Zökkenőmentes az egyszerűsített honosítási eljárás, a konzulátusok feloészülten végzik feladataikat – emelte ki Németh Zsolt külügyi államtitkár az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén. Mint részletezte, az első ünnepélyes eskütételek március 14-én és március 15-én lesznek.
Németh Zsolt elmondta, az első hónapok tapasztalatai alapján a kormánybiztosi koordináció és az államigazgatási szervek közötti együttműködés hatékony volt. Németh elmondta: a januári indulástól március 2-éig a külképviseletekre 14 750 honosítási és 5795 névmódosítási kérelem érkezett. A legnagyobb forgalmat a csíkszeredai, a szabadkai és a kolozsvári főkonzulátus bonyolította le. Csíkszeredában több mint 21 ezer, Szabadkán több mint 13 ezer, Kolozsvárott több mint 11 ezer előzetes jelentkezést regisztráltak, és napi 150–300 új ügyfél jelentkezik.
Az első ünnepélyes eskütételek március 14-én és március 15-én lesznek. Március 14-én és március 15-én Kolozsvárott és Csíkszeredán lesznek eskütételek több körben, emellett a nemzeti ünnepen teszik le az állampolgársági esküt többen Szabadkán, majd március 16-án Berlinben, Londonban és Torontóban. Nagy Gábor Tamás (Fidesz), a testület alelnöke eközben arról tájékoztatott, hogy március 15-én a budai várban 30–50 csángó számára szerveznek ünnepélyes állampolgársági esküt.
Visszakapni nevet és szülőhelyet
Németh Zsolt – felsorolva az elmúlt időszak intézkedéseit és fejlesztéseit – kiemelte, megteremtették a feltételeit annak, hogy a külhoni magyarok nevüket és szülőhelyüket is viszszakaphassák. Mint elmondta, a honosítási okirat hátoldalára kerül majd a névmódosítási határozat, így nem egy idegen nevű, hanem magyar nevű személyeket honosítanak majd. Szólt arról, hogy a honosítási okiraton a kérelmező választása szerint születési helyként vagy csak a helység történelmi magyar neve szerepel, vagy pedig a magyar elnevezés és zárójelben a mostani, idegen nyelvű elnevezés. Minden más okiraton születési helyként a történelmi magyar elnevezés, és zárójelben a mostani elnevezés és országnév lesz feltüntetve. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a hónap végétől az útlevélkérelmek befogadása is megkezdődhet a külképviseleteken.
„Kifogástalan a tájékoztatás”
A külügyi államtitkár kiemelte a határon túli magyar szervezetek tájékoztatásban betöltött szerepét. Munkájukat felbecsülhetetlennek nevezte, és mint mondta, tájékoztató feladatukat kifogástalanul végzik el. Németh Zsolt azt mondta, azzal számolnak, hogy a honosítási eljárás a konzulátusokon hosszú évekre nagyon komoly kapacitásokat köt majd le.
Az RMDSZ-ért aggódik az MSZP
Szabó Vilmos (MSZP) is úgy fogalmazott, elismerés illeti azokat, akik a honosítás előkészítésében és lebonyolításában részt vesznek. Ugyanakkor megjegyezte: beárnyékolja „ezt a történetet”, hogy a kormány csak „a szívének kedves” külhoni magyar szervezeteket vonja be a folyamatba. „Az RMDSZ miért nem tud ebben a munkában részt venni, és miért kell Demokrácia Központnak hívni ezeket az irodákat, ha nincs mögöttes szándék” – sorolta kérdéseit. Megjegyezte: a 2004. decemberi népszavazáshoz vezető úton minden magyarországi parlamenti pártnak megvan a felelőssége, így a Fidesznek is.
Tilki Attila (Fidesz) visszautasította a szocialista képviselő utóbbi állítását. „Felháborító, hogy az MSZP politikusa beszél arról, milyen felelőssége van más parlamenti pártoknak a 2004. évi gyászos emlékű népszavazásban” – fogalmazott, hozzátéve: a Fidesznek ebben semmilyen felelőssége nincs. Kalmár Ferenc (KDNP) szintén megdöbbenésének adott hangot Szabó Vilmos ezen kijelentése miatt. Elmondta: arra készülnek, hogy augusztusban, a szőregi csata évfordulóján állampolgársági esküt szerveznek Szegeden.
Németh Zsolt a honosításban részt vevő külhoni magyar szervezetekről azt mondta: a kormány álláspontja, hogy egy közvetítő – nem pártszerű – tömörüléssel alakítanak ki szerződéses együttműködést, de mindenkivel nyitottak a kooperációra. A demokrácia-központok elnevezést az érintettek választották – jegyezte meg.
A tájékoztatás végén Kovács László (MSZP) alelnök arról beszélt, hogy jó szívvel támogatják a kormány politikáját, ha az valóban szolgálja a határon túli magyarok érdekeit. A megosztásra irányuló törekvések nem használnak az ott élő magyaroknak – hangoztatta és bírálta Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök RMDSZ-kongresszuson elmondott beszédét. Németh Zsolt válaszában azt mondta, az elmúlt 20 év szocialista nemzetpolitikáját jól tükrözte az a kampány, amit a 2004-es népszavazás előtt folytattak, illetve a 2002-es 23 millió román munkavállalóval való riogatás. „Ha Kovács László úgy gondolja, saját pártjának érdekeinél is fontosabbak a határon túli magyarság érdekei, hajlandók vagyunk tárgyalni” – tette hozzá Németh
************
Sokan érdeklődnek a Partiumban
Több mint kétezer Bihar megyei személy honosításához szükséges iratmennyiséget ellenőrzött és véglegesített az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács három bihari demokrácia-központja az év első két hónapjában – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Nagy József Barna, a nagyváradi központ irodavezetője. Az 1117 lezárt irattartóval Bihar megye partiumi éllovasnak számít a magyar állampolgárságot igénylők számát tekintve – a következő a sorban Szatmár megye 797-tel, Máramaros 490-nel, Szilágy pedig 301-gyel. Zatykó Gyula, a partiumi irodák koordinátora azt mondta, öröm, hogy a temesvári és az aradi demokrácia-központok is 270-272 dossziét zártak le január és február folyamán. Bihar megyében három állandó munkapont működik: egy Nagyváradon, egy Érmihályfalván és egy Margittán. Nagy József Barna elmagyarázta: már a mobilcsoportok is járják a vidéket a központok környékén, és emlékeztetett: nem lehet akadály az sem, ha valaki mozgássérült, vagy egyéb okokból képtelen elhagyni otthonát, hiszen a demokrácia-központok munkatársai kérésre házhoz mennek az iratokat ellenőrizni, és a konzul kiszáll az ágyhoz kötötthöz az iratok személyes átvételéért, illetve az eskütételre is. Az érmihályfalvi központ valamiféle népművelő szerepet is felvállalt – büszkélkedett Szilágyi Ferenc irodavezető. Nemrég Érmellék-térképet adtak ki, szombatra Raffay Ernő történészt várják, hogy előadást tartson a mihályfalviaknak, áprilisban pedig Süli-Zakar István, a Debreceni Egyetem oktatója látogat el hozzájuk.
***************************
Új főkonzul Csíkszeredában
Az erdélyi származású Zsigmond Barna Pál lett Magyarország új, csíkszeredai főkonzulja, kinevezéséhez hozzájárult a román külügyminisztérium.
diplomata 1972-ben született Marosvásárhelyen, érettségi után, 1990-ben Magyarországra telepedett, ahol elvégezte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karát, majd Svédországban tanult nemzetközi jogot a Svéd Intézet ösztöndíjával. Publikációi jelentek meg kisebbségi jogi témában. Az elmúlt időszakban a versenyszférában dolgozott ingatlanbefektetési és vagyonkezelési területen, több évet dolgozott a közigazgatásban, az Igazságügyi Minisztériumban, az Oktatási Minisztériumban és a Határon Túli Magyarok Hivatalában, tagja volt a Krónika Kiadóház Rt. igazgatótanácsának. Zsigmond Barna Pál nős, négy fiú apja, a Magyar Jégkorongszövetség alelnöke.
Németh Zsolt elmondta, az első hónapok tapasztalatai alapján a kormánybiztosi koordináció és az államigazgatási szervek közötti együttműködés hatékony volt. Németh elmondta: a januári indulástól március 2-éig a külképviseletekre 14 750 honosítási és 5795 névmódosítási kérelem érkezett. A legnagyobb forgalmat a csíkszeredai, a szabadkai és a kolozsvári főkonzulátus bonyolította le. Csíkszeredában több mint 21 ezer, Szabadkán több mint 13 ezer, Kolozsvárott több mint 11 ezer előzetes jelentkezést regisztráltak, és napi 150–300 új ügyfél jelentkezik.
Az első ünnepélyes eskütételek március 14-én és március 15-én lesznek. Március 14-én és március 15-én Kolozsvárott és Csíkszeredán lesznek eskütételek több körben, emellett a nemzeti ünnepen teszik le az állampolgársági esküt többen Szabadkán, majd március 16-án Berlinben, Londonban és Torontóban. Nagy Gábor Tamás (Fidesz), a testület alelnöke eközben arról tájékoztatott, hogy március 15-én a budai várban 30–50 csángó számára szerveznek ünnepélyes állampolgársági esküt.
Visszakapni nevet és szülőhelyet
Németh Zsolt – felsorolva az elmúlt időszak intézkedéseit és fejlesztéseit – kiemelte, megteremtették a feltételeit annak, hogy a külhoni magyarok nevüket és szülőhelyüket is viszszakaphassák. Mint elmondta, a honosítási okirat hátoldalára kerül majd a névmódosítási határozat, így nem egy idegen nevű, hanem magyar nevű személyeket honosítanak majd. Szólt arról, hogy a honosítási okiraton a kérelmező választása szerint születési helyként vagy csak a helység történelmi magyar neve szerepel, vagy pedig a magyar elnevezés és zárójelben a mostani, idegen nyelvű elnevezés. Minden más okiraton születési helyként a történelmi magyar elnevezés, és zárójelben a mostani elnevezés és országnév lesz feltüntetve. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a hónap végétől az útlevélkérelmek befogadása is megkezdődhet a külképviseleteken.
„Kifogástalan a tájékoztatás”
A külügyi államtitkár kiemelte a határon túli magyar szervezetek tájékoztatásban betöltött szerepét. Munkájukat felbecsülhetetlennek nevezte, és mint mondta, tájékoztató feladatukat kifogástalanul végzik el. Németh Zsolt azt mondta, azzal számolnak, hogy a honosítási eljárás a konzulátusokon hosszú évekre nagyon komoly kapacitásokat köt majd le.
Az RMDSZ-ért aggódik az MSZP
Szabó Vilmos (MSZP) is úgy fogalmazott, elismerés illeti azokat, akik a honosítás előkészítésében és lebonyolításában részt vesznek. Ugyanakkor megjegyezte: beárnyékolja „ezt a történetet”, hogy a kormány csak „a szívének kedves” külhoni magyar szervezeteket vonja be a folyamatba. „Az RMDSZ miért nem tud ebben a munkában részt venni, és miért kell Demokrácia Központnak hívni ezeket az irodákat, ha nincs mögöttes szándék” – sorolta kérdéseit. Megjegyezte: a 2004. decemberi népszavazáshoz vezető úton minden magyarországi parlamenti pártnak megvan a felelőssége, így a Fidesznek is.
Tilki Attila (Fidesz) visszautasította a szocialista képviselő utóbbi állítását. „Felháborító, hogy az MSZP politikusa beszél arról, milyen felelőssége van más parlamenti pártoknak a 2004. évi gyászos emlékű népszavazásban” – fogalmazott, hozzátéve: a Fidesznek ebben semmilyen felelőssége nincs. Kalmár Ferenc (KDNP) szintén megdöbbenésének adott hangot Szabó Vilmos ezen kijelentése miatt. Elmondta: arra készülnek, hogy augusztusban, a szőregi csata évfordulóján állampolgársági esküt szerveznek Szegeden.
Németh Zsolt a honosításban részt vevő külhoni magyar szervezetekről azt mondta: a kormány álláspontja, hogy egy közvetítő – nem pártszerű – tömörüléssel alakítanak ki szerződéses együttműködést, de mindenkivel nyitottak a kooperációra. A demokrácia-központok elnevezést az érintettek választották – jegyezte meg.
A tájékoztatás végén Kovács László (MSZP) alelnök arról beszélt, hogy jó szívvel támogatják a kormány politikáját, ha az valóban szolgálja a határon túli magyarok érdekeit. A megosztásra irányuló törekvések nem használnak az ott élő magyaroknak – hangoztatta és bírálta Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök RMDSZ-kongresszuson elmondott beszédét. Németh Zsolt válaszában azt mondta, az elmúlt 20 év szocialista nemzetpolitikáját jól tükrözte az a kampány, amit a 2004-es népszavazás előtt folytattak, illetve a 2002-es 23 millió román munkavállalóval való riogatás. „Ha Kovács László úgy gondolja, saját pártjának érdekeinél is fontosabbak a határon túli magyarság érdekei, hajlandók vagyunk tárgyalni” – tette hozzá Németh
************
Sokan érdeklődnek a Partiumban
Több mint kétezer Bihar megyei személy honosításához szükséges iratmennyiséget ellenőrzött és véglegesített az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács három bihari demokrácia-központja az év első két hónapjában – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Nagy József Barna, a nagyváradi központ irodavezetője. Az 1117 lezárt irattartóval Bihar megye partiumi éllovasnak számít a magyar állampolgárságot igénylők számát tekintve – a következő a sorban Szatmár megye 797-tel, Máramaros 490-nel, Szilágy pedig 301-gyel. Zatykó Gyula, a partiumi irodák koordinátora azt mondta, öröm, hogy a temesvári és az aradi demokrácia-központok is 270-272 dossziét zártak le január és február folyamán. Bihar megyében három állandó munkapont működik: egy Nagyváradon, egy Érmihályfalván és egy Margittán. Nagy József Barna elmagyarázta: már a mobilcsoportok is járják a vidéket a központok környékén, és emlékeztetett: nem lehet akadály az sem, ha valaki mozgássérült, vagy egyéb okokból képtelen elhagyni otthonát, hiszen a demokrácia-központok munkatársai kérésre házhoz mennek az iratokat ellenőrizni, és a konzul kiszáll az ágyhoz kötötthöz az iratok személyes átvételéért, illetve az eskütételre is. Az érmihályfalvi központ valamiféle népművelő szerepet is felvállalt – büszkélkedett Szilágyi Ferenc irodavezető. Nemrég Érmellék-térképet adtak ki, szombatra Raffay Ernő történészt várják, hogy előadást tartson a mihályfalviaknak, áprilisban pedig Süli-Zakar István, a Debreceni Egyetem oktatója látogat el hozzájuk.
***************************
Új főkonzul Csíkszeredában
Az erdélyi származású Zsigmond Barna Pál lett Magyarország új, csíkszeredai főkonzulja, kinevezéséhez hozzájárult a román külügyminisztérium.
diplomata 1972-ben született Marosvásárhelyen, érettségi után, 1990-ben Magyarországra telepedett, ahol elvégezte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karát, majd Svédországban tanult nemzetközi jogot a Svéd Intézet ösztöndíjával. Publikációi jelentek meg kisebbségi jogi témában. Az elmúlt időszakban a versenyszférában dolgozott ingatlanbefektetési és vagyonkezelési területen, több évet dolgozott a közigazgatásban, az Igazságügyi Minisztériumban, az Oktatási Minisztériumban és a Határon Túli Magyarok Hivatalában, tagja volt a Krónika Kiadóház Rt. igazgatótanácsának. Zsigmond Barna Pál nős, négy fiú apja, a Magyar Jégkorongszövetség alelnöke.
