Băsescu az államelnök

Érvényesnek mondta ki a december 6-i elnökválasztást az alkotmánybíróság. A testület tegnapi közleménye szerint Traian Băsescu a szavazatok többségével új mandátumot nyert el. Ünnepélyes beiktatására december 16-án délelőtt kerül sor.


Az alkotmánybíróság egyúttal elutasította az SZDP azon kérését, hogy a valószínű csalások miatt ismételjék meg az elnökválasztás december 6-án megrendezett második fordulóját. Mircea Geoană SZDP-elnök elismerte vereségét, és gratulált ellenfelének, noha továbbra is gyanúsnak találja a választás kimenetelét — szerinte ez évekig árnyékot vet Romá­niára —, és emelt hatáskörű parlamenti vizsgálóbizottságot kíván létrehozni az igazság kiderítésére, valamint az eljövendő választások tisztaságáért.

A központi választási iroda ugyancsak tegnap hozta nyilvánosságra, hogy több mint 134 000 szavazat újravizsgálása után összesen 2247, korábban figyelmen kívül hagyott szavazatot találtak. Ezeket tévesen sorolták az érvénytelenített voksok közé, valószínűleg a ,,fáradtság" miatt, de nem változtatnak az eredményen: 1260-at Băsescura adtak le, Mircea Geoanăra csak 987-et. Az érvénytelenített szavazatok újraszámolását pénteken rendelte el az alkotmánybíróság.

Geoană mellett az RMDSZ

A romániai elnökválasztás második fordulóján, december 6-án a szavazás nem két személyről szól, hanem arról, hogy kinek milyen az elképzelése az eljövendő Romániáról, és hogy lehet-e Klaus Johannis személyében egy kisebbségi politikus Románia miniszterelnöke — nyilatkozta Markó Béla.


Az RMDSZ ,,a Nemzeti Liberális Párttal közösen azt a jelöltet támogatja, aki kiáll a mi elképzelésünk mellett, és ez a Szociáldemokrata Párt jelöltje, Mircea Geoană" — szögezte le. A szövetségi elnök szerint az, hogy a román parlamenti pártok többsége egy német nemzetiségű és kiválóan felkészült, független politikust javasol a miniszterelnöki tisztségre, azt mutatja, hogy most van esély a szemléletváltozásra a román politikában. Van esély olyan jövőt építeni, amelyben minden állampolgárnak egyenlő módon helye van, és ez a magyarság számára is fontos szempont. Megismételte: a döntés nem a személyekről, hanem az alternatíva, a szemléletváltás szükségességéről szól. Tőkés László EMNT-elnök azon kijelentésére válaszolva, hogy ezzel a döntéssel az RMDSZ feladta volna a magyar összefogást, Markó meglepetésének adott hangot, hogy valaki a magyarok közül ne támogatná Klaus Johannis miniszterelnök-jelöltségét.

December elseje

Miközben a lefejezett rétyi honvédszobor kőtestét kiásták a múzeumkertben, egyik filozófus-történész ismerősünk a maga szakmája területén ugyancsak ,,ásott”, és olyan dokumentációs iratcsomóköteget hantolt ki a történelmi süllyesztőből, amely 1918. december 1. és 1919. december 9. — utóbbi a Szövetséges és Társult Főhatalmak és Románia között Párizsban aláírt szerződés — kisebbségi jogokat garantáló passzusait, valamint ezek államjogi és nemzetközi jogi értelmezését tartalmazza.


Az alábbi dokumentumok azért fontosak, mert a romániai államelnök-választási nemtelen politikai gerjedelmek közepette a román nagy és kis ártok kivétel nélkül meg nem történteknek tekintik ezeket, és elhallgatják. A közéletben eluralkodott útszéli hang, a közbeszéd témavilágát az egymásra vicsorgó indulatok hisztériás kavalkádja, a napok óta manipulált közbeszéd uralja, amelynek tárgya például az, hogy a kulturáltságáról nem éppen elhíresült jelenlegi államelnök egy, a támadó kígyón is túltevő villámgyors öklözéssel öt évvel ezelőtt megütött-e egy gyermeket, vagy ez is csupán a komcsi bajkeverő kurzusok odakozmált közéleti zacca?
Eközben szó sem esik arról, hogy ezeknek a fényességes államelnök-jelölteknek van-e kisebbségi programjuk, azonkívül, hogy a székelyföldi területi autonómia ellen rittyegtették a trikolórbojtos béres ostort, néhány esetleges kormány közeli állás biztosítása mellett van-e egy, az 1919. december 1-jei gyulafehérvári fogadalom utólag hazugnak, alattomosnak bizonyult ígéretéhez méltó, bennünket, erdélyi magyarokat szédítő ígérete?
Még ilyen sincs.
Arról nem is szólva, hogy az 1919. december 9-én elfogadott és Romániára nézvést kötelező érvényű szerződés milyen mennyei jogokat helyezett kilátásba. Mircea Geoană kirak-e bennünket, mint a macskát valamiért, ahogyan ezt a D-LP-vel összebújó politikai párválasztás idején tette?
Mi pedig ahelyett, hogy az egyik kutya, másik eb elnökjelölt határidőnaplójába íratnók elvárásainkat, mindenféle pótcselekvésekbe menekülünk, hol Elena Udrea asszony szoknyaráncát figyeljük, hol Geoană mester posztkomcsi garnitúrájának a feje fölött nézünk el, és nem érzékeljük, mert kényelmetlen, hogy ezek mit is műveltek velünk.
Végül is, ha nem ügyelünk, nem annyira azt a tízéves legénykét verték szájon, hanem velünk művelik ezt. Legalább az utolsó pillanatban ébredezzünk, és hallassuk szavunkat nemcsak egy elénk dobott álláscsontért, hanem valós követeléseinkért is.


1919. december 9-én a Szövet­séges és Társult Főhatalmak és Románia között létrejött Párizsi Kisebbségi Szerződés 11. szakasza a következő rendelkezést tartalmazza: ,,Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a Román Állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen.”



Az 1920. június 4-én aláírt Trianoni Békeszerződés (Diktátum) 45. szakasza értelmében ,,azon területeket, amelyek a 27. szakaszban Magyar­ország számára megállapított határokon kívül esnek, jelen Szerződés Romániához tartozóknak ismer el”.
A szövetséges és társult főhatalmak és Románia 1919. december 9-i párizsi kisebbségi szerződését Románia részéről Constantin Coandă tábornok, hadtestparancsnok, királyi hadsegéd, volt miniszterelnök írta alá.

I. FEJEZET
1. CIKK
Románia kötelezi magát, hogy a jelen fejezet 2—8. cikkeiben foglalt rendelkezéseket alaptörvényekül ismeri el; hogy semminemű törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés ezekkel a rendelkezésekkel nem lesz ellentmondásban vagy ellentétben, s hogy ezekkel szemben semmiféle törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés nem lesz hatályos.
2. CIKK
A román kormány kötelezi magát, hogy az ország minden lakosának születési, állampolgársági, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül az élet és szabadság teljes védelmét biztosítja.
Románia minden lakosát megilleti az a jog, hogy bármely hitet, vallást vagy hitvallást, nyilvánosan vagy otthonában, szabadon gyakoroljon, amennyiben ezeknek gyakorlata a közrenddel és a jó erkölcsökkel nem ellenkezik.
3. CIKK
Az alább említett szerződések különös rendelkezéseinek fenntartásával Románia román állampolgároknak ismeri el jogérvényesen és mindennemű alakiság nélkül mindazokat a személyeket, akik a jelen szerződés életbelépésének idejében Románia részét alkotó bármely területen — ideértve az Ausztriával és a Ma­gyar­országgal kötött békeszerződések által Romániához csatolt, valamint esetleg a jövőben hozzá csatolandó területeket — állandóan laknak, kivéve, ha az illető személyt ebben az időpontban más, mint az osztrák vagy magyar állampolgárság illet meg.
Mindazonáltal a 18 évesnél idősebb osztrák vagy magyar állampolgároknak joguk lesz, az említett szerződésekben meghatározott feltételek mellett, minden más olyan állampolgárság javára optálni, amely számukra elérhető. A férj opciója maga után vonja a feleségét, és a szülőké a 18 évesnél fiatalabb gyermekeikét.
Azok a személyek, akik a fent jelzett opciójogot gyakorolták, az ezt követő tizenkét hónapon belül kötelesek abba az államba áttenni állandó lakhelyüket, amelynek állampolgárságát optálták. Joguk van azonban megtartani azokat az ingatlanokat, amelyeket román területen birtokolnak. Magukkal vihetik bármi néven nevezendő ingó vagyonukat. E címen semminemű kilépési díjakkal nem terhelhetők.
4. CIKK
Románia román állampolgároknak ismeri el jogérvényesen és mindennemű alakiság nélkül mindazokat az osztrák vagy magyar állampolgárságú személyeket, akik az Ausztriával és a Magyarországgal kötött békeszerződések által Ro­mániához csatolt vagy esetleg a jövőben hozzácsatolandó területeken születtek állandóan ott lakó szülőktől, még abban az esetben is, ha ők maguk a jelen szerződés életbelépésének idejében nem laknak is ott állandóan.
Mindazonáltal a jelen szerződés életbelépését követő két éven belül ezek a személyek lakóhelyük országában az illetékes román hatóságok előtt kinyilatkoztathatják, hogy a román állampolgárságról lemondanak, s ilyenkor már nem lehet őket többé román állampolgároknak tekinteni. Ebből a szempontból a férj nyilatkozata érvényes lesz a feleségre és a szülőké a 18 évesnél fiatalabb gyermekekre nézve is.
5. CIKK
Románia kötelezi magát, hogy semmi akadályt sem gördít a Szö­vetséges és Társult Hatalmak által Ausztriával vagy Magyarországgal kötött vagy kötendő szerződésekben meghatározott s az érdekelteknek a román állampolgárság megszerzését vagy meg nem szerzését megengedő opciójog gyakorlása elé.
6. CIKK
A román területen való születés puszta tényével jogérvényesen megszerzi a román állampolgárságot minden személy, akit születésénél fogva valamely más állampolgárság nem illet meg.
7. CIKK
Románia kötelezi magát, hogy román állampolgároknak ismeri el jogérvényesen és mindennemű alakiság nélkül mindazokat a zsidókat, akik Románia területén laknak, és akiket valamely más állampolgárság nem illet meg.
8. CIKK
Minden román állampolgár faji, nyelvi vagy vallási különbség nélkül a törvény előtt egyenlő, és ugyanazokat a polgári és politikai jogokat élvezi.
Vallási, hitbeli vagy felekezeti különbség a polgári és politikai jogok élvezete, így nevezetesen: nyilvános állások, hivatalok és méltóságok elnyerése vagy a különféle foglalkozások és iparok gyakorlása tekintetében egyetlen román állampolgárra sem lehet hátrányos.
Egyetlen román állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában a magán- vagy üzleti forgalomban, a vallási életben, a sajtó útján történő vagy bármilyen közzététel terén vagy a nyilvános gyűléseken.
A román kormánynak a hivatalos nyelv megállapítására vonatkozó intézkedését nem érintve, a nem román nyelvűt román állampolgárok nyelvüknek a bíróságok előtt akár szóban, akár írásban való használata tekintetében méltányos könnyítésekben fognak részesülni.
9. CIKK
Azok a román állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot és ugyanazokat a biztosítékokat élvezik, mint a többi román állampolgár. Nevezetesen hasonló joguk van saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelőintézeteket létesíteni, igazgatni és azokra felügyelni, azzal a joggal, hogy azokban saját nyelvüket szabadon használhatják és vallásukat szabadon gyakorolhatják.
10. CIKK
Olyan városokban és kerületekben, ahol nem román nyelvű román állampolgárok jelentékeny arányban laknak, a román kormány a közoktatásügy terén megfelelő könnyítéseket fog engedélyezni avégből, hogy ily román állampolgárok gyermekeit az elemi iskolákban saját nyelvükön tanítsák. Ez a rendelkezés nem akadályozza a román kormányt abban, hogy a román nyelv oktatását az említett iskolákban kötelezővé tegye.
Azokban a városokban és kerületekben, ahol jelentékeny arányban laknak faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó román állampolgárok, ezeknek a kisebbségeknek méltányos részt kell biztosítani mindazoknak az összegeknek élvezetéből és felhasználásából, amelyek a közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésekben nevelési, vallási vagy jótékony célra fordíttatnak.
11. CIKK
Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen.
12. CIKK
Románia hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben az előző cikkek rendelkezései oly személyeket érintenek, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak, ezek a rendelkezések nemzetközi érdekű kötelezettségek, és a Nemzetek Szövetségének védelme (garanţie) alatt fognak állni. Ezek a rendelkezések a Nemzetek Szövetsége Ta­nácsa többségének hozzájárulása nélkül nem változtathatók meg. Az Észak-amerikai Egyesült Államok, a Brit Bi­rodalom, Franciaország, Olasz­ország és Japán kötelezik magukat, hogy nem tagadják meg hozzájárulásukat az említett cikkeknek egyetlen olyan módosításától sem, amelyet a Nemzetek Szö­vetsége Tanácsának többsége megfelelő formában elfogadott.
Románia hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa minden egyes tagjának meglegyen az a joga, hogy a Tanács figyelmét e kötelezettségek valamelyikének meg­sértésére vagy megsértésének veszélyére felhívja, és hogy a Tanács oly módon járhasson el és oly utasításokat adhasson, amelyek az adott esetben alkalmasaknak és hathatósaknak mutatkoznak.
Románia hozzájárul azonkívül ahhoz, hogy abban az esetben, ha ezekre a cikkekre vonatkozó jogi vagy ténykérdésekről a román kormány és valamely Szövetséges és Társult Főha­talom vagy bármely más oly hatalom között merülne fel véleménykülönbség, amely hatalom a Nemzetek Szö­vet­sége Tanácsának tagja, ez a véleménykülönbség a Nemzetek Szövet­ségéről szóló Egyezségokmány 14. cikke értelmében nemzetközi jellegű vitának tekintendő. Románia hozzájárul ahhoz, hogy minden ilynemű vitás kérdés, ha a másik fél kéri, a Nemzetközi Állandó Bíróság elé terjesztessék. Az Állandó Bíróság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, s a határozat ugyanolyan erejű és érvényű, mint az Egyezségokmány 14. cikke értelmében hozott határozat.
— — — — — — — — — — —
Ennek hiteléül a fent nevezett meghatalmazottak, kiknek meghatalmazásai jó és kellő alakban találtattak, a jelen szerződést aláírták.
(ALÁÍRÁSOK)

Továbbá:Gyulafehérvári kiáltvány (Részlet)

Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzet­gyűlés kinyilvánítja a következőket: 1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára.

Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének. (1918. december 1.)

Erröl ennyit mert Románia soha nem tartotta be.!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!


Tehát igaza volt Thomas Woodrow Wilson(1856-1924)
az Egyesült Államok elnökének : ...Trianon a történelem legnagyobb tévedése volt........!!!!!!!!

Mégis választok!

Az első forduló után azt mondtam magamban: elég volt a választásból, nem megyek többet potyára szavazni! Jobb ülni, mint állni, jobb állni, mint járni. Ülök itthon.

De aztán, amikor jobban belegondoltam, akkor a jobbik énem azt mondta: mégis menjek el választani a második fordulóban. Ez a két elnökjelölt ugyanis be fogja tartani a nekünk, magyaroknak tett ígéreteit, mivel egyikük sem ígért semmit. Ez már valami! Ezt könnyen be lehet tartani. Nekünk ilyen elnökök kellenek, akik ugyan semmit nem ígérnek, de azt legalább be tudják tartani. És úgy gondolom, hogy mindkettejükre szavazok, hogy harag ne legyen. Két elnökjelöltünk van. Egyik jobb, mint a másik. Elmegyek a választókörzetbe, és megmondom, hogy én, kérem, a két kitűnő elnökjelölt miatt tudathasadásos állapotba kerültem. Adjanak nekem két rend szavazócédulát! Az egyik jobbik énem azt mondja: Băsescura szavazzak. A másik jobbik énem meg azt mondja, hogy Geoanăra pecsételjek. Így, lehet, az én sorsom is meg lesz pecsételve. De ha nem adnak két szavazócédulát, akkor elutazom Bukarestbe, az Északi pályaudvarra, és megpróbálok ott választani. Ha annyian lesznek, mint az első fordulóban, a kutyának sem lesz ideje azzal foglalkozni, hogy lemostam a felragasztott VOTAT vinyettát a személyi kártyámról. Tudom, hogy ha rájönnek, akkor még börtönbe is kerülhetek. De ez a két jelölt megérdemli, hogy személyes szabadságomat kockáztassam értük. Különben is jövőre sok embernek sokkal jobb lesz a börtönben, mert ott sóra, fára nem lesz gondja, mint idekinn. Meg is indokolom. Először is itt van Băsescu az autonómia ígéretével. Olyant ígért Székelyudvarhely­nek is, mint Caracalnak. Ez egészen biztos, jó lesz, másképp Szász Jenő, aki most éppen Udvarhely alpolgármestere, nem buzdítana arra, hogy rá szavazzak. És én hallgatok az okos szóra, főleg, ha egy ilyen (nagy)okos mondja. Aztán meg hálával tartozunk a még fungáló elnökünknek, mert jó pedagógus, és alaposan (ki)oktatott minket alkotmánytanból. Addig ismétli az alkotmány első cikkelyét, amíg meg nem tanuljuk. Azt tudniillik, hogy Románia egységes nemzetállam. Elnökünknek rendkívüli sikerei voltak az előbbi mandátuma alatt is. Mert például mivel kampányolt nagyban most öt éve? A korrupcióval. Ez olyan sikeres volt, hogy korrupcióban már elsők vagyunk Európában. Még van két-három mogul, de azokkal könnyedén elbánik majd. Mert egy igazi küzdő, aki a harcot még tengerész korában szerethette meg. Sőt, azután érdemeket szerzett olyan harcművészeti ágakban is, mint az ökölvívás, amit már öt évvel ezelőtt is gyakorolt, de csak most láttuk bemutatni a tévében. Ennek jó hasznát veheti most, a második fordulóban az övön aluli ütések alkalmazásánál. De legalább ilyen jó Geoană is. Ő kitűnő neveltetésben részesült nagy barátunk, a szegény, de becsületes Iliescu részéről. Ezt a szerény neveltetést aztán azzal kompenzálja, hogy előkelő körökben: a vörös bárók társaságában mutatkozik. De végül is döntő érv az, hogy Klaus Johannist javasolja majd miniszterelnöknek, és ettől minden jó lesz. Pedig neki most megszorításokat kell eszközölnie, annak ellenére, hogy sokan abban reménykednek: ettől arrafelé csupa dal lesz az életünk. És ebben van valami. Azt gyanítom ugyanis, hogy ez a német meg fog minket tanítani jódlizni. De igazán jól jódlizni és herélt hangon elvonítani úgy tudja valaki a lauri-lauri-lauri-juhút, ha jó erősen megszorongatják a tojáskáit.

Tamás Sándor az RMDSZ—NLP paktumról

Nem véletlen, hogy a liberálisokkal kötött paktumot az RMDSZ, az elmúlt években nemcsak kormányon, de ellenzékben is velük volt a legkorrektebb együttműködésük, az erdélyi magyarság egy rossz szót sem mondhat korábbi elnökéről, Călin Popescu Tăriceanuról, de jelenlegi vezetőjéről, Crin Antonescuról sem — magyarázta a keddi döntés hátterét Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke.



A területi elnökök konzultatív tanácsa mindezt elemezte, és úgy határoztak, ez a járható út, a Klaus Johannis körül kialakult konszenzus parlamenti többséget eredményez, és ez az eljövendő elnök személyétől függetlenül parlamenti többség marad. ,,Erről kötöttünk szövetséget, hogy az elkövetkezőkben ezt képviseljük" — mondta el Tamás Sándor. A liberálisokkal aláírt egyezmény tartalmazza közös mválságkezelő program kidolgozását, de azt is, hogy megállapodnak az alkotmányos reformról, az intézményi és törvényhozási reformról — beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését — és a közigazgatási reformról. Szerepel benne Klaus Johannis kormányfőnek jelölése és az ehhez szükséges többség megteremtése, no meg az is, hogy azt az elnökjelöltet támogatják, aki mindezt garantálja.

Tamás Sándor szerint a szövetség számára az volt a fontos, hogy eldöntsék, milyen értékrend mentén, milyen feltételek mellett kívánnak politizálni, és azt követően kell partnert keresniük a megvalósításhoz. ,,Nincsenek illúzióim, hogy bármelyik jelölt feltétel nélkül elfogadja az általunk leszögezett érveket, alapelveket" — mondotta, de elismerte: jelen pillanatban Mircea Geoană támogatása tűnik valószínűbbnek. Leszögezte: az RMDSZ még nem kötelezte el magát, tárgyalnak az SZDP-vel, és csak azt követően születik végleges döntés.

Szövetség Băsescu ellen, Johannis mellett

Aláírta tegnap a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt azt az egyezséget, amely a liberálisok részéről támogatást biztosít Mircea Geoană szociáldemokrata államfőjelöltnek az elnökválasztás második fordulójára. Mint arról beszámoltunk, a liberálisok Johannis miniszterelnöki kinevezését szabták feltételül Mircea Geoană támogatásának fejében, a szociáldemokraták pedig elfogadták a javaslatot. Ugyancsak Johannis támogatásáról döntött kedden az RMDSZ, a szövetség ugyanakkor együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Liberális Párttal. Ebben ugyan tételesen nem szerepel, hogy a szövetség Geoană mellett áll ki, de a két alakulat elkötelezi magát Johannis támogatása mellett, és leszögezik: együtt vesznek részt egy új kormány létrehozásában.



A két legnagyobb ellenzéki alakulat közötti megállapodást Mircea Geoană szociáldemokrata és Crin Antonescu liberális pártvezér látta el kézjegyével a parlament épületében. Geoană megköszönte a liberálisoknak a támogatást, és úgy értékelte, hogy fontos lépést tettek a politikai stabilitás biztosítása érdekében. Leszö­gezte: szó sincs „tisztségeken való osztozkodást" jelentő politikai alkuról vagy a szavazatokkal való üzérkedésről. Szerinte a politikai erőknek és a társadalomnak arra kell összpontosítania erőfeszítéseit, hogy karácsonyig iktassák hivatalába az új kormányt, amelyet Klaus Johannis nagyszebeni polgármester vezet majd. A megállapodás aláírásakor Crin Antonescu azt hangsúlyozta: a két alakulat úgy írta alá ezt az együttműködést, hogy azt megelőzően nem osztozkodott a tisztségeken. Antonescu bízik abban, hogy az elnökválasztás december 6-án sorra kerülő második fordulója után új elnöke lesz az országnak.

A dokumentum főként gazdasági jellegű elveket rögzít, így például a felek elkötelezik magukat az adóterhek csökkentése — mint a gazdaság fejlesztésének egyik mozgatórugója —, a közigazgatási decentralizáció, a mezőgazdaság, az állami intézmények megreformálása mellett. A megállapodásban szerepel még a közpénzek hatékony és átlátható elköltésére, a fejlődés eredményeinek igazságos elosztására, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatására vonatkozó kötelezettség.

Nem sokkal a dokumentum aláírása után a külföldön tartózkodó Klaus Johannis sajtóközleményben reagált a fejleményekre, hangsúlyozva: megtiszteltetés számára az a javaslat, hogy a választások második fordulója után a kormányt vezesse. Mint mondta, kapcsolatban áll a pártvezetőkkel, hogy minden részletben megegyezzenek. Pozitív fejleménynek értékelte a szociáldemokraták és a liberálisok közötti megállapodást, mivel különböző doktrínájú és a választások első fordulójában szemben álló pártok döntöttek az együttműködés mellett annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak Románia jelenlegi problémáira.

Igen élesen támadta az ellenzéki pártokat és a szerinte azokat háttérből irányító „mogulokat" Traian Băsescu államfő. Dinu Patriciu és Sorin Ovidiu Vântu magához rendelte a szociáldemokrata és liberális vezetőket, hogy ott állapodjanak meg az ország gazdasági és politikai stratégiájáról, a privatizáció folytatásáról — jelentette ki Băsescu. „Azt hiszi valaki, hogy az állampolgárok érdekeiről beszéltek a mogulok székhelyén?" — tette fel a kérdést. Az államfő azt is furcsállta, hogy az ellenzéki pártok nem hívták meg Klaus Johannist a megállapodás aláírására. Úgy tűnik, valóban kész tények elé állítják Johannist, és a háta mögött minden bizonnyal a mogulok állnak — szögezte le, cápákhoz hasolítva Dan Voiculescu, Dinu Patriciu és Sorin Ovidiu Vântu mágnásokat. Nem váratott magára a szociáldemokraták replikája sem: Victor Ponta, Mircea Geoană szóvivője hazugsággal, rágalmazással vádolta az államfőt.

,,Johannis-koalíció" körvonalazódik az államfőválasztás második fordulója előtt: a Nemzeti Liberális Párt vezető testületei tegnap egyhangúlag hagyták jóvá, hogy Mircea Geoanăt támogatják az elnökválasztási versenyben, ha Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert nevezi ki miniszterelnökké. Ugyancsak Johannis kinevezésének támogatásáról döntött tegnap az RMDSZ, a szövetség vezetői ugyanakkor megállapodást írtak alá a Nemzeti Liberális Párttal. Az együttműködési megállapodás értelmében a két alakulat támogatja Johannis kormányfői kinevezését, részt vesz egy új kormány megalakításában, és azt az államfőjelöltet támogatja, aki biztosítja az állami intézmények együttműködését.


Pártok közötti egyeztetések, vezetőségi ülések, együttműködési megállapodásokról szóló tárgyalások, sajtónyilatkozatok jellemezték a tegnapi belpolitikai életet: előbb a Nemzeti Liberális Párt politikai bizottsága erősítette meg a Crin Antonescu által egy nappal korábban már bejelentett döntést, miszerint Traian Băsescu ellenében Mircea Geoană szociáldemokrata jelöltet támogatják az elnökválasztás második fordulójában, ha ez utóbbi Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert nevezi ki kormányfővé, és sikerül egy liberális elveken alapuló együttműködési megállapodást és kormányprogramot kidolgozni. Johannis kinevezése mellett a liberálisok ragaszkodnak az egységes adókulcshoz, a társadalombiztosítási járulék csökkentéséhez. A liberálisok arról is döntöttek, együttműködési megállapodást írnak alá az RMDSZ-szel egy Johannis körüli parlamenti többség megteremtése, közös fellépés és kormányzati szerepvállalás érdekében. Crin Antonescu azt is kijelentette: előreláthatólag részt vesz Geoană kampányában, az államfő nyilatkozatai ugyanis arra kényszerítik, hogy választópolgárai előtt fejtse ki álláspontját. * Ugyancsak tegnap üléseztek az RMDSZ vezetői: előbb a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, majd a Szövetségi Állandó Tanács. Mindkét testület Klaus Johannis támogatása mellett foglalt állást, az operatív tanács pedig jóváhagyta a Nemzeti Liberális Párttal való megállapodást, ezt később alá is írták az alakulatok vezetői. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a megállapodás minél szorosabb együttműködést és folyamatos konzultációt feltételez az államelnök-választások második fordulóját megelőző időszakban, majd ezt követően egy olyan parlamenti többség kialakításában, amely támogatja a Klaus Johannis-kabinet megalakulását és elfogadtatását. ,,Döntésünk meghozatalában lényeges szempont volt, hogy a liberális párt ismét Klaus Johannist javasolta miniszterelnöknek, ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt is kitartott korábbi, e kérdésben kialakított álláspontja mellett, és hasonlóképpen Nagyszeben jelenlegi polgármesterét bízná meg kormányalakítással" — indokolta Markó a szövetség döntését, megerősítve azt is, hogy az érdekvédelmi szervezet hasonlóképpen részt akar venni a kialakuló parlamenti többségben. Az RMDSZ elnöke rámutatott: az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közötti együttműködés mindkét fél számára fontos, hiszen a két alakulat mind kormánykoalícióban, mind ellenzéki helyzetben jól dolgozott együtt. Arról, hogy a szövetség kit támogat az elnökválasztás második fordulójában, Markó elmondta: az RMDSZ ezt a döntést azután hozza meg, miután a Szociáldemokrata Párttal is tárgyalt. Az Agerpres hírügynökség szerint az együttműködési megállapodás azt is tartalmazza, hogy a két párt közösen dolgoz ki egy válságellenes programot, és együtt lép fel többek között az alkotmány, az állami intézmények és a közigazgatási reform ügyében.

Választhatjuk a kisebbik rosszat?

Talán csak az elmúlt szavazásokhoz képest viszonylag magas részvételi arány volt meglepő az elnökválasztások első fordulójában, a négy közvéleménykutató-intézet által közzétett, nagyjából egybecsengő eredmények jóformán csak megerősítették a két nagy párt — a demokrata-liberális és a szociáldemokrata — uralmát, így valószínűleg Traian Băsescu és Mircea Geoană vívja meg az államfőválasztási küzdelem döntő csatáját.

A két továbbjutó pedig még tegnap este, az exit-poll eredmények közzététele után elkezdte a kampányt: a liberálisok felé kacsingató Traian Băsescu a jobboldal győzelméről beszélt oly nagy hévvel, mintha nem ő maga fordított volna hátat korábbi partnereinek, és hasonlóan mézesmázos szavakkal igyekezett maga mellé csábítani a más jelölteket támogató választókat Mircea Geoană is, aki kétségbeesett igyekezetében és a magyar voksok reményében még attól sem riadt vissza, hogy — e kampány során először — a nemzeti kisebbségek jogairól is ejtsen két szót (a szó szoros értelmében kettőt, azaz hogy államfőként biztosítja majd a kisebbségek jogait).

A szociáldemokrata jelölt rövid megjegyzése jelzésértékű: a magyarság követeléseiről ugyanis vajmi kevés szó esett a választás első fordulóját megelőzően, a három esélyesnek tartott jelölt egyike sem méltóztatott külön üzenetet megfogalmazni felénk. Kelemen Hunor egymagában nem tudhatta pótolni ezt a hiányt, a kampány során ugyanis alig adódott esélye a magyar jelöltnek, hogy a román társadalommal ismertesse programját. Nem véletlen hát, hogy ezúttal éppen a székelyföldi megyékben jegyezték a legalacsonyabb részvételi arányt: mintha érezte volna az erdélyi magyarság, hogy ebben a küzdelemben csodák nem történhetnek, a számunkra fontos nemzeti célkitűzéseket még csak meg sem említik a jelöltek.

A rendkívül szorosnak ígérkező második forduló előtt azonban a jelölteknek vélhetően szükségük lesz a magyar voksokra, így valószínűleg nem kerülhetik meg, hogy közösségünk sajátos célkitűzéseiről is szóljanak — erre számít az RMDSZ vezetősége is. Csakhogy Mircea Geoană és Traian Băsescu korábbi nyilatkozatait és tevékenységét ismerve a legjobb esetben is csak a kisebbik rossz választási lehetősége adódhat majd számunkra.

A félig lerombolt Bodok Szálló — döglődő turisztikai potenciál — olvasom minap a Háromszékben. Viszont amint a cikkhez mellékelt ábra is mutatta, tökéletes kampányfelület a megboldogult Román Kommunista Párt frusztrált, évtizedekig kispadot koptató, harmadrangú politikusaiból összeverbuvált Szociáldemokrata Párt elnökjelöltjének.


Miután a városközpont szinte összes villanyoszlopán Mircea Geoană rózsaszínűre sminkelt, sápadt arcképe felváltotta a korai fagy által veszélyeztetett, azóta sötét pincék mélyére került muskátlikat (mondhatnám, rózsák kerültek helyükre...), egy napon arra ébredtünk, hogy a politikai berkekben — Ion Iliescu ,,jóvoltából" — ostobának gúnyolt politikusunk arrogánsan mosolyog ránk a döglődő turisztikai potenciállá degradálódott megyeszékhelyi szálloda frontjáról.

Gondolom, a hosszú évekig Washingtonban diplomatáskodó politikusnak (micsoda ellentét!) nincs tudomása arról, hogy pofalemeze egy felismerhetetlenségig romos háromszéki szállodán ékeskedik, közös győzelmet hirdetve (Învingem împreună), de ha mégis, sebaj, ez nem holmi PR-baklövés, ugyanis a választási kampány ilyen formája sokkal hatékonyabb, mint egy rajzszögekkel felfogatott plakát valamelyik ialomiţai fabudi oldalán... Még akkor is, ha egy olyan, közel 15 éve romokban heverő épületről ,,szónokolva" butítja (mondhatnám hülyíti) a békés sepsiszentgyörgyi polgárokat — minden választási ciklusban alaptalanul fűt-fát, tejet-vajat ígérgetve —, amelynek a mindenkori város-, megye- vagy akár országvezetés, az inkább kevésbé, mint többé potens üzletemberekkel karöltve képtelen volt városunknak megtisztelő külsőt adni. Mire megoldódni látszott a helyzet, érthető okokból ismét ráhúzták a ,,redőnyt" városunk arculatát jelentősen rongáló épületre (reméljük, ideiglenesen) — de micsoda redőnyt! Mert, amíg nincs pénz a Bodok Szálló zűrzavaros ügyeinek tisztázására, amíg a költségvetés nem enged a Romtelecom régi, szintén városunk központját ,,díszítő" romhalmazáig nyújtózkodni, addig csillagászati összegeket költenek épületnagyságú arcképekre, extravagáns, de bénán koreografált népgyűlésekre, külföldi tanácsadókra, kampánylogisztikára. Lehet, hogy az ezervalahány kilométernyi autópálya helyett ugyanolyan hosszúságban arcképeket nyomtattak a ,,kliens-nyomdák"... De miközben városunk különböző betonépítményein Geoană ezerrel nyomul, addig Kelemen Hunor egyenes beszédjét alig ,,látni"... Annak ellenére, hogy érdekvédelmi szövetségünk csak azért állít államelnökjelöltet, hogy begyűjtött szavazatainkat saját üzlet-politikai érdekei szerint árverezze a második fordulóban, mégis szívesebben vettem volna tudomásul, hogy a muskátlikat nem rózsák, hanem tulipánok váltották fel. Mintha jobban illett volna a városképbe...

Elnökválasztás balkáni módra

Az elnökjelöltek vitája körüli szerdai cirkusz egyértelműen rávilágított főszereplőinek jellemére. Mircea Geoană szocialista jelölt, aki már Románia új elnökének képzeli magát, úgy tetszik, gyáva ember, Traian Băsescu jelöltként is autoriter, csak aszerint a szabály szerint hajlandó játszani, melyet ő szab meg, Antonescu ellenben céltudatos, konok, vitára kész, mert tudja, akár utolsó percben is javára fordíthatja az eseményeket.



Nos, szóval, kedden és szerdán az öt legfontosabbnak vélt elnökjelölt: Crin Antonescu, Băsescu, Geoană, Oprescu és Kelemen Hunor kampánystábja órákon keresztül osztotta a semmit, egyeztetett. A kardinális kérdés az volt, hárman vagy öten mérik össze képességeiket, vitakészségüket, lélekjelenlétüket az ország tévénézői előtt. Băsescu stábja abba nem akart beletörődni, hogy az általa olyannyira gyűlölt magántelevíziók, a Realitatea és az Antena 3 riporterei is kérdésekkel zavarhatják viszonylagos nyugalmát, Kelemennek és Oprescunak nem voltak különösebb feltételei, csupán azt szerették volna elérni, az ötös változatot fogadják el, hogy ők is jelen lehessenek. Antonsecu a kolozsvári tapasztalat után bármilyen megoldást vállalt volna, mert bizonyítani akarta, akármit is mutatnak a közvélemény-kutatások, képes mind a szocialista, mind a jelenlegi államfőt két vállra fektetni a vitában. A baj Mircea Geoană körül lehetett. Eddigi szereplései — akár a szerda esti félórás összecsapása Antonescuval az Antena 3 televízióban — megerősítették, hogy viszonylag gyenge vitapartner, szemernyi karizmája sincs, tehát semmiképp sem kerülhet ki jól egy olyan összecsapásból, melyben csak hárman, esetleg öten vesznek részt. S ahogyan ez a hazugságokban edződött párt mindig is tette, ez alkalommal is csalt: délután aláírták az egyezményt, miszerint öten ülnek este az asztalhoz, egy órára rá emberük a közszolgálati televízióban, Alexandru Sassu főigazgató bejelentette: a jelöltek esélyegyenlőségének jegyében úgy döntöttek, heten vitáznak majd. A két újabb meghívott Corneliu Vadim Tudor és George Becali lett volna. Nos, aki e két utóbbi jelölt közszereplését eddig figyelemmel kísérte, tudja, jelenlétükben kulturált vitát folytatni kizárt. A két új szereplő csak arra kellett, hogy az esemény ellehetetlenítésével Mircea Geoană bőrét mentsék.

A nagy csel nem jött be, kora este Antonescu, Băsescu, Kelemen és Oprescu stábja bejelentette, hogy nem megy el a televízióba, mert a szocik elálltak az aláírásukkal is szentesített ötpárti egyezménytől.

És ezt követően mindenki mondta a magáét, Vadim Tudor üvöltött, fenyegetőzött, Geoană kisütötte, hogy ellenfelei félnek leülni vele, Băsescu emberei Sassu tévéatyaisten azonnali leváltását követelték, Kelemen hümmögött, de a riporterek provokálására, miszerint fél egy asztalhoz ülni Vadim Tudorral, szellemesen közölte, ha orvost is hívnak, hogy a vitában felhevült politikust szükség esetén ápolják, ő kész vállalni az összecsapást. Oprescu is hümmögött, hátrányos helyzetét és a győzelemre állók arroganciáját emlegette, végül a rá oly jellemző csiszlikes mosollyal oldotta fel a feszültséget, kár, hogy az urak nem engedik maguk közé, pedig neki is van vasárnapi gúnyája.

Mégis, a jelöltek biztosak benne, pénteken valamiféle tévévitára sort kerítenek, kettesben, hármasban vagy ötösben... meglátjuk.

De hogy ki a nyerő, az vasárnap, a szavazófülkékben dől el.

Kit válasszunk?

A nagy kampányhadakozásban felértékelődött a magyarság szavazata, két román elnökjelölt is igyekszik anyanyelvükön megszólítani a székelyföldi választókat. Kicsit kicsavart, sete-suta, kényszerű mondatokkal, a román nyelvű plakátok hű másain, de magyarul kéri voksainkat Traian Băsescu és Crin Antonescu. A harmadik, esélyesnek tekintett jelölt, Mircea Geoană egyelőre csak románul lepte el Sepsiszentgyörgyöt,és az egész megyét, a két forduló közötti időszakra ígérik magyar plakátjait.


Magyar voksokra pályázik Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje is, aki az esélytelenek nyugalmával járja Erdélyt, és fogalmaz meg igen fontos követeléseket. Sajnos, jóformán csak mi figyelünk rá, az a stratégia, hogy így majd eljut a románsághoz is a magyar üzenet, esély nyílik újra meg újra hangoztatni elvárásainkat, igényeinket, kudarcot vallani látszik. Elmondani van ugyan lehetőség, de nincs fül, mely meghallaná, ez a kampány a nagy csatákról, a nagy ellenfelekről szól, Kelemen Hunor elvétve tűnik fel a román televíziók műsoraiban, többnyire csak a kötelező, de semmitmondó kis hírekben. Kérdés: sikerül-e bár a magyarok voksát begyűjtenie, elég hatásos-e felhívása, hogy így tudunk erőt felmutatni, a két forduló között alkupozíciót erősíteni.

Nem könnyű eldönteni, kire szavazzunk. Traian Băsescu ötesztendős ténykedését ismerjük, székelyföldi látogatásait, nyilatkozatait és autonómiaellenes kijelentéseit nem szabad felednünk, de emlékeznünk kell Mircea Geoană magyarellenes kirohanására is, amikor 2006 januárjában Sepsiszentgyörgyön úgy kelt az itt élő románság védelmére, hogy a magyarokat és az RMDSZ-t nevezte legfőbb ellenségüknek. Magyar szempontból mindeddig a liberálisok voltak legkövetkezetesebb, legtisztességesebb partnereink, nem ígértek többet, mint amit teljesíteni tudtak, ám legalább átveréstől, gyors pálfordulástól nem kellett tartanunk. Hasonló a helyzet most elnökükkel és jelöltjükkel, Crin Antonescuval, nincsenek nagy magyarbarát gesztusai, ám becsületességre, jóérzésre alapozott kampánya reményt villanthatna fel, főként ha esélye lenne bekerülni a második fordulóba.

Nincs egyszerű dolga a magyar választónak, s ha az anyanyelvén hozzá szóló plakátok nem is túl meggyőzőek, érdemes mérlegelni: milyen elnököt szeretnénk látni a következő öt esztendőben Románia élén. Nem igaz, hogy nincs tétje az első fordulónak, hisz nem mindegy, december 6-án ismét két rossz közül próbáljuk-e kiválasztani a kisebbiket, vagy esélyt adunk egy harmadik, lehetséges jobbnak.