A Schmitt-botrány igazi háttere

Immáron hetek óta egy mesterségesen fölfújt ügy csontján rágódik Magyarország, de inkább annak posztkomcsi-liberális töredéke. A köztársasági elnök húsz évvel ezelőtt megírt kisdoktori értekezését plágiummal vádoló ricsajozók nem veszik észre, hogy ezer fontosabb gondja van az országnak annál, hogy egy dolgozat megszületésének körülményein és módján rágódjanak. Ez a munka senkinek nem ártott, senkit nem rövidített meg Magyarországon, s szerzőjének sem hozott egyebet, mint egy címet, amilyenből annyi van az anyaországban, hogy Dunát lehetne rekeszteni vélük.

Ki tudja, melyik hogyan született, miféle nagy tudósi hozzájárulás van mögötte, mi hasznot hozott a magyar tudományosságnak, Magyarországnak?! Ezeket senki nem firtatja, s az LMP nevű ifjú liberális kártyaklub főnökeit csak az államfő „lopott” értekezése érdekli, ezért sátoroznak le a budai Sándor-palota előtt, s röhögtetik az országot. Kutyából nem lesz szalonna – tartja a régi mondás –, de igazi hazafi sem lesz a jöttmentekből, azoknak semmi nem fáj, ami a nemzetnek fájhat. Kevés a kivétel, de azok emlékét tiszteli is a nemzet.

Az MSZP maradéka röhincsél, Gyurcsány Demokratikus Koalíciója harsányan követeli Schmitt Pál lemondását-lemondatását, a Jobbik pedig – ugyebár ők is ellenzékiek, csak éppen a túloldalon! – ugyancsak lemondatná az államfőt, vélvén, hogy talán saját gesztenyéjét piríthatná meg, esetleg a maga soraiból állítva köztársasági elnököt. Például Zagyva Gyulát...

Nem akarom én megvédeni Schmitt Pált, meg tudja ő védeni magát, ha akarja, ami pedig a lemondását illeti, arról csupán ő maga dönthet, hiszen a magyar alkotmány az államelnök elmozdíthatóságáról egészen pontosan fogalmaz: csak akkor vonható felelősségre, ha hivatala gyakorlása közben törvénytelenséget követ el, visszaél hatalmával. Hát őnéki húsz esztendővel ezelőtt egyáltalán nem volt módjában visszaélni semmilyen hatalommal, s ha valaki számon kérhető és felelősségre vonható a kisdoktori értekezés elfogadásának ügyében, akkor az az egykori akadémiai bizottság, mely kiválónak minősítette a dolgozatot, s „summa cum laudae” besorolással ítélte meg a doktori címet.

Ez, persze, nem változtat a tényeken, és Schmitt Pál a becsület nevében visszaadta mandátumát. Ezért tiszteljük.

Magyari Lajos

Doktori cím nélkül marad Schmitt Pál

Visszavonja Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címét a Semmelweis Egyetem szenátusa – jelentette be a testület csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón Tulassay Tivadar, az egyetem rektora. A szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött a doktori cím visszavonása mellett. Tulassay Tivadar közlése szerint az egykori kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak. Ezt megelőzően az egyetem doktori tanácsa úgy döntött: indokolt a magyar államfő kisdoktori címének visszavonása.

A dél-koreai Szöulból hazafelé tartó köztársasági elnök csütörtök este a frankfurti repülőtéren nem kívánt nyilatkozni az MTI-nek a doktori cím visszavonásával kapcsolatban. A hivatalos külföldi látogatásáról Magyarországra tartó Schmitt Pál a Budapestre közlekedő menetrend szerinti repülőjáratra történő átszállás közben nem kívánt nyilatkozni – hangzott el az m1 televízió esti híradójában. Az MTI szerint a köztársasági elnök a frankfurti repülőtér kiemelt személyek várójában értesült az egyetem szenátusának döntéséről. A hírműsorban elhangzott, hogy az államfő előbb szeretné megismerni a döntés hivatalos indoklását, s azt követően áll a nyilvánosság elé, akár már pénteken.

A magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam – nyilatkozta Orbán Viktor kormányfő a baon.hu hírportálnak a Semmelweisz Egyetem doktori tanácsának csütörtöki döntését követően, de még a szenátus döntését megelőzően. Az interjúban a kormányfő arra a kérdésre válaszolva hangsúlyozta ezt, amely azt tudakolta: szerinte le kellene-e mondania posztjáról Schmitt Pálnak. A miniszterelnök a köztársasági elnök személyének sérthetetlenségéről szólva azt is megemlítette: annak tudatában mondja, amit mond, hogy ő már a negyedik köztársasági elnökkel dolgozik együtt.

A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa csütörtökön közölte: indokoltnak tartja és indítványozza az egyetem szenátusának Schmitt Pál magyar államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címének visszavonását.

Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem által felkért testület megállapításainak összefoglalóját az intézmény kedden a honlapján hozta nyilvánosságra. A tényfeltáró bizottság jelentése szerint a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának, az egyetem azonban szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.

Schmitt Pál ezt megelőzően, szerdán Szöulban azt mondta, nem mond le a köztársasági elnöki tisztségről. Mint közölte, számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése „egyfajta elégtétel”.

A plágiumbotrány azt követően robbant ki, hogy a hvg.hu 2012. január 11-i cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című, 1992-ben elbírált, 215 oldalas doktori disszertációjának nagy része, a lap számításai szerint mintegy 180 oldal, szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájával.

Schmitt Pál köztársasági elnök január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában szólalt meg először az ügyben, és visszautasította a plágiumvádat. Azt mondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el. Arra is kitért, hogy az akkori szabályozás alapján „bőven megengedhető volt”, hogy csak a felhasznált irodalmat – köztük első helyen Georgiev munkáját – tüntesse fel disszertációban, és ne készítsen láb-, illetve végjegyzeteket.

Az index.hu január 19-én azt írta: információik szerint Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann egyik 1991-ben megjelent tanulmányának részleteivel. A hvg.hu arról írt, hogy az államfő a német sportszociológus egyik tanulmányából több oldalt fordított le, és illesztett be 1992-es értekezésébe.

Január 25-én bejelentették, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós létrehozta 23-án a plágiummal vádolt Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációját tanulmányozó tényfeltáró bizottságot, amelyben „külsős és belső tagok” is helyet kaptak. A zavartalan és pártatlan működése érdekében csak a vizsgálat nyilvánossá tételekor közlik a tagok névsorát. A mindenre kiterjedő jelentésben az egyetem kérdéseire, elvárásaira válaszolnak, de minden további következtetést az egyetemnek kell majd levonnia.

2012. március 27-én a vizsgálóbizottság a Semmelweis Egyetem (SE) honlapján nyilvánosságra hozta 1157 oldalas jelentésének rövid összefoglalóját, amelynek fontosabb megállapításai a következők: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.

A Fidesz még a három oldalas összefoglaló nyilvánosságra hozatalának napján közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet, az ellenzéki pártok, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Demokratikus Koalíció pedig az államfő lemondását követelte.

Erdélyi magyarokat tüntetett ki Schmitt Pál

Öt erdélyi magyar is elismerést vehetett át Schmitt Pál köztársasági elnöktől az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen Budapesten.

A Sándor-palotában lezajlott rendezvény keretében a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át Kolcsár Géza, a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének (RVPFSZ) tagja, a gyergyószárhegyi Székely Nemzeti Tanács elnöke, Molnár Mihály, a RVPFSZ tagja, Rendes Lajos, a Maros Megyei Politikai Foglyok Szövetségének képviselője, valamint Zakariás Dezső István, a RVPFSZ Hargita megyei szervezetének képviselője. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméinek és emlékének ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Török József, a RVPFSZ vezető tanácsának tagja, a Kovászna Megyei Politikai Foglyok Szövetségének elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztkeresztjét vehette át a magyar államfőtől. Schmitt Pál kiemelte: a díjazottak között sokan vannak határon túli magyarok, bizonyítva, hogy „a nemzet, az érzés, az ünnep és az igazság is közös, tehát a jövő is együtt a miénk”.

Schmitt Pál : tizenötmillió magyarban gondolkodom

A magyar állampolgárság felvételére, a magyar nyelv védelmére, továbbá legalább egy idegen nyelv elsajátítására buzdított tegnap befejeződött kolozsvári látogatása során Schmitt Pál. A köztársasági elnök egység kialakítására szólította fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket, vidékjárása során ellátogatott Magyarpalatkára és Válaszútra, amellett magas rangú állami kitüntetéseket adott át. Schmitt Pál a Krónikának elmondta: a könnyített honosítás révén nő a magyar nemzet tagjai közötti szolidaritás.

Kodály Zoltánt parafrazálva biztatott arra mindenkit tegnap Schmitt Pál Kolozsváron, hogy tanuljanak idegen nyelveket, hogy ezt a tudást felhasználva gazdagítsák anyanyelvüket. Kétnapos Kolozs megyei látogatása során a köztársasági elnök megnyitotta a 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, amelynek részvevői szerinte jelentősen hozzájárulnak a magyarságtudomány gazdagodásához.

Beszédében úgy foglalt állást: ma ismét felértékelődött a sajátos, az egyedi, a nemzeti kultúra (...), az embereknek mind nagyobb szükségük van olyan lokális, regionális világokra és újra megtalált közösségekre, ahol biztonságban és otthon érezhetik magukat. Kiemelte, hogy a magyar nyelv védelmében mindenkinek jut feladat, a köztársasági elnöknek például a nyelvek és a kultúrák iránti érzékenység növelésére kell törekednie, hangsúlyozva a nyelvtanulás fontosságát, hiszen az idegen nyelvvel párhuzamosan újra lehet tanulni, gazdagítani a magyart.

Kitüntetett erdélyi magyarok

Schmitt Pál tegnap 19 erdélyi magyar személyiségnek adott át állami kitüntetést Kolozsváron. A Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjében részesült Czirják Árpád nyugalmazott érseki helynök, Cs. Erdős Tibor festő, grafikus, Pozsony Ferenc néprajzkutató, Schupler Tibor, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye gazdasági igazgatója és Somai József közgazdász, a köztársasági érdemrend lovagkeresztjében pedig Pallai Béla Miklós József görög katolikus lelkész, Heim András és Valovits László grafikus, Fodor Imre, Marosvásárhely volt alpolgármestere, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárdért Alapítvány elnöke, Juhász Tamás egyetemi tanár, Király László költő, Kristófi János festő, Hermann János egyháztörténész, Balázs Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Alapítvány elnöke. Az érdemrend középkeresztjét Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, a köztársasági elnök érdemérmét Guttman Mihály zenetanár, karnagy és Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő kapta, míg elismerésben részesült Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen-kollégium igazgatója.

Traian Băsescu román államfő, a kongresszus másik fővédnöke üzenetét kisebbségügyi tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter magyar nyelven tolmácsolta: a saját nyelv és kultúra biztos pont a gazdasági, szociális, politikai válságok közepette. Miközben Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár üdvözölte, hogy az ötévente megrendezett hungarológiai kongresszusnak az a kincses város ad otthont, ahol a magyar nyelv használata miatt sokakat megszólítanak az utcán, Florin Stamatian prefektus sajnálatát fejezte ki, hogy gyerekkorában csak annyit sikerült megtanulnia magyarul: „Kezicsókolom, nagymama, hol van Gyuri.” Schmitt Pál a tanácskozáson jelentette be, hogy védnöksége alá vett a kolozsvári levéltár által felfedezett felbecsülhetetlen értékű dokumentumok közül egy Mátyás királytól származó adománylevelet.

Az államfő tegnap megbeszélést folytatott négy erdélyi magyar politikai-közéleti szervezet vezetőivel is, akiket egység kialakítására szólított fel, annál is inkább, mivel ősszel népszámlálást, jövőre pedig helyhatósági és parlamenti választásokat rendeznek Romániában. Kifejtette, a négy szervezetnek – EMNT, RMDSZ, MPP és SZNT – el kell érnie, hogy mindenki bátran, határozottan vállalja fel magyarságát a lakossági öszszeíráson, a választások előtt pedig a legmegfelelőbb közös jelöltek felkutatására kell törekedniük a lehető legjobb eredmény érdekében. Az elnök leszögezte: ahogy most a kincses városban, úgy a jövőben a Sándor-palotában is csak együtt ül le a szervezetek vezetőivel.

Az államfő ezután megtekintette a Kolozsvár közeli Magyarpalatka visszaszolgáltatott református iskoláját, majd ellátogatott a Kallós Zoltán által létesített, a néprajzkutató nevét viselő válaszúti Mezőségi Néprajzi Múzeumba, továbbá a közel száz kisdiák oktatását-nevelését biztosító szórványkollégiumba. Kallós Zoltán „idegenvezetésével” a köztársasági elnök megismerkedett a tavaly megnyitott múzeum páratlan, a mezőségi, az erdélyi és a moldvai magyarság életmódját, értékrendszerét, népviseletét bemutató gyűjteményével. Schmitt elragadtatással szemlélte a magyarpalatkai, széki és más tájegységek kellékeiből álló tisztaszobák kincseit, a 18. századi magyar fanyerget, és tetszését különlegesen kivívta a kalotaszegi menyecske magyar címerrel ellátott ruhája. Nagyot derült az államelnöki delegáció annak a 19. századi tányérnak a feliratán, amely ezt üzente majdani tulajdonosának: „Végy meg, k…a, mert szép vagyok”. Schmitt Pál támogatásáról biztosította az elsősorban magyar állami finanszírozással épülő szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központot, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy jövőre hat unokájával tér vissza Válaszútra, hogy feltöltődjenek magyar nyelvvel, kultúrával. Lapunk kérdésére az államfő nagyon jó érzésnek nevezte, hogy mandátuma idején több tízezerrel nő a magyar állampolgárok száma. „Én tizenötmilliós nemzetben gondolkodom. A számunk nem nő, mert a nemzet ugyanakkora marad, de a kötődésünk, a köztünk lévő szereteterő, a jogi kötődés, a kohézió, a szolidaritás egyértelműen növekszik annak révén, hogy magyarságérzésüket, – tudatukat nagyon sokan a magyar állampolgárság felvételével is erősítik” – jelentette ki a Krónikának a köztársasági elnök.

Az államfő tegnap megbeszélést folytatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőségével is. Ígéretet tett arra, hogy az akkreditáció kérdését ezentúl is prioritásként kezeli a felelős fórumokon, és elmondta, az RMDSZ vezetőitől pozitív visszajelzés érkezett az intézményi akkreditáció helyzetéről, így az erre vonatkozó végső döntést októberre várhatja az intézmény. Schmitt jelenlétében erdélyi magyarok tették le az állampolgársági esküt a kincses város magyar főkonzulátusán, megtekintette a Házsongárdi temetőt, ahol megkoszorúzta Dsida Jenő sírját. Kolozsvári látogatása záróakkordjaként Schmitt Pál tizenkilenc erdélyi magyar személyiségnek adott át állami kitüntetéseket.

Aláírta Schmitt Pál az új magyar alaptörvényt

Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét a köztársasági elnök hétfőn. Schmitt Pál szerint egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. Az új alkotmány tiszteletére ünnepi bélyegblokkot bocsátott ki a posta. Az MSZP azt közölte: alapvető politikai célkitűzésüknek tekintik az új alaptörvény megváltoztatását, a Jobbik szerint pedig a „rákosista” alaptörvény helyére egy újabb egypárti, párturalmi alkotmány kerül.

Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt húsvéthétfőn, a déli harangszó után. Az aláírást a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítették. A Magyar Közlöny 43. száma, benne a Magyarország Alaptörvénye címet viselő dokumentummal, hétfő délután jelent meg.

A köztársasági elnök az aláírás után mondott beszédében úgy fogalmazott: az új alaptörvény „mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak”. „A nagy ünnepek az élet körforgásaihoz kapcsolódnak, különösen igaz ez a tavaszi újjászületésben ünnepelt húsvétra, a feltámadásra. Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, ilyenkor körülöttünk minden az új életről, a megújulásról szól” - mondta, hangsúlyozva, hogy 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is.

Kiemelte, fontos, értékteremtő munkán vagyunk túl, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vállalt ebben. Úgy vélekedett, húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, ahogy az már számtalanszor megtörtént, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel. Schmitt Pál szerint az alaptörvény születése megmutatta, hogy egy ilyen nagy horderejű vállalkozás nem lehet néhány szakértő, jogalkotó magánügye, ahogy az a múltban történt, hiszen e törvényben „a társadalmi együttélés fő szabályai, jogaink és kötelességeink, nemzetünk hitvallása összegeződik, ezért ez mindannyiunk közös ügye, nemzetként való létezésünk alapja”.

Kijelentette, egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek, amely megőrzi alkotmányos hagyományaink minden eddigi erényét, és hozzáteszi azt, amit „mi, XXI. századi magyarok fontosnak tartunk”.

„Bizakodjunk kellő alázattal, hogy ez a lelket felemelő ünnep most az új kezdet esélyét hozza el kivétel nélkül minden magyar ember számára. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen” - zárta szavait Schmitt Pál, akinek ünnepi beszédét követően a Magyar Honvédség Központi Zenekarának hat fanfárosa köszöntette a Sándor-palota erkélyéről az ország következő alkotmányát, majd a díszzászlóalj katonái tartottak ünnepélyes őrségváltást a Szent György téren.

Az alaptörvény tiszteletére ünnepi bélyegblokkot bocsátott forgalomba az államfő és Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának elnöke a Sándor-palotában. Schmitt Pál a bélyeg tervezőinek és alkotóinak is megköszönte a munkájukat, mint mondta, reményei szerint az sok gyűjtőnek féltett kincse lesz majd. Horváth Gergely Domonkos a kibocsátott bélyeget ismertetve kifejtette: a Magyar Posta sorszámozott blokkjának fő motívuma a Szent Korona. A keretrajzot az Országház kupolacsarnokának Szent István király-szobra és a boltívek díszítik. A filatéliai különlegességet UV-fénybe tartva pedig a „Legyen béke, szabadság és egyetértés” felirat olvasható.

Az új alaptörvény megváltoztatása alapvető politikai célkitűzésünk, amihez el kell érni a demokratikus ellenzéki erők összefogását - jelentette ki az MSZP elnök-frakcióvezetője az MTI-hez eljuttatott írásában. Mesterházy Attila úgy fogalmazott: sosem hitte volna, hogy politikusként egyszer az lesz a feladata, hogy az alkotmányosság, a demokrácia, az alapvető társadalmi szolidaritás helyreállításáért folytasson küzdelmet. „Márpedig ma ez a feladatom. Hisz egy demokrata nem tehet mást a mai helyzetben, minthogy minden erejével küzd egy modern, igazságos és demokratikus Magyar Köztársaság megteremtéséért” - hangsúlyozta.

A pártelnök-frakcióvezető közölte: hétfőn „sokak kérése ellenére” írta alá Schmitt Pál „a Fidesz pártalkotmányát”. Pedig a Fidesz nem kérdezte meg a választókat - folytatta -, hogy szeretnének-e új alkotmányt, és ilyet akarnak-e.

A jobbikos Novák Előd szerint az új alaptörvénnyel csöbörből vödörbe esett az ország, hiszen a „rákosista” alaptörvény helyére egy újabb egypárti, párturalmi alkotmány kerül. A politikus a képviselői irodaházban tartott sajtótájékoztatóján ezt alátámasztva levette a falról a nemzeti együttműködés nyilatkozatát, és helyére egy képet akasztott fel. Ezen a fotón Rákosi Mátyás portréjába Orbán Viktor arcát montírozták.

Az alkotmány aláírása után közleményt adott ki Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki szerint az új alaptörvény kiterjeszti és tovább erősíti a hazai környezetvédelmi jog alapjait, továbbá a legmagasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősséget.

A Nézőpont Intézet elemzése szerint a magyar demokrácia számos válságjelenségének vethet véget az új alaptörvény.

Az est folyamán Budapesten, valamint nyolc vidéki helyszínen és Kolozsváron egy időben kezdődő gálaestekkel köszöntötték Magyarország következő alkotmányát.

Schmitt Pál az autonómiáról is tárgyalt

Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most, Magyarország európai uniós elnökként mindent el fog követni, hogy segítse Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását – mondta Bukarestben Schmitt Pál köztársasági elnök, miután Traian Băsescu államfővel folytatott megbeszéléseket.

Találkozójuk napirendjén számos téma szerepelt, így az energetikai biztonság kérdése, a regionális és európai szintű együttműködés, a nemzeti kisebbségek ügye, a romák nemzeti és európai szintű társadalmi beintegrálása. Băsescu köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az iszapömlés katasztrófáját úgy kezelte, hogy az nem okozott károkat Romániának.

„A romániai magyarok legyenek jó állampolgárok”

A két államfő megbeszélésein a nemzeti kisebbségek szerepéről és az autonómia fogalmáról és gyakorlati megvalósításáról is eszmét cserélt. Băsescu a sajtó előtt úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti.

A román államfő kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat mát jó néhány év óta tart – mondta a román államelnök, példaként említve, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek.

Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan kifejtette: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat.

Magyarország támogatja Románia schengeni csatlakozását

Magyarország EU-elnöksége idején mindent el fog követni, hogy elősegítse Románia végső csatlakozását a schengeni övezethez – mondta a magyar köztársasági elnök. Kifejezte meggyőződését: az ország felkészült már a biztonságtechnikai feladatok ellátására, politikai és diplomáciai téren kell elősegíteni, hogy Európa bizalma teljes legyen Románia iránt.

Magyarország EU-elnöksége idején jelentős hangsúlyt kíván fektetni a Duna-stratégia megvalósítására. A Duna tíz országot köt majd össze Európában egyfajta kulturális, környezetvédelmi, szállítási, energetikai egységként – tette hozzá.

Schmitt szerint rendkívül fontos mindkét ország számára, hogy megnyílt közöttük az energiacsere lehetősége, így nincsenek kiszolgáltatva egyoldalú forrásoknak.
*
A magyarság képviselőivel is találkozott a magyar államfő

Schmitt Pál Bukarestből Marosvásárhelyre utazott, ahol az Állami Filharmónia előadásán vett részt. A hangversenyt követően szervezett fogadáson megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Szász Jenő MPP-elnökkel, Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével. Kedden a Sapientia – EMTE által szervezett konferencián vesz részt, majd Kató Bélával, a Sapientia Alapítvány elnökével és Dávid Lászlóval, az egyetem rektorával is találkozik a magyar államfő.

Bukarestbe és Erdélybe látogatott Schmitt Pál magyar köztársasági elnök

Romániának semmilyen kifogása sincs a január elsejétől alkalmazandó magyar állampolgársági törvény ellen – jelentette be hétfőn Traian Băsescu román államfő Bukarestben azt követően, hogy a kétnapos romániai látogatásra a román fővárosba érkezett magyar köztársasági elnökkel, Schmitt Pállal tárgyalt.

Semmilyen kifogásunk sincs az ellen, hogy a magyar kormány és a törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti a magyar állampolgárság megszerzését a környező országokban élő magyarok számára, mivel Románia is ugyanezt tette” – hangsúlyozta Băsescu. A román elnök szerint az anyaországok kötelessége, hogy megteremtsék a feltételét annak, hogy a más országban kisebbségben élő nemzettársaik állampolgársághoz jussanak. „Ez a kölcsönös bizalom jele, ezért bátorítjuk a magyar hatóságok kezdeményezését” – jelentette ki Băsescu.

A román államfő egyúttal köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért a magyar hatóságoknak sikerült az ajkai vörösiszap-katasztrófa után megakadályozniuk, hogy a szennyezés Romániába is átterjedjen. Ennek kapcsán szorgalmazták egy európai gyorsreagálású katasztrófavédelmi egység felállítását.

Schmitt Pál arról beszélt: Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most. Magyarország álláspontja szerint Románia teljesíti a schengeni övezethez való csatlakozás műszaki biztonsági feltételeit. „Magyarország az Európai Unió soros elnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, márciusban csatlakozhasson a schengeni övezethez” – hangoztatta Schmitt.

A találkozó napirendjén számos téma szerepelt, így az energetikai biztonság kérdése, a regionális és európai szintű együttműködés, a nemzeti kisebbségek ügye, a romák nemzeti és európai szintű társadalmi integrálása. Băsescu úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak a megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti. Kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiájára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat már jó néhány év óta tart – mondta, példaként említve, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek. Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez azt jelenti: a területi önrendelkezéssel szemben a helyi közösségek központi kormánnyal szembeni autonómiáját támogatják. Leszögezte: Romániában nincs kisebbségi probléma, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy jól érezzék magukat az országban, megőrizhessék kultúrájukat, szokásaikat, valamint a többségi polgárok megbecsülését. Kifejezte ugyanakkor abbéli óhaját, hogy a környező országban élő román kisebbség ugyanolyan jogokat élvezhessen, mint a romániai kisebbségek, példaként azt hozva fel, hogy a művelődési miniszter is magyar. Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan kifejtette: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat.

Annak kapcsán, hogy az RMDSZ-en kívül miért találkozik az EMNT, az SZNT és az MPP képviselőivel is, Schmitt leszögezte: minden magyarhoz közeledni kíván, politikai hovatartozásuktól függetlenül. „Minden magyar képviselője kívánok lenni, ezért mindegyik fél véleményére kíváncsi vagyok” – mutatott rá, egyúttal megemlítette: örül, hogy az RMDSZ-es miniszterek jó teljesítményt nyújtanak a román kormányban. Schmitt délután Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott. Boc kijelentette: Bukarest azt szeretné, ha a schengeni csatlakozást nem politikai feltételekhez, hanem a műszaki követelmények teljesítéséhez kötnék.

A magyar államfő egyébként Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével is találkozott.

Schmitt Pál este továbbutazott Marosvásárhelyre, ahol este beszédet mondott a Kultúrpalotában rendezett ünnepi műsoron. Beszédében leszögezte: az erdélyi magyarok nem élhetik a mások életét. Sem az anyaországiakét, sem a romániai többségi társadalomét, sem az egyes pártokét. Nem kölcsönözhetnek utat más európai népektől, nem cserélhetik el kisebbségi sorsukat mások hasonló helyzetével – hangsúlyozta. Az államfő programjában az RMDSZ-es politikusok mellett a Tőkés László EMNT-elnökkel, Szász Jenő MPP-vezetővel és Izsák Balázzsal, az SZNT elnökével való egyeztetés is szerepelt, ma pedig részt vesz a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon a Sapientia EMTE-n.

A magyar elnök ezt követően Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemre látogat.

Băsescu: Romániának nincs kifogása a magyar állampolgársági törvény ellen

Romániának semmilyen kifogása sincs a január elsejétől alkalmazandó magyar állampolgársági törvény ellen – jelentette be hétfőn Traian Băsescu román államfő Bukarestben azt követően, hogy a kétnapos romániai látogatásra a román fővárosba érkezett magyar köztársasági elnökkel, Schmitt Pállal tárgyalt.

„Semmilyen kifogásunk sincs az ellen, hogy a magyar kormány és a törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti a magyar állampolgárság megszerzését a környező országokban élő magyarok számára, mivel Románia is ugyanezt tette” – hangsúlyozta Băsescu. A román elnök szerint az anyaországok kötelessége, hogy megteremtsék e feltételét annak, hogy a más országban kisebbségben élő nemzettársaik állampolgársághoz jussanak. „Ez a kölcsönös bizalom jele, ezért bátorítjuk a magyar hatóságok kezdeményezését” – jelentette ki Băsescu.

A román államfő egyúttal köszönetet mondott magyar kollégájának, amiért a magyar hatóságoknak sikerült az ajkai vörösiszap-katasztrófa után megakadályozniuk, hogy a szennyezés Romániába is átterjedjen.

Schmitt Pál arról beszélt: Magyarország álláspontja szerint Románia teljesíti a schengeni-övezethez való csatlakozás műszaki biztonsági feltételeit. „Magyarország az Európai Unió soros elnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, márciusban csatlakozhasson a Schengeni-övezethez” – hangoztatta Schmitt. Mint ismeretes, Magyarország jövő év elején veszi át a féléves elnökséget. Schmitt Pál közölte, Magyarország diplomáciai úton kívánja az európai országok bizalmát megszerezni Románia számára. Egyúttal arról is beszélt, hogy az elnöki mandátum egyik prioritása a Duna-stratégia, amelynek keretében egységes tömbként kívánják kezelni az érintett tíz országot, mivel ebben a témakörben is számos együttműködési lehetőség adott.

Schmitt Pál Bukarestben megbeszélést folytat Markó Béla RMDSZ-elnökkel, majd hétfőn este Marosvásárhelyen találkozik a magyarság vezetőivel: Tőkés László EMNT-elnökkel, az Európai Parlament alelnökével, Szász Jenő MPP-elnökkel és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. A találkozón az RMDSZ-t Kelemen Hunor kulturális miniszter képviseli.

Schmitt Pál Romániába látogat

Schmitt Pál köztársasági elnök kétnapos látogatást tesz Romániában október 18-19-án. A magyar államfő Marosvásárhelyen részt vesz a „Magyarok XXI.” fórumon a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen - közölte pénteken a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). Schmitt Pál jövő hétfőn délelőtt érkezik Bukarestbe, ahol koszorút helyez el az Ismeretlen Katona sírjánál.

A magyar köztársasági elnök és Traian Băsescu román államfő négyszemközti megbeszélése után közös sajtótájékoztatót tartanak.

Schmitt Pál vendéglátóján kívül megbeszélést folytat még Mircea Geoană szenátusi elnökkel a Parlamentben, valamint Roberta Anastase képviselőházi elnökkel a Képviselőházban.

Délután a köztársasági elnök koszorút helyez el a Magyar Hősi Emlékműnél a Calvineum-temetőben, majd Emil Boc miniszterelnök fogadja őt a Victoria Palotában.

Még hétfőn az államfő és kísérete elutazik Marosvásárhelyre, ahol részt vesznek a Kultúrpalotában rendezett ünnepi műsoron.

Schmitt Pál kedden egyházi méltóságokkal reggelizik együtt, majd részt vesz a „Magyarok XXI.” fórumon a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Karának Szenátusi termében. Az ezt követő ünnepségen az államfő beszédet is mond

Kedden kora délután utazik Schmitt Pál Nagyváradra, ahol ellátogat a Partiumi Keresztény Egyetemre és beszédet mond az egyetem jubileumi ünnepségén a Nagyvárad-Újvárosi templomban.

Kétnapos romániai programja zárásaként Schmitt Pál koszorút helyez el a Szent László és a Bethlen Gábor szobornál.

Egy a nemzet – Megemlékezés december 5-re Nagyváradon

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról szóló, 2004. december 5-i, elhíresült népszavazás ötödik évfordulója alkalmából ünnepélyes megemlékezést rendez szombaton délután 6 órától Nagyváradon Egy a nemzet címmel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki székházának dísztermében (Városháza u. 27.). A szervezők deklarált célja „nem a kudarcos népszavazás okozta lelki sebek felszakítása, hanem azok begyógyítása”.

A rendezvény áhítattal kezdődik, amelyen részt vesz Schmitt Pál, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és az Európai Parlament alelnöke, Tőkés László EP-képviselő, Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke és a meghívottak: Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Berényi Károly, Hódmezővásárhely önkormányzatának képviselője. Ebből az alkalomból Antal János, az EMNT Figyelőszolgálatának vezetője bemutatja az Egy kifejezés – és ami mögötte van című kiadványt, amely Tőkés Lászlónak egy 1993-as tanulmányát tartalmazza a Trianon óta az erdélyi magyarság ellen folytatott „vértelen népirtás” adatairól, kiegészítve az 1993-tól napjainkig terjedő időszakra vonatkozó adatokkal. Az est kulturális részében fellép Lászlóffy Zsolt zongoraművész, a húszéves Varadinum vonósnégyes, a Péterffy Lajos és Gáll Annamária színművész-házaspár.

Reggeli Újság

Húsz évvel a közép- és kelet-európai rendszerváltozások után, az Európai Unió Lisszaboni Szerződéssel életbe lépő reformjai nyomán arra kell törekedni, hogy az uniós politikában bekövetkezzék az áttörés a kisebbségi kérdésben és a kommunizmussal való szembenézés kérdésében — jelentette ki Tőkés László néppárti EP-képviselő a romániai forradalom 20. évfordulójára rendezett háromnapos brüsszeli konferencia előtt tartott sajtótájékoztatóján.


,,Az emberi jogok közhelyszerű, pragmatikus emlegetése ezen a téren nem jut el a konkrét valóságig, farizeusi prédikációra emlékeztet" — vélekedett. Most viszont meglátása szerint ,,növekszik az érdeklődés a kisebbségi kérdés iránt, megnyílik az út a kollektív jogok felőli megközelítés előtt, és a posztkommunista rendszerek fékező hatása gyengül". ,,Minekutána odahaza megvívtuk a harcunkat, itt is nagyobb esély lesz a nyitásra" — összegezett. Az EP Antall József épületszárnyában rendezett tanácskozás címére utalva elmondta: hosszú az út Temesvártól Brüsszelig, hosszú az üldözött kispap útja Temesvártól az EP-képviselői tisztségig, és hosszú az az út, amelyet Romániának, Magyarországnak és a volt szovjet tömb országainak meg kell tenniük a formális EU-csatlakozáson túlmenően azért, hogy valóban az egyesült Európa tagjaivá váljanak. A tanácskozáson részt vett Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament előző elnöke is, aki egyebek között szintén arról beszélt, hogy Európában a rendszerváltásokat övező reformfolyamat még nem fejeződött be, a ,,gyógyulás időszaka" még tart. Emlékeztetett arra is, hogy más országok átalakulásával ellentétben a romániai rendszerváltás nem volt vértelen. Schmitt Pál (Fidesz), az EP alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában más országoknál kegyetlenebb volt a diktatúra, és keményebbnek bizonyult lerázni a béklyóit is. Mint mondta, a konferencia felhívja a figyelmet az őshonos magyarság azóta megoldatlan problémáira is. A rendezvény szinte minden felszólalója méltatta Tőkés László személyes szerepét az 1989-es romániai eseményekben. Pöttering szerint a püspöknek Európa és az emberi jogok általában is sokat köszönhetnek, míg ,Szájer József arról beszélt, hogy Tőkés érdemei a lengyel Lech Walesáéval és a cseh Václav Havelével hasonlíthatók össze. Szájer azt is bejelentette, hogy decemberben Tőkés László kapja meg az Európai Néppárt EP-képviselőcsoportjának idei Robert Schuman-érdemérmét.