is tiltakozni készül egy másik nagy szakszervezeti tömb, a CNSLR Frăţia is. A szakszervezetek a Kultúrpalota előtt kívánnak sztrájkőrséget állni, ugyanis itt zajlik szombaton az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának (SZKT) ülése.

Călin Orlando Cociş, a szakszervezeti tömb Maros megyei elnöke azt mondta: azt szeretnék, ha a CNSLR küldöttsége bemehetne majd az SZKT ülésére, ahol elmondanák elégedetlenségeiket, hiszen az RMDSZ a kormánykoalíció tagja.

Băsescu szerint tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt

Tíz százalékra kellene emelni a pártok parlamentbe jutásához szükséges küszöböt, vagy olyan választási rendszert kell alkalmazni, amely azt eredményezi, hogy két nagy párt váltsa egymást a kormányon – jelentette ki Traian Băsescu államfő hétfő este, egy televíziós műsorban. A liberálisok nem támogatják a parlamenti küszöb emelését, szerintük az elnök ezzel kapcsolatos kijelentése tulajdonképpen a kormánykoalícióban elégedetlenkedő RMDSZ-nek szóló figyelmeztetés. A szociáldemokraták egyetértenek a tíz százalékos küszöbbel, és jelezték: támogatnának egy ilyen irányú törvénymódosítást. Az RMDSZ képviselői elfogadhatatlannak tartják a felvetést. Mircea Geoană (PSD), a szenátus elnöke szerint Băsescu Orbán Viktorral együttműködve az RMDSZ kárára erősítheti az MPP pozícióját.

A B1 televízió egyik hétfő esti műsorának meghívottjaként Traian Băsescu leszögezte: teljes mértékben támogatja, hogy a politikai alakulatok parlamentbe kerüléséhez szükséges küszöböt a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra emeljék. „Még ennél is korrektebb megoldás lenne az egy- vagy kétfordulós, egyéni választókerületes rendszer bevezetése, mivel ezáltal két nagy párt kormányozhatna egymást váltva, esetleg egy kisebb párt támogatásával” – mondta az államfő, aki szerint a koalíciós megoldások akadályozzák a koherens és hatékony kormányzást.

Vosganian (PNL): az államfő az RMDSZ-nek üzent

Az államfő felvetését az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja. Varujan Vosganian PNL-alelnök kedden a Mediafaxnak nyilatkozva azt mondta: demokratikus szempontból elfogadhatatlan a tíz százalékos parlamenti küszöb. „Egyébként egy államfő méltóságán alulinak tartom, hogy azt sugallja: ne legyen joga a parlamenti képviselethez egymillió választópolgárnak, aki egy bizonyos pártra szavaz” – tette hozzá Vosganian.

A PNL alelnöke szerint Băsescu tulajdonképpen az RMDSZ-t figyelmeztette. „A tíz százalékos küszöbbel kapcsolatos kijelentésen az RMDSZ-nek kellene elgondolkodnia. A szövetség vélhetően elégedetlenségének adott hangot a koalíciós együttműködés és a kormány tekintélye kapcsán, az államfő pedig figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy nyugodjon le” – fejtette ki Varujan Vosganian.

Édler (RMDSZ): veszélyes vizekre téved Băsescu

Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a szövetség nem támogathatja a tíz százalékos parlamenti küszöböt, mivel ez megfosztaná a magyarokat a parlamenti képviselettől. Márton úgy véli: Băsescu vagy nem gondolta végig a felvetését, vagy pedig nyíltan azt kívánja, hogy a romániai magyaroknak ne legyen parlamenti képviselete. „Ilyesmiről nem történt egyeztetés a kormánykoalícióban. Jó lenne, ha az államfőnek csak egy hirtelenjében tett kijelentéséről lenne szó, ő szokott ilyen kijelentéseket tenni, később aztán árnyalja” – mondta. Márton Árpád hangsúlyozta: az államfő felvetéséről egyelőre nem esett szó az RMDSZ vezető testületeiben, így a szövetségnek még nincs hivatalos álláspontja Băsescu kijelentésével kapcsolatban.

Édler András György, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője keddi közleményében úgy fogalmaz: Băsescu elnök „veszélyes vizekre” téved akkor, amikor arról beszél, hogy tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt. „Remélem, hogy csak a »navigációs berendezések« pillanatnyi meghibásodása okolható ezért a »félresiklásért«, és az elnök nem szándékosan irányítja »hajóját« ebbe az irányba” – fogalmaz Édler. Szerinte a tíz százalékos küszöb a magyar képviselet és más kisebbségek végleges eltávolítását jelentené a parlamentből,ez pedig elfogadhatatlan törekvés egy magát demokratikusnak valló államban. „Ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, és ennek függvényében lehet, hogy újra kell gondolni az RMDSZ szerepét a politikai porondon” – áll az RMDSZ-képviselő közleményében.

A PSD támogatja a parlamenti küszöb emelését

A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivőjén keresztül jelezte: támogatják a tíz százalékos parlamenti küszöb bevezetését. Radu Moldovan kedden azt mondta: pártja megszavazna a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, és azt is támogatná, hogy az egyéni választókerületekben az első helyre kerülő jelöltek nyerjenek parlamenti mandátumot egy vagy két választási forduló után. „Jó lenne, ha az államfő komolyan venné javaslatát, és néhány hónap múlva is emlékezzen rá, nem úgy, mint a tavaly, amikor a Magyar Polgári Párttal (MPP) kapcsolatban felvetette a választási küszöb csökkentését” – fogalmazott a PSD-szóvivő.

Geoană szerint Băsescu Orbánnal együttműködve gyengítené az RMDSZ pozícióját

Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke honlapján azt fejtegeti, hogy a magyarországi választások eredménye, a Fidesz fölényes győzelme az MPP megerősödését eredményezheti, ennek kapcsán pedig nem lenne meglepő, ha Traian Băsescu Orbán Viktorral összhangban a polgári alakulat pozícióját erősítené, az RMDSZ kárára. A „Miért tölt el aggodalommal a magyarországi választások eredménye” című írásában Geoană azt írja: elsősorban a Fidesz és a „romániai magyar radikálisok” közti kapcsolat felől kell nézni a választások eredményét, mivel „ismert, hogy Orbán Viktor bátorítja Tőkés Lászlót és Szász Jenő MPP-elnököt, akárcsak a szlovákiai, vajdasági vagy ukrajnai magyarok radikális képviselőit”.

„Ámde azok a manőverezések is ismertek, amelyek révén Traian Băsescu az MPP pozícióját próbálja erősíteni az RMDSZ kárára” – írja Geoană, aki szerint a magyarországi választások eredménye arra enged következtetni, hogy az MPP nem csak Băsescu, hanem az új budapesti hatalom támogatását is élvezi majd.

„Hozzá kell tenni, hogy Băsescut és Orbánt nem csupán a néppárti tagság köti össze, hanem az is, hogy eddig kölcsönösen támogatták egymást. Következésképpen nem lenne meglepő, ha Băsescu és Orbán összehangoltan lépne fel, az RMDSZ pedig elveszítené a romániai magyar közösség fő képviselőjének státuszát. Ennek első lépése persze az lenne, hogy az RMDSZ-t megfosztanák kormányzati szerepétől” – fejtegeti Mircea Geoană.

RMDSZ - FIDESZ

Minél szorosabb együttműködést akar az RMDSZ a Magyarországon kormányra kerülő párttal, bármelyik is legyen az, a Jobbik kivételével – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. „A szélsőjobboldali Jobbik az egyetlen olyan párt, amelyet semmiképpen nem támogatunk, és nem örülünk annak, hogy ez az alakulat meglehetősen nagy népszerűségnek örvend a közvélemény-kutatások szerint. (…) Az RMDSZ és a romániai magyarok érdeke az, hogy az új magyar kormánnyal és kormánypárttal minél szorosabban együttműködjünk. Eddig is így tettünk, és a következőkben is így teszünk” – fogalmazott Markó.

Az új budapesti kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját illetően az RMDSZ azt fogja támogatni, hogy ez a kérdés minél hangsúlyosabban, intézményes formában legyen jelen a magyar kormány szintjén, mondta a szövetségi elnök. Hozzátette: a magyar kormánytól függ, hogy ez milyen formában valósul meg, akár úgy is, hogy ismét létrejön a Határon Túli Magyarok Hivatala.

Markó szerint a kettős állampolgárság kérdése már Romániában sem eredményez feszültséget. „Románia az EU tagja, de ettől függetlenül kedvezményeket nyújt a román állampolgárságért folyamodó moldovai állampolgároknak. Nem hiszem, hogy ellenkezést szülne, ha esetleg Magyarország is hasonló megoldást alkalmazna” – fejtette ki Markó Béla.

Az RMDSZ és a Fidesz közötti feszültebb viszonnyal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Markó azt hangsúlyozta, ez a viszony nem az Orbán Viktorral való személyes nézetkülönbségből, sem a Fidesz, illetve az RMDSZ doktrínájának eltéréseiből táplálkozik. „Egyszerűen arról van szó, hogy az RMDSZ mindig megpróbált saját álláspontot kialakítani bizonyos kérdésekkel kapcsolatban, ez pedig nem mindig egyezett a Fideszével. Amikor a Fidesz kormányon volt, nagyon jól együttműködtünk velük, ahogyan a jelenlegi kormánnyal is. Egyesek ezt felróják nekünk, de ismételten hangsúlyozom: a magyarság érdeke az, hogy minél szorosabb együttműködést keressünk minden magyarországi demokratikus párttal, különösen a kormánypártokkal” – mondta Markó Béla, aki szerint az új magyar kormánynak is érdekében áll a romániai magyarokat a bukaresti parlamentben és a kormányban képviselő RMDSZ-szel együttműködni.

Székelyföldi régió ???????

Látszólag az RMDSZ elégedetten ül a kormányban. Érdekes, hogy mind ez idáig csak az igazán szélsőséges pártok — mint a Nagyrománia vagy az Új Generáció — üvöltöztek az úgynevezett román—magyar kormány ellen, a többség elismerte, hogy a szövetségnek jó és megbízható szakemberei vannak, s csak az ország javára szolgál munkájuk.


Nem így, mióta a múlt héten a szenátus hallgatólagosan elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kidolgozott, a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakításáról szóló törvénytervezet. Akkor elszabadult a pokol, megkezdődött a haza- és Erdély-féltés újabb hulláma, a liberálisoktól a fiatal szocdemekig mindenki árulást ordított, s az aggodalom már-már eszüket vette a politikusoknak. Az RMDSZ meg mintha nem tudta volna, hogy a törvénytervezetét a képviselőházban — mely ügydöntő e kérdésben — aprópénzre szedik, s az eredeti elképzelésükből annyi marad, amennyit a Băsescu—Boc páros elfogadhatónak tart.

És ezt megerősítendő színre lépett Emil Boc miniszterelnök is. No meg azért is: nehogy nacionalista hívei rosszat gondoljanak róluk és pártjukról. A kormány feje, a magyar párt partnere különösebb óvatoskodás nélkül közölte koalíciós partnerével, az RMDSZ-szel, hogy jó lesz, ha a kérdésen még gondolkoznak, mert a javaslatot ebben a formában ők sem fogadják el. Miközben sietett leszögezni, hogy jelen pillanatban az alkotmány értelmében Romániának nem áll módjában olyan területi-közigazgatási egységeket létrehoznia, amelyeknek jogi statútumuk lenne, csupán újabb, kisebb fejlesztési régiókat, melyek lehetőséget teremtenek, hogy minél több uniós pénzt hívhasson le az ország.

És az RMDSZ törvénytervezete szerint éppen ezeket a fejlesztési régiókat szerveznék újra. Eszerint 8 helyett 16 lenne Romániában. Ennyi. Szó sincs közigazgatási átszervezésről, tehát az RMDSZ-nek most még az égadta világon semmi oka elégedettségre.

Különben Boc érthetően és a maga szempontjából megnyugtatóan közölte a románokkal, hogy nem eszik a kását olyan forrón, a tervezetről még egyeztetni fognak, s a képviselőházban majd érvényesítik politikai akaratukat. Reméljük, nem sikerül..........!!!!!!!!!!!!!!!.

Markó Béla: jó döntés volt kormányra lépni

Több lényeges törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadtatása szerepel az RMDSZ legfontosabb feladatai között a következő időszakban, ugyanakkor a magyar érdekvédelmi szervezetnek stabilizá­ciós tényezőnek kell maradnia a román kormánykoalícióban ― ezeket a gondolatokat fogalmazta meg szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke.


Politikai beszámolójában Markó az RMDSZ kormányra lépése óta elért eredményeit mutatta be, és felsorolta a szövetség legfontosabb célkitűzéseit. Ezek között az oktatási törvényt, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, valamint a régióátszervezési törvényt említette, hangsú­lyozva: ,,nem mindegy, hogy az RMDSZ kormányzati pozícióból vagy ellenzékből tárgyal ezekről". Az oktatási törvényről elmondta: ,,vigyáznunk kell, hogy az anyanyelvi oktatás szempontjából több engedményt tartalmazzon, mint a tavalyi tervezet. Megvannak erre az eszközeink: államtitkárunk van, a miniszterelnök-helyettes ezt a területet is felügyeli. Parlamenti képviselőinkkel együtt törölnünk kell azokat a rendelkezéseket, amelyek bizonyos tantárgyak esetében korlátozzák az anyanyelvű oktatást, sőt, pozitív diszkriminációt kell kiharcolnunk az anyanyelvű oktatásban, hogy az új finanszírozás miatt ne kelljen felszámolni magyar iskolákat és osztályokat" ― fejtette ki Markó Béla.

Az RMDSZ elnöke hozzátette: az oktatási törvénynek a decentralizációt is meg kell teremtenie, amelynek nyomán a helyi tanács és a közösség ,,nem csak tetőjavításról dönthet, hanem az iskolák igazgatásáról, a tanárok alkalmazásáról, tantervről is".

Hangsúlyozta, ezzel egy időben kerül napirendre majd a kisebbségi törvény, mely esetében ,,hosszú és nehéz vitákra" számítanak, és az RMDSZ számára fontos másik projekt a fejlesztési régiók átrajzolása ― mondta Markó, hozzátéve: a kormánykoalíciós partner Demokrata-Liberális Párt egyetért a régiók számának megkétszerezésével.

Markó szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban is az a feladata, hogy stabilizációs tényező legyen a koalícióban. Felhívta a küldöttek figyelmét, lehetőségük van akár 2012-ig, a következő választásokig kormányozni. Bízik benne, a demokratákkal sikerül megtalálni minden esetben azt a kölcsönös érdeket, amely fenntarthatja ezt a koalíciót. Közölte, hogy egy-két kivétellel az RMDSZ és a D-LP a romániai megyékben is megkötötte a politikai megállapodást a helyi politikai tisztségekről. Fontosnak nevezte, hogy sikerült elfogadtatniuk a demokratákkal azt az elvet, miszerint a lakosság etnikai aránya alapján osszák el ezeket a posztokat.

Borbély László környezetvédelmi miniszter hozzászólásában kitért arra, hogy nehéz tárcát irányít, és elmondta, a statisztikákból kiderül, tavaly az erdélyi megyék nem kaptak megfelelő támogatást a kormánytól, hogy idén ez másképp legyen, helyi egyetértésre van szükség, nem vitákra, arra, hogy az RMDSZ-esek együttműködjenek a demokrata-liberálisokkal a különböző pályázatok előkészítésekor.

Az SZKT megerősítette a szövetség ügyvivő testületének, a Szövetségi Állandó Tanácsnak azt a korábbi döntését, miszerint Takács Csabát nevezik ki ismét az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségébe. Ő ideiglenesen veszi át Kelemen Hunor helyét, aki jelenleg kulturális miniszter a bukaresti kormányban, az alapszabályzat szerint ez időre felfüggesztették az RMDSZ ügyvezető elnöki funkciójából. Szintén szombaton döntött a testület, és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökké választották Tánczos Barnát.

Benedek István belebukott a Guşă-szobor ügyébe

A Maros megyei RMDSZ-szervezet Területi Állandó Tanácsa leváltotta Benedek Istvánt a marosvásárhelyi városi tanács frakcióvezetői tisztségéből. A döntéshozó testület csütörtöki ülésén egyrészt elmarasztalta az RMDSZ-frakciót amiatt, hogy megszavazta az 1989 decemberében, Temesváron a tömegbe lövető Ştefan Guşă mellszobrának marosvásárhelyi felállításáról szóló határozatot, másrészt úgy döntött, hogy a frakciónak a továbbiakban konzultálnia kell a Tanáccsal a fontos ügyekben. A Területi Állandó Tanács felszólította az RMDSZ-frakciót, hogy nyilvánosan ismerje el tévedését a szoborügyben.

Benedek István csütörtökön benyújtotta lemondását a frakcióvezetői tisztségről, miután a Területi Állandó Tanács határozatban javasolta leváltását. A frakcióvezetői teendőket ideiglenesen Kolozsváry Zoltán tölti be. A megyei RMDSZ vezető testülete elégedetlenségének oka egyrészt az, hogy a városi tanács RMDSZ-frakciójának tagjai tavaly ősszel egyhangúlag támogatták szavazatukkal, hogy Marosvásárhelyen köztéri szobrot állítsanak a néhai Ştefan Guşă tábornoknak, aki 1989 decemberében a tüntetők közé lövetett Temesváron. Felrótták továbbá a frakciónak, hogy januárban azt is megszavazta, hogy a városi tanácsot Vasile Ghere ügyvéd képviselje abban a perben, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő indított a Guşă-szobor felállítását kimondó tanácsi határozat ellen.

A Maros megyei RMDSZ Területi Állandó Tanácsának döntése szerint a tanácsi frakciónak a következőkben konzultálnia kell a Tanáccsal minden fontosabb önkormányzati döntés előtt.

Mint ismeretes, a marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-frakciója annak fejében támogatta a Guşă-szobor felállítását, hogy a többi párt is szavazza meg Sütő András író szobrának elhelyezését a városban. Benedek István frakcióvezető később azzal mentegetőzött, hogy nem tudták, ki volt Ştefan Guşă, és milyen szerepet játszott az 1989-es forradalom lefolyásában.

Időközben széleskörű tiltakozás indult a Guşă-szobor felállítása ellen, a forradalmár-szervezeteken kívül felháborodásá adott hangot több civil szervezet és közéleti személyiség, köztük Herta Müller Nobel-díjas író, Zoe Petre professzor, Gabriel Andreescu politológus, William Totok író, Vladimir Tismăneanu professzor, Horia-Roman Patapievici író, filozófus, továbbá az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban és másutt élő, román származású értelmiségiek. A Pro Europa Liga nagyszabású tüntetéseket helyezett kilátásba, ha a szobor állni fog a marosvásárhelyi Vársétányon.

A tanácsi határozat ellen pert indított Tőkés László EP-képviselő, de ellene foglalt állást korábban a Maros megyei RMDSZ, és a szövetség országos vezetése, és az erdélyi magyar EP-képviselők is.

Húszéves az RMDSZ

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt két évtizedben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét — fejtette ki szombaton Kolozsváron Markó Béla, a szövetség elnöke.


Az RMDSZ megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget a kincses városban. A rendezvényre várták a romániai parlamenti politikai pártok elnökeit, a magyar kormány képviselőit, a magyarországi pártok és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőit is. Hivatalos volt az eseményre Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke is, aki azonban szombaton tartott nagyváradi református püspökavatás miatt nem utazott Kolozsvárra (a novemberben megválasztott Csűry Istvánt avatták a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökévé).

Markó a kolozsvári állami opera épületében az egykori alapítók, az erdélyi magyar civil szervezetek és történelmi magyar egyházak vezetői, a romániai és külföldi meghívottak előtt tartott beszédében felidézte: a diktatúra utolsó éveiben felgyorsult Romániá­ban a bomlás, eltűnt a magyar nyelv a közéletből, már a legeldugottabb székely településen sem lehetett magyar emléktáblát látni. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvá­sárhely, Csíkszereda, Nagyvá­rad és a többi erdélyi város nevét már a magyar újságokban sem lehetett leírni magyarul, nem volt egyetlen önálló magyar középiskola sem.

A nyolcvanas években egyre több magyar hagyta el Romániát, úgy látszott, hogy egyszínűvé válik az ország, és teljes diadalt arat a kommunista nemzetállam — mondta. Utóbb azonban bebizonyosodott, hogy Romániában mégis meg lehet maradni magyarnak. Bukarestben és Erdély különböző városaiban 1989 decemberében napok alatt jött létre az RMDSZ, napok alatt több százezren iratkoztak be a szervezetbe — emlékezett vissza Markó, aki szerint a magyar közösség akkor felismerte: szövetséget kell alkotni, el kell kerülni a pártosodást, azonnal és egységesen kell elkezdeni a politikai küzdelmet.

A szónok utalt a romániai magyarságon belüli vitákra, véleménykülönbségekre is. Tőkés László temesvári szerepvállalása azonban már akkor bebizonyította — fűzte hozzá —, hogy Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Szólt az RMDSZ első elnökének, Domokos Gézának és Sütő Andrásnak az érdemeiről is.

Az RMDSZ nélkül továbbra sem lehet jelentős változást végigvinni az országban — szögezte le Markó Béla. A szervezet stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt két évtizedben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét — mondta, hangsúlyozva: ,,Léptünk koalícióra többször, egyezségeinket betartottuk, és ezután is be fogjuk tartani, de mi csak egyvalakihez vagyunk hozzáláncolva: saját közösségünkhöz."

Emil Boc miniszterelnök üzenetét az RMDSZ-szel kormánykoalíciót alkotó Demokrata-Liberális Párt alelnöke, Ioan Olteanu olvasta fel. A kormányfő hangsúlyozta: az RMDSZ az elmúlt évek során az egyik legjobb partner volt, kiegyensúlyozott politikát folytatott, és jelentős szerepet játszott a romániai társadalom demokratizálásában. Bajnai Gordon miniszterelnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta a jelenlévőknek. Megállapította: az RMDSZ nélkül nehezen beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar—román együttélés új korszakáról, közös kormányülésekről. Gé­mesi szerint az RMDSZ megkerülhetetlen szereplője a magyar—román viszonynak, példát mutatott a Kárpát-medence egész magyarsága számára.

Az RMDSZ kompromisszumkészségére Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke is felhívta a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az MSZP és az RMDSZ egyaránt nehéz időkben vállalt kormányzati felelősséget, amikor ez a tevékenység nem népszerűséget hozott, hanem hatalmas felelősséget rótt rájuk. Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke a Fidesz és a KDNP nevében kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-nek lesz ereje a jövőben is párbeszédet folytatni a román többségi társadalommal, felvállalni a nemzeti egység ügyét az európai normák betartásával. Csak egy erős anyaország képes arra, hogy a határon túli nemzetrészeket támogassa, a nemzeti egységet megvalósítsa — hangsúlyozta Harrach Péter. Csapody Miklós az MDF nevében elmondta: az RMDSZ olykor a románokkal viaskodva vagy együttműködve, hol ellenzékben, hol kormányon mindig a pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében cselekszik.

Kisebbségvédelmi keretegyezményt sürget az Európai Néppárt

Az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről fogadott el politikai nyilatkozatot az Európai Néppárt bonni kongresszusa. A dokumentum az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának kezdeményezésére került a legnagyobb európai politikai alakulat kongresszusának plénuma elé. Az Európai Unió lakosságának tíz százalékát kitevő őshonos nemzeti kisebbségek fontos kulturális, intellektuális, gazdasági és szociális értékei az Európai Uniónak, védelmük, kultúrájuk és nyelvi sokszínűségük megőrzése alapvető érdeke az egységét kereső Európai Uniónak — áll az elfogadott nyilatkozatban.


Borbély László képviselő, az RMDSZ kongresszusi küldöttségének vezetője példa nélkülinek nevezte a kisebbségekre vonatkozó dokumentum elfogadását, és hangsúlyozta, hogy az Európai Néppárt első alkalommal említi hivatalos dokumentumban az őshonos nemzeti kisebbségeket, és nem kezeli őket együtt a tíz-húsz éve Európában élő bevándorlókkal. Borbély fontosnak nevezte, hogy a nyilatkozat olyan időszakban született, amikor Szlovákiában a nyelvtörvény az anyanyelvhasználatot, Ukrajnában új rendelkezések az anyanyelvű oktatást fenyegetik.

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő kiemelte, hogy az európai kisebbségvédelem erős eszközt kapott az Európai Néppárt támogatása révén, a nyilatkozatnak jelentős politikai súlya van, hiszen hivatkozási alap lesz az Európai Parlamentben is. Winkler hangsúlyozta, hogy a néppárti dokumentum az első lépés azon az úton, amelynek végén a cél ez európai kisebbségvédelmi normarendszer megteremtése.

A Néppárt megerősítette korábbi ajánlását, hogy a nemzeti kisebbségek jogait javítani és korszerűsíteni kell, ugyanakkor bátorítja az előremutató kisebbségvédelmi intézkedéseket, és azt ajánlja a tagállamoknak, hogy folytassanak folyamatos párbeszédet az őshonos nemzeti kisebbségek képviselőivel, vonják be őket a nemzeti, regionális és helyi döntéshozatalba. Végezetül a dokumentum üdvözli az Európai Bizottság elnökének szándékát, hogy egyik biztosa a kisebbségi kérdésekkel is foglalkozni fog.

Szövetség Băsescu ellen, Johannis mellett

Aláírta tegnap a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt azt az egyezséget, amely a liberálisok részéről támogatást biztosít Mircea Geoană szociáldemokrata államfőjelöltnek az elnökválasztás második fordulójára. Mint arról beszámoltunk, a liberálisok Johannis miniszterelnöki kinevezését szabták feltételül Mircea Geoană támogatásának fejében, a szociáldemokraták pedig elfogadták a javaslatot. Ugyancsak Johannis támogatásáról döntött kedden az RMDSZ, a szövetség ugyanakkor együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Liberális Párttal. Ebben ugyan tételesen nem szerepel, hogy a szövetség Geoană mellett áll ki, de a két alakulat elkötelezi magát Johannis támogatása mellett, és leszögezik: együtt vesznek részt egy új kormány létrehozásában.



A két legnagyobb ellenzéki alakulat közötti megállapodást Mircea Geoană szociáldemokrata és Crin Antonescu liberális pártvezér látta el kézjegyével a parlament épületében. Geoană megköszönte a liberálisoknak a támogatást, és úgy értékelte, hogy fontos lépést tettek a politikai stabilitás biztosítása érdekében. Leszö­gezte: szó sincs „tisztségeken való osztozkodást" jelentő politikai alkuról vagy a szavazatokkal való üzérkedésről. Szerinte a politikai erőknek és a társadalomnak arra kell összpontosítania erőfeszítéseit, hogy karácsonyig iktassák hivatalába az új kormányt, amelyet Klaus Johannis nagyszebeni polgármester vezet majd. A megállapodás aláírásakor Crin Antonescu azt hangsúlyozta: a két alakulat úgy írta alá ezt az együttműködést, hogy azt megelőzően nem osztozkodott a tisztségeken. Antonescu bízik abban, hogy az elnökválasztás december 6-án sorra kerülő második fordulója után új elnöke lesz az országnak.

A dokumentum főként gazdasági jellegű elveket rögzít, így például a felek elkötelezik magukat az adóterhek csökkentése — mint a gazdaság fejlesztésének egyik mozgatórugója —, a közigazgatási decentralizáció, a mezőgazdaság, az állami intézmények megreformálása mellett. A megállapodásban szerepel még a közpénzek hatékony és átlátható elköltésére, a fejlődés eredményeinek igazságos elosztására, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatására vonatkozó kötelezettség.

Nem sokkal a dokumentum aláírása után a külföldön tartózkodó Klaus Johannis sajtóközleményben reagált a fejleményekre, hangsúlyozva: megtiszteltetés számára az a javaslat, hogy a választások második fordulója után a kormányt vezesse. Mint mondta, kapcsolatban áll a pártvezetőkkel, hogy minden részletben megegyezzenek. Pozitív fejleménynek értékelte a szociáldemokraták és a liberálisok közötti megállapodást, mivel különböző doktrínájú és a választások első fordulójában szemben álló pártok döntöttek az együttműködés mellett annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak Románia jelenlegi problémáira.

Igen élesen támadta az ellenzéki pártokat és a szerinte azokat háttérből irányító „mogulokat" Traian Băsescu államfő. Dinu Patriciu és Sorin Ovidiu Vântu magához rendelte a szociáldemokrata és liberális vezetőket, hogy ott állapodjanak meg az ország gazdasági és politikai stratégiájáról, a privatizáció folytatásáról — jelentette ki Băsescu. „Azt hiszi valaki, hogy az állampolgárok érdekeiről beszéltek a mogulok székhelyén?" — tette fel a kérdést. Az államfő azt is furcsállta, hogy az ellenzéki pártok nem hívták meg Klaus Johannist a megállapodás aláírására. Úgy tűnik, valóban kész tények elé állítják Johannist, és a háta mögött minden bizonnyal a mogulok állnak — szögezte le, cápákhoz hasolítva Dan Voiculescu, Dinu Patriciu és Sorin Ovidiu Vântu mágnásokat. Nem váratott magára a szociáldemokraták replikája sem: Victor Ponta, Mircea Geoană szóvivője hazugsággal, rágalmazással vádolta az államfőt.

,,Johannis-koalíció" körvonalazódik az államfőválasztás második fordulója előtt: a Nemzeti Liberális Párt vezető testületei tegnap egyhangúlag hagyták jóvá, hogy Mircea Geoanăt támogatják az elnökválasztási versenyben, ha Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert nevezi ki miniszterelnökké. Ugyancsak Johannis kinevezésének támogatásáról döntött tegnap az RMDSZ, a szövetség vezetői ugyanakkor megállapodást írtak alá a Nemzeti Liberális Párttal. Az együttműködési megállapodás értelmében a két alakulat támogatja Johannis kormányfői kinevezését, részt vesz egy új kormány megalakításában, és azt az államfőjelöltet támogatja, aki biztosítja az állami intézmények együttműködését.


Pártok közötti egyeztetések, vezetőségi ülések, együttműködési megállapodásokról szóló tárgyalások, sajtónyilatkozatok jellemezték a tegnapi belpolitikai életet: előbb a Nemzeti Liberális Párt politikai bizottsága erősítette meg a Crin Antonescu által egy nappal korábban már bejelentett döntést, miszerint Traian Băsescu ellenében Mircea Geoană szociáldemokrata jelöltet támogatják az elnökválasztás második fordulójában, ha ez utóbbi Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert nevezi ki kormányfővé, és sikerül egy liberális elveken alapuló együttműködési megállapodást és kormányprogramot kidolgozni. Johannis kinevezése mellett a liberálisok ragaszkodnak az egységes adókulcshoz, a társadalombiztosítási járulék csökkentéséhez. A liberálisok arról is döntöttek, együttműködési megállapodást írnak alá az RMDSZ-szel egy Johannis körüli parlamenti többség megteremtése, közös fellépés és kormányzati szerepvállalás érdekében. Crin Antonescu azt is kijelentette: előreláthatólag részt vesz Geoană kampányában, az államfő nyilatkozatai ugyanis arra kényszerítik, hogy választópolgárai előtt fejtse ki álláspontját. * Ugyancsak tegnap üléseztek az RMDSZ vezetői: előbb a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, majd a Szövetségi Állandó Tanács. Mindkét testület Klaus Johannis támogatása mellett foglalt állást, az operatív tanács pedig jóváhagyta a Nemzeti Liberális Párttal való megállapodást, ezt később alá is írták az alakulatok vezetői. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a megállapodás minél szorosabb együttműködést és folyamatos konzultációt feltételez az államelnök-választások második fordulóját megelőző időszakban, majd ezt követően egy olyan parlamenti többség kialakításában, amely támogatja a Klaus Johannis-kabinet megalakulását és elfogadtatását. ,,Döntésünk meghozatalában lényeges szempont volt, hogy a liberális párt ismét Klaus Johannist javasolta miniszterelnöknek, ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt is kitartott korábbi, e kérdésben kialakított álláspontja mellett, és hasonlóképpen Nagyszeben jelenlegi polgármesterét bízná meg kormányalakítással" — indokolta Markó a szövetség döntését, megerősítve azt is, hogy az érdekvédelmi szervezet hasonlóképpen részt akar venni a kialakuló parlamenti többségben. Az RMDSZ elnöke rámutatott: az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közötti együttműködés mindkét fél számára fontos, hiszen a két alakulat mind kormánykoalícióban, mind ellenzéki helyzetben jól dolgozott együtt. Arról, hogy a szövetség kit támogat az elnökválasztás második fordulójában, Markó elmondta: az RMDSZ ezt a döntést azután hozza meg, miután a Szociáldemokrata Párttal is tárgyalt. Az Agerpres hírügynökség szerint az együttműködési megállapodás azt is tartalmazza, hogy a két párt közösen dolgoz ki egy válságellenes programot, és együtt lép fel többek között az alkotmány, az állami intézmények és a közigazgatási reform ügyében.

Parlament a Székelyföldön

A csíkszeredai és a székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlések élesen bevilágítottak a székely és az erdélyi jövőbe, s a széthúzás látszata és valósága ellenére tulajdonképpen egy új, az eddiginél jóval hatékonyabb politikai stratégia lehetőségét körvonalazzák a magyar nemzet- és társadalomépítésben. Az erőket egy parlamentszerű együttműködés keretében összefogva, közösségünk új korszakot nyithatna történetében, s eddigi kényszerű kisszerűsége korlátait átlépve közelíthetne céljához, a kollektív egyenjogúsághoz.



A nyílt színi viták jogos volta

Előbb azonban egy illúziókergető sopánkodásról szeretnék szólani. Van, aki a politikai pluralizmusban látja a bajok okát, s azt ítéli el, merthogy ugyebár mennyivel jobb volt, amikor egyetlen szövetségnek titulált szervezet képviselői feszítettek mindenütt a páston, és fene nagy egység uralkodott, nem lehetett mindenféle érvvel és ürüggyel megfúrni a szent összefogás ügyét.

Nos, a valódi összefogás tényleg nélkülözhetetlen lesz az autonómiáért indult hosszú menetelésben, főleg sikerre juttatásában, de ne az erdélyi magyar politikai többpártrendszert mint olyat kárhoztassuk a kezdeti gáncsoskodásért és átmeneti kudarcokért, hiszen az, bármit állítsanak róla, szerves fejleménye volt másfél évtized belső vitáinak, és pontosan a viták új alapokra helyezése végett jött létre. Mára nem titok, hogy magyarságunk vezető elitje — akárcsak a népesség maga — legalább két, ha nem több elütő ideológiai alapállásból ítéli meg helyzetünket és céljainkat, ebből kifolyólag a taktikai-politikai különbségek is nagyok a két tábor közt. Hogy ez kisebbségi körülmények között nem fényűzés-e, ezt a kérdést maga a valóság döntötte el akkor, amikor a második magyar párt létrejött a korábbi belső ellenzéki, reform tömörüléses stb. magból, és többévi küzdelem árán jogi elismertetését is meg tudta szerezni, mi több, a legutóbbi helyhatósági választásokon regionális szervezetként konstituálódott, és a Székelyföldön számottevő, 25 százalékos párttá vált a másik, 55 százalékot összesítő nagyobb társa mellett. Mint ismeretes, az önkormányzati képviselőknek, tanácstagoknak is közel 40 százaléka az ő színeiben jutott mandátumához.

Megalkuvások és kompromisszumok

Ettől kezdve az erdélyi magyar politikai élet csakis e két, esetleg több párt párbeszédének és vitájának, összefogásának és harcának keretei között alakulhat, a pluralizmus az a porond, melyen mindkettő fellép, és remélhetőleg a jövőben egyre tisztább eszközöket vet be a másik megnyerésére vagy visszaszorítására, olyanokat, melyek kibírják a nyilvánosság próbáját, átvilágításuk nem vet rossz fényt arra, aki hozzájuk folyamodik.

Hogy ettől még távol vagyunk, azt persze tapasztaljuk nap mint nap, s ennek egyik fő oka, hogy a jelenlegi helyzetével mindkét párt elégedetlen.

Az egyik megtört monopóliumát, egyeduralmát állítaná vissza — mennyivel könnyebb volt akkor ugyebár a csoportérdeket népi érdekként eladni —, a másik az erőviszonyok kiegyenlítésében érdekelt, nem érheti be a másodhegedűsi szereppel, s ezért újabb erőpróbákat provokálna ki, illetve sündisznóállásba vonulva iparkodik fittyet hányni a sajtókampánynak, mely elítéli. Bonyolítja a helyzetet, hogy az ellenzék soraiban meghasonlás történt, egységesülni még nem tudott, és testvérháborúba keveredett. Ennek elemzésére itt nem kívánok kitérni, de hadd szögezem le: meggyőződésem, hogy a kétpártrendszer erdélyi magyar politizálásunk és közéletünk nagy nyeresége, pontosan azért, mert kikerülhetetlen következménye volt a két évtizedes fél- vagy inkább negyedsikereket hozó harcnak az egyenjogúsításért, annak, hogy közösségi emancipációnk a többségi társadalom fogékonyságának hiánya, ellenállásának keménysége miatt vajmi keveset haladt előre, s e kudarcot az erdélyi társadalom nem egyformán ítéli meg. Ahol egyesek a lépések további aprózásának, mások pedig a gyökeres változásnak szükségességét helyezik előtérbe, ott szervezeti egységességről beszélni dőreség, azt visszasírni porhintő demagógia, merthogy ott éppenséggel az ideológiai-politikai többféleség igényének elismeréséből kellene kiindulni, s ennek megfelelő pártszervezeteket létrehozni, hogy az érvek és taktikák, az elitek népszerűsége szabadon mérkőzhessen meg egymással. A kisebbségi társadalomépítés szükségessége, egy ilyen elvi tisztázás és az erőviszonyok időnkénti módosulásának elismerése — azokat persze tudomásul kell venni, és nem folyton megkérdőjelezni! — fogja létrehozni azt az akcióegységet, mely nélkül egy nemzeti közösség valóban bajosan tudná kollektív jogait kivívni, azokat a többségiekkel elfogadtatni.

Parlamenti keretek

Erdélyben a két pártnak igenis erdélyi magyar parlamentet, a Székelyföldön pedig székely parlamentet kell létrehoznia — és ennek szülési fájdalmai zajlanak most, sokan a célhoz valóban méltatlanul viselkednek, mások azonban mintha inkább tudatában lennének, mi is a feladat. Kár lenne azonban sokat vesztegetni az időt a másik rágalmazásával, a választókat demoralizáló porhintéssel, a hiúságok vásárának újbóli megrendezésével — mely jobb ügyhöz méltó találékonysággal folyik! —, a megosztottság nélküli, differenciálatlan egység napjai ugyanis lejártak, azt visszasírni lehet, de nem érdemes, mert hiábavaló. Politikai többszínűségének kivívásával az erdélyi magyarság — másutt népként, sőt, nemzetként tartják számon az ekkora lélekszámot és az ennyire összetett társadalmat — pontosan életrevalóságát, jobb jövőre érdemes voltát bizonyította, melyet egy szűkkeblű, a kompromisszumokat a képtelenségig fokozó, a külső és belső nyomásoknak behódoló szervezetben tartani amúgy sem lehetett volna.

Konfrontáció és együttműködés

Összegezzünk. Ma az erdélyi magyar és a székelyföldi székely parlament vajúdásának vagyunk tanúi, s a dolog akkor lesz sikeres, ha a pluralizmus tényébe belenyugodva a két fél tárgyalóasztalhoz ül. Ennek kerete a parlament. Jogegyenlőségünk kivívásának fő eszköze ettől kezdve csakis a két fél együttműködése lesz — azt várni viszont, hogy a viták megszűnnek, vagy a megengedett politikai taktikázás szünetelni fog, merő ábránd, és nincs is szükség rá. A vita nem fog szünetelni, ahhoz tessék hát hozzászokni, nem mind veszekedés, ami annak látszik, nem is széthúzás, a vita természetes velejárója a többpártrendszernek, s legfeljebb az ellentétek kiélezésének módozatai tekintetében vár úttörő szerep a felekre, mert Erdélyben vagy a Székelyföldön korábban arra nem volt példa, hogy egyenrangú, megkérdőjelezhetetlen legitimitású pártoknak kelljen egyeztetniük az erdélyi magyar népi összefogás érdekében. (A két világháború között az Országos Magyar Párt belső ellenzéke bár megpróbálta, végül nem vitte kenyértörésre a dolgot, ami a korabeli viszonyok, a területi revíziós remények, a közelgő második világháború stb. körülményei között érthető volt. Ma az európai integráció más perspektívát kínál a román—magyar viszony rendezésének, hasonlóképpen a kisebbségi emancipációnak is, ezért az erdélyi magyar politizálás korábbitól elütő szerkezeti alakulása indokolt lehet.)

Külön előnye e kétpártrendszernek, hogy általa megoldható az, amire eddig egyetlen szervezet nem lehetett képes: egyszerre, sőt, egy időben lehet ugyanis általa a többséggel szembeni szembenállást érvényesíteni, a vele való együttműködéssel hol az egyiket, hol a másikat juttatva túlsúlyhoz, ha kell, ahogy a rész- és a végcél megköveteli, miközben a két magyar párt vitája is kordában tartható, és erőfeszítéseik adott esetben közös nevezőre hozhatók. (E kettősség eddig többségi kiváltság volt az interetnikus viszony kezelésében.) Megoldódik ezáltal az esetenként kormányon lévő magyar szervezet bénító lojalitásának dilemmája, melyen elvérzett eddig a Bolyai Egyetem újraalapítása, el oly sok minden az építkezésben a belső választásoktól a szövetség önkormányzati működtetéséig, a félmilliós aláírással beterjesztett tanügyi törvénytervezetig, s minek következtében párttá fokozódott le az, ami jóval többnek készült, a kulturális autonómiát igénylő törvénytervezet pedig nem ok nélkül kelti az önkasztráció képzetét. Az olyannyira szükséges külön külpolitikai vonalvezetésről sem kell lemondani ezentúl, mint eddig, az unió és a nagyvilág mindig bekapcsolható lesz a belső küzdelmekbe és szövetségesek keresésébe, s a külpolitikai színtér egyre növekvő jelentősége a belső fölött majd megfelelő módon kiaknázható.

*

A székely parlament tagságának és működésének módja még a jövő titka. Ha most önkormányzati nagygyűlést hoztak tető alá, az még csak amolyan előmunkálat, nem tudni még, hogy a székely parlament önkormányzati képviselőkből vagy külön választások útján jön majd létre, esetleg a pártok delegálnak bele választási arányszámaiknak megfelelően tagokat, sem a mandátum, sem a hatáskör kérdése nem tisztázott. Ha most önkormányzati képviselők találkoznak, később pártvezetőségek is tárgyalhatnak, meghívhatók más szervezetek is, lehet házigazda az SZNT vagy más, például az RMDSZ és az EMNT szövetsége, netán a Székelyudvarhelyen szeptember 14-én létrehozott ideiglenes házbizottság. A mai parttalan viták, a legitimitások kölcsönös megkérdőjelezése, a sértések és sértődések színjátéka legfeljebb arra alkalmas, hogy minél jobban kitolja az érdemi munka megkezdését a jövőbe, tükrözi a zűrzavart, mely sok politikus fejében uralkodik, egyúttal azonban a már időszerűvé vált feladat sürgetését is közvetíti, és amolyan politikai előjátékát is jelenti a felkészülésnek.