Németh Zsolt: autonómia lesz, előbb vagy utóbb

Erdély az egész kárpát-medencei magyar autonómiastratégia szempontjából kulcskérdés: az erdélyi magyarság nagy szolgálatot tesz az egész magyar közösségnek, ha itt sikerül az autonómia terén áttörést elérni – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Tusványosként közismert Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki napján. Az Autonómia változó feltételei című nemzetpolitikai kerekasztalbeszélgetésen több kárpát-medencei magyar kisebbségi párt vezetője mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is részt vett.

Németh Zsolt leszögezte: arról nincs vita a magyarságon belül, hogy autonómia kell, és optimizmusának adott hangot atekintetben, hogy sikerüljön az autonómiatörekvések terén szót érteni a román politikum képviselőivel. „Racionális politikai osztállyal van dolgunk. A román politikum tudatában van annak, hogy a romániai magyar közösség milyen mértékben tudja befolyásolni az ország stabilitását. Székelyföld Autonóm Tartomány erősíti Románia szuverenitását” – szögezte le a politikus, aki arról is beszélt: a határon túli magyar szervezeteknek „két ligában”, hazájukban és az összmagyar politikai porondon is politizálniuk kell érdekeik érvényesítéséért. Rámutatott: fontos, hogy a differenciált helyzetben lévő magyar nemzeti közösségek mindenhol előrelépést tudjanak elérni az önrendelkezés kivívása terén. „Szlovákiában abnormális módon hiszterizált az autonómia fogalma, ezért segíteni kell a felvidéki magyarokat abban, hogy a szlovák-magyar viszonyt olyan mederbe tereljék, amelyben nem tekintik ördögtől valónak az autonómiát” – fejtette ki.

Kelemen: az autonómia nem cél, hanem eszköz

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az önrendelkezés kapcsán kifejtette: az autonómiát nem célként, hanem eszközként kell tekinteni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok megmaradhassanak biztonságban, szabadon, magyarként. Kelemen szerint az autonómiacélok kitűzésekor azt kell figyelembe venni, hogy mit akarnak az erdélyi magyarok: Erdélyben, magyarként megmaradni. A politikus emlékeztetett: az elmúlt húsz évben két megoldási lehetőséget vázoltak fel az autonómia elérésére. Az egyik szerint „kijelentjük és megteremtjük”, a másik szerint viszont arra van szükség, hogy lépésről lépésre építsük, keressük a megegyezés lehetőségét a többséggel.

Rámutatott: Erdélyen belül, a Székelyföldön, a Partiumban illetve Közép-Erdélyben különböző autonómiaformákat kell megteremteni, mert más körülmények között élnek az emberek. Sikerként könyvelte el a nyelvi jogok és a nemzeti szimbólumok használatának kivívását, és kijelentette, ezeket a mozaikkockákat összerakva, napi aprómunkával, építkezéssel érhető el az autonómia. Emlékeztetett: a külső körülmények is folyamatosan változnak, így ezek figyelembe vételével kell az eszközöket megteremtenünk a területi, a kulturális vagy a személyi elvű autonómia létrehozásához. „A transzszilván értékekre, a nyitottságra és a párbeszédre kell építeni, és partnereket kell keresni Romániában, a parlamentben. Nekünk ugyanis ahhoz, hogy elérjük céljainkat, a magunk hét százaléka mellé még meg kell szereznünk további 43 százaléknyi támogatást” – ecsetelte Kelemen.

Leszögezte: a célok eléréséhez szükséges Budapest támogatása, az, hogy Budapestnek tekintélye, szava legyen a régióban és az Európai Unióban, ugyanakkor Budapest nélkülünk nem tudja ezt a kérdést megoldani. Szerinte Brüsszzel sem kerülhető meg az autonómiaküzdelmek tekintetében, és emlékeztetett, hogy az Unión belüli magyar jelenlét kezdetétől számítva jelent meg a napirenden a kérdés. „Az EU-nak és tagállamainak is kötelességük lesz olyan kereteket megteremteni, amelyek segítik a nemzeti közösségek megmaradását, megerősödését” – vélte. „Napról napra történő építkezés szükséges a Budapest-Bukarest-Brüsszel tengely mentén” – szögezte le.

A romániai közigazgatási átszervezés kapcsán kijelentette: a mai gazdasági régiókat kell koherens gazdasági fejlesztési régiókká átalakítani, és ezekhez a régiókhoz kell majd közigazgatási hatásköröket rendelni. Az eredeti tervekkel ellentétben a nyári parlamenti ülésszakban el nem fogadott kisebbségi törvény kapcsán megjegyezte: az abban foglalt kulturális autonómia intézményes feltételei megteremtésének csak akkor van értelme, ha a kulturális autonómiatanácsok megkapják a szükséges hatásköröket.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte, az autonómia kereteinek, eszközeinek megteremtéséről nincs vita a romániai magyarságon belül, és arra buzdított, hogy a jövő szempontjából kulcsfontosságú idei népszámlálás előtt a teljes politikai és civil szféra fogjon össze annak érdekében, hogy minél többen vallják magyarnak magukat. A jövő szempontjából szintén rendkívüli jelentőségűnek nevezte azt, hogy a jövő évi parlamenti választásokat követően is erős parlamenti képviselettel rendelkezzen a romániai magyarság.

Toró: konszenzus és stabilitási paktum kell

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke – némiképp vitába szállva Kelemennel – leszögezte: előbb a Nagyvárad- Kolozsvár-Marosvásárhely-Székelyudvarhely-Csíkszereda tengely mentén kell az együttműködést kialakítani, azaz meg kell teremteni a konszenzust a romániai magyar politikai alakulatok között. „Nagyon fontos a nemzeti konszenzus kialakítása: ezt egy erdélyi stabilitási egyezmény keretében kívánjuk rögzíteni” – hangoztatta. Szükségesnek nevezte, hogy az autonómia ügyét megtisztítsák a pártpolitikai sallangoktól, és emlékeztetett: ott, ahol sikerült konszenzust elérni, történt előrelépés, ahol nem, ott ezt a többség kihasználta ellenünk. Leszögezte: konszenzus nélkül nincs siker. „A politikai konszenzusteremtés alapja Neptun feloldása lehetne” – utalt az RMDSZ akkori vezetői és a román kormánypártok közötti, a 90-es évek elején a Fekete-tenger partján lévő üdülővárosban megkötött paktumra.

Toró szerint az RMDSZ-en belül nem születtek olyan döntések, olyan önrendelkezésről szóló javaslatok, amelyek az összes, belső és külső csoport konszenzusát bírták volna, és a két út közül – az egyik a közösségi autonómiát állítja a politika homlokterébe, a másik nem határoz meg koherens keretet, ehelyett beépül a bukaresti politikai elitbe, és ott alkud ki bizonyos engedményeket – az utóbbit választotta. Úgy vélte, ennek nyomán az erdélyi magyar eliten belül is vannak ellenérdekeltek az autonómiában, mivel őket kapcsolatrendszerük Bukaresthez fűzi. „Ezt az ellentmondást föl kell oldani” – állapította meg. „Meg kell próbálni közösen fellépni a régióátszervezés ügyében, a kamarillapolitika révén ugyanis nem lehet stratégiai eredményeket elérni. A nemzeti minimumot tartalmazó erdélyi stabilitási egyezmény kidolgozásába és megvalósításába a civil szférát, és a felsőoktatás képviselőit is be kell vonni” – mondta. „Budapest csak akkor tud támogatni, ha sikerült kialakítani a konszenzust” - vonta le a következtetést Toró. Hozzátette: a kisebbségi törvény RMDSZ által kidolgozott tervezete 2012-ben látványosan elbukik majd a parlamentben, mivel választási év van. A bukás egyik okát ugyanakkor abban látja, hogy kidolgozásakor nem volt meg a nemzeti konszenzus.

Autonómiától a nacionalista hisztériáig

A Kárpát-medence különböző régióiból érkezett magyar pártelnökök is felvázolták a beszélgetés során, milyen problémákkal küszködnek. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogyan próbál a délvidéki magyarság a Belgrád által biztosított, korlátozott autonómialehetőségekkel élni. Elmondta, a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, presztízsét javítja az új magyar kormány hiteles politikája, az, hogy nemzetpolitikai szempontból beváltotta korábbi ígéreteit, és az is, hogy támogatja Szerbia EU-csatlakozását. Leszögezte ugyanakkor: azt, hogy mit akarnak elérni, a határon túli magyar közösségeknek kell megfogalmazniuk. „Fontos, hogy Budapest támogasson az autonómia kivívásában, de ezt a feladatot helyettünk nem tudja ellátni” – szögezte le. Mint elmondta, a nemzeti tanács kétéves stratégiai tervet dolgoz ki az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés terén, megkeresik a kisgyerekes családokat, hogy meggyőzzék őket: írassák gyermeküket magyar iskolába, az egyetemre bejutott hallgatók közül pedig mindenki ösztöndíjat kap, hogy ezáltal újratermeljék a magyar értelmiséget. Emellett megkezdődött az oktatási és művelődési intézmények alapítói jogainak átvétele is.

Berényi József, a pozsonyi parlamentből a tavalyi választásokon kiesett Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a Híd-Most szlovák-magyar vegyespárt mandátumszerzése ellenére hosszú távon a vegyespártok sikere nem biztosított, mert a magyar kérdésekben már a párton belül kompromisszumkényszer van, így, miután még a szlovák pártokkal is meg kell állapodni, csak „a kompromisszum kompromisszumának a kompromisszuma” alakul ki, ami végül nem elégséges megoldásokhoz vezet. Ilyennek nevezte az új nyelvtörvényt is, ami néhány kedvező cikkelye ellenére számos téren visszalépést is jelent. Leszögezte: az autonómia ügyéről csak úgy lehet érdemben tárgyalni, ha valamilyen módon sikerül rábírni a szlovák politikusokat, hogy árukapcsolás formájában, valamilyen ellenszolgáltatásért cserében támogassák a magyar törekvéseket.

A kárpátaljaiak helyzetéről Kovács Miklós, a Kárpátaljai magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Brenzovics László alelnök beszélt. Mint elmondták, náluk mostanra megfordult a kedvező trend: míg a 90-es évek elején sikerült kedvezményeket kivívni, mára megerősödött az ukrán nacionalizmus és a magyarellenesség, ami néha hisztérikus sajtótámadásokban és a kettős állampolgárok hatósági zaklatásában nyilvánul meg. Ennek ellenére a jövő évi választásokon ismét esély mutatkozik a parlamentbe való bejutásra, és ott is igyekeznek rábírni a magyar szülőket, hogy gyerekeiket küldjék magyar iskolába.

A beszélgetés záró következtetését Németh Zsolt vonta le, kijelentve: az autonómia nem követelés, hanem prognózis. „Autonómia lesz, előbb vagy utóbb” – szögezte le.

CIRKUSZ A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS SZOBOR KÖRŰL

Valótlanságot állít a kolozsvári városháza abban a közleményében, mely szerint a Nicolae Iorga történésztől származó idézetet tartalmazó táblának a Mátyás-szoborcsoport elé helyezése a restaurálási terv része. A Kelemen Hunor kulturális miniszter által a Krónikához eljuttatott dokumentumokból kiderül: csupán a műalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvű táblára bólintott rá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság és a polgármesteri hivatal, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálás dokumentációjában.

Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság. A tervnek része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. A kolozsvári Polgármesteri Hivatal által tegnap elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani” – áll a kulturális miniszter által küldött tájékoztatóban.

A jóváhagyott terv pontosan leszögezi, milyen felirat kerül a szoborra, illetve a műalkotás elé tervezett táblára. Utóbbiról a dokumentum 3.9 paragrafusa beszél, amely szerint négy nyelven tüntetik fel a következő feliratot: „Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902 október 12-én”. A domumentumcsomag nem tartalmaz egyetlen utalást sem a Iorga-féle idézetre.

A Kolozsi Tibor szobrászművész aláírásával ellátott javaslatokat (a tábla pontos tervével együtt) maga Sorin Apostu polgármester is jóváhagyta. A restaurálást végző Concefa cégnek küldött levelében az áll: a „MATHIAS REX” feliratot tartalmazó táblát ugyanúgy helyezik vissza a szoborra, ahogy a restaurálás megkezdése előtt volt – az Utilitas Kft és a Part of Art alapítvány közös tervének megfelelően. Ugyanakkor a szobor elé tervezett táblát a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervnek megfelelően készítik el.

A kolozsvári polgármesteri hivatal keddi közlése szerint a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazta. Oana Buzatu szóvivő szerint az építkezési engedély is előírta egy „feliratos, bronzból készült lap” elhelyezését. Mint mondta, a restaurálást végző vállalat valószínűleg csak most helyezte el a táblát – ahogyan a terv azt előírta.

Kelemen Hunor kedd délelőtt felszólította a városházát, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közeléből, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál. Érvei szerint a műemlékvédelmi törvény is tiltja annak elhelyezését.

Egyetért László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Kelemen Hunor azon felszólításával, hogy azonnal el kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a szoborcsoport elől.

Az alpolgármester határozottan cáfolta a kolozsvári polgármesteri hivatal állítását, miszerint már az építkezési engedély tartalmazta a fent említett tábla elhelyezését. „Percről percre követtem az engedélyeztetési eljárást, a kulturális minisztérium által elfogadott technikai terv pedig nem csupán azt írja elő, hogy csak egyetlen bronztáblát helyezzenek el a szoborcsoport talapzata előtt, hanem annak teljes szövegét tartalmazza, sőt még a betűtípust is rögzíti” – nyilatkozta a Krónikának László Attila, aki állítása alátámasztására szó szerint felolvasta az engedélyezési dokumentáció vonatkozó passzusait. Az alpolgármester hozzáfűzte: megkapta Virgil Popnak, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Bizottság elnökének a jelentését, amelyben Pop is azt kéri: távolítsák el a táblát, illetve javasolja, hogy az eredeti terveknek megfelelően, helyezzék középre a hivatalosan engedélyezett, most a szoborcsoport jobb oldalán látható négy nyelvű bronztáblát.

„Félrevezeti a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat” – reagált a polgármesteri hivatal közleményére Máthé András, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke. „Amit tettek bűnténynek minősíthető” – kommentálta a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését az egyébként jogász végzettségű politikus. Kérdésünkre, hogy a történtek hogyan befolyásolják az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) koalíciós együttműködését, Máté András leszögezte: nem marad következmény nélkül, főleg akkor, ha az önkormányzat még kedden nem távolítja el a táblát. Hozzáfűzte: épp ezért péntekre összehívta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Állandó Tanácsát. „Ez nem csak a kolozsvári RMDSZ hátbatámadása, hanem a kolozsvári magyarság arcul csapása” – nyilatkozta Máthé András.

A Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt hétfő délután jelent meg egy román nyelvű tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

***********

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nyílt levélben kéri Kolozsvár polgármesteri hivatalát, a rendőrséget és a csendőrséget a Mátyás-szoborcsoport elé helyezett bronztábla eltávolítására.

Nyílt levél

Kolozsvár polgármesteri hivatalához
Kolozsvár rendőrségéhez
Kolozsvár csendőrségéhez

Megütközéssel vettük tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.

Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe.

Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetű márciusán – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.

Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását.

Kolozsvár, 2011. május 24.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében
Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök
Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke

Benyújtották az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat

Benyújtották csütörtökön a Bukaresti Törvényszéken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hivatalos bejegyzéséhez szükséges iratokat és támogató aláírásokat az új alakulat kezdeményezőinek képviselői. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke a helyszínen tartott sajtótájékoztatón bejelentette: összesen 29268 aláírást gyűjtöttek össze az ország 19 megyéjében és Bukarestben, csütörtökön pedig hivatalosan is elindították a párt bejegyzésének folyamatát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök „történelmi tévedésnek” nevezte a kezdeményezést.

A több doboznyi aláírást, a bejegyzés előtt álló párt ideiglenes elnökségének négy tagja: Toró T. Tibor, Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi regionális elnöke, a Székelyföldet képviselő Papp Előd, az EMNT országos alelnöke, valamint Zatykó Gyula, az EMNT partiumi regionális elnöke nyújtotta be a bukaresti törvényszéken.

Toró T. Tibor elmondta: január elején kezdték el és áprilisban fejezték be az aláírásgyűjtést, a legtöbb támogató aláírást az erdélyi megyékben gyűjtötték össze.

Az új párt székhelye Kolozsváron van. „Alacsony költségvetésű és hatékony pártot kívánunk létre hozni, amelynek célja a különböző autonómiaformák elérése” – mondta Toró. Mottóként Kós Károly egyik ismert mondatát idézte: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk”.

Toró azt is kifejtette: a másik két erdélyi magyar pártra nem ellenségként tekintenek, hanem harmonikus együttműködést szeretnének. „Húsz év alatt az RMDSZ szavazóinak száma egymillióról négyszázezerre apadt, az így elvesztett szavazatokat kell visszanyerni” – szögezte le.

Újságírói kérdésre, hogy miként lehetséges a politikából kiábrándult tömegeket ismét a szavazóurnák elé szólítani, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNP a tiszta emberek pártja akar lenni, ezért a tisztséget vállaló tagoknak vagyonnyilatkozatot kell tenni, „ügyeskedőkre, karrieristákra nincs szüksége a pártnak”.

Toró szerint az új párt átláthatósága valamint a versenyhelyzet mozgósíthatja a kiábrándult magyar szavazókat, a politika iránt érdektelenséget mutató szavazóbázis visszaszerzése valamennyi erdélyi magyar párt közös feladata. Leszögezte: az új alakulat legfőbb szövetségese az EMNT lesz, az EMNP a Tőkés László által megjelenített értékrendet kívánja képviselni.

A politikus hozzáfűzte, az új párt nyitott a párbeszédre a rivális politikai szervezetekkel, ugyanakkor úgy véli, ezáltal jelentősen megnő az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szerepe, hiszen az új párt bejegyzésével a tárgyaló felek azonos eszközök birtokában ülhetnek le a tárgyalóasztalhoz, míg eddig az RMDSZ versenyelőnyben volt amiatt, hogy indulhatott a választásokon.

Toró T. Tibor szerint a párt programjának vitairata júliusra születik meg, amelyről a párt szervezetépítésével párhuzamosan egyeztetnek az erdélyi magyar társadalommal. Hozzáfűzte: az EMNP legfőbb szövetségese az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marad, ugyanakkor bevallottan a párt szövetségesének számít a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a magyar kormánypárt, amelytől elsősorban nem anyagi segítséget várnak, hanem a szakmai tudás átadását remélik.

Kelemen Hunor: történelmi tévedés az új párt létrehozása

Az RMDSZ továbbra is rossz szemmel nézi az újabb politikai rivális megjelenését. Kelemen Hunor elnök csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján először mindössze úgy reagált a szövetség és az EMNP későbbi viszonyát firtató kérdésre, hogy ilyen nevű párt nem létezik. Ezután viszont történelmi tévedésnek, stratégiai hibának nevezte az új párt létrehozásának törvényszéki kezdeményezését, amely szerinte a romániai magyarság megosztottságához, gyengítéséhez vezet.

„Téves úton jár, téves elemzés konklúziói vannak a párt létrehozóinak fejében. Bebizonyosodott, hogy a megosztottság a Kárpát-medencében sehol nem vezetett a magyarság politikai érdekképviseletének megerősítéséhez” – vélekedett Kelemen. A szövetségi elnök meggyőződésének adott hangot, miszerint a jövő évi romániai választásokon az erdélyi magyar közösség „bölcsen viselkedik” majd, és nem marad bukaresti parlamenti képviselet nélkül.

A politikus elmondta, az RMDSZ nem tervezi, hogy megtámadja a törvényszéken az EMNP bejegyzését, az EMNT és az RMDSZ alkotta Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum régóta esedékes tanácskozásának összehívása kapcsán pedig megjegyezte: „EMNT-s kollégáink jelenleg a pártbejegyzéssel, és nem az EMEF-fel foglalkoznak”. Kelemen Hunor a tekintetben kétségesnek nevezte az esetleges összefogást a két alakulat között, hogy az új alakulat versenypártként lép fel az RMDSZ-szel szemben.

************

Victor Ponta: kizárt az együttműködés az EMNP-vel, de elképzelhető az RMDSZ-szel

Az Erdélyi Magyar Néppárt EMNP) Traian Băsescu és Orbán Viktor megegyezésének eredményeképpen jött létre az RMDSZ ellenében, és kizárt az együttműködés a Szociálliberális Unió (USL) és az új magyar alakulat között – szögezte le csütörtökön a szociáldemokrata Victor Ponta, az USL társelnöke. Lehetséges viszont az együttműködés az RMDSZ-szel, de nem minden áron – tette hozzá.

Traian Băsescu és Orbán Viktor között létezik egy Románia elleni egyezség, amelynek része a Tőkés László vezette párt támogatása az RMDSZ és Románia érdekei ellenében” – fogalmazott csütörtökön Victor Ponta.

A szociáldemokrata pártelnök szerint a román államfő választási megfontolásból kötött egyezséget. „Orbán maradt Băsescu egyetlen politikai támogatója (…). Orbán Viktor szavazatokat kíván szerezni Erdélyben, Băsescu pedig arra használja őt és Tőkés Lászlót, hogy nyomást gyakoroljon az RMDSZ-re, amelyet így próbál a kormányon maradásra bírni” – mondta Victor Ponta.

A pártelnök szerint kizárt, hogy a PSD és az USL együttműködjön az új magyar párttal. Viszont elképzelhető a kooperáció az RMDSZ-szel, de nem minden áron, tette hozzá.

„Románia számára jó, hogy a magyar kisebbségnek parlamenti képviselete legyen. Létezhet együttműködés az USL és az RMDSZ között, de nem minden áron. Soha nem lennék hajlandó azt az árat fizetni az együttműködésért, amelyet Emil Boc fizet” – fogalmazott Ponta.

Együtt ünnepelt Kelemen Hunor és Tőkés László

Az összefogás szükségességére, a könnyített honosítás megadásának fontosságára, az első állampolgári eskük által szerzett boldogságra reflektáltak az erdélyi és a partiumi városokban megszervezett március 15-i megemlékezések szónokai. Szinte kivétel nélkül történelminek nevezték az idei ünnepet, s további együttes fellépést sürgettek. „Amennyire lehet lemosva 2004 szégyenét, megharcolunk minden magyarért, éljen a világ bármely pontján” – hangsúlyozta csíkszeredai beszédében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.

A székely zászló ünnepélyes felvonásával kezdődött a március 15-i megemlékezés Csíkszeredában. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Borboly Csaba Hargita, Tamás Sándor Kovászna, illetve Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök, Korodi Attila képviselő, Gyerkó László szenátor jelenlétében vonták fel a Székely Mózes családjától származó zászlót a megyeházára. Az eseményre Tamás József, római katolikus püspök adta áldását, majd beszédében összetartásra buzdította a magyar nemzetet.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára szervezett megemlékezés a Petőfi Sándor Általános Iskolánál folytatódott. Kiss Ernő, az intézmény vezetője beszédében hangsúlyozta, a március 15-ei ünnepség hivatása, hogy „erőt adjon, tanítson, felemeljen és irányt mutasson a mai világban. Március 15. nemzetté változtatott egy népet”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere Csík vármegye szemszögéből ismertette az 1848-as történéseket, és arra buzdította a tanítókat, alapítsanak „nemzetvédő köröket” – a mai, divatos környezetvédő körök mintájára –, hogy a gyerekek és felnőttek egyaránt megismerhessék saját történelmüket.

A nagyszabású megemlékezésre és koszorúzásra délután került sor a Mikó-vár előtti téren rangos vendégek jelenlétében. Kisebb felzúdulást okozott, hogy az ünnepség a román himnusszal kezdődött, de rögtön utána felcsendült a magyar nemzeti ima is, ami megnyugtatta a kedélyeket. Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy új nemzeti létminimumra van szükség, illetve olyan helyi és önkormányzati képviselőkre, akik felesküdtek a területi autonómiára.

„Kivettük mi is a részünket a szabadságharcból, a csíksomlyói gimnázium tanulói mind bevonultak honvédnek, de egyik sem jött vissza. Sötétség borult akkor ránk. És mit csinál az ember a sötétben? Álmodik. Éjszaka ma is, akár csak 1849 után, álmodunk, az anyanyelvünkön. Sajnos sok helyen akkor van baj, amikor felébredünk” – mondta Ráduly. A polgármester hozzátette, szükség van arra, hogy ne csak éjszaka, álmainkban, hanem nappal, a valóságban is egyenlők legyünk. „Siculi sunt omnes nobili – a székelyek nemes emberek, ugyanakkor szabadok és egyenlők is, tegyünk róla, hogy mindenhol így legyen, ahol magyarok élnek” – zárta gondolatait Ráduly Róbert.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, kulturális miniszter úgy vélekedett, a szabadságharc a 19. század legnagyobb magyar teljesítménye volt, hiszen a nemzet a szabadság nevében összefogott és együtt mozdult. Kelemen hangsúlyozta, bár ma már természetes, hogy szabadon emlékezhetünk, szabadon ünnepelhetünk és mondhatunk beszédet, 21 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen egyetlen felirat lángba borította a várost.

„A dolgok mindig visszafordíthatóak, így nem szabad feladnunk a vágyat, hitet, akaratot, reményt, hogy szabadon éljünk” – szögezte le az elnök. Kelemen hozzátette, a jövőben a kollektív jogok, az önrendelkezés kerül majd terítékre, így akkor is szükség lesz az öszszefogásra, a márciusi ifjak példájára. „A nemzeti identitásunkért folytatott harc csak összefogással, tisztánlátással és célkövető magatartással lesz eredményes.

Ehhez minden magyar emberre szükség van. Az idősekre, akiktől nemzeti történelmünket, hagyományaink tiszteletét tanulhatjuk meg, a felnőttekre és fiatalokra, akik életerejükkel táplálják közösségünket és a gyerekekre, akik a magyar jövőt biztosítják a szülőföldön. Csak így lesz erős közösség az erdélyi magyar közösség. Csak így tudjuk közösen megszabni azt az irányt, amely a múltból jön, és a jövőbe vezet” – fejtette ki.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott, magyarokként hitet kell merítenünk őseink példájából, illetve le kell vonnunk a történelmi tanulságokat. „Csak akkor van megmaradás, ha az egész népben benne él a történelem és a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni” – mondta. Semjén kifejtette, a történelem során mindig ugyanaz volt a megmaradás parancsa: Szent István korában a szuverén állam megteremtéséért és a keresztény Európához való csatlakozásért küzdöttek, 1848–49-ben a haza és a haladás volt a jelszó, 1956-ban pedig azt skandálták, vonuljanak ki az oroszok, legyen független Magyarország.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, a megmaradáshoz azonban arra is szükség van, hogy együtt cselekedjünk, ahogy annak idején a különböző elveket valló Széchenyi, Kossuth és Deák is összefogott. Az első állampolgársági eskütételekre reflektálva Semjén elmondta, 2004-ben fekete gyertyát küldtek az Országházba, most azonban fehéret kaptak. „Amennyire lehet lemosva 2004 szégyenét, megharcolunk minden magyarért, éljen a világ bármely pontján” – hangsúlyozta.

A beszédek sorát Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke zárta. „163 esztendővel ezelőtt a márciusi ifjak forradalmi kiáltványának 12. pontja uniót hirdetett Erdéllyel. A 12. pont ritka gyorsasággal a beteljesülés útjára lépett: igazi 21. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően, a nemzet közakaratából megvalósulóban a magyar unió – az Európai Unióban” – hangzott el. Tőkés az EMNT által működtetett demokrácia-központok szlogenjét ismételte beszédében: „Magyarnak lenni jó!” Majd kiegészítve zárta gondolatait: „Magyarnak, székelynek lenni jó!” Az ünnepséget koszorúzás követte, majd az egybegyűltek fáklyákkal vonultak a Gál Sándor-szoborhoz, ahol szintén koszorúkat helyeztek el.

Alacsonyabb küszöböt akar az önkormányzati választásokra az RMDSZ

A kisebbségi törvény és a fejlesztési régiók átszervezés jelenti a prioritást az RMDSZ számára a 2011-es és a 2012-es évben – jelentette be szombaton Besztercén a megyei RMDSZ gyűlésén Kelemen Hunor művelődési miniszter. Az RMDSZ elnöki tisztségének elnyerésére legesélyesebbnek tekintett jelölt az önkormányzati választások esetén a bejutási küszöb 5-ről 3 százalékra való csökkentését is szorgalmazta.

Kelemen emlékeztetett: mindkét törvénytervezet a képviselőházban vár tárgyalásra. A politikus meggyőződését fejezte ki, hogy 2012-ig sikerül majd mindkét törvényjavaslatot elfogadtatni. „Az a feladatunk, hogy végig vigyük ezeket a jogszabályokat, és meggyőződésem, hogy sikerülni fog” – hangoztatta.


Kelemen Hunor azt is kifejtette, lehet az autonómia bármely fajtájáról beszélni, de ha elmarad a gazdasági fejlődés, nem lehet gyakorlatba ültetni. „Az RMDSZ számára fontos a magyar közösségnek a nemzeti önazonosság megtartására vonatkozó igénye, ugyanakkor a közösség gazdasági fejlődése és jóléte is lényeges. Bármilyen fajta autonómiáról beszélhetünk, de jólét nélkül nem valósítható meg. Ezért úgy gondolom, az RMDSZ-nek hangsúlyosan kell foglalkoznia a gazdasági kérdésekkel” – szögezte le Kelemen.

A politikus azt is bejelentette, hogy az RMDSZ a választási küszöb 5 százalékról 3 százalékra való csökkentését kéri az önkormányzati választásokon, hogy így hatékonyabban megvalósuljon a magyarság helyi szintű képviselete. Mint kifejtette, nem történik tragédia akkor, ha helyi szinten a mandátumok megoszlása is tükrözi a leadott szavazatokat, az RMDSZ ugyanis „nem ijed meg” attól, ha kisebb pártok is bejutnak a helyi képviselőtestületekbe.

Különleges figyelmet kell szentelnünk azon településeknek, ahol a magyarság számaránya alacsony. A bejutási küszöb csökkentésével biztosítható a magyar közösség részvétele a helyi önkormányzatokban minden olyan településen, ahol magyarok élnek” – mutatott rá Kelemen. Példaként Hunyad megyét hozta fel, ahol az RMDSZ rendszerint 4,8–4,9 százalékot kapott a megyei önkormányzati választásokon, így sem 2004-ben, sem 2008-ban nem jutott be jelöltje a testületbe. „A bejutási küszöb csökkentése viszont kiegyensúlyozottabb politikai képviseletet eredményezne, a polgárok pedig nem éreznék úgy, hogy szavazatuk nem tükröződik a helyi önkormányzatok összetételében” – jelentette ki a miniszter. Elmondta ugyanakkor, hogy ezt még nem vetették fel a koalíciós partnereknek, az egyetlen elem, amiről a választási törvény módosítása kapcsán megállapodtak, az hogy a jövőben egyfordulós lesz a polgármester-választás.

Az RMDSZ elnöki tisztségének egyik jelöltjeként kifejtette, a szövetség számára a legnagyobb kihívás az, hogy 2012-ben mind a helyi önkormányzatokban, mind a parlamentben ott legyen. „Ahogy 2009-ben sikerült megállapodnunk Tőkés Lászlóval az európai parlamenti választások előtt, meggyőződésem, hogy 2012-ben is képesek leszünk megegyezni, mivel célunk az, hogy bekerüljünk a parlamentbe” – hangsúlyozta Kelemen.
Az országos politikai történések kapcsán kifejtette: a Nemzeti Liberális Pártnak a jelenlegi, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt körül kialakult koalícióhoz kellett volna csatlakoznia, az ugyanis, hogy a Szociáldemokrata Párttal készül szövetséget kötni, azt a veszélyt hordozza magában, hogy elveszti ideológiai arculatát.
******
Kelement támogatja Beszterce, Arad és Szeben

Kelemen Hunort támogatja a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ a február 26-án, Nagyváradon megtartandó elnökválasztó kongresszuson. A megyei RMDSZ erről szombati küldöttgyűlésén döntött. A leadott 45 szavazatból 36 Kelement, 8 Eckstein-Kovács Pétert, egy pedig Olosz Gergelyt támogatta. Décsei Attila megyei RMDSZ-elnök elmondta, a döntést azt követően hozták meg, hogy az elmúlt két hétben megtartott közvélemény-kutatáson a megyei RMDSZ-tagok zöme Kelemen támogatása mellett szállt síkra. A megyét 11 küldött képviseli majd a kongresszuson. Kelement támogatja az Arad megyei RMDSZ is: péntek esti küldöttgyűlésén a megyei szervezet nagy többséggel a favoritnak tartott művelődési miniszter mellett voksolt. Király András megyei elnök szerint a leadott 50 voksból 32-t kapott Kelemen, hetet Olosz Gergely, hármat Eckstein-Kovács Péter, hetet pedig érvényteleníteni kellett. Szeben megyében szintén Kelemen tarolt: itt a megyei RMDSZ 52 küldöttje szavazott rá, míg Eckstein Kovács Péter 16 szavazatot kapott, Olosz Gergely pedig egyet sem.
*******
Cristian Preda: 3 százalékos parlamenti küszöböt!

A parlamenti bejutási küszöb 5-ről három százalékra való csökkentését javasolta Cristian Preda, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője. A politikus javaslata Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter szombati felvetése kapcsán született, amely szerint az önkormányzati választásokon 5-ől 3 százalékra kellene csökkenteni a bejutási küszöböt. Preda szerint ennek nyomán – az arányosság elvét tiszteletben tartva – a parlamenti küszöböt is ugyanúgy csökkenteni kellene, mivel a jelenlegi „pártokrácia” rendszere akadályozza az új politikai alakulatok szerephez jutását.

Elnökválasztás balkáni módra

Az elnökjelöltek vitája körüli szerdai cirkusz egyértelműen rávilágított főszereplőinek jellemére. Mircea Geoană szocialista jelölt, aki már Románia új elnökének képzeli magát, úgy tetszik, gyáva ember, Traian Băsescu jelöltként is autoriter, csak aszerint a szabály szerint hajlandó játszani, melyet ő szab meg, Antonescu ellenben céltudatos, konok, vitára kész, mert tudja, akár utolsó percben is javára fordíthatja az eseményeket.



Nos, szóval, kedden és szerdán az öt legfontosabbnak vélt elnökjelölt: Crin Antonescu, Băsescu, Geoană, Oprescu és Kelemen Hunor kampánystábja órákon keresztül osztotta a semmit, egyeztetett. A kardinális kérdés az volt, hárman vagy öten mérik össze képességeiket, vitakészségüket, lélekjelenlétüket az ország tévénézői előtt. Băsescu stábja abba nem akart beletörődni, hogy az általa olyannyira gyűlölt magántelevíziók, a Realitatea és az Antena 3 riporterei is kérdésekkel zavarhatják viszonylagos nyugalmát, Kelemennek és Oprescunak nem voltak különösebb feltételei, csupán azt szerették volna elérni, az ötös változatot fogadják el, hogy ők is jelen lehessenek. Antonsecu a kolozsvári tapasztalat után bármilyen megoldást vállalt volna, mert bizonyítani akarta, akármit is mutatnak a közvélemény-kutatások, képes mind a szocialista, mind a jelenlegi államfőt két vállra fektetni a vitában. A baj Mircea Geoană körül lehetett. Eddigi szereplései — akár a szerda esti félórás összecsapása Antonescuval az Antena 3 televízióban — megerősítették, hogy viszonylag gyenge vitapartner, szemernyi karizmája sincs, tehát semmiképp sem kerülhet ki jól egy olyan összecsapásból, melyben csak hárman, esetleg öten vesznek részt. S ahogyan ez a hazugságokban edződött párt mindig is tette, ez alkalommal is csalt: délután aláírták az egyezményt, miszerint öten ülnek este az asztalhoz, egy órára rá emberük a közszolgálati televízióban, Alexandru Sassu főigazgató bejelentette: a jelöltek esélyegyenlőségének jegyében úgy döntöttek, heten vitáznak majd. A két újabb meghívott Corneliu Vadim Tudor és George Becali lett volna. Nos, aki e két utóbbi jelölt közszereplését eddig figyelemmel kísérte, tudja, jelenlétükben kulturált vitát folytatni kizárt. A két új szereplő csak arra kellett, hogy az esemény ellehetetlenítésével Mircea Geoană bőrét mentsék.

A nagy csel nem jött be, kora este Antonescu, Băsescu, Kelemen és Oprescu stábja bejelentette, hogy nem megy el a televízióba, mert a szocik elálltak az aláírásukkal is szentesített ötpárti egyezménytől.

És ezt követően mindenki mondta a magáét, Vadim Tudor üvöltött, fenyegetőzött, Geoană kisütötte, hogy ellenfelei félnek leülni vele, Băsescu emberei Sassu tévéatyaisten azonnali leváltását követelték, Kelemen hümmögött, de a riporterek provokálására, miszerint fél egy asztalhoz ülni Vadim Tudorral, szellemesen közölte, ha orvost is hívnak, hogy a vitában felhevült politikust szükség esetén ápolják, ő kész vállalni az összecsapást. Oprescu is hümmögött, hátrányos helyzetét és a győzelemre állók arroganciáját emlegette, végül a rá oly jellemző csiszlikes mosollyal oldotta fel a feszültséget, kár, hogy az urak nem engedik maguk közé, pedig neki is van vasárnapi gúnyája.

Mégis, a jelöltek biztosak benne, pénteken valamiféle tévévitára sort kerítenek, kettesben, hármasban vagy ötösben... meglátjuk.

De hogy ki a nyerő, az vasárnap, a szavazófülkékben dől el.