Fidesz-kongresszus – Semjén Zsolt: a határon túli magyarság számíthat ránk

A határon túli magyarság számíthat ránk, és mi is számítunk rájuk! – mondta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a Fidesz XXV., tisztújító kongresszusán szombaton Budapesten.

A nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, decemberre meglesz a félmilliomodik új, esküt tett magyar állampolgár; eddig 516 ezer állampolgársági kérelmet regisztráltak, és beindult a regisztráció folyamata is.

Semjén Zsolt azt mondta, bár az állampolgársági törvényt 985-kal fogadta el az Országgyűlés, „két pogány között" vannak: az egyik a Gyurcsány-féle „nemzetárulás", aki „nem átallott a saját nemzete ellen kampányolni", a másik, amelyik felelőtlen handabandázással terheli meg az ottani magyarság életlehetőségeit. Semjén Zsolt szavai szerint az a feladatuk, hogy keresztény ihletettségű, józan nemzetpolitikát folytassanak, és lehetővé tegyék, hogy a következő Országgyűlés minden magyaré legyen, bárhol él a világban.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta, antropológiai tévedés az a „liberális mítosz", amelyik tagadja a nemzet érték voltát. A másik tévedés pedig, amikor egy nemzet vélt életjoga alapján tagadják más nemzetek létezéshez való jogát – mondta. Kijelentette: a kereszténység ezt a két szélsőséget elutasítja, azt vallják, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen.

Semjén Zsolt küldetésüknek nevezte, hogy az asszimilációt megállítsák és megfordítsák. Beszámolt arról, hogy a magyar identitás megtartása érdekében elindították világszerte a magyar örökség feltérképezését, összegyűjtését célzó Julianus-programot. A Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett program keretében 50 népművelő utazott a a nyugati magyarság lakta külhoni területekre, és a nagykövetségeket a honosítás intézésének megkönnyítése érdekében mintegy 50 konzullal erősítették meg.

Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője levélben köszöntötte a küldötteket. Azt írta, az unió eddigi történetének legmélyebb válságát éli ezekben az években, és a válság egész Európát újfajta gondolkodásra készteti. Paradigmaváltásra van szükség a gazdaságpolitikában, hogy az EU visszanyerje versenyképességét, és fordulat szükséges a szociálpolitikában is – fejtette ki, hozzátéve: örömmel látja, hogy Magyarország elindult a helyes úton. Magyarország sokkal jobban teljesít mint három éve, és méltán büszke erre a teljesítményre – értékelte a frakcióvezető, aki gratulált ehhez. Joseph Daul sorsdöntőnek nevezte a jövő évi uniós és magyarországi választásokat.

A Fidesz XXV. kongresszusa politikai nyilatkozatot fogadott el, amely rögzíti, hogy megvédik Magyarország gazdasági függetlenségét, a magyar családok biztonságát, és nem engednek semmilyen külső vagy belső nyomásnak. A dokumentum kimondja egyebek mellett azt: nem engedik, hogy a baloldal visszavonja a rezsicsökkentést.

MTI

Wetzel Tamás: sikertörténet az egyszerűsített honosítás

Sikertörténetnek tartja az egyszerűsített honosítást a lebonyolításért felelős miniszteri biztos. Wetzel Tamás a kormány megalakulásának közelgő kétéves évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjúban elmondta: az érdeklődés gyakorlatilag változatlan, és számításaik szerint már jövő év végére meglehet a félmillió állampolgársági kérelem. Mint közölte: érkezett igénylés Tanzániából is, a legidősebb honosított állampolgár 103 éves, aki az erdélyi Máramaroszigeten él.

A miniszteri biztos kifejtette: nagyon jól működik a rendszer, és az előzetesen végzett hatástanulmányoknak megfelelő infrastruktúrával és állománnyal bonyolítják a kérelmek fogadását, elbírálását. Emlékeztetett, míg 2010-ben csupán ötezer kérelmet kellett feldolgozni egy év alatt, most az igénylések száma a negyvenszeresére nőtt.

Wetzel Tamás azt mondta: a jogi környezet megfelelő, ősszel az állampolgársági törvénynél várhatók kisebb technikai módosítások, így például a formanyomtatványok egyszerűbbé válhatnak, és könnyebb lehet az állampolgársági eskütétel utáni magyarországi anyakönyvezés is.

A miniszteri biztos tájékoztatása szerint az első évben 830 millió forintot fordítottak a honosítás megszervezésére, és milliárdos összegekkel lehet számolni a következő évekre is.

Wetzel Tamás utalva arra, hogy az Országgyűlés 2010 májusában fogadta el a vonatkozó törvénymódosítást, és az igényléseket 2011 januárjától lehet beadni, elmondta: mostanra a kérelmeket 2200 anyakönyvi hivatalban, 92 külképviseleten, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálati irodáján és valamennyi kormányhivatalban fogadják.

A tavalyi évhez képest változás, hogy míg 2011-ben a kérelmek 38 százalékát nyújtották be a külképviseleteken, ez az arány mostanra 57 százalékra nőtt.

Az anyakönyvi hivatalokban az igénylések 28 százalékát adták be az idei év első három hónapjában a tavalyi 40 százalékkal szemben, míg a kormányhivataloknál a kérelmek száma 21 százalék helyett 14 százalék. Az érdeklődés gyakorlatilag változatlan a honosítás iránt, és azzal számolnak, hogy év végére 350 ezer igénylés fut be, és jövő év végére meglehet a félmillió kérelem.

Eddig mintegy 250 ezer kérelmet és 110 ezer névmódosítási igénylést regisztráltak, és közel 157 ezren már letették az állampolgársági esküt. A kérelmek 70 százaléka Erdélyből érkezik, és 18-20 százalék a Délvidékről. Március végéig 177.984 kérelem esetében már a döntés is megszületett.

Igénylés több mint 60 országból érkezett, így adtak be igénylést már rögtön az első héten Abu-Dhabiból, majd Katarból, Tanzániából is, és nem kis meglepetéssel látták az ügyintézők a jekatyerinburgi címzést is.

Wetzel Tamás elmondta: a tisztán ügyintézésre számított három hónapos határidőt tudják tartani, ebbe azonban nem számít bele az idő, ami alatt az akták "utaznak". Hozzátette, hogy a Malév csődje is érzékenyen érintette a konzuli hálózatot és az ügyintézést. Nem számít bele a nemzetbiztonsági véleményezés sem, és amíg az akta aláírása megtörténik. Ezzel együtt 5-6 hónapot vesz igénybe az eljárás, határidőn túli ügyintézés azonban nem nagyon van. Ez így is jelentősen gyorsabb, mint korábban, amikor akár több mint két évet is kellett várni az állampolgárságra.

A biztos jelezte: folyamatosan ellenőrzik, hogy nincs-e valamelyik ügyintézőnél elmaradás.

Nemzetbiztonsági kockázat miatt a kérelmek körülbelül egy ezrelékét kell visszautasítani, indokként például említette a szervezett bűnözéshez való kapcsolódást.

A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.

Eddig 157 ezren tették le a magyar állampolgársági esküt

A könnyített honosítási eljárással kapcsolatos újabb fejleményekről nyújtott tájékoztatást nagyváradi sajtótájékoztatóján Wetzel Tamás, a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi tárca miniszteri biztosa, aki pénteken az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnökségével egyeztetett a Körös-parti városban.

Wetzel Tamás elmondta: eddig összesen 157 ezren tették már le az állampolgársági esküt, többségük – mintegy hetven százalék ‒ erdélyi, illetve partiumi. A miniszteri biztos zökkenőmentesnek nevezte a demokrácia központokkal való együttműködést, ami meglátása szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezt a számot elérjék. Tájékoztatása szerint a Bihar megyéhez közel eső Biharkeresztesen immár kétezerötszázan tettek állampolgársági esküt. Hozzátette: tovább egyszerűsödik az ügyintézés a formanyomtatványok és az anyakönyveztetés tekintetében is.

A sajtótájékoztatón Zatykó Gyula, a partiumi régióban megnyitott demokrácia központok felelőse elmondta: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőjével folytatott tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy mostantól kezdve az iratok kézbesítését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vállalja fel, állítása szerint ennek az a célja, hogy megkíméljék az érintetteket az utazás költségeitől és fáradalmaitól. Eddig az új magyar állampolgárok a lakhelyükhöz legközelebb eső konzulátuson, személyesen vehették át keresztlevelüket, illetve más anyakönyvi papírjaikat.

Akik értesítést kapnak a konzulátusról, hogy megérkeztek az okmányok felkereshetik a legközelebbi Demokrácia Központot. Itt egy megbízólevelet kell kitöltsenek, amellyel felhatalmazzák az EMNT illetékesét az iratok átvételével.

Magyar állampolgárság a székely huszároknak

Mintegy száz szentegyházi lakos – a helyi huszáregyesület tagjai és családjuk – tette le az állampolgári esküt tegnap dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Szőcs Géza kulturális államtitkár és dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul jelenlétében Csíkszeredában. A Hagyományőrző Huszáregyesület 21 tagja ezt követően Szentegyházán szentmisén adott hálát az újonnan megszerzett magyar állampolgárságért.
A történelmi pillanatot a magyar és székely himnusz hangjai pecsételték meg.

Hende Csaba elmondta, a huszár a katonaság krémje volt világszerte, főként a 18. század háborúiban. „Annak idején magyar kiképzőket hívtak külföldre, magyar mintára készítették az egyenruhákat, így elmondható: a huszárság igazi hungarikum. A huszár a legelső katona, és a legmagyarabb katona. A székely pedig a legmagyarabb magyar, ebből következik, hogy a székely huszár a legelső magyar katona” – fogalmazott a honvédelmi miniszter. A huszárok eskütételére reflektálva Hende Csaba örömmel közölte, hogy nem kell a székelyföldi magyaroknak retorzióra számítani az „igen” kimondása miatt, hiszen Románia stratégiai szövetségese Magyarországnak mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban.

Szőcs Géza kulturális államtitkár Balassi Bálintot és Petőfi Sándort említette, mint nevezetes embereket mind a költészet, mind a hadtörténelem területén, majd egy Csaba királyfival folytatott képzeletbeli beszélgetésre hívta a jelenlévőket. „Ha a napokban beszélgetnénk, és érdeklődne, hogy mi lett a fiaiból, a székelyekből, elmondanám neki Mohácsot, Nagymajtényt, Madéfalvát, az I. világháborút, Trianont, a II. világháborút, hogy milyen hősiesen, példásan, imponálóan kitartottak a székelyek mindennek ellenére, az elnemzetlenítés összes bevetett eszköztára és fegyvertára ellenére itt vannak ma is.

Talán azt válaszolná Csaba királyfi, hogy jól van, fiam, akkor azt hiszem, megérte” – mutatott rá az államtitkár. Az ünneplés kulturális műsorral és néptáncelőadással folytatódott a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Házban

„Álom-e vagy valóság, ami a szemünk előtt történik?” – kérdezte a hálaadó szentmisén a Szent András plébániatemplomban Portik-Bakai Sándor plébános. „Amihez jogunk van, kötelességünk védeni, óvni” – mondta. „1100 éve élünk, jelen vagyunk. Ha a helyes erkölcs útján járunk, Isten megajándékoz a jövendővel” – fogalmazott a plébános.

A szentmisén részt vett Hende Csaba, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere, Szőcs Géza kulturális államtitkár, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, dr. Zsigmond Barna Pál , csíkszeredai főkonzul, valamint dr. Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség elnöke, a szentegyházi huszárbandérium tisztje.

„Viselje egészséggel Istenért és hazáért” – ezen jókívánság kíséretében nyújtotta át a huszárcsákót Mihály József huszárkapitány Hende Csaba honvédelmi miniszternek és dr. Zsigmond Barna Pál főkonzulnak, akiket dísztagjává fogadott az állampolgársági eskü napjától a huszáregylet.
„Átmegyek a Királyhágón, elveszett a huszárcsákóm” – a nóta szövegét idézte a honvédelmi miniszter. Majd rögtön hozzátette: „Megtaláltam!” A „bajtársaknak” az oltár mellett ígéretet tett, hogy igyekszik méltó lenni viseléséhez.

„A magyar huszár követendő és utánzandó példa, a katonák között a legelső” – mondta ünnepi beszédében a honvédelmi miniszter az ünnepi szentmise után a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Házban. Hozzátette: hatalmas tisztesség számára a hagyományőrzők tiszteletbeli tagjának lenni.

Hende Csaba a huszáregylet kapitányának és helyettesének egy hadtörténeti jelentőségű könyvet, a huszáregylet tagjainak pedig egy-egy, Magyarország címerét ábrázoló kitűzőt ajándékozott. Széchenyi gondolatával buzdított: „Egynek minden nehéz, soknak semmi se lehetetlen”.

Szőcs Géza kulturális államtitkár szerint, ha találkozna Csaba királyfival, elmondaná neki Mohácsot, Nagymajtényt, a világháborúkat, és azt is, milyen hősiesen, példásan kitartottak a székelyek a gyepűk környékén.

„Nem volt hiábavaló nagyapáink könnye! – mondta Burus Mária Ella, a település polgármestere, majd arról beszélt, hogy valóság az írói gondolat: „hátatok mögött félmillió székely áll”. És e fényes adventi vasárnap után „könnyebben tudjuk vinni, amit a sors ránk hagyott”.

Semjén Zsolt: év végére megközelítheti a 200 ezret az állampolgársági kérelmek száma

Év végére megközelítheti a 200 ezret az állampolgársági kérelmek száma, és várhatóan a százezredik eskütétel is megtörténik - mondta Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács csütörtöki alakuló ülésén, a Parlamentben. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hozzátette: a kérelmek majdnem feléhez névváltoztatási kérelem is kapcsolódik.

Semjén Zsolt újólag megerősítette, nincs „A” és „B” kategóriájú állampolgár, s a még idén benyújtandó és elfogadandó választójogi törvényben lehetővé teszik, hogy a világon bárhol élő magyarnak szavazati joga legyen. Megjegyezte, ő azt szeretné, ha a határon túli magyaroknak lehetővé tennék a levélben történő voksolást. Hangsúlyozta: a magyar állampolgárság egyúttal uniós állampolgárságot is jelent, minden korlátozás nélkül.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a most létrejött diaszpóra tanácsról kiemelte: eddig a nyugati magyarság szempontjai háttérbe szorultak, elsikkadtak, ezért is fontos, hogy külön megjelenhessenek, és az őket foglalkoztató kérdések ne legyenek alárendelve a Kárpát-medencei magyarság más típusú kihívásainak.

Úgy fogalmazott: egységes nemzetben gondolkodnak, amely nemcsak az anyaországi, vagy a Kárpát-medencei magyarságot, hanem az egyetemes magyarságot, a világ bármely pontján élő magyarokat jelenti. A magyar államnak az értelme és célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon, és a magyar emberek életminősége megmaradjon - fogalmazott.

Hozzátette: a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartás három pilléren nyugszik. Egyfelől a Friends of Hungary nevű kezdeményezésen, másfelől a Magyar Diaszpóra Tanácson és a nemzeti regiszteren, amely lehetővé teszi, hogy minden magyart elérjenek, éljenek bárhol a világon.

Kiemelte: igaz, hogy nyelvében él a nemzet, de az emigráció harmadik, negyedik, és sokadik generációjától már nehezen várható el, hogy az anyaországiakhoz hasonló szinten beszéljenek magyarul. Ugyanakkor őket sem akarják elveszíteni a magyar nemzetből - hangsúlyozta, hozzátéve: ezért is érhető el két nyelven, magyarul és angolul a nemzeti regiszter.

Semjén Zsolt rámutatott: a regiszter megerősítheti identitásában azokat a magyarokat is, akik több száz, vagy ezer kilométerre élnek a legközelebbi magyar szervezettől, illetve miután a magyar nemzet világnemzet lett, ki kell használni ezt, hogy „nyomásgyakorlásra képes világmagyarságot építsünk fel”. Az a cél, hogy a világ magyarságának összes szervezete rajta legyen a regiszteren, de nem csak azt szeretnék, ha a magyar állammal tartanának kapcsolatot, hanem, hogy egymással is kontaktust létesítsenek - jelezte.

A miniszterelnök-helyettes szólt a szerb restitúciós törvényről is, és leszögezte: a kollektív jogfosztást semmilyen formában nem tudjuk elfogadni, ez egy olyan ügy, amely felülír minden mást. Ha azt nem változtatják meg, és a magyarokat kollektív jogfosztással kirekesztik a kárpótlás és a vagyon-visszaszármaztatás lehetőségéből, akkor Magyarország kénytelen lesz vétót emelni a Szerbia tagjelölti státuszáról való szavazáson. Semjén Zsolt hozzátette: a tárgyalások során az látszik körvonalazódni, hogy a szabályozást meg fogják változtatni, s ha ez megtörténik, „lelkesen és boldogan meg fogjuk szavazni” Szerbia uniós csatlakozását.

Egy másik fundamentális tételként említette a Kárpát-medencében az autonómia „soha fel nem adását”. A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a szórványmagyarság esetében a kulturális autonómiáért harcolnak, míg a „tömbmagyarság” esetében a területi autonómiáért.

Világossá kell tenni, hogy a magyar megmaradás akkor lehetséges - például a Székelyföldön - ha területi autonómia van - szögezte le Semjén Zsolt, hozzátéve: minden párbeszédre készek, de „az autonómiához való ragaszkodásunkat soha nem adjuk fel”, és minden politikai cselekedet ebbe az irányba mutat.

Ha más népeknek lehet területi autonómiája az unióban, akkor a magyarságnak is lehet, mert a magyar sem másodrendű nemzet - jelentette ki a kormányfő helyettese.

ÉDES HAZÁNK MAGYARORSZÁG.

Létünknek több olyan csodálatosan megrázó mozzanata van, melyek egy életre szóló élményt jelentenek, de számomra ezek közül is kiemelkednek a Csikszeredai Magyar Főkonzulátuson nemrégiben letett hűségesküm felemelő percei. Meggyőződésem szerint pedig így van vele minden, az önhibáján kívül országhatáron túlra szorult sorstársam, aki a honosítási okiratot átvehette. Hiszen végre megadatott nekünk a lehetőség, hogy szülőföldünk elhagyása nélkül felesküdjünk arra az országra, melyben őseink éltek, s mely ettől fogva újbol gyermekeiként ölel magához minket. Éppen ezért, amikor eljött a rég várt pillanat, hogy mindez valósággá váljék, hevesebben vert a szívünk, összeszorult a torkunk, és furcsa módon szemünk is megnedvesedett a lelkünk mélyéről feltörő öröm hatására.
Hosszú volt az út, melyet idáig meg kellett tennünk, s be kell vallanunk, hogy volt olyan időszak, mely alatt még a reményét is elveszítettük annak, hogy a magyar állampolgárság ily módon történő megszerzése lehetővé váljék. Gondoljunk csak vissza a dühöngő és Romániában még agresszív nacionalizmussal is fűszerezett kommunizmus sötét éveire, mikor egy centiméternyi nemzetiszínű szalag rejtegetése miatt nyomorékra verték az emberfiát. Mikor a szintén kommunista rémuralmat nyögő Magyarhonban is csak kétévenként lehetett látogatni. Mikor az édesanyából mostohává alacsonyított országban a Gyúrcsányista semmiházi bolsevik elvtársak ellenünk szavaztak azon a gyászos december 5 én.
Mindezek ellenére mi végtelen szeretettel és tisztelettel tekintettünk akkor is a Kárpát-medence magyar közigazgatás alatt maradt darabkájára. Magyarország! A székely ember fülében mélabús csengése volt e szónak, mely magában hordozta a ropogósra sült, omlós kenyér illatát, a délibábos Hortobágy képzetét és az esti kivilágításban tündöklő Halászbástyát Budapesten. Számára ugyanis ez nem csak egy terület, hanem sokkal több annál. Mély érzelmekkel telített elnevezés. A szívünket megdobogtató édes bizsergés. Erőforrás és kapaszkodó. Emberi tartást sugárzó, létünknek értelmet adó fogalom. A hely, melyért élni érdemes. A föld, melyért szenvedni jó. ÉDES HAZÁNK MAGYARORSZÁG.
Köszönetet szeretnék mondani a Fidesz-KDNP szövetségnek azért hogy Trianon óta elöször kimondta „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”,valamint azért hogy újra büszkék lehessünk magyarságunkra.Teszem ezt minden Kárpát medencei magyar nevében akik meggyözödésem mind úgy érezzük hogy MOST MÁR ÚJRA JÓ MAGYARNAK LENNI.!!!!!!!

Németh Zsolt: már több ezer határon túli magyar kapta meg az állampolgárságot

Mára több ezer határon túli magyar kapta meg, kapta vissza a magyar állampolgárságot, és kilencvenezren nyilvánították ki szándékukat erre - mondta Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár szombaton a Budapesten tartott nemzeti összetartozás napi ünnepségen.

Az ünnepségen, amelyet a nagytétényi országzászlónál tartottak, Németh Zsolt elmondta: az elmúlt egy év nagy teljesítménye volt a magyar állampolgárság magyarországi letelepedés nélküli lehetőségének a biztosítása. Egy éve még sokan nem is hitték, hogy ez sikerülhet, de ezen a napon már több ezren vannak, akik sikerrel végigjárták az állampolgárság megszerzésének vagy visszaszerzésének új törvényi útját, és már több mint kilencvenezren nyilvánították ki szándékukat a magyar állampolgárság megszerzésére szerte a Kárpát-medencében.
„Új szél fúj a Kárpát-medencében, az összetartozás és a közös felemelkedés szellemének szele” - fogalmazott az államtitkár.

Németh Zsolt szerint ez az egyszerű tény olyan teljesítmény, amelyre büszkék lehetünk, egy új alap, amire építeni lehet. A legtöbb szomszédos országban szabadon lehet élni ezzel a lehetőséggel, de vannak olyan törekvések, amelyek korlátozni, megfélemlíteni és büntetni igyekeznek a magyar állampolgárságét folyamodókat. A helyzet mégis más, mint ezelőtt, hiszen „2010-ig a magyar állam volt, amely akadályt gördített az összetartozás útjába” - tette hozzá.

Mint mondta: lényegi probléma csak egy országban van - mint később utalt rá, Szlovákiában -, de még ott is elindult a megoldást kereső párbeszéd, aminek a jelentőségét nem szabad lebecsülni.

Az államtitkár szerint „91 éve változatlanul együtt”, ez az összetartozás napjának üzenete, hiszen a „papírforma szerint” már rég asszimilálódnia kellett volna a határon túl élő magyarságnak, „eközben mi szemérmetlenül megvagyunk, még mindig létezünk, összetartozunk” - fogalmazott.

Wetzel: több mint 80 ezer honosítási kérelem, közel háromezren tettek esküt

Eddig közel 81 ezer honosítási kérelem érkezett, a beadványok közül mintegy 50 ezret már elbíráltak – hangzott el a budapesti Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kedden. Az állampolgársági esküt eddig közel háromezren tették le.

Wetzel Tamás miniszteri biztos tájékoztatása szerint a 80850 kérelem 40 százalékát külképviseleteken, 40 százalékát a hazai anyakönyvvezetőknél adták be, és közel 20 százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz. Honosítási beadvány 1073 településről érkezett.

Elmondta, hogy 35825 névmódosítási kérelmet is beadtak, amelyeknél a magyar név visszaállítását kérik. Ezek elbírálása is folyamatos – tette hozzá, és megemlítette még, hogy a kérelmekhez közel 382 ezer melléklet is tartozik.

Kitért arra is, hogy a kérelmek közül mintegy 50 ezret már elbíráltak, az időseknél, illetve azoknál akik már voltak korábban magyar állampolgárok az elbírálási arány 91 százalékos.

Wetzel Tamás mérleget vonva kiemelte: míg eddig évente érkezett négyezer kérelem, most heti 4300 beadványt regisztrálnak, azaz közel ötvenszeres az emelkedés. Jelezte, hogy a 12 hónapos intézési határidő három hónapra csökkent, de tudják tartani a szűk határidőt. Kitért arra, hogy tovább bővítik a külképviseleti állományt, amelynek létszáma Kolozsváron, Szabadkán és Csíkszeredában – ahol kiemelt az érdeklődés – további 33 fővel nő. A létszámbővítés célja, hogy a számos eskütételt meg tudják szervezni. Rövidesen az útlevéleljárás is elindul majd a külképviseleteken – jelezte.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy vannak visszautasított kérelmek is, százas nagyságrendben, amelyeket elsősorban bűncselekmény és nemzetbiztonsági kockázat miatt nem fogadtak be.

A biztos az ülés után az MTI kérdésére elmondta, eddig közel háromezren tették le az állampolgársági esküt. Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján több helyen, így például Hódmezővásárhelyen, Egerben, Zebegényben lesznek nagy számban állampolgársági eskütételek.

A jövőre nézve további kihelyezett konzuli napok szervezését emelte ki, és fontosnak tartotta, hogy a külképviseletek munkatársai az idős, beteg embereket is fel tudják keresni, és a kérelmeket átvenni.

A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Már több mint 70 ezren kérték a magyar állampolgárságot

Több mint hetvenezren kérték péntekig a magyar állampolgárságot; hetente több mint négyezer kérelem érkezik, ami megfelel az előzetesen prognosztizált adatoknak – közölte Wetzel Tamás miniszteri biztos adatai alapján a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága. Eddig közel ezren lettek magyar állampolgárok az egyszerűsített honosítási eljárás révén.

Az államtitkárság tájékoztatása szerint péntekig 67.275 egyszerűsített honosítási kérelem érkezett már meg Budapestre, míg további 3.584 kérelem van feldolgozás alatt a külképviseleteken, így 70.859-en nyújtottak be magyar állampolgárság iránti igényt. Hetente több mint 4 ezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok, amely megfelel az előzetes hatástanulmány által prognosztizált adatoknak – írták.

Egyszerűsített honosítási kérelmet eddig 69 külképviseleten, 1.009 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és (március 15-től) 26 kormányablaknál nyújtottak be.

A kérelmek körülbelül 40-40 százalékát külképviseletek és az anyakönyvvezetők, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 20 százalékát vette át. A külképviseleteken a legnagyobb érdeklődés Csíkszeredában, Szabadkán és Kolozsváron tapasztalható, de volt ügyfél Tallinnban, Bejrútban, Abu Dhabiban, Tokióban és Teheránban is.

A döntések előkészítése és a honosítási okiratok az eskütételek helyszínére történő eljuttatása folyamatos, így március 15-től már közel ezren lettek magyar állampolgárok.

A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. Az utóbbi négy hónapban a nagyon komoly szervezésnek köszönhetően az eljárás zökkenőmentes, mind a kérelmek átvétele és elbírálása, mind az ünnepélyes állampolgársági eskütételek fennakadás nélkül folynak.

Elkezdődött a nemzetegyesítés

Letették az esküt az egyszerűsített honosítás első kérelmezői Csíkszeredában és Kolozsváron. A Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusán tegnap tizenkét személy ünnepélyes keretek közt vehette át a honosítási okiratot, az eskü-, illetve fogadalomtétel meghívott vendégei között jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Füzes Oszkár, Magyarország romániai nagykövete is. A frissen magyar állampolgárságot szerzettek között volt Csíkszeredában Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, Kolozsvárott pedig Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőcsapata.

Az első magyar állampolgársági eskütétel nem volt nyilvános, keretében kapta meg a honosítási okiratot Csíkszeredában a 80 éves Szabó Ibolya is, aki néhány héttel ezelőtt egy olyan fényképre bukkant, amely őt ábrázolta 10 évesen, illetve egy magyar katonát, akiről később kiderült, a korábban Csíkszeredába kihelyezett konzul, Böhm Dávid nagytatája volt. „Minden magyar ajkúnak – függetlenül attól, hogy van-e állampolgársága, vagy nincs – azt üzenem, hogy ez csodálatos érzés” – mondta Ibolya néni az eskütételt követően.

Tegnap délelőtt lett másodjára magyar állampolgár Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke is. „Számomra ez egy örömünnep. 1940–1945 között még nem tudtam felmérni, mi a jelentősége annak, hogy magyar állampolgár vagyok, ma már tudom, érzem” – nyilatkozta Szilágyi.
Szász Jenő, az MPP elnöke úgy nyilatkozott, az eskütételt követően úgy érezte, hogy másodszor született meg. „Hasonlóképp érezheti magát az a sportoló, aki célba ér. Én azt gondolom, megért minden erőfeszítést” – hangsúlyozta.

Kövér: történelmi pillanatokat élünk

Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség.
A házelnök szerint ez az ünnepélyes rendezvény egyrészt lezár néhány szomorú fejezetet a magyarság történelmében, másrészt viszont új fejezetet nyit. „A választások nyomán alakult parlament elfogadta a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, amellyel szimbolikusan, erkölcsi-politikai értelemben lezárta a Trianon óta eltelt kilencven esztendőt” – emlékeztetett Kövér László. Szerinte ezáltal a magyarság a jövő felé tekinthet, így nem kell jóvátehetetlen tragédiaként megélnie azt, ami 1920-ban történt. „Inkább abból merítsünk erőt, hogy azóta is megmaradtunk, azóta is együvé tartozunk, a megváltozott körülmények között most már képesek vagyunk összeadni erőinket” – mondta.

Az új korszak részének nevezte a honosítási törvény elfogadását is, akárcsak azt, hogy az Országgyűlés új alkotmányt készül megtárgyalni és elfogadni, hitet téve az egységes nemzet mellett. Ez állásfoglalás lesz amellett – tette hozzá –, hogy a mindenkori magyar állam és a mindenkori magyar kormány a jövőben már nem csupán felelősséget érez, hanem felelősséget visel azok iránt a magyar közösségek iránt, amelyeket a történelem elszakított a magyar államtól.

Dr. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul ünnepélyes, felemelő eseményként értékelte az első „külhoni eskütételt”. Az eddig benyújtott állampolgársági kérelmekkel kapcsolatosan a főkonzul elmondta, amint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feldolgozza a kérelmeket és visszaküldi Csíkszeredába, igyekeznek minél hamarabb megszervezni az eskütételeket. Ma további eskütételekre kerül sor Csíkszeredában, ezeken egyebek közt részt vesz Semjén Zsolt kormányfőhelyettes is.

Ünnepélyes eskütétel Kolozsváron is

„Valóban történelmi pillanatokat élünk, most már nemcsak kultúrnemzet vagyunk, hanem közjogi értelemben is összetartozunk” – jelentette ki tegnap Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a kolozsvári főkonzulátuson, ahol ünnepélyes keretek közt vehette át a honosítási okiratot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőcsapata.

Tőkés László a sajtó konzulátus előtt várakozó képviselőinek bemutatta a Magyar Köztársaság által kiállított, a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Semjén Zsolt közölte, az igazolvány semmiben sem különbözik bármelyik magyar állampolgár személyazonossági iratától, „nincs többé belföldi meg külföldi magyar”.

Tőkés László is élete egyik legemlékezetesebb napjaként élte meg az eskütételt. Mint mondta, a kedvezményes honosítással megvalósul a ’48-as forradalom kiáltványának 12. pontja, azaz Magyarország uniója Erdéllyel, és mindez úgy, hogy nem sérültek a jelenlegi államhatárok. „Köszönjük a magyar kormánynak, hogy helyrehozta a 2004. december 5-i katasztrófát, amikor elbukott a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. A határok tiszteletben tartása mellett, de közjogilag egyesült a nemzet” – nyilatkozta Tőkés László. Az Európa Parlament alelnöke hozzáfűzte, a kedvezményes honosítással a magyar kormány a trianoni békeszerződés okozta sebeket is gyógyítja. Tőkés Lászlón kívül tegnap mintegy negyvenen tették le a magyar állampolgársági esküt a kolozsvári főkonzulátuson.

*******************

Kövér: a határon túliak is delegáljanak képviselőket

Kövér László a Duna Televízió Heti Hírmondó című vasárnapi műsorában a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban azt mondta: számára szimpatikusabb megoldás lenne, ha saját képviselőket delegálnának a magyar parlamentbe. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a két alternatíva közül, miszerint vagy csak pártlistára adhassanak le voksot azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs állandó magyarországi lakcímük, vagy saját képviselőket delegáljanak, neki az utóbbi a szimpatikusabb. Ezzel a módszerrel nem „engednék be” a magyar belpolitikába a nem magyarországi lakhellyel rendelkező külhoni magyarokat – tette hozzá. Kifejtette: mindkét elképzelés mellett és ellen vannak komoly érvek, de az első, a listás szavazásról szóló verzió azt a látszatot keltené, mintha a kormányoldalnak az lenne a fontos, hogy a magyar belpolitikát a határon túl élő magyarok szavazataival döntsék el. A második elképzelésben számára az a szimpatikus, hogy a közösségek a maguk sajátos képviseletét tudnák megteremteni a magyar parlamentben. Kövér László kiemelte: az új alkotmányban megszűnik a diszkrimináció, hogy aki nem rendelkezik állandó lakhellyel Magyarországon, azt kirekesztik a választójogból. Ezt a passzust eltörli az alkotmány, és ez automatikusan azt jelenti: akinek nincs állandó lakhelye Magyarországon, de magyar állampolgár, részt vehet majd valamilyen formában magyar választásokon.

Jogos jussukat kapták vissza

Kövér László, a magyar parlament elnöke és Füzes Oszkár nagykövet jelenlétében Zsigmond Barna Pál főkonzul előtt tegnap Csíkszeredában letette az állampolgársági esküt az első tizenkét személy, aki megkapta a magyar állampolgárságot.

Negyvenezer fölött van azoknak a száma, akik az elmúlt két és fél hónapban benyújtották kérésüket a magyar állampolgárság elnyeréséért. Tegnap a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusán tizenkét személy vehette át a honosítási okiratot és tette le az állampolgársági esküt. Az eseményen jelen volt Kövér László házelnök, Füzes Oszkár bukaresti nagykövet, valamint dr. Kelemen András elnöki tanácsadó is.
Kövér László, bár gyakran jár Erdélybe, házelnökként, hivatalosan most utazott első alkalommal ide. Amint mondta, meghatottan vett részt az ünnepségen, amelyen jogos jussukat kapták vissza a honosítottak, amit nagyszüleik, szüleik hagyományoztak rájuk.
Dr. Kelemen András az esemény kapcsán Adyt idézte: Minden Egész eltörött. „Most pont a fordítottja van: minden eltörött elindul egésszé válni” – mondta.
Az első honosított személyek között volt Szabó Ibolya is, akinek történetéről február elején beszámolt a Hargita Népe: kérelméhez csatolt, az 1940-es bevonuláskor készült fényképén Böhm Dávid konzul felismerte nagyapját, aki abban az időben a bevonuló katonák között volt. Ibolya néni meghatódva, ugyanakkor elégtétellel vette át a honosítási okiratot, és mint mondta, most tudja csak megbocsátani a magyarországiaknak azt a bizonyos december ötödikét. Az elmúlt héten Ibolya néni Magyarországra utazott, ahol filmet forgattak látogatásáról. Személyesen is megismerte ez alkalommal Böhm Dávid családját, ellátogatott Német József egykori magyar katona ozorai sírjához, ahol elszavalta azt a verset, amelyet 1940-ben, a közös fénykép készítésekor gyerekként elmondott.
Böhm Dávid konzul a fénykép történetének emberi oldalát tartja fontosnak: találkozott két család, akik az első pillanattól úgy közeledtek egymáshoz, mintha régóta ismernék egymást. Visszajött most Csíkszeredába, hogy a házelnök, a nagykövet és a főkonzul társaságában átadhassa a honosítási okiratot. Ibi néni múlt heti látogatásáról úgy vélekedik, hogy szimbolikus értelemben több dolog összefonódik, sok szép pillanatot élt meg mindkét család, és bízik benne, hogy a jövő is tartogat számukra szép találkozásokat. – Amikor átadtam az okiratot, legkevésbé konzulnak éreztem magam, inkább unokának. Amikor Székelyföldre jövök, hazajövök. Lett egy családom Székelyföldön – mondta Böhm Dávid.
Az elsőként honosított személyek között volt Szilágyi Árpád volt politikai fogoly és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is. Balogh György konzul elmondta, hogy letette az esküt egy fiatal házaspár is, akik Angliában dolgoznak ugyan, de amikor megtudták, hogy március 14-én átvehetik a honosítási okiratot, azonnal repülőjegyet vettek és Csíkszeredába utaztak.
Ma Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében ismét eskütételre és újabb honosítási okiratok átadására kerül sor a csíkszeredai főkonzulátuson.

Kettős állampolgárság: készülnek az ügyfélfogadásra

A magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos információkat ismertette a sajtó képviselőivel szombaton, a csíkszeredai konzulátuson Wetzel Tamás a jogszabály végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.

Wetzel elmondta, a magyar kormány fokozottan figyel arra, hogy a magyar közigazgatás felkészüljön a feladatra, amióta május 26-án az Országgyűlés elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást.

Mint mondta, hatalmas feladat lesz az eljárószervek számára, ezért majdnem 200 embert kell felvenni, számukra biztosítani kell a munkakörülményeket, és vadonatúj informatikai rendszert is ki kell alakítani a minél gyorsabb ügyintézés érdekében, ezért lehet csak január 1-jétől igényelni az állampolgárságot. „A törvénymódosítást követően összesen 830 millió forintot utalt ki a kormány az illetékes szerveknek és külügyminisztériumoknak azért, hogy januárban gördülékenyen menjen a munka” – hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Wetzel Tamás kormánybiztos elmondása szerint október elején egy internetes oldal elkészítését tervezik, amelyre felkerülnek majd az igénylők számára hasznos információk, valamint a leggyakrabban feltett kérdések válaszai is. Szerepelni fog a weboldalon többek között a kérelmezési procedúra is, illetve az is, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak az igénylőnek. A budapesti illetékes első évben 300 ezer kérelemre számít.

A csángó magyarok helyzetére utalva Wetzel Tamás elmondta, külön cikkelyt dolgoztak ki számukra a követelményrendszerben, így kizárólag az ő esetükben lesz elfogadható az, ha „valószínűsítik magyarországi származásukat”. Ez pedig elmondása szerint négy-öt kritérium alapján állapítható meg, erről is tájékozódni lehet majd az új honlapon.

Elmondta továbbá, a magyar állampolgárság igénylésével a kérelmezők nem esnek el a magyarigazolvánnyal járó kedvezményektől abban az esetben, ha továbbra is megtartják eredeti lakhelyüket.