Harry brit királyi herceg Erdélyben, ősei földjén töltötte a Húsvéti Ünnepeket

A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére terepmotorozással töltötte ideje egy részét Székelyföldön Harry herceg, II. Erzsébet brit királynő unokája.
A romániai lapok beszámolói szerint a herceget egy fiatalokból álló öttagú társaság kísérte el Székelyföldre a húsvéti ünnepekre. A társaság egy fapados légitársaság menetrend szerinti járatával érkezett péntek délben a marosvásárhelyi repülőtérre, és hétfőn este repült vissza Angliába a román fővárosból. Látogatásuk első szakaszában Kálnoky Tibor gróf vendégei voltak a miklósvári Kálnoky-kastélyban, aztán Zalánpatakon folytatták a kikapcsolódást, ahol Károly herceg, II. Erzsébet brit királynő fia – Harry herceg apja – vásárolt meg és újíttatott fel több falusi házat.

Harry herceg székelyföldi tartózkodása alatt végig igyekezett távol tartani magát az újságíróktól. Ennek ellenére a romániai bulvársajtó fotósainak sikerült lencsevégre kapniuk, amint a húsvéti székelyföldi havazásban terepmotor nyergébe száll. A herceg a zord időjárási viszonyok ellenére a motoron járta be a Zalánpatak környékén fekvő dombokat. Mint Kálnoky Tibor a román televízióknak elmondta, motoros kalandozásával a herceg komoly fejtörést okozott a biztonságát szavatoló testőröknek.

A herceg két helyi elöljárót fogadott. Nagy István, Barót város polgármestere (melyhez közigazgatásilag Miklósvár tartozik), és Kasléder József, Málnás község polgármestere (melyhez közigazgatásilag Zalánpatak tartozik) szilvapálinkát vitt ajándékba a vendégnek. Nagy István az újságíróknak elmondta, hogy a hercegnek ajándékozott pálinkát maga főzte.

A beszámolók szerint a vendéglátók a helyi hagyományos húsvéti ételekkel kínálták a herceget, aki el volt ragadtatva az erdélyi ízektől. A vendéglátók beszámolói szerint azzal a meggyőződéssel távozott, hogy kedvezőbb időjárási viszonyok között érdemes lesz még visszatérnie Székelyföldre.

Harry herceg először járt Székelyföldön, de apja, Károly herceg visszatérő vendégnek számít Erdélyben. A Kovászna megyei Zalánpatakon és a Brassó megyei Szászfehéregyházán vásárolt egykori parasztházakat és birtokokat, ezeket a helyi hagyományoknak megfelelően újíttatta fel.

Károly herceg több interjúban is elmondta, hogy Erdély tájai lenyűgözik, és úgy vélekedett, meg kellene azokat őrizni minél természetesebb formájukban. 2011. májusi látogatásán a román közszolgálati televíziónak azt nyilatkozta, „Románia legjobb exportterméke Erdély”, szerinte Nagy-Britannia sem rendelkezik ilyen értékes kinccsel.

A brit királyi család erdélyi gyökerekkel is rendelkezik.

II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia.

A Rhédeyek az Aba nemzetségből származó egyik legrégebbi magyar nemesi család. Erdőszentgyörgyön volt e család nyári rezidenciája, és itt született 1812. szeptember 21-én Rhédey Klaudia.

Klaudia az arisztokrácia híres bécsi udvari bálján ismerkedett meg Württembergi Sándor Tech herceg huszárezredessel, és egymásba szerettek. 1835-ben köthettek házasságot. Három gyerekük született, két lány és egy fiú, Ferenc. Klaudia éppen negyedik gyerekével volt várandós, amikor 1841. szeptemberében Erdélyből férje után utazott Grazba, ahol az már tábornoki rangban hadtestparancsnok volt. Graz közelében a megbokrosodott lovak a hintót az árokba borították. Klaudia 1841. október 1-én Pettauban belehalt sérüléseibe. Holttestét, óhaja szerint, hazaszállították szeretett Erdélyébe, és az erdőszentgyörgyi templomban helyezték végső nyugalomra.

Klaudia fia, Tech Ferenc herceg feleségül veszi Mary Adelaide, angol hercegnőt, lányuk Tech Mary Victoria, angol és ír hercegnő feleségül megy V. György, Anglia és Írország királyához. Fiuk, VI. György, Anglia és Írország királya feleségül veszi Elisabeth Bowes-Lyon hercegnőt, lányuk II. Erzsébet, Anglia és Írország királynője.

Erdőszentgyörgy lakói ápolják a grófnő emlékét. A református gyülekezet az alatt a fekete márvány emléktábla alatt imádkozik, amelyet Klaudia unokája, Mary Victoria walesi hercegnő állíttatott nagyanyja emlékére. Mary hercegnőnek sokat beszélhetett édesapja tündérszép nagyanyjáról, a magyar grófnőről, mert a királyné még trónörökösnő korában márványtáblát állíttatott elhalt nagyanyjának emlékezetére az erdőszentgyörgyi református templomban.

800 éves Miklósvár

Szombaton délelőtt a baróti Csala kürtje fúvószenekar toborzójával kezdődött a Kálnoky kastély udvarán a falu első írásos említésének 800. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat.

A szervezők nevében a vendégeket Csíki Matild-Mónika köszöntötte, majd Nagy István, Barót polgármestere, Gyenge József falufelelős, a Pro Miklósvár Egyesület elnöke és gróf Kálnoky Tibor lépett a mikrofon elé.

Nagy István arról szólt, hogy a miklósváriak büszkék lehetnek 800 éves településükre és elődeikre, majd a kisemberek szerepvállalásáról beszélt, amely olykor sokszor fontosabb lehet, mint a királyoké vagy a generálisoké, annak ellenére, hogy közéleti szerepükről sokkal kevesebbet hallunk. A polgármester sajnálatát fejezte ki az át nem adott kultúrotthon miatt is, egyben megígérte, hogy az eseményre azért hamarosan sor kerül, a hajlék pedig úgymond a „köznépet” fogja szolgálni.

Gyenge József a kerek évfordulóval járó jótéteményeket említette, amelyek hozzájárulhatnak a falu fellendüléséhez és egyben figyelmeztetett: az, hogy Miklósvár Székelyföld első írásban említett települése, kötelességeket is ró a lakóira. Első lépésként a magyarországi Kakucs községgel törekednek testvértelepülési kapcsolat kialakítására.

Gróf Kálnoky Tibor a rendezvény társszervezőjeként és házigazdájaként a helyi identitástudat fontosságát emelte ki, amelynek kovácsolásában több régi miklósvári családdal egyetemben részt vállaltak a több mint hét évszázados történelmi múlttal rendelkező Kálnokyak is.

– E kis falu történelme egyben Székelyföldé és a magyarságé is, az idelátogatókat pedig egyfajta titkos erő hatja át. Átélik a csodát, amely annyira jellemző Miklósvárra, az itt lakó egyszerű, kedves emberek által. A falunak ezt a varázsát kell megőriznünk az elkövetkezőkben is – mondta Kálnoky Tibor.

A beszédek után a kastély épületében a nagyváradi Sotto Voce együttes adott rövid koncertet, majd Hlavathy Károly és Demeter Zoltán fotókiállítást nyitott meg: a faluban április 15- 19. között lezajlott fotóművészeti alkotótáborban készült fényképekből láthatott nagyszerű válogatást a közönség. A kiállított 57 fotó mellett további csaknem ezer művészfotót digitális formátumban bocsátottak a falu rendelkezésére az alkotók: Hlavathy Károly, Antal Levente, Balázs Ödön, Kelemen Lajos, Kovács László Attila, Sebestyén Béla és Vinczefi László.

A falu egykori életét bemutató kiállítás is megnyílt: a régi fotókat Csíki Matild válogatta össze a falu lakóitól, kinagyíttatásuk Szabó Attila, Budapesten élő miklósvári informatikus érdeme. Egy másik teremben ugyanakkor Nagy Botond sepsiszentgyörgyi levéltáros régi dokumentumok fotókópiái alapján rekonstruálta Miklósvár történelmének egy-egy szeletét.

Mindezek után a 800 éves falu éle - tének egykori eseményeit dr. Egyed Ákos és Cserey Zoltán történészek elevenítették fel, Fehér János művészettörténész pedig a település építészeti nevezetességeiről tartott előadást. A délutáni órákban kulturális és szórakoztató programok, a kastély udvarán felállított sátrak alatt pedig finomságok várták az idelátogató közönséget.

Vasárnap délelőtt a katolikus templomban ünnepi szentmisét tartottak, majd felavatták az iskola bejárata előtti emlékművet, amelyet a faluközösség állított „az előttük járók emlékére és a kései utódoknak tanúságul”. Az avatón beszédet mondott Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, Tamás József segédpüspök pedig megáldotta és megszentelte az emlékjelet.

gróf Kálnoky Tibor a 21. századi Erdélyben

Gróf, de – elmondása szerint – mindennapi életet él állatorvos feleségével, Annával és három gyerekükkel az erdővidéki Miklósváron. Régi parasztházakat újítanak fel, odafigyelve a legkisebb részletekre is, lovasiskolát működtetnek közel 30 lóval immár több mint 20 éve. De a nagyvilági körökben is ott forognak, a gróf és felesége részt vett a brit trónörökös, Vilmos herceg és Kate Middleton áprilisi esküvőjén.

Kálnoky Tibor azt mondja, a Daily Mailnek eladott meghívottlistán szereplő erdélyi arisztokrata párt úgy emlegette az angol napilap, mintha maga a misztikus Drakula vett volna részt a ceremónián. De az egyetlen magyar meghívott párra egyaránt felfigyelt a romániai és a magyarországi média, így kerültek a korábbinál is jobban az érdeklődés középpontjába.

A bőrönd és az erkölcsi parancs

Az 1990-es évek derekán ősei földjére visszatelepedett gróffal a szerdán este bemutatott számában a Székelyföld kulturális folyóirat is interjút közölt, a lapszám ismertetőjére pedig Kálnokyt is elhívták Csíkszeredába. Az eseményen Oláh Gál Elvira újságíró, az interjú készítője beszélgetett újfent az egyik legismertebb erdélyi nemessel. A csíkszeredai közönség pedig így tudhatta meg azt, hogy Kálnoky Tibor 20 éves korában nagyapja, Kálnoky Hugó régi bőröndjében talált rá családja dokumentációs hagyatékára, a családi levéltárra, amelyet menekülés közben mentett ki.

Az iratok között olyan levelekre bukkant a fiatal gróf, amelyek révén életre kelt a saját múltja: ekkor kérte édesapját, jöjjenek viszsza Erdélybe, arra a vidékre, amely akkor a Ceauşescu-rezsim legsötétebb éveit élte. 1987-ben látogattak vissza a nagyszülők menekülése óta először Kőröspatakra. A helyiek felismerték, és szívélyesen fogadták Tibor édesapját, annak ellenére, hogy 3-4 éves kisgyerek volt, amikor az egész arisztokrata család menekülni kényszerült. A kommunizmus ugyanis megnehezítette a nemesi családok életét, a rendszer célja az volt, hogy kisemmizze őket, ellehetetlenítse az életüket. Kálnoky Hugó, a nagyapa ráadásul újságíróként dolgozott, a román sajtóból fordított újságcikkeket külföldi hírügynökségeknek, ez pedig tökéletes ürügy volt a román hatalom számára ahhoz, hogy kémkedéssel vádolják. Először Magyarországig toloncolták a nagyapát, majd az egész családnak nyugatabbra kellett menekülni.

Kálnoky Tibor már Münchenben született 1966-ban, anyanyelve német, iskoláit angol nyelven kezdte a franciaországi Antibes-ban. Franciaországban, Amerikában és Németországban élt, de a nagyapja bőröndjének felfedezése után ráébredt: Erdélyben van az igazi otthona. Az 1987-es hazalátogatásuk után édesapja is Erdélynek élt: mindent megtett annak érdekében, hogy visszajárhassanak, emellett segélyakciókat is szervezett, sőt napjainkban, immár peres eljárásokra kényszerülve azon munkálkodik, hogy visszaszerezze Kőröspatakon a család jogos tulajdonát.
Gróf Kálnoky Tibor végül a kilencvenes évek derekán megvalósítva álmát visszaköltözött családja birtokára, és feleségével, dr. Boga Anna marosvásárhelyi állatorvossal, valamint három gyermekükkel él Miklósváron. Erkölcsi parancs is egyébként a családban, hogy „a Kálnoky családból valakinek mindig Erdélyben kell élni”.

A lovaskultúra

A Kálnoky család ősi öröksége a lovaskultúra, Kálnoky Antal a 18. század elején saját huszárezredet állított fel és birtokolt (Kálnoky-huszárok), akik részt vettek a madéfalvi veszedelemben is 1764-ben, emellett Kálnoky Hugó, Tibor dédapja pedig az Osztrák–Magyar monarchia legjelesebb lovasa volt. Anna asszony, aki már gyerekkorában is lovagolt, „visszalopta” a családba a lovaglás hagyományát, a lovak iránti szeretetet. Jelenleg egy lovasiskolát működtetnek mintegy 30 állattal, ahová többek között Sepsiszentgyörgyről és Brassóból is érkeznek érdeklődők, többnapos lovas túrákat is szerveznek, szállást pedig az általuk felújított vendégházakban biztosítanak a lovasoknak. „A székelyek nagy lovasnemzet voltak, szép dolog lenne, ha a lovaskultúrát újra fel lehetne éleszteni” – mondta el a Krónika kérdésére a gróf.

Kastélyok, vendégházak

A miklósvári kastély egyébként nincs a család tulajdonában, azonban hosszú távra haszonbérbe vették, és kialakítottak benne egy lakosztályt. A gróf a szerdai beszélgetésen kihangsúlyozta, nem céljuk a kastélyturizmus. Véleménye szerint a kastélyok felújítása hatalmas befektetést jelent, és annak, hogy ezeket turisztikai célokra használják, Romániában nem is létezik járható útja. Egyszerű parasztházakat vásárol és újít fel saját embereivel 2-3 éves munka során úgy, hogy a ház rendelkezzen a minimális komforttal, de megmaradjon eredeti szépsége, egyszerűsége. Az az alapelv – amely a házak felújításánál is érvényesül –, miszerint az embereknek vissza kell találniuk a természethez, hozta össze a grófot Károly herceggel, a brit trón örökösével is, aki 2006-ban járt először Miklósváron. Az angol királyi ház trónörökösét annyira megérintette az a hely, hogy úgy érezte, részt akar venni a természeti örökséget megmentő munkában. Kálnokyék Zalánpatakon készítettek el egy, a herceg által megvásárolt házat, amit néhány hete vett át az angol királyi család sarja ittjártakor. A ház egyébként annak a bírónak épült annak idején, aki a Kálnoky Sámuel által alapított üveghutát felügyelte, amelyben külföldi szakemberek közreműködésével hatalmas katlanokban készítették az üveget. Amint kiderült, a kolozsvári Szent Mihály-templom színes üvegablakai mind ezekből a zalánpataki üvegekből vannak berakva.

A mai arisztokraták és Erdély értékei

A nyugati világból hazatért gróf úgy véli, azon a vidéken, ahol családjával él, még létezik kapcsolat ember és természet között, a legfontosabb céljuk pedig, hogy ezt fenntartsák. „Nyugaton már nincs, itt még megvan az emberi harmónia a természettel, az épített örökséggel, szeretnénk egy olyan életet élni, amit nem a fogyasztás, a siker diktál, hanem be kell látnunk azt, hogy halandók vagyunk, lassabban kellene élni, jobban átérezni mindent” – mondta a gróf. Életükhöz nemcsak a házfelújítások tartoznak hozzá, hanem a különböző, Erdélyben élő nemesi családokkal is kapcsolatot tartanak fenn. „Ahogy visszatértünk, újraalakultak ezek a körök, mintha nem történt volna meg az 50 év kommunizmus. Minden pénteken bridzsezünk Mikesékkel Uzonban például, de Bethlen Anikóval is, Hallerékkel is kapcsolatban vagyunk, úgyhogy van egy egész csoport ember, akik együvé tartozunk” – mesélte gróf Kálnoky Tibor.

A gróf számára egyébként a cím az identitást jelenti, a miklósváriak pedig büszkék arra, hogy van egy grófjuk. „Az arisztokráciát születése kötelezi: lehet akármekkora hatalma és vagyona valakinek, de nem lehet arisztokrata, ha nem annak született. Az alkotmányos monarchiákban a királyság is kifejezi egy nép identitását, képvisel egy értékrendet, egy népet és a történelmi folytonosságot. Ezt semmivel nem lehet pótolni, és ezért valahogy a történelmi családok vissza kellene nyerjék súlyukat a társadalomban” – vallja Kálnoky Tibor.

A hercegi nász

A családtörténet mesélése mellett nem maradhatott el a részletes beszámoló a brit hercegi nászról sem, amelyet ugyebár az évszázad esküvőjeként emlegetnek. Hazatértüket követően természetesen sokan érdeklődtek tőlük a grandiózus eseményről, Anna asszony pedig úgy vélte, pökhendiség lenne részükről, ha nem mesélnek. „Az esküvő egy mesebeli dolog volt, ilyen csak egyszer van. Szerintem az angolok világbajnokok ilyen esküvők megszervezésében, minden utolsó részletre figyelnek. Tegnapelőtt érkezett postán egy kis csomag, benne egy tortaszelettel” – mesélte mosolyogva a gróf, aki – mint mondta – feleségével hirtelen azt sem tudta eldönteni, hogy megegyék-e a finomságot, vagy lefagyasszák, s ereklyeként őrizzék. „A családnak voltak különböző ereklyéi, mint Mátyás király gyűrűje, Zrínyi Miklós kardja, most pedig megvan a Vilmos tortaszeletje” – viccelődött Kálnoky. Ugyanakkor megtudhattuk, hogy az erdélyi gróf által felöltött bocskainak nagy sikere volt a fiatal hölgyek körében az esküvőn.

Károly herceg: Románia legjobb exportterméke Erdély

Erdély a legjobb exportterméke Romániának – nyilatkozta az ötnapos erdélyi látogatáson tartózkodó Károly brit herceg a román televíziónak. A trónörökös szerdán a Hargita megyei Csíkdelnére látogatott, ahol találkozott a helybéliekkel, megtekintette a árpád-kori Szent János templomot, és otthonában meglátogatott egy, a faluban letelepedett brit állampolgárt. Kedden este Károly herceg háromszéki elöljárókkal találkozott zalánpataki birtokán, a brit korona várományosa többek között az autentikus székely falvakról érdeklődött.

A brit trónörökös a Csíkszeredától nyolc kilométerre fekvő falu határában álló templom mellett kezdte látogatását, ahol egy mocsaras rész terült el, és ahol Demeter László, a Sapientia EMTE csíkszeredai biológus kutatója egy nagyon ritka békafaj életét tanulmányozza. Károly herceg mintegy fél órát sétált a helyszínen a kutató társaságában.

Miután megtekintette a Szent János templomot, a herceg meglátogatott egy brit állampolgárt, aki Csíkdelnén telepedett le. Dr. Barbara Knowls biológus megvásárolt egy hagyományos csíkdelnei házat, amelynek felújítása jelenleg folyik. Knowls a sajtónak elmondta, tavaly találkozott először a herceggel a Maros megyei Szászkézden, ahol a trónörökös részt vett egy tejfeldolgozó üzem felavatásán.

Károly herceget étellel is kínálták, ő azonban csak sajtot evett, a szalonnához, fasírthoz, füstölt kolbászhoz nem nyúlt. Megkóstolta a helyben főzött pálinkát is, majd kérésére megtanították kaszálni. Ez annyira tetszett neki, hogy megkérte a jelenlevőket: küldjenek neki egy kaszát Nagy-Britanniába.

A brit trónörökös kedden a román közszolgálati televíziónak nyilatkozott erdélyi és romániai benyomásairól. Az intézmény közleménye szerint Károly azt mondta, hogy „Romániának a legjobb exportterméke Erdély”, szerinte Nagy-Britannia sem rendelkezik ilyen értékes kinccsel.

Károly herceg kedd este a Kovászna megyei Zalánpatakon levő birtokán helyi önkormányzati vezetőkkel is találkozott. A másfél órás megbeszélésen részt vevő Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke szerint a brit trónörökös a helyi termékekről és hagyományokról, valamint az autentikus székely falvakról érdeklődött. A találkozón jelen volt György Ervin prefektus, Nagy István baróti polgármester, valamint Kasléder József málnási elöljáró is.

„Nagyon fontos jelzés Zalánpatak, Háromszék és az egész Székelyföld számára az, hogy a brit korona örököse birtokot vásárolt ebben a faluban” – fogalmazott Tamás Sándor, aki méltatta a Miklósváron élő gróf Kálnoky Tibor ebben játszott szerepét is. A megyei tanácselnök hozzátette: reméli, hogy Károly herceg életmódja példaként szolgál mások számára is a helyi hagyományok megőrzése tekintetében.

A herceg hétfőn meglátogatott a Maros megyei Szászkézden egy norvég támogatásból korszerűsített tejfeldolgozó üzemet, Szászfehéregyházán pedig felavatta Románia első biológiai szennyvíztisztítóját.

Károly herceg már évek óta különösen vonzódik Erdély szász építészeti örökségéhez. Több falusi birtokot megvásárolt, a brit Mihai Eminescu Alapítvány pedig az egykori hagyományos építészeti stílust tiszteletben tartva több tucatnyi szász házat restaurált.

A herceg korábban kifejtette, hogy Erdély tájai lenyűgözik, és szerinte meg kellene azokat őrizni minél természetesebb formájukban. Károly biotermékeket is előszeretettel fogyaszt, erdélyi látogatásai alkalmából rendszerint résztvesz a helyiek által szervezett hagyományos termékek bemutatóján.

2008-ban úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy „Erdély a vérében van”, és különleges módon ragaszkodik Romániához, kifejezetten Erdélyhez.