Visszavonja Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címét a Semmelweis Egyetem szenátusa – jelentette be a testület csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón Tulassay Tivadar, az egyetem rektora. A szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött a doktori cím visszavonása mellett. Tulassay Tivadar közlése szerint az egykori kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak. Ezt megelőzően az egyetem doktori tanácsa úgy döntött: indokolt a magyar államfő kisdoktori címének visszavonása.
A dél-koreai Szöulból hazafelé tartó köztársasági elnök csütörtök este a frankfurti repülőtéren nem kívánt nyilatkozni az MTI-nek a doktori cím visszavonásával kapcsolatban. A hivatalos külföldi látogatásáról Magyarországra tartó Schmitt Pál a Budapestre közlekedő menetrend szerinti repülőjáratra történő átszállás közben nem kívánt nyilatkozni – hangzott el az m1 televízió esti híradójában. Az MTI szerint a köztársasági elnök a frankfurti repülőtér kiemelt személyek várójában értesült az egyetem szenátusának döntéséről. A hírműsorban elhangzott, hogy az államfő előbb szeretné megismerni a döntés hivatalos indoklását, s azt követően áll a nyilvánosság elé, akár már pénteken.
A magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam – nyilatkozta Orbán Viktor kormányfő a baon.hu hírportálnak a Semmelweisz Egyetem doktori tanácsának csütörtöki döntését követően, de még a szenátus döntését megelőzően. Az interjúban a kormányfő arra a kérdésre válaszolva hangsúlyozta ezt, amely azt tudakolta: szerinte le kellene-e mondania posztjáról Schmitt Pálnak. A miniszterelnök a köztársasági elnök személyének sérthetetlenségéről szólva azt is megemlítette: annak tudatában mondja, amit mond, hogy ő már a negyedik köztársasági elnökkel dolgozik együtt.
A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa csütörtökön közölte: indokoltnak tartja és indítványozza az egyetem szenátusának Schmitt Pál magyar államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címének visszavonását.
Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem által felkért testület megállapításainak összefoglalóját az intézmény kedden a honlapján hozta nyilvánosságra. A tényfeltáró bizottság jelentése szerint a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának, az egyetem azonban szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.
Schmitt Pál ezt megelőzően, szerdán Szöulban azt mondta, nem mond le a köztársasági elnöki tisztségről. Mint közölte, számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése „egyfajta elégtétel”.
A plágiumbotrány azt követően robbant ki, hogy a hvg.hu 2012. január 11-i cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című, 1992-ben elbírált, 215 oldalas doktori disszertációjának nagy része, a lap számításai szerint mintegy 180 oldal, szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájával.
Schmitt Pál köztársasági elnök január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában szólalt meg először az ügyben, és visszautasította a plágiumvádat. Azt mondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el. Arra is kitért, hogy az akkori szabályozás alapján „bőven megengedhető volt”, hogy csak a felhasznált irodalmat – köztük első helyen Georgiev munkáját – tüntesse fel disszertációban, és ne készítsen láb-, illetve végjegyzeteket.
Az index.hu január 19-én azt írta: információik szerint Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann egyik 1991-ben megjelent tanulmányának részleteivel. A hvg.hu arról írt, hogy az államfő a német sportszociológus egyik tanulmányából több oldalt fordított le, és illesztett be 1992-es értekezésébe.
Január 25-én bejelentették, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós létrehozta 23-án a plágiummal vádolt Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációját tanulmányozó tényfeltáró bizottságot, amelyben „külsős és belső tagok” is helyet kaptak. A zavartalan és pártatlan működése érdekében csak a vizsgálat nyilvánossá tételekor közlik a tagok névsorát. A mindenre kiterjedő jelentésben az egyetem kérdéseire, elvárásaira válaszolnak, de minden további következtetést az egyetemnek kell majd levonnia.
2012. március 27-én a vizsgálóbizottság a Semmelweis Egyetem (SE) honlapján nyilvánosságra hozta 1157 oldalas jelentésének rövid összefoglalóját, amelynek fontosabb megállapításai a következők: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.
A Fidesz még a három oldalas összefoglaló nyilvánosságra hozatalának napján közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet, az ellenzéki pártok, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Demokratikus Koalíció pedig az államfő lemondását követelte.
A dél-koreai Szöulból hazafelé tartó köztársasági elnök csütörtök este a frankfurti repülőtéren nem kívánt nyilatkozni az MTI-nek a doktori cím visszavonásával kapcsolatban. A hivatalos külföldi látogatásáról Magyarországra tartó Schmitt Pál a Budapestre közlekedő menetrend szerinti repülőjáratra történő átszállás közben nem kívánt nyilatkozni – hangzott el az m1 televízió esti híradójában. Az MTI szerint a köztársasági elnök a frankfurti repülőtér kiemelt személyek várójában értesült az egyetem szenátusának döntéséről. A hírműsorban elhangzott, hogy az államfő előbb szeretné megismerni a döntés hivatalos indoklását, s azt követően áll a nyilvánosság elé, akár már pénteken.
A magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam – nyilatkozta Orbán Viktor kormányfő a baon.hu hírportálnak a Semmelweisz Egyetem doktori tanácsának csütörtöki döntését követően, de még a szenátus döntését megelőzően. Az interjúban a kormányfő arra a kérdésre válaszolva hangsúlyozta ezt, amely azt tudakolta: szerinte le kellene-e mondania posztjáról Schmitt Pálnak. A miniszterelnök a köztársasági elnök személyének sérthetetlenségéről szólva azt is megemlítette: annak tudatában mondja, amit mond, hogy ő már a negyedik köztársasági elnökkel dolgozik együtt.
A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa csütörtökön közölte: indokoltnak tartja és indítványozza az egyetem szenátusának Schmitt Pál magyar államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címének visszavonását.
Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem által felkért testület megállapításainak összefoglalóját az intézmény kedden a honlapján hozta nyilvánosságra. A tényfeltáró bizottság jelentése szerint a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának, az egyetem azonban szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.
Schmitt Pál ezt megelőzően, szerdán Szöulban azt mondta, nem mond le a köztársasági elnöki tisztségről. Mint közölte, számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése „egyfajta elégtétel”.
A plágiumbotrány azt követően robbant ki, hogy a hvg.hu 2012. január 11-i cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című, 1992-ben elbírált, 215 oldalas doktori disszertációjának nagy része, a lap számításai szerint mintegy 180 oldal, szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájával.
Schmitt Pál köztársasági elnök január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában szólalt meg először az ügyben, és visszautasította a plágiumvádat. Azt mondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el. Arra is kitért, hogy az akkori szabályozás alapján „bőven megengedhető volt”, hogy csak a felhasznált irodalmat – köztük első helyen Georgiev munkáját – tüntesse fel disszertációban, és ne készítsen láb-, illetve végjegyzeteket.
Az index.hu január 19-én azt írta: információik szerint Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann egyik 1991-ben megjelent tanulmányának részleteivel. A hvg.hu arról írt, hogy az államfő a német sportszociológus egyik tanulmányából több oldalt fordított le, és illesztett be 1992-es értekezésébe.
Január 25-én bejelentették, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós létrehozta 23-án a plágiummal vádolt Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációját tanulmányozó tényfeltáró bizottságot, amelyben „külsős és belső tagok” is helyet kaptak. A zavartalan és pártatlan működése érdekében csak a vizsgálat nyilvánossá tételekor közlik a tagok névsorát. A mindenre kiterjedő jelentésben az egyetem kérdéseire, elvárásaira válaszolnak, de minden további következtetést az egyetemnek kell majd levonnia.
2012. március 27-én a vizsgálóbizottság a Semmelweis Egyetem (SE) honlapján nyilvánosságra hozta 1157 oldalas jelentésének rövid összefoglalóját, amelynek fontosabb megállapításai a következők: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.
A Fidesz még a három oldalas összefoglaló nyilvánosságra hozatalának napján közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet, az ellenzéki pártok, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Demokratikus Koalíció pedig az államfő lemondását követelte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése