Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatásának ügyét tárgyalja az Európai Bíróság

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság szerdán tárgyalja azt a magyar-szlovák peres ügyet, amely Sólyom László 2009. augusztus 21-ére tervezett szlovákiai látogatásának szlovák részről történt meghiúsítása miatt keletkezett.

A kérdéses napon Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromba kívánt utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság - Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök - közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest „érzéketlenül” választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai – köztük magyar katonák is – bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismertté vált reformfolyamatnak.

A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva egy uniós irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnök belépését a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a Szlovákiába történő beutazást.

A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett uniós irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása Szlovákiába. A 2004/38/EK irányelv értelmében ugyanis az EU tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az uniós polgárok beutazhassanak a területükre, és csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére.

Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól - az EU legfőbb végrehajtó intézményétől, az EU-szerződések betartásán őrködő testülettől -, hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia – habár maga is tévesen hivatkozott az irányelvre – nem sértette meg az EU jogának az uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseit.

Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Budapest szerint a szóban forgó uniós irányelv igenis alkalmazható a jelen esetben, és e jogszabály alapján nem lett volna jogszerűen megtagadható a magyar államfő révkomáromi látogatása.

Az Európai Bizottság Szlovákia oldalán, úgynevezett „beavatkozóként” vesz részt az eljárásban.

Az európai integráció történetében rendkívül ritka, hogy egy tagállam közvetlenül perel be egy másik tagállamot az Európai Bíróság előtt. Eddig mindössze öt ilyen ügy volt, amelyek közül három zárult ítélettel - egy francia-brit, egy belga-spanyol és egy spanyol-brit jogvita.

A kettős állampolgárság...

Sólyom László köztársasági elnök aláírta a magyar állampolgárságról szóló törvényt, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot — közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.

Az Országgyűlés múlt hét szerdán 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. A fideszes és KDNP-s képviselők — Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt — által jegyzett javaslat értelmében a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A módosítás értelmében kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyarnyelv-tudását igazolja; továbbá, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet.
A javaslat az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

...és a megvont állampolgárság !!!!!!!!!!

Ivan Gasparovic szlovák államfő tegnap aláírta a módosított állampolgársági törvényt. A pozsonyi parlament által néhány napja elfogadott módosítás lényege, hogy az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. Szlovákia ezt a jogszabályt a magyar Országgyűlésnek a magyar állampolgársági törvényt módosító döntésére válaszul fogadta el. Pozsony szerint a magyar állampolgárságról szóló törvény, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, nemzetbiztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára. A módosított szlovák állampolgársági törvény július 17-én lép életbe.
A szlovák állampolgársági törvény módosítását a három koalíciós párt és az ellenzéki kereszténydemokraták szavazták meg. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió elutasította. A Magyar Koalíció Pártja és a Híd nem vett részt a szavazáson.
Miroslav Lajcák külügyminiszter kijelentette, hogy a szlovákhoz hasonló állampolgársági törvénye jelenleg 11 európai államnak van, köztük Csehországnak, Ausztriá­nak, illetve Szlovéniának.
Az MKP jelezte: mérlegeli, hogy a szlovák alkotmánybíróság elé viszi az ügyet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) alkotmánysértőnek tartja a szlovák állampolgársági törvény módosítását, és tiltakozik ellene. ,,Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy a szlovák kormány minden érdemleges ok nélkül állampolgárainak egy egész csoportját, akik részt vesznek az ország szellemi értékeinek és anyagi javainak előteremtésében, Szlovákiára nézve »komoly biztonsági kockázatnak« nevezze. Ezt az állam részéről a saját polgáraival szembeni hűtlenség megnyilvánulásának tartjuk" — olvasható az SZMK nyilatkozatában.

Orbán Viktor a Vajdaságban

Lesz egyesített magyar nemzet...
Majdnem közvetlenül Sólyom László köztársasági elnök után szerdán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is a Vajdaságba látogatott, programjában Nagybecskerek, Temerin, Muzslya és Zenta szerepelt, és az utóbbi közterén mintegy kétezer résztvevő előtt beszélt.


A vajdasági látogatást megelőzően, december 15-én a romániai forradalom 20. évfordulóján Temesváron mondott — egy mondatrészbe foglalva — „nemzetegyesítő beszédet", és még ezelőtt Moszkvában térült-fordult, amelyről egyik budapesti „jóakarója", az Orbán- és Gyurcsány-könyves Debreczeni József azt terjesztette, hogy az EP Néppártjának újraválasztott alelnöke valójában nem is találkozott Putyin kormányfővel, amiért aztán bocsánatot is kért.

De valójában mi is ez az Orbán Viktor-i, gyakoriságát tekintve államfőket és kormányfőket leköröző sürgés-forgás Budapesttől Brüsszelig, onnan Moszkvá­ig, majd Temesvárig és Zentáig?

Orbán Viktor tanácskozásainak és beszédeinek magva, Moszkvát kivéve, ahol az országok és népek együttműködésének más dimenziói voltak napirenden, a határokon átnyúló nemzetegyesítés konkrét lépései, egyfajta erkölcsi és politikai jóvátétel az öt évvel ezelőtti, a magyar nemzet egyesítése ellen elkövetett szégyenletes merénylet miatt, amikor 2004. december 5-én a magyar baloldal balliberálisai és szocialistái a határon kívüli magyarok kettős állampolgárságának megadása ellen uszítottak.

Ezen a vajdasági látogatáson is a nemzetegyesítés megvalósítása felé vezető út egyik lépésének szorgalmazása volt a tét. A tartományban ugyanis most dől el, hogy összegyűl-e az a 118 000 aláírás, amely a vajdasági magyar tanácsok közvetlen megválasztásához szükségeltetik, vagy a jelenlegi szerbiai törvények biztosította keretet sem tudják az ottani magyarok kitölteni, mert a radikális pártoknak és csoportosulásoknak ez az „álautonómia-törvény" az igényeit nem elégíti ki.

Orbán Viktor ezekre az ellentétekre utalt temerini látogatása során, amikor kifejtette:

,,Szabadságban élünk, tehát mindenkinek joga van másként gondolkodni. Sőt, mit több, arra is joga van, hogy másként cselekedjen. Én csak szempontokat tudok figyelmébe ajánlani az itt élő magyaroknak. A döntést maguknak kell meghozniuk. Bár jobb lenne a mostani semmiből egy ugrással a teljes autonómia világában találni magunkat, de attól tartok, hogy ez a tündérmesék világába tartozik. A mostani helyzetből az autonómia világába egy hosszabb úton juthatunk majd el. Hogy milyen hosszú ez az út, rajtunk is múlik. De itt több, egymásra építkező dolognak, döntésnek kell megszületnie. Én jó irányba tett és fontos lépésnek tartom a névjegyzékre feliratkozást. De ez nem jelenti azt, hogy az út végére megérkeztünk ezzel."

A zentai nagygyűlésen, ahol ennél határozottabban foglalt állást a nemzeti tanácsok közvetlen megválasztásával kapcsolatosan, és a választói névjegyzékbe való feliratkozásra buzdította a vajdasági magyarokat, azt is hozzáfűzte, hogy a lista minden neve kapocs az újraegyesítendő nemzeten.

Személy szerint ő és az általa vezetett közösség mindig azon az oldalon állt, amely azt gondolja és azért harcol, hogy a határon túli magyarok támogatását sohase kiadásnak, nyűgnek, tehertételnek tekintsék a magyarok, hanem a jövőbe történő beruházásnak. ,,Minden volt és minden lesz. Volt szétszakított magyar nemzet, és lesz egyesített magyar nemzet" — hangoztatta a politikus, aki arról akarja meggyőzni az anyaországi magyarokat, hogy a határokon belül és túl élő magyarok sorsa közös, vagy együtt emelkednek fel, vagy együtt süllyednek el — idézik a vajdasági magyar lapok a zentai beszédből.

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke a magyar autonómiához való jelenlegi viszonyt politikai állóháborúnak minősítette, elektronikus lapjában viszont helyet adott a másféle véleményeknek is, a vajdasági magyar hírforrásokból átvéve előbb Sólyom László, majd Orbán Viktor érvelését a nemzeti tanácsok megválasztásával kapcsolatban.

Ágoston András említett levelében a magyar autonómiák megteremtésének küzdelmét általánosítva megjegyzi, hogy ,,a magyar politikai autonómiát saját erőből egyikük sem tudta magának megszerezni. Ami csak egyet jelenthet. Azt, hogy ebben az anyaországnak, a mindenkori magyar kormánynak segítenie kell. Egyszerűen azért, mert a magyar közösségek autonómiája nem egy szervezet vagy kisebbségi politikai elit ügye, hanem az egész nemzeté."

Orbán Viktor és ezt megelőzően Sólyom László is az egész nemzet ügyének képviseletében látogatott a Vajdaságba. A leendő magyar kormányfő kifejtette, hogy húsz esztendeje él Magyarország és talán a többi közép-európai ország is az átmenet korszakában, amikor a múlt és a jövő egymás mellett létezett, sőt, folyamatosan egymás ellen harcolt. A Fidesz elnöke kijelentette továbbá: ,,egy leendő kormányzó párt vezetőjeként" azt szeretné elérni, hogy az Országgyűlés érvényt szerezzen ennek a döntésnek.

A határon túli magyarokat megtagadó pártok összezsugorodtak, vezetőik egymás torkát szorongatják — mondotta. A Fidesz és szövetségesei számára viszont ,,a csillagok kedvezően állnak" ahhoz, hogy tavasszal ,,egy választási győzelmet aratva ezt az átmeneti korszakot lezárjuk, és a magyar nemzet határok fölötti egyesítésének megrekedt ügyét kimozdítsuk". Az a kérdés — fejtegette továbbá —, hogy ,,ha lezárjuk a régi korszakot, illetve az átmenet időszakát, lesz-e elég erőnk, hogy éljünk a szabadsággal. Döntünk-e, amikor dönthetünk. Fölszó­lalunk-e, amikor módunk adódik rá, elmegyünk-e választani, amikor elmehetünk, feliratkozunk-e a névjegyzékbe, amikor kivívtuk magunknak a jogot, hogy feliratkozzunk."

Szlovák nyelvtörvény

Nemzetközileg ellenőrizhető lesz a szlovák államnyelvtörvény végrehajtása, mivel ígéretet kapott a magyar diplomácia, hogy a jogszabály végrehajtását Pozsony nyilvános kormányrendeletben szabályozza — közölte Balázs Péter külügyminiszter az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának tegnapi ülésén. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint ,,helyzet van", mivel Szlovákia már a hét végén nyilvánosságra akarja hozni a végrehajtási rendelet szövegét.


A szlovák—magyar viszony fejleményeiről beszámolva Balázs Péter emlékeztetett a Szécsényben szeptember 10-én magyar kezdeményezésre megtartott kormányfői találkozóra, a szeptember 24-én New Yorkban az ENSZ közgyűlésének idején folytatott külügyminiszteri megbeszélésre és a két tárcavezető legutóbbi, november 3-i találkozójára.

Azzal kapcsolatban, hogy Sólyom László köztársasági elnököt augusztus 21-én nem engedték be Szlovákiába, a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy szerinte Magyarország nem késlekedett, amikor úgy döntött, panasszal fordul az Európai Bizottsághoz, és kéri, a közösségi jog megsértése miatt a testület indítsa meg a kötelességszegési eljárást Szlovákiával szemben. Szerinte a magyar köztársasági elnök számára az eljárás kezdeményezése erkölcsi elégtételt jelent.

A nyáron módosított szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban felidézte: Szécsényben a szlovák és a magyar miniszterelnök vállalta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosának nyáron nyilvánosságra hozott szakvéleményét és minden ajánlását mindkét fél elfogadja. Balázs Péter értékelése szerint ezzel nemzetközi dimenziót adtak a kérdésnek. Ígéretet kaptak arra, hogy az államnyelvtörvény végrehajtását a szlovák fél nyilvános kormányrendeletben fogja szabályozni — mondta Balázs Péter, hozzátéve, hogy ezzel nyomon követhető, nemzetközileg ellenőrizhető lesz a szlovákiai magyarság által is kifogásolt törvény végrehajtása. A végrehajtási rendeletről Szlovákia előzőleg konzultál a magyar féllel — tette hozzá.

Mivel a végrehajtási rendelet még nem készült el, Szlovákiában eddig csak fenyegetések történtek a nyelvtörvény szellemében — mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a magyar diplomácia szóvá tette a szlovák külügyminisztériumnál, a szlovák postánál és a dunaszerdahelyi rendőrségnél az anyanyelvhasználatot esetleg korlátozó kezdeményezéseket.

Balázs Péter hangsúlyozta, hogy a szlovák államnyelvtörvénnyel összefüggésben többször konzultált már két szlovákiai párttal, a Magyar Koalíció Pártjával és a Híddal. Magyar részről mindent megtettünk, ami megtehető volt, és jelentősen enyhült a feszültség a két ország között — jelentette ki. Elmondta, hogy a szécsényi kormányfői találkozón elfogadott 11 pontos cselekvési terv 9. pontja alapján magyar—szlovák együttműködési tanács jöhet lére legkésőbb a jövő év elején. Ehhez a testülethez az együttműködést segítő pályázatokat lehet majd benyújtani.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke aggodalmát fejezte ki a bizottság ülésén azzal kapcsolatban, hogy tudomása szerint Szlovákia már megküldte a szlovák államnyelvtörvényre vonatkozó végrehajtási rendeletének tervezetét az EBESZ-nek, de a magyar félhez azt nem juttatta el, és semmilyen konzultációt nem folytat a végrehajtási rendeletről Magyarországgal. Szerinte ,,helyzet van", mivel Szlovákia már a hét végén nyilvánosságra akarja hozni a végrehajtási rendelet szövegét. Hangsúlyozta, hogy nem a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási rendeletének humanizálását várják el, hanem azt, hogy a törvény diszkriminatív rendelkezéseit vonja vissza Szlovákia. Szerinte a magyar félnek továbbra is a törvény módosítását kell szorgalmaznia a szlovák—magyar vegyes bizottságok ülésein.

Válaszában Balázs Péter elmondta, hogy tudomása szerint a szlovák parlamentben az MKP törvénymódosítási javaslatot fog beterjeszteni a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban.