Kisebbségvédelmi keretegyezményt sürget az Európai Néppárt

Az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről fogadott el politikai nyilatkozatot az Európai Néppárt bonni kongresszusa. A dokumentum az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának kezdeményezésére került a legnagyobb európai politikai alakulat kongresszusának plénuma elé. Az Európai Unió lakosságának tíz százalékát kitevő őshonos nemzeti kisebbségek fontos kulturális, intellektuális, gazdasági és szociális értékei az Európai Uniónak, védelmük, kultúrájuk és nyelvi sokszínűségük megőrzése alapvető érdeke az egységét kereső Európai Uniónak — áll az elfogadott nyilatkozatban.


Borbély László képviselő, az RMDSZ kongresszusi küldöttségének vezetője példa nélkülinek nevezte a kisebbségekre vonatkozó dokumentum elfogadását, és hangsúlyozta, hogy az Európai Néppárt első alkalommal említi hivatalos dokumentumban az őshonos nemzeti kisebbségeket, és nem kezeli őket együtt a tíz-húsz éve Európában élő bevándorlókkal. Borbély fontosnak nevezte, hogy a nyilatkozat olyan időszakban született, amikor Szlovákiában a nyelvtörvény az anyanyelvhasználatot, Ukrajnában új rendelkezések az anyanyelvű oktatást fenyegetik.

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő kiemelte, hogy az európai kisebbségvédelem erős eszközt kapott az Európai Néppárt támogatása révén, a nyilatkozatnak jelentős politikai súlya van, hiszen hivatkozási alap lesz az Európai Parlamentben is. Winkler hangsúlyozta, hogy a néppárti dokumentum az első lépés azon az úton, amelynek végén a cél ez európai kisebbségvédelmi normarendszer megteremtése.

A Néppárt megerősítette korábbi ajánlását, hogy a nemzeti kisebbségek jogait javítani és korszerűsíteni kell, ugyanakkor bátorítja az előremutató kisebbségvédelmi intézkedéseket, és azt ajánlja a tagállamoknak, hogy folytassanak folyamatos párbeszédet az őshonos nemzeti kisebbségek képviselőivel, vonják be őket a nemzeti, regionális és helyi döntéshozatalba. Végezetül a dokumentum üdvözli az Európai Bizottság elnökének szándékát, hogy egyik biztosa a kisebbségi kérdésekkel is foglalkozni fog.

Németh—Borbély találkozó

Az energiabiztonság kérdése, az Ukrajnában élő magyar és román kisebbség helyzete, valamint a közelgő romániai elnökválasztás is szóba került a magyar Országgyűlés és a román képviselőház külügyi bizottsági elnökeinek tegnapi budapesti találkozóján.


Németh Zsolt hangot adott annak a meglátásának, hogy számos pozitív tendencia mutatkozik a magyar—román kapcsolatokban, amelyeket véleménye szerint magyar részről többpárti konszenzus vesz körül. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke úgy látja, hogy az energiabiztonság egy kiemelkedő együttműködési terület lehet a két ország között. Mint mondta, a Nabucco gázvezeték megvalósítása ma már lényegesen reálisabbnak látszik, mint korábban. Megjegyezte, hogy a két ország megkezdte gáz- és villamosvezeték-hálózatainak összehangolását, és jó ütemben halad az Arad—Szeged gázvezeték megépítése is. Mint aláhúzta, Közép-Európában csak úgy lesz gázpiac, ha megteremtik a fizikai összeköttetést az országok között.

Az Ukrajnában élő magyar és román kisebbség kérdése is szóba került a megbeszélésen. Németh Zsolt egyre aggasztóbb, a kárpátaljai magyarokat és a bukovinai románokat negatívan érintő folyamatnak nevezte, hogy a két népcsoport agresszív homogenizációs politikának van kitéve. Kijelentette: Magyarországnak és Romániának ezt nem szabad tűrnie, és a leghatározottabban fel kell lépnie az ellen, hogy az ukrajnai magyarok és románok a jövőben nem tanulhatnak anyanyelvükön. Azt a döntést, hogy nem nyomtatják ki a nemzetiségi nyelvű tankönyveket, olyan pimasz magatartásnak tartotta, amely ellen a két országnak össze kell fognia és egységesen kell fellépnie.

A romániai választási kampány kapcsán azt mondta, hogy az ott élő magyarságnak azt komolyan kell vennie, és kérte, hogy a magyarok minél nagyobb számban menjenek el voksolni, mert véleménye szerint az erdélyi magyarság részvétele az erdélyi magyar közösség életképességének lesz a jele.

Borbély László mindezt azzal egészítette ki, hogy bár az elnökválasztásig nem lesz új román kormány, a romániai magyarság, az RMDSZ bele akar szólni az ország ügyeibe az elnökválasztás után. Mint mondta, részvételükkel befolyásolhatják, hogy ki lesz Románia elnöke, a parlamenti választások után pedig akár kormányzati szerepet is tudnak vállalni. Megemlítette, hogy a Lisszaboni Szerződés életbelépését követően megnő a nemzeti parlamentek szerepe. Hozzátette, hogy ebben az ügyben megegyeztek az együttműködésről. A politikus kiemelten fontosnak nevezte a Duna-stratégiát is, mert ez a 2011-es magyar EU-elnökség idején emelkedik hivatalos rangra.