Tőkés László harmadik a Fidesz EP-listáján

Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. Az Orbán Viktor vezette kormánypárt csütörtökön jelentette be, hogy listája 3. helyét az EMNT elnöke foglalja el.

A vasárnapi országgyűlési választáson kétharmad-közeli eredményt elért alakulat listavezetője Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, második Szájer József, harmadik Tőkés László, negyedik Deutsch Tamás, ötödik pedig Gyürk András.

Vajdaság és Kárpátalja képviselője is befutó helyen

A listát az alakulat országos választmánya hagyta jóvá, amelynek ülése után Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta, azért került Pelczné Gáll Ildikó a lista élére, mert a Fideszben hagyomány, hogy mindig az egyik alelnök vezeti a listát. Hozzátette, az első 10–12 – fideszes becslések szerint biztos befutónak számító – helyen a határon túli területek képviselői is helyet kapnak.

Szájer József EP-képviselő – aki csütörtökön nemzeti listának nevezte a Fidesz-névsort – továbbá bejelentette, az első öt jelöltet Gál Kinga, Schöpflin György – a nyugati magyarság képviselője – és Erdős Norbert követi. Utánuk Vajdaság és Kárpátalja képviselője következik – akiket később neveznek meg –, majd a 11. helyen Kósa Ádám, a 12-en pedig Hölvényi György szerepel. A lista 21. helyét egy felvidéki jelöltnek tartják fenn, akit szintén később nevesítenek. Szájer szerint Tőkés jelöltségéről egyeztettek az RMDSZ-szel is.

Tőkés: a nemzetegyesítési folyamat új állomása

Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. A budapesti bejelentést követően kibocsátott nyilatkozatában az erdélyi EP-képviselő úgy értékelte, hogy a Fidesz–KDNP – folytatva a 2010-ben megalapozott nemzetpolitikai fordulatot – valódi „nemzeti csapattal” készül az Európai Parlamentbe, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek.
Az EMNT elnöke emlékeztet, hogy 2007-ben, Románia EU-csatlakozásakor az „Unió, Erdéllyel!” kampányjelszóval vágott neki az európai útnak. „2009-től az EP-ben három EU-tagország magyar néppárti képviselői alkottak egy erős magyar küldöttséget, számszerűségükben is példázva, hogy a magyar nemzet Európa középnemzetei között foglalja el a méltó helyét.
A nemzeti érdekérvényesítés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenkét pontját megidéző jelmondatunkon is módosított: európai politizálásunk a „magyar unió az Európai Unióban” jelmondat értelmében valósult meg. Ez a folyamat teljesedik ki a Fidesz–KDNP ma bejelentett nemzeti listájával” – állapította meg Tőkés.
Örvendetesnek nevezte, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit – amelyeknek eddig az idén tízéves Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) adott keretet – immár nem csupán erdélyi (romániai) és felvidéki (szlovákiai) magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutóhelyeken szereplő kárpátaljai (Ukrajna) és vajdasági (Szerbia) politikusokkal tudják együtt képviselni.
Tőkés szerint a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükség. Hozzátette: nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról, vagyis ha sikerül kivívni az erdélyi és a székelyföldi magyarság, valamint Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja magyar közösségeinek különböző formájú autonómiáit. „Az autonómia élő és sikeres európai gyakorlat. Ez a célunk” – szögezte le Tőkés László.

Toró: biztosított az erdélyi magyarság képviselete

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, bebizonyosodott, hogy a Fidesz és Orbán Viktor pártelnök nem csak választási jelmondatnak használta a nemzetegyesítést, és ezt a csütörtökön közzétett jelöltlistával is bizonyítja, melyen Tőkés mellett Vajdaság és Kárpátalja képviselője is helyet kapott.
„Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Tőkés László amellett, hogy 2007 óta képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben, ő tölti be a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöki tisztségét is, így továbbra is képviselni tudja az önrendelkezési törekvéseinket. Úgy gondolom, az erdélyi magyarok képviselete már biztosított az Európai Parlamentben, és ez örömmel tölt el” – mondta lapunknak a néppárt elnöke.

Biró Zsolt: érdemes lett volna elgondolkodni

Az április 6-án kiteljesedett nemzetegyesítési folyamat részeként értékeli Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is Tőkés László Fidesz-listán való indulását. Szerinte azonban az illetékeseknek érdemes lett volna elgondolkodniuk azon, hogy amennyiben a volt püspök az erdélyi magyarok közös listájára kerül fel, akkor Románia esetleg eggyel több magyar és eggyel kevesebb román képviselőt jutathatott volna Brüsszelbe.
Biró sok sikert kívánt Tőkés Lászlónak, és abbéli reményének adott hangot, hogy a komoly brüsszeli tapasztalattal rendelkező politikus a továbbiakban is szívén viseli az erdélyi magyarság ügyét. Kérdésünkre, hogy az MPP kizárja-e annak a lehetőségét, hogy az általa támogatott RMDSZ-listáról hárman kerüljenek be az Európai Parlamentbe, Biró nemmel válaszolt. A pártelnök azonban elismerte, a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ-lista harmadik helye nem számít befutónak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a téma kapcsán korábban úgy nyilatkozott, Tőkés László Fidesz-listán való indulása a hatályos választási törvények szerint semmiképp sem tudja befolyásolni az RMDSZ szereplését a május 25-én zajló EP-választáson.
„Nem zavar Tőkés indulása, és ezt a lépést nem is kívánom kommentálni. A mi dolgunk az, hogy megfelelőképpen mozgósítsunk. Számításaink szerint amennyiben elérjük a 6 százalékot, az RMDSZ két képviselőt küldhet Brüsszelbe, 6,3 százalék körül már a harmadik jelöltünk is esélyes lehet” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a szövetségi elnök.
Mint ismeretes, az erdélyi magyar pártok összefogására tett eredménytelen felhívásai nyomán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) február végén úgy döntött: nem indít saját jelöltlistát a május 25-ei megmérettetésen, hogy a kialakult helyzetben ne kockáztassa az erdélyi magyarság EP-képviseletét. Ugyanakkor azt javasolta Tőkés Lászlónak, fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a Fidesz-listán újabb brüsszeli mandátumért.
Tőkés 2007-ben függetlenként szerzett brüsszeli mandátumot. Két évvel később, 2009-ben Magyar Összefogás néven az RMDSZ együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), és az RMDSZ jele alatt indított akkori közös EP-listát az EMNT elnöke vezette. Mivel Tőkés rendszeresen bírálta a szövetséget, és védnökségével színre lépett az EMNP, az RMDSZ idén már nem volt hajlandó tárgyalni a közös EP-lista lehetőségéről.

Az állandó lakcím az irányadó

Az európai parlamenti választásokon a szavazati jogot nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakcímhez kötik a jelenleg érvényben lévő szabályozások. Így akik állandó magyarországi lakcímmel rendelkeznek, akkor is szavazhatnak a magyar EP-listákra május 25-én, ha nem magyar állampolgárok. Ugyanakkor a frissen honosult kettős állampolgárok közül csak azok tehetik ezt meg, akik rendelkeznek állandó lakcímmel az anyaországban.

Bár az uniós tagállamok választási törvényei tiltásokat tartalmaznak erre nézve, a gyakorlatban nincs kizárva, hogy kettős állampolgárok mindkét ország EP-listáira szavazzanak. Ezt azok tehetik meg – ahogy megtehették korábban is –, akik bejelentett módon Magyarországon élnek, ugyanakkor romániai személyi igazolvánnyal is rendelkeznek: ők például a magyarországi EP-választásokon leadott voks előtt vagy után ellátogathatnak a román külképviseletekre, vagy akár átléphetik a határt, és Romániában is szavazhatnak.

Krónika

Tőkés László üdvözölte az EMNP döntését

Tőkés László üdvözölte, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem indít saját listát az európai parlamenti (EP-) választáson. Az erdélyi EP-képviselő az MTI-nek vasárnap azt mondta: még nem született végleges döntés, hogy ő maga a Fidesz-KDNP listán induljon-e újabb mandátumért.

Az EMNP azt követően mondott le az EP-választásokon való részvételéről, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – az EMNP koalíciós felkérését figyelmen kívül hagyva – szombaton önálló EP-listát tett közzé.

Tőkés László úgy fogalmazott, hogy nagy valószínűséggel senki sem jutna be az EP-be az erdélyi magyarság köréből, ha ő önállóan indulna, vagy ha az EMNP saját listát indítana, sőt: szerinte ez a veszély így is fennáll.

Hozzátette: a Fidesz-KDNP-listán való indulásának lehetősége többször felmerült, legutóbb ezt kedden Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette. Közölte: további egyeztetések szükségesek egy ilyen döntés meghozatalához.
MTI

Történelmi kétharmadot szerzett a Fidesz

Nem csupán a hatodik szabad választás zajlott le Magyarországon, hanem forradalom történt. Ezt Orbán Viktor mondta vasárnap este a választásokon több mint kétharmados többséget megszerző Fidesz-KDNP kampányközpontjában, az összegyűlt szimpatizánsokhoz intézett beszédében.

A szavazatok több mint 97 százalékos feldolgozottsága mellett a 2010-es Országgyűlési Választások második fordulóját követően világossá vált, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség megszerezte a mandátumok több mint kétharmadát. A vasárnap lezajló választásokat az érdektelenség és távolmaradás jellemezte, urnazárásig a voksolásra jogosult állampolgárok 41,89 százaléka adta le szavazatát. A második fordulóban 57 egyéni mandátum sorsa dőlt el, amelyek túlnyomó többségét, 54-et a Fidesz- KDNP jelöltjei szereztek meg. A szocialisták két egyéni választókerületben tudtak győzni a második fordulóban, noha az MSZP-s Szanyi Tibor mandátuma csak a külföldi szavazatok feldolgozása után lesz biztos. Egy független képviselő is egyéni mandátumot szerzett Edelényben, az ő javára a Jobbik képviselője lépett vissza.

Nagy változás már nem várható az országgyűlési mandátumok megoszlásában, a Fidesz-KDNP 263, a Magyar Szocialista Párt 59, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 47 és a Lehet Más a Politika 16 mandátumot szerzett.

A választásra jogosult személyek többsége élt szavazati jogával Románia három városában. Így Bukarestben a második fordulóban urnák elé várt 10 emberből nyolcan adták le voksukat. Kolozsváron a listára felvett 29 személyből 15-en mentek el szavazni. Csíkszeredában 35 ember volt jogosult a második fordulóban voksolni, közülük 28-an ezt meg is tették. Rendkívüli esemény egyik helyen sem történt.

Győztesek és vesztesek Orbán Viktor szerint a magyarok bebizonyították, hogy van értelme hinni a demokráciában. „Demokratikus keretek között olyan nagy horderejű változást tudtunk véghezvinni, amelyet korábban csak forradalommal tudtak” – hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve: Magyarországon beteljesedett egy történelmi tanulság, húsz év tanulsága, a rendszerváltás tanulsága, amely úgy hangzik, rendszert váltani nem lehet, rendszert csak megbuktatni, megdönteni lehet.

„Megdönteni és újat alapítani helyette, és ma ez történt” – fogalmazott Orbán Viktor. Kijelentette, a magyarok megbuktatták a hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét és helyette újat alapítottak; ez pedig a nemzeti együttműködés rendszere.

A szocialisták levonták a választás tanulságait. Lendvai Ildikó bejelentette, hogy lemond az MSZP elnöki posztjáról és a pártelnökség is felajánlja lemondását a kongresszusnak. Hozzátette: az elnökség május végére, június elejére hívja össze a párt kongresszusát, és – mint mondta – eddig fogja betölteni pártelnöki tisztségét. A kongresszus majd új elnököt választ, értékel, meghatározza az ellenzéki politizálás stratégiáját, és meghatározza a teljes, alulról felfelé történő tisztújítást is – jelentette ki.

A Jobbik célja és küldetése „Magyarország megmentése” – nyilatkozta Vona Gábor pártelnök. A Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados eredményéről azt mondta: a Jobbik nagy veszélynek tartja, ha egy párt a saját érdekei szerint alakíthatja át az ország közjogi berendezkedését. A Jobbik elnöke közölte: a párt a négy legsürgetőbb feladatnak az adócsökkentést, a kilakoltatások megakadályozását, a közbiztonság erősítését és az elszámoltatást tartja.

Csak a Fidesz-KDNP akar változást Magyarországon

Orbán Viktor szerint a Fidesz-KDNP az ,,egyetlen csapat Magyarországon", amely változást akar.

A Fidesz elnöke az ellenzéki párt országos választmányának tegnapi ülésén úgy fogalmazott: ,,százegynéhány nappal a jövő évi választások előtt állnak a zászlók", amelyekre mindenki felírta a maga elképzeléseit. Mint mondta, az MSZP zászlaján az áll, hogy ,,Gyurcsány-korszak 2"; az SZDSZ-én ,,viszontlátásra"; az MDF-én ,,Bokros-csomag"; ,,a magyar jobboldalt gyengítő" Jobbikén pedig az, hogy ,,erőszak". Ezeknek a zászlóknak a közös jellemzője az, hogy konzerválni akarják a múltat, a Gyurcsány-korszak meghosszabbítá­sában érdekeltek — közölte Orbán Viktor. ,,A mi zászlónk abban különbözik az összes többitől, hogy ez a mondat áll rajta: ,,Együtt az emberekkel" — mondta, hozzátéve, hogy szerinte Magyarország kiállta a próbát, ugyanis kibírta, hogy ,,a diktatúrából magát átmentő szocialista politika visszatér a hatalomba, és a hatalommal gátlástalanul visszaélve (...) az élet minden területén végzetesen legyengíti az országot".

A képviselőjelölti meghallgatásokról szólva kifejtette: ,,szinte mindenkivel beszéltem a jelöltek közül", akik megerősítették őt abban, hogy jó úton járnak. Mindenki felkészült, elszánt a változtatásban, abban, hogy lezárják a Gyurcsány-korszakot, hogy felelősségre vonják azokat, akik bajba sodorták Magyarországot — mondta Orbán Viktor, aki a szokásos ,,Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" szlogennel zárta beszédét.

Orbán Viktor beszéde után zárt ajtók mögött folytatódott a Fidesz országos választmányának ülése, döntöttek a Fidesz-KDNP pártszövetségnek a 2010-es országgyűlési választásokon az egyéni választókerületekben induló jelöltjeiről.