El tudja tartani magát Hargita és Kovászna megye

Jelzésértékűnek tartják Hargita és Kovászna megye elöljárói a Gândul hírportálon megjelent adatokat, melyek szerint a két székely megye a középmezőnyben helyezkedik el az államkasszába befizetett és onnan viszszakapott pénzek tekintetében. Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint az internetes újság adatai azt támasztják alá, amit maguk is számtalanszor hangsúlyoztak: a székely megyéket nem az állam tartja el, képesek megállni a saját lábukon. Ugyanakkor úgy vélik, a kormánynak a jelenleginél több pénzt kellene kiutalnia a térségnek, hogy behozza az elmúlt évtizedek lemaradásait, amikor a kommunista rezsim tudatosan alulfinanszírozta a magyarlakta megyéket.

A Gândul írása szerint 2010-ben a különböző megyék és Bukarest 31,89 milliárd eurót fizettek be az államkasszába a különböző adók és illetékek formájában. A kormány 8,216 milliárd eurót osztott vissza számukra a személyi jövedelemadókból, a hozzáadottérték-adóból (áfa) elkülönített pénzből, illetve kormánytámogatások révén, írja a hírportál pénzügyminisztériumi adatokra hivatkozva. Mint állítja, a különböző szubvenciók ugyanakkor 1,23 milliárd eurót tesznek ki, a bruttó hazai termék (GDP) alig egy százalékát. Az újság számításai szerint a megyék általában egynegyedét kapják vissza az adókból és illetékekből befizetett pénznek, azonban a kormánytámogatásokkal kiegészülve ez az arány jelentősen eltér a különböző megyék között. Míg Bukarest a befizetett összeg 26 százalékát kapja viszsza, az ország egyik legszegényebb régiójaként számon tartott Vasluiba a befizetett összeg 89,3 százaléka tér vissza. Ráadásul a főváros az általa befizetett összegből 28 évig tudná finanszírozni a moldvai megye teljes költségvetését. Bukarest mellett a környező Ilfov, illetve a leggazdagabbakként számon tartott Kolozs és Temes megye kapja vissza a legkevesebb pénzt az államtól, az erdélyi megye a befizetett összeg 37,4, a bánsági a 37,7 százalékát.

Gazdagabbak, mint hitték

Meglepő módon azonban a Gândul által megjelentetett adatok teljesen ellentmondanak a román politikusok által előszeretettel hangoztatott, az autonómiatörekvéseket megkérdőjelező szlogeneknek, melyek szerint a székely megyéket a román állam tartja el, annyira szegények, hogy nem képesek a saját lábukon megállni. Az internetes újság adatai szerint Hargita megye a befizetett pénz „csupán” 59,5, míg Kovászna 60,5 százalékát kapja vissza az államtól, és ezzel a középmezőnyben helyezkedik el számos moldvai, dobrudzsai vagy havasalföldi megyét megelőzve.

A székelyföldi elöljárók szerint bár a Gândul számításai nem elég alaposak, mindenképp jelzésértékűek, és azt bizonyítják, hogy a székely megyék több pénzt fizetnek be, mint amennyit visszakapnak, tehát képesek lennének eltartani saját intézményeiket. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a Krónikának elmondta, bár sajnálatos módon Romániában nincs olyan intézmény, amely átlátná a különböző adónemek ki- és befizetését, megyei szintű visszaosztását, a Gândul kimutatása jelzésértékű, azt sejteti, hogy a székelyföldi erőfeszítések eredményesek, és a térség nemcsak a bruttó termék tekintetében, hanem a megyei visszaosztás alapján is a középmezőnyben van. „Ebből is kiderül, hogy kevesebb pénzt kapunk vissza, mint amennyit befizetünk, és ez feljogosít arra, hogy még több pénzt követeljünk Bukaresttől” – jelentette ki Borboly Csaba, aki szerint a két megyét a kommunizmus évtizedei alatt elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért is kárpótolni kellene. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint a székely megyéket évtizedekig tudatosan próbálták elsorvasztani, még tíz évvel ezelőtt is igaz volt a megállapítás, hogy az egész országban jobb utak vannak, mint a magyarlakta térségben. Ezt a hátrányt kell ledolgozni, és az elmúlt két-három évben ez egyre jobban sikerül, hangsúlyozta Tamás Sándor. Hozzátette, az elmúlt két-három évben egyértelműen javult a helyzet, míg korábban a székely megyék országos viszonylatban 0,9–1 százalékot kaptak közberuházásokra, az elmúlt években ezt sikerült 3,5–4 százalékra feltornázni. Borboly Csaba ugyanakkor úgy véli, a hírportál adatai a decentralizáció szükségességét is bizonyítják, hiszen a pénz egy részét a felesleges, „vízfejű” bukaresti intézmények pazarolják el. „Bukarestben nem tudják, melyik székelyföldi falu melyik utcáját kell csatornázni, ha helyben dönthetnénk, hatékonyabban költenénk el a pénzeket” – szögezte le a Hargita megyei önkormányzat elnöke.

„Szolidáris” kolozsváriak

Az erdélyi megyék közül a régió leggazdagabbjának tartott Kolozs megye fizeti be a legtöbbet, és kapja vissza a legkevesebbet az államkasszából, de Alin Tişe megyei tanácselnököt ez nem zavarja. „Itt a szolidaritás elvéről van szó. Természetesnek tartom, hogy az állam jobban támogassa azokat a megyéket, akiknek nehézségeik vannak. Az országot egységesen kell fejleszteni, egyensúlynak kell lennie” – nyilatkozta a hírportálnak a Kolozs megyei önkormányzat elnöke, hangsúlyozva, hogy a megyei elöljárók nem várhatják állandóan Bukarest segítségét, saját bevételi forrásokról is gondoskodniuk kell. Kolozs megye ezt uniós forrásokból próbálja beszerezni, jelenleg 400 millió euróra vannak projektjeik, tette hozzá a tanácselnök. Helyettese, az RMDSZ-es Fekete Emőke kicsit másként látja a kérdést, szerinte a térségnek több pénzt kellene kapnia. „Kolozs megyében regionális fontosságú intézmények működnek, ezért a decentralizáció nem merülhet ki abban, hogy leosztják a feladatokat, ezekhez hozzá kell rendelni a szükséges anyagi forrásokat is” – nyilatkozta az alelnök. Ugyanakkor elmondta, a megyei tanács költségvetésének csak egy része származik a központi költségvetésből, és arra sincs rálátásuk, hogy a kormány pontosan mennyit oszt vissza a megyének, hiszen az állam nemcsak a megyei önkormányzatot és az alárendeltségébe tartozó intézményeket támogatja, hanem a kormány alárendeltségébe tartozó intézményeket is, mint a prefektúra vagy a megyei közegészségügyi hatóság. Tişe szerint a megye költségvetéséből mintegy 100 millió eurót, azaz a büdzsé 60 százalékát a szociális és az alárendelt intézmények fenntartására fordítják.

Túlzottan támogatott bihariak?

Hasonlóan szociális szolgáltatásokra költi költségvetése nagy részét a szomszédos Bihar megye is, amely a befizetett pénz 53,1 százalékát kapja vissza, és ezzel a középmezőnyben található. Szabó Ödön RMDSZ-es megyei tanácsos szerint azonban a megyei önkormányzat költségvetése szempontjából ez a számítás nem jelent sokat, hiszen a visszautalt pénz összege már január óta szerepel a költségvetésben, és az sem mindegy, mire költik azt. A megyei tanács háromfelé fektetheti be azt: szociális célra, útkarbantartásra, illetve az intézmények fenntartására. Az első tulajdonképpen a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot jelenti, ez a megye legnagyobb intézménye, amely a fogyatékkal élőket segítő központokat is fenntartja – erre költik a legnagyobb összeget. „Mivel a megyének nincsenek saját adói és illetékei, mint a helyi önkormányzatoknak, nem gazdálkodhatunk például visszautalt útadóból. Az államkasszából kapott pénzt kátyúzásra fordíthatjuk” – fogalmazott Szabó Ödön, aki szerint a kulturális intézmények, speciális iskolák fenntartására fordítható összeg a megyében bejegyzett dolgozók személyi jövedelemadójának, illetve az áfának egy részéből jár vissza.

Egyébként a határ menti megye fejlettségéhez képest jelentős összeget kap vissza az államtól, ami valószínűleg az itteni politikusok által kifejtett lobbinak köszönhető. Vasile Blaga volt belügyminiszter, a nagyobbik kormánypárt főtitkára bihari, akárcsak Cseke Attila egészségügyi miniszter, aki szinte hetente felavat valamit a térségben. Talán ennek köszönhető, hogy kormánytámogatások tekintetében Bihar megye vezet. A Gândul szerint a kormány tavaly 1,23 milliárd euró támogatást nyújtott a fővárosnak és a különböző megyéknek, átlagosan 56 euró pótlék jutott egy lakosra – ebben a fűtéspótlék mellett a mezőgazdasági területekre, illetve a kis- és közepes vállalkozóknak nyújtott támogatás is benne van. A bihariak azonban szinte ennek kétszeresében részesültek, itt 104 eurós támogatás jutott egy lakosra, összesen 62,2 millió euró. Az összeg nagyságát tekintve Kovászna megye kapta a legkevesebbet, 13,3 millió eurót, ami lakosonként 60 eurót jelent.

Nem mindegy, hogyan számolnak

Szatmár megye 20,1 millió euró pótlékban részesült, ez lakosonként 55 eurót jelent. A partiumi megye egyébként a Gândul adatai szerint a befizetett összeg 58,5 százalékát kapja vissza az államtól. Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök, aki jelenleg külföldön tartózkodik, a Krónikának elmondta: Szatmár a középmezőnyben van, azaz aránylag többet kap vissza, mint a sokat befizető, gazdaságilag fejlett megyék, mint Kolozs, Temes, Brassó vagy Konstanca, és kevesebbet, mint a moldvai megyék, ahol a visszaosztás aránya igen magas. Kifejtette: ahhoz, hogy értékelni tudja az adatokat, tudnia kellene például azt, hogy a számításban szerepelnek-e az úgynevezett nagybefizetők, a nagy összegeket adózók. Ezek a vállalatok, melyek a megye gazdaságának jelentős részét képezik, bár Szatmárban vannak bejelentve, közvetlenül Bukarestnek fizetik az adót. Csehi szerint az sem mellékes, hogy támogatások címszó alatt mit ért a pénzügyminisztérium, azaz hogy benne vannak-e a nagy összegű útfelújítási munkálatok költségei.

Az RMDSZ területi vezetői nem támogatják Băsescu elképzelését sem

Nem értenek egyet a Traian Băsescu államfő által a parlamenti pártokkal való keddi konzultáción felvetett régióátszervezési lehetőséggel az erdélyi és partiumi RMDSZ-szervezetek vezetői. Mint ismeretes a kormánykoalíció pártjainak vezetőivel folytatott kedd délutáni, zárt ajtós megbeszélésen az államelnök valamelyest engedett a nyolc nagymegyés elképzelésből, és kilátásba helyezte, hogy ezek mellett Hargita és Kovászna megye a közigazgatási átszervezés után is önálló megyeként működjön.Abba azonban már forrásaink szerint Băsescu sem menne bele, hogy a két székely megye egy régiót vagy megyét alkosson.


Az Erdélyi Magyar Televíziónak Markó Béla miniszterelnök-helyettes is megerősítette. Közölte, bár a nagyobbik kormánypárt változatlanul ragaszkodik az „óriásmegyék” gondolatához, e pillanatban már hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást a Székelyföld számára, eszerint a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megőrizné státusát. Markó érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte: további pontosításokra van szükség. „Ennek a megoldásnak amennyi előnye, legalább annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy elhangzott egy javaslat, nyilvánvaló, hogy elemeznünk kell” – mondta az ETV-nek a volt szövetségi elnök. Mint azt megírtuk, a két székely megye megmaradásával az ottaniaknak nem kellene más, román többségű megyékkel viaskodniuk egy nagyrégióban, viszont a szintén jelentős magyar lakossággal rendelkező Partium és Maros megye „elveszne”.

Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki szintén részt vett a cotroceni-i tanácskozáson – ugyanakkor azt mondja, nem tekinthető konkrét javaslatnak az államfő által megfogalmazott gondolat. A Krónika kérdésére arra is kitért, hogy Băsescu nem jött konkrét térképpel, szövegtervezettel, ezért az általa meglebegtetett verzió szerinte nem tekinthető hivatalos álláspontnak. Ugyanakkor Máté megerősítette, az RMDSZ számára a szövetség által javasolt 16 régiós felosztás tekinthető elfogadhatónak, de a közigazgatási átszervezés témájában a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dönt majd szombaton Marosvásárhelyen. Ezt megelőzően a konzultáció résztvevői tegnap tájékoztatták az RMDSZ parlamenti frakcióit, pénteken pedig a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) is összeül. Kérdésünkre, hogy mi történik, ha a demokrata-liberálisok nem engednek, s kitartanak a 8 régió mellett, Máté András leszögezte: ez a forgatókönyv a koalíció végét jelenti.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap a frakciólülést követően leszögezte: nem kirakósjátékról, hanem elvi kérdésekről van szó, és bár a szövetség a koalíciós stabilitás megtartásában érdekelt, nem fogadhat el olyan megoldásokat, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségek érdekeit. Arra a kérdésre, hogy abban az esetben, ha az RMDSZ szempontjait a PDL nem veszi figyelembe, kilépnének-e a kormányból, azt felelte: „bármi lehetséges.”

Magyarellenes hangulatkeltés?

Valamennyi területi vezető ellenzi a nyolcrégiós felosztást, és a băsescui kompromisszumtól is egyértelműen elzárkóznak. A székely megyék esetleges megmaradása esetén is „beolvasztásra” ítélt partiumi régió magyar elöljárói egyöntetűen elvetik az államelnöki „középutat”. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Băsescu elnök javaslata csak blöff. A politikus érthetetlennek tartja az államfő elképzelését, amely szerinte Románia alkotmányával sincs szinkronban. „Az alkotmány szerint Romániában községek, városok, ezen belül megyei jogú városok, illetve megyék vannak. Ha megalakul a nyolc tervezett nagymegye, Hargita és Kovászna mi lesz? Hacsak nem csinálnak belőlük várost, egyébre nincs lehetőség” – tette fel a kérdést az ügyvezető. Kifejtette: szerinte ez a mostani javaslat, éppúgy, mint a régiósítás terve egészében, csak arról szól, hogy társadalmi konfliktust gerjesszen. „Valójában itt magyarellenes hangulatkeltésről van szó” – jelentette ki Szabó Ödön, aki szerint az átszervezés csak megosztási kísérlet, mégpedig nem is az első. „Remélem, hogy az RMDSZ karakteresen ki fog állni saját elképzelése mellett, mint ahogy eddig is tette” – szögezte le Szabó.

Seres Dénes ellenzi a megyehatár-módosítást

A jelenlegi megyehatárok mindenféle módosítását ellenzi Seres Dénes parlamenti képviselő, a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet elnöke is. „Ha létrejönnének a nagymegyék, Szilágy elveszítené az identitását, és az ottani magyarság egy olyan közegbe olvadna be, amely semmilyen szempontból nem válna előnyére” – véli a honatya. A partiumi politikus szerint lehetséges, hogy a két székely megye számára örömteli a mostani javaslat, de Erdély és a Partium többi részének semmiképp nem elfogadható, és remélhetőleg az RMDSZ nem is megy majd bele ebbe a kompromisszumba.

Csehi Árpád: ne a politikum döntsön

Elfogadhatatlannak tartja Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácselnök is a régiók átszervezésének băsescui tervezetét. „Együttesen kell fellépnie ez ügyben a székelyföldi, a partiumi és a szórványmagyarságnak, hiszen csak együtt lehetünk erősek” – szögezte le az elnök, aki szerint a legjobb az lenne, ha megmaradna a jelenlegi megyefelosztás, és újragondolnák a fejlesztési régiók hatásköreit. Mint részletezte, igen szűk kompetenciákkal rendelkeznek a fejlesztési régiók, például érdemben nem szólhatnak bele környezetvédelmi, illetve vízgazdálkodási kérdésekbe. Utóbbi kapcsán azonban jó lenne, ha nagyobb hatáskörökkel rendelkeznének a fejlesztési régiók vezetői, hisz például az alföldi fekvésű Szatmár megyében gyakran okoz komoly gondokat a Túr, a Mázsa-patak, illetve a Kraszna áradása, azonban a helyi vezetőknek lényegében nincs beleszólásuk a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekbe.

Hozzátette: ha kolozsvári központtal egyetlen megyévé alakítanák a jelenlegi Északnyugati fejlesztési régiót, annak az lenne a következménye, hogy még inkább lassulna a fejlődése a gazdaságilag elmaradottabb részeknek, például Szatmárnak és Szilágynak. Csehi szerint ugyanakkor az esetleges régió-újjászervezésekkel kapcsolatban nem politikusoknak kellene dönteniük, hanem egy komoly, egyetemi tanárokból és szakértőkből álló gárdának, ugyanis nem garantált, hogy a választott vezetők döntései társadalmi és gazdasági szempontból jót hoznak az egyes térségek számára.

Borboly Csaba teljes egyetértést sürget

„Elfogadhatatlan a magyar megyék határainak átrajzolása, ezt még Ceauşescu sem merte megtenni” – szögezte le kérdésünkre Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének vezetője, a Hargita megyei közgyűlés elnöke. Szerinte az egész erdélyi magyarságra gondolni kell egy közigazgatási átszervezéskor. „A román politikum gyakran összemossa a közigazgatási és a fejlesztési régiókat, holott ezt a két kérdést külön kell kezelni – magyarázta. – Az RMDSZ régióátalakítási terve nem a jelenlegi megyék megszüntetésére, hanem a jelenlegi fejlesztési régiók átalakítására vonatkozik. Nem ugyanaz a megyék közti fejlesztéspolitika és a megyék egyesítése.” Borboly szerint a közigazgatási átszervezés során megengedhetetlen az etnikai arányok megváltoztatása, és ezt Románia a nemzetközi egyezményekben is vállalta. A tanácselnök ugyanakkor hangsúlyozta, a régióátszervezéshez politikai konszenzusra van szükség a román pártok között is.

„A közigazgatási átszervezést egyetértésben kell végrehajtani, nem felelősségvállalással, hogy ne történhessen meg, hogy később újra módosítják. A tanügyi törvény a példa rá, hogy néhány héttel az elfogadása után egy független képviselő javaslatára változtattak rajta” – vallja Borboly, aki szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az RMDSZ-nek mindössze 7 százalékos jelenléte van a parlamentben, így az ellenzéki pártok „cinkosságával” a nagyobbik kormányzó párt a szövetség ellenében is végrehajthatja akaratát. „A romániai magyarság helyzete olyan, mint a vadkárok elleni védelem: a terményt mindennap őrizni kell a vadaktól, a magyarok érdekeiért is mindennap meg kell harcolni” – összegzett Borboly Csaba.

Tischler: ha nincs Székelyföld, csak rosszabb lehet

„Ha nem jön létre a Székelyföld fejlesztési régió, akkor bármilyen közigazgatási átszervezés csak rosszabb lehet a jelenleginél” – szögezte le érdeklődésünkre Tischler Ferenc, a háromszéki RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Szerinte ha a három székely megye nem tud önálló entitásként együttműködni, akkor jobb, ha marad a jelenlegi régiós felosztás, mert az szerinte kiegyensúlyozott.

Marosban várják az SZKT-t

Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke nem kívánta kommentálni az államfő által felvetett kompromisszumos megoldást. Mint mondta, egy ilyen horderejű kérdésre nem lehet sajtóhír alapján reagálni. „Várjuk meg a hét végét, akkor majd a Szövetségi Képviselők Tanácsán mindenki kifejti a véleményét, és az RMDSZ csak azok után dönt” – nyilatkozta a politikus, aki egyben a megyei önkormányzat alelnöke is. Szerinte egyértelmű, hogy Hargita és Kovászna egységes képet alkot, viszont azon mindenképpen el kell gondolkodni, hogy Maros megyének a maga 39 százalékos magyarságával hol lenne a helye.

Tőkés: a magyarság nem hagyja magát

„Az erdélyi magyarság nem fogja hagyni, hogy mesterséges határokkal megváltoztassák a területi-etnikai arányokat” – jelentette ki Tőkés László, az EMNT elnöke az Academia Caţavencu hetilapnak adott interjúban, amelyet az EP-alelnök sajtóirodája juttatott el szerkesztőségünkbe. Tőkés úgy véli, a romániai magyarság legutóbb 1968-ban, az akkori megyésítéskor élt át hasonlót. „Akkor ugyanis az organikus regionális fejlesztés elvével ellentétesen mesterségesen alkottak meg olyan megyéket, mint Bihar, Szatmár, Szilágy és Maros” – mondta Tőkés. Szerinte a Traian Băsescu államfő és a PDL által javasolt nyolc óriásmegye több a soknál, még Nicolae Ceauşescu volt román kommunista diktátornak sem volt mersze szétverni Székelyföldet, vagyis Hargita és Kovászna megyét. „Ha én moldvai, bánsági, erdélyi román vagy oltyán volnék, komolyan megsértődnék azon, hogy a területi-adminisztratív újjászervezés kapcsán egyfolytában csak a magyarokról szól a fáma, mintha Romániában csak a magyaroknak lenne regionális identitásuk” – szögezte le Tőkés a szatirikus kiadványnak.

Szász Jenő 12 régiót akar

Tizenkét régióban gondolkodik eközben Szász Jenő MPP-elnök, aki tegnap úgy nyilatkozott, nem attól oly szegény a Székelyföld, mert az itteni emberek nem dolgoznának, hanem azért, mert Bukarest túlságosan kevés pénzt oszt vissza. „Négy évvel ezelőtt egy statisztikát készítettem Székelyudvarhelyen, és arra a következtetésre jutottam, hogy három nagyvállalkozó több adót fizetett, mint amennyit Bukarest visszaosztott Hargita megyének. Ez sok mindent elárul” – tette hozzá Udvarhely volt polgármestere. Szerinte az ország és a román többség érdeke azt kívánná, hogy az erdélyi magyarok jól és főleg otthonosan érezzék magukat Romániában „Egy igazán demokratikus országban minket nem is neveznének kisebbségnek, hanem nemzeti közösségnek” – vallja Szász Jenő. Az MPP egyébként magyar összefogást sürget a közigazgatási átszervezés ügyében. Az alakulat Hargita és Kovászna megyei képviselőcsoportjai szerint a létfontosságú kérdésben meg kell kezdeni az egyeztetést a magyar pártok között. Szerintük együttes ülésen kellene elfogadniuk egy elvi állásfoglalást az ország közigazgatási átszervezéséről, és határozatot kellene hozniuk a helyi népszavazás kiírásáról. A referendumon azt kérdeznék, hogy akarják-e, hogy a közigazgatási átszervezés során létrejöjjön a Székelyföld mint önálló közigazgatási egység az SZNT törvénytervezetében leírt határokkal, illetve hatáskörökkel.

Enache: vissza a történelmi régiókkal

„Ne kezdjünk új régiókat kitalálni, hanem állítsuk vissza azokat, amelyek több évszázad alatt, természetes módon alakultak ki” – fejtette ki Smaranda Enache, aki szerint a történelmi hagyományok mellett az etnikai és a nyelvi szempontokat is figyelembe kellene venni. A Pro Europa Liga elnöke arra is kitért, hogy miközben a hatalom a regionalizálásról beszél, egy szó sem ejt arról, hogy ezeknek a régióknak saját parlamentre lenne szükségük, ehhez pedig számos törvényt meg kellene változtatni. A regionalizáció decentralizációt is jelent, hívta fel a figyelmet Enache, mondván, hogy a civilizált Európában ez azt jelenti, hogy egy-egy régió a maga döntése alapján szervezheti meg a gazdasági és társadalmi létét. Megítélése szerint hat régióra kellene osztani Romániát: Erdély, Bánság, Olténia, Moldova, Munténia és Dobrudzsa. Ezeken belül kisebb, úgynevezett alrégiókat vagy kisrégiókat lehetne létrehozni, amelyek között a Székelyföld is helyet kapna.

Băsescu kompromisszumot sürget

Traian Băsescu államfő tegnap a közszolgálati rádiónak nyilatkozva ismét a kompromisszum szükségességét hangoztatta, leszögezve: óriási lehetőséget szalasztana el a PDL, ha nem fogadna el egy kompromisszumos megoldást a régiók átszervezésére vonatkozóan. Kijelentette: a kompromisszumra szükség van, hogy felszámolják a megyékben burjánzó korrupciót és bürokráciát. Kijelentette: az RMDSZ „aberráns” megoldásokat is felvázolt, de olyanokat is, amelyekről lehet tárgyalni. Cáfolta egyúttal, hogy az általa felvázolt terv a magyarlakta régiók etnikai arányainak megváltoztatását célozná. „Államfőként tiszteletben kell tartanom a nemzetközi jogot. Románia az általa aláírt egyezményekben vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, így azt is, amely tiltja a közösségeik felszámolását” – hangoztatta az elnök. Leszögezte: meg kell találni az eszközöket, amelyek révén a régiók határainak átrajzolásáról szóló törvény átmehet a parlamenten. Közben az ellenzék is szeretné elnyerni az államfői tervet ellenző RMDSZ és a kisebbségi frakció jóindulatát: az USL pártszövetség társelnöke, Victor Ponta PSD- és Crin Antonescu PNL-elnök levélben fordult a szövetséghez és a kisebbségekhez, amelyben tárgyalásra hívja őket a régióátszervezés és a választási törvény témájában.

Megnyílt a Székelyföld képviselete Brüsszelben

Megnyílt szerdán Brüsszelben, a Magyar Régiók Házában a Székelyföld európai uniós képviselete. Az eseményen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes, valamint Borboly Csaba, a Hargita és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, az általuk vezetett küldöttség, valamint Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke is részt vett.

Semjén Zsolt egyebek között azt hangoztatta, hogy a románság és a magyarság egymásra van utalva: Románia nem lehet sikeres ország az ott élő magyarság boldogulása nélkül, a magyarság pedig nem boldogulhat, ha Románia nem sikeres. „Az iroda tevékenysége nem valaki ellen irányul, nem sérti senkinek az érdekeit, hanem javára válik mindenkinek, így Romániának is azzal, hogy uniós forrásokat próbál a Székelyföldre vinni” – szögezte le a kormányfő-helyettes. Később elmondta, a magyar kormánynak nem kell kommentálnia, hogy az iroda megnyitása kapcsán a román belpolitikában egyesek hisztériát keltenek.

Borboly Csaba beszédében hangsúlyozta: a kelet-közép-európai országok, különösen a vidéki térségek problémáinak megoldására nincs ma receptje az Uniónak, s ennek az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielőbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon. A tanácselnök kitért arra is, hogy 2009. november–decemberében a Hargita Megyei Tanács egyik munkatársa képviselte az intézményt Brüsszelben, azzal a céllal, hogy felmérje Hargita megye érdekképviseleti és turisztikai, valamint kulturális népszerűsítési lehetőségeit. „Ittlétének konkrét haszna volt, hiszen ennek eredményeként pályázati partnerek lettünk több nagy projektben, és azóta együttműködünk Európa több régiójának brüsszeli képviseletével. Ha számokban akarom kifejezni ezt a eredményt, akkor elmondhatom, hogy 2500 eurót fektetett be a megyei tanács ebbe a két havi képviseletbe, és több mint másfél millió eurót nyert” – ismertette a tanácselnök.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette: hiába vannak csodálatos erdőink, ritka vadállataink, friss és egészséges vizű forrásaink, ha senki nem tud róla. „A Székelyföld sokat tud nyújtani, csak először meg kell ismertetni a nagyvilággal” – mutatott rá.

A megnyitót Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, a Székelyföldi Képviseleti Iroda ötletgazdája moderálta. A képviselet hivatalos megnyitóján Szekeres Attila heraldikus székelyföldi címergyűjteményét állította ki az iroda helyiségében, majd a meghívottak hagyományos székely termékeket kóstolhattak. Mint arról beszámoltunk, az iroda megnyitását Hargita és Kovászna megye tanácsa finanszírozza, de Maros megyét is képviseli. Célja a régió gazdasági és turisztikai népszerűsítése az Európai Unióban. Az iroda működése egyelőre időszakos lesz: április elejétől június végéig, és szeptember közepétől december közepéig üzemel.

Román hisztéria a Székelyföld brüsszeli képviselete ellen

Heves magyarellenes hangulatkeltésre használta fel az utóbbi hónapokban egyre nacionalistább retorikát alkalmazó román ellenzék és a sajtó egy része azt, hogy kiderült: az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselő kedden megnyitja a Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben. A hírt reggel a Realitatea hírtelevízió dobta be a köztudatba, bemutatva a Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula által aláírt meghívót, amely szerint kedden délután öt órától az Európai Parlament épületében tartják a képviselet ünnepélyes megnyitóját.

A magyar ügyekben korábban is számos alkalommal nacionalista hangnemben megnyilvánuló csatorna honlapján mindezt úgy ütik fel, hogy „az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismét arra készülnek, hogy felszítsák a kedélyeket – ha nem Brüsszelben, akkor Bukarestben”.

Az ügy kapcsán a nagyobbik ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azonnal offenzívába lendült, és a kormány közbelépését követelte. Cătălin Ivan, a párt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint a helyzet aggasztó, ugyanakkor nem kell hisztériába esni.

„Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek működnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létező, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság. Provokáció is lehet, ami egyesek számára hangzatos lehet. Szinte minden, ami európai szinten történik, belpolitikai ügyekkel kapcsolatos. Nem tudom, miért teszi ezt Tőkés úr, talán a két romániai magyar párt közötti csatáról szól. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) sorain belül nem okoz gondot, mivel ők támogatták Tőkést az EP alelnöki tisztségének elnyerésében. Mi többiek azonban aggódunk amiatt, hogy az RMDSZ zömmel a magyar EP-képviselőkkel hangolja össze politikáját, és csak magyarul beszélnek. Az aggodalom azonban elégséges, nem kell hisztérikusan reagálni, hiszen midig tudtuk, hogy az RMDSZ inkább Budapest felé tekint, mint Bukarestre” – hangoztatta Ivan.

Felhördült az ellenzék

Bukaresti páttársai azonban nem fogadták meg Ivan tanácsát, és igencsak vehemensen reagáltak a képviselet megnyitásának hírére.

Olguţa Vasilescu, a PSD szóvivője bírálta a kormányt, amiért nem reagál Tőkés lépésére. „Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem reagál a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak" – sérelmezte Vsailescu.

A PSD-s politikusnő szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét.

„A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tőkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen” – fogalmazott Vasilescu.

Hevesen kikelt a képviselet megnyitása ellen Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke is. Szerinte a kormánynak határozott álláspontot kell kialakítania az üggyel kapcsolatosan. Közleményében „törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan” jelzőkkel illeti az RMDSZ-es európai parlamenti képviselők kezdeményezését. Ő is azzal érvel, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket azon országok alkotmánya vagy törvénykezése is elismer, amelyben találhatók.

Támadásba lendült a kormánykoalíció egyik pártja is: szintén keményen bírálta a lépést a Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR), amelyet a jelenlegi ellenzéki pártokból kilépett, a kormányt támogató honatyák alapítottak, és amely ezért cserében megkapta a védelmi miniszteri tisztséget.

A PSD-ből kilépett Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az UNPR vezető politikusa szerint a képviselet megnyitása alkotmányellenes, és az állami hatóságoknak is fel kell lépniük ellene. Szerinte fölösleges provokációról van szó, az Európai Unió ugyanis nem ismerheti el a Székelyföld létezését.

Sógor Csaba: normális és szükséges lépés

Nem így látja viszont Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, aki szerint már jóval korábban meg kellett volna nyitni a székelyföldi képviseletet Brüsszelben.

„Azért székelyföldi képviselet a neve, mert a Székelyföld név jóval régebbi, mint a 43 Hargita, Kovászna és Maros megye megnevezések, sőt a most az év európai fájává választott hatszáz éves csíkszenléleki hársfánál is régebbi” – ecsetelte Sógor.

A politikus igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, rámutatva, hogy a kezdeményezés nem alkotmányellenes, hanem normális, reális igényeknek megfelelő lépés.

„Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda működik” – tájékoztatott Sógor, hozzátéve, hogy román kollégái akkor nem panaszkodtak, amikor egy suceavai képviselő Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta.

A Székelyföld képviselete a nevében foglaltak értelmében Maros, Hargita és Kovászna megye képviseleteként működik majd. A képviselet a Magyar Régiók Házában kap helyet. Létrehozásának célja az, hogy információt gyűjtsön az EU politikájáról, tájékoztassa a három megyét az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa és egyéb uniós intézmények döntéseiről, valamint ezek mellett az, hogy segítse az érintett megyék részvételét az európai uniós pályázatokon. Emellett kapcsolatot kíván teremteni a székelyföldi régió és az uniós intézmények között, és lobbitevékenységet is kifejt majd

A döntő székelyföldi voksok

Ismét csak sikeresnek bizonyult Traian Băsescu sokszor kipróbált ,,egyedül mindenki ellen" taktikája: az Országos Választási Iroda tegnap közzétett nem hivatalos végeredményei szerint a jelenlegi államfő hajszállal ugyan, de megnyerte a választásokat, és újabb öt évig irányíthatja az ország sorsát a Cotroceni-palotából. Hogy miként teszi majd ezt, az elmúlt évek tapasztalatai alapján sejthetjük, a választási kampány idején ugyanis programjáról nem sokat beszélt, a ,,kommunisták" és a ,,mogulok" ellen indított hadjárata és populista referendumkezdeményezése azonban sejtet egyet s mást a következő öt évről.


Előreláthatólag folytatódni fog az a konfrontatív, konfliktuskereső, egyeduralomra törekvő politikája, amely az elmúlt esztendőkben számtalan botrány okozója volt, két koalíció összeomlásához vezetett, és hosszan tartó politikai válságba torkollott. A korrupcióellenes harc címkéje alatt várhatóan tovább folytatódnak a többnyire politikai leszámoláshoz hasonlító, a tévék képernyőjén élőben közvetített, törvényszéki ítélettel azonban sosem végződő letartóztatások. De ami számunkra talán a legfontosabb: alkotmánymódosítást hajtanak végre, változik majd az államfő és a törvényhozó testület hatásköre — Băsescut ismerve vélhetően nem éri be jelenlegi jogkörével —, egykamarás parlamenti rendszert vezetnek be, és még csak sejtésünk sincs, milyen szerepet szánnak a kisebbségeknek, esetleg veszélybe kerül-e a magyarság parlamenti képviselete. Vélhetően megmarad az alaptörvényben az egységes nemzetállam kifejezés is, nem véletlenül ismételgette ezt oly provokatívan a tusványosi szabadegyetemen az államfő. De küszöbön áll a közigazgatási reform is, a nyilatkozatok szintjén régóta a helyi autonómia mellett érvelő államfő azonban Budapesten igen határozottan mondott nemet a székelyföldi területi autonómiára. Igaz, sok jóval Mircea Geoană győzelme sem kecsegtetett volna: a szociáldemokraták jelöltje jóformán semmilyen üzenetet nem fogalmazott meg a magyarság számára, a szász Klaus Johannis miniszterelnöki kinevezése pedig nem bizonyult kellően motiválónak. Nem véletlen tehát, hogy Székelyföldön az országos átlagnál jóval alacsonyabb részvételt jegyeztek, és Hargita, Maros, Kovászna megyében egyaránt Băsescu nyert — annak ellenére, hogy az RMDSZ Mircea Geoană támogatására buzdította híveit.

A rendkívül szoros versenyben mondhatni döntőek voltak a székelyföldi voksok. Kérdés azonban, hogy az ígéretekben is igen szűkmarkú államfő hálás lesz-e ezért a székelyeknek, figyel-e követeléseikre, vagy pedig továbbra is zsigerből elutasítja azokat, és csak a szavazatszerzés reménye vezérli majd mifelénk.