Eltemették Bécsben Habsburg Ottót

Ünnepélyes keretek között végső nyugalomra helyezték szombaton Bécsben Habsburg Ottót. A július 4-én, Németországban elhunyt politikust, egykori trónörököst a belvárosi Kapucinusok templomának kriptájában temették el. Előzőleg a Szent István székesegyházban (Stephansdom) mondtak gyászmisét az elhunytért mintegy ezer gyászoló, köztük európai uralkodóházak tagjai jelenlétében. Részt vettek a gyászmisén osztrák és külföldi politikusok is, köztük Jadranka Kosor horvát miniszterelnök, Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, Karl Schwarzenberg cseh külügyminiszter és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.

A gyászmise végén megszólalt a Stephansdom legnagyobb harangja, a 21 tonnás híres Pummerin, amelynek hangját csak kivételes alkalmakkor és nagy egyházi ünnepeken hallhatják a bécsiek.

A család fekete-sárga sávos, címeres zászlójával letakart koporsót ezután ünnepélyes menetben vitték Bécs történelmi belvárosán át a dómtól a Kapucinus templomig. Az élen az osztrák katonaság díszegysége haladt. Mögöttük a gyászmise résztvevői és a menethez a dóm előtt csatlakozó gyászolók következtek. Több száz díszruhás, illetve történelmi egyenruhát viselő taggal képviseltették magukat lovagrendek és az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről érkezett különböző katonai hagyományőrző egyesületek.

A menet több ezer ember sorfala előtt indult a dóm előtti térről a Grabenen, majd a Kohlmarkton a Hofburg felé. A két és fél kilométer hosszú útvonal az egykori császári palota udvarán át a forgalom elől ideiglenesen lezárt belvárosi körúton, a Ringstrassén folytatódott, majd az Operaház mögött kanyarodott vissza a Kapucinusok templomához.

Ahogy 1989-ben Habsburg Ottó anyja, Zita királyné temetésekor, ezúttal is a gyászszertartások része volt az úgynevezett „kopogtatási ceremónia”. Először az elhunyt egykori trónörökösi címeit, majd politikai tisztségeit sorolták fel, s a szerzetesek mindkétszer azt felelték belülről: „nem ismerjük őt”. Csak a harmadik kopogtatás után nyitották ki a kaput, amikor a „Ki kér bebocsátást?” kérdésre azt a választ kapták: „Ottó, egy halandó, bűnös ember”.

Habsburg Ottó koporsójával együtt Ausztriába szállították és szintén a kapucinusok kriptájában helyezték örök nyugalomra tavaly elhunyt felesége, Regina földi maradványait is.

A kripta a XVII. század óta a Habsburgok fő temetkezési helye. Itt található Habsburg Ottó anyja, az 1989-ben Svájcban elhunyt Zita királyné sírja is. Ottó apját, az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt (I. Károly osztrák császárt) Madeira szigetén temették el 1922-ben.

Az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károly osztrák császár) legidősebb fia 98 évesen hunyt el a németországi Pöckingben. A gyászszertartások Bajorországban kezdődtek, és e héten Mariazellben folytatódtak. Habsburg Ottó szívét kívánsága szerint külön urnában, a Pannonhalmai Bencés Főapátságban helyezik végső nyugalomra. A szertartás előtt a budapesti Szent István Bazilikában mondanak gyászmisét vasárnap Habsburg Ottóért.

Habsburg Ottó (1912-2011) gyászünnepe

2011. július 4-én elhunyt egy nagy européer: Lotaringiai-Habsburg Ottót, az utolsó osztrák császári pár, Károly és Zita fiát, a bajorországi Pöckingben található házában érte a halál. 98 évet élt. Lotaringiai-Habsburg Ottót 2010 februárjában elhunyt hitvesével, Reginával együtt 2011. július 16-án a bécsi császári kriptában helyezik örök nyugalomra.Július 17-én vasárnap Budapesten a Szent István-bazilikában szintén gyászmisét tartanak, mielőtt a szívet tartalmazó urnát elhelyezik a Pannonhalmi Bencés Főapátságban. Habsburg Ottó kérése volt, hogy szívurnája Pannonhalmán legyen, ahol bencés diákként tanult és érettségizett magyar nyelven.

Lotaringiai-Habsburg Ottót és hitvesét, Reginát (született szász-meiningeni hercegnőt) az egykori császári ház utolsó tagjaiként helyezik örök nyugalomra a családi sírboltban Ottó anyja, Zita császárnő mellé. Csütörtökön és pénteken (2011. július 14-én és 15-én) a két elhunytat a kapucinus templomban ravatalozzák fel. Habsburg Ottóért 2011. július 16-án, szombaton 15 órakor a Szent István székesegyházban celebrálnak gyászmisét. Ezt követően a gyászmenet a Grabenen és a Kohlmarkton át, a Hofburg és a Ringstraße vonalán vonul a császári kriptáig (kapucinus sírbolt), amely a Neue Markton található.

Habsburg Ottó 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenau an der Rax mellett található Wartholz villában. Svájcba, Madeirára és Spanyolországba történő emigrálását, majd az Egyesült Államok-beli és franciaországi kitérőt követően Lotaringiai-Habsburg Ottó 1954 óta Bajorországban élt. Az 1930-as években kiállt az ellen, hogy a hitleri Németországhoz csatolják Ausztriát. 1957-től 1972-ig a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökhelyettese, majd ezt követően 2004-ig elnöke volt. Ez a szövetség a politikailag és gazdaságilag egyesült, demokratikus Európa mellett szállt síkra. 1979-től 1999-ig a bajorországi CSU tagjaként az Európai Parlament képviselője volt. Tiszteletet érdemlő elsősorban Habsburg-Lotaringiai Ottó következetes harca a nemzetiszocializmus és a kommunizmus ellen.

Habsburg-Lotaringiai Ottó viszonya a Második Köztársasághoz nem volt konfliktusmentes. Hosszú tárgyalásokat követően csak 1966-ban térhetett vissza ismét Ausztriába, miután lemondott a Habsburg-Lotaringiai házhoz tartozásáról és az ezzel járó trónkövetelői igényeiről. 1972-ben végül történelmi kézfogásra került sor Habsburg-Lotaringiai Ottó és az akkori szövetségi kancellár, Bruno Kreisky között, amely végérvényesen feszültségmentessé tette az Osztrák Köztársaság és a Habsburg-Lotaringiai család viszonyát.

A 2011. július 16-i temetésre az osztrák főnemesség számos képviselőjét, magas egyházi személyiségeket, valamint az osztrák, európai és nemzetközi politikai élet számos vezető képviselőjét várják. Lotaringiai-Habsburg Ottó hét gyermeket hagy hátra. A család vezetője az 1961-ben született fiú, Károly, aki a művészetpártoló Francesca Habsburg hitvese.

Felravatalozás a Kapuzinerkirche-ben: 2011.07.14 - 15. Gyászmise a Szent István székesegyházban, és temetés a császári kriptában: 2011. 7. 16-án (15 órától)

Habsburg Ottó halála – A pápa részvétnyilvánítása

Részvétét és „mély fájdalmát" fejezte ki Habsburg Ottó családjának a pápa – adta hírül szombaton honlapján a La Croix című francia katolikus napilap.

XVI. Benedek Habsburg Ottó legidősebb fiához, Károlyhoz intézett táviratában „a béke iránt elkötelezett nagy európainak" nevezte az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiát, aki 98 éves korában hétfőn hunyt el. „Hosszú és gazdag életében Ottó főherceg Európa mozgalmas történelmének tanúja lett" – fogalmazott levelében a pápa. XVI. Benedek egyben „apostoli áldását" adta a Habsburg családra.

Habsburg Ottó földi maradványait július 16-án a bécsi Kapucinus templom kriptájában, a család hagyományos temetkezési helyén helyezik végső nyugalomra. A búcsúztatáson a pápát Christoph Schönborn bécsi érsek képviseli, aki a Szent István-székesegyházban
(Stephansdom) celebrál gyászmisét, amelyet a Kapucinus templomig tartó gyászmenet követ. A szívurnát másnap a Pannonhalmi Bencés Főapátságban helyezik el.

Tőkés László – Habsburg Ottó halálára

Habsburg Ottó emlékére

Azt mondhatjuk, hogy Habsburg Ottónak, az utolsó osztrák császár és magyar király legidősebb fiának személye révén, évszázadokra visszanyúló történelmi szembenállást követően, a szónak a legmélyebb – evangéliumi – értelmében: végre megvalósult a magyar nemzet megbékélése a Habsburg-házzal. Bizonysága ennek az „utolsó trónörökös” magyarságunkért vállalt nemzetközi szolgálata, másfelől pedig a népünk körében való rendkívüli népszerűsége. Habsburg Ottó magyarnak vallotta magát. A Páneurópai Unió elnökeként ebben a minőségben vallotta, hogy: „Az egyesült Európa magyar nemzetünk nagy reménysége”.

Évszázadnyira terjedő életútja a totalitárius nemzeti-szocialista és kommunista rezsimek próbatételein át vezetett az egyesült és demokratikus Európa képviselőtesületének soraiba. Császári rangját az isteni gondviselés európai méltóságra változtatta – Ő pedig tudatos hívő keresztényként ekképpen áldozta egész életét és minden energiáját a páneurópai eszme népszerűsítésére, az európai nemzetek egyesítésére, elvesztett kelet-közép-európai királysága népeinek a szolgálatára. A Habsburg-császárok uralmához fűződő „Divide et impera” megosztó politikáját ekképpen cserélte a népek megbékéltetésének és egységesítésének korszakos missziójára.

Ceauşescu egykori alattvalójaként és Temesvár korábbi kálvinista lelkipásztoraként Isten iránti hálaadással gondolok vissza az 1989 augusztusi páneurópai piknikre, melynek Pozsgai Imrével együtt Habsburg Ottó egyik fővédnöke volt. A „hallgatás falát” áttörve – a sopronpusztai polgári összejövetelen elhangzott „határnyitogató” üzenetem révén – lélekben magam is ott voltam, ahol a part szakadt, és ahol a magyar–osztrák határ áttörésével a magyar demokraták, valamint a kelet-német menekültek a kelet-európai „szolganépek” előtt megnyitották a szabad és egységes Európába vezető utat.

A szovjet birodalom bukását követően, magyar politikai és közéletünk állandó szereplőjeként, Habsburg Ottó továbbra is élen járt – immár – a „virtuális Vasfüggöny” lebontásában, Nyugat és Kelet egyesítésében, nem utolsósorban pedig a határon túlra szakított magyarság ügyének támogatásában. Ez utóbbi célt szolgálta – egyebek mellett – az a strasbourgi közmeghallgatás és páneurópai találkozó, melynek alkalmával, 1996-ban, erdélyi magyarságunk jogainak és közösségi önrendelkezésének ügyét első ízben képviselhettem az Unió elzászi fővárosában.

Habsburg Ottó politikai pályafutása legszebb élményének a kommunizmus – mindenekelőtt magyarországi – összeomlását nevezte. A „magyar szabadság” újjászületésének és a demokratikus rendszerváltozásnak eme korszakváltó eseményére visszagondolva, és az Ő ebben játszott szerepét méltatva – az európai béke megteremtésének szellemében idézzük Krisztus Urunknak a Hegyi beszédben elhangzott ígéretes szavát: „Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak” (Mt. 5,9).

Strasbourg, 2011.július 7.

Tőkés László

az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Európai Parlament alelnöke, az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja

Meghalt Habsburg Ottó

Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. Habsburg Ottót németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben érte a halál, hétfőn hajnalban, családja körében. "Békésen elszenderült" - közölte az elhunyt egy munkatársa a német hírügynökséggel. Habsburg Ottót hét gyermeke, 22 unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg.

Habsburg Ottó magyar trónörökös, politikus és író 1912-ben született az ausztriai Reichenau an der Rax-ban az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly és felesége, Zita császárné legidősebb fiaként. Ferenc József császár keresztfiaként Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lotharingen néven anyakönyvezték.

A nyilvánosság előtt 1916-ban, Ferenc József császár temetésén tűnt fel először, egy hónappal később pedig részt vett apja magyar királlyá koronázásán is. IV. károly két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot is köztársasággá kiáltották ki. IV. Károly kétszer is megpróbált visszatérni a magyar királyi trónra, de Magyarországon 1921-ben törvényesen is megfosztották trónjától.

A Monarchia felbomlása után a család a portugál Madeira szigetére menekült. Károly 1922-es halála után Ottó lett a jövendő trónörökös, 18 éves korától pedig a Habsburg-dinasztia feje.

Egyetemi tanulmányait a Leuveni Egyetemen végezte Belgiumban, ahol 1935-ben megszerezte a politika és társadalomtudományok doktora címet. 1936-tól a Páneurópai Unió tagja volt, 1957-től alelnöke, 1973-tól pedig elnöke.

Hitler 1933-as hatalomra jutása után Ottó sokáig azon fáradozott, hogy megszervezze az ellenállást. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Később felajánlotta, hogy Bécsbe utazik és átveszi az utolsó kancellár, Kurt von Schuschnigg hivatalát. Ajánlatát elutasították, így családjával együtt az USA-ba menekült.

A második világháború idején Washingtonban tartózkodott Roosevelt elnök környezetében. Ottani tevékenysége máig nem tisztázott. Habsburg Ottó egészen 1961-ig fenntartotta trónigényét, de a Habsburg-törvény alapján ekkor aláírta a trónigényről való lemondását. Egy jogvita miatt végül csak 1966. október 31-én térhetett vissza hazájába, Ausztriába.

Ottó főherceg 1951. május 10-én házasodott meg, felesége Regina szász–meiningeni hercegnő, akitől hét gyermeke született. Legkisebb fia, György 1964. december 16-án látta meg a napvilágot a bajorországi Starnbergben, jelenleg a Magyar Vöröskereszt elnöke. Feleségével, Eilika oldenburgi hercegnővel és három gyermekükkel (Zsófia, Ildikó, Károly), 2000 óta a Budapest melletti Sóskúton és a bajorországi Pöckingben élnek.

A volt trónörökös 1978-ban német állampolgárságot kapott. A keresztény értékeken nyugvó európai egységet zászlajára tűző mozgalomnak, a Nemzetközi Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt.

1979-től húsz éven át a kereszténydemokrata CSU frakció tagja volt az Európai Parlamentben, két ízben is a frakció korelnökeként. Nagy szimpátiával kísérte az 1988–1989 évi kelet-közép-európai változásokat, és sokat tett az Európai Unió bővítéséért is.

1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának volt az elnöke. 1989-ben fővédnöke és egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett "páneurópai pikniknek", amelynek során 700 keletnémet jutott át Ausztriába. A páneurópai piknik fontos mérföldkő azokban a folyamatokban, amelyek a német újraegyesítéshez vezettek.

A rendszerváltás idején Habsburg Ottó közismert és népszerű személyiség volt Magyarországon. 1989-ben az FKGP felvetette köztársasági elnökké választását. Habsburg Ottó akkor szóvivője útján azt közölte: nem tartja megvalósíthatónak jelöltetését, de nem zárta ki, hogy később esetleg elfogadna ilyet. Egyrészt elsietettnek látta a köztársasági elnökválasztást, másrészt úgy vélte, hogy az Európai Közösségben lényegesen többet tehet Magyarországért, mint a magyar belpolitikában. 1990. május 2-án, a demokratikusan választott többpártrendszerű országgyűlés első ülésén Habsburg Ottó díszvendég volt.

Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.

95 éves születésnapja alkalmából egy interjúban azt mondta: „Olyan családból származom, amely már 600 éve van a politikában. Már a génjeink is olyannyira átalakultak, hogy az embernek egyszerűen politikussá kell válnia. Számomra a politika mindenekelőtt felelősséget jelentett".

Bár Habsburg Ottó 1961. május 31-én egyértelműen lemondott minden osztrák uralkodói igényéről, a legitimisták szemében a trónörökös Habsburg Ottó 1961-ben született fia, Károly, aki jelenleg Ausztriában él.

Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra

Habsburg Györgynek, az elhunyt fiának titkársága hétfőn közölte: a volt családfőt a Pannonhalmi Apátságban helyezik örök nyugalomra, szűk családi körben, lelki üdvéért pedig a budapesti Szent István-bazilikában celebrálnak szentmisét július 17-én.