Nemzeti Összetartozás Napja Erdélyben és a Partiumban

A magyarországi forgatókönyvhöz hasonlóan zajlottak a június 4-ei események Erdélyben és a Partiumban is nagyon sok településen a Nemzeti Összetartozás Napjára különböző eseményeket szerveztek.

Nagyvárad

Az EMNT Bihar megyei demokrácia-központjaiban magyar állampolgárságért folyamodók több érdekes korabeli dokumentummal bizonyították jogosultságukat – ezekből a leszármazást igazoló okiratokból rendezett kiállítást a szervezet Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében a Nemzeti Összetartozás Napján. Nagy József Barna, a váradi demokrácia-központ irodavezetője elmondta: a dokumentumok tulajdonosait arra kérték, engedjék meg, hogy készüljön egy fénymásolat a családi kincsként őrzött iratokról, hogy a tárlat anyaga összeállhasson, de olyan is volt, aki inkább saját pénzén készített színes másolatot saját, nagy becsben tartott dokumentumáról. Italmérési engedély, himlőoltási bizonyítvány is látható a kiállításon. A kiállításmegnyitón a régi Váradot felidéző képekből és a két világháború közötti filmhíradókból álló vetítést is megtekinthettek az érdeklődők. A kiállítás ezen a héten még látható.

Este – akárcsak az előző években – az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a Nagyvárad fölé emelkedő domboldalon egy hatalmas T betűt állítottak fel, mint Trianon jelképét, majd azt meggyújtották.

Bőrfejűektől tartottak Szatmáron

A trianoni döntés előzményeiről, a romlás előjeleiről beszélt vasárnap Szatmárnémetiben az itt összesereglett romániai, magyarországi, ukrajnai, illetve szlovákiai fiataloknak Szidiropulosz Archimédész budapesti szociológus. A találkozót egyébként a Szatmári Híd Egyesület szervezte, amely az Európai Unió négy országra kiterjedő szomszédsági programjának (ENPI) felhasználásával szombaton Domahidán folkfesztivált tartott, vasárnap pedig Szatmárnémetiben, a református gimnázium udvarán irodalmi műsort, hagyományos mesterség-bemutatót, néptáncelőadásokat, valamint koncerteket is szervezett a fiatalok számára. Krakkó Rudolf elnök szerint egyetlen kisebb incidens árnyékolta be mindössze a találkozót. Megjelentek ugyanis a közegészségügyi hatóság emberei körülnézni annak ellenére, hogy ennivalót nem árusított senki. Utólag vallották csak be, hogy tulajdonképpen azért küldték őket, nézzék meg, mi történik, mivel itt állítólag „felfegyverzett bőrfejűek gyülekeznek, akik embert akarnak ölni”. Hogy pontosan ki küldte őket, azt nem árulták el (mindössze annyit mondtak, hogy több helyről hallották ugyanezt), azonban látva, hogy a rendezvény nyugodt mederben folyik, távoztak.

Szidiropulosz Archimédész előadásában egyébként két olyan problémát boncolgatott, amelyek az ország feldarabolásának okai között említhetőek. Az egyik, hogy az ellenzéki obstrukció miatt csak nagyon későn tudtak törvényt alkotni a véderő fejlesztéséről (miközben az összes környező ország készült a háborúra), a másik pedig a nemzetiségi kérdés volt, az 1868-ban meghozott, igen liberális nemzetiségi törvényt ugyanis nem sikerült a gyakorlatban alkalmazni. Kereskényi Sándor szatmárnémeti irodalomtörténész felkért szakértőként szintén rávilágított néhány fontos, a tragédiához vezető mozzanatra a második világháborút lezáró diktátum előtti időszakból.

Több ünnep Vásárhelyen

Több helyszínen, több időpontban és többféleképpen ünnepelték meg Marosvásárhelyen az összetartozás napját. A Székely Nemzeti Tanács a Kultúrpalota nagytermébe hívta tagjait és szimpatizánsait, illetve az erdélyi magyar politikai pártok képviselőit. Utóbbiak el is mentek, de közöttük egyetlen felelős beosztásban lévő politikust nem lehetett látni. A kultúrműsorral egybekötött rendezvényen az SZNT több fontos határozatot fogadott el. Egyike az őshonos kisebbségek által lakott régiók sajátosságainak elismertetése. Ahhoz, hogy a tervezet az Európa Tanács asztalára kerüljön, az Izsák Balázs által vezetett szervezet hét uniós államból csaknem egymillió aláírást készül összegyűjteni.
Az Erdélyi Magyar Ifjak külön emlékeztek meg Trianonról és következményeiről, akárcsak a Sapientia diákjai is, akik éppen június 4-én ballagtak el az egyetemről. Kató Béla református püspökhelyettes, a Sapientia Alapítvány elnöke, miután a sok keserűséget okozó napként emlegette június 4-ét, a Trianon „békés megválaszolására” tért ki. „Tavaly óta június 4. nem a gyász, hanem az összetartozás napja. Tizenegy évvel ezelőtt a magyar kormány megalapította a Sapientia egyetemet, amely egy válasz volt Trianonra. Trianonra csakis ilyen válaszokat szabad adni” – hangsúlyozta a lelkész, aki igazán akkor lenne boldog, ha végzős diákok is hasonló válaszokat adnak majd.

Esős ünnep Gyergyóban

Gyergyószentmiklóson eső zavarta meg a Nemzeti Összetartozás Napjának megemlékezését, többek szerint emiatt jelentek meg szombaton este hat órakor alig kéttucatnyian a köztemetőben. „Trianont a világhatalom készítette elő és valósította meg, magyar és nem magyar segédlettel, szomszédos kivitelezéssel” – hangoztatta átfogó történelmi expozéjában Rokaly József nyugdíjas történelemtanár, helyi tanácsos, kifejtve: az utódállamok kilencvenéves politikája azt mutatja, hogy azok, akik feje fölött a határt 1920-ban átrajzolták, csak úgy maradhatnak meg, ha önkormányzati jogot kapnak minden szempontból. Kihangsúlyozta, hogy a székelység nem minél később akar beolvadni a többségi nemzetbe, hanem soha. Mint mondta, mi akarunk maradni magyarnak, és jogos követeléseinket a többségi nemzet 1918-ban elismerte. Rokaly József beszéde után a politikai pártok és civil szervezetek képviselői koszorút helyeztek el az első világháború hőseinek sírjánál.


A trianoni békediktátumra emlékeztek Csíkszeredában

Csíkszeredában is megemlékeztek szombaton a 91. esztendővel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumról, melynek következtében Magyarországot a történelemben példátlan módon feldarabolták, az ország kétharmadát és magyarok millióit juttatva idegen uralom alá.

A hargitai megyeszékhelyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) csíkszeredai szervezete, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszeredai szervezete által megrendezett esemény lovas felvonulással kezdődött. A megemlékezők a csíkszeredai Gloria Victis szobornál csatlakozhattak a huszárokhoz, majd a Vár tér érintésével átvonultak a Szabadságtérre. A menet élén a „népek Krisztusát”, a keresztre feszített Magyarországot vitték magasba emelve az ifjak.
A Szabadságtéren a huszárok tiszteletet parancsoló díszőrsége jelenlétében köszöntötte a közel 250 résztvevőt Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője. Kijelentette: kilencvenegy éve olyan csapást mértek a magyar nemzetre, amelynek most is érezzük hatását. Trianon a mi keresztünk, de a nemzet nem felejtheti halottját. A nemzetnek hűnek kell lennie Istenéhez, hazájához és harcolnia kell az igazáért, mert „rozsdázik már az éle a gyilkos tőrnek” – nyomatékosította Tóth.

Tőke Ervin, a csíkszeredai EMI társelnöke ünnepi beszédében kifejtette: „ezen a napon együttérzésünket fejezzük ki a hajdani Magyarország szétszakított területein élő nemzetrészekkel, akik szülőföldjüket el nem hagyva, idegen uralom alá kerültek. Kilencvenegy évvel ezelőtt Székelyföldet, Erdélyt és a Partiumot Romániához csatolták, egy olyan nép és egy olyan kormányzat kezébe adták sorsunkat, amely azóta sem tartotta be sem az általa aláírt békediktátum követelményeit, sem a gyulafehérvári román országgyűlés határozatait”.
„Magyar anyák, minden leendő és gyakorló erdélyi és minden magyar kismama, kérlek, tudatosítsátok magatokban, hogy a kezetekben, a méhetekben van Magyarország jövője” – üzente beszédében Gergely István. Hangsúlyozta: a magyar anyák bősége által áldatik meg a magyar nép. A magyar anyák szíve tudja megnemesíteni a férfit, hogy a férfiből apa váljon. A magyar anyák tudják újra beültetni a levágott részeket. Ők tudják gyerekzsivajjal vegyíteni a harangok szavát, mert ott ahol a harangok hangjába magyar gyermekek zsivaja vegyül, ott nem tűzvész, nem árvíz, nem nemzetpusztulás, hanem győzelemünnep hirdettetik – mondta Gergely. A beszéde végén egy szent ember neki küldött üzenetét tolmácsolta, amely egyúttal mindnyájunknak is szól itt a Kárpát-medencében: ne hódoljunk be, tartsunk ki és ne féljünk.

Ferenczi Gábor, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának, valamint a Jobbik Oktatáspolitikai Kabinetjének tagja beszédének elején örömét fejezte ki, hogy eljuthatott Székelyföldre. Ezzel egy régóta dédelgetett álma vált valóra, mert úgy érzi, hogy hazaérkezett, mert itt igazán magyarnak érezheti magát. Rámutatott: mindannyiunk kötelessége, Istentől való küldetése vigyázni arra, nehogy porba hulljon magyar nemzetünk. Meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy megmaradjunk dédapáink földjén – mondta a politikus.
Benkő Emőke, a történelmi vitézi rend Bardóc-Miklósvárszék székkapitánya a többi között felhívta a figyelmet arra, hogy népünk egy negyede másodrendű állampolgárként él szülőföldjén. Nálunk és a környező országokban ma is folyik az összefüggő magyar lakta területekre való betelepítés, az etnikai összetétel megváltoztatása érdekében. Kijelentette: a népek önrendelkezési joga a székelyeket is megilleti és az igazságos, népakaratra támaszkodó döntés hozhat csak tartós békét a mi számunkra.
A beszédek végeztével a megemlékező gyülekezetet Csapai Árpád római katolikus pap, Szatmári Szilárd református és Solymosi Alpár unitárius lelkipásztor áldotta meg lélekerősítő gondolataikat megosztva a hallgatósággal.
A június 4-i megemlékezésen a szónoklatok között szavalatok hangzottak el Szilágyi Árpád, Bartalis Bernadett és Iochom Zsolt előadásában, valamint az Árvácska zenekar műsora is hangulatosabbá tette a szomorú évfordulót.

Magyar-román vita a bizalmi szavazáson

Nem fogadta el a parlament az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt szerdán, így helyén marad az Emil Boc vezette kormány. Az ellenzéknek 236 igen szavazatot kellett volna összegyűjtenie a kormány megbuktatásához, ám nemhogy ez nem sikerült, de még a voksolásban is csak 216 honatya vett részt. A kormánypártok törvényhozóinak többsége nem élt szavazati jogával. Az este 23 órakor véget ért ülést egy Orbán Viktornak tulajdonított nyilatkozaton való heves vitatkozás jellemezte, mely szerint a magyar miniszterelnök március 15. üzenetében állítólag arról beszél, hogy Erdélyt elvették Magyarországtól, ugyanakkor autonómia-törekvéseket támogató kijelentéseket tett.

A Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt politikusai hevesen bírálták a kormányt, hogy az nem határolódik el a magyar kormányfő kijelentéseitől. Az ülést többször is megszakították, amikor az ellenzéki politikusok az üzenetbe foglaltak közös nyilatkozatban való elítélését követelték.

A vitán Emil Boc kormányfő higgadtságra intette a honatyákat, mint mondta nem szabad első felindulásból hitelt adni a téves információknak, majd egy dokumentumot lobogtatva közölte: a magyar üzenet semmi olyasmit nem tartalmaz, amit az ellenzéki politikusok állítanak. Ugyanakkor azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy mindössze így akarják összeugrasztani a kormányzó a Demokrata Liberális Pártot az RMDSZ-el a kormány megbuktatása érdekében.

Orbán Viktor ünnepi üzenetében egyébként a román média tájékoztatásával ellentétben nincs szó autonómia-törekvésekről, sem pedig Erdély elveszítéséről.

A dokumentum szerint a kormányfő úgy fogalmazott: „A nemzet ünnepe mindig alkalom arra is, hogy számvetést készítsünk a nemzet állapotáról. Mit értünk el? Jó úton haladunk-e? Az elmúlt években kétségek között ünnepeltük. Hosszú idő után most ismét felszabadultan köszönthetjük a tavaszt”. Továbbá: „Magyarország nagyot változott, és most a megújulás hónapjait éli. Sok még a teendőnk, örökségünk embert próbáló feladatok elé állított valamennyiünket. Voltak olyan teendőink, amelyekkel nem tudtunk és nem is akartunk várni. Megalapítottuk a nemzeti összetartozás napját, és lehetővé tettük a határon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését a szülőhely elhagyása nélkül.”

A bizalmatlansági indítvány vitáján heves indulatokat gerjesztett az is, hogy március 15-én Csíkszeredában Csibi Barna felakasztott egy Avram Iancut ábrázoló szalmabábút. Emil Boc erre azzal reagált, hogy az ügyben a hatóságok kell a dolgukat tegyék. Az „akasztás” miatt egyébként eljárás indult diszkriminációra való uszítás miatt.

Az ellenzéki indítvány a szavazáson mindössze 216 szavazatot kapott, így a kormány a helyén marad, a munkatörvény pedig elfogadottnak tekinthető.

A Boc-kabinet kevesebb mint egy év alatt immár az ötödik bizalmi szavazást élte túl. A kormány álláspontja szerint a módosított munkatörvénykönyv - amelyet a Nemzetközi Valutaalap szorgalmazott - egyebek mellet rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot és visszaszorítja a feketemunkát, a tervezet azonban az ellenzék és a szakszervezetek elégedetlenségét váltotta ki, a többi közt amiatt, hogy a munkáltatók könnyebben elbocsáthatják alkalmazottjaikat és határidős munkaszerződéseket is bevezethetnek.

Huszonnégy szavazaton múlhat a Boc-kormány sorsa

Belebukhat az Emil Boc vezette PDL-RMDSZ kormány az ellenzéki pártok által benyújtani tervezett bizalmatlansági indítványba. A független honatyák által létrehozott, a kormányt a parlamentben támogató Románia Haladásáért Szövetség (UNPR) ugyanis szerdán bejelentette: nem voksolnak a bizalmatlansági indítvány szavazásán. A kormány a bér- és nyugdíjmegvonásokról szóló törvényekért vállal felelősséget a parlamentben, az UNPR nélkül azonban vészesen megcsappan parlamenti többsége. A PDL-ből máris átigazolt a szociáldemokraták frakciójába egy szenátor, több másik demokrata liberális honatya pedig vélhetően a kormány ellen szavaz majd.

z ellenzéki pártok már korábban jelezték, közvetlenül a kormányzati felelősségvállalás után benyújtják a bizalmatlansági indítványt a kabinet ellen. Ha a parlament elutasítja az indítványt, a felelősségvállalás tárgyát képező törvénytervezetek parlamenti vita nélkül elfogadottnak tekintendők. Ha viszont a szavazáson részt vevő képviselők és szenátorok többsége igennel szavaz az ellenzéki kezdeményezésre, a kormány megbukik.

Ioan Munteanu, az UNPR alelnöke szerdán bejelentette: pártjának honatyái jelen lesznek ugyan a szavazáson, de tartózkodni fognak a voksolástól. Az UNPR nélkül csak 445 képviselő és szenátor voksol majd – teljes jelenlét esetében –, közülük 212 az ellenzék padsoraiban ül. Mivel az indítvány elfogadásához 236 szavazat szükséges, az ellenzéknek 24 voksra van szüksége ahhoz, hogy megbuktassa a kormányt. Munteanu bejelentése azonban nem garancia arra, hogy a független frakciók a vezetés utasítása szerint járnak el. Tudor Ciuhodaru UNPR-képviselő máris bejelentette, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt.

Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője jelezte: a szövetség minden képviselője és szenátora a kormányt támogatja majd a szavazáson. Ez azonban nem elegendő a kormányoldal sikeréhez, mivel a Demokrata Liberális Párt (PDL) több képviselője és szenátora a kabinet ellen szavazhat. A NewsIn hírügynökség demokrata liberális forrásokból úgy értesült, hogy a párt Iaşi, Temes és Prahova megyei képviselői és szenátorai megszavazzák az ellenzék bizalmatlansági indítványát. Három Temes megyei képviselő már kedden az ellenzékkel szavazott, amikor a képviselőház elutasította a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pénzügyi témájú egyszerű indítványát. Daniel Oajdea Iaşi megyei PDL-képviselő pedig nyílt levélben tiltakozott a miniszterelnöknél a tervezett megszorítások ellen.

Szerdán kilépett a PDL-ből és csatlakozott a szociáldemokrata (PSD) frakcióhoz Iulian Bădescu Prahova megyei szenátor, aki a szavazáson szintén az ellenzéket erősíti majd. A helyettes frakcióvezető azzal indokolta átigazolását, hogy nem támogatja a kormány megszorító intézkedéseit.

Egy másik PDL-politikus, Ştefan Drăgulescu képviselő szerdán azt nyilatkozta: tartózkodni fog a szavazáson, mivel úgy véli, senki nem kényszerítheti arra, hogy támogassa a nyugdíjasok éhezésre ítélését.

Emil Boc miniszterelnök közben a parlament két házbizottságának meghívására szerdán részt vett a testületek együttes ülésén, amelyen tájékoztatást adott a kormányzati felelősségvállalásról.

Ezt követően Mircea Geoană, a szenátus elnöke bejelentette: a házbizottságok úgy döntöttek, hogy a kormány hétfőn vállal felelősséget a parlamentben a megszorításokról szóló két törvénytervezetért. Hozzátette: a tervezetekhez pénteken 20 óráig lehet módosító indítványokat benyújtani.

Kolbászparádé a disznóságok országában

Rózsaszínű disznófej, a két fül között pedig kolbászból hajlított három betű: Boc — ez volt az egyik legsikeresebb asztaldísz a szombati kolbászparádén. A vetélkedő oldott hangulatban telt, hatvannégy csapat mérte össze tudását.

A sepsiszentgyörgyi sportcsarnokban nyolcadik alkalommal megszervezett kolbászparádén a versenyzők finom falatokkal feldíszített asztalokat álltak körül, s nem csak ínyencségeket kínálgattak, hanem egy-egy kis kupica szíverősítőt is töltöttek mellé. A vetélkedőn a rajtjelt Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester adta meg, igazi siculicumnak minősítve a rendezvényt.

Aztán elkezdődött a kolbásztöltés, a zsűri a gasztronómiai szempontok mellett véleményezte az esztétikai megjelenítést, az összhatást. A szellemesen elkeresztelt csapatok (egy részük visszatérő résztvevő) pedig beleadtak apait-anyait, kínálgatták finom disznóságaikat. A békési Borjúréti barátok népviseletben dolgoztak, a Csabai boszorkányok egyik képviselője, Zelenyánszkiné Csicseli Judit pedig elárulta ínyencségük titkát: kukoricán hizlalt, legalább kétmázsás disznó szükségeltetik, csabai klíma és fűszer, utána földes vályogkamrában, szellős, hűvös helyen tartandó a kolbász. Mint mondta, szeretik a szentgyörgyi versengést, mert családiasabb, mint a békéscsabai kolbásztöltő verseny, és szebbek az asztaldíszek. Ebben a kategóriában a kovásznai Szakik vitték el a pálmát, akik a pirosas disznófejre a kormányfő nevét biggyesztették kolbászból, s szintén ebből az alapanyagból írták ki a mostani, fizetések és nyugdíjak csökkentésére utaló 15 és 25 válságszámokat. A jókedv ellenére a nyugdíjasokat tömörítő Sugás Egyesület egyik versenyzője, az egyedül élő Imre Erzsébet csendesen megjegyezte, tiltakozik a nyugdíjak bejelentett csökkentése ellen, mert a 600 lejes juttatásából jóformán semmi sem marad, gyógyszerre sem lesz elég a pénze. S bár ismét egy újdonsággal, kolbászos kenyérrel jelentkeztek, Diószegi László vállalkozó úgy vélekedett, nagyon érzékelhető a takarékoskodás, aki eddig egy egész kenyeret vásárolt, az most már csak egy felet, s bár eddig mindig derűlátó volt, most nagyon pesszimistán látja a gazdasági helyzetet. Utóbbiról a szintén jelen lévő Ilie Şerbănescu gazdasági elemző érdeklődésünkre azt mondta, a 2004—2008 között mesterségesen felfújt gazdaság, a hiteleken alapuló fogyasztás levét isszuk most, s szerinte az idein kívül még két esztendőbe beletelik, míg kilábal az ország ebből a helyzetből.

A baranyai Kolbászdoktorok csapat nem csak régi sváb recept szerint készítette a kolbászt, szóróanyagokon hirdették a pécsi rendezvényeket, 2010-ben őket illeti ugyanis az Európa Kulturális Fővárosa cím. A csapat egyik tagja, dr. Szabó Géza, turizmust oktató egyetemi tanár pedig kijelentette, az ilyen rendezvényekre azért is szükség van, hogy globalizálódó világunkban a régi jó ízek ne menjenek feledésbe. A zsűri végül egy sepsiszentgyörgyi, Né­gyesfogat nevű csapatnak ítélte a görögországi nyaralást jelentő fődíjat.

Băsescu és Boc üdvözli a magyarokat

Románia minden polgárának közös hazája, a magyaroknak pedig román állampolgárságukra is büszkék kell lenniük – áll Traian Băsescu üzenetében, amellyel az államfő március 15-én köszöntötte a magyar közösséget.

„Kedves magyar polgártársak, értem és tisztelem büszkeségüket, amely eltölti önöket ezen a különleges napon, és lélekben önökkel vagyok. A magyar nép bebizonyította szabadságszeretetét a történelem során”, nem csak 1848-ban, hanem 1956-ban is, amikor fellázadtak a kommunista diktatúra ellen, és 1989-ben is, amikor részt vettek a romániai kommunista rendszer megdöntésében, áll írja március 15-i üzenetében Traian Băsescu államfő.

Băsescu szerint ugyanakkor a magyaroknak büszkék kellene lenniük arra is, hogy román állampolgárok. „Románia minden polgárának közös hazája, származástól függetlenül. Míg a kommunista diktatúra nem tartotta tiszteletben az emberi jogokat, köztük a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait, az utóbbi húsz évben megfordíthatatlan előrelépés történt a demokratikus és pluralista társadalom létrehozásában, amelyben a kisebbségi jogokat az alkotmányon kívül az Európai Unió Lisszaboni Szerződése is garantálja” – fogalmaz Băsescu.

Az államelnök hangsúlyozza, hogy a magyarság képviselőinek jelenléte a román parlamentben, a helyi közigazgatásban és a kormányban garanciát jelent arra, hogy a romániai etnikumközi kapcsolatok a normalitás közegében folytatódnak.

"Megértem és tisztelem azt a büszkeséget, ami a magyarokat eltölti ezen a rendkívüli napon, ebben osztozom Önökkel" - olvasható a köszöntőben.

Románia és Magyarország ugyanannak az európai családnak a tagjai, ezért könnyebbé és természetesebbé vált a hármas identitás – a román, a magyar és az európai állampolgárság – vállalása – hangoztatja Băsescu.

„Végül március 15-én boldogságot és jólétet kívánok minden romániai magyarnak, valamint azt, hogy bízzanak a közös európai jövőben, a többi román állampolgárral együtt” – zárja köszöntőjét a román államfő.


Emil Boc miniszterelnök ünnepi köszöntőjében méltatta a Románia és Magyarország, valamint a románok és a magyarok közötti viszony elmúlt években tapasztalt fejlődését. Rámutatott: ezt a viszonyt ma már a barátság, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet jellemzi, és megköszönte a romániai magyaroknak, hogy a románok erőfeszítéseivel együtt hozzájárultak annak kiépítéséhez. Boc az RMDSZ szerepét is méltatta, amely - mint írja - komoly kormánypartnerré vált.

Boc külön üdvözli Magyarországot is, és reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti partnerségi kapcsolat folytatódni fog különböző együttműködési programok keretében, valamint újabb román-magyar együttes kormányülések megszervezése révén.

A Boc-kormány és a gazdasági válság

Egyre inkább afféle távolságtartó, szemlélődő magatartás kezd eluralkodni kormányzóinkon, mintha csakis az lenne a feladatuk, hogy tétlenül nézzék, miként zajlanak körülöttük az események, miként növekszik hónapról hónapra a munkanélküliségi arány — a statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint hétéves csúcson ez a mutató —, kerülnek egyre nehezebb helyzetbe a vállalkozók, válik mindinkább kilátástalanabbá a nyugdíjasok sorsa.

A Boc-kabinetnek beiktatása óta alig volt gazdaságserkentő kezdeményezése, kisebb sikernek könyvelhetik el a roncsautóprogramot, a tavalyi kudarc után újraindították az Első otthon-programot — munkahelyteremtő, a vállalkozások helyzetén könnyítő intézkedést azonban nem hoztak. Még a gazdasági válság leghatékonyabb ellenszerének tartott infrastrukturális beruházások is csak ígéretek maradtak, az autópályák építése csigalassúsággal halad, néhány nagyszabású elképzelés — mint például a szolgálati lakások építése vidéken, a megyei úthálózat felújítását célzó kezdeményezés — egyelőre csak papíron létezik, mint ahogy az országos befektetési alap létrehozásáról, valamint a vállalkozóknak nyújtott kedvezmények biztosításáról sem született semmilyen konkrét döntés a kormány tegnapi ülésén.

És hogy mégse lehessen tétlenséggel vádolni a kormányzó politikusokat, találnak maguknak elfoglaltságot, például hogyan lehetne saját embereiket kinevezni az állami intézmények élére a köztisztviselők jogállását szabályozó törvény módosításával, vagy hogyan lehetne megkaparintani a szenátus elnöki tisztségét. Az államfő továbbra is az alkotmány módosítását tartja az ország legégetőbb gondjának, ezért ismét konzultációra hívta a parlamenti pártokat.

Mintha a valósággal párhuzamos világban élnének vezetőink, ahol csak a hatalom, a funkció, a pénz számít, és amely sehogy sem érintkezik a hétköznapok gondjaival — a munkahelyek elvesztésével, a holnap miatt érzett aggodalommal, a reménytelenséggel. Talán találkoztak is a válsággal, hatalmi játszmáikba merülve azonban fel sem ismerték annak veszélyeit.

Székelyföldi régió ???????

Látszólag az RMDSZ elégedetten ül a kormányban. Érdekes, hogy mind ez idáig csak az igazán szélsőséges pártok — mint a Nagyrománia vagy az Új Generáció — üvöltöztek az úgynevezett román—magyar kormány ellen, a többség elismerte, hogy a szövetségnek jó és megbízható szakemberei vannak, s csak az ország javára szolgál munkájuk.


Nem így, mióta a múlt héten a szenátus hallgatólagosan elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kidolgozott, a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakításáról szóló törvénytervezet. Akkor elszabadult a pokol, megkezdődött a haza- és Erdély-féltés újabb hulláma, a liberálisoktól a fiatal szocdemekig mindenki árulást ordított, s az aggodalom már-már eszüket vette a politikusoknak. Az RMDSZ meg mintha nem tudta volna, hogy a törvénytervezetét a képviselőházban — mely ügydöntő e kérdésben — aprópénzre szedik, s az eredeti elképzelésükből annyi marad, amennyit a Băsescu—Boc páros elfogadhatónak tart.

És ezt megerősítendő színre lépett Emil Boc miniszterelnök is. No meg azért is: nehogy nacionalista hívei rosszat gondoljanak róluk és pártjukról. A kormány feje, a magyar párt partnere különösebb óvatoskodás nélkül közölte koalíciós partnerével, az RMDSZ-szel, hogy jó lesz, ha a kérdésen még gondolkoznak, mert a javaslatot ebben a formában ők sem fogadják el. Miközben sietett leszögezni, hogy jelen pillanatban az alkotmány értelmében Romániának nem áll módjában olyan területi-közigazgatási egységeket létrehoznia, amelyeknek jogi statútumuk lenne, csupán újabb, kisebb fejlesztési régiókat, melyek lehetőséget teremtenek, hogy minél több uniós pénzt hívhasson le az ország.

És az RMDSZ törvénytervezete szerint éppen ezeket a fejlesztési régiókat szerveznék újra. Eszerint 8 helyett 16 lenne Romániában. Ennyi. Szó sincs közigazgatási átszervezésről, tehát az RMDSZ-nek most még az égadta világon semmi oka elégedettségre.

Különben Boc érthetően és a maga szempontjából megnyugtatóan közölte a románokkal, hogy nem eszik a kását olyan forrón, a tervezetről még egyeztetni fognak, s a képviselőházban majd érvényesítik politikai akaratukat. Reméljük, nem sikerül..........!!!!!!!!!!!!!!!.

Boc az árnyék miniszterelnök

Románia törvényhozási prioritásait vázolta fel Emil Boc kormányfő a szenátus előtt. Egyebek mellett a pénzügyi felelősségvállalás törvénye, az oktatási törvény, valamint a polgári és a büntetőjogi eljárások törvénykönyvének véglegesítése jelentik a legfontosabb célokat a törvényhozás szempontjából.

A kormányfő hétfőn este reményét fejezte ki, hogy a pénzügyi felelősségvállalás törvényét március végéig megszavazza a parlament, ami Boc szerint „fölöttébb egészséges” lépés lenne. „A jogszabály – amelyről jelenleg a szenátus vitázik – elsősorban a pénzügyi fegyelmet vezetné be, rögzíti a többéves költségvetések keretét, megtiltja a beruházási tételek bérköltséggé való átminősítését, egyáltalán hatékonyabbá teszi a pénzügyminisztérium közpénzekkel való gazdálkodásának módját, illetve átláthatóbbá teszi a parlament és a kormány közti kapcsolatokat a költségvetés kidolgozásában” – jelentette ki a kormányfő hozzátéve, hogy a pénzügyi felelősségvállalás törvénye szorosan kapcsolódik a 2011–2013-as pénzügyi-költségvetési stratégia kidolgozásához. Egy másik, a kormány által támogatott jogszabály a helyi hatóságok kiadásainak ellenőrzési módját könnyítené meg.

Az oktatási törvényről szólva a kormányfő úgy fogalmazott, hogy az lehetővé tenné valamennyi gyermek és szülő számára a legjobb iskolákhoz és egyetemekhez való hozzáférést, és azt, hogy az oktatásba fektetett közpénz megtérül. „Ezzel a jogszabály biztosítaná a tanterv felülvizsgálását és a mennyiségi oktatásról áttérhetnénk a minőségre. Szeretnénk nagyobb szerepet adni a helyi közösségeknek az oktatási intézmények decentralizációja révén.” – mondta Emil Boc.

A szenátus gyűléstermében Emil Boc részletesen beszélt még a nyugdíjrendszer reformjáról, amely igazságos és korrekt kell legyen minden román állampolgár számára. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy 2009-ben a nyugdíjalapot másfél milliárd euróval kellett kiegészíteni az állami költségvetésből.

A polgári, illetve büntetőjogi eljárások jelenlegi törvénykönyveiről úgy vélekedett a kormányfő, hogy azokat képtelenség gyakorlatba ültetni, az új törvénykönyvek egyszerűsítenék a perrendtartást, de elsősorban csökkentenék a perek idejét.

A szenátorokhoz intézett beszédét a kormányfő azzal zárta, hogy a törvényhozásnak még ebben az ülésszakban meg kell teremteni a keretet, és foglalkoznia kell az egykamarás parlament, valamint a honatyák számának csökkentésére vonatkozó kérdésekkel, ugyanis hiteltelenné teszi a politikai elitet, ha figyelmen kívül hagyja a népszavazás eredményét.

Ez a ministerelnök több kárt tett Romániának 11 hónap alatt mint a szocik országlása Magyarországon 2002 óta..........!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Romániai allampárt újraszületése

A hét végi pártösszejövetelek amellett, hogy az ellenzék útkeresését jelzik, bizonyítják: a teljes hatalom megszerzése ellenére a Băsescu-féle Demokrata-Liberális Párt nem érzi túl jól magát. Pedig Băsescu győzelme után úgy nézett ki, legalább két és fél évre, a soron következő helyhatósági választásokig bebetonozták magukat, övék minden hatalom és a kevés dicsőség. Egyetlen dolgot azonban nem vettek figyelembe.


Egyre inkább kitetszik, hogy ez a párt korrupt és hiteltelen, s folyományaként maga az államfő is veszítget a bizalomból. Emil Boc újbóli miniszterelnökké kenése sok jót nem hozott. Ártott az államfőnek, de magának a pártnak sem használt. Kiderült, nincs válságkezelő programjuk, ráadásul ezt észre sem veszik, és oligarcháik is pont olyanok, mint annó dacumál a Năstaseéi voltak, önzőek, ridegek, pénz- és hataloméhesek. S céljaik megvalósítása érdekében az állampárt újjáélesztésén dolgoznak. Mintha észre sem vennék, hogy magatartásukkal elméletileg keresztbe tesznek az államfő választási programjának: a politikai osztály megújításának, az államreform végrehajtásának. A felszínen ez abban mutatkozik meg, hogy fittyet hánynak mind Cristian Preda, mind Monica Macovei európai parlamenti képviselők pártreformmal kapcsolatos, óvatos és igen udvarias kezdeményezéseinek. A demokraták szombaton tartott brassó-pojánai ülésén összezártak még előttük is. Valójában nem nagy kár, hogy a két nagy opportunista, Macovei és Preda szavaira keveset adnak a demokraták nagy hatalmú és nagypénzű vezetői, Berceanu, Blaga, Videanu, s a jelenlegi pártfelépítés megőrzése felé taszítják a báb pártelnököt, Emil Bocot is, hisz a jelenlegi felépítmény, szervezési forma megőrzése hosszú távon megbosszulja magát, gyengíti mind a látszólag egységes D-LP, mind Traian Băsescu hatalmát. Egyelőre a parlamenti matematika, az RMDSZ és az árulókként számon tartott függetlenek csoportja biztosítja számukra a törékeny többséget. És megjósolni sem lehet, hogy meddig.

Az ellenben már most biztosnak látszik, hogy a későbbiekben sok minden nem a törvényhozásban, a kormányban vagy a Cotroceni-palotában dől el, hanem az utcán. Az átgondolatlan, ráadásul nagyon drasztikus megszorítások ugyanis utcára viszik nemcsak a szakszervezeteket, de az elkeseredett emberek ezreit is. És erre nincsenek felkészülve az urak.