Traian Băsescu : Keljetek át a Pruton!...

Băsescu államfő lelki alkatáról mostanság egyre több szó esik. Összeférhetetlenségét is sokan emlegetik, az országban már nincs társadalmi csoport, amelyiket ne bírált volna, sok esetben alaptalanul, szarkasztikusan és élesen.

Ráadásul az ellenzékkel is úgy bánik, bizarr, de ide illő túlzással, mint a kutyájával – legutóbb a két ellenzéki pártvezért, Crin Antonescut és Victor Pontát oktatta ki, eléggé érdes hangnemben –, majd az Európában példátlanul elfogult bírói kar korrupciós elfogultságait emlegette: semmi nem ártott ennyit az elmúlt 21 évben Romániának, mint a bíróságok minősíthetetlenül elfogult ténykedése.
Majd az RMDSZ következett, mivel nem ugrottak azonnal Băsescu ötletére, s nem szavazták meg lelkesen az ország területi újrafelosztását. Előzőleg belekötött Mihály királyba is, akit az oroszok lakájának nevezett, s árulással vádolt. Antonescu marsall ténykedéseiről nem ejtett szót – hajaj, az éber, mindenre figyelő zsidó világszervezetek –, a román hadsereg transznisztriai és odesszai cselekedeteiről, amelyek kimerítik a népirtás fogalmát, mélyen hallgatott. Annyit azonban nemes őszinteséggel – amely időnként populista és demagóg szónoklatai közepette óhatatlanul is elfogja az elnököt – mégiscsak megjegyzett, hogy a háborús bűnösként kivégzett nemzetvezető helyett ő is kiadta volna a román történelemben elhíresült parancsot: Keljetek át a Pruton!...
Miközben itthon a politikusok és a történészek Mihály király elleni kirohanását vitatták, azzal vádolva, hogy felesleges volt, és a király politikájának újraértékelése nem is felel meg a valóságnak, addig Oroszországban a Prutra való célzás és Antonescu marsall idézése verte ki a biztosítékot. Az orosz külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott, azzal vádolva a román elnököt, hogy újra Moldova visszaszerzése foglalkoztatja. Egy bizonyos: ez a felesleges és nyegle kirohanás nem tett kifejezetten jót a teljesen elhidegült, lefagyott román–orosz kapcsolatoknak. (Nézzük majd meg a legközelebbi tárgyalásokon a Romániának eladott orosz gáz árának emelkedését, s láthatjuk, az első célt Traian Băsescu máris elérte, noha legkevésbé ezt akarta volna...) S bárki bármit is mond, nem tett jót ez a szabadon és boldogan elharsogott Antonescu-idézet a moldovai–román kapcsolatoknak sem...
Az egyik politikai elemző elkeseredetten jelentette ki, nem elég, hogy Romániának nincs külpolitikája, az elnök állandó fecsegései is folyton felesleges zavarokat okoznak a nemzetközi kapcsolatokban, gondoljunk Berlusconival, majd Sarkozyvel való elhíresült jeleneteire. S valamit tenni kell, mivelhogy lenni kell! A megoldás már látszik, csakhogy a választásokig még sok víz lefolyik a Pruton, amely folyón román katona az elkövetkezőkben aligha kelhet át..............

Băsescu: az RMDSZ zsarolással érte el a regionális átszervezés elhalasztását

Az RMDSZ a politikai instabilitás veszélyével zsarolva utasította el az ország regionális átszervezését – jelentette ki Traian Băsescu államfő szerdán este.

Nem tartom korrektnek, hogy egy kisebbséget képviselő partner etnikai érdekektől vezérelve megakadályozza a többség számára kedvező folyamatokat. Ez politikai erkölcs kérdése. A magyar kisebbség is része ennek az országnak” – fejtette ki az államfő a 10TV televízióban, szerda este.

„A zsarolásnak is van határa” – szögezte le Băsescu, aki szerint az RMDSZ amiatt tanúsított ellenállást az átszervezés ügyében, mivel meg kívánja tartani a megyei tanácsokban meglévő erőfölényét, helyi tisztségekhez és klientúrákhoz ragaszkodik. Hozzátette: nem igaz, hogy elhamarkodott volt a közigazgatási átszervezési törekvés, hiszen arról régóta egyeztet a kormányfővel.

Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője „igazságtalannak” nevezte Băsescu vádjait. „Nem értem az államelnök urat. Amikor szükség volt a többségre a népszerűtlen intézkedésekhez, az RMDSZ jelen volt és tartotta magát az egyezséghez. (...) Az is zsarolás volt-e, amikor az RMDSZ Románia, uniós és NATO-csatlakozása mellett állt ki?” – fogalmazott Máté a NewsIn hírügynökségnek.

Mint ismeretes, az RMDSZ úgy döntött a hétvégén, hogy a regionális átszervezés elhalasztását kéri a kormánykoalícióban.

Az RMDSZ területi vezetői nem támogatják Băsescu elképzelését sem

Nem értenek egyet a Traian Băsescu államfő által a parlamenti pártokkal való keddi konzultáción felvetett régióátszervezési lehetőséggel az erdélyi és partiumi RMDSZ-szervezetek vezetői. Mint ismeretes a kormánykoalíció pártjainak vezetőivel folytatott kedd délutáni, zárt ajtós megbeszélésen az államelnök valamelyest engedett a nyolc nagymegyés elképzelésből, és kilátásba helyezte, hogy ezek mellett Hargita és Kovászna megye a közigazgatási átszervezés után is önálló megyeként működjön.Abba azonban már forrásaink szerint Băsescu sem menne bele, hogy a két székely megye egy régiót vagy megyét alkosson.


Az Erdélyi Magyar Televíziónak Markó Béla miniszterelnök-helyettes is megerősítette. Közölte, bár a nagyobbik kormánypárt változatlanul ragaszkodik az „óriásmegyék” gondolatához, e pillanatban már hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást a Székelyföld számára, eszerint a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megőrizné státusát. Markó érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte: további pontosításokra van szükség. „Ennek a megoldásnak amennyi előnye, legalább annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy elhangzott egy javaslat, nyilvánvaló, hogy elemeznünk kell” – mondta az ETV-nek a volt szövetségi elnök. Mint azt megírtuk, a két székely megye megmaradásával az ottaniaknak nem kellene más, román többségű megyékkel viaskodniuk egy nagyrégióban, viszont a szintén jelentős magyar lakossággal rendelkező Partium és Maros megye „elveszne”.

Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki szintén részt vett a cotroceni-i tanácskozáson – ugyanakkor azt mondja, nem tekinthető konkrét javaslatnak az államfő által megfogalmazott gondolat. A Krónika kérdésére arra is kitért, hogy Băsescu nem jött konkrét térképpel, szövegtervezettel, ezért az általa meglebegtetett verzió szerinte nem tekinthető hivatalos álláspontnak. Ugyanakkor Máté megerősítette, az RMDSZ számára a szövetség által javasolt 16 régiós felosztás tekinthető elfogadhatónak, de a közigazgatási átszervezés témájában a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dönt majd szombaton Marosvásárhelyen. Ezt megelőzően a konzultáció résztvevői tegnap tájékoztatták az RMDSZ parlamenti frakcióit, pénteken pedig a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) is összeül. Kérdésünkre, hogy mi történik, ha a demokrata-liberálisok nem engednek, s kitartanak a 8 régió mellett, Máté András leszögezte: ez a forgatókönyv a koalíció végét jelenti.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap a frakciólülést követően leszögezte: nem kirakósjátékról, hanem elvi kérdésekről van szó, és bár a szövetség a koalíciós stabilitás megtartásában érdekelt, nem fogadhat el olyan megoldásokat, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségek érdekeit. Arra a kérdésre, hogy abban az esetben, ha az RMDSZ szempontjait a PDL nem veszi figyelembe, kilépnének-e a kormányból, azt felelte: „bármi lehetséges.”

Magyarellenes hangulatkeltés?

Valamennyi területi vezető ellenzi a nyolcrégiós felosztást, és a băsescui kompromisszumtól is egyértelműen elzárkóznak. A székely megyék esetleges megmaradása esetén is „beolvasztásra” ítélt partiumi régió magyar elöljárói egyöntetűen elvetik az államelnöki „középutat”. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Băsescu elnök javaslata csak blöff. A politikus érthetetlennek tartja az államfő elképzelését, amely szerinte Románia alkotmányával sincs szinkronban. „Az alkotmány szerint Romániában községek, városok, ezen belül megyei jogú városok, illetve megyék vannak. Ha megalakul a nyolc tervezett nagymegye, Hargita és Kovászna mi lesz? Hacsak nem csinálnak belőlük várost, egyébre nincs lehetőség” – tette fel a kérdést az ügyvezető. Kifejtette: szerinte ez a mostani javaslat, éppúgy, mint a régiósítás terve egészében, csak arról szól, hogy társadalmi konfliktust gerjesszen. „Valójában itt magyarellenes hangulatkeltésről van szó” – jelentette ki Szabó Ödön, aki szerint az átszervezés csak megosztási kísérlet, mégpedig nem is az első. „Remélem, hogy az RMDSZ karakteresen ki fog állni saját elképzelése mellett, mint ahogy eddig is tette” – szögezte le Szabó.

Seres Dénes ellenzi a megyehatár-módosítást

A jelenlegi megyehatárok mindenféle módosítását ellenzi Seres Dénes parlamenti képviselő, a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet elnöke is. „Ha létrejönnének a nagymegyék, Szilágy elveszítené az identitását, és az ottani magyarság egy olyan közegbe olvadna be, amely semmilyen szempontból nem válna előnyére” – véli a honatya. A partiumi politikus szerint lehetséges, hogy a két székely megye számára örömteli a mostani javaslat, de Erdély és a Partium többi részének semmiképp nem elfogadható, és remélhetőleg az RMDSZ nem is megy majd bele ebbe a kompromisszumba.

Csehi Árpád: ne a politikum döntsön

Elfogadhatatlannak tartja Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácselnök is a régiók átszervezésének băsescui tervezetét. „Együttesen kell fellépnie ez ügyben a székelyföldi, a partiumi és a szórványmagyarságnak, hiszen csak együtt lehetünk erősek” – szögezte le az elnök, aki szerint a legjobb az lenne, ha megmaradna a jelenlegi megyefelosztás, és újragondolnák a fejlesztési régiók hatásköreit. Mint részletezte, igen szűk kompetenciákkal rendelkeznek a fejlesztési régiók, például érdemben nem szólhatnak bele környezetvédelmi, illetve vízgazdálkodási kérdésekbe. Utóbbi kapcsán azonban jó lenne, ha nagyobb hatáskörökkel rendelkeznének a fejlesztési régiók vezetői, hisz például az alföldi fekvésű Szatmár megyében gyakran okoz komoly gondokat a Túr, a Mázsa-patak, illetve a Kraszna áradása, azonban a helyi vezetőknek lényegében nincs beleszólásuk a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekbe.

Hozzátette: ha kolozsvári központtal egyetlen megyévé alakítanák a jelenlegi Északnyugati fejlesztési régiót, annak az lenne a következménye, hogy még inkább lassulna a fejlődése a gazdaságilag elmaradottabb részeknek, például Szatmárnak és Szilágynak. Csehi szerint ugyanakkor az esetleges régió-újjászervezésekkel kapcsolatban nem politikusoknak kellene dönteniük, hanem egy komoly, egyetemi tanárokból és szakértőkből álló gárdának, ugyanis nem garantált, hogy a választott vezetők döntései társadalmi és gazdasági szempontból jót hoznak az egyes térségek számára.

Borboly Csaba teljes egyetértést sürget

„Elfogadhatatlan a magyar megyék határainak átrajzolása, ezt még Ceauşescu sem merte megtenni” – szögezte le kérdésünkre Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének vezetője, a Hargita megyei közgyűlés elnöke. Szerinte az egész erdélyi magyarságra gondolni kell egy közigazgatási átszervezéskor. „A román politikum gyakran összemossa a közigazgatási és a fejlesztési régiókat, holott ezt a két kérdést külön kell kezelni – magyarázta. – Az RMDSZ régióátalakítási terve nem a jelenlegi megyék megszüntetésére, hanem a jelenlegi fejlesztési régiók átalakítására vonatkozik. Nem ugyanaz a megyék közti fejlesztéspolitika és a megyék egyesítése.” Borboly szerint a közigazgatási átszervezés során megengedhetetlen az etnikai arányok megváltoztatása, és ezt Románia a nemzetközi egyezményekben is vállalta. A tanácselnök ugyanakkor hangsúlyozta, a régióátszervezéshez politikai konszenzusra van szükség a román pártok között is.

„A közigazgatási átszervezést egyetértésben kell végrehajtani, nem felelősségvállalással, hogy ne történhessen meg, hogy később újra módosítják. A tanügyi törvény a példa rá, hogy néhány héttel az elfogadása után egy független képviselő javaslatára változtattak rajta” – vallja Borboly, aki szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az RMDSZ-nek mindössze 7 százalékos jelenléte van a parlamentben, így az ellenzéki pártok „cinkosságával” a nagyobbik kormányzó párt a szövetség ellenében is végrehajthatja akaratát. „A romániai magyarság helyzete olyan, mint a vadkárok elleni védelem: a terményt mindennap őrizni kell a vadaktól, a magyarok érdekeiért is mindennap meg kell harcolni” – összegzett Borboly Csaba.

Tischler: ha nincs Székelyföld, csak rosszabb lehet

„Ha nem jön létre a Székelyföld fejlesztési régió, akkor bármilyen közigazgatási átszervezés csak rosszabb lehet a jelenleginél” – szögezte le érdeklődésünkre Tischler Ferenc, a háromszéki RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Szerinte ha a három székely megye nem tud önálló entitásként együttműködni, akkor jobb, ha marad a jelenlegi régiós felosztás, mert az szerinte kiegyensúlyozott.

Marosban várják az SZKT-t

Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke nem kívánta kommentálni az államfő által felvetett kompromisszumos megoldást. Mint mondta, egy ilyen horderejű kérdésre nem lehet sajtóhír alapján reagálni. „Várjuk meg a hét végét, akkor majd a Szövetségi Képviselők Tanácsán mindenki kifejti a véleményét, és az RMDSZ csak azok után dönt” – nyilatkozta a politikus, aki egyben a megyei önkormányzat alelnöke is. Szerinte egyértelmű, hogy Hargita és Kovászna egységes képet alkot, viszont azon mindenképpen el kell gondolkodni, hogy Maros megyének a maga 39 százalékos magyarságával hol lenne a helye.

Tőkés: a magyarság nem hagyja magát

„Az erdélyi magyarság nem fogja hagyni, hogy mesterséges határokkal megváltoztassák a területi-etnikai arányokat” – jelentette ki Tőkés László, az EMNT elnöke az Academia Caţavencu hetilapnak adott interjúban, amelyet az EP-alelnök sajtóirodája juttatott el szerkesztőségünkbe. Tőkés úgy véli, a romániai magyarság legutóbb 1968-ban, az akkori megyésítéskor élt át hasonlót. „Akkor ugyanis az organikus regionális fejlesztés elvével ellentétesen mesterségesen alkottak meg olyan megyéket, mint Bihar, Szatmár, Szilágy és Maros” – mondta Tőkés. Szerinte a Traian Băsescu államfő és a PDL által javasolt nyolc óriásmegye több a soknál, még Nicolae Ceauşescu volt román kommunista diktátornak sem volt mersze szétverni Székelyföldet, vagyis Hargita és Kovászna megyét. „Ha én moldvai, bánsági, erdélyi román vagy oltyán volnék, komolyan megsértődnék azon, hogy a területi-adminisztratív újjászervezés kapcsán egyfolytában csak a magyarokról szól a fáma, mintha Romániában csak a magyaroknak lenne regionális identitásuk” – szögezte le Tőkés a szatirikus kiadványnak.

Szász Jenő 12 régiót akar

Tizenkét régióban gondolkodik eközben Szász Jenő MPP-elnök, aki tegnap úgy nyilatkozott, nem attól oly szegény a Székelyföld, mert az itteni emberek nem dolgoznának, hanem azért, mert Bukarest túlságosan kevés pénzt oszt vissza. „Négy évvel ezelőtt egy statisztikát készítettem Székelyudvarhelyen, és arra a következtetésre jutottam, hogy három nagyvállalkozó több adót fizetett, mint amennyit Bukarest visszaosztott Hargita megyének. Ez sok mindent elárul” – tette hozzá Udvarhely volt polgármestere. Szerinte az ország és a román többség érdeke azt kívánná, hogy az erdélyi magyarok jól és főleg otthonosan érezzék magukat Romániában „Egy igazán demokratikus országban minket nem is neveznének kisebbségnek, hanem nemzeti közösségnek” – vallja Szász Jenő. Az MPP egyébként magyar összefogást sürget a közigazgatási átszervezés ügyében. Az alakulat Hargita és Kovászna megyei képviselőcsoportjai szerint a létfontosságú kérdésben meg kell kezdeni az egyeztetést a magyar pártok között. Szerintük együttes ülésen kellene elfogadniuk egy elvi állásfoglalást az ország közigazgatási átszervezéséről, és határozatot kellene hozniuk a helyi népszavazás kiírásáról. A referendumon azt kérdeznék, hogy akarják-e, hogy a közigazgatási átszervezés során létrejöjjön a Székelyföld mint önálló közigazgatási egység az SZNT törvénytervezetében leírt határokkal, illetve hatáskörökkel.

Enache: vissza a történelmi régiókkal

„Ne kezdjünk új régiókat kitalálni, hanem állítsuk vissza azokat, amelyek több évszázad alatt, természetes módon alakultak ki” – fejtette ki Smaranda Enache, aki szerint a történelmi hagyományok mellett az etnikai és a nyelvi szempontokat is figyelembe kellene venni. A Pro Europa Liga elnöke arra is kitért, hogy miközben a hatalom a regionalizálásról beszél, egy szó sem ejt arról, hogy ezeknek a régióknak saját parlamentre lenne szükségük, ehhez pedig számos törvényt meg kellene változtatni. A regionalizáció decentralizációt is jelent, hívta fel a figyelmet Enache, mondván, hogy a civilizált Európában ez azt jelenti, hogy egy-egy régió a maga döntése alapján szervezheti meg a gazdasági és társadalmi létét. Megítélése szerint hat régióra kellene osztani Romániát: Erdély, Bánság, Olténia, Moldova, Munténia és Dobrudzsa. Ezeken belül kisebb, úgynevezett alrégiókat vagy kisrégiókat lehetne létrehozni, amelyek között a Székelyföld is helyet kapna.

Băsescu kompromisszumot sürget

Traian Băsescu államfő tegnap a közszolgálati rádiónak nyilatkozva ismét a kompromisszum szükségességét hangoztatta, leszögezve: óriási lehetőséget szalasztana el a PDL, ha nem fogadna el egy kompromisszumos megoldást a régiók átszervezésére vonatkozóan. Kijelentette: a kompromisszumra szükség van, hogy felszámolják a megyékben burjánzó korrupciót és bürokráciát. Kijelentette: az RMDSZ „aberráns” megoldásokat is felvázolt, de olyanokat is, amelyekről lehet tárgyalni. Cáfolta egyúttal, hogy az általa felvázolt terv a magyarlakta régiók etnikai arányainak megváltoztatását célozná. „Államfőként tiszteletben kell tartanom a nemzetközi jogot. Románia az általa aláírt egyezményekben vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, így azt is, amely tiltja a közösségeik felszámolását” – hangoztatta az elnök. Leszögezte: meg kell találni az eszközöket, amelyek révén a régiók határainak átrajzolásáról szóló törvény átmehet a parlamenten. Közben az ellenzék is szeretné elnyerni az államfői tervet ellenző RMDSZ és a kisebbségi frakció jóindulatát: az USL pártszövetség társelnöke, Victor Ponta PSD- és Crin Antonescu PNL-elnök levélben fordult a szövetséghez és a kisebbségekhez, amelyben tárgyalásra hívja őket a régióátszervezés és a választási törvény témájában.

Benyújtották az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat

Benyújtották csütörtökön a Bukaresti Törvényszéken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hivatalos bejegyzéséhez szükséges iratokat és támogató aláírásokat az új alakulat kezdeményezőinek képviselői. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke a helyszínen tartott sajtótájékoztatón bejelentette: összesen 29268 aláírást gyűjtöttek össze az ország 19 megyéjében és Bukarestben, csütörtökön pedig hivatalosan is elindították a párt bejegyzésének folyamatát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök „történelmi tévedésnek” nevezte a kezdeményezést.

A több doboznyi aláírást, a bejegyzés előtt álló párt ideiglenes elnökségének négy tagja: Toró T. Tibor, Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi regionális elnöke, a Székelyföldet képviselő Papp Előd, az EMNT országos alelnöke, valamint Zatykó Gyula, az EMNT partiumi regionális elnöke nyújtotta be a bukaresti törvényszéken.

Toró T. Tibor elmondta: január elején kezdték el és áprilisban fejezték be az aláírásgyűjtést, a legtöbb támogató aláírást az erdélyi megyékben gyűjtötték össze.

Az új párt székhelye Kolozsváron van. „Alacsony költségvetésű és hatékony pártot kívánunk létre hozni, amelynek célja a különböző autonómiaformák elérése” – mondta Toró. Mottóként Kós Károly egyik ismert mondatát idézte: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk”.

Toró azt is kifejtette: a másik két erdélyi magyar pártra nem ellenségként tekintenek, hanem harmonikus együttműködést szeretnének. „Húsz év alatt az RMDSZ szavazóinak száma egymillióról négyszázezerre apadt, az így elvesztett szavazatokat kell visszanyerni” – szögezte le.

Újságírói kérdésre, hogy miként lehetséges a politikából kiábrándult tömegeket ismét a szavazóurnák elé szólítani, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNP a tiszta emberek pártja akar lenni, ezért a tisztséget vállaló tagoknak vagyonnyilatkozatot kell tenni, „ügyeskedőkre, karrieristákra nincs szüksége a pártnak”.

Toró szerint az új párt átláthatósága valamint a versenyhelyzet mozgósíthatja a kiábrándult magyar szavazókat, a politika iránt érdektelenséget mutató szavazóbázis visszaszerzése valamennyi erdélyi magyar párt közös feladata. Leszögezte: az új alakulat legfőbb szövetségese az EMNT lesz, az EMNP a Tőkés László által megjelenített értékrendet kívánja képviselni.

A politikus hozzáfűzte, az új párt nyitott a párbeszédre a rivális politikai szervezetekkel, ugyanakkor úgy véli, ezáltal jelentősen megnő az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szerepe, hiszen az új párt bejegyzésével a tárgyaló felek azonos eszközök birtokában ülhetnek le a tárgyalóasztalhoz, míg eddig az RMDSZ versenyelőnyben volt amiatt, hogy indulhatott a választásokon.

Toró T. Tibor szerint a párt programjának vitairata júliusra születik meg, amelyről a párt szervezetépítésével párhuzamosan egyeztetnek az erdélyi magyar társadalommal. Hozzáfűzte: az EMNP legfőbb szövetségese az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marad, ugyanakkor bevallottan a párt szövetségesének számít a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a magyar kormánypárt, amelytől elsősorban nem anyagi segítséget várnak, hanem a szakmai tudás átadását remélik.

Kelemen Hunor: történelmi tévedés az új párt létrehozása

Az RMDSZ továbbra is rossz szemmel nézi az újabb politikai rivális megjelenését. Kelemen Hunor elnök csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján először mindössze úgy reagált a szövetség és az EMNP későbbi viszonyát firtató kérdésre, hogy ilyen nevű párt nem létezik. Ezután viszont történelmi tévedésnek, stratégiai hibának nevezte az új párt létrehozásának törvényszéki kezdeményezését, amely szerinte a romániai magyarság megosztottságához, gyengítéséhez vezet.

„Téves úton jár, téves elemzés konklúziói vannak a párt létrehozóinak fejében. Bebizonyosodott, hogy a megosztottság a Kárpát-medencében sehol nem vezetett a magyarság politikai érdekképviseletének megerősítéséhez” – vélekedett Kelemen. A szövetségi elnök meggyőződésének adott hangot, miszerint a jövő évi romániai választásokon az erdélyi magyar közösség „bölcsen viselkedik” majd, és nem marad bukaresti parlamenti képviselet nélkül.

A politikus elmondta, az RMDSZ nem tervezi, hogy megtámadja a törvényszéken az EMNP bejegyzését, az EMNT és az RMDSZ alkotta Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum régóta esedékes tanácskozásának összehívása kapcsán pedig megjegyezte: „EMNT-s kollégáink jelenleg a pártbejegyzéssel, és nem az EMEF-fel foglalkoznak”. Kelemen Hunor a tekintetben kétségesnek nevezte az esetleges összefogást a két alakulat között, hogy az új alakulat versenypártként lép fel az RMDSZ-szel szemben.

************

Victor Ponta: kizárt az együttműködés az EMNP-vel, de elképzelhető az RMDSZ-szel

Az Erdélyi Magyar Néppárt EMNP) Traian Băsescu és Orbán Viktor megegyezésének eredményeképpen jött létre az RMDSZ ellenében, és kizárt az együttműködés a Szociálliberális Unió (USL) és az új magyar alakulat között – szögezte le csütörtökön a szociáldemokrata Victor Ponta, az USL társelnöke. Lehetséges viszont az együttműködés az RMDSZ-szel, de nem minden áron – tette hozzá.

Traian Băsescu és Orbán Viktor között létezik egy Románia elleni egyezség, amelynek része a Tőkés László vezette párt támogatása az RMDSZ és Románia érdekei ellenében” – fogalmazott csütörtökön Victor Ponta.

A szociáldemokrata pártelnök szerint a román államfő választási megfontolásból kötött egyezséget. „Orbán maradt Băsescu egyetlen politikai támogatója (…). Orbán Viktor szavazatokat kíván szerezni Erdélyben, Băsescu pedig arra használja őt és Tőkés Lászlót, hogy nyomást gyakoroljon az RMDSZ-re, amelyet így próbál a kormányon maradásra bírni” – mondta Victor Ponta.

A pártelnök szerint kizárt, hogy a PSD és az USL együttműködjön az új magyar párttal. Viszont elképzelhető a kooperáció az RMDSZ-szel, de nem minden áron, tette hozzá.

„Románia számára jó, hogy a magyar kisebbségnek parlamenti képviselete legyen. Létezhet együttműködés az USL és az RMDSZ között, de nem minden áron. Soha nem lennék hajlandó azt az árat fizetni az együttműködésért, amelyet Emil Boc fizet” – fogalmazott Ponta.

Băsescu: ismét nem az autonómiára

Románia nem ért egyet az etnikai alapú autonómiával – ismételte meg korábbról is ismert álláspontját Traian Băsescu államfő az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének csütörtöki ülésén Strasbourgban.

Az államfő álláspontja szerint nem csupán a nemzetiségeknek van szükségük autonómiára, és föltette a kérdést: miért kellene a román közösségüknek kisebb mértékű önrendelkezéssel bírniuk a közösség sorsának rendezésében? „Az etnikai autonómia helyett Romániában a helyi autonómia általános szintű növelését kezdtük el” – állította az államfő. A felvetés a közgyűlésen részt vevő egyik magyar képviselőtől érkezett, reakciójában Băsescu – érvelését alátámasztandó – arról beszélt, hogy a közösségek helyi rendőrséggel rendelkeznek, a kórházakat is az önkormányzatok hatáskörébe utalják, és a színházakat és egyéb művelődési intézményeket is a helyhatóságok működtetik.

„Az új oktatási törvény arra kötelez, hogy a helyi önkormányzatok hatáskörébe utaljuk az iskolákat is. Emellett a helyi önkormányzatok saját hatáskörben helyi adókat is kivethetnek, tehát anyagi forrásokkal is rendelkeznek, amelyekhez jelentős, a központi adóalapból visszautalt összegek is társulnak. Azt mondanám, ez az az autonómiafajta, amelyet mi Romániában alkalmazhatónak tartunk, egyszerű okból: nem csupán a nemzetiségeknek van szükségük önrendelkezésre. A román közösségek miért rendelkeznének kevesebb autonómiával? Ez tehát ellenőrzött folyamat, amely lépésről lépésre halad, és amely, úgy vélem, messzebb ért, mint sok más uniós tagállamban. És a folyamat folytatódni fog” – jelentette ki Băsescu.

Bukarestbe és Erdélybe látogatott Schmitt Pál magyar köztársasági elnök

Romániának semmilyen kifogása sincs a január elsejétől alkalmazandó magyar állampolgársági törvény ellen – jelentette be hétfőn Traian Băsescu román államfő Bukarestben azt követően, hogy a kétnapos romániai látogatásra a román fővárosba érkezett magyar köztársasági elnökkel, Schmitt Pállal tárgyalt.

Semmilyen kifogásunk sincs az ellen, hogy a magyar kormány és a törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti a magyar állampolgárság megszerzését a környező országokban élő magyarok számára, mivel Románia is ugyanezt tette” – hangsúlyozta Băsescu. A román elnök szerint az anyaországok kötelessége, hogy megteremtsék a feltételét annak, hogy a más országban kisebbségben élő nemzettársaik állampolgársághoz jussanak. „Ez a kölcsönös bizalom jele, ezért bátorítjuk a magyar hatóságok kezdeményezését” – jelentette ki Băsescu.

A román államfő egyúttal köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért a magyar hatóságoknak sikerült az ajkai vörösiszap-katasztrófa után megakadályozniuk, hogy a szennyezés Romániába is átterjedjen. Ennek kapcsán szorgalmazták egy európai gyorsreagálású katasztrófavédelmi egység felállítását.

Schmitt Pál arról beszélt: Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most. Magyarország álláspontja szerint Románia teljesíti a schengeni övezethez való csatlakozás műszaki biztonsági feltételeit. „Magyarország az Európai Unió soros elnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, márciusban csatlakozhasson a schengeni övezethez” – hangoztatta Schmitt.

A találkozó napirendjén számos téma szerepelt, így az energetikai biztonság kérdése, a regionális és európai szintű együttműködés, a nemzeti kisebbségek ügye, a romák nemzeti és európai szintű társadalmi integrálása. Băsescu úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak a megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti. Kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiájára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat már jó néhány év óta tart – mondta, példaként említve, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek. Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez azt jelenti: a területi önrendelkezéssel szemben a helyi közösségek központi kormánnyal szembeni autonómiáját támogatják. Leszögezte: Romániában nincs kisebbségi probléma, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy jól érezzék magukat az országban, megőrizhessék kultúrájukat, szokásaikat, valamint a többségi polgárok megbecsülését. Kifejezte ugyanakkor abbéli óhaját, hogy a környező országban élő román kisebbség ugyanolyan jogokat élvezhessen, mint a romániai kisebbségek, példaként azt hozva fel, hogy a művelődési miniszter is magyar. Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan kifejtette: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat.

Annak kapcsán, hogy az RMDSZ-en kívül miért találkozik az EMNT, az SZNT és az MPP képviselőivel is, Schmitt leszögezte: minden magyarhoz közeledni kíván, politikai hovatartozásuktól függetlenül. „Minden magyar képviselője kívánok lenni, ezért mindegyik fél véleményére kíváncsi vagyok” – mutatott rá, egyúttal megemlítette: örül, hogy az RMDSZ-es miniszterek jó teljesítményt nyújtanak a román kormányban. Schmitt délután Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott. Boc kijelentette: Bukarest azt szeretné, ha a schengeni csatlakozást nem politikai feltételekhez, hanem a műszaki követelmények teljesítéséhez kötnék.

A magyar államfő egyébként Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével is találkozott.

Schmitt Pál este továbbutazott Marosvásárhelyre, ahol este beszédet mondott a Kultúrpalotában rendezett ünnepi műsoron. Beszédében leszögezte: az erdélyi magyarok nem élhetik a mások életét. Sem az anyaországiakét, sem a romániai többségi társadalomét, sem az egyes pártokét. Nem kölcsönözhetnek utat más európai népektől, nem cserélhetik el kisebbségi sorsukat mások hasonló helyzetével – hangsúlyozta. Az államfő programjában az RMDSZ-es politikusok mellett a Tőkés László EMNT-elnökkel, Szász Jenő MPP-vezetővel és Izsák Balázzsal, az SZNT elnökével való egyeztetés is szerepelt, ma pedig részt vesz a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon a Sapientia EMTE-n.

A magyar elnök ezt követően Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemre látogat.

Băsescu: Romániának nincs kifogása a magyar állampolgársági törvény ellen

Romániának semmilyen kifogása sincs a január elsejétől alkalmazandó magyar állampolgársági törvény ellen – jelentette be hétfőn Traian Băsescu román államfő Bukarestben azt követően, hogy a kétnapos romániai látogatásra a román fővárosba érkezett magyar köztársasági elnökkel, Schmitt Pállal tárgyalt.

„Semmilyen kifogásunk sincs az ellen, hogy a magyar kormány és a törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti a magyar állampolgárság megszerzését a környező országokban élő magyarok számára, mivel Románia is ugyanezt tette” – hangsúlyozta Băsescu. A román elnök szerint az anyaországok kötelessége, hogy megteremtsék e feltételét annak, hogy a más országban kisebbségben élő nemzettársaik állampolgársághoz jussanak. „Ez a kölcsönös bizalom jele, ezért bátorítjuk a magyar hatóságok kezdeményezését” – jelentette ki Băsescu.

A román államfő egyúttal köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért a magyar hatóságoknak sikerült az ajkai vörösiszap-katasztrófa után megakadályozniuk, hogy a szennyezés Romániába is átterjedjen.

Schmitt Pál arról beszélt: Magyarország álláspontja szerint Románia teljesíti a schengeni-övezethez való csatlakozás műszaki biztonsági feltételeit. „Magyarország az Európai Unió soros elnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, márciusban csatlakozhasson a Schengeni-övezethez” – hangoztatta Schmitt. Mint ismeretes, Magyarország jövő év elején veszi át a féléves elnökséget. Schmitt Pál közölte, Magyarország diplomáciai úton kívánja az európai országok bizalmát megszerezni Románia számára. Egyúttal arról is beszélt, hogy az elnöki mandátum egyik prioritása a Duna-stratégia, amelynek keretében egységes tömbként kívánják kezelni az érintett tíz országot, mivel ebben a témakörben is számos együttműködési lehetőség adott.

Schmitt Pál Bukarestben megbeszélést folytat Markó Béla RMDSZ-elnökkel, majd hétfőn este Marosvásárhelyen találkozik a magyarság vezetőivel: Tőkés László EMNT-elnökkel, az Európai Parlament alelnökével, Szász Jenő MPP-elnökkel és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. A találkozón az RMDSZ-t Kelemen Hunor kulturális miniszter képviseli.

Hajó sincs, csak kormány legyen

Iránytű nélküli kormányossal, zavarodott kapitánnyal, züllött legénységgel hánykolódó hajó — talán ez a kép tükrözi leginkább az ország jelenlegi helyzetét.

És nem csak azért, mert hetek óta árvizek tombolnak számos régióban, hanem azért is, mert a jelenlegi hatalom képtelen eldönteni, merre forduljon a bárka ahhoz, hogy a megszorító intézkedések után legalább a reményt felvillantsa a bércsökkentések, megvonások, áremelések — esetenként áradások — sújtotta lakosság számára.

Immár hetek óta csak beszélnek, egyeztetnek a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagról, amely az eddig kiszivárgott hírek szerint amúgy meglehetősen vérszegény, bár akadnak benne figyelemre méltó kezdeményezések, mint a körbetartozások kiiktatását célzó megoldás vagy kedvezményes áfa biztosítása a lakásfelújításokra, ugyanakkor azonban a számos kisvállalkozást ellehetetlenítő minimáladó törlését másfél évvel annak katasztrofális következményei után is csak „fontolgatják". Elfogadásáig, alkalmazásáig azonban még sok időnek kell eltelnie, miközben a fizetések lefaragását, az árak növekedését már most megszenvedi a lakosság és a vállalkozói szféra egyaránt. S hogy teljes legyen a zűrzavar, a feldúlt kapitány parancsára máris a nyugdíjak esetleges megadózásának hatásait elemzik, az alig két héttel korábban megemelt általános forgalmi adót pedig csökkenteni próbálják, mintha csak most jutott volna eszükbe: a drágulások miatt egyre kevesebbet vásárolnak majd az emberek, és ez további csőddel, munkanélküliséggel, adócsalással jár.

Most éppen a pénzügyminiszterre került sor, hogy legújabb gazdaságpolitikai nézeteit megossza a nagyközönséggel, szerinte az egykulcsos rendszer immár nem megfelelő az ország számára, ezért többlépcsős adózásra kellene visszatérni, amely, természetesen, a nyugdíjasokat is érintené. Fel is hördültek erre az ellenzéki liberálisok, de még a demokraták is, hogyan merészeli Vlădescu az egységes adókulcs szentélyét lerombolni, sietve leszögezték — emlékezetükből előásva Traian Băsescu azon korábbi kijelentését, miszerint amíg ő az államfő, progresszív adózásról szó sem lehet —: kitartanak a jelenlegi változat mellett.

Ahány miniszter, politikus, annyifelé evez, s miközben a céltalanul bolyongó hajót a zátonyra futás veszélye fenyegeti, a hatalmon levők görcsösen kapaszkodnak a kormánykerékbe. Nekik az sem számít, ha már hajó sincs, csak kormány legyen...

Markó: nincs konfliktus az RMDSZ és az államfő között – Băsescu Frundát támadta

Nincs konfliktus az RMDSZ és Traian Băsescu államfő között, a szövetség pedig nem lép ki a kormányból – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülése előtt nyilatkozta ezt újságíróknak, miután Băsescu a közszolgálati televízióban csütörtök este azt mondta: a kormánykoalíció egyik pártja kilátásba helyezte kilépését, ha a nyugdíjak csökkennek. Az államfő azzal vádolta Frunda Györgyöt, hogy Románia érdekei ellen cselekedett az ANI-törvény kapcsán, de az RMDSZ-t lojális partnernek nevezte. Markó ezt nem kommentálta, Frunda elutasította a vádakat.

Markó Béla azt nyilatkozta pénteken Marosvásárhelyen, hogy nem javasolja az RMDSZ kilépését a kormánykoalícióból, noha a jelenlegi helyzet sokkal súlyosabb a várakozásoknál. „Nem javasolnék ilyesmit. Igaz, többször is azt mondtam, hogy egy ilyen időszakban jobb lenne ellenzékben lenni. Félévvel ezelőtt, amikor kormányzati szerepet vállaltunk, nem tudtuk, hogy ennyire fájdalmas megszorításokat kell majd alkalmaznunk, de ha vállaltuk a kormányzást, akkor vállalnunk kell a nehézségeket is, és ha esélyünk van a teljes közigazgatás megreformálására, a decentralizációt is beleeértve, akkor meg kell ragadnunk ezt az esélyt” – fogalmazott újságírók előtt az RMDSZ elnöke.

Semmiféle konfliktus nincs az RMDSZ és Traian Băsescu elnök között – szögezte le Markó, aki szerint nem csupán a kormánykoalíción belül, hanem a teljes politikai palettán szolidaritásra van most szükség.

Markó azt követően mondta mindezt, hogy Traian Băsescu államfő a román televízió egyik csütörtök esti műsorában azt nyilatkozta: a kormánykoalíció egyik pártja azzal fenyegetőzött, hogy kilép, ha a nyugdíjak összege csökken. Az elnök úgy vélte, ha ez az ára az ország megmentésének, akkor a fenyegetőző pártnak mennie kell. Băsescu nem említette, melyik pártról van szó.

Frundát támadta Băsescu

A tévéinterjúban az államelnök azzal vádolta Frunda György szenátort, hogy Románia érdekei ellen cselekedett az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény szenátusi szakbizottsági vitája során. A szenátus úgy fogadta el az ANI-törvényt, hogy a jogi és emberi jogi szakbizottság együttes ülésen, Frunda György vezetésével elutasította az államfő javaslatainak jelentős részét, miután Băsescu visszaküldte a parlamentbe a jogszabályt az alkotmánybíróság kifogásemelés után.

„Frunda György úr álláspontja Románia érdekei ellen irányul, nem amiatt, hogy magyar, hanem mivel vélhetően rejtegetnivalója van neki is, és klientúrájának is” – fogalmazott csütörtök este Băsescu, aki arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság különös figyelemmel kíséri az ANI működését, és a jelenlegi törvény elfogadásának kedvezőtlen következményei lesznek.

„Románia jelentősen veszített hiteléből, annál is inkább, hogy a kihirdetett törvény – és ki kell hirdetnem a jogszabályt – lenullázza az ANI eddigi tevékenységét is” – fogalmazott Băsescu.

Frunda: igazam van, ha meggyőztem 115 szenátort

Frunda György „határozottan és megdöbbenéssel” utasította el az államfő vádjait. „Méltatlan gesztus ez egy államelnök részéről” – nyilatkozta pénteken a Mediafax hírügynökségnek az RMDSZ-szenátor.

Hangsúlyozta: nem egyedül fogadta el az ANI-törvényt, hanem 115 szenátor szavazott rá igennel, és csak ketten tartózkodtak. „Ez Románia szenátusának döntése” – szögezte le. Hozzátette: a felsőház emberi jogi bizottságának elnökeként mindig az alkotmány és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletben tartása volt a célja, és a továbbiakban is az.

„Az elnök úr megtéveszti a közvéleményt mondván, hogy én javasoltam az ANI-törvény gyengítését, mivel a bevezetésre javasolt vagyonvizsgáló bizottságok egyrészt alkotmányellenesek, másrészt a kormány sem kérte ezek létrehozását, sőt, soha nem is léteztek, az ANI-nak soha nem voltak ilyen struktúrái” – fejtette ki Frunda György.

Băsescu dühös, tehát adót emel (emelne) !!! ????

Traian Băsescu még több mint négy kerek esztendeig Románia államfője, csalódott ember. És elégedetlen, mert nem jött össze az Emil Bockal megosztott miniszterelnökség, az ország dolgai egyre rosszabbul mennek.

Ráadásul, mintha a természet is vele akarna cicázni, hatalmas árvizet zúdított országára. Néhány napig habozott az államfő, végül mégis meglátogatta egy szál pendelyben maradt népét, s milyen háládatlanoknak bizonyultak: pereltek, mert kevés a nyugdíj, nincs munkahely, lopnak a vezetők. És ettől aztán kiborult az elnök, akár a bili. Veszekedett, mint vak a kerttel, duzzogott, ágált, osztogatta az észt, szidott nőt és férfit, öreget és fiatalt.

Végül sikerült levezetnie napok alatt felgyülemlett rossz energiáit a közszolgálati rádióban. Bejelentette, hogy jövő esztendőtől tizenhat százalékos adót rónak ki mindenre, ami jövedelmet jelent, nyugdíjra, társadalmi segélyre, kamatra. Kirúgnak, leépítenek, elbocsátanak, mert nincs más út — ismételgette kéjjel. A parlament ugyanis képes volt arra az oktondiságra, hogy megvétózza a nyugdíjcsökkentést, s az alkotmánybíróság — vetette oda fölényesen — tisztára politikai döntéssel megakadályozta az általa dirigált kormányt, hogy megszabadítsa az ország költségvetését két rákfenéjétől: a túl nagy nyugdíjaktól és a tetemes állami bérektől. Ráadásul ez a teszetosza kormány, míg ő kissé félrepillantott, 19 százalékról 24-re emelte az általános forgalmi adót, s most itt a baj, amit gyorsan orvosolni kellene. Miként? Erről sokat nem beszélt, csak azt tette világossá, hogy ismét egyezségre kell lépni az IMF-fel, kölcsön kell kérni még legalább tízmilliárd eurót. Na nem azért, hogy elpallják, mint az előzőt, hanem csak, hogy legyen a sifonérban, ha lehet, a beruházásokra. S mert előtte volt a mikrofon, beszélt, osztotta az észt, kikezdte pártját, annak némely vezetőjét, majd előállt kedvenc témájával, a sajtóval, mely — szerinte — elnökellenes kampányai miatt nemzetbiztonsági veszélyt jelent. Punktum, ez tény, nem vita tárgya, értse, ki érteni akarja.

Băsescu dühös, és minden jel arra mutat, ősz felé kormányt cserél. Csak meg kell kapnia azt az embert, aki, miként Boc, arcát adja a mindentudó államfő sehova sem vezető társadalom- és gazdaságpolitikájához.

Traian Băsescu a mindentudó tengerész

A szitává lőtt néhai cipész után most egy tengerész kezében az ország irányítása, s akár rossz emlékű elődje, Traian Băsescu is mindent tud és az égadta világon minden kérdésben ő mondja ki az első és utolsó szót.

A kormány csak az ő értékes útmutatásai nyomán mer nyilatkozni, s azok a pártvezetők, kik a jelenlegi végrehajtó hatalom tagjai, beleértve az RMDSZ-t is, úgy csüggnek a nagy vezér szaván, mint aranyszavú Szent Jánosén. Az IMF-fel aláírt újabb memorandum pontos szövegét is a megegyezés utáni órákban ismertették koalíciós társaikkal, s egy nappal később olyan agytágító felkészítőt tartott az államfő a kormánykoalíció tagjainak, hogy még Ceauşescu is megnyalta volna mind a tíz ujját. S mily különös, mily furcsa, a résztvevőknek szemük sem rebbent, amikor kiderült, a megszorítások jóval durvábbak és átfogóbbak, mint egy nappal korábban hírlett. Románia esze úgy véli, a mezőgazdaságnak sem kell támogatást nyújtani, kórházakat, iskolákat kell bezárni, a szülési szabadságon lévő asszonyokat sem kell hozzájárulásuk arányában támogatni, legyen elég nekik egy fix összeg és a jó tanács: aki gyermeket vállal, annak a kiadásokkal is tisztában kell lennie. Az adókötelezettségek alól sem bújhat ki senki, az államkassza kiürült, fizessen tehát egészséges és nyomorék, kis és nagy nyugdíjas, az is, kinek bankbetétje van, az is, aki kölcsönt vett fel vagy végkielégítést kap. Mert egy igazi kapitalista országban minden jövedelmet meg kell adózni — filozofált az államfő, amiből kitetszik, hogy Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter hasonló, de február tájt a kormányfő által dühösen ledorongolt kijelentése Cotroceni uránál termékeny talajra lelt. A fejek tágítása kedden is folytatódott. Igaz, a két ellenzéki párt, a liberálisok és a szociáldemokraták nem vettek részt az államfő akcióján, mert nem értenek egyet a megszorító intézkedésekkel, így Traian Băsescu bölcsességeit csak a szakszervezeti vezetőknek és a munkáltatóknak mondhatta el. Kételkedőbb és elutasítóbb környezetben. Hogy példátlanul súlyos megszorító intézkedéseinek nagyobb nyomatékot adjon, azt lebegtette meg hallgatósága előtt, hogy Európa-szerte romlik a helyzet, küszöbön a válság elmélyülése, tehát azok az intézkedések, melyekről az IMF-fel megegyeztek, valószínű, kevésnek bizonyulnak.

Közben az utca forrong, a lakosság elégedetlen, az ellenzék háborog, a szakszervezetek fenyegetőznek. Azt már tudjuk, ki fizeti meg Băsescu eredménytelen országlásának árát.

Traian Băsescu-Úr a csárdában

Valójában nem a Boc-kormány mellett állt ki Traian Băsescu csütörtökön kora este, amikor az elképesztő megszorításokat bejelentve felszólította a népet, az országot, a politikát, legyen szolidáris a fungáló hatalommal, hanem saját, eddigi intézkedéseit védte, s teremtett újabb lehetőséget maga és klikkje számára a túlélésre.

Cinikus kiállásának üzenete egyértelmű: az úr a házban Traian Băsescu, Emil Boc és cselédkormánya meg úgy táncol, ahogyan Cotroceni-ből fújják. Ha szükség volt még rá, most bebizonyosodott, másfél évvel ezelőtt Bocék felkenésével Băsescu megragadta a hatalmat, és ma már egymaga irányít mindent. A látszatra, az alkotmányra sem adnak. Boc most is eltűnt, mint szürke szamár a ködben, a munkaügyi minisztériumban fogalmuk sem volt a bérek, nyugdíjak, segélyek csökkentéséről, Markó Béla sepsiszentgyörgyi nyilatkozataiból kitetszett, teljesen fölöslegesen keresték állítólag közösen a legjobb megoldást, az utolsó szót mégis gazdájuk mondta ki.
Ráadásul a szakértők szerint megjósolható, hogy a drasztikus jövedelemcsökkentés balul üthet ki. Most, amikor a sok külföldi hitel után — hírlik: hárommilliárdról számot sem tudtak adni az IMF-nek — a legkiszolgáltatottabb rétegek zsebéből lopják ki a pénzt, úgy tetszik, nem számoltak azzal, hogy gazdaságélénkítő program híján még lejjebb csúszhat az ország a lejtőn, hisz valójában e buta és társadalomellenes lépéssel négymilliárd euróval csökken a vásárlóerő, ami a magánvállalatokat, a még úgy-ahogy működő kereskedelmet, szolgáltatásokat küldheti padlóra. S akkor hat hónap múlva ismét ott fogunk állni, ahol a part szakad. Emberellenes a fűnyíróelv szerint elképzelt fizetés- és nyugdíj-, illetve szociális- és munkanélkülisegély-csökkentés, a minimálbér visszaszorítása 600 lejre. Azt még Cotroceni urának is illenék tudnia, hogy 600—700 lej egynegyede közel sem azonos a 10 000 lej negyedével. Míg a kis jövedelemből élőknek létkérdés az a 200—300 lej, a demokrata liberális klientúra fütyül arra, hogy kevesebb a havi fixe, a nagy pénzt úgyis az államra tapadt piócavállalkozásaival nyeri, s ahhoz, lám, a cotroceni-i teljhatalmú úr nem piszkált.
A kiszolgáltatott milliókba rúgott még egyet. Ha már ő az úr a csárdában.

Derült égből villámcsapás

Derült égből villámcsapásként hatott Traian Băsescu államelnök tegnap esti bejelentése. Napok óta zajlanak a találgatások az adó- és áfaemelésről, de egyetlen pillanatig sem merült fel a nyugdíjak, a közalkalmazotti fizetések csökkentésének lehetősége, a különböző segélyek megvonása.

Egy, a válsághelyzet kezelésére képtelen kormány másfél éves szerencsétlenkedését fizettetik meg most Románia lakosságának legszegényebb, legelesettebb rétegeivel.
A Nemzetközi Valutaalap képviselőinek legfrissebb látogatása, no meg az ezzel egy időben szárnyra kelt valós és rémhírek már az elmúlt napokban egyértelművé tették a kabinet csődjét. Traian Băsescu kedvenc kormányának másfél éves regnálása alatt sikerült elköltenie a valutaalaptól érkezett hitel majd tízmilliárd euróját anélkül, hogy ennek bármilyen látszata lenne, beruházás alig történt az országban, a munkanélküliség növekszik. Az állam oly sokat hangoztatott reformja elmaradt, a túlméretezett közszféra karcsúsítása szintén, a kiadási oldalon jóformán nem sikerült pénzt spórolniuk, miközben a társadalmi elégedetlenség egyre növekszik, s az arrogáns, rossz kommunikációval tovább korbácsolják az indulatokat. Minden jel azt mutatja: ami elrontható volt, azt a Boc-kabinet el is rontotta.

S hogy még az elképzeltnél is rosszabb a helyzet, mutatja, hogy maga az államelnök jelentette be az igen szigorú megszorításokat. Természetesen felmentette a kabinetet a felelősség alól, és megrótta az ellenzéket, a médiát a bizalmatlanság miatt. Úgy tett, mintha mindenki más hibás lenne, de ő, pártja s pártfogolt miniszterelnöke nem tehetne semmiről.

Júniustól kevesebb pénzt kapnak a nyugdíjasok, csökken a tanárok, orvosok, közalkalmazottak bére, s igen széles rétegeknek kell majd lemondaniuk a megélhetésüket jelentő segélyekről. Az idős emberek túlnyomó többsége eddig is nyomorszinten tengődött, a közelmúltban már ingyenes gyógyszerei, orvosi ellátása is veszélybe került, és most soványka járandóságát is megtizedelik. Nem vigasz, hogy az áfaemelés is pénzt vett volna ki zsebükből. Várható, hogy igen hevesen lépnek majd fel a szakszervezetek, kisebb megszorításokért is általános sztrájkkal fenyegetőztek, nem valószínű, hogy szótlanul tűrnék a tervezett intézkedéseket.
Ilyen drasztikus lépéseket csak egy hiteles kormány tud elfogadtatni a társadalommal, s Emil Boc kabinetje már rég elveszítette a bizalmat. A hatalmi lombok alatt nyarat várókon kívül ma már senki nem hiszi, hogy a miniszterelnök képes lesz megfelelően kezelni a helyzetet, hogy a megszorításból származó pénzek jó helyre kerülnek. Márpedig, ha erről nem tudják meggyőzni a román társadalmat, igen viharos idők következnek.

****************************

Június elsejétől életbe lépő, a gazdasági válság hatását enyhítendő költségvetési kiadáscsökkentést jelentett be tegnap délután Traian Băsescu államfő: 15 százalékkal csökkentik a nyugdíjakat, 25 százalékkal a közalkalmazottak béralapját, és szintén 15 százalékkal kevesebb lesz a munkanélküli-segély értéke.
Nem növelik viszont az egységes adókulcsot és az általános forgalmi adót, ugyanakkor Băsescu megjegyezte: ez az intézkedéssorozat elkerülhetetlen, szerinte így rendet lehet teremteni a közszférában, mert túlméretezett az államapparátus. Az elnök úgy véli, Románia esélyét az jelenti, ha sikerül most ésszerűsíteni a költségvetési kiadásokat, de azt is kijelentette, nem gondolkodnak kormányátalakításon.
Az államfő azután nyilatkozott, miután tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével, illetve a kormánykoalíció képviselőivel. Megjegyezte, ugyanakkor tisztázni kellett a napokban a találgatások miatt kialakult hisztérikus hangulatot, ez normális körülmények között a kormány dolga. Băsescu egy kövér emberhez hasonlította az államot, aki megnyomorít egy véznát, mely képletesen a hárommillió alkalmazottat foglalkoztató és az állami költségvetést fenntartó magánszférát jelenti. Mint mondta, az állami nyugdíjalapból 500 millió euró hiányzik, ezért kell csökkenteni a nyugdíjakat, ugyanakkor, ha a kormány a másik — áfa- és adóemelést jelentő — változatot választotta volna, akkor ennek az intézkedésnek szintén a nyugdíjasok itták volna meg a levét. Băsescu közölte, a bércsökkentés valamennyi közalkalmazottra vonatkozik, kivéve azokat, akiknek jövedelme nem haladja meg a 600 lej értékű minimálbért. Továbbá, átalakítanak tizenhat szociális programot, amelyek Băsescu szerint munkakerülésre ösztönzik az állami juttatásban részesülőket, emellett csökkentik az állami támogatások mértékét is (az elmúlt tíz évben például 30 milliárd lej értékben folyósítottak mezőgazdasági támogatást, miközben az állam mindössze 400 millió lejes bevételt könyvelt el). A kórházak, iskolák működési költségeit nem érinti a kiadások lefaragása.
Az államfő kifejtette, a Nemzetközi Valutaalappal folytatott egyeztetések során kétféle változat merült fel. Az egyik az adóemelést mutatta fel megoldásként, a másik — ezt a bizalom változatának nevezte — viszont a közszféra mélyreható reformját tűzi ki célul. Băsescu elmondta, hogy az IMF és a román kormány által várhatóan ezen a héten aláírandó szándéklevél ez utóbbi változat szellemiségét tükrözi majd, azt sugallva ezzel, hogy elmarad az adóemelés. Băsescu megerősítette, hogy az adóemelés tervezete szerint az egységes adókulcsot húsz százalékra emelték volna a jelenlegi tizenhatról, az áfát pedig huszonnégyre a jelenlegi tizenkilenc százalékról.
Az elnök a közkiadások szerkezeti átalakítására irányuló reformok szükségességét azzal indokolta, hogy jelenleg a szociális kiadások, a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések összesen a költségvetés 62 százalékát teszik ki, ezért nem marad elég pénz oktatásra, egészségügyre és általában a beruházásokra. A Băsescu által ismertetett számok szerint a közalkalmazotti fizetések a bruttó hazai termék (GDP) kilenc százalékát teszik ki, a nyugdíjak pedig a GDP tizenkét százalékát. Băsescu szerint azért is szükséges a közkiadások csökkentése, mert jelenleg a büdzsé bevételei a GDP harmincegy százalékát teszik ki, miközben a kiadások a GDP negyven százalékát jelentik.
Az IMF tegnap jelentette be, hogy május 9-ig tartózkodik Romániában a pénzintézet küldöttsége, amelynek következtetéseitől függ, hogy Románia megkapja-e a tavaly márciusban megkötött mintegy húszmilliárd euró értékű, többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás ötödik — 850 millió euró értékű —részletét, vagy sem.

Fenyegetőzik Traian Băsescu

Traian Băsescut minden zavarja, ami nem kizárólag az ő irányítása alatt áll. Előbb a parlament intézménye ellen hirdetett háborút, kifogásolva, hogy két háza van a törvényhozó testületnek, mikor egy is nyugodtan elvégezhetné azt a munkát, majd a honatyák sokaságában vélte felfedezni minden rossz forrását.

A választási kampányban a sajtótrösztöknek, a moguloknak esett neki, az új kormány megalakulása utáni viszonylagos csendet követően pedig hirtelen a pártokból lett elege, kettő is bőven elég lenne belőlük, vallja, ezért is támogatná a tízszázalékos parlamenti küszöböt vagy a többségi, a győztes mindent visz elven alapuló választási rendszert.
Az államfő kijelentése korántsem egyszerű elszólás: világos üzenet és figyelmeztetés egyrészt az ellenzéki Nemzeti Liberá­lis Pártnak, másrészt a koalíciós partner RMDSZ-nek. A többségi rendszer ugyanis a liberálisokat sodorná majdhogynem lehetetlen helyzetbe, hiszen az egyéni körzetekben rendszerint a két nagy párt, a demokraták és a szociáldemokraták tarolnak, a bejutási küszöb megemelése pedig a magyarságot hagyná képviselet nélkül. Băsescu állásfoglalása jelzés, hogy továbbra sem tett le a liberális alakulat bekebelezéséről, és figyelmeztetés az RMDSZ számára: ha a szövetség túl sokat követelne, nem csak a kormányból penderíthetik ki, de még a törvényhozó testületből is. Az időzítés sem véletlen: a parlamentnek a közeljövőben kell megvitatnia az oktatási jogszabályt — amelynek a kormány által elfogadott verziója tartalmaz ugyan a kisebbségek számára fontos eredményeket, de kérdés, mi marad ezekből a végleges változatban —, és napirenden a régióátszervezési, valamint a kisebbségek jogállását szabályozó törvény is.
Az államfő eddigi tevékenységét ismerve aligha lepődhetünk meg a fenyegetőző, zsaroló, mélységesen antidemokratikus hangnemen, azon, hogy partnereit pillanatok alatt kész feláldozni, és mindent maga akar uralni. A meglehetősen kényelmetlen szövetségessel szemben az RMDSZ-nek egyetlen esélye, hogy a feltétlen behódolás helyett következetesen kiáll elveiért, a magyarság célkitűzéseiért, ellenkező esetben nem csak koalíciós társaik fordíthatnak hátat neki, de az sem lesz, akihez visszatérjen a szövetség.

Băsescu szerint tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt

Tíz százalékra kellene emelni a pártok parlamentbe jutásához szükséges küszöböt, vagy olyan választási rendszert kell alkalmazni, amely azt eredményezi, hogy két nagy párt váltsa egymást a kormányon – jelentette ki Traian Băsescu államfő hétfő este, egy televíziós műsorban. A liberálisok nem támogatják a parlamenti küszöb emelését, szerintük az elnök ezzel kapcsolatos kijelentése tulajdonképpen a kormánykoalícióban elégedetlenkedő RMDSZ-nek szóló figyelmeztetés. A szociáldemokraták egyetértenek a tíz százalékos küszöbbel, és jelezték: támogatnának egy ilyen irányú törvénymódosítást. Az RMDSZ képviselői elfogadhatatlannak tartják a felvetést. Mircea Geoană (PSD), a szenátus elnöke szerint Băsescu Orbán Viktorral együttműködve az RMDSZ kárára erősítheti az MPP pozícióját.

A B1 televízió egyik hétfő esti műsorának meghívottjaként Traian Băsescu leszögezte: teljes mértékben támogatja, hogy a politikai alakulatok parlamentbe kerüléséhez szükséges küszöböt a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra emeljék. „Még ennél is korrektebb megoldás lenne az egy- vagy kétfordulós, egyéni választókerületes rendszer bevezetése, mivel ezáltal két nagy párt kormányozhatna egymást váltva, esetleg egy kisebb párt támogatásával” – mondta az államfő, aki szerint a koalíciós megoldások akadályozzák a koherens és hatékony kormányzást.

Vosganian (PNL): az államfő az RMDSZ-nek üzent

Az államfő felvetését az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja. Varujan Vosganian PNL-alelnök kedden a Mediafaxnak nyilatkozva azt mondta: demokratikus szempontból elfogadhatatlan a tíz százalékos parlamenti küszöb. „Egyébként egy államfő méltóságán alulinak tartom, hogy azt sugallja: ne legyen joga a parlamenti képviselethez egymillió választópolgárnak, aki egy bizonyos pártra szavaz” – tette hozzá Vosganian.

A PNL alelnöke szerint Băsescu tulajdonképpen az RMDSZ-t figyelmeztette. „A tíz százalékos küszöbbel kapcsolatos kijelentésen az RMDSZ-nek kellene elgondolkodnia. A szövetség vélhetően elégedetlenségének adott hangot a koalíciós együttműködés és a kormány tekintélye kapcsán, az államfő pedig figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy nyugodjon le” – fejtette ki Varujan Vosganian.

Édler (RMDSZ): veszélyes vizekre téved Băsescu

Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a szövetség nem támogathatja a tíz százalékos parlamenti küszöböt, mivel ez megfosztaná a magyarokat a parlamenti képviselettől. Márton úgy véli: Băsescu vagy nem gondolta végig a felvetését, vagy pedig nyíltan azt kívánja, hogy a romániai magyaroknak ne legyen parlamenti képviselete. „Ilyesmiről nem történt egyeztetés a kormánykoalícióban. Jó lenne, ha az államfőnek csak egy hirtelenjében tett kijelentéséről lenne szó, ő szokott ilyen kijelentéseket tenni, később aztán árnyalja” – mondta. Márton Árpád hangsúlyozta: az államfő felvetéséről egyelőre nem esett szó az RMDSZ vezető testületeiben, így a szövetségnek még nincs hivatalos álláspontja Băsescu kijelentésével kapcsolatban.

Édler András György, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője keddi közleményében úgy fogalmaz: Băsescu elnök „veszélyes vizekre” téved akkor, amikor arról beszél, hogy tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt. „Remélem, hogy csak a »navigációs berendezések« pillanatnyi meghibásodása okolható ezért a »félresiklásért«, és az elnök nem szándékosan irányítja »hajóját« ebbe az irányba” – fogalmaz Édler. Szerinte a tíz százalékos küszöb a magyar képviselet és más kisebbségek végleges eltávolítását jelentené a parlamentből,ez pedig elfogadhatatlan törekvés egy magát demokratikusnak valló államban. „Ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, és ennek függvényében lehet, hogy újra kell gondolni az RMDSZ szerepét a politikai porondon” – áll az RMDSZ-képviselő közleményében.

A PSD támogatja a parlamenti küszöb emelését

A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivőjén keresztül jelezte: támogatják a tíz százalékos parlamenti küszöb bevezetését. Radu Moldovan kedden azt mondta: pártja megszavazna a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, és azt is támogatná, hogy az egyéni választókerületekben az első helyre kerülő jelöltek nyerjenek parlamenti mandátumot egy vagy két választási forduló után. „Jó lenne, ha az államfő komolyan venné javaslatát, és néhány hónap múlva is emlékezzen rá, nem úgy, mint a tavaly, amikor a Magyar Polgári Párttal (MPP) kapcsolatban felvetette a választási küszöb csökkentését” – fogalmazott a PSD-szóvivő.

Geoană szerint Băsescu Orbánnal együttműködve gyengítené az RMDSZ pozícióját

Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke honlapján azt fejtegeti, hogy a magyarországi választások eredménye, a Fidesz fölényes győzelme az MPP megerősödését eredményezheti, ennek kapcsán pedig nem lenne meglepő, ha Traian Băsescu Orbán Viktorral összhangban a polgári alakulat pozícióját erősítené, az RMDSZ kárára. A „Miért tölt el aggodalommal a magyarországi választások eredménye” című írásában Geoană azt írja: elsősorban a Fidesz és a „romániai magyar radikálisok” közti kapcsolat felől kell nézni a választások eredményét, mivel „ismert, hogy Orbán Viktor bátorítja Tőkés Lászlót és Szász Jenő MPP-elnököt, akárcsak a szlovákiai, vajdasági vagy ukrajnai magyarok radikális képviselőit”.

„Ámde azok a manőverezések is ismertek, amelyek révén Traian Băsescu az MPP pozícióját próbálja erősíteni az RMDSZ kárára” – írja Geoană, aki szerint a magyarországi választások eredménye arra enged következtetni, hogy az MPP nem csak Băsescu, hanem az új budapesti hatalom támogatását is élvezi majd.

„Hozzá kell tenni, hogy Băsescut és Orbánt nem csupán a néppárti tagság köti össze, hanem az is, hogy eddig kölcsönösen támogatták egymást. Következésképpen nem lenne meglepő, ha Băsescu és Orbán összehangoltan lépne fel, az RMDSZ pedig elveszítené a romániai magyar közösség fő képviselőjének státuszát. Ennek első lépése persze az lenne, hogy az RMDSZ-t megfosztanák kormányzati szerepétől” – fejtegeti Mircea Geoană.

Székelyfőldi románok feltámadása

A mi papunk nem szereti, ha a hívek más templomba járnak ünnepelni. Rosszallásának van alapja: aki más közösséggel akar ünnepelni, háttérbe szorítva a sajátját, az más elvetemültségre is képes. Tisztelem papunkat, és osztom véleményét: ünnepeinket is kicsiny közösségünk tagjaival kell megosztanunk ahhoz, hogy valóban ünnepnek érezzük.

Traian Băsescu államfő bizonyára papja rosszallását vívta ki azáltal, hogy nem a saját közösségében ünnepelte a Feltámadást, hanem a csíkszeredai ortodoxokkal osztotta meg az ünnep örömét.

Ezáltal az egyházi ünnep világi hangsúlyt kapott, s a világi szó alatt ez esetben politikait kell érteni. Főként, hogy az esemény a székelyföldi román civil szervezetek fóruma után rövid időre történt. Üzenete: „Ne féljetek, székelyföldi románok, atyuska veletek van, gondoskodik rólatok!”

Taxisofőr ismerősöm mesélte, hogy a kuncsaftok között a románok százalékaránya messze meghaladja a csíkszeredai románság számarányát. Emellett sokkal gálánsabbak, bőkezűbbek a borravaló tekintetében, mint a magyarok. S azt is elmondta, hogy a részeg román utas nem bölcsködik, nem ágál, mint a részeg magyar utas, hanem ezerszer elnézést kér állapotáért, és ígéri, nem hányja össze az autót. Ismerősöm történetéből az derül ki, hogy Csíkban a románság nagyobb hányada engedheti meg magának, hogy taxival közlekedjen, mint a magyarság. Azaz jobb anyagi körülmények között élnek, mint a magyarok. Vagy nem aggódnak annyira a holnapért, mint a magyarok. S közben ismerik erényeiket és korlátaikat. Legalábbis nagyobb mértékben, mint a magyarok.

A politika szintjén mindez úgy csapódik le, hogy veszélyben a románság, a magyarok kiváltságokat akarnak.

Băsescu a helyi románság pozícióit erősíti megnyilvánulásaival. De ezt tették elődei is, megnyilvánulásaik a helyi románság képviseletét kisajátító ortodox egyház jelenlétének adtak, adnak politikai dimenziót. Ezt erősíti az a tény is, hogy a nagyon új és parányi Kovászna–Hargita Püspökség rövid idő alatt érsekséggé lett, s bár híveinek száma egy nagyobb katolikus főesperesség híveinek számához mérhető, a csíkszeredai érsek súlya a román közéletben és a politikában sokkal nagyobb, mint amennyire híveinek száma, érseksége nagysága predesztinálná.

Nem tudom, volt-e román nagypéntek a Székelyföldön. Ők azt állítják, igen, főként a kicsi magyar világban és a rendszerváltás utáni „eremdéeszes magyar uralom” idején. Ezek után feltámadásra áhítoznak. A magyar közösség is a feltámadást reméli a nyolcvanéves nagypéntek után, főként így húsvét táján. Azt reméli, hogy a dicső múlthoz mérhető jövő, no meg a kettő között élhető jelen lesz az osztályrésze. Azt reméli, hogy végre otthonában is otthon érezheti magát, s nem azt éreztetik vele minduntalan, hogy betolakodó, jövevény.

A románság feltámadási törekvései mellett sorakozott fel az egyház és a politika. A magyarság egyházai is végzik dolgukat, hittel és odaadással. A magyar politika azonban nem tud túllépni tehetetlenségén, nem képes hiteles jövőképet felvázolni.

Így a magyar önbizalom többnyire illuminált állapotban jelentkezik – lásd a taxis történetét. A hétköznapokban pedig szegények és tehetetlenek vagyunk, s azt vesszük észre, hogy a boltokban több a román vevő, az utcán több a román gyerek. A magyarság pedig fogy, apad, szegényedik, eljelentéktelenedik.

Talán tanulnunk kellene a románoktól: olykor ünnepeinken megerősítést kellene kapnunk egy-egy általunk is hitelesnek tartott személyiség jelenlétével. Egy olyan személyiségével, akit nem szól meg papja, szűkebb közössége, ha nem velük ünnepel. Egy olyan személyiségével, aki mindenhol otthon érzi magát, s akit mindenki magáénak érez.

Vajon létezik ilyen szemilyiség?

Băsescu és Boc üdvözli a magyarokat

Románia minden polgárának közös hazája, a magyaroknak pedig román állampolgárságukra is büszkék kell lenniük – áll Traian Băsescu üzenetében, amellyel az államfő március 15-én köszöntötte a magyar közösséget.

„Kedves magyar polgártársak, értem és tisztelem büszkeségüket, amely eltölti önöket ezen a különleges napon, és lélekben önökkel vagyok. A magyar nép bebizonyította szabadságszeretetét a történelem során”, nem csak 1848-ban, hanem 1956-ban is, amikor fellázadtak a kommunista diktatúra ellen, és 1989-ben is, amikor részt vettek a romániai kommunista rendszer megdöntésében, áll írja március 15-i üzenetében Traian Băsescu államfő.

Băsescu szerint ugyanakkor a magyaroknak büszkék kellene lenniük arra is, hogy román állampolgárok. „Románia minden polgárának közös hazája, származástól függetlenül. Míg a kommunista diktatúra nem tartotta tiszteletben az emberi jogokat, köztük a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait, az utóbbi húsz évben megfordíthatatlan előrelépés történt a demokratikus és pluralista társadalom létrehozásában, amelyben a kisebbségi jogokat az alkotmányon kívül az Európai Unió Lisszaboni Szerződése is garantálja” – fogalmaz Băsescu.

Az államelnök hangsúlyozza, hogy a magyarság képviselőinek jelenléte a román parlamentben, a helyi közigazgatásban és a kormányban garanciát jelent arra, hogy a romániai etnikumközi kapcsolatok a normalitás közegében folytatódnak.

"Megértem és tisztelem azt a büszkeséget, ami a magyarokat eltölti ezen a rendkívüli napon, ebben osztozom Önökkel" - olvasható a köszöntőben.

Románia és Magyarország ugyanannak az európai családnak a tagjai, ezért könnyebbé és természetesebbé vált a hármas identitás – a román, a magyar és az európai állampolgárság – vállalása – hangoztatja Băsescu.

„Végül március 15-én boldogságot és jólétet kívánok minden romániai magyarnak, valamint azt, hogy bízzanak a közös európai jövőben, a többi román állampolgárral együtt” – zárja köszöntőjét a román államfő.


Emil Boc miniszterelnök ünnepi köszöntőjében méltatta a Románia és Magyarország, valamint a románok és a magyarok közötti viszony elmúlt években tapasztalt fejlődését. Rámutatott: ezt a viszonyt ma már a barátság, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet jellemzi, és megköszönte a romániai magyaroknak, hogy a románok erőfeszítéseivel együtt hozzájárultak annak kiépítéséhez. Boc az RMDSZ szerepét is méltatta, amely - mint írja - komoly kormánypartnerré vált.

Boc külön üdvözli Magyarországot is, és reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti partnerségi kapcsolat folytatódni fog különböző együttműködési programok keretében, valamint újabb román-magyar együttes kormányülések megszervezése révén.

A rakétapajzs és következményei

A hír — amelyet néhány napja Traian Băsescu államelnök jelentett be —, hogy amerikai rakétapajzsot telepítenek Romá­niába, s a Legfelsőbb Védelmi Tanács jóvá is hagyta az amerikai javaslatot, élénk feltűnést keltett.


A ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakéták és radarrendszer telepítése már a Bush-kormányzat idején felmerült, s a tervet az Obama-adminisztráció sem adta fel. Az eredeti elképzelések szerint Csehországban lett volna az elfogórendszer, Lengyelországban pedig a radar. Ez hatalmas orosz ellenállásba ütközött — Dmitrij Medvegyev államfő egyértelműen oroszellenes lépésnek fogva fel, azzal fenyegetőzött, hogy a Lengyelország és Litvánia közötti orosz exklávéba, Kalinyingrádba (a történelem során oly sokat szenvedett Königsbergbe) telepítik az orosz nukleáris fegyverek jelentős részét. Erre a két országban népszavazást írtak ki. Lengyelországban a lakosság 57, míg Csehországban 67 százaléka ellenezte a rakétapajzs telepítését, ezért aztán a két — különben lelkes Amerika-barát — ország el is állt a tervtől. Az Egyesült Államok 2009 végén jelentette be először hivatalosan, hogy a pajzs építéséről nem mondhat le, a Fekete-tengeren építi ki, így azután Bulgária, Törökország és Izrael mellett Románia számára is védelmet jelenthet. Băsescu államfő nem sokat árult el a tervről, annyit tudni, hogy a jelentős beruházás Románia számára is anyagi terheket jelenthet, és 2015-ig készülhet el. Előnye, hogy védelmet jelenthet, hiszen a ballisztikus rakéták ellen Románia jelenleg teljesen védtelen. A kérdés, hogy ki akarná ballisztikus rakétákkal támadni az országot. Ezt kérdezte Ion Iliescu exállamfő is, s javasolta, hogy a Románia történetében oly sorsdöntő kérdésben népszavazást kellene kiírni. A szakértők és politikusok — köztük például a liberális Theodor Meleşcanu exkülügyminiszter — lelkesen üdvözölték a tervet, kijelentve, hogy az orosz aggodalmak alaptalanok, hiszen ez védelmi pajzs, másrészt pedig az iráni fegyverkezés már csak azért is aggodalomra adhat okot, mivel a perzsa rakétarendszer már most eléri Románia keleti részét, Dobrudzsát és a Bărăgant, s évről évre fejlődik, nő a hatótávolsága. Oroszország nyilván érzékenyen reagált a hírre, az egyik ismert külpolitikai szakértő gúnyosan jelentette ki, hogy Románia a rakétapajzs befogadásával politikai szerepét akarja növelni a térségben. Mások azzal érveltek, hogy a rakétatelepítési terv kihívhatja az al-Kaida s a terroristák dühét is. Ezt például Meleşcanu azzal utasította el, hogy Románia a NATO tagja, részt vesz az iraki és afganisztáni rendcsinálásban, tehát már eddig is kihívhatta volna a terroristák dühét. Másrészt — és ezt sem hittük volna, hogy megérjük! — igazat kell adnunk Iliescunak, a demokratikus megoldás kétségtelenül a népszavazás kiírása lenne, a Románia jövőjét befolyásoló kérdésben a népnek kellene döntenie!

Amerikai rakétákat telepítenek Romániába

Románia elfogadta az Amerikai Egyesült Államok felkérését azzal kapcsolatban, hogy az ország befogadja az amerikai rakétapajzs bizonyos elemeit – jelentette be csütörtökön Traian Băsescu államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) rendkívüli ülését követően.

Egyórás ülésén a testület jóváhagyta Barack Obama amerikai elnök kérését azzal kapcsolatban, hogy Románia része legyen a rakétavédelmi rendszernek.
Băsescu szerint Románia számára védelmet biztosít az amerikai rendszer, amelynek részeként elfogórakétákat telepítenek az ország területére. A román államfő hangsúlyozta: a rakétapajzs nem Oroszország ellen irányul.

Traian Băsescu elmondta, az amerikai elnök kérését Ellen Taucher külügyminiszter-helyettes tolmácsolta, aki egy szakértői csoport élén Bukarestben tartózkodik, és akivel a román államfő a CSAT-ülése előtt, csütörtökön találkozott. „A CSAT jóváhagyta az amerikai kérést, Románia területére elfogórakétákat telepítenek a védelmi rendszre részeként” – jelentette ki Băsescu. Hozzátette: az amerikai féllel közösen kidolgozott ütemterv szerint a Romániába telepített rakétarendszer 2015-től lesz működőképes.

A román államfő szerint a következő időszakban kétoldalú, román-amerikai tárgyalások kezdődnek, az ezek nyomán születő megállapodásokat pedig ratifikálnia kell a bukaresti parlamentnek.

A CSAT csütörtöki döntése fontos Románia és az Egyesült Államok közötti partnerség megerősítése szempontjából, de Románia számára még fontosabb, hogy ezzel jelentősen nő az ország biztonsága. „Romániának korábban csak egy kis, nyugati területe volt védett egy esetleges ballisztikus rakétákkal való támadással szemben. A rakétapajzs kiterjesztésével azonban az ország teljes területe védett lesz” – mondta Băsescu.

Emil Boc kormányfő szerint a rakétapajzs maximális biztonságot jelent Románia számára, mivel az ország teljes területét képes lesz megvédeni a rakétatámadásokkal szemben.

Mircea Geoană, a szenátus elnöke elmondta: a CSAT-ülést megelőzően Băsescu tájékoztatta az amerikai kérésről, így a parlament is időben tudomást szerzett a rakétatelepítési tervekről. „A Románia számára valaha felmerült nemzetbiztonsági kérdések egyik legfontosabbikával állunk szemben. Egy ilyen döntés előtt számos katonai és nemzetbiztonsági szakértő, valamint a romániai közvélemény álláspontját is ki kell kérni, és parlamenti döntés is szükséges” – mutatott rá. Hangsúlyozta: a rakétavédelmi rendszer befogadása azt jelenti, hogy az ország fokozott veszélynek teszi ki magát azon országokkal szemben, amelyek ellen a rendszer irányul.

Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke szerint a rakétapajzs befogadása hatalmas előrelépést jelenthet az ország számára, ám nyugtalanságot válthat ki a keletebbre fekvő országok vezetéséből. Rámutatott: a döntés logikus lépés az ország NATO-csatlakozása nyomán, hiszen így Románia is részesül a közös védelemből, amelyhez ugyanakkor az országnak is hozzá kell járulnia. Közölte, párbeszédet kezdeményez a rakétatelepítésről a parlament két házának külügyi és védelmi bizottsági tagjai, valamint a kormány részvételével.

Gabriel Oprea védelmi miniszter szerint a felkérés az ország következetes külpolitikájának eredménye. Ioan Mircea Paşcu szociáldemokrata EP-képviselő, volt védelmi miniszter ugyanakkor úgy vélte, a döntés ellen Oroszország ugyanúgy tiltakozni fog, mint a lengyelországi telepítés terve ellen.

Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke szerint jó ötlet részt venni a rakétavédelmi programban. Verestóy Attila, a szenátus titkosszolgálatokat felügyelő testületének titkára szerint szintén várható és jó döntés az elfogórakéták befogadása.

A közép-kelet-európai rakétapajzs terve az előző, George W. Bush vezette amerikai adminisztráció idején merült fel. Az amerikai vezetés azért sürgette a védelmi rendszer kiépítését, mivel véleménye szerint Irán olyan nukleáris tölteteket fejleszt, amelyek hosszú hatótávolságú rakétákra szerelve Nyugat-Európát is elérhetik. Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytatott Lengyelországgal és Csehországgal, a két országban heves vitákat keltettek az amerikai tervek. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Oroszország saját biztonságát közvetlenül fenyegető lépésként értelmezte a rakétapajzs kiépítését.

Barack Obama amerikai elnök tavaly ősszel bejelentette: az Egyesült Államok mégsem épít ki rakétapajzsot Közép-Kelet-Európába, helyette egy rugalmas rendszert építenek ki, amely érzékelők hálózatából, valamint tengeri és/vagy szárazföldi telepítésű rakétákból állna, és amely hatékonyabb védelmet biztosít egy esetleges iráni támadás. A korábbi tervek leállításának oka az, hogy Washington szerint az iráni rakétaprogram nem halad olyan ütemben, ahogy arra korábban számítottak.

A rakétapajzs kiterjesztése Romániára és Bulgáriára nem újdonság, a bukaresti vezetés már két évvel korábban jelezte, hogy támogatja a rendszer kiszélesítését.

Romániai allampárt újraszületése

A hét végi pártösszejövetelek amellett, hogy az ellenzék útkeresését jelzik, bizonyítják: a teljes hatalom megszerzése ellenére a Băsescu-féle Demokrata-Liberális Párt nem érzi túl jól magát. Pedig Băsescu győzelme után úgy nézett ki, legalább két és fél évre, a soron következő helyhatósági választásokig bebetonozták magukat, övék minden hatalom és a kevés dicsőség. Egyetlen dolgot azonban nem vettek figyelembe.


Egyre inkább kitetszik, hogy ez a párt korrupt és hiteltelen, s folyományaként maga az államfő is veszítget a bizalomból. Emil Boc újbóli miniszterelnökké kenése sok jót nem hozott. Ártott az államfőnek, de magának a pártnak sem használt. Kiderült, nincs válságkezelő programjuk, ráadásul ezt észre sem veszik, és oligarcháik is pont olyanok, mint annó dacumál a Năstaseéi voltak, önzőek, ridegek, pénz- és hataloméhesek. S céljaik megvalósítása érdekében az állampárt újjáélesztésén dolgoznak. Mintha észre sem vennék, hogy magatartásukkal elméletileg keresztbe tesznek az államfő választási programjának: a politikai osztály megújításának, az államreform végrehajtásának. A felszínen ez abban mutatkozik meg, hogy fittyet hánynak mind Cristian Preda, mind Monica Macovei európai parlamenti képviselők pártreformmal kapcsolatos, óvatos és igen udvarias kezdeményezéseinek. A demokraták szombaton tartott brassó-pojánai ülésén összezártak még előttük is. Valójában nem nagy kár, hogy a két nagy opportunista, Macovei és Preda szavaira keveset adnak a demokraták nagy hatalmú és nagypénzű vezetői, Berceanu, Blaga, Videanu, s a jelenlegi pártfelépítés megőrzése felé taszítják a báb pártelnököt, Emil Bocot is, hisz a jelenlegi felépítmény, szervezési forma megőrzése hosszú távon megbosszulja magát, gyengíti mind a látszólag egységes D-LP, mind Traian Băsescu hatalmát. Egyelőre a parlamenti matematika, az RMDSZ és az árulókként számon tartott függetlenek csoportja biztosítja számukra a törékeny többséget. És megjósolni sem lehet, hogy meddig.

Az ellenben már most biztosnak látszik, hogy a későbbiekben sok minden nem a törvényhozásban, a kormányban vagy a Cotroceni-palotában dől el, hanem az utcán. Az átgondolatlan, ráadásul nagyon drasztikus megszorítások ugyanis utcára viszik nemcsak a szakszervezeteket, de az elkeseredett emberek ezreit is. És erre nincsenek felkészülve az urak.