Az erdélyi magyar pártok vezetői szerint jogos elvárás a választójog

Az erdélyi magyar politikai pártok vezetői örülnek a magyarországi választójogi törvénymódosításra vonatkozó fideszes javaslatnak, mely szerint a 2014-ben esedékes országgyűlési választáson a határon túli magyar állampolgárok is megkapják a magyarországi választójogot. A csütörtökön kiszivárgott koncepció értelmében a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a Fidesz javaslata természetes következménye az állampolgárság megadásának. A szövetségi elnök szerint fontos, hogy a törvény konkrét megoldást ajánljon arra, hogy a határon túli magyarok hogyan tudnak majd élni a szavazati jogukkal. Kelemen Hunor ugyanakkor aláhúzta, a magyarországi országos listára olyan, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok is rákerülhetnek, akik képviselni tudják a külhoni magyarságot.

„Jogosnak tartom, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is, azaz ne legyen kétféle magyar állampolgárság. Korábban több terv, elképzelés is felmerült, erről a változatról Orbán Viktor miniszterelnök már júliusban Tusnádfürdőn is tájékoztatott, nemrég pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel is tárgyaltam a témáról, és várhatóan a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) soron következő plenáris ülésén, novemberben is napirendre kerül a téma” – mondta Kelemen Hunor. „Úgy vélem, a tervezet kidolgozásakor figyelembe kellett venni azt is, hogy mekkora a toleranciája a magyar társadalomnak. A koncepció jó megoldásokat javasol szerintem, melyeket a magyarországi adófizetők is el tudnak fogadni” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.

Szász: külhoni képviselőket a parlamentbe

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke óriási előrelépésnek nevezte a Fidesz kezdeményezését, és úgy értékeli, a kormánypárti frakció javaslata révén a nemzet immár a közjog és a közélet területén is egyesülhet. Hozzátette, egyelőre nem ismeri a választójogi törvény módosítására vonatkozó javaslat részleteit, de a konzultáció során javasolná, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne kizárólag a magyarországi országos listára szavazhassanak. „Bár nyilván számos technikai akadállyal kell számolni, az volna a legmegfelelőbb, ha az erdélyi magyarok is delegálni tudnának a parlamentbe, főleg hogy a könnyített honosítás révén már jelenleg is több mint százötvenezer határon túli magyar kapott állampolgárságot. Úgy vélem, ez érdekesebbé, tartalmasabbá tenné az Országgyűlést. Ugyanakkor területi kötöttségről is lehetne beszélni: el tudok képzelni egy olyan választójogi törvényt is, mely szerint határon túli választókerületek jönnek létre, így például a székelyföldi, magyar állampolgársággal rendelkező, szavazati joggal bíró személyek egy vagy akár több képviselőt küldhetnének az Országházba” – nyilatkozta a polgári párt elnöke, aki szerint egy ilyen választójogi törvény gyakorlatilag támogatná az erdélyi aszimmetrikus regionalizációs törekvéseket.

Toró: hatalmas lépés a választójog kiterjesztése

Rendkívül fontos és a nemzetegyesítési folyamat hatalmas lépése lesz, ha a kisebbségben élő magyarok is szerepet vállalhatnak az anyaország politikai életében – értékelte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke. Hangsúlyozta, jogosnak tartja, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is. „Örömmel fogadtuk a hírt, és számítottunk rá. Úgy értékelem, a választójog kiterjesztése hatalmas lépés lenne az összmagyar nemzetintegrációs folyamatban, melynek szívből lehet örülni. Ugyanakkor érthetetlenek azok a kifogások, melyeket számos anyaországi és erdélyi magyar politikus fogalmazott meg a Fidesz-koncepció kapcsán. Én személy szerint semmiféle veszélyt nem látok a választójog kiterjesztésében” – nyilatkozta a legfiatalabb erdélyi magyar párt ideiglenes elnöke. Kérdésünkre, hogy jobbnak tartotta-e azt a korábban felmerült opciót, mely szerint a külföldön élő magyarok saját képviselőkre voksolhattak volna, Toró úgy válaszolt: érdemes gondolkodni majd egy olyan változaton is, mely szerint a külhoni magyarok egyéni választókerületekben voksolhatnak saját jelöltjeikre. „Nem tartanám rossz megoldásnak, ez is bekövetkezhet, de nagy győzelemnek nevezném azt is, ha a választójogi törvény a jelenlegi koncepció szerint módosul” – fogalmazott Toró T. Tibor.

**********
Az MSZP ellenzi a törvényjavaslatot

Az MSZP bírálta, a Jobbik pedig részben elfogadhatónak tartotta a Fidesz–KDNP új, választási rendszerről szóló javaslatát tegnap Budapesten, az alkotmányügyi bizottság ülésén, ahol Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette a választási rendszerről szóló koncepciót. A frakcióvezető bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP százhat egyéni országgyűlési választókerületet és kilencvennégy, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol. Vitányi István fideszes képviselő kiemelte: a javaslat kiküszöböli az eddigi aránytalanságokat, valamint rendezi a határon túli magyar állampolgárok és a kisebbségek választójogának kérdését.

Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője azt mondta, pártja egyetért a javaslat 11 kérdésfelvetésével, a Jobbik szerint is ezek a legfontosabb pontok, amelyeket rendezni kell. Egyetértett azzal is, hogy a választási rendszer egyfordulós, kétszavazatos és töredékszavazatokat visszaszámláló legyen. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a javaslat az egyéni választókerületek magas száma miatt aránytalanságot eredményez majd. Szerinte ha a kormánykoalíció meg tudná őrizni a jelenlegi támogatottságát, akkor a 106 egyéni választókörzet „hatalmas mértékű” mandátumtöbbletet jelentene a Fidesz–KDNP-nek egy következő választáson. A jobbikos politikus 5 százalékos helyett 4 százalékos bejutási küszöböt javasolt, valamint megszüntetné az ajánlószelvények rendszerét azon pártok számára, amelyek az előző választásokon legalább egyszázalékos eredményt értek el.

Gyüre Csaba egyetértett a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával. Az MSZP-s Lamperth Mónika szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel a törvénnyel „be tudja betonozni a hatalmát”, de ha a kormánykoalíció folytatja, „ámokfutásszerű kormányzást”, akkor a választók le fogják váltani a Fidesz–
KDNP-t. Hangsúlyozta: a szocialista párt a határon túli magyarok közül csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára adna választójogot, vagyis azoknak, akik viselik döntésük következményeit.
Amint arról beszámoltunk, a magyarországi választójogi törvény módosítására azért van szükség, mert az Országgyűlés még 2010-ben úgy döntött, hogy 200 főre csökken a parlament létszáma a jelenlegi 386-ról.

Őrizetben Kézdivásárhely MPP-s polgármestere

Csúszópénz elfogadása miatt őrizetbe vette pénteken a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Rácz Károlyt, Kézdivásárhely polgármesterét. A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben 2008-ban polgármesteri mandátumot nyert Ráczot rajtakapták, amint csúszópénzt fogadott el. Az ügy érzékenyen érintheti az MPP-t, mivel az alakulat idén nem csak március 15-i központi ünnepségét, hanem egy nappal azt megelőzően kongresszusát is Kézdivásárhelyen tervezi megtartani.

A DNA pénteki közleménye szerint Rácz Károlyt 24 órára őrizetbe vették, szombaton pedig az ügyészek kérni fogják, hogy a Kovászna Megyei Törvényszék helyezze 29 napos előzetes letartóztatásba az MPP-s polgármestert.

A korrupcióellenes ügyészek szerint Rácz egy éven át, tíz alkalommal fogadott el csúszópénzt, legutóbb 10 ezer lejt, pénteken.

A korábban indult vizsgálat során kiderült, hogy miután a kézdivásárhelyi önkormányzat 2010 februárjában szolgáltatási keretszerződést kötött egy céggel sóder és aprókavics beszállítására, Rácz Károly polgármesterként egy konkrétan meg nem határozott pénzösszeget kért a szerződés „problémamentességének” biztosítása fejében a cég ügyvivőjétől – aki aztán feljelentette.

A DNA szerint Rácz Károly a 2010 április és 2011 február között összesen 41 ezer lejt kapott csúszópénzként: 2010 április és október között havonta 4 ezer lejt, novemberben 10 ezer lejt, és idén február 17-én 3 ezer lejt.

A tettenérést március 11-én, pénteken rendezték meg a DNA ügyészei, ekkor vett át az MPP-s polgármester 10 ezer lejt feljelentőjétől.

.........NO COMENT .......!!!!!!!!

Băsescu szerint tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt

Tíz százalékra kellene emelni a pártok parlamentbe jutásához szükséges küszöböt, vagy olyan választási rendszert kell alkalmazni, amely azt eredményezi, hogy két nagy párt váltsa egymást a kormányon – jelentette ki Traian Băsescu államfő hétfő este, egy televíziós műsorban. A liberálisok nem támogatják a parlamenti küszöb emelését, szerintük az elnök ezzel kapcsolatos kijelentése tulajdonképpen a kormánykoalícióban elégedetlenkedő RMDSZ-nek szóló figyelmeztetés. A szociáldemokraták egyetértenek a tíz százalékos küszöbbel, és jelezték: támogatnának egy ilyen irányú törvénymódosítást. Az RMDSZ képviselői elfogadhatatlannak tartják a felvetést. Mircea Geoană (PSD), a szenátus elnöke szerint Băsescu Orbán Viktorral együttműködve az RMDSZ kárára erősítheti az MPP pozícióját.

A B1 televízió egyik hétfő esti műsorának meghívottjaként Traian Băsescu leszögezte: teljes mértékben támogatja, hogy a politikai alakulatok parlamentbe kerüléséhez szükséges küszöböt a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra emeljék. „Még ennél is korrektebb megoldás lenne az egy- vagy kétfordulós, egyéni választókerületes rendszer bevezetése, mivel ezáltal két nagy párt kormányozhatna egymást váltva, esetleg egy kisebb párt támogatásával” – mondta az államfő, aki szerint a koalíciós megoldások akadályozzák a koherens és hatékony kormányzást.

Vosganian (PNL): az államfő az RMDSZ-nek üzent

Az államfő felvetését az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja. Varujan Vosganian PNL-alelnök kedden a Mediafaxnak nyilatkozva azt mondta: demokratikus szempontból elfogadhatatlan a tíz százalékos parlamenti küszöb. „Egyébként egy államfő méltóságán alulinak tartom, hogy azt sugallja: ne legyen joga a parlamenti képviselethez egymillió választópolgárnak, aki egy bizonyos pártra szavaz” – tette hozzá Vosganian.

A PNL alelnöke szerint Băsescu tulajdonképpen az RMDSZ-t figyelmeztette. „A tíz százalékos küszöbbel kapcsolatos kijelentésen az RMDSZ-nek kellene elgondolkodnia. A szövetség vélhetően elégedetlenségének adott hangot a koalíciós együttműködés és a kormány tekintélye kapcsán, az államfő pedig figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy nyugodjon le” – fejtette ki Varujan Vosganian.

Édler (RMDSZ): veszélyes vizekre téved Băsescu

Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a szövetség nem támogathatja a tíz százalékos parlamenti küszöböt, mivel ez megfosztaná a magyarokat a parlamenti képviselettől. Márton úgy véli: Băsescu vagy nem gondolta végig a felvetését, vagy pedig nyíltan azt kívánja, hogy a romániai magyaroknak ne legyen parlamenti képviselete. „Ilyesmiről nem történt egyeztetés a kormánykoalícióban. Jó lenne, ha az államfőnek csak egy hirtelenjében tett kijelentéséről lenne szó, ő szokott ilyen kijelentéseket tenni, később aztán árnyalja” – mondta. Márton Árpád hangsúlyozta: az államfő felvetéséről egyelőre nem esett szó az RMDSZ vezető testületeiben, így a szövetségnek még nincs hivatalos álláspontja Băsescu kijelentésével kapcsolatban.

Édler András György, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője keddi közleményében úgy fogalmaz: Băsescu elnök „veszélyes vizekre” téved akkor, amikor arról beszél, hogy tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt. „Remélem, hogy csak a »navigációs berendezések« pillanatnyi meghibásodása okolható ezért a »félresiklásért«, és az elnök nem szándékosan irányítja »hajóját« ebbe az irányba” – fogalmaz Édler. Szerinte a tíz százalékos küszöb a magyar képviselet és más kisebbségek végleges eltávolítását jelentené a parlamentből,ez pedig elfogadhatatlan törekvés egy magát demokratikusnak valló államban. „Ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, és ennek függvényében lehet, hogy újra kell gondolni az RMDSZ szerepét a politikai porondon” – áll az RMDSZ-képviselő közleményében.

A PSD támogatja a parlamenti küszöb emelését

A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivőjén keresztül jelezte: támogatják a tíz százalékos parlamenti küszöb bevezetését. Radu Moldovan kedden azt mondta: pártja megszavazna a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, és azt is támogatná, hogy az egyéni választókerületekben az első helyre kerülő jelöltek nyerjenek parlamenti mandátumot egy vagy két választási forduló után. „Jó lenne, ha az államfő komolyan venné javaslatát, és néhány hónap múlva is emlékezzen rá, nem úgy, mint a tavaly, amikor a Magyar Polgári Párttal (MPP) kapcsolatban felvetette a választási küszöb csökkentését” – fogalmazott a PSD-szóvivő.

Geoană szerint Băsescu Orbánnal együttműködve gyengítené az RMDSZ pozícióját

Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke honlapján azt fejtegeti, hogy a magyarországi választások eredménye, a Fidesz fölényes győzelme az MPP megerősödését eredményezheti, ennek kapcsán pedig nem lenne meglepő, ha Traian Băsescu Orbán Viktorral összhangban a polgári alakulat pozícióját erősítené, az RMDSZ kárára. A „Miért tölt el aggodalommal a magyarországi választások eredménye” című írásában Geoană azt írja: elsősorban a Fidesz és a „romániai magyar radikálisok” közti kapcsolat felől kell nézni a választások eredményét, mivel „ismert, hogy Orbán Viktor bátorítja Tőkés Lászlót és Szász Jenő MPP-elnököt, akárcsak a szlovákiai, vajdasági vagy ukrajnai magyarok radikális képviselőit”.

„Ámde azok a manőverezések is ismertek, amelyek révén Traian Băsescu az MPP pozícióját próbálja erősíteni az RMDSZ kárára” – írja Geoană, aki szerint a magyarországi választások eredménye arra enged következtetni, hogy az MPP nem csak Băsescu, hanem az új budapesti hatalom támogatását is élvezi majd.

„Hozzá kell tenni, hogy Băsescut és Orbánt nem csupán a néppárti tagság köti össze, hanem az is, hogy eddig kölcsönösen támogatták egymást. Következésképpen nem lenne meglepő, ha Băsescu és Orbán összehangoltan lépne fel, az RMDSZ pedig elveszítené a romániai magyar közösség fő képviselőjének státuszát. Ennek első lépése persze az lenne, hogy az RMDSZ-t megfosztanák kormányzati szerepétől” – fejtegeti Mircea Geoană.

Az MPP a magyar Golgotát ünnepelte !!!!!

Más nemzet ünnepeit illik tiszteletben tartani, s bár számunkra egyáltalán nem örömteli, hogy annak az országnak, melyben élünk, nemzeti ünnepe a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára, a történelmi Magyarország feldarabolására emlékeztet, az elmúlt két évtized alatt igyekeztünk háttérben maradva nem megzavarni a románság december elsejei megemlékezéseit.


Értettük pontosan, ami számunkra tragédia, az számukra nemzeti álmaik be-, illetve kiteljesedését jelenti. Nekik volt és van is okuk örömre, ünnepre. Tegyék — vallottuk s valljuk —, de nélkülünk. Az RMDSZ vezetői lassan ugyan, de megértették, jobb, ha ezen a napon nem nagyon tolják előtérbe magukat, s elfogadtatják román kollégáikkal, hogy vannak olyan történelmi események, melyeket egyik nemzet győzelemként, másik tragédiaként él meg, s december elseje ezek közé tartozik.

Ilyen összefüggésben semmi mentséget nem találok Szász Jenőnek, Rácz Károlynak és Nagy Istvánnak, a Magyar Polgári Párt elöljáróinak, hogy eleget tettek Traian Băsescu meghívásának, s megjelentek Bukarestben az elnöki palota ünnepi díszben ragyogó nagytermében. Ráadásul másnap örömmel közölték a sajtótájékoztatójukon megjelent újságírókkal, hogy Traian Băsescu kezet rázott és koccintott velük. Akarhat-e ember többet?

Hogy az MPP kit támogat az elnökválasztás második fordulóján, az ő dolguk, az ő választásuk. Az is, hogy ezt miért, milyen indíttatásból teszik. Annyit ellenben egy magát polgárinak valló párt vezetőitől csak el lehetne várni, hogy ezt a napot ne tekintsék eszköznek politikai karrierjük kiteljesítésére. Jusson eszükbe 2002. december elseje, Budapest, a Kempinski Hotel, amikor is Adrian Năstase, Medgyessy Péter, Verestóy Attila és mások tartották fontosnak együtt ünnepelni. És amit az erdélyi magyarság azóta sem bocsátott meg egyiküknek sem.