Miskolctól Kolozsvárig

                  

         Álláspont

Miskolcon a helyi szocialista korifeusok ismételten románozásba kezdtek. Nem hiszik? Pedig igaz.


Egészen pontosan az történik Miskolcon, hogy a szocialista frakció vezetője felszólította a polgármestert, nevezze meg, a városházán dolgozók, illetve a helyi közigazgatásban és kulturális életben tevékenykedők közül ki született a határon túl, egészen konkrétan Romániában. Ezután azt is hozzátette ez a minősíthetetlen gazember, hogy a miskolci önkormányzati ülések már román nyelven zajlanak – ezzel nyilván arra utalva, hogy akik a határon túl (értsd: Erdélyben) születtek, azok románul beszélnek, hiszen románok.

Bontsuk ki ezt a gusztustalan csomagot.

Ma a miskolci szocialisták vezetője emberek születési helyére, ezzel tehát konkrétan emberek származására kíváncsi. Ma a miskolci szocialisták vezetője embereket a származásuk alapján listáz.

Ma a miskolci szocialisták vezetője annyira tudatlan, ostoba barom, hogy azt gondolja, aki Erdélyben született, az szükségképpen román, és románul beszél.

Ma a miskolci szocialisták vezetője numerus clausust óhajt bevezetni Miskolcon, ugyanis aljas listázásának egyetlen indoka az lehet, hogy a születési hely és a származás alapján meghatározza, hány itt vagy ott született, ilyen vagy olyan származású ember dolgozhat a városi önkormányzat kötelékében.

Ma a miskolci szocialisták vezetője nyilván hangosan és obligát módon elítéli Gyöngyösi Márton zsidólistára vonatkozó elmebeteg ötletét, majd hazamegy, és odvas vackának félhomályában listákat készít a határon túl született magyarokról.

Ma a miskolci szocialisták vezetője ott folytatja, ahol dicstelen és nyomorult elődei, Kovács Lászlóval és Gyurcsány Ferenccel az élen, abbahagyták: a huszonhárommillió román aljasságánál, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor a NEM melletti undorító kampányolásnál. A miskolci szocialisták vezetője éppoly érzéketlen, tahó, nyomorult alak, mint amilyenek azok voltak. A miskolci szocialisták vezetője gyékényen árulja a nemzetet és a hazát az ilyesmire fogékony lumpenproliknak. A miskolci szocialisták vezetője Ron Werber utasításait hajtja végre, mert nincs sem önálló gondolata, sem önálló világnézete, sem meggyőződése, sem becsülete.

A szocialisták országos vezetője mindeközben Kolozsvárra ruccan álságos Canossa-járásra. A szocialisták országos vezetője azért teszi ezt, mert Ron Werber ezt tanácsolta neki. Hiszen a szocialisták országos vezetőjének önmagától fogalma sincs a határon túli magyarokról, Erdélyről, s a szocialisták országos vezetője azt sem tudta eddig, hol van Kolozsvár. A szocialisták országos vezetőjének az égvilágon semmit sem jelent az erdélyi magyarság, a felvidéki magyarság, a délvidéki magyarság, a kárpátaljai magyarság, a burgenlandi magyarság. A szocialisták országos vezetője annak a Gyurcsány Ferencnek volt a famulusa, kávéfőzője, sunyi kis talpasa, ócska segédje, aki levezényelte a 2004-es nemzetáruló gyalázatot. És kilenc esztendőn át nem jutott eszébe bocsánatot kérni. Most, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kaptak, Ron Werber szólt neki, hogy kell a voks, menni kell oda is kampányolni. Kiment hát Mesterházy Kolozsvárra utcafelelősnek, háztól házig vérdisznónak, s a legtökéletesebben egy helyi fiatal foglalta össze a nagy zarándoklat lényegét: „Gyalázat, hogy egy ilyen szarembert küldenek ide!”

Ehhez nincs is mit hozzátenni.

Miskolc és Kolozsvár így ér össze a szocialisták és Ron Werber rothadt agyában.

És még csak másfél év múlva lesznek a választások!

BAYER  ZSOLT-  MAGYAR HIRLAP

„Ne mosdassuk a nemzetárulókat” – tüntetők fogadták az MSZP vezetőit Kolozsváron

Új alapokra kívánja helyezni a külhoni magyarsággal kapcsolatos politikáját a Magyar Szocialista Párt, amely szerdán „történelmi jelentőségűnek” nevezett elnökségi ülést tartott Kolozsváron. Mesterházy Attila MSZP-elnök elnézést kért azoktól a határon túli magyaroktól, akiket alakulata megsértett a 2004. december 5-i népszavazáskor a kettős állampolgárságot elutasító álláspontjával. A kincses városban kora este rendezett fórumon mintegy félszáz tiltakozó állta el az MSZP-s politikusok útját, akiknek csak rendőri kísérettel sikerült bejutni a rendezvénynek otthont adó épületbe.



Botrányba fulladt tegnap Kolozsváron a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kihelyezett elnökségi ülését követő nyilvános fórum, amelynek helyszínén az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a CFR labdarúgócsapat magyar szurkolótáborának tagjai fogadták az ellenzéki párt vezetőségét.

A Mesterházy Attila MSZP-elnök által a Minerva-házba meghirdetett, nemzetpolitikai tárgyú előadás kezdetén mintegy félszázan próbálták megakadályozni, hogy az alakulat elnöksége bejusson az épületbe. A szocialisták külhoni magyarsággal kapcsolatos politikája, valamint kolozsvári jelenléte ellen tiltakozók „mocskos gazembereknek, nemzetárulóknak” nevezték az MSZP vezetőit, ugyanakkor többek között „Nem bocsátunk meg 2004. december 5-ért, nem felejtünk”, „Ne mosdassuk a nemzetárulókat” feliratú transzparenseket mutattak fel.

Az anyaországi politikusoknak végül csak rendőri kísérettel sikerült bejutniuk a fórumnak otthont adó épület szárazkapuján, miközben a tiltakozókat már nem engedték be a rendezvényre: a rendőrség kizárólag azok számára biztosított bejárást, akikre a szervezők rámutattak. Különben az EMI közleményében az arcátlanság netovábbjának nevezte, hogy „az elmúlt nyolc évben semmiféle megbánást nem tanúsítva”, az MSZP elnöke a nemzetpolitikáról kíván előadást tartani Erdély fővárosában. A szervezet felszólította Mesterházyt és fóruma házigazdáját, Markó Béla volt RMDSZ-elnököt: előadásukkal „ne szennyezzék az erdélyi közéletet”.

A barátságosnak egyáltalán nem nevezhető fogadtatást megelőzően Mesterházy a kincses város egyik legdrágább szállodájában, az ötcsillagos City Plaza Hotelben rendezett sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az MSZP szemléletváltást kíván végrehajtani a külhoni magyarsággal kapcsolatos politikáján. Elismerte, hogy a nemzetpolitika sem a szocialista kormányok, sem az MSZP politikájában nem kapott kellő hangsúlyt, ezért jogosan kritizálták a baloldalt Magyarországon és a határon túl. „2004. december 5-én az MSZP egy rossz politikai kérdésre rossz választ adott, kárt okozva ezzel a magyar-magyar kapcsolatoknak és olyan érzést keltve, amely joggal sértette a határon túl élő honfitársainkat. Ez téves politikai döntés volt, amiért elnézést szeretnék kérni mindenkitől, akit ezzel megsértettünk” – jelentette ki Mesterházy. Hozzátette: nem véletlenül került az MSZP kihelyezett elnökségi ülése a kincses városba: a magyarság kulturális központjaként számon tartott Kolozsvár szerinte önmagában is szimbolizálja az esemény „történelmi jelentőségét”.

Az ülésen elfogadott, egyelőre nem nyilvános nemzetstratégiai programból Mesterházy azt emelte ki, hogy pártja nem fogja a határon túli régiókba „exportálni” a magyarországi belpolitikai vitákat, az egyenlőség elvét akarja érvényesíteni a határon túli magyarság legitimen választott képviselőivel, szervezeteivel, a be nem avatkozás elvét követve pedig nem kíván belefolyni a határon túli magyarok életét alapvetően meghatározó országok belpolitikai viszonyaiba.

A célok között a külhoni magyarság törekvéseinek támogatását, a szülőföldön való boldogulás segítését említette, emellett közölte azt is, hogy hosszú távú stratégiát kívánnak kidolgozni egy tíz évre szóló kárpát-medencei fejlesztési program elkészítésének céljával. Különben kérdésre válaszolva Mesterházy cáfolta, hogy az MSZP a 2014-es magyarországi választásokra tekintettel próbál közeledni a határon túliakhoz. „Nagy a lemaradásunk, sokat kell tennünk azért, hogy elnyerjük a magyarok bizalmát. De realisták vagyunk, és nem gondoljuk, hogy hirtelen tömegesen fognak ránk szavazni a külhoni magyarok” – jelentette ki a szocialista pártelnök.

Kolozsváron avattak Sissi-szobrot

A kolozsvári evangélikus püspökség udvarában felavatták Erzsébet királyné, a népszerű Sissi mellszobrát, amelynek eredeti változata egykor a város fellegvárának egyik sétányán állt.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a szoboravatón az Alexander Dubcek egykori csehszlovákiai vezető által megteremtett „emberarcú szocializmus” fogalmának parafrázisaként arról beszélt, hogy Sissi az „asszonyarcú dualizmust” teremtette meg a magyarság számára. Úgy vélte, példázata azt üzeni a mának: ha a magyarság jogos igényeit kielégítik, együtt lehet vele élni, üzletet lehet vele kötni.

Emberarcú magyarságpolitika

Németh Zsolt szerint az „emberarcú magyarságpolitikának” aktualitása van ma Romániában, hiszen az elmúlt években kialakult kölcsönös tisztelet mintha pár napja nem lenne érzékelhető. „Készen állunk arra, hogy a gyümölcsöző magyar–román kapcsolat megmaradjon ezután is. Az emberarcú magyarságpolitika folytatható, bízunk benne, hogy ezt a román politika is felismeri” – mondta az államtitkár.

Adorjáni Dezső evangélikus püspök ünnepi beszédében arra világított rá, hogy Erzsébet királyné a Habsburgok bosszúja által jellemzett Bach-korszakban találta meg az utat a magyarok szíve felé. Értelmezése szerint a királyné a mai kornak azt üzeni: „akkor sem lehetetlen a megegyezés, amikor egymásnak feszülnek a kedélyek; a falakat le lehet bontani, meg lehet találni a közös utat, ki lehet békülni”.

Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, a szoborállítás ötletgazdája és szervezője reményét fejezte ki, hogy a szobrot pár éven belül az eredeti helyén, a kolozsvári fellegvár egyik sétányán is felállíthatják. A szoborállítás szerinte azt jelzi, a magyarok nem hálátlanok. Mint fogalmazott, megemlékeznek azokról, akik szeretettel, tisztelettel, nyitottsággal fordultak feléjük. A politikus azt mondta, ezt a bukaresti nagypolitika képviselői is megjegyezhetnék.

MNO

Magyargyalázó,trágár feliratot mázoltak a kolozsvári Mátyás-szoborra

„Muie UDMR” – ez a felirat jelent meg kedd este a Kolozsváron lezajlott kormányellenes tüntetés végén a Mátyás-szobor talapzatán. A rendőrök azonosítottak és őrizetbe vettek három fiatal férfit és egy lányt, akiket egyenként 100 és 500 lej közötti összeggel bírságoltak meg a trágár feliratért illetve trágár szavak skandálásáért. Az RMDSZ az EMNP is határozottan elítéli történteket.

Kelemen Hunor közleményben ítélte el a történteket. Mint írja: a tiltakozásnak, a tüntetésnek helye van egy demokratikus országban, akárcsak a politikusok és a politikai pártok ellen irányuló kritikának is. „Nincs helye viszont annak, hogy felelőtlen emberek köztéri szobron, féltve őrzött műemléken töltsék ki bosszújúkat. Nincs helye annak, hogy egyesek békés tiltakozást használjanak fel arra, hogy megalázzanak egy egész nemzeti közösséget” – áll az RMDSZ közleményében. A szervezet határozottan elítéli „az ilyen és ehhez hasonló, aljas tetteket”.

Kelemen Hunor elmondta: „beszéltem a belügyminiszterrel, arra kértem, hogy határozottan lépjenek fel a huligánok ellen, és büntessék meg őket. Ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy a békés, civilizált tüntetéseknek helyet kell adni, de nem engedhetjük meg, hogy ezek a tiltakozások magyarellenes uszításokba torkolljanak” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.

Az esetet az EMNP is elítéli, a szervezet ugyanakkor a szoborgyalázást diverziókeltő provokációnak minősíti, melynek célja a figyelem elterelése az utóbbi napokban kirobbant országos feszültségekről. Úgy vélik: megalapozott a gyanú, hogy a szoborgyalázás csakis a rendőrség és csendőrség hallgatólagos hozzájárulásával történhetett meg, mivel a rendfenntartó erők „rég nem látott jelenléttel biztosították a tüntetést”.

Az EMNP úgy véli: „elfogadhatatlan, hogy a kormányzattal szemben felgyülemlett elégedetlenségnek, valamint a kormány és ellenzéke között zajló állóháborúnak az erdélyi magyar közösség legyen a bűnbakja, egyetemes értékű műemlékeink pedig csatamezővé váljanak!”

Magyar állampolgárokat vettek őrizetbe Kolozsváron

Egy miskolci kirándulócsoport magyar feliratú helységnévtáblával fényképezkedett Kolozsváron. A rendőrség szerint nem kellett volna.

A magyarországi csoport - négy férfi, egy nő és egy 10 éves gyerek - erdélyi kirándulásról indultak haza, és megálltak Kolozsvár bejáratánál, ahol fényképezkedni kezdtek egy "Kolozsvár" feliratú helységnévtáblával, amit egy ócskapiacon vásároltak. A kolozsvári rendőrség őrizetbe vette őket közerkölcs elleni vétség és csendháborítás vádjával.

"Mi nem vagyunk románellenesek. Letartóztattak, mint valami bűnözőket, és ujjlenyomatot vettek tőlünk. Elvették az iratainkat, és nem tudjuk, mikor engednek el. Nem tettünk semmi rosszat. Nekünk "Cluj-Napoca" nem jelent semmit, de "Kolozsvár" a történelmet jelenti.

Csak fényképezkedni akartunk a táblával, nem otthagyni. Magunkkal vittük volna. Máskülönben van egy másik táblánk is, Torda magyar nevével. Magyarországon ezért nem büntetnének meg" - mondta el az őrizetbe vett Miklós Árpád matematika-fizika tanár.
************
Két magyar állampolgárságú férfi ellen emeltek vádat közerkölcs elleni vétség és csendháborítás miatt a kolozsvári magyar nyelvű táblaelhelyezési ügyben.

Tegnap hat miskolci turistát - négy férfit és egy gyerekes anyát kísért be a kolozsvári rendőrség (az anyának és a tízéves gyereknek nem kellett részt vennie a kihallgatáson) -, miután rajtakapták őket, hogy Kolozsvár bejáratánál magyar nyelvű, Kolozsvár feliratú táblát helyeztek el.

A Mediafax hírügynökség tegnapi késő esti tudósítása szerint két férfi ellen vádat emeltek, a másik kettő tanúként fog megjelenni.

A négy magyarországi férfit - az 56 éves M. Árpádot, a 43 éves B. Lajost, a 27 éves M. Árpád Ferencet és az 53 éves T. Leventét - több mint nyolc órán át hallgatták ki a kolozsvári 6-os számú rendőrörsön.

"A Kolozsvár feliratú tábla felszerelésével gyanúsítható négy magyar állampolgár közül kettő ellen vádat emeltek közerkölcs elleni vétség, illetve közrend- és csendháborítás miatt. Elkezdődött a bűnügyi eljárás, az eljárás ideje alatt szabadlábon védekezhetnek. A másik két személyt tanúként kezelik. Aktájukat átküldik a Kolozsvári Bíróság melletti ügyészségre" - nyilatkozták a Mediafax hírügynökségnek meg nem nevezett törvényszéki források.

A rendőrök elmondása szerint a négy magyarországi férfi azt vallotta: a Jobbikos Szegedi Csanád által kiadott Barikád nevű lap internetes versenyén vettek részt. A versenyzőknek minél több erdélyi város bejáratánál kell lefényképezniük magukat magyar nyelvű helységnévtáblával.

Budapest: feszültségeket kelt a Mátyás-szoborcsoport elé tett tábla

A Magyar Külügyminisztérium szerint feszültségeket gerjeszt a magyarság és románság kapcsolatában a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett tábla. A magyar Külügyminisztérium sajnálattal értesült arról, hogy Kolozsváron, a magyar-román közös finanszírozásban felújított Mátyás király-szoborcsoport elé ismételten kihelyeztek egy, „az elmúlt évtizedekben is sok vitát kiváltó, Nicolae Iorga történésztől származó idézetet tartalmazó román nyelvű táblát”. A külügyi álláspontot Szilágyi Mátyás főkonzul ismertette pénteken Kolozsváron.

Mint fogalmaztak, „a polgármesteri hivatal tudtával végrehajtott táblakihelyezés feszültségeket gerjeszt a magyarság és románság kapcsolatában”.

A budapesti külügyminisztérium szerint az előbbi intézkedéshez hasonlóan a többnyelvű, köztük a magyar nyelvű üdvözlőtáblák eltávolítása szintén Kolozsvár multikulturális jellegével ellentétes lépés.

Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul pénteki sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: a kétoldalú kapcsolatoknak része az ilyen gondok orvosolása. „Erre van esély: Füzes Oszkár bukaresti nagykövet konstruktív megbeszélést folytatott a román külügyminisztériummal, reméljük ennek hamarosan pozitív eredménye is lesz” – közölte a diplomata.

Újságírói kérdésre hozzáfűzte: nem kívánja a Iorga-idézet szövegét minősíteni, egész egyszerűen a két oldalú kormánymegállapodás betartását és a törvényesség helyreállítását kérik számon, hiszen a szoborcsoport felújítását a két kormány közösen finanszírozta, Magyarország 400 ezer eurót adott erre a célra.

Szilágyi ugyanakkor szóvá tette a három nyelvű Kolozsvár helységnévtáblák eltávolításának ügyét is, mint mondta három nyelvű helységnévtáblák elhelyezését fontos és pozitív lépésnek tartotta a magyar fél, eltávolításuk nem felel meg az igazi multikulturalizmusnak, ráadásul a Kolozsvár 2020-as Európai Kulturális Fővárosá válása szempontjából is kedvezőtlen fejlemény. „Úgy véljük, hogy alapvető európai dolog az egyes nemzetiségek nyelvének a megjelenítése a város közintézményeiben” – jelentette ki Szilágyi Mátyás.

Szilágyi Mátyás arról tájékoztatott: a napokban megbeszélést folytat Sorin Apostu polgármesterrel a tábla elhelyezéséről.

**********

Büntetőjogi feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ismeretlen tettes ellen, a Mátyás-szoborcsoport elé hétfőn elhelyezett tábla ügyében.

Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi regionális elnökének pénteki közleménye szerint a törvény értelmében ezt a lépést a kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak kellett volna megtennie, az 1991/50-es, építkezéseket szabályozó törvény 24. cikkelye, illetve a 2001/422-es műemlékvédelmi törvény alapján, de ezt a nevezett intézmény elmulasztotta megtenni.

Az EMNT azért tett feljelentést, mivel az ismeretlen tettesek hivatalos engedély nélkül helyezték el a táblát az A-kategóriás műemlékké nyilvánított Mátyás-szoborcsoport előtt.

Mint arról tájékoztattunk, a kolozsvári városháza annak ellenére sem hajlandó eltávolítani a szobor előtt hétfőn megjelent bronztáblát, hogy a kulturális minisztérium erre felszólította Sorin Apostu polgármestert. Apostu továbbra is kitart amellett, hogy a tábla elhelyezése törvényes, hogy a minisztérium közzétette a szoborcsoport felújítási tervét, amelyet maga a polgármester és elfogadott, és amely egyetlen bronztábla elhelyezését engedélyezi. Ez a tábla – amelynek méretét és szövegét a terv konkrétan megszabja – egyébként még a Mátyás-szoborcsoport 2010 decemberi újraavatása előtt a helyére került.

Wetzel: több mint 80 ezer honosítási kérelem, közel háromezren tettek esküt

Eddig közel 81 ezer honosítási kérelem érkezett, a beadványok közül mintegy 50 ezret már elbíráltak – hangzott el a budapesti Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kedden. Az állampolgársági esküt eddig közel háromezren tették le.

Wetzel Tamás miniszteri biztos tájékoztatása szerint a 80850 kérelem 40 százalékát külképviseleteken, 40 százalékát a hazai anyakönyvvezetőknél adták be, és közel 20 százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz. Honosítási beadvány 1073 településről érkezett.

Elmondta, hogy 35825 névmódosítási kérelmet is beadtak, amelyeknél a magyar név visszaállítását kérik. Ezek elbírálása is folyamatos – tette hozzá, és megemlítette még, hogy a kérelmekhez közel 382 ezer melléklet is tartozik.

Kitért arra is, hogy a kérelmek közül mintegy 50 ezret már elbíráltak, az időseknél, illetve azoknál akik már voltak korábban magyar állampolgárok az elbírálási arány 91 százalékos.

Wetzel Tamás mérleget vonva kiemelte: míg eddig évente érkezett négyezer kérelem, most heti 4300 beadványt regisztrálnak, azaz közel ötvenszeres az emelkedés. Jelezte, hogy a 12 hónapos intézési határidő három hónapra csökkent, de tudják tartani a szűk határidőt. Kitért arra, hogy tovább bővítik a külképviseleti állományt, amelynek létszáma Kolozsváron, Szabadkán és Csíkszeredában – ahol kiemelt az érdeklődés – további 33 fővel nő. A létszámbővítés célja, hogy a számos eskütételt meg tudják szervezni. Rövidesen az útlevéleljárás is elindul majd a külképviseleteken – jelezte.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy vannak visszautasított kérelmek is, százas nagyságrendben, amelyeket elsősorban bűncselekmény és nemzetbiztonsági kockázat miatt nem fogadtak be.

A biztos az ülés után az MTI kérdésére elmondta, eddig közel háromezren tették le az állampolgársági esküt. Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján több helyen, így például Hódmezővásárhelyen, Egerben, Zebegényben lesznek nagy számban állampolgársági eskütételek.

A jövőre nézve további kihelyezett konzuli napok szervezését emelte ki, és fontosnak tartotta, hogy a külképviseletek munkatársai az idős, beteg embereket is fel tudják keresni, és a kérelmeket átvenni.

A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

CIRKUSZ A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS SZOBOR KÖRŰL

Valótlanságot állít a kolozsvári városháza abban a közleményében, mely szerint a Nicolae Iorga történésztől származó idézetet tartalmazó táblának a Mátyás-szoborcsoport elé helyezése a restaurálási terv része. A Kelemen Hunor kulturális miniszter által a Krónikához eljuttatott dokumentumokból kiderül: csupán a műalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvű táblára bólintott rá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság és a polgármesteri hivatal, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálás dokumentációjában.

Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság. A tervnek része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplő szöveg is. A kolozsvári Polgármesteri Hivatal által tegnap elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani” – áll a kulturális miniszter által küldött tájékoztatóban.

A jóváhagyott terv pontosan leszögezi, milyen felirat kerül a szoborra, illetve a műalkotás elé tervezett táblára. Utóbbiról a dokumentum 3.9 paragrafusa beszél, amely szerint négy nyelven tüntetik fel a következő feliratot: „Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902 október 12-én”. A domumentumcsomag nem tartalmaz egyetlen utalást sem a Iorga-féle idézetre.

A Kolozsi Tibor szobrászművész aláírásával ellátott javaslatokat (a tábla pontos tervével együtt) maga Sorin Apostu polgármester is jóváhagyta. A restaurálást végző Concefa cégnek küldött levelében az áll: a „MATHIAS REX” feliratot tartalmazó táblát ugyanúgy helyezik vissza a szoborra, ahogy a restaurálás megkezdése előtt volt – az Utilitas Kft és a Part of Art alapítvány közös tervének megfelelően. Ugyanakkor a szobor elé tervezett táblát a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervnek megfelelően készítik el.

A kolozsvári polgármesteri hivatal keddi közlése szerint a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazta. Oana Buzatu szóvivő szerint az építkezési engedély is előírta egy „feliratos, bronzból készült lap” elhelyezését. Mint mondta, a restaurálást végző vállalat valószínűleg csak most helyezte el a táblát – ahogyan a terv azt előírta.

Kelemen Hunor kedd délelőtt felszólította a városházát, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közeléből, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál. Érvei szerint a műemlékvédelmi törvény is tiltja annak elhelyezését.

Egyetért László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Kelemen Hunor azon felszólításával, hogy azonnal el kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a szoborcsoport elől.

Az alpolgármester határozottan cáfolta a kolozsvári polgármesteri hivatal állítását, miszerint már az építkezési engedély tartalmazta a fent említett tábla elhelyezését. „Percről percre követtem az engedélyeztetési eljárást, a kulturális minisztérium által elfogadott technikai terv pedig nem csupán azt írja elő, hogy csak egyetlen bronztáblát helyezzenek el a szoborcsoport talapzata előtt, hanem annak teljes szövegét tartalmazza, sőt még a betűtípust is rögzíti” – nyilatkozta a Krónikának László Attila, aki állítása alátámasztására szó szerint felolvasta az engedélyezési dokumentáció vonatkozó passzusait. Az alpolgármester hozzáfűzte: megkapta Virgil Popnak, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Bizottság elnökének a jelentését, amelyben Pop is azt kéri: távolítsák el a táblát, illetve javasolja, hogy az eredeti terveknek megfelelően, helyezzék középre a hivatalosan engedélyezett, most a szoborcsoport jobb oldalán látható négy nyelvű bronztáblát.

„Félrevezeti a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat” – reagált a polgármesteri hivatal közleményére Máthé András, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke. „Amit tettek bűnténynek minősíthető” – kommentálta a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését az egyébként jogász végzettségű politikus. Kérdésünkre, hogy a történtek hogyan befolyásolják az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) koalíciós együttműködését, Máté András leszögezte: nem marad következmény nélkül, főleg akkor, ha az önkormányzat még kedden nem távolítja el a táblát. Hozzáfűzte: épp ezért péntekre összehívta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Állandó Tanácsát. „Ez nem csak a kolozsvári RMDSZ hátbatámadása, hanem a kolozsvári magyarság arcul csapása” – nyilatkozta Máthé András.

A Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt hétfő délután jelent meg egy román nyelvű tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

***********

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nyílt levélben kéri Kolozsvár polgármesteri hivatalát, a rendőrséget és a csendőrséget a Mátyás-szoborcsoport elé helyezett bronztábla eltávolítására.

Nyílt levél

Kolozsvár polgármesteri hivatalához
Kolozsvár rendőrségéhez
Kolozsvár csendőrségéhez

Megütközéssel vettük tudomásul, hogy Mátyás király kolozsvári lovas szobrának talapzatán engedély nélkül újból elhelyeztek egy, a történelmi valóságot elferdítő és a magyarságot sértő feliratot tartalmazó bronztáblát, valamint hogy a város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő, alig egy nappal korábban felszerelt feliratok.

Mindezek a törvénysértések egyben nyilvánvaló provokációk, amelyek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargások kiváltó okait juttatják eszünkbe.

Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, ezáltal hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhely tragikus emlékezetű márciusán – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.

Határozottan visszautasítjuk és elítéljük ezeket a cselekedeteket, és követeljük a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé elhelyezett, a Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla azonnali eltávolítását, a város bejáratainál az érkezőket üdvözlő ötnyelvű táblák visszahelyezését, valamint a két nyilvánvaló bűncselekmény elkövetőinek felderítését és felelősségre vonását.

Kolozsvár, 2011. május 24.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében
Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök
Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke

Visszahelyeznék a Funar-táblát a kolozsvári Mátyás-szoborra

A Ziua de Cluj információi szerint Radu Moisin alpolgármester azt tervezi, hogy a műemlékvédelmi bizottság jóváhagyásával helyezik vissza a szobor talapzatára vagy annak környékére a táblát. Mint ismeretes, ezen a következő, Mátyás királyra utaló szöveg található: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

Visszahelyezné a kolozsvári önkormányzat a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül felhelyezett táblát – nyilatkozta a Ziua de Cluj román nyelvű napilapnak Radu Moisin, a kincses város demokrata-liberális párti (PDL) alpolgármestere. Kollégája, László Attila RMDSZ-es alpolgármester és Molnos Lajos önkormányzati képviselő egybehangzóan úgy nyilatkozott, teljesen esélytelen a próbálkozás, ehhez ugyanis a megyei, illetve az országos műemlékvédelmi bizottság engedélye szükséges.

László Attila elmondta, gyakorlatilag nulla annak a valószínűsége, hogy Virgil Pop, a megyei műemlékvédelmi bizottság elnöke zöld utat adjon a Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó táblának. A neves építész ugyanis korábban úgy nyilatkozott: olyan kiállítást tervez, ahol a hamis történelmi állításokat tartalmazó feliratú táblákkal mutatná be egy letűnt korszak butaságait, köztük a fent említett táblát is.
A Ziua de Cluj információi szerint Radu Moisin azt tervezi, hogy a műemlékvédelmi bizottság jóváhagyásával helyezik vissza a szobor talapzatára vagy annak környékére a táblát. Mint ismeretes, ezen a következő, Mátyás királyra utaló szöveg található: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.”

A román napilap Remus Lăpuşan szociáldemokrata önkormányzati képviselőt is megszólaltatta, aki szerint a Iorga-idézet eltávolításával a Mátyás-szoborcsoportot a „hatóságok kizárólag magyar brandként kezelik”. A magyarellenes kijelentéseiről ismert tanácsos szerint az a tény, hogy a Fadrusz-alkotás restaurálása után nem helyezték vissza a táblát, „súlyosan sérti a városi tanács korábbi határozatát és a történelmet”.

Molnos Lajos RMDSZ-es önkormányzati képviselő ugyanakkor elmondta: a táblavisszahelyezésének ötlete Gheorghe Funartól, a város korábbi, Nagy-Románia párti (PRM) polgármesterétől származik, aki személyre szóló levélben hívta fel valamennyi önkormányzati képviselő figyelmét – az RMDSZ képviselőit is beleértve – a magyarok „legújabb gaztettére”.

„Szerintem törekvés mindig lesz erre. Azok, akik szeretik meghamisítani a történelmet, arra fognak törekedni, hogy mindenhová oda nem illő táblákat helyezzenek el. Ez benne van a soviniszták politikájában” – nyilatkozta Molnos Lajos. Az önkormányzati képviselő hozzáfűzte: nem lepi meg, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatja a kezdeményezést, hiszen közelednek az önkormányzati választások, sőt a PDL-s alpolgármester hozzáállása se lepi meg, Radu Moisin ugyanis korábban a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) ifjúsági szervezetének elnöke volt. Molnos Lajos biztos benne, hogy nem állítják vissza a táblát, részben azért, mert már a kolozsvári románság sem vevő rá, részben pedig azért, mert a műemlék helyreállítását két kormány finanszírozta, így a kezdeményezéshez a magyar kormánynak is lesz egy-két szava.

ÚGY TÜNIK HOGY A ROMÁN MAGYARGYÜLÖLŐK NEM ALSZANAK. ....! DE MI SEM .....!

1918 December 1

December elseje... Nagy ünnep! Nemzeti ünnep! ,,Nagyrománia” megszületésének ünnepe. A bölcső, a ,,gyermek” fogamzásának nap­ja. Vagy másképp úgy is szokták emlegetni: Gyu­lafehérvár. Vagy bővebben: Gyula­fehérvári nagygyűlés, vagy még másképp: Gyulafehérvári nemzetgyűlés. Igen: nemzetgyűlés.

Az erdélyi románság nemzetgyűlése. Ahol 1228 ember gyűlt össze Erdély minden részéről, magyar állami segédlettel (,,A hónap végén Budapestre utazó Maniut Jászi megnyugtatta: a magyar kormány nem fogja akadályozni egy nemzeti gyűlés megtartását, sőt, felső utasításra a MÁV különvonatokat indított a december 1-jei gyulafehérvári gyűlésre utazó románok részére.” ,,Így valószínűleg a népszavazás elkerülhető lesz.”), s kimondatott Erdély egyesülése az addigi kifliországgal, népi nyelven: a Regáttal. (Megint csak zárójelben: a Kolozsváron december 22-én tartott ellennagygyűlést, melyen az önrendelkezés magyarokra is érvényes jogát próbálták példázni — ,,az egységes és csonkítatlan Magyarország keretén belül követeljük minden itt élő nemzet számára a teljes jogegyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot” —, az előrenyomuló román haderő hevesen ellenezte, majd a másnap Kolozsvá­ron is megalakult román parancsnokság ,,bevezette az ostromállapotot, internálást, a cenzúrát, a botbüntetést, megszüntették a politikai jellegű szervezetek működését, a gyülekezési, de még az utazási szabadságot is.” Az utolsó magyar kormánybiztost, a nagygyűlés szervezőjét — melyen 40 000 ember vett részt, köztük bánsági svábok és románok is, akik a Magyar­ország mellett maradásra voksoltak —, Apáthy Istvánt hevenyében halálra is ítélték, bár aztán ,,meggondolásból” az ítéletet mégsem hajtották végre.)
Szó ami szó — visszatérve Gyula­fehérvárra, december elsejére —: történelmi dolgok vetítődtek elő ezen a napon. Meg fog születni a Nagy, az egységes román állam, ,,nemzetállam”, mely­ben ott leszünk mi, erdélyi és regáti magyarok is. Csak úgy, névtelenül, észrevétlenül, ,,lappangón”. Ideig-óráig meg­tűrten. Mert hát ,,bűnös” nemzet voltunk már akkor, bűnösök voltunk, akiknek büntetésül fel kellett darabolni országát, akkor már több mint ezeréves hazánkat, Európa legrégibb országát.
És hát miért?
Legendák vannak, az antant odaígérte Romániának annak fejében, hogy 1916-ban orvul, hadüzenet nélkül hátba támadta az addig szövetséges monarchiát. Tehát az alku megvolt, megszületett. De más ,,ok” is volt. Hadd mondjuk ki ezt is. A románság nem érezte jól magát a magyar uralom alatt. Az osztrák uralmat még valahol elfogadták, igyekeztek is a ,,háttérben” külön politizálni Béccsel, eredményeket, engedményeket kicsikarni. S ez a ,,különpolitika” nem volt új keletű. Már Horia, Cloşca és Crişan lázadása idején a ,,szervező” Horia Bécsben járt, s itthon azt hangoztatta, hogy a császár (II. József) bízta meg a lázadás megszervezésével, melyet közönséges népirtásnak is felfoghatunk, hiszen válogatás nélkül öltek mindenkit — legyen az úr vagy paraszt —, aki magyar volt. Aztán 1848—49-ben is a Szabadságharccal, a ,,pogány elnyomókkal, akiknek nincs törvényük, sem Istenük” (Andrei Mu­reşan), szembeforduló románság háta mögött tudta Bécs támogatását és biztatását (,,oszd meg, és uralkodj”). Hogy ők is becsapottak voltak? Bizo­nyára érezték, a jobbak (Nicolae Bălcescu) mindenképpen. Ám a gyűlölet ott élt a lelkekben. Beültettetett oda (,,A románok az erdélyi népek történetét kizárólag román nemzeti szempontok szerint értékelték. Ebben a szemléletben az erdélyi román nép úgy szerepelt, mint amely nemes származása ellenére a barbár magyarok elnyomása alatt nyög, akiknek zsarnoksága ellen a román nép folyton nemzeti felkelésekben tiltakozott.”). Vagy egy ,,szópárbaj” a 10-es évekből: ,,a románok is fiai a mi édes hazánknak, Magyarország­nak”, és a válasz: ,,a románok előtt elfogadhatatlan megállapítás, hogy »a magyar jó ember«”. (Ghibu: Şcoala, 54—67.)
Az ember csak kérdezi: Mivel érdemeltük ezt ki? Bizonyára okot adtunk rá valamivel, nem tudni, mivel. A Szent István-i szemlélet, mely szerint ,,tiszteld az idegeneket, mert ők koronád ékességei”, történelmi tény. Vagy az is történelmi tény, hogy a tordai országgyűlés — a világon elsőként — 1568-ban kimondta a lelkiismeret szabadsága törvényét. És ez a törvény egyenlő jogokat biztosított a görög katolikus és az ortodox egyháznak is. Ennek is az volt a következménye, hogy az első román nyelvű iskolák nem a Regátban, hanem Erdélyben születtek Bethlen Gábor fejedelemsége idején. Vagy ha csak az 1867-es kiegyezés után történteket nézzük, egyetlen megvilágításban, az oktatás terén, úgy is érdekes következtetéseket vonhatunk le.
,,Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és fenntarthatnak a hazában lévő hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek és az állam.” ,,A felekezetek a 11. § értelmében minden községben, ahol híveik laktak, iskolát állíthattak fel, tanítóikat maguk választhatták, a tankönyveket és tantervet maguk határozhatták meg.” (Ghibu: Viaţa, 106.)
Ennek következménye lett — már a kiegyezés után —, hogy: ,,Pár év alatt a két román egyház több mint kétezer tiszta román tannyelvű elemi iskolát állított fel. Néhány száz faluban felekezeti iskolák helyett román tannyelvű községi iskolák keletkeztek. Az iskolák felállításához semmiféle előzetes engedélyre nem volt szükség. Az iskolaszervezésről az egyházi főhatóság egyszerűen jelentést tett a minisztériumnak, amely azt tudomásul vette, s ezzel az iskola nyilvánossági joga elismerést nyert.” És az Apponyi-féle, 1907. évi XXVII. tör­vénycikk egyik kiegészítése: ,,ha az ilyen román iskolába járó magyar anyanyelvű gyermekek száma a húszat eléri, akkor őket magyar nyelven kell tanítani, a román gyermekek anyanyelvükön való tanítása mellett”.
És hogy párhuzamot is vonjunk, ugyanez időben a Regátban, Ó-Romá­niában törvény ,,szavatolta”, hogy ro­mán állampolgárok gyermekei számára csak kizárólagosan román nyelvű oktatás volt lehetséges. Az iskolák óriási többsége egységes román nyelvű állami iskola volt. A román kormány ezenkívül hozzájárult bizonyos magániskolák felállításához. Ez utóbbiak kétfélék lehettek. Az első csoportba olyanok tartoztak, amelyekben teljesen románul tanítanak. A román tannyelvű iskolákba román alattvalók gyermekei is felvehetők. De az iskolák kötelesek az állami tantervhez igazodni. A tanítóknak az állami iskolák tanerőivel azonos képesítésűeknek kell lenniük. A magániskolák másik csoportját azok az iskolák alkották, melyekbe ,,román alattvalók gyermekei nem vehetők fel. Itt az oktatás lehet idegen nyelvű is. Ám a román nyelv, földrajz és történelem román nyelven, a hivatalos tanterv alapján tanítandó. E tárgyakat csak született román, állami képesítésű tanító taníthatja, akinek azonban rendelkeznie kell a román közoktatási minisztertől kapott, személyre szóló engedéllyel.” (Bíró Sándor, Ki­sebb­ségben és többségben. Románok és magyarok, 1867—1940, 213. lap)
És ezt tudták a románok is. Amikor az ellen panaszkodnak, hogy az orosz hatalom Besszarábiában nem engedi a román iskolák működését, a román nemzeti szellem érvényesülését, akkor elismerik a magyarországi románokról, hogy ,,ők mint nemzet, élnek”, a cári Oroszország románjainak ,,síri csendje azoknak nemzeti apátiáját” mutatja. ,,Úgy látszik, halotti szemfödél takarja a besszarábiai román nemzetet. Pontos számukat nem lehet tudni. Panaszuk nem jut el a román sajtóba. Sorsukat nem is lehet összehasonlítani az Ausztria—Magyar­országon élő románokéval. Ez utóbbiak hatalmas elemet képeznek, gazdaságilag és kulturálisan folyton fejlődnek. Nemzeti érzésük fejlettebb, mint a szabad Romániában élő románoké.” (Adevărul, 1912. december 10.)
És mégis: gyűlölet! Csak gyűlölet! Amikor Gyulafehérváron elhatároztatik: ,,Teljes nemzeti szabadság az együtt­lakó népek számára. Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által.” (a Rezolúció III. pontja), csoda-e, ha az papíron maradt? Ellentmondott a román gondolkodásmódnak, a román felfogásnak. Rövi­desen érvényesül Erdélyben is az elv: ,,Román állampolgárok gyermekei számára csak kizárólagosan román nyelvű oktatás lehetséges.” S bár — 91 év után is — még vannak iskoláink, az elv mai napig is elv. És a ,,minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által” ígéret, csak ígéret. Băsescu elnök ,,megmondta” Buda­pesten: „Niciodată!” Soha nem lesz a romániai magyarságnak autonómiája, azaz: soha nem fogják betartani ama gyulafehérvári ígéreteket. Legalábbis: így gondolja az ország ezekben a pillanatokban még mindig első embere. És ugyanígy gondolják a hatalom várományosai is. Jogot adni? Minek!

*

Kilencvenegy év telt el ama december elseje óta. Szörnyű idő! És azóta még mindig hátrafelé menetelünk. Mert azok megvalósításától, amit akkor határozott el az erdélyi románság ,,krémje”, nemhogy közelednénk, inkább távolodunk. Pedig az idő előrehalad! És annak a szellemnek, amely az Osztrák—Magyar Monarchiát jellemezte, mert az magasabb rendű szellem volt, igazságosabb, emberibb szellem volt, előbb-utóbb csak diadalmaskodnia kell. Ám hogy diadalmaskodhassék, rajtunk, a mi harcunkon is múlik. Harcunkhoz példát vehetünk az erdélyi románok egykori harcából. Ők sem ingyen kapták Erdélyt. Ők sem ingyen kapták Nagyromániát. Meg­küzdöttek érte.

Kolozsváron is bemutatkozik a Nagy Magyarország és a Trianoni Szemle

November 20-án, pénteken az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására a Trianoni Szemle társaságában Kolozsváron mutatkozik be a Nagy Magyarország történelmi magazin. Az eseményt a jövő évi trianoni emlékévre készülve szervezte az erdélyi ifjúsági szervezet. A rendezvényen a 89 évvel ezelőtti tragédia három magyar és egy görög szakértője beszél az országvesztésről, annak előzményeiről, a jelenlegi lehetőségekről és saját tevékenységükről.

A Trianoni Szemlét Raffay Ernő történész és Szidiropulosz Archimédesz történész, szerkesztő képviselik, akik ismertetik az általuk vezetett Trianon Kutatóintézetet is. A Nagy Magyarországot Szakács Árpád lapigazgató mutatja be, aki az eddigi tapasztalatok mellett a jövő évi terveikről is beszél. A rendezvényen Pál Csaba történész a várpalotai Trianon Múzeumról tart előadást.

Időpont: 2009. november 20. 18:00
Helyszín: Kolozsvár, Heltai Könyvtári Alapítvány (Mikó / Clinicilor u. 18. sz.)

A rendezvényre a belépés ingyenes!

A nagy találkozás

Szombaton kora délután egy kolozsvári ötcsillagos szálloda halljában megdőlt a mítosz, mely eddig Traian Băsescu legyőzhetetlenségét hirdette. Az egyetlen éjszaka alatt összehozott, sok improvizációs elemet is tartalmazó államelnök-jelölti vitában Crin Antonescu szemmel láthatóan könnyedebb, szellemesebb, intellektuálisabb volt, mint ellenfele, az ötéves országlásban kissé elkopott, hitelét vesztett Traian Băsescu.


S bár az agrárpolitikájának nagyszerűségét aprólékos számadatokkal illusztráló jelenlegi államfő az első percekben uralta a terepet, a következő időintervallumban a liberálisok elnökjelöltjének sikerült néhány, a román flottával, Băsescu kommunista párttagságával, a nők politikai karrierével kapcsolatos kérdéssel zavarba hoznia a korábban mindig és minden hasonló összecsapást fölényesen uraló vitapartnerét. A vita mindezek ellenére közel sem volt olyan durva és könyörtelen, mint amire a sok éve tartó háborúskodás után számítani lehetett. Mégis a Băsescu homlokán gyöngyöző verítékből, el-elkomoruló tekintetéből kitűnt, Antonescu nagyobb falat számára, mint amire számított. Crin Antonescu okos volt, szellemes, és kiváló szónoki képességeit jól kamatoztatta. Hiába próbálta Băsescu az esélytelen jelölt szerepébe kényszeríteni, nem sikerült. Dacára annak, hogy Románia jelenlegi elnöke szemmel láthatóan nem akart komoly háborút, nem másért, de létfontosságú lenne számára, hogy a második fordulóban saját táborában tudja Crin Antonescu liberális szavazóit.

Különben jó, hogy legalább erre a vitára sor került, nem valószínű ugyanis, hogy az első fordulóban folytatása lesz. A jelenlegi államfő kampánystábja eddig is visszatartotta az ilyenszerű megmérettetéstől, s most — ha erre szükségük volt még — meggyőződhettek: emberük már nem állja úgy a sarat, mint öt évvel korábban, spontaneitása megkopott, szelleme elfáradt, sérülékenysége kitetszik.

Băsescu másik kihívója, Mircea Geoană, a szociáldemokraták elnökjelöltje — a vita előkészítetlenségére hivatkozva — kitért az általa korábban oly nyomatékosan követelt konfrontáció elől. Hátrányára tette, mert megeshet, Crin Antonescunak pont ezzel a váratlanul jó szereplésével sikerült újabb szavazókat szereznie, s a közvélemény-kutatások eddigi harmadik helyéről előre lendülnie. Volt rá példa az elnökválasztások történetében.