Elindult útjára a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói búcsúra

Elindult négynapos útjára a budapesti Nyugati pályaudvarról a Boldogasszony zarándokvonat a pünkösdi csíksomlyói búcsúra. A csíksomlyói szombati szentmisét - amelyet a Duna élőben közvetít - Ternyák Csaba egri érsek celebrálja.


A vonat indulása előtt a zarándokokra áldást mondott Beer Miklós váci megyéspüspök. A vonaton utazik Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár is.


A zarándokvonat útvonalán, a magyar Mária-kegyhelyek egyikénél, az Arad közelében található máriaradnai kegytemplomnál szentmisén vesznek részt csütörtökön az utazást szervező Misszió Tours zarándokjai. Ezután indulnak tovább a Székelyföldre, ahol Gyergyószentmiklóson köszöntik őket a vasútállomáson.

Pénteken a különvonat csaknem 800 utasa felkeresi Csíkszentdomokost, Márton Áron püspök szülőfaluját, Csíkkarcfalvát, ahol láthatják a középkori parasztvárat és Madéfalvát, amely az 1764-es székely felkelés leverésének emlékművéről nevezetes. Gyimesfelsőloktól csángó gimnazisták csatlakoznak a zarándoklathoz.

A gyimesbükki vasútállomáson ünnepélyesen fogadják az érkezőket, akik megtekintik az egykori történelmi Magyarország határán álló 30. számú vasúti őrházat és a Rákóczi-vár romjait. A kontumáci kápolnánál Tamás József püspök celebrál szabadtéri szentmisét.

Szombaton a pünkösdi csíksomlyói búcsún vesznek részt a zarándokok, miután Csíkszeredán a kegytemplomnál felkeresték a ferencesek által évszázadok óta őrzött, a katolikus hit által csodatevőnek tekintett Boldogasszony-szobrot.

Az idei búcsút a Lukács evangéliumából származó Boldog vagy, mert hittél! jelmondattal hirdették meg a ferencesek.

A csíksomlyói hegynyeregbe több százezres zarándoksereget várnak a fogadalmi búcsúra és az ünnepi szentmisére.

Csíksomlyón, az ősi Mária-kegyhelyen 1567 óta gyűlnek össze minden év pünkösd szombatján a székelyek és a csángók, hogy teljesítsék őseik fogadalmát: szentmisével köszönik meg Szűz Máriának, hogy hitük szerint megsegítette őket a protestáns János Zsigmond erdélyi fejedelem ellen vívott csatában, amelynek kimenetelétől függött, hogy megőrizhetik-e katolikus vallásukat.

Vasárnap Gyergyószentmiklós főterén pünkösdi szabadtéri szentmisével zárul a székelyföldi zarándoklat. A vonaton hazafelé közös ima és éneklés is szerepel a programban.

A zarándoklat lelki vezetői Burbela Gergely verbita tartományfőnök, Görbe László piarista és Tímár Asztrik ferences szerzetes.

Az utazás fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős államtitkára.

A románok újra büszkélkednek Budapest megszállásával

                          
Visszahelyezik a bukaresti diadalívre azt az emléktáblát, amely a román hadsereg 1919-es budapesti bevonulásának állított emléket – közölte a bukaresti művelődési minisztérium. A bukaresti műemlékek gondozásával megbízott hatóság ehhez kapcsolódó szerdai közleménye szerint a táblát a kommunizmus idején, 1953-ban tüntették el, a műemlékgondozó hatóság és a művelődési minisztérium szerint viszont a tábla a diadalív restaurálása során visszakerül a helyére.


A diadalíven olyan táblák kaptak helyet, amelyeken a hadsereg hivatalos román történetírás szerinti dicsőséges szereplése helyszíneinek nevét örökítik meg. A Budapest feliratú tábla 1936-ban került fel, annak emlékére, hogy 1919 nyarán a román királyi hadsereg az antant felkérésére Budapest ellen vonult, hogy leverje Kun Béla bolsevik rendszerét.

A hadjáratot – amelynek során a Tanácsköztársaságot ugyan leverték, de a román megszálló seregek ezt követően kifosztották a fővárost, számos üzem gépeit szerelték le és szállították a Kárpátokon túlra – a román történetírás Budapest felszabadításaként emlegeti. A tábla eltüntetéséről viszont azért döntött 1953-ban a sztálinista bukaresti vezetés, mert a kommunizmus fölötti győzelemnek állított emléket. Egyes források szerint a magyar főváros nevét le kellett volna vésni a tábláról, hogy soha ne lehessen helyreállítani, azonban végül csupán levakolták.Ez a restaurálás során derül ki bizonyosan.

Az ügy múlt héten kapott nyilvánosságot, amikor az Adevărul című bukaresti napilap magyarellenes hecckampányra próbálta felhasználni az emléktábla kérdését. A lap szerint ugyanis azt nem az ötvenes években, hanem valamikor 2005 és 2009 között vakolták le a magyarok kérésére, amikor az RMDSZ volt kormányon, és a magyaroknak nem tetszik az a felirat".A műemlékvédelmi hatóság ezt most határozottan cáfolta, rágalomnak minősítve az állításokat.

 Egy későbbi cikkben azonban a lap a bukaresti főpolgármesteri hivatal álláspontját is közölte, amely szerint a feliratot 1953-ban vakolták be, és az utóbbi hat évben, amióta a főváros átvette a diadalívet a műemlékvédelmi ügynökségtől, semmilyen átalakítást nem végeztek rajta.


A bukaresti városháza tájékoztatása szerint Sorin Oprescu főpolgármester idén februárban írt alá 6,5 millió euró összköltségvetésű szerződést a fejlesztési minisztériummal a diadalív restaurálásáról: a munkálatok kétharmadát uniós támogatásból fedezik.
A román művelődési tárca szerdai közleménye rámutat arra, hogy a felújítási tervben a "Budapest" felirat helyreállítása is szerepel, amely a "román katonák dicsőségét hirdeti".

Román hisztéria a Székelyföld brüsszeli képviselete ellen

Heves magyarellenes hangulatkeltésre használta fel az utóbbi hónapokban egyre nacionalistább retorikát alkalmazó román ellenzék és a sajtó egy része azt, hogy kiderült: az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselő kedden megnyitja a Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben. A hírt reggel a Realitatea hírtelevízió dobta be a köztudatba, bemutatva a Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula által aláírt meghívót, amely szerint kedden délután öt órától az Európai Parlament épületében tartják a képviselet ünnepélyes megnyitóját.

A magyar ügyekben korábban is számos alkalommal nacionalista hangnemben megnyilvánuló csatorna honlapján mindezt úgy ütik fel, hogy „az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismét arra készülnek, hogy felszítsák a kedélyeket – ha nem Brüsszelben, akkor Bukarestben”.

Az ügy kapcsán a nagyobbik ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azonnal offenzívába lendült, és a kormány közbelépését követelte. Cătălin Ivan, a párt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint a helyzet aggasztó, ugyanakkor nem kell hisztériába esni.

„Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek működnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létező, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság. Provokáció is lehet, ami egyesek számára hangzatos lehet. Szinte minden, ami európai szinten történik, belpolitikai ügyekkel kapcsolatos. Nem tudom, miért teszi ezt Tőkés úr, talán a két romániai magyar párt közötti csatáról szól. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) sorain belül nem okoz gondot, mivel ők támogatták Tőkést az EP alelnöki tisztségének elnyerésében. Mi többiek azonban aggódunk amiatt, hogy az RMDSZ zömmel a magyar EP-képviselőkkel hangolja össze politikáját, és csak magyarul beszélnek. Az aggodalom azonban elégséges, nem kell hisztérikusan reagálni, hiszen midig tudtuk, hogy az RMDSZ inkább Budapest felé tekint, mint Bukarestre” – hangoztatta Ivan.

Felhördült az ellenzék

Bukaresti páttársai azonban nem fogadták meg Ivan tanácsát, és igencsak vehemensen reagáltak a képviselet megnyitásának hírére.

Olguţa Vasilescu, a PSD szóvivője bírálta a kormányt, amiért nem reagál Tőkés lépésére. „Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem reagál a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak" – sérelmezte Vsailescu.

A PSD-s politikusnő szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét.

„A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tőkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen” – fogalmazott Vasilescu.

Hevesen kikelt a képviselet megnyitása ellen Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke is. Szerinte a kormánynak határozott álláspontot kell kialakítania az üggyel kapcsolatosan. Közleményében „törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan” jelzőkkel illeti az RMDSZ-es európai parlamenti képviselők kezdeményezését. Ő is azzal érvel, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket azon országok alkotmánya vagy törvénykezése is elismer, amelyben találhatók.

Támadásba lendült a kormánykoalíció egyik pártja is: szintén keményen bírálta a lépést a Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR), amelyet a jelenlegi ellenzéki pártokból kilépett, a kormányt támogató honatyák alapítottak, és amely ezért cserében megkapta a védelmi miniszteri tisztséget.

A PSD-ből kilépett Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az UNPR vezető politikusa szerint a képviselet megnyitása alkotmányellenes, és az állami hatóságoknak is fel kell lépniük ellene. Szerinte fölösleges provokációról van szó, az Európai Unió ugyanis nem ismerheti el a Székelyföld létezését.

Sógor Csaba: normális és szükséges lépés

Nem így látja viszont Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, aki szerint már jóval korábban meg kellett volna nyitni a székelyföldi képviseletet Brüsszelben.

„Azért székelyföldi képviselet a neve, mert a Székelyföld név jóval régebbi, mint a 43 Hargita, Kovászna és Maros megye megnevezések, sőt a most az év európai fájává választott hatszáz éves csíkszenléleki hársfánál is régebbi” – ecsetelte Sógor.

A politikus igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, rámutatva, hogy a kezdeményezés nem alkotmányellenes, hanem normális, reális igényeknek megfelelő lépés.

„Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda működik” – tájékoztatott Sógor, hozzátéve, hogy román kollégái akkor nem panaszkodtak, amikor egy suceavai képviselő Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta.

A Székelyföld képviselete a nevében foglaltak értelmében Maros, Hargita és Kovászna megye képviseleteként működik majd. A képviselet a Magyar Régiók Házában kap helyet. Létrehozásának célja az, hogy információt gyűjtsön az EU politikájáról, tájékoztassa a három megyét az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa és egyéb uniós intézmények döntéseiről, valamint ezek mellett az, hogy segítse az érintett megyék részvételét az európai uniós pályázatokon. Emellett kapcsolatot kíván teremteni a székelyföldi régió és az uniós intézmények között, és lobbitevékenységet is kifejt majd

Pécstől Csíksomlyóig gyalogszerrel

Gyalog teszi meg a Pécstől Csíksomlyóig vezető 1050 kilométeres utat Fodor Krisztián, mert úgy érzi, az a küldetése, hogy elvigye az evangéliumot az embereknek – írta a Magyar Nemzet. A középkorú, katolikus férfi a lapnak elmondta: élete 1988-ban, egy lelkigyakorlaton változott meg, amikor megnézett egy Teréz anyáról szóló filmet. Hatására nyolc és fél év után hazaköltözött Kaliforniából, azóta többször is végigjárta a Santiago de Compostelába vezető El Caminót, volt többek között Medjugorjéban, és Pécstől Auschwitzig gyalogolt. Megfordult Dél-Afrikában, a Fülöp-szigeteken, Haitin, Új-Zélandon. Gondozta a betegeket, fekélyes sebeket fertőtlenített és kötözött, sokkolta a látvány, a szagok, olykor undorodott is. Elszégyellte magát, azóta minden betegben Jézus Krisztust látja, a Jóisten bízta meg ezzel a feladattal. A zarándok most Csíksomlyóba tart, térképről tájékozódik, és a menetiránynyal szemben gyalogol. Fehér habitusban, mert az autósok így könnyebben észreveszik, másrészt öltözéke jelzi, hogy az egyházat képviseli, és a fehér a béke színe. „Néha rám dudálnak, kérdezik, hová megyek. Étellel kínálnak, fényképeznek. Ha már nagyon elfáradok, és a talpamon vízhólyagok gyűlnek, autóval megyek tovább, ha valaki felajánlja. A hátizsákom 18-20 kiló lehet. Ha kórház esik az utamba, engedélyt kérek és bemegyek, általában a belgyógyászatra vagy a sebészetre. A kórteremben beszélgetek a betegekkel, az Újszövetségből olvasok fel. Plébánián, református parókiában, kolostorban, polgármesternél szállok meg, de még sosem kellett a szabadban éjszakáznom – mesélte a zarándok, aki továbbindult Budapestről.

Négy nap alatt 50 ezer látogató

A Budapesten megrendezett Hungexpo Utazás nevű nemzetközi turisztikai kiállítás a hétvégén vonzotta a legtöbb látogatót. A százezres nagyságrendű érdeklődőseregből minden második látogató a Székelyföld-standra is kíváncsi volt.


Míg a március 4-ei nyitónap a turisztikai irodák napjának volt nevezhető – ugyanis aznap több száz turisztikai iroda képviselője tett látogatást a Székelyföld standnál –, addig a hétvége már a nagyközönségé volt. „Megítélésem szerint minden további nélkül kijelenthetjük, hogy körülbelül 50 ezer látogató a mi standunknál is megfordult. A Székelyföld-stand 16 információs pultjánál folyamatosan mintegy 60-80 érdeklődő van jelen. Minden elismerésem kollégáim kitartásának, akiket már négy napja folyamatosan kérdésekkel bombáznak” – mondta el a vásár tegnapi utolsó napján zárásához közel Szép Róbert, Hargita Megye Tanácsának fejlesztési igazgatója. „Március 6-án néptáncelőadással is próbáltuk magunkra vonni a látogatók figyelmét” – számolt be Kovásznai Sándor, Hargita Megye Tanácsának munkatársa a hétvégi eseményekről. A néptáncegyüttes szereplése és a Hargita, Kovászna, illetve Maros megyék önkormányzatának közös standján kiírt nyereményjáték – amely során 17 nyeremény várja gazdáját – meghozta a kívánt eredményt. Körülbelül 3-4 ezer sorsjegyet töltöttek ki, amelyeket jelen pillanatban összesítünk. A végső mérleget várhatóan egy héten belül fogjuk tudni” – mondta el Kovásznai Sándor projektfelelős.

Borboly: indokolt volt a külön stand

Tekintettel a Székelyföld-standot ért támadásokra, ami elsősorban a Románia hivatalos kiállítóstandjától való külön szereplésre vonatkozott, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ismételten kihangsúlyozta: „Egy újabb kezdeményezést vittünk sikerre a szomszédos Kovászna és Maros megyével együttműködve. Mi kitartunk azon véleményünk mellett, hogy Székelyföldön rengeteg látnivaló és kincs van, ami indokolttá teszi a külön stand állítását”. A székelyföldi megyék tavaly ősszel első alkalommal a bukaresti Romexpó turisztikai nagyvásárán vettek részt közös standdal.

Bombariadóval zárult a kiállítás

Bombafenyegetés miatt kiürítették vasárnap délután az Utazás kiállításnak is helyet adó Hungexpo területét a rendőrök, miután telefonon közölte egy férfi, hogy a kiállítás területén bomba fog robbanni – tette közzé vasárnap a budapesti rendőr-főkapitányság sajtóügyelete.

A döntő székelyföldi voksok

Ismét csak sikeresnek bizonyult Traian Băsescu sokszor kipróbált ,,egyedül mindenki ellen" taktikája: az Országos Választási Iroda tegnap közzétett nem hivatalos végeredményei szerint a jelenlegi államfő hajszállal ugyan, de megnyerte a választásokat, és újabb öt évig irányíthatja az ország sorsát a Cotroceni-palotából. Hogy miként teszi majd ezt, az elmúlt évek tapasztalatai alapján sejthetjük, a választási kampány idején ugyanis programjáról nem sokat beszélt, a ,,kommunisták" és a ,,mogulok" ellen indított hadjárata és populista referendumkezdeményezése azonban sejtet egyet s mást a következő öt évről.


Előreláthatólag folytatódni fog az a konfrontatív, konfliktuskereső, egyeduralomra törekvő politikája, amely az elmúlt esztendőkben számtalan botrány okozója volt, két koalíció összeomlásához vezetett, és hosszan tartó politikai válságba torkollott. A korrupcióellenes harc címkéje alatt várhatóan tovább folytatódnak a többnyire politikai leszámoláshoz hasonlító, a tévék képernyőjén élőben közvetített, törvényszéki ítélettel azonban sosem végződő letartóztatások. De ami számunkra talán a legfontosabb: alkotmánymódosítást hajtanak végre, változik majd az államfő és a törvényhozó testület hatásköre — Băsescut ismerve vélhetően nem éri be jelenlegi jogkörével —, egykamarás parlamenti rendszert vezetnek be, és még csak sejtésünk sincs, milyen szerepet szánnak a kisebbségeknek, esetleg veszélybe kerül-e a magyarság parlamenti képviselete. Vélhetően megmarad az alaptörvényben az egységes nemzetállam kifejezés is, nem véletlenül ismételgette ezt oly provokatívan a tusványosi szabadegyetemen az államfő. De küszöbön áll a közigazgatási reform is, a nyilatkozatok szintjén régóta a helyi autonómia mellett érvelő államfő azonban Budapesten igen határozottan mondott nemet a székelyföldi területi autonómiára. Igaz, sok jóval Mircea Geoană győzelme sem kecsegtetett volna: a szociáldemokraták jelöltje jóformán semmilyen üzenetet nem fogalmazott meg a magyarság számára, a szász Klaus Johannis miniszterelnöki kinevezése pedig nem bizonyult kellően motiválónak. Nem véletlen tehát, hogy Székelyföldön az országos átlagnál jóval alacsonyabb részvételt jegyeztek, és Hargita, Maros, Kovászna megyében egyaránt Băsescu nyert — annak ellenére, hogy az RMDSZ Mircea Geoană támogatására buzdította híveit.

A rendkívül szoros versenyben mondhatni döntőek voltak a székelyföldi voksok. Kérdés azonban, hogy az ígéretekben is igen szűkmarkú államfő hálás lesz-e ezért a székelyeknek, figyel-e követeléseikre, vagy pedig továbbra is zsigerből elutasítja azokat, és csak a szavazatszerzés reménye vezérli majd mifelénk.

Felhívás a szlovákiai magyarokhoz

Antal Árpád András az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetőjeként felhívással fordul a felvidéki magyarokhoz: használják nyugodtan anyanyelvüket az utcán, a bankban, az osztályfőnöki órán, bárhol, s ha a szlovákiai államnyelvtörvény miatt megbírságolják őket, majd gyűjt a szervezet Székelyföldön, hogy kifizethessék a büntetéseket.



A jegyzőkönyveket pedig eljuttatják Brüsszelbe minden európai parlamenti képviselőnek, hadd „érezzék, mennyire penibilis a nyelvtörvény, és milyen nevetségesek ők, hogy eltűrik az unióban egy ilyen jogszabály létét" — mondotta az új városi elnök.

Szlovákiában szeptember 1-jén lépett érvénybe az ország több mint tíz százalékát kitevő magyar kisebbség által sokat kritizált s Pozsony és Budapest viszonyában is feszültséget keltő államnyelvtörvény, melynek előírásai sértik a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A törvény kinyilvánítja a szlovák nyelv elsőbbségét bármilyen más nyelvvel szemben, s kijelenti, a szóbeli és írásbeli kommunikációban használt nyelv a legtöbb nyilvános helyzetben és helyeken, az állami hivatalokban, intézményekben csak szlovák lehet, száztól ötezer euróig terjedő büntetéssel sújtva azokat, akik más nyelvet használnak.