Kettős mérce zászlóügyben-Érvénytelenítette a bíróság a Kovászna megye lobogóját

A brassói táblabíróság érvénytelenítette a Kovászna megyei önkormányzat által öt évvel ezelőtt elfogadott, a megye zászlójára vonatkozó határozatot, helyet adva a prefektúra fellebbezésének.

Codrin Munteanu korábbi prefektus egy évvel ezelőtt, a beiktatása után 22 közigazgatási pert kezdeményezett a magyar szimbólumok és a kulturális intézmények megnevezései ellen, többek között Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy zászlója miatt is. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint a bírósági döntés két részre osztja Romániát: román és székely megyékre: míg román megyékben lehetőség van a jogok gyakorlására, a székely megyékben erre nincs lehetőség.


Kettős mérce zászlóügyben

Példaként említette, a brassói táblabíróság egy épületben van a prefektúrával és a Brassó Megye Tanácsával, a bejárat előtt Románia zászlója mellett ki van függesztve Brassó megye zászlója is. A háromszéki politikus kivetítőn mutatta be, hogy több romániai megyének és településnek van saját lobogója, például Fehér, Arad, Ialomiţa, Máramaros vagy Temes megyéknek, a városok közül Arad, Brassó, Bákó, Nagyvárad, Roman, Slobozia is használ saját zászlót. "Még a Galac megyei Bălăbăneşti községnek is lehet saját zászlója, csak Kovászna és Hargita megyéknek nem szabad" – jegyezte meg Tamás Sándor. Rámutatott továbbá, a kormányrendelet szabályozza a közigazgatási egységek keretstatútumát: a 2002-es jogszabály szerint a közigazgatási egységek megalkothatják saját jelképeiket. Ehhez képest a prefektúra azért perelt, mert meglátása szerint nincs törvény a helyi zászlók elfogadásáról. Az elöljáró hangsúlyozta, a megyezászlót nem távolítják el a megyeháza homlokzatáról, diplomáciai és politikai úton folytatják a küzdelmet.

Nemzetközi fórumokhoz fordulnak

A döntés előrevetíti Sepsiszentgyörgy város zászlójának a sorsát is – jegyezte meg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, hozzátéve, hogy a június 25-én sorra kerülő tárgyalásig a perbe civil szervezeteket is bevonnak. A törvény szerint az önkormányzatok kénytelenek elfogadni a táblabíróság végleges döntését, a civilek azonban kedvezőtlen döntés esetén a Strasbourgi Emberjogi Bíróság elé vihetik az ügyet.

Antal úgy véli a megyezászlóval kapcsolatos döntést lehet optimistán is értelmezni, hogy kiderült végre, a Székelyföld különleges státust élvez, ahol másként alkalmazzák az ország törvényeit. "A pesszimista megközelítés az, hogy újabb magyarellenes döntés született. De mi nem vagyunk sem optimisták, sem pesszimisták, katonanemzet fiai vagyunk, és megyünk előre" – fogalmazott a politikus.

Antal Árpád hangsúlyozta, meg kell mutatni a világnak, hogy Romániában diszkriminálják az erdélyi magyarokat, a törvényeket úgy alkalmazzák, hogy jogaikat csorbítsák. Elmondta továbbá, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki irodája összeállított egy 15 oldalas előzetes jelentést a nyelvi és a kisebbségi jogokról. "Megnyugtatom azokat, akik ettől a kiadványtól idegesek lettek, és akik félnek az igazságtól, hogy ez a jelentés nem az Európa Tanács számára készült. A strasbourgi szervezet elé egy százszor részletesebb és tartalmasabb jelentéssel járulunk, bizonyítva, hogy Románia semmibe veszi a kisebbségek jogait" – mondta Antal Árpád. Amint arról beszámoltunk, az elmúlt év októberében a Maros megyei táblabíróság jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei önkormányzat egyik 2009-ben hozott határozatát, amellyel a megye jelképévé tették a székely zászlót.

Jól érzi magát Zalánpatakon a brit trónörökös

Károly herceg szemlátomást jól érzi magát Zalánpatakon: tegnap a délelőtti órákban a sajtó figyelő tekintetétől nem zavartatva járta körbe vendégházának minden zugát, elbeszélgetett az egyik melléképületet javító mesteremberekkel, majd egy félig zárt pihenőhelyen elfogyasztotta ebédjét, s talán borozott is vendégeivel.

Déli kettőkor gróf Kálnoky Tiborral, Annával és néhány barátjával gyalog indultak sétálni. A vendégház kapujában váró újságíróknak nem kívánt nyilatkozni, de az azt firtató kérdésre, hogy miként telt első, Zalánpatakon töltött estéje, azt válaszolta, remekül, különleges élményt jelentett.
Az első tévések és újságírók már reggel kilenc óra előtt ott állnak a szépen felújított, elődeink erejét és jó ízlését dicsérő kapu előtt. Előkerülnek a kamerák – marosvásárhelyi, sőt, kolozsvári kolléga is érkezett, hajnalban indultak, hogy reggelre ideérjenek –, mindenki azt lesi, mi történik az alacsony kerítés mögött. Biztos jelként, hogy Károly herceg felébredt, az egyik melléképület javításán dolgozók kalapálnak, majd vakolásba kezdenek. A miklósvári Kálnoky-birtokon dolgozókat mikrobusz hozza. Velük sem lehet szóba állni. Nem is csoda, hiszen az hírlik, titoktartási szerződést írattak alá velük. Egy hatvan év körüli, teljesen ősz férfi érkezik Málnás irányából. Közeli barátja lehet Károly hercegnek, három esztendővel ezelőtt is elkísérte Erdővidékre – véljük a régi ismerőst felfedezni benne.
Több mint egy óráig nem történik semmi, majd a tornácon feltűnik a walesi herceg. Kísé­retével körbejárja a telket, még a legjelentéktelebbnek tűnő vendégházba is bekukkant, a vakolással jól haladókkal hosszasabban elbeszél­get. Visszavonul, s helyette nemsokára Kálnoky Anna jön ki egyezkedni a sajtóval: ha megígérik, hogy a sétálni kívánó vendéget nem követik, részük lesz némi integetésben és lencsevégre kapható mosolyban. A több órája derűs napsütésben várakozó, meglehetősen elfáradt sajtós sereg kész egyezséget kötni. Fél óra múlva a vendégház kapuja szélesre tárul, s kis idő múlva átlagos ruhába öltözötten megjelenik a Kál­noky házaspár által közrefogott Károly herceg. Mintegy köszönetképpen a megértésért lassan, ráérősen haladnak el előttünk. Az egyik kolléga jó angolsággal megkérdi, miként telt az első, Zalánpatakon töltött estéje, éjszakája. A trónörökös nem állt meg, de kicsit visszafordulva két szóban válaszolt: különleges élmény volt.
Málnás község polgármestere, Kasléder József, aki Tamás Sándor megyeitanács-elnök és György Ervin kormánymegbízott társaságában estére hivatalos a vendégházba, alig akar kötélnek állni, s nyilatkozni arról, mit is jelenthet Zalánpatak számára a walesi herceg megtelepedése. "Ör­vendek, hogy a megye legeldugottabb sarkába, Zalán­patakra fektetett be, remélhetőleg egy kicsit ezen egyre öregedő településre irányítja a világ figyelmét" – nyilatkozza, majd elárulja, este hagyományos ételeinkből, szalonnából, kolbászból álló kóstolóval szándékszik meglepni a magas rangú vendéget.
A herceg házának közvetlen közelében lakó Konsza Sámuel kerül a sajtó érdeklődésének középpontjába. Mint mondja, előző nap arra lett figyelmes, hogy este három terepjáró érkezett, majd a boltban hallotta, a középsőben volt a herceg. Károly herceget nem látta még, de büszke, hogy ilyen szomszédja van, azt reméli, fejlődést hoz a zömében nyugdíjasok által lakott falunak. Bogdán Margittal az úton találkozunk, Kál­nokyékat dicséri, rendesek, akárkivel szóba állnak. Hogy miért jött ide a herceg? Mert valószínűleg megtudta, ez a világ legszebb helye... – állítja nem kevés büszkeséggel. Préda Imre kaszát ver, amikor belépünk az udvarra. Azt mondja, örvend, hogy a trónörökös itt vett birtokot, mert az hírnevet biztosít a falu számára, s talán mások is kedvet kapnak ide jönni, s egy-két embernek még munka is akad.
Károly herceg és kísérete ma a Csíkszereda melletti Delnére utazik, ahol a tanösvény mentén sétál, majd megtekinti a Szent János-templomot, svédasztalos vacsoránál többek közt a Pogány-havas Kistérségi Fejlesztési Egyesület tagjaival találkozik, végül helyi idegenvezető társaságában kétórás gyalogtúrán vesz részt. Pénteken szintén gyaloglás szerepel programjában, este viszont helyi zenészek és táncosok előadását követően fogyasztja el vacsoráját. Szombaton Kálnoky Tibor kíséri el a maros­vásárhelyi repülőtérre, ahonnan Bukarestbe, majd Londonba utazik.

Károly herceg: Románia legjobb exportterméke Erdély

Erdély a legjobb exportterméke Romániának – nyilatkozta az ötnapos erdélyi látogatáson tartózkodó Károly brit herceg a román televíziónak. A trónörökös szerdán a Hargita megyei Csíkdelnére látogatott, ahol találkozott a helybéliekkel, megtekintette a árpád-kori Szent János templomot, és otthonában meglátogatott egy, a faluban letelepedett brit állampolgárt. Kedden este Károly herceg háromszéki elöljárókkal találkozott zalánpataki birtokán, a brit korona várományosa többek között az autentikus székely falvakról érdeklődött.

A brit trónörökös a Csíkszeredától nyolc kilométerre fekvő falu határában álló templom mellett kezdte látogatását, ahol egy mocsaras rész terült el, és ahol Demeter László, a Sapientia EMTE csíkszeredai biológus kutatója egy nagyon ritka békafaj életét tanulmányozza. Károly herceg mintegy fél órát sétált a helyszínen a kutató társaságában.

Miután megtekintette a Szent János templomot, a herceg meglátogatott egy brit állampolgárt, aki Csíkdelnén telepedett le. Dr. Barbara Knowls biológus megvásárolt egy hagyományos csíkdelnei házat, amelynek felújítása jelenleg folyik. Knowls a sajtónak elmondta, tavaly találkozott először a herceggel a Maros megyei Szászkézden, ahol a trónörökös részt vett egy tejfeldolgozó üzem felavatásán.

Károly herceget étellel is kínálták, ő azonban csak sajtot evett, a szalonnához, fasírthoz, füstölt kolbászhoz nem nyúlt. Megkóstolta a helyben főzött pálinkát is, majd kérésére megtanították kaszálni. Ez annyira tetszett neki, hogy megkérte a jelenlevőket: küldjenek neki egy kaszát Nagy-Britanniába.

A brit trónörökös kedden a román közszolgálati televíziónak nyilatkozott erdélyi és romániai benyomásairól. Az intézmény közleménye szerint Károly azt mondta, hogy „Romániának a legjobb exportterméke Erdély”, szerinte Nagy-Britannia sem rendelkezik ilyen értékes kinccsel.

Károly herceg kedd este a Kovászna megyei Zalánpatakon levő birtokán helyi önkormányzati vezetőkkel is találkozott. A másfél órás megbeszélésen részt vevő Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke szerint a brit trónörökös a helyi termékekről és hagyományokról, valamint az autentikus székely falvakról érdeklődött. A találkozón jelen volt György Ervin prefektus, Nagy István baróti polgármester, valamint Kasléder József málnási elöljáró is.

„Nagyon fontos jelzés Zalánpatak, Háromszék és az egész Székelyföld számára az, hogy a brit korona örököse birtokot vásárolt ebben a faluban” – fogalmazott Tamás Sándor, aki méltatta a Miklósváron élő gróf Kálnoky Tibor ebben játszott szerepét is. A megyei tanácselnök hozzátette: reméli, hogy Károly herceg életmódja példaként szolgál mások számára is a helyi hagyományok megőrzése tekintetében.

A herceg hétfőn meglátogatott a Maros megyei Szászkézden egy norvég támogatásból korszerűsített tejfeldolgozó üzemet, Szászfehéregyházán pedig felavatta Románia első biológiai szennyvíztisztítóját.

Károly herceg már évek óta különösen vonzódik Erdély szász építészeti örökségéhez. Több falusi birtokot megvásárolt, a brit Mihai Eminescu Alapítvány pedig az egykori hagyományos építészeti stílust tiszteletben tartva több tucatnyi szász házat restaurált.

A herceg korábban kifejtette, hogy Erdély tájai lenyűgözik, és szerinte meg kellene azokat őrizni minél természetesebb formájukban. Károly biotermékeket is előszeretettel fogyaszt, erdélyi látogatásai alkalmából rendszerint résztvesz a helyiek által szervezett hagyományos termékek bemutatóján.

2008-ban úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy „Erdély a vérében van”, és különleges módon ragaszkodik Romániához, kifejezetten Erdélyhez.

Illegális a háromszéki magyarok világtalálkozója?

Elmarasztalta a brassói táblabíróság a Kovászna megyei önkormányzatot a háromszéki magyarok világtalálkozójának megszervezéséért. Tamás Sándor megyei tanácselnök elmondta, tudomást szerzett a döntésről, de a végzést még nem kapta kézhez, ezért nem tudja, milyen lépéseket tesznek a következőkben.

Az önkormányzatot feljelentő Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma azt sérelmezte, hogy közpénzekből jelentős összegeket fordítottak egy olyan rendezvényre, amely kizárólag magyaroknak szólt, és kizárták a megye 25 százalékos románságát, illetve a többi itt élő nemzetiséget, a romákat és a zsidókat.

Ioan Solomon, a fórum elnöke feljelentésében az alkotmány, a közigazgatási, valamint a diszkriminációellenes törvény több cikkelyére hivatkozva kifejti: mivel közpénzekből finanszírozott rendezvényről van szó, diszkriminálták és másodrangú polgárokként kezelték a térség más nemzetiségű lakóit.

Solomonék nyilvános bocsánatkérésre tartottak igényt, valamint arra, hogy a közpénzekből ugyanannyit, vagyis 1,1 millió lejt fordítsanak egy román rendezvény megszervezésére. Tamás Sándor elmondta, a találkozót ezentúl is megszervezik, hisz a megyében élő 75 százalékos magyarságnak erre joga és igénye van.

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját 2007-ben szervezték meg első alkalommal, amikor a Pincetetőn felavatták a rendezvény szimbólumát, a 12 oszlopos emlékművet. A tervek szerint a találkozót évente megszervezik, és négyévente nagyszabású rendezvényre kerül sor. A találkozók záróakkordjaként augusztus 20-án este minden háromszéki településen kigyúlnak az őrtüzek, amelyek jelzik, hogy a települések ezentúl is hazavárják szülötteiket.

Hát az ördög nem alszik ha magyarokról van szó. ......................!!!!!!!!!!!!!!!!!!! De ki birtunk mi már sokkal durváb döntéseket is. A szamár bögés nem hallatszik fel a menyországba.!!!!!!

Magyar prefektust akar az RMDSZ

Magyar prefektust szeretne Háromszéken az RMDSZ kormányzati szerepvállalás esetén, és az egy évvel ezelőttinél jobb magyar arányt a megyei intézmények vezetőinél — nyilatkozta Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke.
Vasárnap ismét egyeztetett Bukarestben az RMDSZ és a D-LP, ám egyelőre erre a szintre még nem jutottak el, csak azt követően kezdenek konkrétumokról tárgyalni, ha az alkotmánybíróság hivatalossá teszi a választások eredményét.

Első lépésként a kormány összetételéről, majd a prefektusokról és a megyei intézményvezetőkről egyeztetnek. Kovászna megyében ragaszkodnak a magyar kormánybiztos kinevezéséhez, és szeretnék elérni azt is, hogy az intézményvezetőknél érvényesüljön az etnikai arányosság elve (75 százalék magyar, 25 százalék román), távlati cél, hogy ezt Dél-Tirolhoz hasonlóan törvény is rögzítse. Tisztában vannak azzal, hogy ez rögtön nem lehetséges, de szeretnének kicsit jobb arányt elérni, mint amilyen tavaly, a magyar vezetők leváltása előtt volt.

Tamás Sándor elmondta, csütörtökön jelen volt Bukarestben a területi elnökök konzultatív tanácsán, ahol javaslatokat fogalmaztak meg. A megyei elnökök a kormányzati részvétel egyértelmű és legfontosabb feltételeként a megfelelő regionális átszervezést, a decentralizáció felgyorsítását és az oktatási törvény módosítását határozták meg.

Nem a mi ünnepünk

Háromszék prefektusa nehezményezte a megye és a város magyar vezetőinek távolmaradását a román nemzeti ünneptől. A közszolgálati televízióban, az ország színe előtt. Termé­szetesen neki is joga van a véleménynyilvánításhoz, ennek módja és hangneme viszont megkérdőjelezhető. És nem szolgálja az általa fennhangon hirdetett békés együttélést sem. Mert nyilatkozatának magvát az elöljárók nemzeti hovatartozásának a ki- és túlhangsúlyozása képezte. Mert egy szót sem ejtett az ideérkezett szélsőjobboldali román fiatalok magyarellenes felvonulásáról. Mert negatív üzenetet hordoz rólunk. Mert hozzájárul a mesterségesen szított román—magyar ellentét kiéleződéséhez.


Minden nemzetnek joga van ünnepelni. Joga van eldönteni, hogy ezt mikor és miért teszi. Viszont nincs joga saját akaratát másokra kényszeríteni.

Mi 2009. december 1-jén is megmutattuk, hogy békében akarunk élni. Nem válaszoltunk a provokációra. Kitértünk az idegenből verbuvált csőcselék elől. Nem álltuk útjukat, amikor gyűlölettől habzó szájjal szidtak bennünket saját városunkban. És nem azért, mert féltünk, hanem azért, mert ilyenek vagyunk. Békeszeretők és toleránsak.

Ami pedig a prefektust illeti, van miért szégyenkeznie. Hiszen semmit sem tett a gyűlöletkeltés megakadályozásáért. Annak ellenére, hogy nem csak a jóérzés, hanem kormánybiztosi mivolta is erre kötelezi. Ünnepi beszéde végén is megalázott és semmibe vett minket. Ugyanis csak román nemzettársaitól köszönt el. Csak nekik kívánt hosszú életet. Nyomatékosítva számunkra, hogy december 1. nem a mi ünnepünk.

Szélsőjobb-provokáció Sepsiszentgyörgyön !!!!

Minden rendőrségi ígéret ellenére sikerült felkavarni a kedélyeket tegnap Sepsiszentgyörgyön: a szélsőséges román fiatalokat tömörítő Új Jobboldal szervezet hangos, kihívó menetben vonult végig a városközponton, és bár a lakosság bölcsen kitért útjukból — csak néhány odatévedt járókelő szörnyülködött magatartásukon —, a Hatvannégy Vár­megye Ifjúsági Mozgalom felvette a kesztyűt, és egyfajta ellendemonstrációt tartott.

A két tábor között két sor csendőr állt, adott pillanatban a rohamsisakosok is megjelentek, de közbelépniük nem kellett, a felek beérték az egymásra kiabálással. Az Új Jobboldal tagjai több busszal és kisko­csival érkeztek délelőtt — mintegy 150-en lehettek —, egyenesen a parkba terelték őket a csendőrök. Az unitárius és a katolikus templom között sorokba rendeződtek, kelta­keresztes zöld zászlajukat és a román trikolórt, valamint több Nagyrománia-térképet lobogtatva, jelszavakat skandálva, énekelve vonultak az ortodox templomig.
A járdán vonultak, de nem éppen civil város­látoga­tó­ként. Székely­föld román föld, nemzeti egység kell, mi románok vagyunk, Hargita és Ko­vászna Ro­mánia része — ilyeneket ismételgettek. Kicsit odébb, a parkban mintegy kéttucatnyi ma­gyar fiatal próbálta lehurrogni őket, és bár világos volt, hogy a címzettek nem értik, többször elhangzott, hogy Vesszen Trianon. A Lábas Ház előtt egy ideig farkasszemet néztek az út két oldaláról a keresetten elegáns, piros-sárga-kék nyak­kendős román és a terepnadrágos, ba­kancsos magyar fiatalok, és közölték a sajtóval, hogy nekik állampolgári joguk akárhol ünnepelni, ez nem politikai, hanem nemzeti akció az elnyomott románok és elmagyarosított székelyek támogatására — illetve, hogy itt a szélső­ségeseknek semmi keresnivalójuk nincs, csak a provokálás és a megalázás céljával jöttek, jobb lenne az energiáikat saját szűkebb környezetük felvirágoztatására fordítani, hiszen a magyarság nem megy oda rendet teremteni. A hívatlan, a helybeli magyar és román politikusok és hatóságok által is nemkívánatosnak ítélt vendégek ezután bementek a templomba, és mikor kijöttek, újra megpróbálták túlkiabálni a kis létszámú székely fiúkat, majd az ünneplő, közel 300 fős tömeg mögött, nem elvegyülve, skandálva és énekelve, egy tízméteres zászlót is kibontva indultak a Mihai Viteazul-szo­borhoz. A menet elején a hangszórók más dalokat sugároztak, úgyhogy középtájon elég nagy volt a hangzavar; a ma­gyar fiatalok ezalatt a ’48-as emlékmű előtt a székely himnuszt énekelték el. Az ünnepségre tartó békés polgárokat görög­keleti lelkészek vezették, templomi zászlókkal és fakereszttel, a téren pedig néhány népviseletbe öltözött lovas és több katonai alakulat parádézott. Beszé­det mondott Codrin Munteanu prefektus, felidézte az 1918-as egyesülés eseményeit, és kitért a gyulafehérvári gyűlésen ígért nemzetiségi jogokra is: szerinte az akkori ígé­reteket fényesen teljesítette Románia, és ezzel az egyik legmagasabb mércét állította fel Euró­pá­ban, a hazai modell pél­daértékűnek számít. Utá­na Rodica Pîrvan városi tanácstag olvasott fel egy igen dagályos szöveget a nagy egyesülés jelentő­ségéről, majd megkez­dődött a koszo­rúzás: mintegy ötven különböző intézmény és hivatal, párt és civil szervezet, de még a fellépő népi együttesek is letették a maguk virágait. A sorban az Új Jobboldal több megyébõl összegyűlt hívei mellett buzăui, szebeni, brassói, suceavai küldöttek is szerepeltek, magyar intézményvezetőt azonban György Ervin alprefektus kivételével nem lehetett látni. A hazafias román fiatalok a rendezvény közepén viszonylag csendben, csendőri kísérettel eltávoztak, a közönség azonban kivárta a folklórműsort, jó néhányan ott is ebédeltek a három bódé kínálatából; legjobban a paszulyfőzelék fogyott. Két óra múlva csak pár eldobott papírzászló jelezte, hogy nem akármilyen hétköznapot élt meg 2009. december 1-jén Háromszék központja.